• Tartalom

645/B/1998. AB határozat

645/B/1998. AB határozat*

1999.12.08.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Tatabányai Városi Bíróság előtt 4. G. 23.335/1996. szám alatt folyamatban levő ügyben alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló bírói kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése által a távhőszolgáltatás szabályozásáról, a díjak képzéséről és alkalmazásáról alkotott 23/1995. (VI. 22.) számú rendelet módosításáról szóló
– 44/1995. (XII. 7.) számú rendelet 1. §-ának utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj melegvíz + fűtés együttes alapdíj 579,60 Ft/GJ (146,65 Ft/lm3)”;
– 15/1996. számú rendelet 1. § utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb közületi fűtés + melegvíz hődíj (Ft/GJ) 520,70 Ft, együttes alapdíj (Ft/GJ) 586,60 Ft”;
– 42/1996. (XII. 12.) számú rendelet mért egyéb fogyasztókra vonatkozó rendelkezése;
– 2/1997. (I. 30.) számú rendelet 1. § utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj (Ft/GJ) 585 Ft, alapdíj (Ft/GJ) 573 Ft.”;
– 43/1997. (XII. 18.) számú rendelet 2. § utolsó előtti fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj (Ft/GJ) 693,80 Ft, fűtés + melegvíz alapdíj (Ft/GJ) 656 Ft”
alkotmányellenességének megállapítása és keletkezésükre visszaható hatályú megsemmisítése iránt benyújtott bírói kezdeményezést elutasítja.
Indokolás
I.
A Tatabányai Városi Bíróság az előtte 4. G. 23.335/1996. szám alatt folyamatban lévő ügyben – a per tárgyalásának felfüggesztése mellett – indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése által a távhőszolgáltatás szabályozásáról, a díjak képzéséről és alkalmazásáról alkotott 23/1995. (VI. 22.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló
– 44/1995. (XII. 7.) számú rendelet 1. §-ának utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj melegvíz + fűtés együttes alapdíj 579,60 Ft/GJ (146,65 Ft/lm3)”;
– 15/1996. számú rendelet 1. § utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb közületi fűtés + melegvíz hődíj (Ft/GJ) 520,70 Ft, együttes alapdíj (Ft/GJ) 586,60 Ft”;
– 42/1996. (XII. 12.) számú rendelet mért egyéb fogyasztókra vonatkozó rendelkezése;
– 2/1997. (I. 30.) számú rendelet 1. § utolsó fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj (Ft/GJ) 585 Ft, alapdíj (Ft/GJ) 573 Ft.”;
– 43/1997. (XII. 18.) számú rendelet 2. § utolsó előtti fordulatában foglalt rendelkezés – „egyéb (közületi) hődíj (Ft/GJ) 693,80 Ft, fűtés + melegvíz alapdíj (Ft/GJ) 656 Ft”
alkotmányellenességének megállapítását és keletkezésükre visszaható hatályú megsemmisítését kezdeményezte.
Indítványozó indítványában azt kifogásolja, hogy a közgyűlés a 44/1995. (XII. 7.) számú rendeletével egységes alapdíjat vezetett be, amelyet a távhőszolgáltatás díjának megállapítása során azóta is alkalmaz az egyéb (közületi) fogyasztók tekintetében. Álláspontja szerint az Ör. vitatott szabályainak az együttes alapdíjra vonatkozó rendelkezései hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak azokra a fogyasztókra nézve, akik csak fűtési szolgáltatást vesznek igénybe, a rendszer kiépítetlensége miatt melegvíz szolgáltatást a szolgáltató részükre nem nyújt. Az alapdíj ugyanis az Ör. díjképzési előírásai szerint nem csak a GJ ellenértékét tartalmazza, hanem az egységes alapdíjban szerepelnek olyan díjképzési elemek is, amelyek a melegvíz szolgáltatáshoz és a fűtési szolgáltatáshoz egyaránt kapcsolódnak. Az alapdíj megállapítását mind a két szolgáltatás befolyásolja, a szolgáltató önköltségeiben, közvetlen és közvetett üzemeltetési és karbantartási költségeiben, az árban érvényesíthető egyéb költségekben (a kintlevőségek behajtási költsége, hitelkamat költsége, adók, illetékek, az elfolyt víz díja) és a nyereségben az alapdíj tartalmaz a melegvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó elemeket is. Így az együttes alapdíj alkalmazásával a csak fűtési szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók is kötelesek a melegvíz szolgáltatás költségeinek egy részét az alapdíjban megfizetni, holott melegvíz szolgáltatást részükre a szolgáltató nem nyújt.
Hivatkozik indítványozó az Alkotmánybíróság határozataiban – így a 26/1997. (IV. 25.) AB határozatában is – kifejtett azon megállapításaira is, mely szerint alkotmányos követelménynek kell tekinteni, hogy valamely közszolgáltatás díja megállapításakor a jogalkotó az érintett csoportokhoz tartozók körülményeit megfelelően vegye figyelembe, körültekintéssel és méltányossággal értékelje. A díjmegállapítás nem lehet önkényes, az objektív ismérveknek megfelelően meghatározott igénybevevői körre pedig azonos tartalmú, illetve joghatású rendelkezéseket kell meghatározni.
II.
1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közgyűlés az Ör. vitatott rendelkezéseit a díjak mértéke tekintetében több alkalommal módosította, – az egyéb (közületi) fogyasztók felé az alapdíj mértékének egységes meghatározását – a 35/1995. (IX. 27.) számú önkormányzati rendelet hatálybalépését követően minden az Ör. 2. számú mellékletét módosító rendelet tartalmazta. Így ilyen módon állapítja meg a távhőszolgáltatás díját az Ör. hatályos szövege is. Indítványozó – mivel a folyamatban levő perbeli jogvitában Ör. 2. számú mellékletének már nem hatályos rendelkezései alapján kell döntést hozni – részben már nem hatályos rendelkezéseket támad.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint – amint erre a 25/1993. (IV. 23.) AB határozat (ABH 1993, 188., 190.) is rámutatott – a testület a már hatályon kívül helyezett, vagy egyébként hatályban nem lévő jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a szerinti bírósági előterjesztés, illetőleg az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében, amennyiben az érintett vagy sérelmezett eljárásban a hatályban már nem levő jogszabályi rendelkezést kellene alkalmazni. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. már nem hatályos rendelkezéseinek alkotmányosságát is érdemben vizsgálta.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem alapos.
A tatabányai közgyűlés rendelettel állapította meg a távhőszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó előírásokat. A díjak megállapításának módjáról, szerkezetéről, a távhőszolgáltatási díjak tételeiről, elszámolásuk és számlázásuk módjáról maga az Ör., illetőleg az Ör.-nek a 35/1995. (IX. 27.) számú önkormányzati rendelettel megállapított és a 42/1996. (XII. 12.) számú önkormányzati rendelettel módosított 3. sz. mellékletébe foglalt díjképzési előírások rendelkeznek.
A távhőszolgáltatási díjak szerkezetét az Ör. 8. §-a szabályozza. Az Ör. két elemből – alapdíjból és hődíjból – álló távhőszolgáltatási díjat állapít meg. Az Ör. 8. § (2) bekezdése meghatározza az alapdíj elemeit. E rendelkezés szerint az alapdíj elemei:
a) a távhőszolgáltató által vásárolt hő teljesítménydíja,
b) a távhőszolgáltató tevékenységének Tatabányára vonatkoztatott közvetlen és közvetett üzemeltetési és karbantartási költsége,
c) a b) szerinti költségek tartalmazzák
– az előző évi kinnlevőség nettó kamatát és költségeit, valamint
– a kinnlevőségek behajtási költségét,
– az államot és önkormányzatot megillető adókat és illetékeket is az áfa kivételével,
d) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díja,
e) a távhőszolgáltató nyeresége, amely a hőenergia nélküli összköltség (nem tartalmazza az a), c), d) költségelemeket) 10%-a.
Az alapdíj elemeit alkotó költségek és ráfordítások számításáról és felosztásáról a díjképzési előírások rendelkeznek.
Azt, hogy az így képzett alapdíjtömeget milyen alapon kell felosztani a fogyasztók között az Ör. 8. §-ának (1) bekezdése szabályozza. Kimondja, hogy az alapdíjat az üzemi fogyasztó a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott hőteljesítmény (MW/év), az átalánydíjas lakossági és egyéb fogyasztó a használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata (lm3) szerint fizet, mind a fűtés, mind pedig a használati melegvíz után. A mért lakossági és egyéb fogyasztó az általa elhasznált éves hőmennyiség (Ft/GJ) alapján fizeti az erre a fogyasztói körre jutó alapdíjtömeg arányos részét.
Az Ör. 10. § B. pontja az egyéb fogyasztó fűtési díj elszámolásával kapcsolatos szabályai az alapdíjra vonatkozóan a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
„(1) Az alapdíj éves díj, az előző időszakban felhasznált hőmennyiség alapján havonta kerül kiszámlázásra GJ-ban.”
„(5) Az alapdíj végelszámolása a tárgyév végleges GJ felhasználása és az árképzés során tervezett GJ különbözete (, – ) alapján tárgyévet követő február hónapban történik.”
Az Ör. e rendelkezései alapján megállapítható, hogy az alapdíj megállapítása az indítvány által érintett egyéb fogyasztói kör esetében a ténylegesen felhasznált hő mennyisége, azaz a tényleges hőfogyasztás mértéke alapján történik.
Bár az alapdíj kétségtelenül tartalmazza a melegvíz-szolgáltatáshoz kapcsolódó költségelemeket is, azonban – mivel az alapdíj-fizetési kötelezettség a fogyasztó által ténylegesen igénybevett szolgáltatás, a felhasznált hőmennyiség alapján történik – az Ör. vitatott rendelkezése nem eredményez megkülönböztetést a fűtési és melegvíz-szolgátatást egyaránt igénybevevő és csak a fűtési szolgáltatásban részesülő fogyasztók között.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-nek az indítvány által vitatott rendelkezései nem sértik az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott jogegyenlőség követelményét, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 1999. szeptember 14.
    Dr. Holló András s. k.,     Dr. Kiss László s. k.,
    előadó alkotmánybíró    alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére