KK BH 1998/57
KK BH 1998/57
1998.01.01.
A párt tagjának keresete alapján megsemmisíthető a párt határozata akkor is, ha az nem közvetlenül a törvényt, hanem a párt szabályzatát sérti [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 6. § (1) bek.].
A felperes keresetében az alperes megyei választmánya által 1996. november 23-án meghozott határozatok megsemmisítését kérte. Keresetében előadta, hogy a megyei választmány 1996. október 19-i ülésén őt a hattagú megyei vezetőség elnökévé választotta, továbbá megtörtént a megyei vezetőségnek, az országos elnökség tagjának, az országos választmány megyei küldötteinek, a megyei fegyelmi és etikai bizottság tagjainak és a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása is. Ezt követően - mivel a megyei választmány tagjainak 20%-a azt kérte - 1996. november 23-án 10 órára a megyei választmány ülését a felperes összehívta azzal, hogy annak napirendje a megyei választmány teljes tisztújítása. Kérte a felperes figyelembe venni, hogy ugyanezen időpontra és helyszínre az alperes elnöke is összehívta a megyei választmány tisztújító közgyűlését.
A felperes álláspontja szerint a Megyei Választmány ülését az alperes alapszabálya 33. §-ának (2) bekezdése alapján csak ő - annak elnöke - volt jogosult összehívni. Előadta, hogy a közgyűlés meghirdetett napirendje nem lehetett törvényes, mert a korábban megválasztott tisztségviselők két évre szóló megbízatása még nem telt le, és a megválasztásukról szóló 1996. október 19-i határozatot a bíróság előtt senki nem támadta meg. Kérte figyelembe venni, hogy az 1996. november 23-án tartott ülésen a megyei választmány mandátumvizsgáló bizottsága öt esetben állapította meg, hogy nem volt érvényes a helyi tisztújítás, ennek ellenére a megyei választmány mind az öt esetben a mandátum érvényességét szavazta meg. Hivatkozott arra, hogy az 1996. október 19-én megválasztott elnökség nem mondott le, és hogy az országos választmány tagjainak választására alapszabály-ellenesen került sor, mert többes jelölés nem történt, jelöltként pedig olyanok is indultak, akik nem az adott országgyűlési választókerületben tagok. Sérelmezte a felperes azt is, hogy a jelölő bizottság tagjai egyúttal szavazatszedők is voltak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a megyei választmány 1996. november 23-i ülését - a napirendi pont megjelölésével - és a felperes hívta össze, hogy az ott hozott határozatok nem jogszabálysértőek.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes megyei választmányának 1996. november 24-én meghozott határozatait megsemmisítette. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperest - mint az alperesi párt tagját - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 10. §-ának (1) bekezdése alapján megillette az a jog, hogy a megyei választmány általa törvénysértőnek tartott határozatait a bíróság előtt megtámadja.
Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálása során azt vizsgálta, hogy a megyei választmány az 1996. november 23-i határozatok hozatalánál betartotta-e az Etv. és saját alapszabályának rendelkezéseit. Úgy találta, hogy törvénysértően és alapszabály-ellenesen járt el, amikor legalább három esetben úgy fogadta el a helyi szervezet küldöttjének mandátumát, hogy annak a helyi szervnél történő megszavazására nem titkos választás útján került sor.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint, mivel olyan személyek vettek részt a keresettel támadott határozatok meghozatalában, akiknek erre nem volt joguk, ez valamennyi - az adott választmányi ülésen hozott - határozat törvénysértését eredményezi. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó határozatot hozott, és a további bizonyítási eljárás lefolytatását szükségtelennek tartva, ítéletében kifejtette: nem volt annak törvényi vagy alapszabályi akadálya, hogy a megyei választmány a korábbi határozatait megsemmisítse, ez pedig szükségtelenné tette az októberben megválasztott elnökség lemondását.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatlakozó fellebbezést nyújtott be.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetet elutasító másodfokú határozat hozatalát kérte, előadva, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete törvénysértő és megalapozatlan, mert az Etv. 10. §-ának (3) bekezdése csak meghatározott törvénysértés esetén teszi lehetővé a társadalmi szerv határozatának megtámadását, a bíróság pedig csak alapszabálysértést állapított meg, ez pedig kiterjesztően nem értelmezhető. Előadta fellebbezésében az alperes, hogy három helyi szervezet esetében a titkosan megválasztott elnök volt - a kialakult szokás szerint - a megyei választmányi képviselő, így teljesen felesleges lett volna újabb titkos szavazást tartani. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem élt mérlegelési jogkörével, nem vette figyelembe, hogy az általa megállapíthatónak vélt helyi választási hiba érvénytelenné teheti az egész országos tisztségviselő-választást, továbbá hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt, hogy a három helyi szervezet küldöttválasztó határozatát bíróság előtt nem támadták meg, így a kereset elkésett, okafogyottá vált. Hivatkozott fellebbezésében az alperes arra is, hogy az elsőfokú bíróság az önkormányzatiság alapjait sértette meg, amikor figyelmen kívül hagyta, hogy a megyei választmány a küldöttek mandátumát elsöprő többséggel elfogadta. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság súlyosan beavatkozott az önkormányzatiság elvébe, amikor ítéletével a megyei választmány 1996. október 19-i döntéseit "jogerőssé" tette, holott éppen azok súlyos hiányosságait kívánták kiküszöbölni az 1996. november 23-i választmányi ülésen.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét kérte kijavítani, mert a megyei választmány ülése 1996. november 23-án és nem az elsőfokú ítélet rendelkező részében feltüntetett 1996. november 24-i időpontban történt. Ezen túlmenően kérte a felperes az indokolás általa megjelölt részének mellőzését, mert álláspontja szerint a tisztújítás tekintetében nincs lehetőség a határidőn belül megismételt határozathozatalra, mivel ez burkolt visszahívás lenne. Kifejtette, hogy téves az indokolás azon utalása, mely szerint az 1996. október 19-én megválasztott elnökség lemondása szükségtelen volt, figyelemmel arra, hogy a korábbi határozatoknak a választmány általi megsemmisítésére sor került.
Az alperes fellebbezése részben, a felperes csatlakozó fellebbezése teljes egészében alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, így azt ítélkezése alapjául a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta.
Az elsőfokú bíróság azonban az általa helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetéseket vont le.
A Legfelsőbb Bíróságnak a fellebbezésben és a csatlakozó fellebbezésben írtakra figyelemmel három jogkérdésben kellett állást foglalnia.
1. Az alperes fellebbezésében írtak szerint az elsőfokú bíróság által megállapított alapszabálysértés az Etv. 10. §-ának (3) bekezdésében meghatározott törvénysértésnek nem minősíthető.
Ezen fellebbezési előadás elbírálása kapcsán eldöntendő kérdés tehát, hogy a párt tagjának keresete alapján a bíróság megsemmisítheti-e a párt határozatát, ha az nem közvetlenül a törvényt, hanem a párt alapszabályát sértette meg. Az Etv. 1. §-a kimondja, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A társadalmi szervezet - így a párt is - önkéntesen létrehozott olyan közösség, amelyben a tagsági viszonyban álló személyek akarata a meghatározó. Az ily módon érvényesülő önkormányzatra figyelemmel bíróság a társadalmi szervezet belső vitáiba nem avatkozhat be. Nem jelent ugyanakkor az önkormányzatiság elvébe való beavatkozást, ha bármely tag az Etv.-ben biztosított jogával élve a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bíróság előtt megtámadja, és a bíróság ennek alapján - a határozat törvénysértését megállapítva - az Etv. 16. §-ában foglalt intézkedést megteszi.
Az Etv. 10. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a párt vonatkozásában a párt tagját a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatának megtámadását magában foglaló jogosultság csak az Etv. mint törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Ma már egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a törvénysértés fogalma alá vonható az az eset is, ha a párt határozata nem felel meg az alapszabályának. Ugyanis amennyiben a párt működése, határozata megsérti az alapszabályt, egyben sérti az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést is, amely a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését biztosítja. Minderre figyelemmel téves az alperes fellebbezésében foglalt jogi álláspont.
2. Az alperesi fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatosan eldöntendő jogkérdés, hogy érvényes lehet-e a párt határozata, ha annak meghozatalában olyan személyek is részt vettek, akik szavazati joggal nem rendelkeztek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy törvénysértő az olyan határozat, amelynek meghozatalában szavazati joggal nem rendelkező személy is részt vett. Ezen megállapításnak ugyanis sem alapszabályi, sem jogszabályi alapja nincs. Az Etv. a társadalmi szervezet működési szabályainak, döntéshozatali mechanizmusának megállapítását az alapszabály szabályozási körébe utalja [Etv. 6. § (1) bek]. A testületi szervek határozatának érvényességét az alperes alapszabálya két feltételhez köti. Az alapszabály 34. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ülés akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok több mint fele jelen van. A határozatot a testület a jelen lévő tagjai több mint felének "igen" szavazatával hozza meg [alapszabály 40. § (1) bek.]. Az alapszabály tehát nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy érvénytelen a testület által hozott határozat, ha annak meghozatalában szavazati joggal nem rendelkező személy vagy személyek is részt vettek. Amennyiben a határozat meghozatalában szavazásra nem jogosult személyek is részt vettek - a fent kifejtettekre figyelemmel - azt kell vizsgálni, hogy az érvénytelen szavazatok levonása után az ülés határozatképessége fennállt-e, és a határozatképes testület az alapszabály által megkívánt szavazati arányban hozta-e meg határozatát. Az alperes megyei választmányának 1996. november 23-i ülése a vitatott mandátumok figyelmen kívül hagyása mellett is határozatképes volt, és az alapszabálynak megfelelő szavazati arány - minden határozat esetében - fennállt. A megyei választmány 1996. november 23-i ülésén hozott határozatok tehát - azon okból, hogy meghozatalukban szavazati joggal nem rendelkező személyek is részt vettek - nem érvénytelenek. Az alperes fellebbezése e részben megalapozott, a Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja következtében pedig a vitatott mandátumok érvényességének vizsgálata szükségtelen, mert azok a határozatok törvényességére nem hatnak ki.
3. A felperes csatlakozó fellebbezésének elbírálása során a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a megyei választmány az 1996. november 23-án tartott ülésén (az elsőfokú ítélet rendelkező részében feltüntetett november 24-ei időpont nyilvánvalóan elírás) jogosult volt-e a korábbi, 1996. október 19-i ülésén hozott határozatokat megsemmisíteni és ezzel a tisztségviselők ez alkalommal történő megválasztását érvényteleníteni. Az alperesi alapszabály 42. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a párt tisztségviselőit kétéves időtartamra kell megválasztani, a 31. § pedig kimondja, hogy a párttisztségek viselői tisztségükből megbízatásuk lejárta előtt nem hívhatók vissza, de kötelezettségük súlyos megszegése esetén fegyelmi felelősségre vonás keretében tisztségüktől megfoszthatók. A tisztségviselőket az alapszabály 26. §-ának (2) bekezdése tételesen felsorolja. Ide tartoznak - egyebek mellett - az országos elnökség tagjai, a párt megyei elnökei, a megyei választmány elnökségének tagjai, a megyei fegyelmi és etikai bizottság elnöke és tagjai, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és tagjai. Az alapszabály egyértelmű rendelkezése tehát, hogy a felsorolt tisztségviselőket a megválasztásuk után két évig nem lehet visszahívni, csak fegyelmi felelősségre vonás keretében foszthatók meg tisztségüktől. Mivel az alperes megyei választmányának 1996. október 19-i határozatait bíróság előtt senki nem támadta meg, így azok érvényesek. Erre figyelemmel pedig az 1996. november 23-án, a tisztségviselőket megválasztó határozatok megsemmisítése és új tisztségviselők választása tárgyában hozott határozatok érdemben a tisztségviselők visszahívását jelentik, melyre azonban - az alapszabály 31. §-a szerint - lehetőség nincs. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a fent kifejtettekre figyelemmel - az alperes megyei választmánya az 1996. november 23-i ülésén az 1996. október 19-i ülés tisztségviselőket megválasztó határozatait jogszerűen nem semmisíthette meg.
Az alapszabály 26. §-a ugyanakkor a tisztségviselők között nem sorolja fel az országos választmány tagjait, a küldötteket, így ők nem tisztségviselői a pártnak, rájuk a visszahívás tilalma tehát nem terjed ki. Az alperes megyei választmányának 1996. november 23-án tartott ülésén az országos választmány küldötteinek megválasztása tárgyában hozott 19. számú határozta az alapszabályt nem sérti, jogszabálysértés hiányában az annak megsemmisítése iránt előterjesztett kereset tehát alaptalan.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az elsőfokú bíróság ítéletének a megyei választmány 1996. november 23-i ülésének új tisztségviselőket választó határozatait megsemmisítő rendelkezését helybenhagyta, ezt meghaladóan pedig az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet - így az országos választmány küldötteinek megválasztása tárgyában hozott határozat megsemmisítése iránt előterjesztett kereseti kérelmet is - elutasította. (Legf. Bír. Kj. III. 27.839/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás