GK BH 1998/499
GK BH 1998/499
1998.10.01.
A javításra átadott gépkocsi helyett - a javítási késedelem tartamára - átadott gépkocsi nem letéti, hanem haszonkölcsön-szerződés keretében van a jogosultnál. Őrzési kötelezettsége hiányában a kölcsönvevő terhére nem állapítható meg a gépkocsival kapcsolatos rendeltetésellenes használat s ezért a kártérítési kötelezettség, annak a lakása előtti parkolóból ismeretlen személy általi eltulajdonítása miatt [Ptk. 310. §, 583. § (1) bek., 584. § (1)-(2) bek.].
A felperes keresete szerint a felperes ügyvezetője 1995. május 25-én vállalkozási szerződést kötött az alperessel a felperes tulajdonában álló gépkocsi megjavítására. A javítást az alperes veszprémi szervize a vállalt határidőre nem tudta elvégezni, ezért a javítás tartamára az alperes egy - saját tulajdonában álló - Opel Kadett Karaván gépkocsit adott át haszonkölcsönbe a felperesnek. Ezt a gépkocsit 1995. május 25-ről 26-ra virradó éjszakán ismeretlen tettesek ellopták a felperes ügyvezetőjének lakása előtti parkolóból. A gépkocsi riasztóval nem volt ellátva, lopás ellen biztosítva nem volt; a felperes feljelentése alapján indult nyomozati eljárást a Veszprémi Rendőrkapitányság megszüntette. Az alperesnek a lopásból 500 000 Ft kára származott, és kára megtérülésének biztosítása érdekében csak azzal a feltétellel volt hajlandó kiadni a felperesnek a megjavított személygépkocsit, ha a felperes más módon biztosítja a kár megtérülését. Így került sor a peres felek között 1995. május 26-án letéti szerződés megkötésére, melyben a felperes mint letevő 480 000 Ft értékű bemutatóra szóló Egis-részvény letétbe helyezését vállalta a „vitás ügy rendezése, illetve a kár fedezete céljából”. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az 1995. május 29-én az alperes részére átadott 200 db 1000 Ft névértékű Egis-részvény kiadására, a késedelmi kamatok, valamint a perköltségek megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetében azt kérte, hogy a bíróság elsődlegesen kötelezze a felperest az Opel Kadett Karaván személygépkocsi kiadására másodlagosan pedig 500 000 Ft és ezen összeg 1995. július 10-től járó késedelmi kamatainak megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy a felperes az ismeretlen személy által utóbb eltulajdonított személygépkocsiban tartotta a forgalmi engedélyt, és ezzel mindenképpen lehetőséget teremtett arra, hogy a gépkocsit ellophassák.
A felperes az alperesi viszontkereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adjon ki a felperesnek 200 db Egis-részvényt, és fizessen meg a felperesnek 45 000 Ft perköltséget. A felperes ezt meghaladó keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a peres felek között nem jött létre haszonkölcsön-szerződés azzal, hogy az alperes önként vállalta a javítás idejére a felperes részére személygépkocsi biztosítását, a felmerült kár viselésével kapcsolatban így a Ptk. általános kárviselési szabályait kell alkalmazni. Álláspontja szerint az alperes nem bizonyította, hogy az Opel Kadett Karaván gépkocsi ismeretlen személy általi eltulajdonítása a felperesnek felróható lenne, az eltulajdonítás tényével pedig nem áll okozati összefüggésben az, hogy a felperes az Opel Kadett Karaván gépkocsiban tartotta a forgalmi engedélyt. A gépkocsi eltulajdonítása folytán bekövetkezett kárt a Ptk. 99. §-a alapján az alperesnek mint tulajdonosnak kell viselnie.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes viszontkeresetét elutasító rendelkezése ellen terjesztett elő fellebbezést, és azt kérte, hogy a másodfokú bíróság kötelezze a felperest - a részvények kiadásával egyidejűleg - az alperesi viszontkeresetben írtak teljesítésére.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az alperest 12 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint az alperes tulajdonát képező Opel Kadett Karaván személygépkocsi vonatkozásában a peres felek haszonkölcsön-szerződést kötöttek, melyet a felperes ügyvezetője jogosult volt magánhasználatra is igénybe venni, így nem állapítható meg, hogy a kölcsönvevő a gépkocsit engedély nélkül harmadik személy használatába adta volna. Az sem állapítható meg, hogy a felperes szerződésellenesen használta volna a gépkocsit, és az alperes nem bizonyította, és nem is állította, hogy a haszonkölcsön-szerződés alapján a felperes köteles lett volna telephelyén tárolni a gépkocsit, vagy a gépkocsi őrzésével kapcsolatban köteles lett volna az átlagost meghaladó óvintézkedéseket tenni. A felperes kártérítési felelőssége így sem a Ptk. 584. §-ának (2) bekezdése, sem a Ptk. 584. §-ának (1) bekezdése alapján nem áll fenn. Az alperes a gépkocsi kiadására nem tarthat igényt, mert a lopás ténye folytán bekövetkezett a haszonkölcsön-szerződés lehetetlenülése, így a szerződés a Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése alapján megszűnt. Mellőzte a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a Ptk. 99. §-ával kapcsolatos okfejtést arra hivatkozással, hogy az alperes a gépkocsi eltulajdonítójával szemben kártérítési igényt támaszthat.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az alperes kártérítési igényként előterjesztett viszontkeresetének helyt adva kötelezze a felperest 500 000 Ft és ezen összeg 1995. május 26-tól járó törvényes kamatainak, valamint az alperesi perköltségek megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a felperes bekerített, biztonságos telephellyel rendelkezik - itt őrizteti több millió forintos vagyontárgyát - így az alperes tulajdonát képező gépkocsit is itt kellett volna őriznie, nem pedig a felperes ügyvezetője „bűnnel fertőzött lakóhelyének közelében”.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatályában tartsa fenn a másodfokú bíróság ítéletét.
A felülvizsgálni kért másodfokú határozat nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a peres felek között létrejött jogviszonyt helyesen minősítve állapította meg, hogy a peres felek szóbeli haszonkölcsön-szerződést kötöttek egymással. Ezen haszonkölcsön-szerződés alapján az alperes ingyenesen adta a felperes mint kölcsönvevő használatába a javítás idejére a saját tulajdonú gépkocsiját. A kártérítésre irányuló alperesi viszontkereset elbírálásakor a másodfokú bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a felperes kártérítési felelőssége a Ptk. 584. §-a (1) és (2) bekezdése, valamint a Ptk. 310. §-a alapján fennáll-e. A másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, hogy az alperes nem letéti szerződés, hanem haszonkölcsön-szerződés alapján adta át a felperesnek a tulajdonában álló személygépkocsit, és a haszonkölcsön-szerződés alapján a felperes nem annak őrzésére vállalt kötelezettséget, hanem annak használatára vált jogosulttá. A dolog természeténél fogva a felperes ezt a használati jogot csak képviselője útján gyakorolhatta. Kifejezetten rendeltetésszerű használatnak minősül az, hogy a haszonkölcsönbe adott személygépkocsival a felperes ügyvezetője ténylegesen közlekedett az adott esetben azzal a lakóhelye előtti parkolóban parkolt. Mivel a szóbeli haszonkölcsön-szerződés nem tartalmazta azt hogy a felperesnek a használaton kívüli gépkocsit saját bekerített telephelyén kell őriztetnie, nem állapítható meg a felperes részéről a szerződésellenes használat. Az alperes felmerült kára tehát nem következménye a felperes rendeltetésellenes, illetőleg szerződésellenes használatának, ez ugyanis a perben bizonyításra nem került, így a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem tekinthető a másodfokú ítélet jogszabálysértőnek.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság ítéletét, és az alperest - a Pp. 275/B. §-a és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján - a felmerült eljárási költségek felperes javára történő megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gfv. II. 31.602/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás