1998. évi LXXXIV. törvény
1998. évi LXXXIV. törvény
a családok támogatásáról1
Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alkotmányban, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.
A törvény hatálya
2. §2 E törvény hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén élő
a) magyar állampolgárra,
b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre,
c)3 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény4 (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
d)5 – az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Alapelvek
3. § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.
(2)6 A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.
(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát – jövedelmi helyzettől függetlenül – a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.
(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.
Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
b)7
c) tanköteles: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított;
d)8 kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;
e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;
f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
fb)9 az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;
g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;
h) hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;
i)10 jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;
j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;
k)11 saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Családtámogatási ellátási formák
5. § A családtámogatási ellátások a következők:
a)12 családi pótlék (6. §);
b) gyermekgondozási támogatás
ba) gyermekgondozási segély (20. §),
bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);
c) anyasági támogatás (29. §).
CSALÁDI PÓTLÉK14
6. §15 (1)16 A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.
(2)17 A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható.
(3)18 A családi pótlék természetben történő nyújtásáról a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a családi pótlék védelembe vett gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb egyéves – indokolt esetben ismételten elrendelhető – időtartamra.
7. § (1) Családi pótlékra jogosult
a)19 a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
aa) a még nem tanköteles,
ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
ac)20 az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;
b)21 a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)–ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;
c)22 a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
d)23 a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
e)24 a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)–ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
(2)25 A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
[(2)26 A középiskolában tanulmányokat folytató tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amely évben a huszadik életévét betölti. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.]
(3)27 Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok
a) a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék teljes összegét,
b) a gyermekotthonban lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék összegének 50%-át
gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék összegének 50%-át az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást.
(4)28 Az (1) bekezdés, valamint a 12. §, a 20. § és 23. § alkalmazása szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán;
b) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
c)29 aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49–51. §] tartózkodik.
(5)30 Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani.
[(5)31 Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a Polgári Törvénykönyv 3:157. §-ának (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani.]
8. § (1)32
(2)33 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
(3)34 Családi pótlékra jogosult saját jogán
a) a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt személy,
b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,35
ba) akinek mindkét szülője elhunyt,
bb) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
be)36 ha a 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra,
bf)37 aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban.
(4)38 Ha a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell hogy egyezzen a 11. § (1) bekezdésének g), illetve h) pontja alapján megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével. Az e bekezdés alapján folyósított ellátás más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül.
9. §39
10. § (1)40 Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.
(2)41
(3)42 Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
11. §43 (1)44 A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén – a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – 20 300,
j) a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 14 800 forint.
(2)45
(3)46 A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
(4)47
12. §48 A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac)49 aki a 8. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a b) pontjának ba)–be) alpontja szerint saját jogán jogosult az ellátásra;
b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
13. §50 A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is,
a)51
b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa
ba) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
bb)52 vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
bc)53 rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,
bd) nyugellátásban – ide nem értve a bc) pont szerinti nyugellátásokat –, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,
be) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
bf) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
14. § (1)54 Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
(2)55 A családi pótlék szüneteltetése a 12. § a) pontja szerinti számítást nem érinti.
15. §56
16–18. §57
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK
19. §58 A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot.
Gyermekgondozási segély
20. § (1)59 Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben –, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt
a)60 gyermek 2. életévének betöltéséig,
b)61 ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c)62 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
(2)63 Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
20/A. §64 (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek
a) az első életévét betöltötte, továbbá
b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát – kérelemre – a gyámhatóság pótolhatja.
(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.
(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
b)65 a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
(5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.
[20/B. §66 (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat.]
21. §67 A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
21/A. §68 (1)69 A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
(2)70 Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.
22. §71 A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva – a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható.
Gyermeknevelési támogatás
23. §72 Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 2. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
24. § (1)73 A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
(2)74 Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3)75
A gyermekgondozási támogatási formák
közös szabályai
25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
(2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
26. § (1)76 A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
(2)77 A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával.
27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
a)78 az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
aa)79 a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti – az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű – ápolási díjat,
ab)80 a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;
b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
c)81
d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
(2)82
28. § (1)83 Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
(2)84 Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.
ANYASÁGI TÁMOGATÁS
29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt;
b)85 az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;
c)86 a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.
31. §87 Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
32. §88 Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha
a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
(2)89 Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha
a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Az igényelbírálás szabályai
34. § (1)90 A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
(2)91
(3)92 A kincstár – a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján – a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást.
35. §93 (1)94 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv
a) a kincstár,
b) a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.
(2)95
(3)96 Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben
a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt,
b) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, a folyósítás ideje alatt
az ellátás szünetel.
(4)97 Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.
36. §98
36/A. §99 (1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának fennállásáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.
(2) Külön jogszabály szerint kell igazolni a tanulmányok közoktatási intézményben történő folytatását
a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b) a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, azonban az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek, illetve személy esetében.
37. § (1)100 Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
(2) Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.
(3)101 Az ellátást – a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani.
(4)102 Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.
(5)103 Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik a természetben nyújtott résznek a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról.
(6)104 A családi pótlék meghatározott mértékét az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.
38. § (1)105 Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.
(2) A jogosult halála esetén – az anyasági támogatás kivételével – az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
(3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást – az anyasági támogatás kivételével – az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Jogalap nélkül igénybe vett ellátás
41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki
a) arra nem jogosult, vagy
b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
(2)106 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozattal kötelezték.
(3)107 A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.
(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha
a)108 az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;
b)109 az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.
(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.
(6)110 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.
(7)111 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
42. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.
(2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
43. § (1)112 A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította.
(2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg.
(3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.
(4)113 Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.
(5)114 A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.
(6)115 A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.
Jogorvoslat
44. § (1)116 Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon belül fellebbezéssel élhet.
(2)117 A 22. § és a 43. § (5)–(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3)118
(4)119
(5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.
ADATVÉDELEM
45. § (1)120 Az igényelbíráló szerv – ideértve a kincstár vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során – természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából – TAJ számon – tart nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:
a)121 a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;
b)122 a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat;
c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat;
d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat;
e)123 a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
f)124 a jogosult munkahelyére, fizetési számlaszámára vonatkozó adat;
g)125 a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat;
h) az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat;
i)126 a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat.
(3)127 Az igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti.
(5)128 Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.
46. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
47. § Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
48. §129 (1) A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából.
(2) A kincstár megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről.
49. §130 (1)131 A kincstár ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.
(2)132 A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó 9., 16–18. §-okat 1999. október 1-jétől kell alkalmazni.
(2)133
(3) Akinek 1998. december 31-ig családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást folyósítottak, az ellátást – amennyiben új igénylést nem nyújtanak be – az 1998. december 31-én hatályban lévő szabályok alapján, de az e törvényben megjelölt összegek alapulvételével kell tovább folyósítani.
(4) Az 1998. december 31-ét megelőzően benyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált igények esetében amennyiben az igényérvényesítés 1999. január 1-je előtti időre is vonatkozik, az erre az időre járó ellátást az 1998. december 31-én hatályban lévő, jogosultságot megalapozó szabályok alapján kell megállapítani és folyósítani.
(5)–(8)134
51. § Felhatalmazást kap
a) a Kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával és a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, megtérítésével, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskör átadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza;135
b)136 a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
ba)137 – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét,138
bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát;
c)139 a Kormány arra, hogy a 2. § c) és d) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg.
52. §140
Az Európai Unió jogának való megfelelés141
53. §142 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke.
A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. december 24.
A 2. § a 2007: I. törvény 117. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § c) pontja a 2007: CXXI. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 2007: I. törvényt.
A 2. § d) pontja a 2007: CXXI. törvény 82. § (5) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.
A 4. § b) pontját a 2007: CXXI. törvény 82. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § d) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének j) pontja, a 2009: CXV. törvény 64. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § f) pontjának fb) alpontja a 2007: CXXI. törvény 82. § (5) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint módosított szöveg.
A 4. § i) pontja a 2004: XXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § k) pontját a 2001: XII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a) pontja a 2002: XXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A II. Fejezet ,,Családi pótlék'', ,,Iskoláztatási támogatás'', ,,A nevelési ellátási formák közös szabályai'' és a ,,Tankötelezettséggel összefüggő rendelkezések'' alcímeit hatályon kívül helyezte a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének a) pontja.
A II. Fejezet címe a 2002: XXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 2002: XXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 10. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2002. november 8-át megelőző napon iskoláztatási támogatást folyósítottak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – 2002. november 8-át követően családi pótlékként kell továbbfolyósítani.
A 6. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: LXXIX. törvény 44. §-a.
A 6. § (2) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 44. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.
A 6. § (3) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 44. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.
A 7. § (1) bekezdésének a) pontja a 2002: XXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja a 2004: CXXXVI. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: XXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének c) pontja a 2001: LXX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A 7. § (1) bekezdésének d) pontját a 2001: XLI. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 7. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXVII. törvény 34. §-a iktatta be.
A 7. § új (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva; a (2) bekezdést újonnan a 2004: CXXXVI. törvény 65. § (2) bekezdése állapította meg.
A 7. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 51. § (8) bekezdése alapján 2010. augusztus 31-én megszűnik a családi pótlékra való jogosultsága annak a 20. életévét 2010. szeptember 1-jét megelőzően betöltött személynek, aki után vagy aki részére a családi pótlék a közoktatási intézéményben folytatott tanulmányaira tekintettel került folyósításra. E módosító törvény 50. § (8) bekezdése alapján a rendelkezés 2010. augusztus 31. napján lép hatályba.
A 7. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése, szövege a 2009: CIX. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése az 1999: CXXII. törvény 58. § (3) bekezdése és a 2000: CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése a) pontjának 3. alpontja, a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított, felvezető mondata a 2001: XII. törvény 2. §-ával megállapított és a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése.
A 7. § (4) bekezdésének c) pontja a 2005: CXXVI. törvény 32. § a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XXXIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. [E módosító törvény 39. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.]
A 8. § (1) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdése a 2001: XLI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 2001: XLI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 2002: XXXIII. törvény 10. § (4) bekezdése alapján azon saját jogon ellátásra jogosult személy részére, aki 2002. január 1-je és 2002. december 31-e közötti időtartam alatt töltötte be a 20. életévét és e törvényben foglalt feltételeknek egyebekben megfelel, visszamenőleges hatállyal családi pótlékot kell megállapítani.
A 8. § (3) bekezdése b) pontjának be) alpontját a 2006: CXVII. törvény 35. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdése b) pontjának bf) alpontját a 2007: CXXI. törvény 69. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2004: CXXXVI. törvény 66. §-ával megállapított, a 2005: CXXVI. törvény 32. § a) pontjának ab) alpontja, a 2007: CXXI. törvény 69. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. §-t a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdése a 2002: XXXIII. törvény 10. § (8) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a 2002: XXXIII. törvény 10. § (8) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § a 2002: XXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának ab) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § a 2002: XXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a) pontjának ac) alpontja a 2007: CXXI. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § felvezető mondata a 2002: XXXIII. törvény 10. § (8) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § a) pontját a 2004: CV. törvény 209. §-ának 24. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § b) pontjának bb) alpontja a 2003: IV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § b) pontjának bc) alpontja a 2007: LXXXIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A 14. § (1) bekezdése a 2001: XLI. törvény 4. §-ával megállapított és a 2002: XXXIII. törvény 10. § (8) bekezdésének a) pontja, valamint a 2004: CXXXVI. törvény 72. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 2002: XXXIII. törvény 10. § (8) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. §-t hatályon kívül helyezte a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése b) pontjának ba) alpontja.
A 16–18. §-t a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § második mondatát a 2001: XII. törvény 4. §-a iktatta be, első mondata a 2005: CXXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése, bevezető mondata a 2005: CXXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6) bekezdését.
A 20. § új b) pontját a 2002: XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését c) pontra változtatva.
A 20. § eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2002: XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése.
A 20. § (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva.
A 20/A. §-t a 2001: XII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 20/A. § (4) bekezdésének b) pontja a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának ac) alpontja szerint módosított szöveg.
A 20/B. §-t a 2010: XXXIX. törvény 20. §-a iktatta be. [E módosító törvény 39. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.]
A 21. § a 2005: CXXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. A 21. § nyitó szövegrészében az „– ide nem értve a nagyszülőt –” szövegrész helyébe a 2010: XXXIX. törvény 41. § (4) bekezdés a) pontja alapján az „– ide nem értve a 20/A. § és a 20/B. § szerinti jogosultat –” szövegrész lép; a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.
A 21/A. §-t a 2001: XII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 28. § (6) bekezdése alapján ha a gyermekgondozási segélyt az arra jogosult személy keresőtevékenysége miatt nem folyósítják, a jogosultsági feltételek fennállása esetén az ellátást – kérelemre – meg kell állapítani.
A 21/A. § (1) bekezdésében a „napi négy” szövegrész helyébe a 2010: XXXIX. törvény 41. § (4) bekezdés b) pontja alapján a „heti húsz” szövegrész lép; a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.
A 21/A. § (2) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 40. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.
A 22. § a 2005: CXXVI. törvény 9. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § a 2009: LXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6) bekezdését.
A 24. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2005: CXXVI. törvény 10. §-a. A 24. § (1) bekezdésében a „napi 4” szövegrész helyébe a 2010: XXXIX. törvény 41. § (4) bekezdés c) pontja alapján a „heti húsz” szövegrész lép; a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.
A 24. § (2) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A 24. § (2) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 40. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.
A 24. § (3) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: LIX. törvény 1. §-a.
A 26. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 8. §-a.
A 26. § (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva.
A 27. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: IV. törvény 58. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 82. § (16) bekezdése alapján a 27. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szabály alapján, a 2003. március 15-éig benyújtott kérelmek esetében a jogosult nyugellátása mellett a gyermekgondozási segélyre – amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel – 2002. december 1-jétől válik jogosulttá.
A 27. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja a 2006: LXV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 13. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. szeptember 1-jétől alkalmazni kell. További alkalmazási rendelkezések tekintetében lásd még e módosító törvény 13. § (8) bekezdését.
A 27. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja a 2007: LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A 27. § (1) bekezdésének c) pontját a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának ad) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése b) pontjának bb) alpontja.
A 28. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2005: CXXVI. törvény 11. §-a.
A 28. § (2) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva.
A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 31. § a 2002: XXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 33. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés b)–c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (2) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 105. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXI. törvény 72. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 35. § a 2000: CXIII. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 35. § (2) bekezdését a 2007: CXXI. törvény 82. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (3) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, első mondata a 2007: CXXI. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 37. §-a iktatta be.
A 36. §-t a 2009: LXXIX. törvény 54. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 46. §-a iktatta be.
A 37. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés e)–f) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 37. § (3) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 74. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 109. §-a szerint módosított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 68. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az 54. § (4) bekezdés b) és e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján az 54. § (4) bekezdés b) és e) pontja szerint módosított rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 37. § (4) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 109. §-a szerint módosított szöveg.
A 37. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 47. §-a iktatta be.
A 37. § (6) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 47. §-a iktatta be.
A 38. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés e) és g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 41. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 41. § (3) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 72. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4) bekezdésének b) pontja a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (6) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 75. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 81. § (20)–(21) bekezdését.
A 41. § (7) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 75. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 81. § (20)–(21) bekezdését.
A 43. § (1) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 81. § (13)–(14) és (20)–(21) bekezdését.
A 43. § (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 228. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének h) pontja, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 43. § (5) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (6) bekezdését a 2007: CXXI. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 81. § (13)–(14) és (20)–(21) bekezdését.
A 44. § (1) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 77. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés i)–j) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 44. § (2) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXIX. törvény 48. §-a iktatta be.
A 44. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 8. alpontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (4) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 54. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 45. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 8. alpontja és a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdésének f) pontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 45. § (2) bekezdésének b) pontja a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdése b) pontjának bc) alpontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdésének f) pontja a 2005: CXXVI. törvény 12. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 109. §-a szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés g) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdésének i) pontját a 2007: CXXI. törvény 78. §-a iktatta be.
A 45. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 8. pontja módosította.
A 45. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 49. §-a iktatta be, szövege a 2010: XXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 48. § a 2007: CXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § a 2004: CXXXVI. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (2) bekezdése a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (5)–(8) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. § b) pontja a 2004: XXVI. törvény 18. §-ával, bevezető szövegrésze a 2004: CXX. törvény 3. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § b) pontjának ba) alpontja a 2004: CXX. törvény 3. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletet.
Az 51. § c) pontját a 2001: LXX. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 389. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 53. § előtti alcímet a 2007: I. törvény 117. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 53. §-t a 2004: CXL. törvény 189. § 16. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: I. törvény 117. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás