PK BH 1998/593
PK BH 1998/593
1998.12.01.
I. A származási perekben a bíróságnak a lehetséges bizonyítás teljes körét ki kell merítenie.
II. A külföldi és hazai gyakorlati eredmények szerint a HLA-tipizálás a vitás származási ügyekben az egyik leghatékonyabb vizsgálati eljárás [Csjt. 38. § (2) bek.; Pp. 206. § (1) bek.].
A bíróság jogerős részítéletével megállapította, hogy a B. K. anyától 1993. július 5. napján született kiskorú felperes apja az alperes. A megállapított tényállás szerint a felperes anya 1989 februárjától együtt dolgozott az alperessel, és köztük 1989 tavaszától rendszeres nemi viszony létesült, melyből az anya korábban is teherbe esett, ezeket a terhességeit azonban az alperes kérésére megszakíttatta. A bíróság elfogadta a felperes anyának azt az előadását, hogy nemi kapcsolatuk 1992 novemberében szűnt meg. A kiskorú felperes fogamzása 1992. szeptember 29. és 1993. január 25. napjai közötti időre, valószínűleg 1992. október közepére esett. Az alperes a gyermek tőle való származását vitatta, állította, hogy a felperes anyával folytatott nemi viszonya 1992 májusában végleg megszűnt. A felperes anya és az alperes közötti nemi kapcsolat időtartamára nézve határozott tanúvallomás nem állott rendelkezésre, a per tárgyalása során azonban felmerült, hogy a felperes anya 1992 májusa és októbere között más férfival is közösült.
A vér- és szérumcsoport-vizsgálat biostatisztikai értékelése az alperes apaságát 80%-osnak véleményezte, amely valószínűségi eredményt nem jelent. Az antropológiai vélemény szerint a kiskorú felperesnek az alperestől való származása lehetséges-valószínű, azonban a szakértő is szükségesnek látta emellett a kromoszómavizsgálat elvégzését. A kromoszómavizsgálat szerint az alperes apasága valószínű.
Az ítélet indokolása szerint az alperes maga sem vitatta, hogy az anyával hosszabb ideig állott fenn nemi kapcsolata, a vélelmezett fogamzási időben pedig ezt a kihallgatott tanúk is igazolták. Az alperes elismerte, hogy munkanélkülivé válását, 1992 tavaszát követően is több alkalommal találkozott az anyával, mindezek a körülmények a nemi viszony megszűnésének időpontjára vonatkozó, a felperes anya által tett előadást erősítették meg. A C. G.-vel folytatott kapcsolatra nézve az alperes nem tudott kellő bizonyítást felajánlani, és a terhesség alatt az anya apaként az alperest jelölte meg. Ezeknek a körülményeknek az élettani vizsgálatokkal való egybevetéséből következtetett a bíróság arra, hogy a kiskorú felperes nemző apja az alperes.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben törvénysértésként arra hivatkozott, hogy a Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése az apaság bírói megállapításának kettős feltételét írja elő: azt, hogy a fogamzási időben a nemi kapcsolat bizonyítást nyerjen, és ennek a körülményekkel való gondos egybevetésével lehessen levonni azt a következtetést, hogy a gyermek az alperesként perben álló férfitól származik. Álláspontja szerint az anya tanúvallomását nem erősítették meg aggálytalan bizonyítékok arra nézve, hogy a fogamzási időben köztük nemi kapcsolat volt.
A kiskorú felperes a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A jogszabály szövegéből következik, hogy helytálló az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az az álláspontja, mely szerint az apaság megállapításához a fogamzási időben történt nemi közösülés tényének az egyéb körülményekkel való gondos egybevetése eredményezhet megalapozott döntést. Az ítélkezési gyakorlat kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az anya előadásának, emellett azonban kellő súllyal kell értékelni a kapcsolat valamennyi körülményét és az objektív, tudományosan alátámasztott élettani vizsgálatoknak a származás valószínűségére nyújtott bizonyító erejét.
Az alapul szolgáló ügyben a fogamzási időben fennállott nemi kapcsolat ténye a szükséges mértékben alátámasztást nyert, a felperes anyának az az állítása azonban, hogy az említett időszakban kizárólag az alperessel közösült, az anya egyedülálló vallomásával aggálytalanul nem bizonyított annak ellenére, hogy az alperes erre nézve konkrétumot nem tudott megjelölni
A származási perek meggyőző elbírálásához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdek elengedhetetlenné teszi, hogy a bíróság a perben felhasználható vizsgálatokat maradéktalanul igénybe vegye, és ezzel a lehetséges bizonyítás teljes körét kimerítse.
A származás megállapítása iránti perekben végzendő szakértői vélemények elkészítésénél irányadó, az Igazságügyi Orvostani Intézet által kiadott 3. sz. módszertani levél rögzíti, hogy az elmélet számítások, valamint a külföldi és hazai gyakorlati eredmények szerint a HLA-tipizálás a vitás származási ügyekben jól hasznosítható, az egyik leghatékonyabb vizsgálati eljárás, mert a rendszer kizárási esélye önmagában akkora, mint az alkalmazott valamennyi vörösvértest és szérumcsoport együttes kizárási lehetősége. A perben foganatosított egyszerű vér- és szérumcsoport vizsgálat szerostatisztikai értéke szerinti 80%-os érték alapján valószínűségi vélemény nem volt adható, az antropológiai vizsgálat a morfológiai jelek öröklődésének esetlegessége folytán a származás megállapítására önmagában nem alkalmas, a kromoszómavizsgálat pedig a 3. sz. módszertani levél szerint is csak az egyéb szakértői vizsgálatok értékes kiegészítője lehet akkor, ha a vércsoportvizsgálatok és a HLA-vizsgálat összevetett értékelése nem ad kizáró eredményt.
A fentiekből következik, hogy a perbeli tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok mellett a HLA-vizsgálat eredményének beszerzése nélkül a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelés alapján a Csjt. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, megalapozott és megnyugtató döntés nem hozható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a fenti bizonyítás elrendelésével az apaság megállapítása tárgyában is újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. II. 21.702/1996 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás