BK BH 1998/7
BK BH 1998/7
1998.01.01.
A város belterületén a folyamatos kocsisorban a gyalogátkelőhelynek 36-37 km/óra sebességgel történő megközelítése megfelel a fokozott óvatosság követelményének, ezért ha a gyalogos kellő körültekintés nélkül, a féktávolságon belül az ilyen sebességgel haladó jármű elé lép, és balesetet szenved, a jármű vezetője nem tartozik büntetőjogi felelősséggel [Btk. 187. § (1) és (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (6) bek., 43. § (2) bek.].
A városi bíróság a vádlottat a maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása érdekében fellebbezett. Az ügyészi álláspont szerint megalapozatlan az ítéletnek az a ténymegállapítása, amely szerint a vádlott gépkocsijával a folyamatos kocsisorban haladt, és ehhez képest téves az elsőbírói álláspont, hogy a 36-37 km/óra haladási sebesség megfelel a KRESZ 43. §-ának (2) bekezdésében írt mérsékelt sebesség követelményének.
Az irányadó tényállás szerint a vádlott az általános iskola elvégzése után kőműves szakképzettséget szerzett, jelenleg üzletkötőként dolgozik, havi jövedelme 35 000 forint, nős, egy kiskorú gyermek ellátásáról köteles gondoskodni. A "B" kategóriára jogosító gépjárművezetői engedéllyel kb. félmillió kilométert vezetett balesetmentesen, és büntetve nem volt.
A vádlott a vádbeli napon a reggeli órákban vezette a tehergépkocsit kifogástalan út- és látási viszonyok mellett. A vádlott mintegy 36-37 km/óra sebességgel közelítette meg az irányonként két-két forgalmi sávval rendelkező útnak a külső forgalmi sávjában a gyalogos-átkelőhelyet. A gyalogos-átkelőhelyhez közelítve látta, hogy itt gyalogos forgalom nincs, és az előtte haladójárművek folyamatosan tudnak haladni. Azt is észlelte a vádlott, hogy a gyalogos-átkelőhely mindkét oldalán több gyalogos várakozik, látva a gépkocsik mozgását. A vádlott ekkor jobbra tekintett, parkolóhelyet keresve. A nagy vezetési gyakorlattal rendelkező vádlottnál ez a jobbra pillantás 0,3 mp-nél több időt nem vett igénybe. A fentebb megjelölt sebességgel mintegy 3 métert haladhatott, amikor arra lett figyelmes, hogy az álló gyalogosok közül körültekintés nélkül sietősen és leszegett fejjel kilép a sértett, és elindul az úttesten. Amikor a vádlott észlelte a veszélyhelyzetet, a gyalogos-átkelőhely kezdetétől 13-14 m távolságra lehetett. A vádlott azonnal állóra fékezte járművét, de mivel a gyalogos váratlan lelépése féktávolságon belül volt, így az általa igénybevett forgalmi sáv jobb szélén, az átkelőhelyen elütötte a gyalogost.
A sértett a baleset következtében a jobb boka hármas törését, a bokaízület ficamodását szenvedte el, mely sérülések tényleges gyógytartama 10-12 hétre tehető. A gyógyulás során a bokaízület fájdalmas mozgáskorlátozottsága, a boka és lábfej duzzanata maradt vissza, valamint a csontritkulás és a felsőízület meszesedése is kialakult nála. Mozgáskorlátozottság és ízületi elváltozás kb. 30%-os munkaképesség-csökkenésnek felel meg, mely maradandó testi fogyatékosságként értékelhető.
A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást a büntetőeljárás szabályainak a megtartásával folytatta le, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat túlnyomórészt feltárta, és a bizonyítékok perrendszerű értékelése alapján, a mérlegeléssel elfogadott bizonyítékokkal összhangban álló, lényegileg megalapozott tényállást állapított meg.
Az kétségtelen, hogy a KRESZ 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni, és ugyanezen § (2) bekezdése szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni oly módon, hogy a vezető az elsőbbségadási kötelezettségének a szükségeshez képest megállással is eleget tudjon tenni:
A gyalogosok elsőbbségi helyzete a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen azonban nem feltétlen, a gyalogos ugyanis mindenkor köteles eleget tenni a KRESZ 21. §-ának (5) és (8) bekezdésében részletezett kötelezettségének, vagyis az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, és tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a jármű vezetőjét megzavarhatja vagy megtévesztheti.
Az említett KRESZ-rendelkezéseket a vádbeli esetre alkalmazva a megyei bíróság - maradéktalanul egyetértve az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel - arra az álláspontra jutott: a vádlott által alkalmazott 36-37 km/óra sebesség az adott forgalmi viszonyok között nem tekinthető eltúlzottnak, az lényegében megfelel a KRESZ 43. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy a vádlott a város belterületén egy forgalmas útszakaszon a járműsor tagjaként közlekedett, és ennél fogva a vádlott kénytelen volt felvenni az adott forgalmi viszonyok által diktált haladási sebességet.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott részéről nem állapítható meg olyan gondatlan magatartás, amely a büntetőjogi felelősséget megalapozná. Ugyanakkor viszont a sértett nem tett eleget a KRESZ 21. §-ának (5) és (8) bekezdésében írt kötelezettségeinek, mivel az úttestre váratlanul, kellő körültekintés nélkül és leszegett fejjel lépett, ezáltal pedig kizárólagos okozójává vált a közúti balesetnek.
Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét helybenhagyta. (Nógrád Megyei Bíróság Bf. 25/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás