KK BH 1998/619
KK BH 1998/619
1998.12.01.
I. A közbeszerzési törvény hatálya nem terjed ki arra a szolgáltatásra, amelyet kizárólag meghatározott személy végezhet [1995. évi XL. tv. (Kbt.) 9. § (2) bek. a) pont].
II. A kérelem ilyen okból történő elutasítása érdemi határozat [1957. évi IV. tv. 72. § (1) bek.; Kbt. 2. §, 76. § (1) bek., 88. § (1) bek. a) pont].
A P. Nagyközség Polgármesteri Hivatala pályázatot jelentetett meg 1996. május 28-án a Magyar Nemzet című napilapban a nagyközség közigazgatási területén a szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására. Az ajánlatkérő 1996. július 15-i eredményhirdetésén az R. Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. A kérelmező felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntőbizottsághoz, amelyben sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a jogszabállyal ellentétesen járt el, amikor - mellőzve a közbeszerzési törvény előírásait - a hirdetményt nem a Közbeszerzési Értesítőben tette közzé, hanem napilapban. Az ajánlatkérő felperes nemcsak ezzel, hanem egyéb, a kérelemben megjelölt módon is megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) különböző rendelkezéseit. Az alperes keresettel támadott határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 1. §-ának a) pontja alapján a törvény személyi hatálya alá tartozik, az általa lebonyolított ügylet azonban nem minősül a Kbt. 2. §-ónak (1) bekezdése szerinti árubeszerzésnek, építési beruházásnak, illetőleg szolgáltatások megrendelésének a Kbt. 7-9. §-ában foglalt értelmező rendelkezések szerint. Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő nem árubeszerzést, nem szolgáltatás-megrendelést és nem építési beruházást, azaz nem közbeszerzést folytatott, hanem közszolgáltató tevékenység elvégzésére vonatkozó jog átadására hirdetett nyilvános pályázatot. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdése, illetőleg az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény a köztisztasággal és a településtisztasággal, ezen belül a település szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos feladatokat közszolgáltatásnak minősíti. Az önkormányzat e közszolgáltató tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jog átengedése során nyilvános pályázatot köteles kiírni, ez az eljárás azonban nem minősül közbeszerzési eljárásnak, így a közbeszerzési törvény szabályainak megsértése értelemszerűen szóba sem jöhet. Az alperes határozatában megállapította, hogy miután az ajánlatkérő által meghirdetett tevékenység nem minősül a kőzbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozó tevékenységnek, így a döntőbizottságnak a kérelem érdemi elbírálására nincs hatásköre, ezért az eljárást megszüntette.
A határozat felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, a felperes jogorvoslati kérelmét „és egyben a keresetét” elutasította. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatával ellentétben megállapította, hogy az ajánlatkérő által tervezett beszerzés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, ezért az alperes hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása, az alperes hatáskör hiányát megállapító határozata tehát jogsértő. A felperes jogorvoslati kérelmének érdemi tárgyalását azonban megakadályozza az a körülmény, hogy a felperes a Kbt. 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt objektív jogvesztő határidőn túl nyújtotta be kérelmét, ezért annak elbírálására az alperesnek - hatásköre ellenére - nem volt lehetősége.
Az elsőfokú bíróság a fenti érdemi döntés mellett rámutatott ítéletében arra is, hogy az alperes hatásköre hiányának megállapítása esetén tévesen szünteti meg az eljárást, erre ugyanis sem a Kbt., sem a Kbt. 79. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a mögöttes jogszabályként alkalmazandó államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) nem ad lehetőséget. Amennyiben ugyanis hatáskör hiánya okából az alperes az eljárást megszünteti, úgy az ilyen határozata érdemi határozatnak nem minősül, így az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése szerint bírósági úton annak felülvizsgálata sem lenne kérhető. Ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesnek hatáskör hiányában a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell elutasítani a kérelmet. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kérelmező által folytatott tevékenység nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá, ezért az alperesnek a hatáskör hiányát megállapító és az eljárást megszüntető határozata jogszerű volt.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének keresetét elutasító rendelkezése megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a jogorvoslati kérelmet határidőben terjesztette elő. Álláspontja szerint helyesen döntött az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a kérelmező által tervezett tevékenység a Kbt. hatálya alá tartozik, ezért jogsértést követett el az ajánlatkérő, amikor nem a Kbt. szabályainak megfelelő módon hirdette meg a pályázatot, illetőleg bírálta el a beérkezett pályamunkákat. A fellebbezés alapos, a csatlakozó fellebbezés alaptalan. Az alperes a keresettel támadott közigazgatási határozatban megalapozottan állapította meg, hogy az ajánlatkérő önkormányzat a Kbt. 1. §-ának a) pontja alapján a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet, az ilyen szervezetnek sem valamennyi szerződéskötése tartozik azonban a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá.
A Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki azon szolgáltatásra, melynek végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal összefüggő egyes közfeladatok ellátásának szabályozása körében az 1. § (3) bekezdésében megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg, majd rendeletben állapítja meg a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni (2. §). Köztisztasági szolgáltatás, amelynek gyakorlását a kérelmező a meghirdetett pályázatot elnyerőre kívánta átruházni, nem közbeszerzés, ezért az ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor az ajánlati felhívást a Kbt. szabályát mellőzve tette közzé, illetőleg bírálta el a pályázatokat.
Egyetért azonban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtettekkel az alperesi határozat alakszerűsége tekintetében. A közbeszerzések során igénybe vehető jogorvoslati eljárás egyfokú közigazgatási eljárás, a Kbt. 79. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint mögöttes jogszabályként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése kizárólag a közigazgatási eljárás során hozott érdemi határozatok bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közbeszerzésekről szóló törvényt az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatósága és a széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, tovább közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áru-előállítás és a munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel a nemzetközi szerződésekkel összhangban alkotta. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy amennyiben a beszerzés a Kbt. 2. §-ának rendelkezése szerint a törvény hatálya alá tartozik, a kifogásolt jogsértés érdemben kerüljön a jogorvoslati eljárás során elbírálásra. Amennyiben a jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró döntőbizottság hatáskörének hiányát tévesen állapítaná meg azzal az indokolással, hogy az eljárás nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, és ennek következményeként az eljárást megszüntetné, ez a megszüntető határozat - miután nem kétséges, hogy nem érdemben dönti el a jogorvoslati kérelmet - az Áe. 72. §-a szerint a bíróság előtt keresettel nem lenne támadható.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a perbeli esetben az alperesnek érdemi határozatban kellett volna megállapítania, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szabályait jogosan mellőzte, ezért az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján el kellett volna utasítania.
A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik: a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása; az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; továbbá az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása. Az alperes - amikor megállapítja, hogy egy tevékenység, illetőleg a kérelmező által kifogásolt eljárás nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá - lényegében abban a kérdésben foglal állást, hogy alappal vagy alaptalanul mellőzték-e a közbeszerzési eljárási törvényben részletezett szabályokat. Amennyiben közbeszerzési eljárás mellőzése jogszabálysértő, mert az eljárás a törvény hatálya alá tartozik, értelemszerű, hogy alapos a jogorvoslati kérelem, és indokolt a jogkövetkezmények alkalmazása. Amennyiben azonban az eljárás nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá, úgy az kerül megállapításra, hogy a közbeszerzési eljárást nem jogtalanul, hanem tárgyi vagy személyi hatály hiányában indokoltan mellőzték, ezért a jogsértés megállapítására irányuló alaptalan kérelmet a fent említettek szerint a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell elutasítani Az ilyen határozat nem kétséges, hogy érdemi határozat, és ezért az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálata kérhető. Miután az elsőfokú bíróság a felperes kérelmét a keresete mellett ugyancsak elutasította - azonban más indokolással -, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság döntését a kérelem elutasítása tekintetében helybenhagyta, azonban a rendelkező részben foglalt indokolásbeli módosítással.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az indokolásbeli módosítással helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. I. 28.501/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás