BK BH 1998/71
BK BH 1998/71
1998.02.01.
Az elkobzásra irányuló tárgyi eljárás során az ügyvéd irodavezetője által előterjesztett, tárgyalás tartására irányuló kérelem nem tekinthető joghatályosnak [Be. 46. § (2) bek., 249. § a) pont, 354. § (3) bek., 355. § (2) bek., 375. § (1)-(3) bek.; 1983. évi 4. tvr. 6. § (3) bek.].
A városi bíróság tárgyi eljárás keretében rendelkezett a külföldi állampolgártól lefoglalt vámáru elkobzásáról.
A végzés ellen a vádlott kirendelt védője és az érdekelt kézbesítési megbízottja tárgyalás tartását kérte.
A kitűzött tárgyalás határnapjáról a bíróság a védőt és rajta keresztül a külföldi állampolgárt értesítette.
A tárgyalás tartását kérő védő, illetve a külföldi állampolgár nem jelent meg a tárgyaláson, és a távollétüket alapos okkal nem mentették ki. Nem tekinthető ugyanis alapos oknak a védőnek az a bejelentése, hogy ugyanebben az időben egy másik tárgyaláson kell részt vennie, ebben az esetben ugyanis a helyettesítésről kellett volna gondoskodnia.
Az alapos okkal ki nem mentett távollétüket a bíróság a kérelem visszavonásának tekintette a Be. 355. §-ának (2) bekezdése alapján, és a korábbi végzését a Be. 354. §-ának (3) bekezdése alapján a hatályában fenntartotta, figyelemmel a Be. 375. §-ának (3) bekezdésére.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az érdekelt képviselője fellebbezést jelentett be a tárgyalás mellőzésével hozott végzés hatályában fenntartása miatt, a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására utasítása iránt.
Az iratok szerint az elsőfokú bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzését az érdekelt képviselője 1996. augusztus 6. napján vette át, és a bírósághoz augusztus 12. napján érkezett tárgyalás tartása iránti kérelmet a védő és a kézbesítési megbízott megbízásából az irodavezető terjesztette elő.
Mindezek alapján tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ügyben tárgyalást tűzött ki, és azon a tárgyalás mellőzésével meghozott végzést hatályában fenntartotta az érdekelt képviselőjének meg nem jelenése miatt.
A Be. 375. §-ának (3) bekezdése szerint az elkobzásra irányuló tárgyi eljárásban a bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti; ilyennek tekintendő az érdekelt képviselője.
A Be. 46. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyvédjelölt az ügyvéd helyetteseként csak a helyi bíróság tárgyalásán járhat el.
Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint a megbízás ellátásához az ügyvéd helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt az ügyfél a megbízás létrejöttekor kizárta. Ebből okszerűen következik, hogy az irodavezető az ügyvéd helyetteseként nem járhat el, és ekként tárgyalás tartása iránti kérelem előterjesztésére nem jogosult. Mivel a tárgyalás tartására irányuló kérelem a Be. 375. §-ának (3) bekezdése szerint nem jogosulttól származó, azt az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, és meg kellett volna állapítania azt, hogy a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
Az elsőfokú bíróságnak ezt a mulasztását a másodfokú bíróság akként pótolta, hogy a tárgyaláson meghozott végzést hatályon kívül helyezte, a nem jogosult által előterjesztett, tárgyalás tartása iránti kérelmet a Be. 249. §-ának a) pontja alapján elutasította, és megállapította azt, hogy a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés 1996. augusztus hó 14. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. (Vas Megyei Bíróság Bf. 165/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás