KK BH 1998/60
KK BH 1998/60
1998.01.01.
Az érdemi döntést megelőző – fellebbezéssel meg nem támadható – határozatok és szakhatósági állásfoglalások csak az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadhatók meg [1957. évi IV. tv. 62. § (3) bek., 1991. évi XXXIV. tv. 26. § (4) bek., 25/1991. (X. 16.) PM r. 11. § (1) bek.].
A felperes kérte a "Gyopár eszpresszóban" a II. kategóriájú játékterem működési engedélyét, amelyet az alperes 1996. április 11-én kelt határozatával elutasított. Az indokolásban hivatkozott az 1991. évi XXXIV. törvény 26. §-ának (4) bekezdésére, amely szerint a játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek megfelelően rendelkezik a 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja is. A város polgármesteri hivatalának jegyzője viszont az 1996. január 30-án kelt határozatával a kérelmet elutasította ifjúságpolitikai és közbiztonsági érdeksérelemre való hivatkozással. Így az engedélyezés iránti kérelem nem felel meg a hivatkozott rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében és a 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak.
A felperes az 1996. május 17-én előterjesztett keresetében megtámadta a Szerencsejáték Felügyelet határozatát. Egyben kérte annak megállapítását, hogy az önkormányzat jegyzőjének határozata törvénysértő. Ezért a bíróság ítéletével helyezze azt hatályon kívül és utasítsa az államigazgatási szervet új eljárás lefolytatására. A felperes az 1997. február 3-án tartott tárgyaláson keresetét azzal a pontosítással tartotta fenn, hogy kérte az önkormányzat jegyzője által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát is.
A bíróság 1997. február 3-án hozott végzésével a polgármesteri hivatal 1996. január 30-án kelt határozata felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelemtől az alperes 1996. április 11-én kelt határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet a Pp. 149. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával elkülönítette, és elrendelte a felperesnek az alperes határozata felülvizsgálatára irányuló kérelme új számra lajstromozását. Megállapította, hogy ezen végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ezt követően az elsőfokú bíróság újabb végzésével a felperesnek a polgármesteri hivatal 1996. január 30-án kelt határozata felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelmét a megyei közigazgatási hivatalhoz áttette. Az indokolásban az elsőfokú bíróság arra hivatkozott, hogy az önkormányzat elsőfokú határozatának felülvizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A felülvizsgálatra az 1990. évi LXV. törvény 98. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a Közigazgatási Hivatal jogosult. Ezért a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.
A polgármesteri hivatal beavatkozó fellebbezésében kérte az áttételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az érdemi döntés meghozatalára való utasítását. A fellebbezés indokaként előadta, hogy az 1991. évi XXXIV. törvény 26. §-ának (4) bekezdése alapján a játékterem működéséhez a jegyző előzetes hozzájárulása szükséges. Az Áe. 20. §-ában foglaltaknak figyelembevételével az előzetes hozzájárulás szakhatósági nyilatkozatnak minősül. Ezt támasztja alá a megtámadott határozat hozatala utáni jogszabály-módosítás [Vhr. 11. § (1) bek], amely kimondja, hogy a jegyző nyilatkozata szakhatósági nyilatkozat.
Az Áe. 62. §-ának (3) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás fellebbezéssel önállóan nem támadható meg. Így a konkrét ügyben nem lehet külön fellebbezni. Ezért jogszabálysértő az elsőfokú bíróság áttételt elrendelő végzése.
A felperes fellebbezésében és az alperes fellebbezésében kérte az áttételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezését, ugyanis az Áe. 62. §-ának (3) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Az alperes ezenfelül hivatkozott még arra is, hogy az érintett polgármesteri hivatal felülvizsgálni kért határozata miatt a polgármesteri hivatalt alperesként kell perbe vonni.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróságnak azt a kérdést, hogy milyen közigazgatási határozat támadható meg keresettel, a jelen esetben a Pp. XX. fejezetének alkalmazásán túlmenően az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.), a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Sztv.), valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 25/1991. (X. 16.) PM rendelet (R.) ismeretében kell eldöntenie.
Az alperes a játékterem működésének engedélyezése iránti kérelem tárgyában hozta meg határozatát. A hivatkozott R. 1 1. §-ának (1) bekezdése szerint a játékterem működtetése iránti kérelemhez csatolni kell a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének szakhatósági nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a játékterem működéséhez hozzájárul. Ennek a szakhatósági nyilatkozatnak a birtokában hozza meg a Szerencsejáték Felügyelet a határozatát, az Sztv. 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
Az Sztv. 26. §-ának (4) bekezdése azt is előírja, hogy a játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének előzetes hozzájárulása szükséges.
Az alperes a felperes által igényelt helyszín esetében a 2. §-a (4) bekezdésének a) pontjára hivatkozással tagadta meg az engedélyt, mely szerint a folytatni kívánt tevékenység sértené a közbiztonságot, illetve a gyermek- és ifjúságpolitikai érdekeket.
Az érdemi döntést megelőző határozatok és a szakhatósági állásfoglalások az Áe. 62. §-ának (3) bekezdésének értelmében csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg (kivéve, ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi). A perbeli esetben ezért téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, amellyel önálló fellebbezéssel támadható határozatnak minősítette az önkormányzatjegyzőjének az előzetes hozzájárulást megtagadó határozatát, emiatt törvénysértő a bírósági hatáskör hiányára és az Ötv. 98. §-ának (2) bekezdésére alapított áttételt elrendelő végzés is. A szakhatóság nem érdemben dönti el a közigazgatási eljárás során felvetett kérdést, állásfoglalása az érdemi döntés alapját képezi csak, ezért nem támadható a szakhatósági állásfoglalás külön jogorvoslattal, illetve fellebbezéssel a közigazgatási eljárás során. Emiatt nem lehet alperese sem az érdemi döntést megelőző határozatot hozó szerv, illetőleg a szakhatóság a játékterem működésének engedélyezését elutasító közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti pernek a Pp. 327. §-ának (2) bekezdésére is figyelemmel.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a fentiek miatt nem lett volna helye az alperesi beavatkozó határozatának felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelem elkülönítésének sem.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. II. 27.436/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás