GK BH 1998/548
GK BH 1998/548
1998.11.01.
A gazdasági társaság ügyvezetője képviseli ugyan a céget, de nem tekinthető a jogi személy képviseletére hivatott „szervnek”, illetőleg a lakása - kivéve ha a cégjegyzékben ez a cím szerepel a társaság székhelyeként - nem minősül társaság székhelyének, ezért ez nem alapozhatja meg az eljáró bíróság illetékességét [Pp. 29. § (1) bek., 30. (1) bek.; 1988. évi VI. tv. 157. § (1) bek. d) pont, 199. § (1) bek.].
A felperes az alperes ellen fizetési meghagyással szerződésből eredő követelését érvényesítette a H.-i Városi Bíróságnál. Az alperes ellentmondással élt, és egyúttal bejelentette, hogy székhelyét H.-ról Budapestre helyezte át. A H.-i Városi Bíróság illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (P. K. K. B.) tette át. A P. K. K. B. is illetékességének hiányát állapította meg és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. A végzés indokolása szerint a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személyek elleni perekben két általános vagylagos illetékesség van, az egyik a jogi személy székhelye, a másik a jogi személy képviseletére hivatott szerv székhelye. A jelen esetben a fizetési meghagyás benyújtásakor az alperes székhelye Budapesten, a képviselő K. A. ügyvezető „székhelye” H.-n volt. Az illetékesség szempontjából a választásra jogosult a felperes, így az ügyet nem lehetett volna áttenni. A Legfelsőbb Bíróság az eljáró bíróság kijelölésénél a következőket vette figyelembe. A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A 30. § (1) bekezdése szerint pedig a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapozza.
A jelen esetben - korábban - az alperes székhelye H.-n volt, de azt az alperes 1994. június 28-án Budapestre helyezte át. A cég telephelye Szegeden volt, és jelenleg is ott van. A cég fióktelepei H.-n voltak, de 1995. január 18-án, illetve 1996. június 20-án megszűntek.
Téves a P. K. K. B.-nak az az álláspontja, mely szerint K. A. ügyvezető a cég képviseletére hivatott szerv lenne, és lakása (H., Sz. L. u. 143.) a képviseletre jogosult szerv székhelyének minősülne. A kft. szervezeti képviselője az ügyvezető [a többször módosított 1988. évi VI. tv. 157. § (1) bekezdés d) pont, 199. § (1) bek.], mint ilyen sem tekinthető azonban a jogi személy „képviseletére hivatott szerv”-nek. Az ügyvezető mint magánszemély lakása pedig nem azonos a képviseletre jogosult szerv székhelyével.
Az iratokból az állapítható meg, hogy a felperes a fizetési meghagyás kibocsátását a tagsági kártyán található bélyegzőlenyomaton olvasható cím szerint illetékes bíróságon nyújtotta be, mert azt tekintette az alperes székhelyének. A felperes számára a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti illetékesség választásának lehetősége meg sem nyílt, tekintettel arra, hogy az alperes h.-i fióktelepei a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtásakor már megszűntek. Az illetékesség szempontjából tehát az alperes székhelye irányadó, ezért helyesen járt el a H.-i Városi Bíróság, amikor az iratokat a P. K. K. B.-hoz tette át.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a P. K. K. B.-t jelölte ki és erről a H.-i Városi Bíróságot e végzés egy példányának megküldésével értesítette. (Legf. Bír. Gpk. VI. 33.283/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás