531/B/1998. AB határozat
531/B/1998. AB határozat*
2005.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/B. § (5) bekezdése és 74/C. § (6) és (7) bekezdései alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó, illetve képviselője több ízben módosított és kiegészített beadványában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/B. § (5) bekezdése és 74/C. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontjuk szerint azáltal, hogy a kifogásolt rendelkezések az alapítvány alapítójának halála vagy megszűnése esetén a bíróság számára nem teszik lehetővé az alapító okirat módosítását, lehetetlen helyzetbe hozzák azokat az alapítványokat, amelyeknek az alapítója jogutód nélkül megszűnt. Ilyen esetekben ugyanis a bíróság jogköre csak a kezelő szervezet kijelölésére terjed ki, meg kell tagadnia azonban az alapító okirat bármilyen tartalmú módosítását. Ennek következtében az alapító okiraton nem lehet átvezetni azokat a módosításokat, amelyek adózási vagy egyéb szempontokból az alapítvány számára a működéshez feltétlenül szükségesek lennének. Ez pedig az indítványozó képviselőjének álláspontja szerint sérti az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonformák egyenlőségének és az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt bíróság előtti egyenlőségnek az elvét.
II.
Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
A Ptk.-nak az indítványozó által kifogásolt rendelkezései az indítvány benyújtásakor az alábbiak voltak:
„74/B. § (5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
„74/C. § (6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg.”
Az indítvány benyújtását követően a Ptk. 74/C. §-ának rendelkezéseit módosította – 2002. január 1-jei hatállyal – a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2001. évi CVI. törvény 3. §-a. A 3. § (3) bekezdése értelmében a Ptk. 74/C. §-a egy új (7) bekezdéssel egészült ki, a 8. § (1) bekezdése pedig hatályon kívül helyezte a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének utolsó mondatát. A módosítást követően az indítványozó által kifogásolt rendelkezések a következők:
„74/B. § (5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
„74/C. § (6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.
(7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására – különösen halála, megszűnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.”
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt rendelkezések semmilyen alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggésben nem állnak az Alkotmánynak a tulajdonformák egyenlőségéről és a bíróság előtti egyenlőségről szóló rendelkezéseivel. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2005. június 27.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás