BK BH 1998/67
BK BH 1998/67
1998.02.01.
Megvalósítja a garázdaság bűntettét, ha az elkövető három társával együtt a sértettet a késő esti órákban, a nyílt utcán a földre löki, majd a fején és a testén rugdalja [Btk. 271. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
A kerületi bíróság az 1996. március 27-én meghozott ítéletével az ügy III. r. terheltjét bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében mint társtettest, ezért 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
A másodfokú bíróság az 1996. augusztus 30-án meghozott ítéletével a III. r. terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát 120 napra csökkentette, és az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával a pénzbüntetést lerovottnak tekintette.
A garázdaságnak az elsőfokú ítéletben megállapított és a másodfokú bíróság által megalapozottnak ítélt tényállása a következő.
A III. r. terhelt és három fiatalkorú társa, az ügy I., II. és IV. r. terheltjei, 1991. június 13-án 23 óra körüli időben Budapesten, autóbuszon utaztak. Az egyik megállóban két utas leszállt a buszról, eközben összeütköztek, és emiatt szóváltás alakult ki közöttük. A távolodó buszon utazó terheltek az egyik leszálló utas - a sértett - kezében egy késnek látszó tárgyat véltek felfedezni, ezért megállították a járművet, leszálltak és visszafutottak a megállóba. A III. r. terhelt a sértettet a nála levő gázsprayvel lefújta, a II. r. terhelt pedig a földre lökte. A sértett megpróbált felállni, az I. r. és II. r. terheltek ekkor rugdosni kezdték; a sértettet a rúgások a fején és a testén érték, és sérülést okoztak. Amikor a terheltek a buszról leszállva visszafutottak a megállóba, a másik leszálló utas és barátai ekkor már nem tartózkodtak a sértett közelében, távozóban voltak. A cselekmény után a terheltek futva elhagyták a helyszínt.
A jogerős ítélet ellen a III. r. terhelt és a védője a terhelt felmentésére irányuló felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indítvány indokolásának a lényege szerint téves a tényállás, mert a tanúk által bizonyított, hogy a sértettnél kés volt, ezért a III. r. terhelt cselekménye jogos védelemnek minősül, és a büntethetősége kizárt. A terhelt akkor is jogos védelemben cselekedett, ha nem volt kés a sértettnél, mert a sértett ittas volt, veszekedést kezdeményezett, a másik leszálló személyre támadt és lökdösődött. Az elhárító magatartás arányos volt, de még ha nem is lett volna az, a túllépés akkor is ijedtségből és menthető felindulásból eredt. A cselekmény végül azért sem minősül garázdaságnak, mert hiányzik a kihívó közösségellenesség, és mivel nem volt reális lehetőség arra, hogy a cselekményről az elkövetőkön kívül mások is tudomást szerezzenek, az alkalmatlan volt botrány vagy riadalom keltésére.
A védő és a terhelt a nyilvános ülésen arra is hivatkozott, hogy a nyomozás során olyan nyomozó járt el, akivel a terheltnek korábban személyes jellegű összeütközése volt. A legfőbb ügyész a megtámadott ítéletek hatályban fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem támadható, a tényállás alapján pedig a bűnösség megállapítása törvényes.
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A törvény szerint az ítélet megalapozatlansága nem felülvizsgálati ok, ami azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás helyessége nem vizsgálható, a jogerős határozatokban megállapított tényállás alapján kell az anyagi jogi jogszabálysértés tényét vagy hiányát megállapítani. Minden olyan indítvány tehát, amely a tényállás megváltoztatása útján akarja a célját elérni, a törvényben kizárt. Azt a hivatkozást tehát, hogy a sértettnél kés volt, hogy a sértett a másik utasra támadt és lökdösődött, és a terhelt ennek a személynek a védelmében cselekedett, nem lehet figyelembe venni.
Az irányadó tényállás szerint, amikor a terheltek a buszról leszállva a helyszínre értek, az a személy - akivel a sértettnek a szóváltása volt - már nem tartózkodott a sértett közelében, és a barátaival távozóban volt. Sem jogtalan támadás, sem annak közvetlen veszélye nem állt tehát fenn, s ez a tény a jogos védelem megállapításának a lehetőségét kizárja. Vélt jogos védelemről sem lehet szó, mivel a tényállásban leírt helyzet nem olyan volt, hogy azt alapos okkal az említett személy ellen intézett jogtalan támadásnak vagy ilyen támadás közvetlen fenyegetésének lehetett volna feltételezni.
Az indítvány felülvizsgálatra lehetőséget adó anyagi jogi érvei is tévesek.
A garázdaság szempontjából az emberi test támadó szándékú megérintése már erőszakos magatartás, a gázsprayvel való lefújás is nyilvánvalóan az. A sértettnek több személy által nyilvános helyen való oktalan bántalmazása a sértett jogainak a megsértésén túl az együttélési szabályok hangsúlyozott megsértését is jelenti, ezért kihívóan közösségellenes magatartás. A cselekmény az utcán történt, nem volt kizárt a lehetősége annak, hogy azt mások is észlelhetik, sőt a tényállás szerint a sértetten és a terhelteken kívül mások is tartózkodtak a közelben. Az indítvány álláspontjával szemben tehát reális lehetőség volt arra, hogy a cselekmény másokban felháborodást vagy riadalmat keltsen.
Az eljárt nyomozó kizártságára való hivatkozás a valósága esetén is közömbös, mivel a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdése és a 250. §-ának II/b. pontja értelmében csak az ad okot a felülvizsgálatra, ha a törvény szerint kizárt bíró vesz részt az ítélet meghozatalában.
A garázdaságnak a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében írt tényálláselemei megvalósultak, a III. r. terhelt bűnösségének a megállapítása és a csoportos elkövetésre tekintettel a garázdaság bűntettének [Btk. 271. § (2) bek. a) pont] minősítése törvényes volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a megtámadott ítéleteket hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. III. 1956/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás