PK BH 1998/586
PK BH 1998/586
1998.12.01.
Közös tulajdon megszüntetésekor a lakott értékben történő árverési értékesítés után visszamaradó volt tulajdonostárs (bérlő) jogállásával azonos annak a bentlakó kötelezettnek a jogállása, akinek az ingatlanát a lakott állapotnak megfelelő árverési vételáron szerzi meg az árverési vevő [1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 6. § (2) bek., 24. § (1) bek.; 1994, évi LIII. tv. (Vht.) 147. § (2) bek.].
Az alpereseknek 1/2-1/2. részben képezte a tulajdonát a perbeli házas ingatlan. Ezen 2 000 000 Ft-os forgalmi értékű ingatlan tulajdonjogát a felperes az 1996. december 11-én megtartott ingatlanárverésen 600 000 Ft-ért szerezte meg, miután az értékesítésre lakott állapotban került sor.
A felperes a keresetében a perbeli ingatlan kiürítésére kérte kötelezni az alpereseket, mint jogcím nélküli lakáshasználókat.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult azzal, hogy a lakásnak lakott állapotban történő értékesítése folytán jogosultak azt bérlőként tovább használni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperes mint árverési vevő korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerzett, miután a felperes lakottan, az alperesek bentlakása értékcsökkentő hatásának figyelembevételével árverezett az ingatlanra. Következésképpen az alperesek birtoklási és használati jogával terhelten szerzett tulajdonjogot, kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperesek részére a birtoklást és a használatot továbbra is biztosítja. Megítélése szerint ezzel a felek között egy, a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus használati jogviszony jött létre, amelyből eredően az alpereseket használatidíj-fizetési kötelezettség terheli. Az ingatlan kiürítésére pedig csak akkor kerülhet sor, ha az alperesek a használatidíj-fizetési kötelezettségüket nem teljesítik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérve annak a megváltoztatásával az ingatlan kiürítésének az elrendelését. Álláspontja szerint az alperesek jogcím nélküli lakáshasználók, mivel senkitől sem szereztek jogcímet a birtoklásra, a felperes használati díjat éppen azért nem igényelt, mert az alperesekkel nem akart jogviszonyba kerülni. Utalt arra is, hogy a végrehajtó az árverési vételárat a Vht. 147. §-ának (2) bekezdésére alapítottan határozta meg 600 000 Ft-ban.
A fellebbezés alaptalan.
Azt az elsőfokú bíróság is tényként állapította meg, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát a felperes árverésen, az alperesek bentlakásának értékcsökkentő hatása mellett, lakott értéken szerezte meg. A kialakult bírói gyakorlat szerint - amelyben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) sem hozott változást - a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bentlakás értékcsökkentő hatásának figyelembevételével történt. Ebből következően a volt tulajdonost nem lehet jogcím nélküli lakáshasználónak tekinteni (az új lakás- és helyiségbérleti törvény magyarázatához 73-74. és a BH 1997/1. szám alatt közzétett legfelsőbb bírósági határozatok).
A perbeli esetben a felek között lakásbérleti jogviszony jött létre, amelyet azonban nem a felek megállapodása, hanem az ingatlan tulajdonjogának lakott állapotban árverés útján történő megszerzése hozott létre. A lakásbérleti jogviszony keletkezésének sajátossága folytán a feleknek csak a bérleti jogviszony egyik elemében kell megállapodniuk. Ha pedig a lakbérben nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik [Lt. 6. § (2) bekezdés].
A megyei bíróság a fentiekből következő álláspontja szerint a felperes az ingatlan cserelakás felajánlása nélküli kiürítését csak azt követően kérheti, ha az alperesek a magatartásukkal az Lt. 24. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt felmondási okok valamelyikét megvalósítják, és a felperes felmondási jogát a megfelelő alaki és eljárási szabályok betartása mellett gyakorolta.
A megyei bíróság ezen indokolásbeli módosítással az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság, 2. Pf. 21.085/1997/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás