7/1998. (BK. 3.) BM utasítás

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek), valamint, ha e Szabályzat külön így rendelkezik, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyi szervek) is.

(2) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek felsorolását a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

2. § (1) A minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a jelen szabályzat második része szerint a fő feladatkörébe tartozik.

(2) A hivatali egység, a minisztériumi szerv, valamint az önálló belügyi szerv dolgozója köteles a hivatalos, tudomására jutott információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.

(3) A minisztérium hivatali egységei – a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.

(4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos (a továbbiakban: felső szintű vezetők), a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói, főosztályvezetői besorolású vezetői:

(5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv kijelölésére.

(6) Az egyes, jogszabályokban meghatározott hatósági ügyekben a másodfokú döntéseket a miniszter, illetve megbízásából a közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár hozza.

(7) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői kötelesek olyan ügynek az intézésre is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETE

A miniszter

3. § (1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeltben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja – többek között – a minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló szervezetek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét; gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket; közreműködik a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok mint a Kormány területi szervei irányításában, továbbá az általános közigazgatás-szervezési és fejlesztési feladatok kialakításában, valamint ellátja a közigazgatási személyzetpolitikai feladatokat.

(2) A minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

(3) Az országgyűlési biztos felkérésére a Rendőrségnél és a Határőrségnél elvégezteti a biztos által kért vizsgálatokat azokra az iratokra nézve, amelyekbe a biztos az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének III. fejezete szerint nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről a biztost 15 napon belül tájékoztatja.

(4) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával kapcsolatban gyakorolja a maga számára fenntartott jogköröket.

4. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, a miniszter helyettesítése.

(2) A politikai államtitkár – a miniszter akadályoztatása esetén – helyettesíti a minisztert:

(3) A közigazgatási államtitkárnak csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.

(4) Közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában. Ennek során különösen:

(5) Figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet.

(6) Összehangolja – a közigazgatási államtitkár útján – a helyettes államtitkároknak, az informatikai és távközlési miniszteri biztosnak a parlamenti és a kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét.

(7) Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét.

(8) Ellátja – a miniszter megbízásából – az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki teendőit.

(9) A sajtó és tájékoztatási, a személyzeti feladatokra vonatkozó koncepciók kialakításában, továbbá a politikai okokból elbocsátottak rehabilitációjával kapcsolatos egyedi ügyekben, valamint minden jelentősebb kérdésben előzetesen ki kell kérni a politikai államtitkár véleményét.

(10) Vezeti a minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein.

(11) Eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben.

(12) Az 1. §-ban meghatározott szervek a politikai államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

5. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.

(2) A politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén, valamint a miniszter megbízása alapján – az Országgyűlés ülése kivételével – helyettesíti a minisztert és a politikai államtitkárt.

(3) Irányítja a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét. Ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából reá háruló feladatokat.

(4) A közigazgatási államtitkár – alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:

(5) A közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, illetve a helyettes államtitkárok, valamint az informatikai és távközlési miniszteri biztos alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a politikai államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv. Gondoskodik a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról.

(6) Állást foglal az országgyűlési biztos azon ajánlásai tekintetében, amelyeket a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek, illetve a helyettes államtitkárok, valamint az informatikai és távközlési miniszteri biztos alárendeltségében működő hivatali egységek, illetve minisztériumi szervek feladat- és hatáskörét érintően tett, és az erről kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve megtett intézkedéséről 30 napon belül értesíti az országgyűlési biztost. Az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a politikai államtitkár alárendeltségébe.

(7) Összehangolja az önkormányzati helyettes államtitkár útján a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok tevékenységét.

(8) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén az önkormányzati helyettes államtitkár helyettesíti.

(9) Az 1. §-ban meghatározott szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

(10) A hivatali egységek jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselői részére szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat, melyek számát a Szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza.

(11) A hivatali egységek köztisztviselői számára képzettségi pótlékot állapíthat meg.

6. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.

(2) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket, és a belügyminiszter által átruházott jogkörben irányítja az önálló belügyi szerveket, ezek vezetőinek bevonásával elemzi az illetékességi körébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására.

(3) A felügyeleti területét érintően az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, illetve intézkedését, és gondoskodik a biztos erről történő tájékoztatásáról.

(4) Eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által hatáskörébe utalt ügyekben.

(5) Akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(6) Felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU jogharmonizációs feladatok ellátásáért.

(7) Az önkormányzati helyettes államtitkár:

(8) A rendvédelmi helyettes államtitkár konkrét szakmai feladatait a 33. § tartalmazza.

(9) A közjogi helyettes államtitkár:

(10) A közgazdasági helyettes államtitkár gyakorolja a Gazdálkodási Szabályzatban részére meghatározott jogköröket.

7. § (1) Az informatikai és távközlési miniszteri biztos irányítási, szakfelügyeleti és koordinációs jogkört gyakorol, helyettes államtitkári illetményre, illetőleg juttatásra jogosult.

(2) Közreműködik a közigazgatási államtitkár informatikai, távközlési (frekvencia-gazdálkodási és rejtjel-felügyeleti), valamint adatvédelmi, adatbiztonsági és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatainak végrehajtásában, eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket és önálló belügyi szerveket, ezek vezetőinek bevonásával elemzi az illetékességi körébe tartozó terület átfogó kérdéseit, és javaslatot tesz azok megoldására.

(4) Szakmailag felügyeli a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, adatvédelmi, adatbiztonsági és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos, valamint távközlési, frekvencia-gazdálkodási és rejtjel tevékenységét.

(5) Összehangolja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek, valamint a polgármesteri hivataloknak az állami feladatokhoz kapcsolódó informatikai, adatvédelmi és adatbiztonsági, távközlési, rejtjeltechnikai, információ-technológiai fejlesztési terveit és szakmai koncepcióit.

(6) Döntésre előkészíti a tárca szintű egyeztetett informatikai és távközlési stratégiai tervet.

(7) Előzetesen egyezteti a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek vezetőivel az informatikai és távközlési tárgyú közbeszerzéseinek – amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 95. §-ában meghatározott és az éves költségvetési törvénnyel módosított értékhatár háromszorosát – az árubeszerzésre, illetve szolgáltatásra vonatkozó műszaki leírását (követelményrendszerét) abból a célból, hogy biztosítani lehessen az összhangot a beszerzés és a Belügyminisztérium fejlesztési terve, fejlesztési irányvonala között.

(8) Képviseli a Belügyminisztériumot az informatika és a távközlés területén a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, területi szervekkel és az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásokon, irányítja e területeken az európai integrációval, valamint e területet érintő egyéb nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet. Képviseli a minisztériumot a nemzetközi informatikai szervezetekben, valamint gondoskodik a nemzetközi szervezetek szakirányú munkabizottságaiban történő képviseletről.

(9) Képviseli a minisztériumot az Informatikai és Távközlési Kormánybizottságban és az Informatikai Tárcaközi Bizottságban.

8. § (1) Meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.

(2) Szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról.

(3) Gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(4) Vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.

(5) Gondoskodik a főosztály nemzetközi kapcsolatok tartásával összefüggő eurojog-harmonizációs feladatainak ellátásáról.

9. § (1) A főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el.

(2) A munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (osztály) vezetése esetén gyakorolja a 10. § (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat.

(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározottak szerint szervezeti egység vezetése nélkül is rendszeresíthető főosztályvezető-helyettes.

10. § (1) A főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az osztályt.

(2) Meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.

(3) Eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza.

(4) Megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.

(5) A politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos munkáját osztály jogállású személyi titkárság segíti.

11. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon miniszteri főtanácsadók és tanácsadók működnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.

(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköz tervezeteket, kormányülési anyagokat véleményezik.

(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter határozza meg.

(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.

(5) A miniszteri főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket a Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.

12. § (1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.

(2) A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(3) Az országgyűlési biztos kérésére adatokat és felvilágosítást ad az általa lefolytatott eljárásról, a biztos kérdésére szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, magyarázatot vagy nyilatkozatot ad. Az országgyűlési biztos eljárásáról és az általa adott tájékoztatásról, nyilatkozatról haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét.

Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba – a Határőrség és a Rendőrség kivételével – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít.

13. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

(2) Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

(3) Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba – a Határőrség és a Rendőrség kivételével – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít. Az országgyűlési biztos eljárásáról haladéktalanul értesíti az ügyintézőt, illetve közvetlen felettesét.

14. § (1) Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását.

(2) Ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

MÁSODIK RÉSZ

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI

A miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

15. § A miniszter közvetlen alárendeltségében: a rendvédelmi helyettes államtitkár felügyeletével működik az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, a Rendőrtiszti Főiskola és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, továbbá az önkormányzati helyettes államtitkár felügyeletével működik a Tűzoltóság Országos Parancsnokság és a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság.

16. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – miniszteri főtanácsadó áll, helyettese miniszteri tanácsadó.

(2) A titkárság fő feladatai különösen:

(3) Közreműködik a miniszteri értekezlet, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.

17. § (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter közvetlen alárendeltségében működő főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén a kabinetfőnök áll, aki ellátja a miniszter és a politikai államtitkár által rábízott feladatokat.

(2) A Miniszteri Kabinet döntés előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez. A döntés előkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.

(3) A miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik.

(4) Figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását.

(5) Koordinálja a miniszterelnöktől érkező megkeresések teljesítését.

(6) Közreműködik az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatban adódó minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásának figyelemmel kísérésében.

(7) Figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának végrehajtását.

(8) Koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét.

(9) Véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket.

(10) Összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását.

(11) Gondoskodik – a Miniszteri Titkárság közreműködésével – a miniszteri értekezlet, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról.

(12) Közreműködik az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában, ellátja azok végrehajtási feladatait. A miniszter nevében országos hatáskörrel ellenőrzi, felügyeli az államtitok és a szolgálati titok védelmét.

(13) Az állam- és szolgálati titokkal kapcsolatos feladatok ellátása során kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal, a szolgálati titokkör kialakításakor kikéri a véleményét, illetve ilyen irányú kezdeményezése alapján előkészíti a titokkör szűkítésére vagy bővítésére vonatkozó normaszöveg javaslatát.

18. § (1) A Főosztály feladata, hogy biztosítsa a tárca belső és külső célcsoportjai között a szabad, kétirányú információáramlást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a főosztály kommunikációs feladatköre az alábbi területeket foglalja magába:

(3) A fentieknek megfelelően a főosztály tevékenysége az alábbi feladatokra terjed ki:

(4) Közvetlen alárendeltségében működik a BM Duna Palota és Kiadó, ellátja a minisztériumon belüli közművelődési tevékenység irányítását, figyelemmel kíséri az Igazgatási Főosztály sajtószemléző tevékenységét.

IV. Fejezet

A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály

19. § (1) Fő feladataként segíti az Országgyűlésben a miniszter és a politikai államtitkár munkáját.

(2) Az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről.

(3) Közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel, érdekképviseletekkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásban, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.

(4) Összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes- és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes- és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet.

(5) Gondoskodik a miniszterhez intézett interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter felkészítéséről.

(6) Gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel.

(7) Koordinálja a minisztériumnak a társadalmi-érdekképviseleti szervekkel, politikai pártokkal kialakított kapcsolatát. Közreműködik a munkavállalói érdekképviseletekkel történő egyeztetésekben.

(8) A miniszter felhatalmazása alapján tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el az ágazatot érintő ügyekben a társadalmi-érdekképviseleti szerveknek, politikai pártoknak.

(9) Szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és a politikai államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait.

V. Fejezet

A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

20. § A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal.

21. § (1) Gondoskodik a minisztériumi ügykezelés szabályozásáról, közreműködik az ügyintézés és a munkarend szabályainak kialakításában, szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását, felügyeli a hivatali egységek titokvédelmi tevékenységét.

(2) Az Ügyfélszolgálati Iroda fogadja és szakszerűen tájékoztatja a félfogadási időben megjelenő ügyfeleket. Gondoskodik a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok és kérelmek intézéséről.

(3) Az országgyűlési biztostól érkező megkeresést haladéktalanul megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, és erről értesíti a biztost. A biztos ilyen irányú igénye alapján tájékoztatást kér az illetékes szervtől az adott ügy állásáról.

(4) Ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó igazgatási-szervezési feladatokat.

(5) Közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében, szervezésében.

(6) Gondoskodik a nagyobb terjedelmű és példányszámú minisztériumi anyagok, a parlamenti és a kormány-előterjesztések sokszorosításáról.

(7) Ellátja a minisztériumi ügyeletet. Ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek ügyeleteivel. Meghatározott vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Végzi a riasztási, a berendelési és a minősített helyzetekben szükséges más, hatáskörébe utalt feladatokat.

(8) Rendszeresen, továbbá külön igény szerint sajtószemlét készít.

(9) A szervezetében önálló szervezeti egységként működő Költségvetési és Gazdasági Osztály útján ellátja a Belügyminisztérium Központi Igazgatása – mint önálló költségvetési szerv – gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát. Ennek keretében főbb feladatai a BM Központi Igazgatás alcím vonatkozásában:

22. § (1) Előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, egyes kártérítési, kegyeleti és szociális döntéseket, továbbá országosan koordinálja a minisztériumi és rendészeti területen dolgozók oktatási, szakképzési és továbbképzési feladatait.

(2) Előkészíti a minisztérium nyugdíjmegállapító szerve határozatai elleni fellebbezések és panaszok alapján a másodfokú döntéseket, vizsgálja a hatáskörébe utalt panaszügyeket.

(3) Intézi a minisztériumból és szerveitől, valamint a volt tanácsoktól politikai okokból elbocsátottak munkáltatói rehabilitációját, szociális és kegyeleti gondozását.

(4) Ellátja a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek dolgozóiról (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet.

(5) Koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét. Javaslatot tesz – a kabinetfőnökkel együttműködve – a miniszter és a politikai államtitkár elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről. Előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását, kifizetését.

(6) Személyzeti adatfeldolgozást és nyilvántartást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot. Az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból – munkáltatók és állampolgárok megkeresésére – a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlását.

(7) Országosan gondoskodik a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek munkáltatói, szolgálati (rendőri, határőri, tűzoltói, polgári védelmi) és hivatásos nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról. Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos – hatáskörébe utalt – feladatokat. Az adatkezelő megbízása alapján gondoskodik a minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek dolgozói és eltartott hozzátartozói betegbiztosítási igazolvánnyal történő ellátásáról.

(8) Előkészíti a szervezet korszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Közgazdasági Főosztállyal, a BM Igazgatási cím központi igazgatási alcíme vonatkozásában pedig az Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztályával együttműködve. Ellátja a BM Hatásköri Listákban meghatározott egyéb szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat. Rendszergazdaként működteti az egységes számítógépes személyzeti, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszert (SZENYOR).

(9) Közreműködik az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri, valamint a hivatali egységek ügyrendjeinek és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében.

(10) Feldolgozza a minisztérium és az önálló belügyi szervek állományának összetételére, alkalmasságára, fluktuációjára vonatkozó adatokat, statisztikai értékeléseket készít. Szervezi a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést.

(11) Ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos titkársági (szervezési és koordinációs) feladatokat.

(12) Közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos koncepciók kialakításában.

(13) Közreműködik a BM minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek Védelmi Iroda általi kidolgozásában.

(14) Gondoskodik a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos – a vonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott – feladatok ellátásáról.

(15) Ellenőrzi az 1. §-ban felsorolt szervezetek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést.

(16) A fegyveres szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó BM rendeletben meghatározott feladatokat.

(17) Szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet.

(18) Ellátja – a szakmailag érintett hivatali egységekkel egyeztetve – a BM szakmai felügyeletébe tartozó és az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések vonatkozásában a szakképesítésekkel kapcsolatos tanügyigazgatási-koordinációs feladatkört. Végzi a tárca felügyeletébe tartozó szakképesítések szakmai dokumentumainak előterjesztésével és szakmai képviseletével összefüggő feladatokat.

23. § (1) Éves ellenőrzési terv alapján végzi a belügyi költségvetési fejezethez sorolt címek, önálló költségvetési szervek – az OTSH és az önkormányzatok, valamint az önálló belügyi szervek irányítása alá sorolt költségvetési szervek kivételével – gazdálkodásának fejezetszintű költségvetési (pénzügyi- gazdasági) ellenőrzését, utóellenőrzését.

(2) Előkészíti, szervezi, illetve a vizsgálatba bevont szervek munkatársaival közösen végrehajtja az éves ellenőrzési tervben kijelölt minisztériumi szervek, önálló belügyi szervek komplex ellenőrzését.

(3) Külön utasítás alapján téma-, illetve célellenőrzéseket végez.

(4) Ellátja a feladatkörébe utalt gazdasági információs, elemző, értékelő és koordinációs feladatokat. Gondoskodik az ellenőrzések éves tapasztalatainak összegzéséről, javaslatokat készít a gazdálkodás hatékonyságának növelésére.

(5) Végrehajtja a BM Központi Igazgatása költségvetési alcím belső ellenőrzését.

(6) Végzi az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szervek gazdasági belső ellenőrzésének koordinációját, szakmai irányítás keretében – átruházott hatáskörben – beszámolást kérhet.

24. § (1) Szervezi a minisztérium nemzetközi kapcsolatait. Szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek nemzetközi kapcsolatai felett.

(2) A belügyi szervek bevonásával javaslatot tesz a Belügyminisztérium és szervei nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének alapelveire, a középtávú prioritások és az éves nemzetközi feladatok irányelveire.

(3) Az illetékes hivatali egységek bevonásával előkészíti a minisztérium hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról. A nemzetközi szerződésekkel összefüggő ügyekben – az érintett szakmai szervekkel együttműködve – ellátja a minisztérium képviseletét.

(4) Közreműködik a belügyminiszter hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések előkészítésében és létrehozásában, ennek keretében – a Törvényelőkészítő Főosztállyal együttműködve – gondoskodik a nemzetközi szerződések nemzetközi jogi és a magyar jogrendszerbeli illeszkedésének biztosításáról. Ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban a 37. § (1)–(8) bekezdéseiben meghatározott feladatokat.

(5) Véleményezi az önálló belügyi szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó szerződések és egyéb munkaprogramok tervezeteit, valamint a más kormányzati szervtől koordinációra megküldött nemzetközi szerződések tervezeteit.

(6) Szervezi a minisztérium európai integrációs és eurojogi harmonizációs, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bizottság tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátását, e feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Unióval, és az Európa Tanács szerveivel, valamint más regionális és univerzális nemzetközi szervezetekkel.

(7) Javaslatot tesz a belügyi attasék (integrációs attasé) kinevezésére, felügyeletet gyakorol a munkájuk felett, előkészíti az attasék működésével kapcsolatos, munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedéseket, gondoskodik működésük feltételeinek biztosításáról.

(8) Előkészíti a miniszteri, az államtitkári, a helyettes államtitkári, az informatikai és távközlési miniszteri biztosi szintű nemzetközi tárgyalások anyagait. Gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány vagy a minisztérium vezetése számára történő elkészítéséről.

(9) Ellátja a felső szintű vezetők, a hivatali egységek vezetői kiutazásával kapcsolatos szervezői tevékenységet és a felső szintű vezetők fogadásainak protokolláris feladatait, valamint az ezzel összefüggő pénzügyi elszámolásokat.

(10) Végzi a minisztérium nemzetközi segélykapcsolatainak (két- és többoldalú) technikai lebonyolítását, koordinációját. Az országos koordinációs szervezetekben képviseli a minisztériumot.

(11) Végzi a minisztérium nemzetközi levelezésével kapcsolatos feladatokat.

(12) Vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, az EU dokumentumtárát, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján.

(13) Az e §-ban meghatározott jogosítványait az egyes rendvédelmi szervek és a rendvédelmi oktatási intézmények vonatkozásában a Szabályzat VII. fejezetében és 5. számú függelékében szereplő eltérésekkel gyakorolja.

25. § (1) A Központi Irattár főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Ellátja az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV., valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényekben, és más, rá vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott feladatokat.

(3) A minisztérium és szervei birtokában lévő iratokat gyűjti, rendezi, segédletekkel látja el. A kellően rendezett és minősítésüket vesztett iratokat átadja az illetékes levéltárnak.

(4) Biztosítja a minisztérium kezelésében lévő iratok tudományos igényű kutatását, ügyviteli hasznosítását, és a polgárok információs önrendelkezési jogának gyakorlásához, valamint a törvényben előírt adatszolgáltatás biztosításához szükséges iratbetekintést, másolat készítését.

(5) Hozzájárul és elősegíti a minisztérium kezelésében lévő iratok tudományos értékű hasznosítását, elsősorban forráskiadványok közzétételével.

(6) Hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel.

(7) Figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi levéltárak szakmai eredményeit.

26. § (1) Az Egészségügyi Felügyelet főosztály jogállású hivatali egység, vezetője munkáltatói jogkört gyakorol a Felügyelet munkatársai felett.

(2) Felügyeleti jogkörében ellátja a jogszabályok által a belügyminiszter hatáskörébe utalt jogkörökben az 1. § hatálya alá tartozó szerveknél folyó egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos irányító, felügyeleti tevékenységet. Kiemelten a közegészségügyi, a munkavédelmi, a foglalkozás-egészségügyi, az egészségellátás finanszírozási, a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak orvosi felülvizsgálati (FÜV eljárás) és a bűnügyi orvosi-orvosszakértői, valamint az ezekkel kapcsolatos kutatási és szakmai továbbképzési feladatokat.

(3) Miniszteri felhatalmazás alapján ellátja a miniszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek vonatkozásában a munkavédelmi hatósági felügyeleti tevékenységet.

(4) A finanszírozás és a szakmai szabályok összehangolásával előkészíti a belügyi egészségügyi igazgatással kapcsolatos működési szabályokat.

(5) A feladatkörébe utalt kérdésekben szoros kapcsolatot tart és együttműködik az állami egészségügyi szervekkel, valamint a rendvédelmi szervek egészségügyi szerveivel, intézményeivel, és képviseli az egységes belügyi egészségügyi rendszert.

(6) Gyakorolja a BM Központi Kórház és Intézményei tekintetében – a jogszabályokban meghatározott körben – a belügyminiszter hatáskörébe tartozó irányítási jogokat.

(7) A Felügyelet vezetője eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által hatáskörébe utalt ügyekben.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN, ILLETVE FELÜGYELETÉVEL,
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

27. § Az önkormányzati helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működnek a TÁKISZ-ok, illetve felügyeletével működik a Tűzoltóság Országos Parancsnokság és a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, valamint közreműködik a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok irányításában.

28. § (1) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatályosulását, az önkormányzatok működése feltételeinek alakulását.

(2) Közreműködik a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésében.

(3) Az önkormányzatok működése szempontjából véleményezi a jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a jogszabályok korszerűsítésére, illetve túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére.

(4) Előkészíti a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.

(5) Átfogóan értékeli a helyi önkormányzatok működése törvényességének helyzetét, működteti a törvényességi ellenőrzési információs rendszert.

(6) Segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján.

(7) Segíti az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteket, új módszertani megoldásokat, illetve azok megismertetését.

(8) Szerkeszti a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztatót.

(9) Közreműködik a polgármesterek és jegyzők továbbképzésének szervezésében.

(10) Kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, a Jegyzők Országos Szövetségével.

(11) Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket.

(12) Segíti a közigazgatási államtitkárt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában.

(13) Ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével és az önkormányzati vagyon szabályozásával kapcsolatos feladatokat. Az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a belügyminiszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat.

(14) Irányítja az önkormányzati szabálysértési, kisajátítási, bányaszolgalmi, hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlan vásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenységet.

(15) Közreműködik az útlevéllel kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében. Döntésre előkészíti az első fokú központi útlevélszerv első fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslatokat.

(16) Ellátja a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal első fokú döntéseivel kapcsolatos másodfokú hatósági tevékenységet.

(17) A belügyminiszter nevében engedélyezi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 32. §-ában meghatározott adatszolgáltatásokat.

(18) Figyelemmel kíséri és értékeli az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését, végzi az eljárási jellegű jogszabályok, koncepciók készítését, ellátja e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(19) Első fokon eljár mindazon hatósági ügyekben, amelyek nem tartoznak más hivatali egység hatáskörébe.

(20) Átfogóan értékeli, elemzi a hatósági igazgatási tevékenységet, működteti a statisztikai adatszolgáltatási rendszert.

(21) Előkészíti a lakáshozjutás feltételeinek, ezen belül a lakások és helyiségek bérletével, bérével, házingatlanok elidegenítésével, valamint a helyiséggazdálkodással kapcsolatos szabályozási koncepció tervezetét. Közreműködik a koncepcióban meghatározott feladatok jogszabályi kereteinek kidolgozásában.

(22) Elkészíti az ingatlanközvetítés szakmai követelményrendszerének meghatározására vonatkozó javaslatot.

(23) Közreműködik a lakás- és helyiséggazdálkodás központi irányításában.

(24) Részt vesz az önkormányzatok lakásgazdálkodási tevékenységének a kormányzati lakáspolitikával való összehangolásában.

(25) Közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, és a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásában.

(26) Részt vesz a településeket fenyegető – a vis maior támogatások keretében nem kezelhető, de kormányzati intézkedést igénylő – természeti, illetve emberi beavatkozás okozta veszélyek elhárítására és programszerű megelőzésére létrehozott tárcaközi bizottság munkájában.

(27) Véleményezi az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókat, programokat és rendezési terveket, megbízás vagy felkérés alapján a kistérségi programokat, terveket.

(28) Közreműködik a települések fejlesztési, rendezési, építészeti, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepció, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében.

(29) Jogszabályi előírás alapján, felkérésre véleményezi egyes települések fejlesztési koncepcióit, programjait és rendezési terveit.

(30) Részt vesz a PHARE közigazgatási és regionális programjai előkészítésében és lebonyolításában.

(31) Külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.

29. § (1) Ellátja – a Pénzügyminisztériummal együttműködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait, és részt vesz a végrehajtásban. Végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit. Irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(2) Részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében.

(3) Ellátja a Belügyminisztérium fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását.

(4) Ellátja a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat. Gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről. Kialakítja és működteti a címzett- és céltámogatással kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert. Szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét.

(5) Ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(6) Ellátja a kommunális ágazati tevékenységekkel (köztisztaság, településtisztaság, kéményseprés, temetkezés, zöldfelület-gazdálkodás) kapcsolatos jogszabályok előkészítését, figyelemmel kíséri és segíti azok végrehajtását. E körben ellátja a szakmai képzés kormányzati feladatait.

(7) Összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő kormányzati tevékenységet. Közreműködik a helyi önkormányzatok település-üzemeltetési tevékenységét érintő kormányzati feladatok összehangolásában.

(8) Vizsgálja az önkormányzatok tervezett új, kötelező feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket, és javaslatot tesz azok biztosítására. Részt vesz a település-üzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában. Részt vesz a pinceprogram és az omlásveszélyes magaspartok veszélyelhárításával kapcsolatos kormányzati feladatok előkészítésében, végrehajtásában.

(9) Ellátja a TÁKISZ általános felügyeletét, az ebből adódó koordinációs feladatokat, valamint a Pénzügyminisztériummal egyetértésben a TÁKISZ-ok önkormányzati gazdálkodással összefüggő tevékenységének szakmai irányítását. Az informatikai feladatok ellátásában együttműködik az Informatikai és Adatvédelmi Főosztállyal, a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztállyal, valamint a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatallal.

(10) Közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében. Részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, közreműködik a helyi önkormányzatok település-üzemeltetési feladatainak környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszerének kialakításában.

(11) Szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési-, zárszámadási- és település-üzemeltetési tevékenységét.

(12) Közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében.

(13) Részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában. Közreműködik az önkormányzati vállalkozásokat érintő központi állami döntések előkészítésében, segíti a vállalkozási feltételeket kialakító önkormányzati tevékenységet.

(14) Ellátja a lakóingatlan kezelési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok előkészítését. E körben ellátja a szakmai képzés kormányzati feladatait, különös tekintettel a társasházkezelésre.

(15) Ellátja az egyedi központi fűtéssel és melegvíz- ellátással kapcsolatos kormányzati feladatokat.

30. § (1) Kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat működési elveit és jogi szabályait, előmozdítja ezek érvényesülését, közreműködik eszközrendszerük kialakításában.

(2) Kidolgozza a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást, figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, javaslatot tesz korszerűsítésükre.

(3) Ellátja a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos rendszerirányító feladatokat, részt vesz annak folyamatos működtetésében, elemzi az adatköréből származó információkat, adatokat szolgáltat és javaslatot tesz a rendszer korszerűsítésére.

Koordinációs jogkörében személyzetpolitikai szempontból kezdeményezi a közigazgatás információs rendszerei közötti összhang megteremtését.

(4) Javaslatot dolgoz ki a közigazgatás létszám- és bérgazdálkodási rendszerének kialakítására, valamint továbbfejlesztésére.

(5) Az érdekelt közigazgatási szervekkel (és a minisztérium szervezeti egységeivel) együttműködve – részben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok közreműködésével – szervezi és összehangolja a köztisztviselők és a polgármesterek képzését, továbbképzését, átképzését, a közigazgatási vezetőképzést, ellátja a köztisztviselői képzés szakmai koordinációjával kapcsolatos feladatokat.

Ellátja a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, továbbá az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság, valamint a Közigazgatási és Közszolgálati Tanács titkársági feladatait.

(6) Gondoskodik – a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa koordinálásával – a köztisztviselők képzését, továbbképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemezésének meghatározásáról, a programok tartalmi részének kidolgozásáról, valamint a köztisztviselők EU-integrációs felkészítésének a köztisztviselői továbbképzés országos rendszerébe illesztéséről. Adatszolgáltatással segíti a köztisztviselők integrációs felkészítését.

(7) Közreműködik a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum működtetésében és ellátja annak titkársági feladatait. Figyelemmel kíséri a köztisztviselők sztrájkjogával kapcsolatos megállapodás érvényesülését. Együttműködik a közigazgatás területén működő szakmai, önkormányzati, munkavállalói, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel.

(8) Előmozdítja – a belügyminiszter ágazati feladatkörébe tartozó területeken – a közigazgatás szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztését, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítését.

Más érintett kormányzati szervekkel és a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosával együttműködve részt vesz a minisztériumi hatáskörök felülvizsgálatában, a működés elemzésében, a minisztériumok szervezeti rendszerének folyamatos és tervszerű vizsgálatában és mindezek, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján koncepciót dolgoz ki a minisztérium vezetése részére, illetve közigazgatás-korszerűsítési szempontból véleményezi a szervezet- átalakítási javaslatokat.

(9) Közreműködik a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa éves munkatervi feladatainak kidolgozásában, és azt jóváhagyásra előterjeszti. A közigazgatás-fejlesztési kérdésekben kapcsolatot tart a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa hivatalával, más közigazgatási szervekkel és tudományos műhelyekkel.

(10) Koordinálja a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő deregulációs tevékenységet, és e feladatkörben együttműködik a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa hivatalával. Az Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály bevonásával más tárcáknak az önkormányzatokat érintő jogalkotási és deregulációs tevékenységében képviseli a belügyminisztériumi álláspontot. Az önkormányzatok részére deregulációs útmutatót ad ki az Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály bevonásával.

(11) Együttműködik az Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztállyal a közszolgálati jogviszony szabályainak alkalmazása tekintetében az önkormányzati szervezet-korszerűsítési döntések, közigazgatási kísérletek előkészítésében, s figyelemmel kíséri a megvalósítás eredményeit.

(12) Ellátja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága irányításával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz az igazgatóság éves munkatervi feladataira.

31. § (1) A Védelmi Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek (ezen belül a Határőrség, a Rendőrség, a Polgári Védelem, a Tűzoltóság) védelmi felkészítését.

(3) Közreműködik a fővárosi, megyei védelmi bizottságok védelmi felkészítéssel, országmozgósítással kapcsolatos követelményrendszerének meghatározásában, segíti és ellenőrzi tevékenységüket. Szakmai felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságokhoz vezényelt BM referensek tevékenysége felett.

(4) Kidolgozza – a Személyzeti és Munkaügyi Főosztály közreműködésével – a minisztérium minősített időszaki szervezetének megalakítási tervét, felügyeli a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásba történő meghagyásának rendjét.

(5) Közreműködik az 1. §-ban felsorolt szervezetek minősített időszakra vonatkozó ügyrendjének kidolgozásában, folyamatosan értékeli az alkalmazhatóság főbb mutatóit.

(6) Jogszabály alapján tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi más minisztériumok, a védelmi felkészítésbe bevont egyéb szervek, a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok riasztási, berendelési terveinek, továbbá a védelmi közigazgatás szervezetére épülő eseménykövető és -jelző rendszer működési szabályainak, valamint a minisztérium felső szintű vezetése minősített időszakra vonatkozó okmányainak kidolgozását és naprakészen tartását.

(7) Ellenőrzi a minisztérium és szervei ügyeleti rendszerének értesítéssel, riasztással, berendeléssel kapcsolatos terveit, figyelemmel kíséri a végrehajtás feltételeit.

(8) Tervezi, szervezi (az illetékes belügyi szervek bevonásával) az 1. §-ban felsorolt szervezetek minősített időszaki működéséhez szükséges anyagi-, technikai-, egészségügyi-, pénzügyi eszközök biztosítását, a minősített időszaki ellátásra és készletezésre vonatkozó normák kidolgozását, a minősített időszaki készletekkel történő gazdálkodást, a nemzetgazdaságból technikai eszközök, polgári objektumok, szolgáltatások és kapacitások igénybevételét. Együttműködve más minisztériumok hasonló feladatokat ellátó szervezeti egységeivel részt vesz a nemzetgazdasági szinten tartalékolandó anyagok meghatározásában.

(9) Koordinálja az ország területének védelmi célú terület-előkészítésével kapcsolatos belügyi feladatokat.

(10) Részt vesz a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, valamint a Kormány minősített időszakra vonatkozó rendelet- és intézkedés-tervezeteinek kidolgozásában.

(11) Ellátja – a Kormány kijelölése alapján – a NATO békepartnerséggel kapcsolatos felajánlási dokumentumában megfogalmazott programok belügyi vonatkozású hazai koordinációját, együttműködik a NATO illetékes szerveivel.

(12) Szervezi és koordinálja a védett vezetési rendszer magasabb készenlétbe helyezésével kapcsolatos belügyi feladatokat.

(13) Gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a fővárosi főpolgármester, a megyei közgyűlések elnökei és a polgármesterek felkészítésében.

(14) Szakmai felügyeletet gyakorol a honvédelmi felkészítés, országmozgósítás vonatkozásában a belügyi szervek tevékenysége felett.

(15) A Védelmi Iroda minősített időszakban a belügyminiszter operatív törzse.

(16) Működteti a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Titkárságát és a Baleseti Információs Központot. A Titkárság feladatait a hatályos jogszabályok, illetve a Kormánybizottság elnöke állapítja meg. A Titkárság vezetője főosztályvezető-helyettes jogállású.

VII. Fejezet

A RENDVÉDELMI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN
ALÁRENDELTSÉGÉBEN, ILLETVE FELÜGYELETÉVEL
MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

32. § (1) A rendvédelmi helyettes államtitkár felügyeletével működik: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata.

(2) A Szabályzat 33–35. §-ainak, valamint az 5. számú függelékének a hatálya kiterjed az (1) bekezdésben felsorolt rendvédelmi szervekre is.

33. § (1) A Rendvédelmi Felügyelet feladata: az egyes rendvédelmi szervek (a Rendőrség központi, területi és helyi szervei, a Határőrség Országos Parancsnoksága, a határőr-igazgatóságok), a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata munkájának irányításában, továbbá a rendvédelmi oktatással és képzéssel, a tudományos kutatással kapcsolatos felügyeleti tevékenységben történő közreműködés.

(2) A Rendvédelmi Felügyelet több szervezeti egységből (főosztályból, osztályból), hivatásos állományúakból és köztisztviselőkből álló munkaszervezet.

(3) A Rendvédelmi Felügyeletet a rendvédelmi helyettes államtitkár vezeti.

(4) A rendvédelmi helyettes államtitkárnak az (5) bekezdésben meghatározott jogköre nem érinti a minisztérium egyéb szakmai és funkcionális hivatali egységeinek jogszabályokban, valamint a Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(5) A rendvédelmi helyettes államtitkár az (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a Rendőrséget és a Határőrséget illetően – az alább felsorolt kivételekkel – eljár mindazokban a jogkörökben, amelyet jogszabály a belügyminiszter hatáskörébe utal.

A rendvédelmi helyettes államtitkár nem gyakorolja:

(6) A rendvédelmi helyettes államtitkár a Rendvédelmi Felügyelet vezetőjeként:

– kiadja a rendvédelmi szervek felügyeletére és szakmai ellenőrzésére jogosító megbízásokat,

– kapcsolatot tart a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó minisztériumi szervezeti egység vezetőjével,

– elrendeli az egyes rendvédelmi szervek szakmai ellenőrzését, jóváhagyja a szakmai ellenőrzések programját,

– munkaterv szerint vagy miniszteri döntés alapján soron kívül beszámoltatja a rendvédelmi szervek vezetőit.

(7) A miniszter utólagos tájékoztatásával a rendvédelmi helyettes államtitkár a rendvédelmi szervek vezetőit közvetlenül utasíthatja:

– a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében szükséges, a szervek feladatkörébe tartozó tevékenységek ellátására, a több rendvédelmi szervet érintő feladatok összehangolt végrehajtásában való kötelező együttműködésre,

– a felügyelet vagy ellenőrzés által feltárt jogsértés megszüntetésére, következményeinek elhárítására,

– adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeik soron kívüli teljesítésére.

(8) A miniszter – hivatalból vagy kérelemre – a rendvédelmi helyettes államtitkár döntéseit megsemmisítheti vagy megváltoztathatja, intézkedéseinek végrehajtását felfüggesztheti, az ügy érdemében utasítást adhat.

(9) A rendvédelmi helyettes államtitkár az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott át nem ruházott jogkörökben előzetes véleményező, döntés-előkészítő feladatot lát el.

(10) A rendvédelmi helyettes államtitkár személyesen látja el a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetésének és működésének törvényességi, szakmai felügyeletét, melynek során az alábbi jogosítványokat gyakorolja:

(11) Ellátja a külön jogszabályban megjelölt hatósági feladatokat.

(12) A komplex ellenőrzések lefolytatásába a Rendvédelmi Felügyelet bevonása kötelező.

34. § (1) Részt vesz a Rendőrség és a Határőrség stratégiai céljainak kidolgozásában és alakításában.

(2) Elkészíti a Rendőrséget, a Határőrséget, a Rendőrtiszti Főiskolát, a rendészeti szakképzést, a rendvédelmi tudományos kutatást érintő jogi szabályozás koncepcióit.

(3) Véleményezi a (2) bekezdésben meghatározott szerveket és a rendvédelmi tevékenységeket érintő normatervezeteket.

(4) Javaslatot tesz a rendvédelmi szervek vezetői normatív utasításainak kiadására vagy módosítására, ha annak szükségessége a szabályozás hiánya, a korábbi szabályozás jogellenessége, a szervek működési feltételeinek változása miatt felmerül.

(5) A Nemzetközi Főosztállyal együttműködve:

(6) Ellátja – a Védelmi Irodával együttműködve – a Rendőrség és a Határőrség szükségállapotra és veszélyhelyzetre vonatkozó felkészülésének minisztériumi tervezési, szervezési, koordinálási és ellenőrzési feladatait.

35. § (1) Ellátja a Rendőrség és a Határőrség tevékenységének felügyeletét és szakmai ellenőrzését, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendvédelmi szakközépiskolák felügyeletét.

(2) Javaslatot tesz a rendvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó jogi normák vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek módosítására, a képzés és továbbképzés, a rendvédelmi tudományos kutatás irányainak meghatározására.

(3) Együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

(4) Szakfelügyeletet gyakorol a Rendőrség és a Határőrség szakmai ellenőrző tevékenysége felett.

(5) Megszervezi a rendvédelmi szervek vezetőinek elrendelt beszámoltatását, javaslatot tesz egyes vezetők meghatározott tárgykörben történő soron kívüli beszámoltatására.

(6) Lefolytatja – a miniszter megbízásából – a Személyzeti és Munkaügyi Főosztállyal együttműködve a miniszteri hatáskörbe tartozó hivatásos állományúakkal szemben elrendelt fegyelmi eljárást.

(7) A Rendvédelmi Felügyelet felügyeleti, ellenőrzési munkájára – az e tevékenységgel érintett szervek jellege miatt – speciális szabályok vonatkoznak. E szabályokat a Szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

A KÖZJOGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN
ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

36. § A közjogi helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Menekültügyi és Migrációs Hivatal.

37. § (1) Gondoskodik a belügyminiszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, a nemzetközi tárgyúak kivételével.

(2) Gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt jogszabálytervezetek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, belső és külső véleményeztetéséről, közreműködik a kormányülésre történő felkészítésben, a törvényjavaslatok indokolásának és a miniszteri expozé előkészítésében.

(3) Gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt jogszabályokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztések benyújtásáról, a kormányülés napirendjére történő felvételéről, a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséről.

(4) Közreműködik a törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában, a törvény, határozati javaslat szövege véglegesítésében és kihirdetésre történő előkészítésében.

(5) Gondoskodik a jogszabályok kihirdetéséről és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek közzétételéről.

(6) Az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik a koordinált miniszteri állásfoglalás kialakításáról, vezetői megbízás esetén az alkotmánybírósági eljárásban a tárca képviseletéről.

(7) Állást foglal a jogi szabályozás módjával összefüggő elvi, jogi kérdésekben.

(8) Figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását vagy deregulációját, illetve értelmezésre irányuló állásfoglalás kialakítását, ellátja a jogszabályok folyamatos karbantartását.

(9) Közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztő bizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.

(10) Közreműködik a tárca nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztéseinek, jelentéseinek előkészítésében.

(11) Gondoskodik a más szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések belső egyeztetéséről, összeállítja a BM álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra az illetékes helyettes államtitkárnak, az informatikai és távközlési miniszteri biztosnak felterjeszti.

(12) A Kormány ügyrendjében, valamint a jogalkotási törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket – a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatásával – közvetlen válaszadásra az illetékes helyettes államtitkári, illetve informatikai és távközlési miniszteri biztosi titkárságnak megküldi.

(13) Gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáról, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészítéséről.

(14) Gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos részére történő bemutatásáról.

(15) Kezeli a 3000-es kormányhatározatokat, végzi az azokban és egyéb kormány-határozatokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos szervezési, ügykezelési tennivalókat.

(16) Határidő-nyilvántartást vezet a belügyminiszter jogalkotási kötelezettségével kapcsolatban.

(17) Nyilvántartja és folyamatosan vezeti a hatályos belső rendelkezések címgyűjteményét.

(18) Összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a belügyminisztériumi javaslatokat, illetve a Belügyminisztérium féléves munkaprogramját.

38. § (1) A Jogi Képviseleti Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az iroda feladata, hogy a jog eszközével elősegítse a minisztérium működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítésében, valamint a kötelezettségek teljesítésében.

(3) Az iroda e kereteken belül:

39. § (1) Közreműködik az állampolgárságra, anyakönyvezésre, névviselésre és névváltoztatásra vonatkozó jogszabályok tervezetének kidolgozásában, figyelemmel kíséri a jogszabályok érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges módosításokra. Részt vesz az állampolgársággal és anyakönyvezéssel összefüggő nemzetközi egyezmények előkészítésében.

(2) Igazolást és bizonyítványt ad ki a magyar állampolgárság fennállásáról, megszűnéséről, és arról, hogy az érintett személy magyar állampolgársággal nem rendelkezik.

(3) Döntésre előkészíti, felterjeszti a magyar állampolgárság megszerzése, visszaszerzése és megszűnése iránti kérelmeket.

(4) Nyilvántartja és őrzi az állampolgársági és névváltoztatási ügyek iratanyagát, végzi a kezelésükkel összefüggő adminisztrációs tevékenységet.

(5) A belügyminiszter hatáskörében eljár névváltoztatási ügyekben.

(6) Irányítja az anyakönyvezési igazgatási tevékenységet. Másodfokon eljár mindazon anyakönyvi ügyekben, amelyekben az első fokú döntés a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek hatáskörébe tartozik.

IX. Fejezet

A KÖZGAZDASÁGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

40. § A közgazdasági helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Gazdasági Főigazgatóság, az Országos Közbeszerzési Főigazgatóság.

41. § (1) Kialakítja és irányítja a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó címek és költségvetési intézmények tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet belügyi ágazatának éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében.

(2) Javaslatot tesz a jóváhagyott keretek, címek, illetve költségvetési intézmények, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására. Elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről. Ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat. Meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert.

(3) Részt vesz a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében. Vezeti a létszám- és személyi juttatást érintő nyilvántartásokat. Elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket.

(4) Részt vesz a minisztérium gazdasági képviseletében.

(5) Előkészíti a gazdálkodási szabályozási javaslatokat. A gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít. Elemzi a gazdasági ellátó szervek működését, javaslatokat tesz azok korszerűsítésére.

(6) Közreműködik a fejezet irányítása alá tartozó szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében.

(7) Részt vesz a minisztériumot, illetve szerveit érintő közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában és a szállítási szerződések előkészítésében. Képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit.

(8) Közvetlen alárendeltségében működik a Költségvetési Hivatal.

42. § (1) A minisztérium és az önálló belügyi szervek tekintetében:

(2) Végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését, kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során – eseti felhatalmazás alapján – képviseli a minisztériumot.

(3) Egyezteti és elősegíti a hazai ipari kapacitások igénybevételét.

(4) Eljár a külkereskedelmi jellegű engedélyköteles ügyekben.

X. Fejezet

AZ INFORMATIKAI ÉS TÁVKÖZLÉSI MINISZTERI BIZTOS
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

43. § Az informatikai és távközlési miniszteri biztos közvetlen alárendeltségében működik: az Adatfeldolgozó Hivatal.

44. § (1) Ellátja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai tevékenységének koordinálását, képviseli a Belügyminisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban, és részt vesz a nemzetközi együttműködésben.

(2) Előkészíti – az érintett szervek javaslatainak figyelembevételével – a minisztérium átfogó, tárcaszintű, közép- és hosszú távú informatikai stratégiai tervét, figyelemmel kíséri az elfogadott terv végrehajtását, és gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról.

(3) Döntésre előkészíti az éves költségvetési tervezéssel összehangolva, az érintett szervek javaslatai alapján – figyelembe véve a (2) bekezdés szerinti informatikai stratégiai tervet – a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét.

(4) Összehangolja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai rendszereinek fejlesztését, előzetesen véleményezi az új rendszerek fejlesztési és költségvetési terveit.

(5) Nyilvántartást vezet a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek információs rendszereiről és fejlesztési terveiről.

(6) Közreműködik a tárcaszintű informatikát érintő jogi szabályozási koncepciók előkészítésében, az informatikát érintő jogszabályok, jogi iránymutatások és szakmai szabályok felülvizsgálatában, a más tárcák által előkészített koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése során érvényesíti az informatikai szempontokat.

(7) Koordinálja a belügyminiszter irányítása alatt álló, több szervet érintő informatikai feladatokat, és szervezi ezek együttműködését.

(8) Az érintett szervek közreműködésével gondoskodik az információs rendszerekben alkalmazott szabványok kidolgozásáról, illetve alkalmazásáról.

(9) Ajánlási szintű módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához, az Önkormányzati Gazdasági Főosztállyal, illetve az Önkormányzati és Településfejlesztési Főosztállyal együttműködve koordinálja a TÁKISZ-ok és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok informatikai tevékenységét.

(10) A Nemzetközi Főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a PHARE program informatikai részére, és részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

(11) A Közszolgálati Főosztály szervezésében részt vesz a köztisztviselők informatikai tárgyú képzésében és továbbképzésében.

(12) Koordinálja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek statisztikai tevékenységét, valamint felelős az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Belügyminisztériumot érintő előkészítéséért.

(13) Gondoskodik az informatikai rendszerek biztonsági követelményeire vonatkozó kormányzati ajánlások érvényre juttatásáról.

(14) Koordinációs feladatkörében ellátja a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó biztonsági okmányokkal kapcsolatos feladatokat.

(15) Vezeti a minisztériumi adatvédelmi nyilvántartást, és közreműködik az adatvédelmi felelős feladatai ellátásában.

(16) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinek számítás- és ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátásáról és a számítógépes hálózat üzemeltetéséről, fejlesztéséről.

(17) Ellátja a belügyi szervek számítógépes ügyviteli rendszereinek összehangolását. Biztosítja a minisztérium hivatali egységei számítógépes ügyvitelének folyamatos korszerűsítését és egységesítését. Gondoskodik a belső elektronikus levelező rendszer, valamint a kormányzati üzenetkezelő rendszer belügyminisztériumi alközpontja üzemeltetéséről.

(18) Működteti a minisztérium számítógépes vezetési információs, feladat-nyilvántartó és koordinációs rendszereit, biztosítja ezek továbbfejlesztését, adatállományainak karbantartását, a minisztérium és szervei, valamint a minisztérium és a kormányzati, továbbá más adatszolgáltató szervek közötti adatcsere informatikai feltételeit.

(19) Gondoskodik a minisztérium által Interneten szolgáltatott adatok karbantartásáról. Összehangolja a Belügyminisztérium Interneten – adatszolgáltatóként és felhasználóként – történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat.

(20) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységei informatikai képzéséről és továbbképzéséről, helyszíni segítséget nyújt a számítástechnikai eszközök kezeléséhez, alkalmazások használatához. Működteti a BM Szakkönyvtárát.

(21) Az általa üzemeltetett adatállományokból rendszeresen és igény szerint számítógépes feldolgozásokat végez, szakmai kiadványokat, tájékoztatókat készít, gondoskodik a minisztérium közérdekű adatainak közzétételéről.

(22) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinél az adatbiztonság feltételeinek megteremtéséről.

45. § (1) Ellátja a belügyminiszter irányítása alatt álló területek, rendvédelmi és közigazgatási országos hatáskörű szervek távközléssel, frekvencia felhasználással és rejtjelzéssel kapcsolatos tevékenységének felügyeletét, szakmai irányítását és tárcaszintű koordinációját.

(2) Koordinálja és ellenőrzi a belügyi rádiófrekvencia-vagyon gazdálkodásával, használatával és az információs, valamint adatátviteli rendszerek védelmével, továbbá a távközlési rendszerek üzemeltetésével és a rejtjelezéssel kapcsolatos feladatokat, működési rendet.

(3) Közreműködik a távközléssel, frekvencia-gazdálkodással, rejtjeltevékenységgel kapcsolatos szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében.

(4) Előkészíti a Belügyminisztérium részére kiutalt frekvenciák használatának engedélyezését, elvégzi a szükséges hazai és nemzetközi egyeztetéseket, érvényesíti a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó híradó szakterületek szükségleteiből adódó frekvencia igényeket.

(5) Az érintett szervek bevonásával – együttműködve a Kormány egyéb érintett szerveivel is – előkészíti a komplex közigazgatási (rendvédelmi) távközlési fejlesztés középtávú koncepcióját, jóváhagyás után gondoskodik annak végrehajtásáról.

(6) A Műszaki Főosztállyal közösen javaslatot tesz a központilag beszerzendő és központi készletezést igénylő távközlési termékekre, alkatrészekre. Részt vesz a távközlési beszerzéseket érintő tenderek kiírásában és értékelésében, valamint a szerződések előkészítésében.

(7) Felügyeli és ellenőrzi a belügyminiszter irányítása alá tartozó területek, rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, frekvencia-felhasználási és rejtjeltechnikai, a híradó szolgálatok szakmai tevékenységét, erről tájékoztatja az informatikai és távközlési miniszteri biztost, és javaslatot tesz részére a szükségesnek ítélt intézkedésekre. Koordinálja az informatikai hálózatok kialakítását és működtetését.

(8) Irányítja a Védelmi Irodával együttműködve a rendkívüli időszak híradásának szervezését és előkészítését.

(9) Együttműködik az érintett tárcákkal a NATO és az EU integrációs feladatok végrehajtásában.

(10) Felügyeli a nemzetközi megállapodások alapján működtetett kormányközi titkosított távközlési összeköttetéseket üzemeltető belügyi irányítás alá tartozó szervezetet.

(11) Véleményezi az önálló költségvetési szervek távközlést és rejtjeltevékenységet érintő fejlesztési terveit, költségvetési javaslatait.

(12) Véleményezi a rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, rejtjeltechnikai ellátási normatíváit, belső szakutasításait.

HARMADIK RÉSZ

XI. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

46. § (1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki), illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) A hivatali egység ügyrendjét és a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos javaslatára a közigazgatási államtitkár, az önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára – ha jogszabály vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.

(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.

(5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:

47. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgársági jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. [Erre szóban, vagy írásban „a.k” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.]

(3) A közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője – saját hatáskörében eljárva – kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.

(4) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.

(5) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.

(6) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

48. § (1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.

(2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:

(3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másod példányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton, vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.

(5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.

(6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való előterjesztést a politikai államtitkár és a kabinetfőnök véleményezi.

(7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett.

(8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.

(9) Az ügyintézés során betartandó részletes ügykezelési (iratkezelési) szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(10) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minősítési jogosultságok meghatározását a Szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza.

49. § (1) A minisztérium fő feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze.

(2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül – a Törvényelőkészítő Főosztály előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaprogram tartalmazza:

(4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.

50. § A belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjai a miniszter által felkért külső szakértők.

51. § (1) A miniszteri értekezlet szükség szerint ülésezik.

(2) Feladata: a kölcsönös tájékoztatás az előző miniszteri értekezlet óta történt jelentősebb eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés megtárgyalása, amelyet a miniszter napirendre tűz.

(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, a kabinetfőnök, a miniszteri főtanácsadók, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője, a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.

(4) Az értekezlet összehívásáról a kabinetfőnök gondoskodik.

52. § (1) A miniszter a Rendőrség, a Határőrség, az oktatási intézményeik, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a Rendőrtiszti Főiskola egységes miniszteri irányítása és felügyelete, a több szervet érintő feladatok összehangolt végrehajtása érdekében havonta, indokolt esetben soron kívül rendvédelmi koordinációs értekezletet hív össze.

(2) Az értekezletek napirendjére – a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos javaslatát figyelembe véve – a rendvédelmi helyettes államtitkár tesz javaslatot. Egyes témakörök megvitatását az (1) bekezdésben felsorolt szervek vezetői is kezdeményezhetik.

(3) A rendvédelmi koordinációs értekezletre – a napirend egyidejű megküldésével – meg kell hívni a politikai államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, a kabinetfőnököt, a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetőjét és a tárgyalt napirenddel érintett helyettes államtitkárokat, illetve az informatikai és távközlési miniszteri biztost.

Meghívhatók a tárgyalt napirenddel érintett, nem belügyminiszteri irányítás alatt álló rendvédelmi szervek vezetői és az irányító minisztérium képviselői is.

(4) A rendvédelmi koordinációs értekezlet állandó résztvevői: az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója és a Rendvédelmi Felügyelet főosztályvezetői.

(5) A meghívottak és az állandó résztvevők értesítéséről – az értekezlet időpontjának, helyének, a napirendnek és az azzal kapcsolatos feladatoknak megjelölésével – a rendvédelmi helyettes államtitkár gondoskodik.

Az értekezlet résztvevői számára a napirendi pontokat (valamint az ahhoz kapcsolódó írásos anyagokat) úgy kell megküldeni, hogy az részükre legalább nyolc nappal az értekezletet megelőzően megérkezzen.

(6) A rendvédelmi koordinációs értekezletet a miniszter távollétében a közigazgatási államtitkár vagy megbízása alapján a rendvédelmi helyettes államtitkár vezeti.

53. § (1) A közigazgatási államtitkár tanácsadó testülete az államtitkári értekezlet, amely üléseit – a minisztérium féléves munkaprogramjára is figyelemmel – szükség szerint tartja.

(2) Feladata: a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása, beszámoltatás az időszerű feladatok, a felső szintű vezetői rendelkezések végrehajtásának helyzetéről, továbbá a vezetői programegyeztetés.

(3) A közigazgatási államtitkári értekezlet állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, a közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működő főosztályok vezetői, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály, valamint a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője, jogszabálytervezet és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vitája esetén a Törvényelőkészítő Főosztály vezetője, más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján vesznek részt.

(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet összehívásáért a személyi titkárságának vezetője felelős.

54. § A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter állapítja meg.

55. § Az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, a főosztályvezetők, a főigazgatók és az igazgatók szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.

56. § (1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, melynek keretében működik a Tárcaközi Érdekegyeztető Fórum is.

(2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács koordinátora.

(3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein a politikai államtitkár vezeti.

(4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.

(5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.

(6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közigazgatási államtitkár nyújtja be.

57. § (1) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.

(2) Az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek meg kell küldeni.

58. § (1) A Kormány, a minisztérium munkaprogramjában levő, a közigazgatási államtitkár által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállítása a feladatkör szempontjából elsődlegesen érintett belügyi szerv feladata, a Törvényelőkészítő Főosztály, a Közgazdasági Főosztály és a Nemzetközi Főosztály feladatkörének megfelelően abban közreműködik. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (probléma-vázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.

(2) A szabályozási javaslat, illetve a probléma-vázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett főosztályt, az önálló belügyi szervet.

(3) A szabályozási javaslat tartalmazza:

(4) A jogszabályok előkészítése során:

(5) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésére a feladatkörileg érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a belügyminisztériumi főosztályok, az önálló belügyi szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból – a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – törvényelőkészítő bizottság szervezhető.

59. § (1) A közigazgatási államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat, illetve az illetékes helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos által elfogadott probléma-vázlat alapján jogszabálytervezet készül, ennek során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, a jogalkotási eljárás és a Kormány ügyrendjében foglaltak megtartásáról és az előterjesztés elkészítéséről, melyben a szükséges mértékig ki kell térni az 58. § (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.

(2) A tervezet belső véleményezését, a külső szakmai egyeztetést az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján a Törvényelőkészítő Főosztály vezetője végzi, törvénytervezet esetében a közjogi helyettes államtitkár engedélyével. Ha helyettes államtitkár, illetve az informatikai és távközlési miniszteri biztos kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak.

(3) A belső egyeztetés kiterjed a Szabályzat hatálya alá tartozó azon szervekre, amelyek ügykörét a tervezet érinti, a felsőszintű vezetők titkárságvezetőire, a kabinetfőnökre. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a Törvényelőkészítő Főosztállyal együtt érvényesíti, véleményeltérés esetén munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felsőszintű vezetői döntést kérnek.

(4) A belső, illetve a külső szakmai egyeztetés lefolytatását követően kialakított tervezetet a Törvényelőkészítő Főosztály tárcavezetői egyeztetésre küldik, melyet a közjogi helyettes államtitkár engedélyez. Ha helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak. A tárcavezetői egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy ha az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni.

(5) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a közjogi helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök, egyetértően aláírja a szakterületet irányító helyettes államtitkár, illetve az informatikai és távközlési miniszteri biztos, továbbá a politikai államtitkár.

(6) A jogszabály-előkészítés folyamatának figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az ügyintézés fontosabb mozzanatait és annak időpontjait tartalmazó adatlapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni, melyet az ügy irataihoz csatolva meg kell őrizni. Az adatlap vezetése a Törvényelőkészítő Főosztályhoz koordinációra való megküldéséig a tervezet előkészítéséért felelős hivatali egység, a koordinácó megkezdésétől kezdve pedig a Törvényelőkészítő Főosztály feladata.

60. § (1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a tárgykörben érintett helyettes államtitkár, informatikai és távközlési miniszteri biztos jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Törvényelőkészítő Főosztály feladata.

(2) A Törvényelőkészítő Főosztály a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet az ügy által érintett hivatali egységnek, a titkárságvezetőknek, a kabinetfőnöknek, az érintett önálló belügyi szervnek. A Törvényelőkészítő Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a Belügyminisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.

(3) A Törvényelőkészítő Főosztály a véglegesített választervezetet – a kabinetfőnöknek való egyidejű megküldésével – az érintett helyettes államtitkárhoz, illetve az informatikai és távközlési miniszteri biztoshoz továbbítja kiadmányozás céljából.

(4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.

(5) A Kormány ügyrendjében, illetve a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket közvetlen válaszadás céljából a kabinetfőnöknek, az illetékes helyettes államtitkár, illetve informatikai és távközlési miniszteri biztos titkárságának kell megküldeni.

(6) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a Belügyminisztérium álláspontjának képviseletére – ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik – a tárgykörrel érintett helyettes államtitkár, informatikai és távközlési miniszteri biztos illetve az általa kijelölt vezető jogosult.

61. § (1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.

(2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni.

Ennek érdekében:

(3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője gondoskodik a következők szerint:

(4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:

(5) A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti a közigazgatási államtitkárral, az illetékes helyettes államtitkárral, az informatikai és távközlési miniszteri biztossal. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.

(6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal rövid, tömör, írásos tájékoztatót készítenek, melyet összesítés céljából soron kívül megküldenek a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetőjének, aki elvégzi a miniszter, illetve a politikai államtitkár szükség szerinti tájékoztatását.

(7) A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni a Parlament plenáris és bizottsági ülésein. Az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárokat a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.

(8) A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról rendszeresen tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes főosztályokat keresik meg, arról az adott főosztályok haladéktalanul tájékoztatják a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályt.

62. § (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt), a kormányülést előkészítő közigazgatási államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a helyettes államtitkárt, illetve az informatikai és távközlési miniszteri biztost fel kell készíteni.

(2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, a közigazgatási államtitkári értekezletre, kabinetülésre vagy kormányülésre benyújtott tervezeteket a Törvényelőkészítő Főosztály haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos titkárságainak, a Kabinetirodának, továbbá soron kívül elkészítteti az illetékes hivatali egységekkel a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár, az informatikai és távközlési miniszteri biztos felkészítését szolgáló feljegyzést, és igény szerint szóban is segítséget ad a felkészüléshez. Az illetékes hivatali egység a feljegyzés és a szóbeli segítség azonnali, soron kívüli biztosítása érdekében ügyeletet szervez.

(3) A felkészítéshez készült feljegyzések röviden tartalmazzák az előterjesztés lényegét, az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. Saját előterjesztés esetén a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos belügyminisztériumi véleményt, és amennyiben hozzászólást is javasolnak, úgy annak rövid lényegét is. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.

(4) A feljegyzést legkésőbb a kormányülést, illetve más testületi ülést megelőző napon juttatják el az ülésen résztvevők számára.

(5) A kormányülést követően a miniszter a felkészítést végző vezetőket – a miniszteri értekezlet keretében – tájékoztatja az ülésen hozott döntések, illetve az elhangzottak alapján teendő intézkedésekről.

(6) A minisztériumi előterjesztések tárgyában hozott döntésekről az érintett hivatali egységeket az illetékes felsőszintű vezető soron kívül tájékoztatja.

63. § (1) A Kormány üléseiről készült emlékeztetőket, illetve a belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Törvényelőkészítő Főosztálynak, szükséges esetben megjelölve a végrehajtásért felelős vezetőt.

(2) A Törvényelőkészítő Főosztály gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, továbbá az Informatikai és Adatvédelmi Főosztálynak a meghatározott feladatok és a határidők nyilvántartásba vétele céljából.

(3) Az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.

64. § A Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatainak rendjét az 5/1997. (BK. 6.) BM utasítás határozza meg.

65. § (1) A hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról; a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről, az állampolgárokat érdeklő belügyi kérdésekről a közvéleményt a Sajtó és Kommunikációs Főosztály (sajtófőosztály) közreműködésével tájékoztatják.

(2) Az egyes minisztériumi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs terveket a sajtófőosztály készíti elő, egyezteti azokat, és szükség esetén jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti; gondoskodik végrehajtásuk koordinálásáról.

66. § (1) A minisztérium vezetői és ügyintézői a (2)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint jogosultak az írott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására.

(2) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, a politikai államtitkár, a kabinetfőnök vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.

(3) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről saját működési területüket illetően a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, az informatikai és távközlési miniszteri biztos, valamint a főosztályvezetők nyilatkozhatnak. Az érdemi ügyintézést végző munkatársak a főosztályvezető által adott felhatalmazás körében nyilatkozhatnak.

(4) A nyilatkozatról (riport, interjú), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyéről, idejéről a sajtófőosztályt a nyilatkozatot adó tájékoztatja.

(5) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

67. § (1) A hivatali egységek hivatalos kiadványait – könyveket, jegyzeteket, tájékoztató és propaganda anyagokat, időszaki lapként be nem jegyzett periodikákat, filmeket, reklámnyomtatványokat stb. – évente tervezni kell.

(2) A tervezési munkálatokat a sajtófőosztály hangolja össze. Ennek keretében bekéri a kiadványokra vonatkozó elképzeléseket, azokat az érintett részlegekkel egyezteti, és legkésőbb október végéig javaslatot készít, amelyet az államtitkárok útján továbbít a miniszterhez jóváhagyás céljából.

(3) Terven felüli kiadványok megjelenését a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

68. § (1) A minisztérium kommunikációs tevékenységében valamennyi, az 1. §-ban felsorolt szervezet közreműködik.

(2) A sajtófőosztály folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi tevékenységről kialakult közvéleményt, ennek érdekében felméréseket végez és rendel meg. Azokat feldolgozva javaslatot tesz a kommunikáció formáira.

(3) A minisztériumi szervek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakra vonatkozó kezdeményezéseikkel a sajtófőosztályhoz fordulhatnak.

69. § (1) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek hatáskörébe tartozó informatikai rendszerek és távközlési hálózatok fejlesztésének összehangolása, a minisztérium egységes tárcaszintű informatikai és távközlési stratégiai tervének kidolgozása, az informatikai és híradástechnikai ágazati rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciók kidolgozásában történő közreműködés, az informatikai és híradástechnikai tevékenység szakmai irányítása, szervezése, felügyelete és ellenőrzése az informatikai és távközlési miniszteri biztos feladata, amelyet az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály bevonásával végez el.

(2) A minisztérium informatikai, illetve távközlési tevékenységének összehangolását segíti a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, illetve távközlési szakértőiből álló Informatikai, illetve Távközlési Értekezlet, amelynek konzultatív tanácsadó szerepe van.

(3) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai és távközlési fejlesztési tervet, illetve az informatikai rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciót csak az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály közreműködésével készíthetnek.

(4) Az informatikai és távközlési miniszteri biztos egyetértési jogot gyakorol az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési tervei, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetése, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása tekintetében. Jóváhagyja a kiemelt informatikai és távközlési projektek fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról – az érintett szervek által – készített tervet.

(5) Az informatikai és távközlési miniszteri biztos az informatikai és távközlési fejlesztések előkészítésére és lebonyolítására – az érintett igazgatási, rendvédelmi, jogi, közgazdasági, informatikai stb. szakértők bevonásával – projekt szervezetet hoz létre, melynek finanszírozására fejezeti kezelési előirányzatot kell biztosítani a BM költségvetésében.

(6) Az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály közreműködik a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, távközlési, információ-technológiai fejlesztései és szakmai koncepciói, valamint az e területeket érintő költségvetés előkészítésében.

(7) Az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály együttműködik a Műszaki Főosztállyal a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, az informatikát és a távközlést érintő tevékenységének ellátásában.

(8) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek minden olyan koncepciót vagy jogszabály-tervezetet véleményezésre megküldeni az Informatikai és Adatvédelmi Főosztálynak, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztálynak, amelyek informatikai vagy távközlési kérdéseket (feladatokat) érintenek, illetve amelyek végrehajtásának vagy végrehajthatóságának informatikai vagy távközlési tárgyú összefüggése van.

(9) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek tájékoztatni az informatikai és távközlési miniszteri biztost az informatikát, annak igazgatási hátterét, a távközlést, a nyilvántartási rendszerek működését érintő külföldi szakmai tapasztalataikról.

70. § (1) A hivatali egységeknek, minisztériumi szerveknek és önálló belügyi szerveknek a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét az Informatikai és Adatvédelmi Főosztály szervezetéhez tartozó – a miniszter által kijelölt – adatvédelmi felelős látja el.

(2) Az adatvédelmi felelős feladatai:

(3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:

(4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár vagy az informatikai és távközlési miniszteri biztos intézkedése alapján ellenőrzi az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.

(5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását; amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.

71. § (1) A minisztériumban az állami ügyeleti rendszer részeként az Igazgatási Főosztály szervezetében BM Ügyelet működik.

(2) Az ügyelet ügyrendje szerint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ügyeleteitől külön utasításban szabályozott rend szerint érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz, a napi eseményekről összefoglalót készít, és azt elosztja.

(3) Az ügyelet végzi a külön dokumentumokban meghatározott riasztási, értesítési és koordinációs feladatokat.

72. § (1) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek vezetői kötelesek az általuk irányított részleg munkáját folyamatosan ellenőrizni, ennek keretében az ügyintézőket a kiadott feladatok végrehajtásáról beszámoltatni, a minisztérium munkaprogramjában, a munkatervben, valamint a miniszteri, illetve az államtitkári értekezleteken meghatározott feladatok teljesítéséről – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkárt, az informatikai és távközlési miniszteri biztost, illetve az államtitkárokat az első félév tekintetében tárgyév július 15-ig, a második félév tekintetében a tárgyévet követő év február 15-ig írásban tájékoztatni.

(2) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a munkaprogramban, munkatervekben meghatározott feladatok egész éves végrehajtásáról a közigazgatási államtitkárnak az általa meghatározott határidőre – a szervezeti alárendeltségtől függően – az irányítást gyakorló helyettes államtitkár, informatikai és távközlési miniszteri biztos útján kötelesek írásban beszámolni.

(3) A költségvetési szervek vezetői saját hatáskörben kötelesek gondoskodni a belső ellenőrzés megszervezéséről. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet, vagy arra kijelölt személy a belső ellenőrzést a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában, illetve ügyrendjében rögzítettek szerint végzi.

(4) Az önálló költségvetési szervek vezetői a belső ellenőrzésről készített éves beszámolójukat a tárgyévet követő év január 31-ig kötelesek megküldeni az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének.

73. § (1) Valamennyi, a 23. § (1) bekezdésében felsorolt szervnél kétévenként költségvetési ellenőrzést kell végezni.

(2) Az összetettebb feladatokat ellátó minisztériumi szerveknél, valamint az önálló belügyi szerveknél – a kétévenkénti költségvetési ellenőrzés helyett – négyévenként egyszer a szakmai tevékenység értékelésére is kiterjedő komplex ellenőrzést kell tartani.

(3) A komplex ellenőrzés során vizsgálni kell különösen:

(4) A komplex ellenőrzéseket az Ellenőrzési Főosztály vezetője vezeti, a költségvetési ellenőrzéseket az Ellenőrzési Főosztály végzi, szükség esetén más hivatali egység, minisztériumi szerv bevonásával. A komplex ellenőrzések vizsgálati programját a főosztály vezetője köteles összeállítani és – a szükség szerinti egyeztetést követően – jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak benyújtani.

(5) A miniszter (közigazgatási államtitkár) bármelyik 1. §-ban felsorolt egy vagy több szervet (ideértve az önálló belügyi szerveket és a közigazgatási hivatalokat), valamint a minisztérium által létrehozott alapítványokat, gazdasági társaságokat érintően cél-, illetve témavizsgálatokat rendelhet el. A vizsgálat lefolytatásáért felelős vezető az ellenőrzésről készített (összefoglaló) jelentést a miniszternek (közigazgatási államtitkárnak) terjeszti fel.

(6) Az (1) és (2) bekezdésekben érintett szervek körét éves ellenőrzési tervben kell meghatározni. Az ellenőrzési tervet az Ellenőrzési Főosztály vezetője készíti elő és egyezteti, ezt követően – az államtitkárok egyetértésével – nyújtja be a miniszterhez jóváhagyásra.

74. § (1) Az Ellenőrzési Főosztály vezetője köteles a vizsgálatban részt vevő hivatali egységek, minisztériumi szervek és a kijelölt ellenőrök munkáját összehangolni, valamint az ellenőrzés lefolytatásáról gondoskodni olyan módon, hogy a legkevésbé akadályozza az ellenőrzött szerv munkáját.

(2) Az ellenőrzésekről és azok megállapításairól jelentést, a konkrét, tényszerű és hiteles rögzítést igénylő szabálytalanságokról jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve felvenni. Az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) vezetőjének nyilatkozatát, észrevételeit a jelentés (jegyzőkönyv) záradékában rögzíteni kell.

(3) A vizsgálati jelentést, illetve a részjelentések alapján készített összefoglalót a közigazgatási államtitkár tájékoztatás céljából megküldi a miniszternek és a politikai államtitkárnak.

75. § (1) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi és egyéb hatáskörébe utalt választáskor alkalmazandó választási eljárásra és a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozási koncepciót és a jogszabályok szakmai tervezetét a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal készíti elő.

(2) A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Országos Választási Irodaként közreműködik a választások és népszavazások lebonyolításában, előkészíti a választások költségtervét, utalványozza a kifizetéseket, ellenőrzi az előirányzatok felhasználását.

76. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos) és ezek igazolt munkatársai részére a Belügyminisztérium hivatali szervezeteibe, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekbe, valamint a – a Rendőrség és a Határőrség kivételével – belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekbe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.

(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a Rendőrség és a Határőrség kivételével – a minősítésre tekintet nélkül betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetiben részére át kell adni. Az adatvédelmi biztos az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok esetén a Rendőrségnél és a Határőrségnél csak személyesen járhat el, egyéb esetben felhatalmazott munkatársát sem kötik a titokvédelmi korlátozások.

(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, és az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.

(4) A belügyi szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell a felettes szervüket, illetve az irányító államtitkárt, valamint a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteni. Az adatvédelmi biztos ellenőrzése, eljárása vagy kezdeményezése esetén – az adatvédelmi felügyelő útján – az informatikai és távközlési miniszteri biztost kell tájékoztatni.

NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

77. § (1) A miniszter és az államtitkárok jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

(2) A miniszter és az államtitkárok más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.

(3) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Hatásköri Listája tartalmazza.

78. § A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.), valamint az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását a külön utasításként kiadott Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.

79. § (1) Ott, ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.

(2) Szervezeti egység alatt értendő a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatok szerint elkülönült részlegei.