KK BH 1998/622
KK BH 1998/622
1998.12.01.
A hiánypótlás elmulasztása miatt az eljárást megszüntető közigazgatási határozat nem minősül érdemi határozatnak [1957. évi IV. tv. 72. § (1) bek.].
A felperesi szövetkezet közgyűlése 1991. október hó 14. napján elhatározta, hogy 1991. október 15-i hatállyal E. Rt.-vé alakult át. A felperes az átalakulás tudomásulvétele és részvénytársaságként való működés elfogadása érdekében bejelentést tett a bankfelügyeletként eljáró alpereshez. Az alperes 1991. december 13-án, 1992. április 30-án és 1992. július 3-án kelt leveleiben hiányok pótlására hívta fel a felperest.
Az alperes 1992. augusztus 31. napján kelt határozatával az alperes átalakulásának bankfelügyeleti engedélyezése iránti eljárást megszüntette, azzal az indokkal, hogy a felperes hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, így a kérelem elbírálásra alkalmatlan.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy az alperes helyesen járt el, amikor az államigazgatási eljárás szabályai szerint az eljárás megszüntetéséről döntött.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való utasítását.
A másodfokú eljárásban az alperes úgy nyilatkozott, hogy az 1992. augusztus 31-én kelt határozatát nem tekinti érdemi határozatnak. A felperes úgy nyilatkozott, hogy mivel az alperes a határozatában bírósági felülvizsgálatot biztosított, a határozatot érdeminek tekintette.
A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 53. §-ának (4) bekezdése alapján a bankfelügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. Az (5) bekezdés alapján a bankfelügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy módosítani nem lehet; ellene fellebbezésnek nincs helye. Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél, jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A (2) bekezdés alapján a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
Az államigazgatási ügy érdemben hozott határozat az a konkrét (egyedi) államigazgatási aktus, amellyel az arra jogosult államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező jogvitát eldönti. Az érdemi határozat a jogi hatását tekintve lehet jogot vagy kötelezettséget keletkeztető, illetve jogkövetkezményt alkalmazó aktus.
Az Áe. 27. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a közigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Az alperes három alkalommal hívta fel a felperest hiánypótlásra, ennek nemteljesítése miatt az eljárását az Áe. 27. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette. A bírósági gyakorlat nem tekinti érdemi döntésnek a hiánypótlásra visszaadás elmulasztása miatt az eljárást megszüntető államigazgatási határozatot. Az eljárást megszüntető államigazgatási határozat ugyanis az ügy tárgyát képező vitát nem dönti el, a jogviszonyt nem bírálja el.
A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes határozatában annak bírósági felülvizsgálatát tette lehetővé. Az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint a közigazgatási határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bíróság felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást. A bírósági felülvizsgálat lehetősége azonban nem a közigazgatási szerv határozatából keletkezik, hanem a törvény alapozza meg. Akkor is helye van - ha a törvény megengedi -, de erről a közigazgatási határozat nem tesz említést. Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak, ha a törvény nem engedi meg, bár az államigazgatási határozat ezt tartalmazza. A közigazgatási szerv a bírósági felülvizsgálat lehetőségére megalapozatlanul hívta fel a figyelmet, ez olyan tájékoztatás, amely a törvénnyel ellentétes, és semmilyen körülmények között nem lehet érvényes.
Mivel az alperes bankfelügyeleti engedélyezés iránt indult eljárását megszüntető határozata nem érdemi döntés, az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, vagy a pert meg kellett volna szüntetnie.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján a pert a 157. § a) pontja értelmében - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontjára - megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Kf. I. 27.923/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás