PK BH 1998/531
PK BH 1998/531
1998.11.01.
űgyvédek által kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján a helytállási kötelezettség alakulása [Ptk. 296. § (1) és (2) bek., 318. § (1) bek., 328. § (1) bek. 329. § (1) bek., 339. § (1) bek., 474. § (1) bek.].
Az alperes az 1993. március 10. napján létrejött megbízási szerződés alapján adásvételi szerződést szerkesztett K.-né megbízó mint vevő és K. K. eladó között. Ennek során a tulajdoni lap számát elírta. Emiatt az illetékes földhivatal a vevő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Ezalatt az eladó az ingatlant harmadik személy részére értékesítette, a vevő által kifizetett 2 000 000 Ft vételár visszafizetésétől elzárkózott. Ezért neki ilyen összegű kára keletkezett, amelynek megtérítése iránt peres eljárást indított az okiratszerkesztő ügyvéd mint alperes ellen.
Az alperes 1993. január 1. napjától tagja a felperesi egyesületnek. A felperes által kibocsátott biztosítási feltételeknek a perbeli megbízási szerződés megkötése idején hatályos rendelkezései szerint a felperes köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a felelősségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevő ügyvéd okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A kifizetett kártérítést pedig abban az esetben követelheti vissza a biztosítottól, ha az a kárt szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta. A jelen peres eljárás során a felperes a károsult kárát megtérítette, aki ennek ellenében az alperessel szemben fennálló követelését reá engedményezte. A felperes a keresetében 2 millió forint tőke, ennek 1993. szeptember 11. napjától esedékes évi 20%-os kamata megfizetését kérte, a Ptk. 318. §-ára és a Ptk. 339. §-ára alapítottan.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntése alapjául azt fogadta el, hogy a felek között a Ptk. 559. §-a szerint minősülő felelősségbiztosítási jogviszony van. Megállapította, hogy az alperes a megbízási szerződés teljesítése során, a tulajdoni lap számának elírásakor nem szándékosan és nem is súlyos gondatlansággal járt el, így a biztosító visszakövetelési joga gyakorlásának a szabályzatban előírt feltételei nem állnak fenn. Rámutatott továbbá, hogy a felperes - az alperessel kötött felelősségbiztosítási szerződés miatt - vele szemben a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint igényt nem érvényesíthet. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével és az elsőfokú bíróság döntését - lényegében annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. Kiemelte, hogy az engedményezés alapján előterjesztett igény azért nem alapos, mert az engedményező kárát az engedményes a peres eljárás során már megtérítette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Ebben kifejtette, hogy a perben nem a biztosítási jogviszony alapján kívánt igényt érvényesíteni. Követelését arra alapította, hogy a károsult kártérítési igényét a vele kötött, visszterhes engedményezési szerződéssel megszerezte, majd annak jogutódaként lépett fel az alperessel szemben. Rámutatott, hogy az a jogelődjével kötött megbízási szerződést hibásan teljesítette, és ezzel a megbízónak kárt okozott, ezért e jogcímen kérte az alperes marasztalását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájárulása alapján a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag az engedményezésre vonatkozó szabályok téves alkalmazásában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A perben nem vitás tényállás szerint az alperes és K.-né között a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése által szabályozott megbízási szerződés jött létre. Ezt az alperes a Ptk. 277. §-ának (1) bekezdése szerint úgy volt köteles teljesíteni, hogy az általa nyújtott szolgáltatás a kötelezett által ismert célra - jelen esetben a tulajdonjog bejegyeztetésére - rendeltetésszerűen felhasználható legyen. Az alperes által szerkesztett okirat azonban a tulajdoni lap számának elírása miatt erre a célra nem volt alkalmas. Ez pedig a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kellő alapul szolgál a kártérítési felelőssége megállapításához. Ez tehát megalapozza a felperesnek a felelősségbiztosítási szerződés alapján fennálló helytállási kötelezettségét.
A Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhassa. A Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése értelmében ez azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az engedményes a régi jogosult helyébe lép.
A Ptk. 296. §-ának (1) és (2) bekezdései értelmében a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja, amelynek erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Mindkét fokú bíróság megalapozottan állapította meg azt, hogy a felperes által is elismert gondatlan alperesi magatartás nem alapozza meg a felperesnek a biztosítási összeg visszakövetelésére vonatkozó igényét,
A fent kiemelt tényeknek, valamint a törvény idézett rendelkezéseinek az egybevetéséből az állapítható meg, hogy a felperes az engedményezéssel egy olyan jogot szerzett meg, amellyel kapcsolatban az alperessel kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján őt helytállási kötelezettség terheli. Ezért a károsultjogán fellépő felperessel szemben a károkozó alperes beszámíthatta a felelősségbiztosítási szerződés alapján fennálló követelését. Ez pedig azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy az alperesnek a felperessel szemben fennálló fizetési kötelezettsége megszűnt, ezért az annak teljesítésére irányuló kereset teljesítésére nincs jogi lehetőség.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.604/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás