5/1998. (III. 6.) IM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) fogva tartott elítéltre, előzetesen letartóztatottra (a továbbiakban együtt: fogvatartott) terjed ki.

(2)² A rendelet hatálya a 19. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában kiterjed arra az elítéltre is, aki a szabadságvesztés végrehajtását nem kezdte meg, azonban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 598. §-ának (2) bekezdése alapján szakorvosi vizsgálatát rendelték el.

(3)³ A nem magyar állampolgárságú fogvatartottra – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a magyar állampolgárságú fogvatartottra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)⁴ A büntetések és intézkedések végrehajtása során a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban a fogvatartó bv. intézet, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (a továbbiakban: Központi Kórház), annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege (a továbbiakban: Utókezelő Részleg), valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) biztosítja, és a fogvatartott ezt az ellátást köteles igénybe venni.

(5)⁵

(6)⁶ Amennyiben a fogvatartott megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet keretein belül nem lehetséges, a bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) vagy a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézete (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) gondoskodik arról, hogy a fogvatartott nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) részesüljön a megfelelő ellátásban.

2. §⁷ A fogvatartott az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka engedélyezi, a fogvatartott a várható költségeket – ideértve a szállítás költségeit is – megelőlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja.

3. § A fogvatartott – önkéntes jelentkezés alapján – részt vehet a bv. intézetben szervezett véradásban.

4. § (1) A fogvatartottat a bv. orvos köteles felvilágosítani az egészségi állapotáról, tájékoztatást adni a tervezett orvosi beavatkozások szükségességéről, kockázatáról, valamint arról, hogy a szükségesnek ítélt vizsgálat vagy beavatkozás elmaradása milyen következményekkel járhat az egészségi állapotára nézve.

(2) A fogvatartottnak biztosítani kell a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a fogvatartás alatt keletkezett egészségügyi adatainak megismerését.

(3)⁸

(4) A műtétre és a műtétnek minősülő vizsgálati (invazív) eljárásra az egészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

5. §⁹

6. § (1) A fogvatartottat befogadáskor közegészségügyi és járványügyi szempontból egészségügyi szakdolgozó megvizsgálja. Betegséget terjesztő vagy okozó rovarok észlelése vagy egyéb fertőző megbetegedés gyanúja esetén a fogvatartottat el kell különíteni, közösségbe helyezni csak a bv. orvos írásbeli engedélyével lehet.

(2) Befogadás után legkésőbb 72 órával a fogvatartottat a bv. orvos megvizsgálja, rögzíti a fogvatartott kórelőzményi adatait, általános egészségi állapotát, fizikális státuszát, valamint elbírálja a munkaképességét.

(3) Amennyiben a befogadáskor a fogvatartotton külsérelmi nyomokat észlelnek, illetve elmondása szerint sérüléseket szenvedett, – a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásainak szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ában foglaltakon túl – haladéktalanul intézkedni kell orvosi látlelet felvétele iránt.

7. § (1) Az egészségügyi panasszal jelentkező fogvatartottat a legközelebbi orvosi rendelésre elő kell állítani.

(2) A bv. orvos írásbeli javaslata alapján a fogvatartottat kímélő, pót-, illetve diétás élelmezésben kell részesíteni.

(3) A bv. orvos a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel kezdeményezheti a zárkában vagy a lakóhelyiségben való fekvést, az általánosnál kedvezőbb tisztálkodási lehetőségek biztosítását, saját lábbeli, illetve alsóruházat viselését, meghatározhatja az ápolás egyéb sajátos módját.

8. §¹⁰ (1)¹¹ A fogvatartottak részére biztosítani kell évente tüdőszűrésen (ernyőképszűrés), fogászati szűrésen, a nőknek nőgyógyászati szűrésen való részvétel lehetőségét.

(2) A tüdőszűrést a területileg illetékes, illetve a kijelölt tüdőgondozók, a fogászati szűrést a bv. intézetek fogorvosai, a nőgyógyászati szűrést a Központi Kórház, illetve a kijelölt szakorvosok végzik.

(3)¹² A HIV szűrővizsgálat a bv. orvos tájékoztatását követően önkéntes alapon, a fogvatartott kérésére végezhető. Az eljárási rend betartásával lehetőség van anonim szűrővizsgálatra is. A szűrővizsgálatot a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumok végzik.

(4)¹³ Az egyéb szűrővizsgálatokra a külön jogszabályok az irányadók.

9. § (1)¹⁴ A fogvatartott munkaképtelenségét a bv. orvos állapíthatja meg, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.

(2)¹⁵ A fogvatartott munkaképtelenségének az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamra, illetve véglegesen történő megállapítását a Központi Kórház Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) végzi.

(3) A fogvatartott a bv. orvos döntése ellen a FÜV Bizottsághoz, a FÜV Bizottság döntése ellen pedig a Központi Kórház főigazgató főorvosához 15 napon belül írásban panaszt jelenthet be. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni, és arról a fogvatartottat írásban értesíteni.

10. § A fogvatartott járművezetői alkalmasságának első fokú elbírálására a bv. orvos, másodfokú elbírálására a FÜV Bizottság jogosult.

11. § (1) A bv. intézet betegszobáján kell elhelyezni azt a fogvatartottat, akinek egészségi állapota ezt indokolja, de kórházi fekvőbeteg-ellátása nem szükséges.

(2) A betegszobáról a fogvatartottat kizárólag a bv. orvos írásbeli hozzájárulásával lehet kihelyezni, illetve elszállítani.

12. § (1) A bv. intézetben fogvatartott sürgősségi orvosi ellátását a bv. orvos, munkaidőn túl, valamint munkaszüneti napokon a készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek hiányában a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat (sürgősségi orvosi szolgálat, mentőszolgálat) biztosítja.

(2) Amennyiben a fogvatartott sürgősen szakorvosi vagy kórházi kezelésre szorul és a bv. egészségügyi intézet nehezen elérhető, az orvos írásos javaslata (beutalója) alapján a legközelebbi, megfelelő ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani.

(3) A sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartott egészségügyi intézménybe történő szállítása nem tagadható meg, nem halasztható el.

13. § (1) A beteg fogvatartottat – egészségi állapotától függően – elsősorban mentő- vagy betegszállító gépkocsival kell szállítani.

(2) Amennyiben a fogvatartott egészségi állapota megengedi, a szállításra – az orvos előírásait figyelembe véve – a bv. intézet szállító járműve is igénybe vehető.

14. § (1) A fogvatartott foglalkoztatása esetén a foglalkozás-egészségügyi ellátásáról az R. 101. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkáltató szerv gondoskodik.

(2) A bv. intézet tisztán tartásával és ellátásával kapcsolatos munkavégzés esetén a fogvatartott munkaköri alkalmasságának az elbírálását a bv. orvos végzi.

(3)¹⁶ A fogvatartottnak a Bv. tvr. 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatása esetén a fogva tartó bv. intézet a szerződés alapján szükség szerint közreműködik abban, hogy a fogvatartott munkaköri alkalmassági vizsgálata elvégezhető legyen.

15. §¹⁷ (1) A fogvatartott sürgősségi fogászati ellátását a bv. intézet vagy bv. egészségügyi intézet köteles biztosítani.

(2) A nem sürgősségi fogászati ellátások körébe tartozó fogászati beavatkozások az egészségbiztosítási jogszabályok szerint – a lehetőségek függvényében – a bv. intézetben vagy bv. egészségügyi intézetben elvégezhetők.

(3) A fogvatartott a térítésköteles fogászati ellátásokért, a gyógyászati segédeszközökért, azok javításáért – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – térítési díjat fizet.

(4) Térítésmentes a fogászati ellátás, a gyógyászati segédeszköz és annak javítása, ha az a fogvatartott munkabalesete vagy a fogvatartás ideje alatt keletkezett foglalkozási, illetőleg egyéb, a büntetés (intézkedés) végrehajtásával kapcsolatos ártalom miatt szükséges.

(5) A gyógyászati segédeszköz térítési díjának átvállalásáról való döntés előtt vizsgálni kell a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését. Annak tényét, hogy a fogvatartott munkavégző képességének megőrzéséhez vagy helyreállításhoz szükséges-e gyógyászati segédeszköz ellátása, a bv. orvos állapítja meg. A térítési díj átvállalását a bv. intézet parancsnoka – egy évet meghaladó fogvatartás esetén orvosi javaslatra legfeljebb egy évre kiterjedően – engedélyezi. A fiatalkorú fogvatartott, a fogvatartott terhes nő és az anya–gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyászati segédeszközzel való térítésmentes ellátását – az orvos utasítása alapján – a bv. intézet biztosítja.

(6) A Bv. tvr. 47. § (5) bekezdése alapján térítésmentes egészségügyi ellátást, valamint a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában térítésmentes gyógyászati segédeszközt és annak javítását – orvosi javaslatra, különös méltánylást érdemlő esetben – a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti.

(7) A (4)–(6) bekezdések alkalmazása során felmerült költségek a bv. intézetet terhelik.

16. § (1) Amennyiben a fogvatartott olyan szakorvosi ellátásra szorul, amely a bv. intézetben nem biztosítható, a bv. orvos a fogvatartottat a területileg illetékes egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére is beutalhatja.

(2) A fogvatartottat egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére kell beutalni, ha

17. § (1) A beteg fogvatartottat fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell utalni, ha

(2) Halasztást nem tűrő esetben, illetve, ha a szállítás a fogvatartott egészségi állapotát veszélyezteti, a beteget a legközelebbi, szakellátást biztosító fekvőbeteg-gyógyintézetben kell elhelyezni arra az időre, amíg egészségi állapota lehetővé nem teszi a visszaszállítást a beutaló bv. intézetbe vagy átszállítását bv. egészségügyi intézetbe.

18. § (1) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szoruló fogvatartottat – a halasztást nem tűrő esetektől eltekintve – a Központi Kórházba vagy az IMEI-be kell szállítani.

(2) Az Utókezelő Részlegben lehet elhelyezni azokat a csökkent munkaképességű vagy tartós ápolásra szoruló fogvatartottakat, akik állandó orvosi felügyeletre szorulnak.

(3)¹⁸ A Központi Kórház, az IMEI főigazgató főorvosa, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka a házirenden túl – a jogszabályok keretei között – saját hatáskörben állapítja meg a beutaltak egészségi állapotának megfelelő sajátos magatartási és kapcsolattartási szabályokat.

19. § (1)¹⁹ A kegyelmi eljárás során a szabadlábon lévő elítélt igazságügyért felelős miniszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatát [Be. 598. § (2) bek.] a Központi Kórház járóbeteg-szakellátása keretében kell végrehajtani.

(2)²⁰ A Központi Kórház a vizsgálat időpontjáról értesíti a szabadlábon lévő elítéltet, a vizsgálat eredményéről vagy az elítélt távolmaradásáról tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert.

(3)²¹ A büntetés egészségügyi okból történő félbeszakítására vagy kegyelemre irányuló kérelmet (javaslatot) a bv. orvos, illetve az illetékes egészségügyi intézet kijelölt orvosa írásban véleményezi.

20. § (1) Terhesség fennállásának a valószínűsége esetén a bv. orvos köteles a fogvatartottat – a lehető legrövidebb időn belül – nőgyógyászati szakvizsgálatra beutalni.

(2) Ha a terhesség fennállását szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, a terhes nő nyilatkozik arról, hogy terhességét meg kívánja-e tartani vagy igényli annak művi megszakítását.

(3) A terhes nőt gondozásba vétel céljából a szakorvosi vizsgálatot követő 3 munkanapon belül a Központi Kórházba kell szállítani.

21. § (1) A térítésmentes terhesgondozásra jogosult nő a terhességével és a gyermeke születésével kapcsolatos juttatások folyósítása iránti igényét a Központi Kórházban írásban terjesztheti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és folyósított juttatásokat elkülönített letétként kell kezelni, az kizárólag a fogvatartott nő rendelkezése szerint használható fel. A jogosultságot érintő bármely körülmény változását a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül a Központi Kórház főigazgató főorvosának kell bejelenteni.

22. §²² (1) Amennyiben a terhességre tekintettel a büntetés félbeszakítását nem engedélyezték, a fogvatartottat a szülés várható időpontja előtt négy héttel a Központi Kórházba kell szállítani.

(2) A fogvatartott nőt, ha a terhesség hatodik hónapját követően kérelmére továbbra is részt vett a munkavégzésben a szülés várható időpontja előtt huszonnyolc nappal a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentést a bv. orvos a szülési szabadsággal megegyező időtartamra engedélyezi, kivéve azt az esetet, ha a szülő nő a Bv. tvr. 44. § (1a) bekezdés c) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3)²³ A szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel a Központi Kórház főigazgató főorvosa megkeresi az illetékes gyámhatóságot arra vonatkozóan, hogy a születendő kiskorú érdekében szükségesnek tart-e valamilyen intézkedést a gyermek elhelyezésével kapcsolatban, valamint kíván-e pert indítani a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

(4)²⁴ A gyermek születéséről a Központi Kórház főigazgató főorvosa értesíti az apát, az illetékes gyámhatóságot, kiskorú fogvatartott anya esetében a törvényes képviselőt is.

22/A. §²⁵ (1) A Központi Kórház főigazgató főorvosának értesítése alapján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) illetékes szervezeti egységének vezetője intézkedik az anyának és a gyermeknek az együttes elhelyezésre kialakított részleggel (a továbbiakban: anya-gyermek részleg) rendelkező bv. intézetbe történő átszállításáról.

Amennyiben kizáró ok nem áll fenn, az újszülöttet hat hónapos koráig az anyjával együtt kell elhelyezni.

A hat hónapot meghaladó együttes elhelyezés meghosszabbítását az anya kérelmére a havi felülvizsgálati eljárás során a gyermek egy éves koráig a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti.

(2)²⁶ Nem engedélyezhető az együttes elhelyezés, ha az anya szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Ebben az esetben, továbbá ha az anya nem kéri gyermeke vele együtt történő elhelyezését, vagy az együttes elhelyezés oka megszűnt, és a 22. § (3) bekezdése szerinti megkeresés alapján intézkedés nem történt, a Központi Kórház főigazgató főorvosa vagy a bv. intézet parancsnoka kéri a gyámhivatal intézkedését a gyermek elhelyezése érdekében. A gyermek a gyámhivatal intézkedéséig nem adható ki.

(3) A Központi Kórház, illetve a bv. intézet indokolt esetben segítséget nyújt az anyának a gyermek családi jogállásának rendezéséhez.

(4) Az anyára a fogvatartottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, a gyermekre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásáról – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel – a bv. intézet házirendje szerint, a törvényes képviselő meghallgatása után, vagy ennek hiányában a gyámhivatal dönt. A látogatás a bv. intézet parancsnokának engedélyével történik.

(6)²⁷ Ha az anya a gyermek fejlődését veszélyezteti, a bv. intézet parancsnokának haladéktalanul értesítenie kell a gyámhivatalt a szükséges intézkedés megtétele miatt, és intézkedni kell a gyermek veszélyeztetésének megakadályozása érdekében.

22/B. §²⁸ (1) Az anya-gyermek részleget a bv. intézet többi részétől elkülönítve kell kialakítani. Az anya-gyermek részlegen egy zárkában egy anya és gyermeke helyezhető el.

Amennyiben a gyermek a zárkában tartózkodik, az ajtót minden napszakban nyitva kell tartani, kulcsra zárni tilos.

(2) A részleg, illetve a zárka felszerelését ki kell egészíteni a gyermek elhelyezéséhez és gondozásához szükséges, a közegészségügyi követelményeknek megfelelő berendezési, felszerelési tárgyakkal, és gondoskodni kell a folyamatos egészségügyi felügyeletről.

(3) A gyermeket az anyával együtt kell a gyermek orvosi vizsgálatára és a kötelező védőoltásokra kísérni.

Kórházi kezelés esetén lehetővé kell tenni, hogy a fogvatartott – felügyelettel, hetente legalább egy alkalommal – meglátogathassa gyermekét. A látogatás engedélyezése csak kivételesen tagadható meg, így, ha a gyermek kórházi kezelésének szükségességét az anya veszélyeztető magatartása, továbbá fertőző megbetegedés okozta, illetve azt biztonsági szempontok indokolják. A kórházi kezelés idején – a gyermekorvos véleménye alapján, szükség szerint – gondoskodni kell arról, hogy a gyermek az anyatejet megkaphassa.

(4) Az anya-gyermek együttes elhelyezés részletes eljárási szabályait, a gyermek gondozásához szükséges eszközöket a bv. országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

23. § (1) Ha a fogvatartott nő arról nyilatkozott, hogy terhességét meg kívánja szakíttatni, ez irányú kérelmét személyesen vagy írásban meg kell erősítenie a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes családvédelmi szolgálat munkatársa előtt.

(2) Művi terhességmegszakítás a terhesség betöltött 12. hetéig a Központi Kórházban végezhető el.

(3) Terhességmegszakításra – ha a terhesség meghaladta a (2) bekezdésben megjelölt időtartamot és törvény a terhesség megszakítását lehetővé teszi – a terhes nőt a népjóléti miniszter²⁹ rendeletében kijelölt egészségügyi intézménybe kell átszállítani.

(4) A terhes nő előállításáról, szállításáról és őrzéséről a bv. intézet gondoskodik.

24. § (1) Befogadás után az IMEI-be kell szállítani azt az elítéltet, akinek a beszámítási képessége a bíróság szerint korlátozott.

(2) A fogvatartottat az IMEI-ben meg kell vizsgálni, és a büntetőeljárás során készült igazságügyi elmeszakértői vizsgálat eredményét is figyelembe véve – lehetőség szerint –, egy hónapon belül ki kell dolgozni az elmeállapotának megfelelő komplex terápiás programot.

(3) A (2) bekezdésben jelzett időt az IMEI főigazgató főorvosa egy hónappal meghosszabbíthatja. Az egy hónap, illetve a meghosszabbított időtartam elteltét követően az elítéltet gyógyító-nevelő csoportba kell elhelyezni.

(4)³⁰

(5) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a fogvatartott elmeállapota miatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, a 25. § (2)–(4) bekezdéseinek a szabályait kell alkalmazni.

25. § (1) Azt az elítéltet, akinél a bv. orvos a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az IMEI-be kell beutalni. A kivizsgálás egy hónapig tarthat, időtartamát az IMEI főigazgató főorvosa legfeljebb további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha két elmeszakorvos véleménye alapján megállapítják, hogy az elítélt kóros elmeállapota miatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az elítéltet az IMEI főigazgató főorvosa további gyógykezelés céljából az IMEI elmeosztályára helyezi át.

(3)³¹ Az elmeosztályra helyezett elítélt állapotát szükség szerint, de legalább hat hónaponként két elmeszakorvos felülvizsgálja, és az IMEI főigazgató főorvosa dönt arról, hogy a gyógykezelést folytatni kell, vagy a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések szükségesek.

(4) A meggyógyult elítéltet a végrehajtási fokozatának megfelelő bv. intézetbe kell szállítani, ha pedig elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés végrehajtását nem akadályozza, gyógyító-nevelő csoportba kell helyezni.

(5) Amennyiben az elítélt elmeállapota nem javult, szabadulása előtt a megfelelő elhelyezése iránt kell intézkedni.

26. § (1) Ha a bv. orvos az előzetesen letartóztatottnál kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, haladéktalanul beutalja az IMEI-be. A beutalásról huszonnégy órán belül értesíteni kell a büntetőügyben eljáró hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerint beutalt előzetesen letartóztatottat az IMEI nyolc napon belül megvizsgálja, és vizsgálatának eredményéről értesíti a büntetőügyben eljáró hatóságot. Ha az IMEI vizsgálata megállapította, hogy az előzetesen letartóztatott nem elmebeteg, nem helyezhető el elmebetegek között.

27. § (1)³² A gyógyító-nevelő csoportból való kihelyezésre a csoportot vezető nevelő tesz javaslatot, melyet a bv. orvos is véleményez.

(2) A gyógyító-nevelő csoportban lévő, illetőleg az onnan kihelyezett elítéltről a nevelő összefoglaló véleményt készít, melyet a bv. orvos záradékol.

28. § (1) Gyógyító-nevelő csoportba helyezett elítélt tekintetében a bv. orvos feladata – az általános ellátáson túl – a pszichiátriai gyógykezelés biztosítása.

(2) A gyógyító-nevelő csoportból kihelyezett elítélt állapotát fokozott figyelemmel kell kísérni, szükség esetén a megfelelő kezeléséről kell gondoskodni.

(3)³³

29. § (1) Ha a személyiségzavarban szenvedő és a gyógyító-nevelő csoportban elhelyezett elítélt állapota a bv. orvos megítélése szerint olyan mértékben súlyosbodik, hogy az a csoportba illeszkedését lehetetlenné teszi – lehetőleg elmeorvos előzetes vizsgálata alapján – az IMEI járóbeteg-szakrendelésére, illetve elmeosztályára kell beutalni.

(2) A kivizsgálás egy hónapig tarthat, amelyet az IMEI főigazgató főorvosa további egy hónappal meghosszabbíthat.

(3) Azt az elítéltet, akinek elmeállapota, személyiségzavara átmeneti jelleggel rosszabbodott, de elmeorvosi vélemény alapján a bv. intézetben is ellátható, a gyógyító-nevelő csoportból – a bv. orvos rendelkezése szerint – a betegszobára lehet áthelyezni.

30. § (1) A kábítószer-élvező vagy kábító hatású anyagot visszaélésszerűen fogyasztó fogvatartott fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése – a szükséges ideig – bv. egészségügyi intézetben történik.

(2) Sürgősségi esetben a fogvatartottat azonnal a bv. intézet székhelye szerint illetékes, akut detoxikálást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani.

31. § (1) Az öngyilkossági kísérletet, illetve az önkárosító cselekményt elkövető fogvatartottat egészségügyi ellátásban kell részesíteni. Az orvos – a bv. intézet orvosi rendelőjének a felszereltségét figyelembe véve – dönt a fogvatartott helyi ellátásáról, vagy kórházba szállításáról, elmebetegségre utaló tünetek esetén a 25. § szerint jár el.

(2) Az idegen testet nyelt fogvatartottat a szükséges ideig rendszeres orvosi megfigyelés alatt kell tartani.

(3) Amennyiben a fogvatartott az étkezést megtagadja, orvosi ellenőrzését biztosítani kell, szükség esetén a Központi Kórházba, sürgős szükség esetén pedig a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani.

(4) A fogvatartottat nem lehet étkezésre kényszeríteni, vagy kényszerrel etetni.

32. §³⁴

33. § (1) A halál bekövetkeztét orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani.

(2) A halottvizsgálatot, ha a halál

(3) Amennyiben a bv. orvost nem lehet elérni, a halottvizsgálatot a területileg illetékes háziorvos vagy az ügyeleti szolgálat orvosa végzi.

(4)³⁵ A halálesetet haladéktalanul jelenteni kell a bv. intézet parancsnokának és az Országos Parancsnokságnak. A bv. intézet parancsnoka értesíti a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, továbbá a rendőrséget a hatósági boncolás elvégzése iránt.

34. § (1) Ha az orvos a halottvizsgálat során rendkívüli halálesetet észlel, arról a bv. intézet parancsnokát haladéktalanul értesíti.

(2) A bv. intézet parancsnoka a rendkívüli halálesetről haladéktalanul tájékoztatja a területileg illetékes rendőrkapitányságot, a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, intézkedik, hogy a holttest és a helyszín a rendőrségi halottszemléig érintetlenül maradjon.

(3) A halottvizsgálat elvégzése után a holttest elszállításáról és a hatósági boncolás elrendeléséről a rendőrség intézkedik. A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint a hatósági boncolás után szabad eltemetni.

35. § (1)³⁶ A fogvatartott részére a fogvatartás ideje alatt kérelmére, illetve szabaduláskor ki kell adni kórházi zárójelentésének egy példányát, valamint azokat az orvosi leleteket, illetve másolatukat, amelyek az egészségi állapotának megítélésében fontosak, vagy amelyekre a fogvatartott, illetve a szabaduló igényt tart. A fogvatartás ideje alatt kiadott dokumentumok elvesztéséért, megsemmisüléséért, eltűnéséért, megrongálódásáért a bv. intézetet felelősség nem terheli.

(2) A szabadult fogvatartott bv. intézetben őrzött zárójelentéseinek és leleteinek másolatát a jogszabályban meghatározott jogosultaknak ki kell adni.

(3) Kórházi kezelésre, illetve elhelyezésre szoruló fogvatartott szabadulásakor a bv. orvos intézkedik a megfelelő egészségügyi intézményben való elhelyezés iránt.

36. §³⁷ A gyógyszer térítési díjának átvállalásáról való döntés előtt vizsgálni kell a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését. Annak tényét, hogy a fogvatartott munkavégző képességének megőrzéséhez vagy helyreállításhoz szükséges-e az, hogy gyógyszert kapjon, a bv. orvos állapítja meg. A térítési díj átvállalását a bv. intézet parancsnoka – egy évet meghaladó fogvatartás esetén orvosi javaslatra legfeljebb egy évre kiterjedően – engedélyezi. A fiatalkorú fogvatartott, a fogvatartott terhes nő és az anya–gyermek részlegen elhelyezett gyermek térítésmentes gyógyszerellátását – az orvos utasítása alapján – a bv. intézet biztosítja. Térítésmentes gyógyszerellátást – orvosi javaslatra, méltányosságból – a bv. intézet parancsnoka engedélyezi.

(2) A Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában térítésmentes gyógyszerellátást – orvosi javaslatra, különös méltánylást érdemlő esetben – a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti. Az ebből eredő költségek a bv. intézetet terhelik.

37. § (1) A gyógyításhoz szükséges gyógyszer milyenségét és mennyiségét, valamint a gyógykezelés időtartamát a bv. orvos határozza meg.

(2) A beteg csak a bv. orvos írásos engedélye alapján tarthat magánál gyógyszert.

(3)³⁸ Gyermeknek gyógyszert kizárólag orvosi rendelkezés alapján a csecsemőgondozó adhat be.

(4)³⁹ Gyógyszertartási engedély nem adható azon gyógyszerekre, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget (altatók, nyugtatók, testépítéshez szolgáló szerek stb.).

(5)⁴⁰ Fogvatartott gyógyszert nem kezelhet, és nem oszthat.

(6)⁴¹ A fogvatartott, illetve az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek részére csak Magyarországon érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer, tápszer vagy gyógyhatású készítmény rendelhető.

38. §⁴²

39. § (1) A bv. intézet parancsnoka a bv. orvos javaslatára járványügyi érdekből a fogvatartott törvényben biztosított egyes jogainak a gyakorlását átmenetileg korlátozhatja, így különösen

(2) Az (1) bekezdés a) és d) pontjaiban írt korlátozásokról a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt haladéktalanul értesíti.

40. §⁴³ Járvány esetén – az a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterületének vezetője javaslatára – a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az érintett bv. intézetnél a befogadást és a bv. intézetek közötti szállítást felfüggesztheti.

41. § (1)⁴⁴ A bv. intézet zárlat (karantén) alá helyezésére, illetve annak feloldására a megyei (fővárosi) tisztifőorvos vagy az a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterületének vezetője javaslatára a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedik.

(2) A 40–41. §-ok alapján tett intézkedésről a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt haladéktalanul értesíti.

42. § (1) Tetvesség esetén hajnyírás (szőrtelenítés) csak akkor végezhető, ha az másként nem szüntethető meg. A hajnyírás szükségességét a bv. orvos állapítja meg. Az előzetesen letartóztatott hajának leborotválásáról, illetve rövidre nyírásáról a büntetőügyben eljáró hatóságot előzetesen értesíteni kell.

(2) Kiütéses tífusz vagy visszatérő láz és tetvesség egyidejű fennállása esetén a tetvetlenítést azonnal ható módszerekkel kell végrehajtani. Ez esetben a hajnyírás (szőrtelenítés) azonnal elvégezhető.

43. § A szerzett immunhiányos tünetcsoport vírusával fertőzött fogvatartottakat – fokozott védelmükre, a közösség védelmére és sajátos egészségi állapotukra figyelemmel – fokozattól függetlenül, az arra kijelölt bv. intézetben kell elhelyezni.

44. §⁴⁵ A bv. intézetben elzárást töltő személyekre e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

45. § (1) A rendőrségi fogdán elhelyezett előzetesen letartóztatottat Budapest és Pest megye területéről az orvos kivizsgálás, megfigyelés, gyógykezelés és – terhességmegszakítás kivételével – műtét céljából a Központi Kórházba beutalhatja. A rendőrségnek a beutaltról szóló összefoglaló véleményt csatolnia kell.

(2) A beutalt szállításáról a rendőrség gondoskodik.

46. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásának részletes – jogszabály meghozatalát nem igénylő – szabályait intézkedésben határozza meg.

(3)⁴⁶