PK BH 1998/85
PK BH 1998/85
1998.02.01.
I. A származási perekben a bíróságnak a lehetséges bizonyítás teljes körét ki kell merítenie.
II. A külföldi és hazai gyakorlati eredmények szerint a HLA tipizálás a vitás származási ügyekben az egyik leghatékonyabb vizsgálati eljárás [Csjt. 38. § (2) bek.; Pp. 206. § (1) bek.].
A bíróság jogerős részítéletével megállapította, hogy a B. K. anyától 1993. július 5. napján született kiskorú felperes apja az alperes.
A megállapított tényállás szerint a felperesi anya 1989 februárjától együtt dolgozott az alperessel, és köztük 1989 tavaszától rendszeres nemi viszony létesült, melyből az anya korábban is teherbe esett, ezeket a terhességeit azonban az alperes kérésére megszakíttatta. A bíróság elfogadta a felperesi anyának azt az előadását, hogy nemi kapcsolatuk 1992 novemberében szűnt meg. A kiskorú felperes fogamzása 1992. szeptember 29. és 1993. január 25. napjai közötti időre, valószínűleg 1992. október közepére esett. Az alperes a gyermek tőle való származását vitatta, állította, hogy a felperesi anyával folytatott nemi viszonya 1992 májusában végleg megszűnt. A felperesi anya és az alperes közötti nemi kapcsolat időtartamára nézve határozott tanúvallomás nem állott rendelkezésre, a per tárgyalása során azonban felmerült, hogy a felperesi anya 1992 májusa és októbere között más férfival is közösült.
A vér- és szérumcsoport-vizsgálat biostatisztikai értékelése az alperes apaságát 80%-osnak véleményezte, amely valószínűségi eredményt nem jelent. Az antropológiai vélemény szerint a kiskorú felperesnek az alperestől való származása lehetséges-valószínű, a szakértő is szükségesnek látta azonban emellett a kromoszómavizsgálat elvégzését. Eszerint az alperes apasága valószínű.
Az ítélet indokolása szerint az alperes maga sem vitatta, hogy az anyával hosszabb ideig állott fenn nemi kapcsolata, a vélelmezett fogamzási időben pedig ezt a kihallgatott tanúk is igazolták. Az alperes elismerte, hogy munkanélkülivé válását, 1992 tavaszát követően is több alkalommal találkozott az anyával, mindezek a körülmények a nemi viszony megszűnésének időpontjára vonatkozó, a felperesi anya által tett előadást erősítették meg. A C. G. vel folytatott kapcsolatra nézve az alperes nem tudott kellő bizonyítást felajánlani, és a terhesség alatt az anya apaként az alperest jelölte meg. E körülményeknek az élettani vizsgálatokkal való egybevetéséből következtetett a bíróság arra, hogy a kiskorú felperes nemzőapja az alperes.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben törvénysértésként arra hivatkozott, hogy a Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése az apaság bírói megállapításának kettős feltételét írja elő: azt, hogy a fogamzási időben a nemi kapcsolat bizonyítást nyerjen, és ennek a körülményekkel való gondos egybevetésével lehessen levonni azt a következtetést, hogy a gyermek az alperesként perben álló férfitól származik. Álláspontja szerint az anya tanúvallomását nem erősítették meg aggálytalan bizonyítékok arra nézve, hogy a fogamzási időben köztük nemi kapcsolat volt.
A kiskorú felperes a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott. A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A jogszabály szövegéből következik, hogy helytálló az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett az az álláspontja, mely szerint az apaság megállapításához a fogamzási időben történt közösülés tényének az egyéb körülményekkel való gondos egybevetése eredményezhet megalapozott döntést. Az ítélkezési gyakorlat kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az anya előadásának, emellett azonban kellő súllyal kell értékelni a kapcsolat valamennyi körülményét és az objektív, tudományosan alátámasztott élettani vizsgálatoknak a származás valószínűségére nyújtott bizonyító erejét.
Az alapul szolgáló ügyben a fogamzási időben fennállott nemi kapcsolat ténye a szükséges mértékben alátámasztást nyert, a felperesi anyának az az állítása azonban, hogy az említett időszakban kizárólag az alperessel közösült, az anya egyedülálló vallomásával aggálytalanul nem bizonyított annak ellenére, hogy az alperes erre nézve konkrétumot nem tudott megjelölni.
A származási perek meggyőző elbírálásához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdek elengedhetetlenné teszi, hogy a bíróság a perben felhasználható vizsgálatokat maradéktalanul igénybe vegye, és ezzel a lehetséges bizonyítás teljes körét kimerítse. A származás megállapítása iránti perekben végzendő szakértői vélemények elkészítésénél irányadó, az Igazságügyi Orvostani Intézet által kiadott 3. sz. módszertani levél rögzíti, hogy az elméleti számítások, valamint a külföldi és hazai gyakorlati eredmények szerint a HLA tipizálás a vitás származási ügyekben jól hasznosítható, az egyik leghatékonyabb vizsgálati eljárás, mert a rendszer kizárási esélye önmagában akkora, mint az alkalmazott valamennyi vörösvérsejt és szérumcsoport együttes kizárási lehetősége. A perben foganatosított egyszerű vér- és szérumcsoport-vizsgálat szerostatisztikai értéke szerinti 80%-os érték alapján valószínűségi vélemény nem volt adható, az antropológiai vizsgálat a morfológiai jegyek öröklődésének esetlegessége folytán a származás megállapítására önmagában nem alkalmas, a kromoszóma-vizsgálat pedig a 3. sz. módszertani levél szerint is csak az egyéb szakértői vizsgálatok értékes kiegészítője lehet akkor, ha a vércsoportvizsgálatok és a HLA-vizsgálat összevetett értékelése nem ad kizáró eredményt.
A fentiekből következik, hogy a perbeli tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok mellett a HLA-vizsgálat eredményének beszerzése nélkül a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelés alapján a Csjt. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, megalapozott és megnyugtató döntés nem hozható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a fenti bizonyítás elrendelésével az apaság megállapítása tárgyában is újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. II. 21.702/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás