BK BH 1998/516
BK BH 1998/516
1998.11.01.
A vádlottnak a büntetés kiállását jelentős mértékben megnehezítő, orvosilag is igazolt súlyos betegsége és a büntetőjogi beszámítási képességét az elkövetéskor enyhe fokban korlátozó szellemi hanyatlása együttesen megalapozhatja a törvényben foglaltaknál eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat alkalmazását [Btk. 24. § (2) bek., 44. §, 45. § (2) bek., 166. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az 1997. május 6. napján kelt ítéletével a vádlott bűnösségét emberölés bűntettében és kifosztás bűntettében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 9 évi börtönbüntetéssel, valamint 8 évre a közügyektől eltiltással sújtotta, és elrendelte kényszergyógyítását. A tényállás szerint a vádlott elvált, egy nagykorú gyermeke van, általános iskolát végzett. Bejelentett lakásán évek óta nem tartózkodik, foglalkozás nélküli, állandó keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik. Kéregetésből, alkalmi munkából, esetenként régi ismerősöktől kapott kisebb-nagyobb összegekből biztosította a létfenntartását. Hajléktalan, állandó lakhellyel vagy szálláshellyel nem rendelkezett.
Fiatal kora óta rendszeresen és nagymértékben italozik, két esetben alkoholelvonó kezelésben is részesült.
A vádlott nem szenved - és a vádbeli időben sem szenvedett - elmebetegségben vagy gyengeelméjűségben, szociopathiás személyiség és idült alkoholista. Az alkoholizmus folytán, agybántalom talaján enyhe fokú szellemi hanyatlásban szenved - ez a vádbeli eset időpontjában is fennállott -, amely enyhe fokban korlátozta beszámítási képességét.
Börtönkórházi kezelés alatt áll a nyelv alatti terület rosszindulatú daganatos betegsége miatt.
Több esetben volt büntetve.
A vádlott kb. 4 évvel ezelőtt az utcán ismerkedett meg a sértettel, akivel italozni mentek, és hamarosan összebarátkoztak.
A 45 éves sértett a lakásában egyedül lakott, és csupán idős édesanyja szokta időnként meglátogatni.
A sértett különböző betegségekben szenvedett, nemi szerve is rendellenes volt, és leszázalékolás alatt állott. Nem dolgozott, és - akár a vádlott - ő is rendszeresen italozott. Arra azonban nem merült fel hitelt érdemlő adat, hogy a sértett homoszexuális személy lett volna. A vádbeli esetet megelőző 2 év alatt a vádlott rendszeresen megfordult a sértett lakásán. Több ízben meglátogatta, sőt időnként oda is költözött hozzá, és akkor huzamosabb időn keresztül ténylegesen ott is lakott a sértettnél. A sértett ilyenkor ellátta őt, szállást és élelmezést biztosított a részére, sőt időnként mosott is rá, a vádlott pedig kannaszámra hordta oda a bort, és ilyenkor általában együtt italoztak, sőt a szomszédok füle hallatára hangoskodtak, és veszekedtek is ittas állapotban. Általában a sértett kiabált a vádlottal, durván szitkozódva kifogásolta, hogy miért itta meg a bort, vagy miért dohányzik a lakásban, miért a szobában eszik stb. Olyat is szokott kiabálni, hogy a vádlott takarodjon a lakásból. Ennek ellenére a baráti kapcsolat változatlanul fennmaradt közöttük.
A vádlott 1996. június végétől kb. július 10-ig kórházban volt. Az ezt követő napon, a délutáni órákban a vádlott a sértett lakására ment. Egy kanna bort is hozott, ezt közösen elfogyasztották, majd bevásároltak, a sértett is vett egy kanna bort, utána az esti órákban lecsót főzött vacsorára. A vádlott és a sértett az italozást a késő esti órákban és az éjszaka egy részében is folytatták. A vádlott meg nem határozható mértékben, a sértett pedig közepes-súlyos fokban (2,46 ezrelék alkoholszint) került szeszes italtól befolyásolt állapotba. Este 1/2. 11-11 óra körül az ittas sértett veszekedni kezdett a vádlottal. Részben azt kifogásolta, hogy miért gyújt rá, illetve miért nem eszik, vagy, hogy miért a szobában eszik. A „kurva anyádat” kifejezést is használta. A veszekedés során közölte a vádlottal, hogy ha nem tetszik neki, el is mehet. Később lefeküdtek és elaludtak.
Július 12-én reggel, kb 6 óra után felébredve a vádlott rágyújtott. Erre a sértett ismét kiabálni kezdett vele, hogy „.......a kurva anyádat, megmondtam már, hogy ne gyújtsál rá!”. A kialakult szóváltás során mindketten a szobában álltak egymással szemben, majd a sértett megfordult, és a konyha felé indult, kifelé, háttal a vádlottnak. A szintén ittas és a veszekedés miatt felindult állapotban levő vádlott ekkor felkapta a szobában a sértett tulajdonában levő kb. 7,2 cm x 4,5 cm ütőfelületű fakalapácsot, és azzal hátulról fejbe vágta a sértettet, majd az ütéseket még 2-3 esetben megismételte.
A kalapácsütések oldalsó-hátsó irányból érték el a koponyatetőt, és közülük kettő nagy erejű volt. Az ütések következtében a sértett elvesztette az eszméletét, és az ágyra zuhant, hason fekvő helyzetben. A bekövetkezett koponyasérülések miatt mozgásképtelenné vált, és perceken belül meghalt. Életét még az azonnali orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. A sértett halálát a fenti koponyasérülésekhez társuló agybénulás és légzésbénulás idézte elő, közvetlen okozati összefüggésben a vádlott cselekményével. A sértett haláláról a vádlott nem győződött meg, de ott hagyta az ágyon, majd magához vette a sértett 2500 forint értékű vállra akasztható sporttáskáját, ezután a saját sporttáskájába összecsomagolta a saját holmiját, a sértett tulajdonában levő egyes tárgyakkal együtt, melyek együttes értéke 7650 forint volt. A fakalapácsot egy reklámszatyorba tette, majd a lakásból eltávozott, magával vitte a két táskát is. A délelőtti órákban különféle helyeken italozott. Majd a sporttáskát elrejtette egy parkban, amelyet később nem sikerült megtalálni. A reklámszatyrot, benne a kalapáccsal, letette, és otthagyta az utcán.
Délelőtt 11 és 12 óra között visszament a helyszínre. űdvözölte az udvaron ülő asszonyokat, bement a sértett lakásába, ott meggyőződött a sértett haláláról. Ezt közölte is a lakókkal, majd megvárta az egyikük által értesített rendőrséget. Azt, hogy a sértettet ő ölte meg, akkor még elhallgatta. A személymotozás során előkerültek a sértett ingóságai, ezek lefoglalásra kerültek, így az anyagi kár - a sporttáska kivételével - megtérült.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője a tényállás téves megállapítása, ezzel összefüggésben az elbírált bűntettek téves jogi minősítése miatt és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyész jogorvoslattal nem élt.
A legfőbb ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megalapozott tényállás alapján helyesnek találta a vádlott bűnösségére vont következtetéseket, és egyetértett az elbírált cselekmények jogi értékelésére vonatkozó ítéleti érveléssel is. A védő felszólalásában kifejtettekkel ellentétben nem volt alap a vádlott eshetőleges ölési szándékának megállapítására. A vádlott a sértett koponyájára több - tehát ismételt - nagy erejű kalapácsütést mért, az ütések folytán a sértett koponyacsontja két helyen, darabosan betört. Ilyen erejű ismételt eszközös bántalmazás esetén alappal nem feltételezhető, hogy a tett végrehajtója cselekményének eredménye iránt csupán közömbös volt, a vádlott ölési cselekményének tárgyi oldalát elemezve kizárólag az egyenes szándékra vont következtetés okszerű.
A büntetés kiszabása körében értékelt körülmények kapcsán a Legfelsőbb Bíróság nagyobb nyomatékkal értékelte a vádlott büntetőjogi beszámítási képességét enyhe fokban korlátozó szellemi hanyatlásának tényét, és a terhére figyelembe vett korábbi elítélések értékelésével összefüggésben azt, hogy utolsó büntetésére több mint tíz évvel korábban került sor, valamint, hogy az elítélései között erőszakos bűncselekmény miatti felelősségre vonás nem szerepelt.
Az elbírált bűncselekmények tárgyi súlya folytán a büntetés tartamának csökkentése szóba sem kerülhetett. Ám a vádlott orvosilag igazolt súlyos, a büntetés kiállását nyilvánvalóan jelentősen megnehezítő betegségét, továbbá a terhére értékelhető súlyosító körülmények nyomatékát befolyásoló - az előbbiekben kiemelt - tényeket figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság alkalmazhatónak látta a Btk. 45. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, s ennek alapján - az elsőfokú ítéletet megváltoztatva - a kiszabott szabadságvesztést eggyel enyhébb fokozatban, a Btk. 44. §-a szerinti fogházban rendelte végrehajtani, az ítélet egyéb rendelkezéseit pedig helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 1404/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás