PK BH 1998/532
PK BH 1998/532
1998.11.01.
A próbaüzem alatt jelentkező hibák miatt a vállalkozónak a hibás teljesítéssel okozott kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A teljesítésig a hibák kijavításának a kötelezettsége a szerződésszerű teljesítés követelményének körében terheli a vállalkozót (Ptk. 305. §, 310. §).
A felperes a keresetében az I. és II. r. alperest közrehatásuk arányában 13 167 000 forint kártérítés és kamata megfizetésére kérte kötelezni.
A jogerős ítélet az I. r. alperest 751 000 forint és ennek 1994. január 1-jétől járó törvényes mértékű kamata megfizetésére kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet az indokolásában megállapította, hogy a felperes 1993. június 24-én szerződést kötött az I. r. alperessel a cukorgyár erőművi berendezéseinek korszerűsítésével kapcsolatos gépésztechnológiai munkák kivitelezésére. Az I. r. alperes a szerződés teljesítéséhez a II. r. alperestől szerzett be tömítőanyagot. A tömítéseken gőzkifúvás jelentkezett, emiatt a gyártást a próbaüzem alatt 1993. október 13-án leállították, a hibákat kijavították.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette; a perbeli bizonyítékok igazolták, hogy a szereléshez felhasznált tömítőanyagot az I. r. alperes adásvételi szerződéssel a II. r. alperestől szerezte be. A felperes és a II. r. alperes között tehát a szereléshez felhasznált anyaggal összefüggésben jogviszony nem állt fenn, a II. r. alperes a szerződés teljesítése során az I. r. alperes közreműködője volt. Nincs jogi alapja tehát a felperes által a II. r. alperessel szemben támasztott keresetnek, a marasztalásra az adott perbeli állás alapján sem kötelmi, sem pedig kártérítési jogcímen nem kerülhet sor.
Az I. r. alperessel szemben előterjesztett kereset elbírálása során a felperes és az I. r. alperes szerződésének tartalmából kellett kiindulni, és alkalmazni kellett a Ptk.-nak, valamint az adott szerződésre még irányadó korábban hatályos 7/1978. (II. 1.) MT rendeletnek (R.) a szerződésre vonatkozó rendelkezéseit. Az R. 70. §-ának (1) bekezdése szerint szerelési szerződés esetén az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A szerződés teljesítésére azzal kerül sor, hogy a vállalkozó a sikeres próbaüzem lezárásával az elkészült művet a megrendelő részére átadja. Az átadásig a teljesítés nem történik meg, eddig az időpontig a Ptk. 305. §-a szerinti hibás teljesítés sem következhet be, erre alapított kijavítási igény, továbbá ehhez a Ptk. 310. §-a értelmében kapcsolódó kártérítési követelés sem érvényesíthető.
A próbaüzem rendeltetése, hogy a vállalkozó által elkészített mű kipróbálása, beszabályozása megtörténjen, és az esetleges hibákat kijavítsák. A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotnak az átadáskor, a próbaüzem befejezésekor s nem előbb kell fennállnia. Ezért sem a jogszabály, sem a perbeli szerződés nem támasztott olyan igényt a vállalkozóval szemben, hogy a szerződés tárgyául szolgáló berendezés az átadás-átvétel befejezését megelőzően, a próbaüzem alatt üzemszerű, folyamatos terhelésre alkalmas legyen. A perbeli esetben a berendezés a próbaüzem alatt hibásodott meg, a hiba kijavítása a próbaüzemnek a szerződésben rögzített megszakadása nélkül megtörtént. A szerződés az R. 71. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal egyezően, a próbaüzem költségeit a megrendelőre hárította. Ezek körébe tartozik az alap-, nyers- és segédanyagok, valamint a szükséges energiaköltsége. Sikeres próbaüzem esetén - tekintettel arra, hogy az üzemszerű működésért a próbaüzem alatt a vállalkozó jogi felelősséggel nem tartozik - a felhasznált anyagban és energiában bekövetkezett esetleges veszteség nem megtérítendő kár, hanem a megrendelőt terhelő költség. Ugyanilyen megítélés alá esik az üzemszerű termelés hiánya miatt jelentkező „elmaradt haszon” is. Mindebből az következik, hogy a felperes nem érvényesíthet megalapozottan kártérítési igényt az I. r. alperessel szemben azon az alapon, hogy a sikeres próbaüzemhez nem biztosította az üzemszerű, folyamatos termelés lehetőségét. A próbaüzem során jelentkező hibák kijavítása a vállalkozó feladata, a szerződésszerű teljesítés érdekében a hibákat az I. r. alperesnek kellett kiküszöbölnie. A felperes az általa ebben a körben az I. r. alperes helyett elvégzett javítás költségét a Ptk.-nak a megbízás nélküli ügyvitelre és a megbízásra vonatkozó szabályai szerint igényelheti. A felperes beavatkozása indokolt és helyénvaló volt, ezért a javítással felmerült 230 000 forint költséget a Ptk. 486. §-ának (2) bekezdése, és 479. §-ának (1) bekezdése értelmében az I. r. alperes köteles megtéríteni. Ezek a jogszabályok alapozzák meg a felperesnek a beszerzett szakértői véleménnyel felmerült 350 000 forint és a szakértői szemlével felmerült 171 000 forint költség megtérítésére vonatkozó követelését is. Ezek a kiadások a tömítőanyag hibájának bizonyításához az I. r. alperesnek a II. r. alperessel szembeni szavatossági igénye megalapozásához szükséges szakértői tevékenységek indokoltan felmerült költségei. A felperes beavatkozása az I. r. alperes érdekében ebben a körben is helyénvaló volt, ezért az ezzel felmerült költségek is az I. r. alperest terhelik. Összességében tehát a felperesnek az I. r. alperessel szembeni keresete 751 000 forint és kamata tekintetében volt alapos.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával az I. és II. r. alperest közrehatásuk arányában 6 282 000 forint kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a teljes energiaüzemi próbaüzemet csak a cukorgyártási időszak megkezdésével egyidejűleg lehetett megtartani, s a bíróság ezt a lényeges tényt nem értékelte a jogerős ítéletben. A II. r. alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 339. §-a alapján azért állapítható meg, mert az általa forgalmazott termék tulajdonságairól nem megfelelő tájékoztatást adott annak ellenére, hogy a tömítőanyag gyártójától tudomása volt arról, hogy az cukorgyárban nem alkalmas tömítőanyag. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékok értékelése elmaradt a jogerős ítéletben. Miután a II. r. alperes nem úgy járt el, ahogy egy forgalmazó cégtől az adott helyzetben általában elvárható, a felelőssége megállapítható, függetlenül attól, hogy az I. r. alperes tekintetében a meghibásodás időszaka próbaüzemnek minősül. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy terhére helytelenül állapította meg a jogerős ítélet a fizetendő fellebbezési illeték mértékét, ugyanis a II. r. alperes a fellebbezési illetéket lerótta.
Az alperesek a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek a hatályukban való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem csak kis részben - a fellebbezési illeték tekintetében - alapos, egyébként alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
A jogerős ítéletnek az I. r. alperessel szemben a marasztalást meghaladó keresetet elutasító és a II. r. alperessel szemben a teljes keresetet elutasító rendelkezései nem jogszabálysértőek.
A jogerős ítélet a felperesnek az I. r. alperessel kötött szerződése tartalmának helytálló megállapításával a szerződésre még irányadó R. rendelkezései helyes alkalmazásával állapította meg, hogy az átadás-átvétel próbaüzemmel történt, s a próbaüzem alatt jelentkező hibák miatt az I. r. alperesnek hibás teljesítéssel okozott kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A próbaüzem rendeltetése az, hogy üzemszerű működés keretében kell meggyőződni a berendezés alkalmasságáról. A szerződést a vállalkozó azzal teljesíti, hogy sikeres próbaüzem után az elkészült és kipróbált berendezést átadja a megrendelőnek. A teljesítésig tehát a hibák kijavításának kötelezettsége a szerződésszerű teljesítés követelményének körében terheli a vállalkozót, eddig az időpontig azonban nem történhet hibás teljesítés, így többlettényállás hiányában kizárt a hibás teljesítéssel okozott kártérítési felelősség is.
Ezek alapján a jogerős ítélet helytállóan jutott arra az eredményre, hogy a vállalkozót nem terheli olyan kötelezettség, amely szerint a berendezésnek már a próbaüzem alatt alkalmasnak kell lennie az üzemszerű és folyamatos termelésre. A próbaüzem ideje a szerződés teljesítéséhez tartozó időszak, amely alatt még a berendezés kipróbálása történik a hibátlan teljesítés érdekében, nem pedig olyan időtartam, amely alatt a még át sem adott berendezéssel a megrendelő a saját hasznára termelhet. Ebből következően a megrendelő eleve nem is számolhatott a próbaüzem idején azzal a bevétellel, amelyet az átadott berendezés üzemeltetésével egyébként elérhet, miként azzal sem, hogy az esetleges hibák miatti leállás „termelési veszteségét” a vállalkozó megtéríti. Ezeken túlmenően a próbaüzem természetéből következik, hogy a kipróbálás teljes energiaüzemi működtetést kívánt, s az adott esetben ez nem is történhetett máskor, mint a cukorgyártás időszakában. Ezért ennek a körülménynek a külön értékelése tényszerűen és jogilag sem változtat a felperes követelésének megítélésén.
A jogerős ítélet helytállóan fejtette ki, hogy a felperes szerződéses kapcsolatban nem volt a II. r. alperessel és annak szerződésen kívüli kártérítési felelőssége a felperessel szemben nem állapítható meg. A berendezés megvalósításánál felhasznált tömítőanyagot az I. r. alperes vásárolta a forgalmazó II. r. alperestől. A felhasznált tömítőanyag alkalmatlansága esetén sem állapítható meg a II. r. alperes kártérítő felelőssége a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában. A felülvizsgálati kérelemben a felelősség megalapozására előadottak károsodás esetén sem értékelhetők az okozati összefüggés alapjául, miután az adott terméknek a II. r. alperes a szállítója, forgalmazója, nem pedig a gyártója vagy közvetlen felhasználója volt. Szerződéses jogviszony hiányában a II. r. alperest a felperessel szemben tájékoztatási kötelezettség sem terhelte, ezért a kártérítő felelőssége ezen az alapos sem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 23.943/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás