KK BH 1998/462
KK BH 1998/462
1998.09.01.
Társadalmi szervezet feloszlása esetén a vagyoni kérdések rendezése nem tartozik bírósági útra [1989. évi II. tv. 12. § (1) bek. d) pont, 20. §, 21. § (1) bek.].
A vadásztársaság 1997. március 6-án közgyűlést tartott, ahol - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - az alapszabály 33. §-a (1) bekezdése a) pontjára és a (3) bekezdésre hivatkozással - egyhangú határozattal - kimondta a szervezet feloszlással való megszűnését. Egyben arról is határozott, hogy a közgyűlés megbízza a vadásztársaság intézőbizottságát mint felszámolót, hogy az alapszabály előírása szerint a hitelezők kielégítése után rendelkezzen a társaság vagyonáról.
Ilyen előzmények után kérte az elnök a vadásztársaság törlését a nyilvántartásból. A megyei bíróság 1997. április 9-én kelt határozatával a közgyűlés határozatára tekintettel törölte a szervezetet a bírósági nyilvántartásból.
A megyei főügyészség fellebbezésében indítványozta a jogszabálysértő végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozatra való utasítását. A fellebbezés indokaként előadta: az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a vadásztársaság felszámolói elvégezték-e a feladatukat. Álláspontja szerint ugyanis addig nem lehet szó a törlésről, amíg a hitelezők igényének kielégítése nem rendeződött, egyébként a bíróságnak kell kialakítani az ezzel kapcsolatos eljárási rendet.
A Legfőbb űgyészség az 1997. július 3-án kelt átiratában fenntartotta a megyei főügyészség fellebbezésében foglaltakat, illetve azt azzal egészítette ki, hogy a szervezet vagyona felől egyedül a legfőbb szerv dönthet, nem pedig a felszámolóként eljáró intézőbizottság.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 12. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti hatáskörét gyakorolva a társadalmi szervezet 1997. március 6-án megtartott közgyűlése kimondta a megszűnést, kijelölte a felszámolót, és megküldte a bíróságnak a közgyűlésjegyzőkönyvét és jelenléti ívét. Ilyen előzmények után a bíróságnak abban a kérdésben kellett határoznia, hogy e bejelentés után nyomban meghozhatja-e a társadalmi szervezet nyilvántartásból való törlést elrendelő határozatot, vagy meg kell várnia, míg a felszámoló elvégzi feladatát, és az erről szóló beszámolót megküldi a bíróságnak.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ügyben az alapszabálynak megfelelően a legfelsőbb szerv, a közgyűlés mondta ki a feloszlással történő megszűnést. Az Etv. 20. §-a alapján a társadalmi szervezet nem törléssel, hanem a közgyűlés határozata alapján szűnik meg.
Az Etv. 21. §-ának (1) bekezdése pedig előírja, hogy a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni.
A fenti rendelkezésekből adódóan a társadalmi szervezet önkéntes megszűnése esetén a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a legfelsőbb szerv az alapszabály előírásának megfelelően hozott-e határozatot a társadalmi szerv megszüntetéséről. Amennyiben a legfelsőbb szerv határozata megfelel a követelményeknek, úgy a megszűnés regisztrálásához nem kell bevárni a felszámoló jelentését a vagyoni kérdésekről, mert ennek vizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A jelenleg hatályos jogszabályok tehát a vagyonelszámolási eljárás tekintetében nem írnak elő kötelezettséget a bíróság számára.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. II. 28.184/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás