496/B/1998. AB határozat
496/B/1998. AB határozat*
1999.08.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmány- és törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának a Budapest XXIII. Trilak–Haering Festékgyár területének módosított rendezési tervére vonatkozó 57/1996. (XI. 4.) számú rendelet alkotmány- és törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozók a rendelkező részben megjelölt önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdését kifogásolják, amely az Ör. által szabályozott területet 41-es „ipari és raktárterület” építési övezetűnek minősíti. Ez a besorolás őket azért érinti közvetlenül, mert a szabályozott terület egyik szélső (184356 hrsz.-ú) ingatlanával telekszomszédok, és ezáltal közvetlenül ki vannak téve annak a veszélynek, amely az övezeti besorolásból fakad. Értesülésük van arról, hogy szomszédságukban vegyi anyag raktárt és veszélyes hulladéktárolót szándékoznak építeni.
Indítványukat arra alapozzák, hogy az Ör. egyrészt ellentétes Budapest Általános Rendezési Tervével valamint az Ör. megalkotásakor hatályos építésügyi törvény előírásaival, másrészt szerintük az Ör. sérti a tulajdonhoz és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogaikat [Alkotmány 13. § (1) bekezdés, 18. §]. Ismeretük szerint ugyanis a velük szomszédos telek 05-ös építési övezetbe tartozott, és ezt az övezeti besorolást az Ör. Budapest Általános Rendezési Tervében foglaltakkal ellentétesen hatáskör hiányában állapította meg.
II.
Az indítvány a következők miatt megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság megkereste Budapest Főváros főjegyzőjét az Ör. által érintett terület besorolására vonatkozóan. A főjegyző nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a fővárosi műszaki nyilvántartás adatai szerint a 184356 hrsz.-ú ingatlan Budapest Általános Rendezési Tervéből kitűnően már az Ör. megalkotását megelőzően a 41-es építési övezetbe tartozott.
A 41-es építési övezet megjelölését a Budapesti Városrendezési Szabályzatról (a továbbiakban: BVSZ) szóló Budapest Főváros Tanácsa 2/1975. számú rendelete vezette be. A 184356 hrsz.-ú ingatlan 41-es övezeti besorolását ennek megfelelően kapta, s azt az Általános Rendezési Terv tartalmazza.
Az ismertetett szabályozás alapján az Ör. eleve nem kerülhetett összeütközésbe Budapest Általános Rendezési Tervével, mert az övezeti besorolást éppen eszerint rögzítette. Ennek megfelelően megállapítható, hogy az Ör. övezetátsorolást nem tartalmaz, 5. §-ának (1) bekezdése a terület övezeti besorolását, nem pedig átsorolását rögzíti. A képviselőtestület tehát nem követett el hatáskörelvonást a területre vonatkozó részletes rendezési terv megalkotásánál a terület övezeti besorolásának meghatározásakor.
2. A BVSZ 26. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A 41-es övezet a területnek különösen bűzös, zajos, fertőző vagy robbantó anyaggal kapcsolatos üzemi termelő, tároló tevékenységhez szükséges építmények, telepek elhelyezésére szolgáló része”.
Az Ör. környezetvédelmi előírásokat szabályozó 8. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A szabályozott területen létesítmények telepítése a vonatkozó környezetvédelmi előírások szerint, és az illetékes környezetvédelmi szakhatóságok által megadott mindenkori kibocsátási illetve terhelési határértékek betartása mellett lehetséges.
A szabályozott területen csak olyan épület vagy építmény építési engedélyezési kérelmére adható ki engedély, amely környezet védelmét is igazoló munkarészeket tartalmaz – különös tekintettel a lakóövezet védelmére –, szükség esetén az azt biztosító műszaki megoldások (építmények, műtárgyak, berendezések, stb.) engedélyezési tervével együtt.”
Az idézett rendelkezések figyelembevételével megállapítható, hogy az indítvány által kifogásolt létesítmény építését lehetővé tevő szabályozás egyrészt nem ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal, másrészt megfelelő rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az engedélyezés során kell a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartani illetve azokat érvényesíteni. Az Ör. tehát a formai és a tartalmi követelményeknek egyaránt megfelel, ezért az indítványban felhívott alkotmányos jogok sérelmét nem valósítja meg.
3. Az 1. és a 2. pontban foglaltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmány- és törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 1999. szeptember 15.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás