1998. évi IX. törvény
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről1
2011.01.01.
1. § Az Országgyűlés az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított és 1995. január 1-jén hatályba lépett, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezményt és mellékleteit (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1994. december 29-én megtörtént, ennek alapján az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1995. január 1-jén lépett hatályba.)
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű fordítása a következő:
A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény
Az Egyezményben részt vevő Felek
elismerve, hogy kereskedelmi és gazdasági törekvéseik terén kapcsolataikat az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság és a reáljövedelem és valós kereslet nagy és kitartóan növekvő volumenének biztosítása, az áruk és szolgáltatások előállításának és kereskedelmének növelése érdekében kell alakítaniuk, miközben lehetővé teszik a világ erőforrásainak optimális használatát összhangban a fenntartható fejlődés céljával, kívánva mind a környezet védelmét és megóvását, mind az ezt szolgáló eszközök erősítését oly módon, ami megfelel igényeiknek és aggályaiknak a gazdasági fejlődés különböző szintjein,
elismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett országok számára, hogy gazdasági fejlődésük szükségleteihez mérten részesülhessenek a nemzetközi kereskedelem növekedéséből,
kívánva, hogy e célokhoz kölcsönös és kölcsönösen előnyös, a vámok és más kereskedelmi akadályok lényeges csökkentésére és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban meglévő hátrányosan megkülönböztető elbánás felszámolására irányuló megállapodások megkötésével hozzájáruljanak,
eltökélten azért, hogy egy integrált, életképesebb és tartósabb multilaterális kereskedelmi rendszert fejlesszenek ki, felölelve az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt, a korábbi kereskedelem liberalizálási erőfeszítések eredményeit és a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulója összes eredményét,
elhatározva, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer alapelveit megőrzik, és alapvető céljainak megvalósulását elősegítik
a következőkben állapodnak meg:
A Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) ezennel létrejön.
1. A WTO közös intézményi keretet nyújt a Tagjai közötti kereskedelmi kapcsolatok alakítására, a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodásokkal és kapcsolódó jogi szabályozásokkal összefüggő ügyekben.
2. Az 1., 2. és 3. Mellékletekben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások) a jelen Egyezmény szerves részét alkotják, minden Tagra nézve kötelezőek.
3. A 4. Mellékletben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások) ugyancsak részei a jelen Egyezménynek az azokat elfogadó Tagok számára, és azokra kötelezőek. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások nem teremtenek sem jogot, sem kötelezettséget olyan Tagok számára, akik azokat nem fogadták el.
4. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994, ahogyan azt az 1. A) Melléklet meghatározza (a továbbiakban: GATT 1994) jogilag különböző az 1947. október 30-i keltű, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítő Bizottságának Második Ülésszakát befejezően elfogadott Záróokmányhoz mellékelt, a későbbiekben kiigazított, kiegészített vagy módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménytől (a továbbiakban: GATT 1947).
1. A WTO a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, céljaikat előmozdítja, valamint keretet ad a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások végrehajtásához, igazgatásához és működéséhez.
2. A WTO tárgyalási fórumot nyújt Tagjai számára multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően olyan ügyekben, amelyekkel a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodások foglalkoznak. A WTO szintén fórumot biztosíthat a Tagjai közötti további tárgyalásokra multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően és keretet nyújthat az ilyen tárgyalások eredményeinek végrehajtásához, ha a Miniszteri Konferencia így határoz.
3. A WTO működteti a Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló Egyetértést (a továbbiakban: Vitarendezési Egyetértés vagy DSU), amit a jelen Egyezmény 2. Melléklete tartalmaz.
4. A WTO működteti a Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmust (a továbbiakban: TPRM), amit a jelen Egyezmény 3. Melléklete tartalmaz.
5. Annak érdekében, hogy a globális gazdaságpolitika alakításában nagyobb összhang valósuljon meg, a WTO megfelelő módon együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel.
1. Az összes Tag képviselőiből álló Miniszteri Konferencia létesül, amely legalább kétévente egyszer ülésezik. A Miniszteri Konferencia ellátja a WTO funkcióit és intézkedéseket hoz ezzel kapcsolatban. A Miniszteri Konferencia jogosult bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni, ha ezt egy Tag igényli, összhangban a jelen Egyezmény és az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás különös döntéshozatali követelményeivel.
2. Az összes Tag képviselőiből álló Általános Tanács létesül, amely szükség szerint ülésezik. A Miniszteri Konferencia ülései közötti időszakokban annak funkcióit az Általános Tanács gyakorolja. Az Általános Tanács emellett gyakorolja a jelen Egyezményben ráruházott funkciókat is. Az Általános Tanács kialakítja eljárási szabályait és jóváhagyja a 7. bekezdésben említett Bizottságok eljárási szabályait.
3. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a Vitarendezési Egyetértésben hivatkozott Vitarendezési Testület feladatait. A Vitarendezési Testületnek külön elnöke lehet, aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.
4. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a TPRM-ben hivatkozott Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület feladatait. A Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Bizottságnak külön elnöke lehet, aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.
5. Létrejön az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanács (a továbbiakban: TRIPS Tanács), amelyek az Általános Tanács általános irányítása alatt működnek. Az Árukereskedelmi Tanács felügyeli az 1. A) Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások működését. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felügyeli a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (a továbbiakban: GATS) működését. A TRIPS Tanács felügyeli a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás (a továbbiakban: TRIPS Megállapodás) működését. Ezek a Tanácsok ellátják azon funkciókat, amelyeket a vonatkozó egyezmények és az Általános Tanács részükre meghatároznak. Eljárási szabályaikat az Általános Tanács jóváhagyásával alakítják ki. A Tanácsokban való részvétel minden Tag képviselője előtt nyitva áll. A Tanácsok szükség szerint üléseznek feladataik ellátása érdekében.
6. Az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a TRIPS Tanács szükség szerint alárendelt szerveket létesít. Ezek az alárendelt szervek eljárási szabályaikat az illetékes Tanácsok jóváhagyásával alakítják ki.
7. A Miniszteri Konferencia létrehoz egy Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságot, egy Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságot és egy Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottságot, amelyek ellátják a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban számukra meghatározott feladatokat és az Általános Tanács által rájuk ruházott bármely további funkciót. A Miniszteri Konferencia a megfelelőnek tartott funkciókkal további ilyen Bizottságokat is létrehozhat. Feladatai részeként a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság időszakonként áttekinti a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások legkevésbé fejlett fejlődő országok javát szolgáló előírásait és jelentést tesz az Általános Tanácsnak megfelelő intézkedésre. A részvétel e Bizottságokban nyitva áll minden Tag képviselői számára.
8. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban hivatkozott testületek ellátják a Megállapodásokban számukra előírt feladatokat és a WTO intézményi keretein belül tevékenykednek. E testületek rendszeresen tájékoztatják az Általános Tanácsot tevékenységükről.
Kapcsolatok más szervezetekkel
1. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hoz létre a hatékony együttműködésre más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek feladatai kapcsolatosak a WTO feladataival.
2. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hozhat létre konzultációra és együttműködésre olyan nem-kormányzati szervezetekkel, amelyek a WTO-val kapcsolatos ügyekben érdekeltek.
1. Létrejön a WTO Titkársága (a továbbiakban: Titkárság), amit a Vezérigazgató vezet.
2. A Miniszteri Konferencia kinevezi a Vezérigazgatót és elfogadja a Vezérigazgató jogkörét, kötelezettségeit, szolgálati feltételeit és hivatali idejét meghatározó előírásokat.
3. A Vezérigazgató kinevezi a Titkárság személyzetének tagjait és meghatározza feladataikat és szolgálati feltételeiket, összhangban a Miniszteri Konferencia által elfogadott előírásokkal.
4. A Vezérigazgató és a Titkárság személyzetének felelőssége kizárólagosan nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól sem, illetve a WTO-n kívüli egyetlen más hatóságtól sem. Tartózkodniuk kell bármely tevékenységtől, ami hátrányosan érintheti nemzetközi tisztviselői pozíciójukat. A WTO Tagjai tiszteletben tartják a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete felelősségének nemzetközi jellegét, és nem kívánják befolyásolni őket feladataik ellátásában.
Költségvetés és hozzájárulások
1. A Vezérigazgató a Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elé terjeszti a WTO éves költségvetési tervét és pénzügyi beszámolóját. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság megvizsgálja a Vezérigazgató által előterjesztett éves költségvetési tervet és pénzügyi beszámolót, és ajánlást tesz ezekre vonatkozóan az Általános Tanácsnak. Az éves költségvetési tervet az Általános Tanács hagyja jóvá.
2. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság pénzügyi szabályokat javasol az Általános Tanácsnak, amelyek előírásokat tartalmaznak, meghatározva:
a) a hozzájárulások mértékét, a WTO kiadásait felosztva a Tagok között; és
b) a hátralékban levő Tagokkal szemben teendő intézkedéseket.
A pénzügyi szabályokat, amilyen mértékben alkalmazható, a GATT 1947 szabályaira és gyakorlatára kell alapozni.
3. Az Általános Tanács a pénzügyi szabályokat és az éves költségvetési tervet a WTO Tagok több mint felét jelentő kétharmados többséggel fogadja el.
4. Minden Tag késedelem nélkül befizeti hozzájárulását a WTO-nak a WTO kiadásaiban való részesedése szerint, összhangban az Általános Tanács által elfogadott pénzügyi szabályokkal.
1. A WTO jogi személy és minden egyes Tag olyan jogképességgel ruházza fel, amely szükséges lehet feladatai ellátásához.
2. A WTO számára minden egyes Tag olyan előjogokat és mentességeket biztosít, amelyek szükségesek feladatai ellátásához.
3. A WTO tisztviselőinek és a Tagok képviselőinek a Tagok hasonlóan olyan előjogokat és mentességeket nyújtanak, amelyek szükségesek a WTO-val kapcsolatos feladataik független ellátásához.
4. Egy Tag által a WTO, annak tisztviselői és Tagjainak képviselői részére nyújtandó előjogok és mentességek hasonlóak azon előjogokhoz és mentességekhez, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1947. november 21-én jóváhagyott, a Szakosított Szervezetek Előjogairól és Mentességeiről szóló Konvenció tartalmaz.
5. A WTO székhely megállapodást köthet.
1. A WTO folytatja a GATT 1947 alatt követett konszenzuson alapuló döntéshozatali gyakorlatot2. Más rendelkezés hiányában, ha egy döntést nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet szavazással kell eldönteni. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács ülésein a WTO minden egyes Tagja egy szavazattal rendelkezik. Ahol az Európai Közösségek gyakorolja szavazati jogát, annyi számú szavazata van, amennyi azon tagállamainak3 száma, amelyek a WTO Tagjai. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács döntéseit a leadott szavazatok többségével hozza, ha a jelen Egyezmény vagy az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás4 más előírást nem tartalmaz.
2. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács kizárólagosan jogosult a jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezéseit elfogadni. Az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezése esetében ezt a jogkört az adott Egyezményt felügyelő Tanács ajánlása alapján kell gyakorolni. Az értelmezést elfogadó döntést a Tagok háromnegyedes többségével kell meghozni. Ezt a bekezdést nem lehet olyan módon alkalmazni, hogy aláássa a X. Cikk kiegészítésekkel foglalkozó előírásait.
3. Kivételes körülmények között a Miniszteri Konferencia elhatározhatja, hogy felmentést ad egy Tagot a jelen Egyezmény vagy bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás szerint terhelő kötelezettség alól, feltéve, hogy az ilyen döntést a Tagok háromnegyedes többségével hozzák5, kivéve, ha a jelen bekezdés másként rendelkezik.
a) A jelen Egyezményt érintő felmentési kérelmet a Miniszteri Konferencia elé kell terjeszteni megfontolásra a konszenzuson alapuló döntéshozatal gyakorlatának megfelelően. A kérés tanulmányozására a Miniszteri Konferencia egy 90 napot meg nem haladó időszakot határoz meg. Amennyiben az időszak során nem sikerül konszenzust elérni, a felmentés megadásáról szóló döntés a Tagok háromnegyedes többségével hozható.
b) Az 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) Mellékletekben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentési kérelmeket először az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács vagy a TRIPS Tanács elé kell vinni 90 napot meg nem haladó időszak alatti megfontolásra. Az időszak végén az érintett Tanács jelentést tesz a Miniszteri Konferenciának.
4. A Miniszteri Konferencia felmentést megadó döntésének rögzítenie kell a döntést indokló különleges körülményeket, a felmentés alkalmazásának előírásait és feltételeit, valamint a felmentés megszűnésének időpontját. Minden egy évet meghaladó időszakra nyújtott felmentést a Miniszteri Konferenciának felül kell vizsgálnia a megadást követő egy éven belül, és azután évente, amíg a felmentés le nem jár. A Miniszteri Konferenciának minden felülvizsgálat során meg kell vizsgálnia, hogy a felmentést indokló különleges körülmények léteznek-e, és a felmentéshez szabott előírások és feltételek teljesültek-e. A Miniszteri Konferencia az éves felülvizsgálat alapján meghosszabbíthatja, módosíthatja vagy megszüntetheti a felmentést.
5. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások szerinti döntésekre, beleértve az értelmezésekről és felmentésekről szólóakat, az adott Megállapodás előírásai az irányadók.
1. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítésére e javaslatnak a Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A IV. Cikk 5. pontjában felsorolt Tanácsok ugyancsak javasolhatják a Miniszteri Konferenciának az 1. Mellékletben szereplő, általuk felügyelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítését. Amennyiben a Miniszteri Konferencia nem határoz meg hosszabb időszakot, a javaslat Miniszteri Konferencia elé történő hivatalos benyújtását követő 90 napon belül a Miniszteri Konferencia minden olyan döntésének, miszerint a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjeszti elfogadásra, konszenzuson kell alapulnia. Kivéve, ha a 2., 5. vagy 6. pontok rendelkezései alkalmazandók, a döntésnek meg kell határoznia, hogy a 3. vagy 4. pont rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Konszenzus esetén a Miniszteri Konferencia a javasolt kiegészítést haladéktalanul a Tagok elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a meghatározott időn belül a Miniszteri Konferencia ülésén nem születik konszenzus, a Miniszteri Konferencia a Tagok kétharmados többségével határoz arról, hogy a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjessze-e elfogadásra. Kivéve a 2., 5. és 6. pontokban rögzítetteket, a javasolt kiegészítésre a 3. pont rendelkezései vonatkoznak, kivéve, ha a Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével úgy határoz, hogy a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A jelen Cikk rendelkezéseinek és a következő Cikkek rendelkezéseinek módosításai csak az összes Tag általi elfogadás után lépnek hatályba:
– a jelen Egyezmény IX. Cikke;
– a GATT 1994 I. és II. Cikke;
– a TRIPS Megállapodás 4. Cikke.
3. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosításai, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosítások, amelyek olyan jellegűek, hogy módosítják a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve hatályba lépnek, majd ezt követően minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a jelen pont szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni, vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével.
4. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosításai, amelyek olyan jellegűek, hogy nem változtatják meg a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.
5. A 2. pontban említettek kivételével a GATS I., II. és III. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmados elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve lépnek hatályba, majd ezt követően minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a fenti rendelkezés szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni, vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével. A GATS IV., V. és VI. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.
6. Függetlenül e Cikk más rendelkezéseitől, a TRIPS Megállapodás módosításait, ha azok teljesítik a TRIPS Megállapodás 71. Cikke 2. pontjának követelményeit, a Miniszteri Konferencia további formális elfogadási eljárás nélkül elfogadhatja.
7. A jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosítását elfogadó Tag a WTO Vezérigazgatójánál helyezi letétbe az elfogadási okiratot a Miniszteri Konferencia által meghatározott elfogadási határidőn belül.
8. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a 2. és 3. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosítására, a javaslat Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A 2. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak jóváhagyásáról konszenzussal döntenek és ezek a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek. A 3. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak elfogadásáról szóló döntések a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek.
9. Azon Tagok kérésére, akik egy kereskedelmi megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia kizárólag konszenzussal dönthet úgy, hogy a Megállapodást a 4. Melléklethez csatolja. Azon Tagok kérésére, akik egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia dönthet úgy, hogy az Egyezményt törli a 4. Mellékletből.
10. Egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás módosításaira az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.
1. A WTO eredeti Tagjaivá válnak, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése napján a GATT 1947 Szerződő Felei, valamint az Európai Közösségek, amennyiben elfogadják a jelen Egyezményt és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat, valamint Engedményekről és Kötelezettségvállalásokról szóló Listáikat a GATT 1994-hez, és Specifikus Kötelezettségvállalási Listáikat a GATS-hoz csatolják.
2. Az Egyesült Nemzetek által legkevésbé fejlett fejlődő országnak elismert országoktól csak olyan mértékben igénylik engedmények és kötelezettségek vállalását, ami összhangban van egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteikkel vagy igazgatási és intézményes lehetőségeikkel.
1. Bármely Állam vagy önálló vámterület, amely teljes autonómiával rendelkezik külkereskedelmi kapcsolatai alakításában és a jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások alá tartozó más ügyekben, csatlakozhat a jelen Egyezményhez az adott Fél és a WTO közötti megállapodás feltételei szerint. Az ilyen csatlakozás vonatkozik a jelen Egyezményre és az ahhoz mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra.
2. A csatlakozásról a Miniszteri Konferencia határoz. A Miniszteri Konferencia a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodást a WTO Tagok kétharmados többségével hagyja jóvá.
3. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodáshoz való csatlakozásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.
Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások
nem alkalmazása meghatározott Tagok között
1. A jelen Egyezmény és az 1. és 2. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazandók bármely Tag és bármely más Tag között, ha a Tagok valamelyike Taggá válásakor, nem adja egyetértését az alkalmazáshoz.
2. A WTO eredeti Tagjai között, akik a GATT 1947 Szerződő Felei voltak, az 1. pontra csak akkor lehet hivatkozni, ha a GATT 1947 XXXV. Cikkére korábban hivatkoztak, és az hatályos volt ezekre a Szerződő Felekre azon a napon, amikor rájuk nézve a jelen Egyezmény hatályba lépett.
3. Az 1. pont csak akkor alkalmazható egy Tag és egy, a XII. Cikk szerint csatlakozott Tag között, ha az Egyezmény alkalmazásával egyet nem értő Tag a Miniszteri Konferenciát értesítette a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodás Miniszteri Konferencia általi jóváhagyását megelőzően.
4. A Miniszteri Konferencia felülvizsgálhatja a jelen Cikk működését konkrét esetekben bármely Tag kérésére és megfelelő ajánlásokat tehet.
5. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás nem alkalmazásánál az adott Megállapodás előírásai az irányadók.
Elfogadás, hatálybalépés és letétbe helyezés
1. A jelen Egyezmény elfogadásra nyitva áll, aláírással vagy másként, a GATT 1947 Szerződő Felei és az Európai Közösségek számára, akik jogosultak a WTO eredeti Tagjává válni, összhangban a jelen Egyezmény XI. Cikkével. Az elfogadás a jelen Egyezményre és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra vonatkozik. A jelen Egyezmény és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások a Miniszterek által a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójának eredményeit tartalmazó Záróokmány 3. bekezdésével összhangban meghatározott napon lépnek hatályba, és az ezt követő két éven át állnak nyitva elfogadásra, amennyiben a Miniszterek másként nem határoznak. A jelen Egyezmény hatálybalépését követő elfogadás az annak napja utáni 30. napon lép hatályba.
2. A jelen Egyezményt, annak hatálybalépése után elfogadó Tagnak a Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben foglalt azon engedményeit és kötelezettségeit, amelyek végrehajtási időszaka a jelen Egyezmény hatálybalépésével kezdődik, úgy kell végrehajtania, mintha a jelen Egyezményt hatálybalépésekor fogadta volna el.
3. A jelen Egyezmény hatálybalépéséig a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások szövege a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre. A Vezérigazgató a jelen Egyezményt elfogadó minden kormánynak és az Európai Közösségeknek azonnal eljuttatja a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások hiteles példányát, és értesítést ad azok elfogadásairól. A jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások és bármely módosításuk a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján a WTO Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre.
4. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás elfogadásánál és hatálybalépésénél az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók. Ezen Megállapodások a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre. A jelen Egyezmény hatálybalépésének napján az említett Megállapodások a WTO Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre.
1. Bármely Tag felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás egyaránt vonatkozik a jelen Egyezményre és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra. A felmondást írásban kell beterjeszteni a WTO Vezérigazgatóhoz és az a beterjesztéstől számított hat hónap elteltével lép érvénybe.
2. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás felmondásánál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.
1. Ahol a jelen Egyezmény vagy a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások másként nem rendelkeznek, a WTO-t azok a határozatok, eljárások és szokásos gyakorlat vezérlik, amelyeket a GATT 1947 Szerződő Felei és a GATT 1947 keretében létrehozott testületek követtek.
2. Az alkalmazhatóság mértékéig a GATT 1947 Titkársága válik a WTO Titkárságává, és amíg a Miniszteri Konferencia a jelen Egyezmény VI. Cikk 2. bekezdésével összhangban nem nevez ki Vezérigazgatót, a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatója lesz a WTO Vezérigazgatója.
3. Amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezése és bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás rendelkezése között ellentét keletkezik, úgy az ellentét mértékéig a jelen Egyezmény rendelkezése az irányadó.
4. Minden Tag biztosítja törvényeinek, rendelkezéseinek és közigazgatási eljárásainak összhangját a mellékelt Megállapodások szerinti kötelezettségeivel.
5. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezésével szemben sem lehet fenntartással élni. A Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseivel szemben csak olyan mértékben lehet fenntartásokkal élni, amennyiben az adott Megállapodások lehetővé teszik. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás rendelkezéseivel szembeni fenntartásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.
6. A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének rendelkezései szerint kerül bejegyzésre.
Készült ezerkilencszázkilencvennégy év április havának tizenötödik napján, egy példányban, angol, francia és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
A jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban használt ,,ország'' vagy ,,országok'' megnevezés úgy értendő, hogy tartalmazza a WTO önálló vámterület Tagjait.
A WTO önálló vámterület Tagjai esetében, ahol a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban egy kifejezéshez a ,,nemzeti'' kitétel kapcsolódik, a kifejezés úgy olvasandó, hogy vonatkozik az önálló vámterületre, kivéve, ha másként rögzítik.
1. A) Melléklet
MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK
KERESKEDELMÉRŐL
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994.
Mezőgazdasági Megállapodás
Megállapodás az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról
Textil és Ruházati Megállapodás
Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól
Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről
Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról
Megállapodás a származási szabályokról
Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról
Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
Megállapodás a védőintézkedésekről
1. B) Melléklet
ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK
KERESKEDELMÉRŐL
1. C) Melléklet
MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK
KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL
2. Melléklet
EGYETÉRTÉS A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL
ÉS ELJÁRÁSAIRÓL
3. Melléklet
KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI
MECHANIZMUS
4. Melléklet
TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK
Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről
Megállapodás a kormánybeszerzésekről
Nemzetközi Tejtermék Megállapodás
Nemzetközi Marhahús Megállapodás
MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL
Általános értelmező jegyzet az 1. A) Melléklethez:
Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994. egy rendelkezése, illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény [az 1. A) Mellékletben foglalt Egyezményekben a továbbiakban: WTO Egyezmény] 1. A) Mellékletében foglalt valamely más Megállapodás rendelkezése közötti konfliktus esetén az egyéb Megállapodás rendelkezése az irányadó a konfliktus mértékéig.
AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
1. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) az alábbiakból áll:
a) az 1947. október 30-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény rendelkezései, melyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciájának Előkészítő Bizottsága 2. Ülésszakának befejezésével elfogadott záróokmányhoz csatoltak (kivéve az átmeneti alkalmazásra vonatkozó jegyzőkönyvet), a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőzően hatályba lépett jogi szabályozások feltételei szerinti javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel;
b) az alábbiakban lefektetett jogi szabályozások rendelkezései, melyek a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt a GATT 1947 alapján léptek hatályba:
(i) a vámtarifa engedményekre vonatkozó jegyzőkönyvek és igazolások,
(ii) csatlakozási jegyzőkönyvek (kivéve azon rendelkezéseket, amelyek
– az átmeneti alkalmazásra, illetve az átmeneti alkalmazás visszavonására vonatkoznak, valamint
– lehetővé teszik, hogy a GATT 1947 II. Részét átmenetileg a legteljesebb olyan mértékben alkalmazzák, amely nem ellentétes a Jegyzőkönyv keltekor fennálló törvényekkel),
(iii) a GATT 1947 XXV. Cikkelye szerint nyújtott és a WTO Egyezmény6 hatálybalépésének időpontjában még érvényben lévő, felmentésekről szóló határozatok,
(iv) a GATT 1947 Szerződő Feleinek egyéb határozatai;
c) az alábbiakban felsorolt Egyetértések:
(i) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény II:1 b) Cikkelyének értelmezéséről,
(ii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. Cikkelyének értelmezéséről,
(iii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérleg rendelkezéseiről,
(iv) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXIV. Cikkelyének értelmezéséről,
(v) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerinti kötelezettségek alóli felmentésekről,
(vi) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. Cikkelyének értelmezéséről; valamint
d) az 1994. évi GATT-hoz csatolt Marrakesh-i Jegyzőkönyv.
a) A ,,Szerződő Félre'' történő hivatkozások a GATT 1994 rendelkezéseiben ,,Tag''-ra történő hivatkozásként értelmezendők. A ,,kevésbé fejlett Szerződő Félre'', illetve ,,fejlett Szerződő Félre'' történő hvatkozások ,,fejlődő ország Tag''-ra, illetve ,,fejlett ország Tag''-ra történt hivatkozásként értelmezendők. A ,,Végrehajtó Titkár''-ra történő hivatkozások ,,a WTO Vezérigazgató''-jára történő hivatkozásként értendők.
b) A GATT 1994 XV. Cikk 1., 2., és 8. pontjaiban, a XXXVIII. Cikkben, illetve a XII. és XVIII. Cikkekhez fűzött megjegyzésekben, valamint a XV. Cikk 2., 3., 6., 7. és 9. pontjaiban a speciális árfolyam-megállapodásokról szóló rendelkezésekben a közösen fellépő Szerződő Felekre történő hivatkozásokat a WTO-ra történt hivatkozásként kell értelmezni. Azon egyéb funkciókat, amelyeket a GATT 1994 rendelkezései a közösen fellépő Szerződő Felekre ruháznak, a Miniszteri Konferencia osztja fel.
c) (i) A GATT 1994 szövege angol, francia és spanyol nyelven hiteles.
(ii) A GATT 1994 francia nyelvű szövege az MTN.TNC/41 dokumentum A) Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítandó.
(iii) A GATT 1994 hiteles spanyol nyelvű szövege az Alapvető Jogi Szabályozások és Válogatott Dokumentumok sorozat 4. kötetében található szöveg, mely az MTN.TNC/41 dokumentum B) Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítanandó.
3. a) A GATT 1994 II. Részének rendelkezései nem vonatkoznak a specifikus kötelező törvénykezés szerint valamely Tag által hozott intézkedésekre, melyet az érintett Tag az előtt léptetett életbe, mielőtt a GATT 1947 Szerződő Felévé vált volna, és amelyek tiltják a külföldi építésű vagy külföldi átépítésű hajók kereskedelmi célú használatát, értékesítését vagy bérbeadását nemzeti vizek vagy valamely kizárólagos gazdasági zóna vizeinek pontjai között. Ez a mentesség az alábbiakra alkalmazandó:
– az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének folytatására vagy azonnali megújítására, valamint
– az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének módosítására olyan mértékig, hogy a módosítás ne csökkentse a GATT 1947 II. Része rendelkezéseivel való összhangot.
Ez a mentesítés a fent leírt jogszabályok alapján foganatosított olyan intézkedésekre korlátozódik, melyeket a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt bejelentettek és meghatároztak. Ha az ilyen jogszabályokat utólagosan oly módon módosítják, hogy az csökkentse a jogszabálynak a GATT 1994 II. Részével való összhangját, az már nem minősül a jelen pont szerint megengedettnek.
b) A Miniszteri Konferencia a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított nem később mint 5 éven belül át fogja tekinteni e mentesítést, majd ez után minden két évben mindaddig, amíg a mentesítés hatályban van, azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogy a mentesítés szükségességét létrehozó feltételek fennállnak-e még.
c) Az a Tag, amelynek intézkedései a jelen mentesség alá tartoznak, köteles évente részletes statisztikai bejelentést benyújtani, mely a releváns hajók tényleges és várható szállításainak 5 éves mozgó átlagából, valamint a jelen mentesség hatálya alá tartozó releváns hajók használatára, értékesítésére, bérletére vagy javítására vonatkozó további információból áll.
d) Az a Tag, amely úgy véli, hogy e mentesség oly módon működik, hogy az indokolja a mentességet igénybe vevő Tag területén épített hajók használatának, értékesítésének bérbeadásának vagy javításának a viszonossági alapon történő arányos korlátozását, szabadon bevezethet ilyen korlátozást a Miniszteri Konferencia előzetes értesítése mellett.
e) A jelen mentesség nem sértheti a jelen mentesség hatálya alá tartozó jogszabályok specifikus vonatkozásaival kapcsolatos megoldásokat, melyeket ágazati egyezmények keretében vagy más fórumokon tárgyalnak ki.
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
II. CIKK 1. b) PONTJA ÉRTELMEZÉSÉRŐL
A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. A II. Cikk 1. b) pontjából adódó jogok és kötelezettségek átláthatóságának biztosítása érdekében, az abban a rendelkezésben hivatkozott, a lekötött vámtételekre kivetett ,,egyéb vámok, vagy illetékek'' jellegét és szintjét a GATT 1994-hez csatolt Engedményes Listában annál a vámtételnél kell feltüntetni, amelyre alkalmazzák. Egyetértés van arról, hogy ez értelemszerűen nem változtat az ,,egyéb vámok, vagy illetékek'' jogi karakterén.
2. Az ,,egyéb vámok vagy illetékek'' lekötésének napja a II. Cikk céljaira 1994. április 15. Az ,,egyéb vámok vagy illetékek''-et ezért az ezen a napon érvényes szinten kell az Engedményes Listában feltüntetni. Az engedmények minden egyes későbbi újratárgyalásakor vagy új engedmények tárgyalásakor a kérdéses vámtétel alkalmazásának kezdési időpontja az új engedménynek a megfelelő Engedményes Listába való foglalásának napja lesz. Mindamellett annak az okmánynak a dátumát, amellyel egy adott vámtételre vonatkozó engedményt először foglaltak a GATT 1947-be vagy a GATT 1994-be, továbbra is szerepeltetni kell a Cserelapos Listák 6. oszlopában.
3. Az ,,egyéb vámokat vagy illetékeket'' minden egyes vámlekötés esetében fel kell tüntetni.
4. Ahol egy vámtétel már korábban is engedmény tárgya volt, ott a megfelelő Engedményes Listában feltüntetett ,,egyéb vámok vagy illetékek'' szintje nem lehet magasabb, mint az a szint, amelyet az engedménynek azon Engedményes Listába történt első beépítésekor elértek. Minden Tag számára fennáll a lehetőség, hogy kétségbe vonja valamely ,,egyéb vám vagy illeték'' fennállását azon az alapon, hogy a kérdéses tétel eredeti lekötése idején ilyen ,,egyéb vám vagy illeték'' nem létezett, valamint bármely feltüntetett ,,egyéb vám vagy illeték'' szintjének összhangját a korábban lekötött szinttel, a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított három éven belül, vagy ha ez későbbi időpont, akkor a kérdéses Listának a WTO Vezérigazgatójánál történt letétbe helyezésének napjától számított három éven belül.
5. Az ,,egyéb vámok vagy illetékek'' Engedményes Listában való feltüntetése nem érinti azok összhangját a GATT 1994 szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kivéve a 4. pont által érintetteket. Minden Tag fenntartja a jogot, hogy bármikor kétségbe vonja bármely ,,egyéb vám vagy illeték'' ezen kötelezettségekkel való összhangját.
6. A jelen Egyetértés alkalmazásának céljaira a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkek rendelkezései szolgálnak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.
7. Az Engedményes Listából, annak a GATT 1994-be történő foglalásáról rendelkező okmánynak a WTO Egyezmény hatálybalépéséig a GATT Szerződő Felek Vezérigazgatójánál vagy azután a WTO Vezérigazgatójánál történő letétbe helyezésének időpontjában kihagyott ,,egyéb vámokkal vagy illetékekkel'' azt a későbbiekben kiegészíteni nem lehet és semmelyik ,,egyéb vám vagy illeték'', amely az alkalmazás kezdési időpontjában az akkor érvényes szinthez képest alacsonyabb szinten lett megjelölve, nem állítható vissza arra a szintre, kivéve, ha az ilyen kiegészítések vagy változtatások az okmány letétbe helyezésének napjától számított hat hónapon belül történnek.
8. A 2. pontban leírt, az egyes engedmények GATT 1994. II. Cikk 1. b) pontja szerinti alkalmazásának kezdési időpontjára vonatkozó határozattal az 1980. március 26-i, az alkalmazás kezdési időpontjára vonatkozó határozat (BISD 27S/24) hatályát veszti.
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
XVII. CIKKE ÉRTELMEZÉSÉRŐL
figyelembe véve, hogy a XVII. Cikk a Tagok számára kötelezettségeket ír elő a XVII. Cikk 1. pontjában hivatkozott állami kereskedelmi vállalatok tevékenységére vonatkozóan, melyeknek összhangban kell lenniük a magánkereskedők importját vagy exportját érintő kormányzati intézkedésekre a GATT 1994-ben előírt diszkriminációmentes elbánás általános elveivel,
figyelembe véve továbbá, hogy a Tagok a GATT 1994 szerinti kötelezettségei vonatkoznak az állami kereskedelmi vállalatokat érintő kormányzati intézkedésekre,
elismerve, hogy jelen Egyetértés nem sérti a XVII. Cikkben leírt tartalmi fegyelmet
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. Az állami kereskedelmi vállalatok tevékenysége átláthatóságának biztosítása érdekében, ezen vállalatokat a Tagok az Árukereskedelmi Tanács részére bejelentik, hogy azokat az 5. pontban leírtak szerint felállított munkacsoport felülvizsgálhassa, összhangban az alábbi munkaértelmezéssel:
,,A kormányzati és nem-kormányzati vállalatok, beleértve a terméktanácsokat is, amelyeknek kizárólagos vagy különleges jogokat vagy előjogokat biztosítottak, a törvényi vagy alkotmányos jogkört is beleértve, amelynek gyakorlásakor ezek vásárlásaikon vagy eladásaikon keresztül befolyásolják az import vagy export szintjét vagy irányát.''
Ez a bejelentési követelmény nem vonatkozik olyan termékek importjára, amelyek azonnali vagy végső fogyasztása kormányzati vagy a fentiekben meghatározott vállalat általi felhasználás során történik, és a termék más módon nem kerül viszonteladásra vagy eladásra szánt áruk előállításához való felhasználásra.
2. Ezen Egyetértés előírásainak figyelembevételével minden egyes Tag felülvizsgálja az állami kereskedelmi vállalatokról az Árukereskedelmi Tanács számára benyújtandó bejelentések vonatkozásában követett politikáját. A felülvizsgálat során minden Tag tekintettel lesz a bejelentések lehetséges maximális átláthatósága biztosításának szükségességére oly módon, hogy az lehetővé tegye a bejelentésben szereplő vállalatok működési módjainak és működésük nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának világos megítélését.
3. A bejelentéseket az állami kereskedelemre vonatkozó, 1960. május 24-én elfogadott kérdőív alapján (BISD 9S/184–185) készítik el azon egyetértés szerint, hogy a Tagok az 1. pontban említett vállalatokat bejelentik függetlenül attól, hogy importra vagy exportra ténylegesen sor került-e.
4. Bármely Tag, amelynek oka van azt hinni, hogy egy másik Tag nem megfelelően teljesítette bejelentési kötelezettségét, az érintett Taghoz fordulhat az ügyben. Ha az ügyet nem sikerült kielégítően megoldani, viszontbejelentést nyújthat be az Árukereskedelmi Tanácshoz az 5. pont szerint felállított munkacsoportban történő vizsgálat céljából az érintett Tag egyidejű értesítése mellett.
5. Munkacsoport felállítására kerül sor az Árukereskedelmi Tanács nevében a bejelentések és viszontbejelentések felülvizsgálatára. E felülvizsgálat fényében és a XVII. Cikk 4. c) pontjának sérelme nélkül, az Árukereskedelmi Tanács ajánlásokat tehet a bejelentések megfelelő voltára és további információk szükségességére vonatkozóan. A munkacsoport a kapott bejelentések fényében ugyancsak megvizsgálja az állami kereskedelemre vonatkozó, fent említett kérdőív megfelelő voltát és az 1. pont szerint bejelentett állami kereskedelmi vállalatok körét. Ugyancsak kidolgoz egy, a kormányok és vállalatok közötti kapcsolatok fajtáit és az ezen vállalatok által folytatott tevékenységek típusait bemutató illusztratív listát, amely releváns lehet a XVII. Cikk céljaiból. Egyetértés van arról, hogy a Titkárság a munkacsoport számára általános háttérdokumentumot készít az állami kereskedelmi vállalatok nemzetközi kereskedelmet érintő tevékenységéről. A munkacsoportban való tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, aki részvételi szándékát jelzi. A munkacsoport a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül, ezután legalább évente egyszer ülésezik. Évenként jelentést készít az Árukereskedelmi Tanácsnak.7
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY FIZETÉSI MÉRLEG RENDELKEZÉSEIRŐL
elismerve a GATT 1994 XII. és XVIII B) Cikkeinek és az 1979. november 28-án elfogadott, Fizetési Mérleg Okokból hozott Kereskedelmi Intézkedésekről szóló Nyilatkozat (BISD 26S/205–209 a jelen Egyetértésben a továbbiakban: 1979. évi Nyilatkozat) rendelkezéseit, és abból a célból, hogy világossá tegyék e rendelkezéseket8
ezennel a következőkben állapodnak meg:
Az intézkedések alkalmazása
1. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosan meghirdetik a fizetési mérleg okokból hozott importkorlátozó intézkedések megszüntetésének menetrendjét. Egyetértés van arról, hogy e menetrendek a fizetési mérleg helyzet változásainak figyelembevételével, ahogyan az helyénvaló, módosíthatók. Ha a menetrend nyilvános meghirdetését valamely Tag elmulasztja, ennek okait igazolnia kell.
2. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy előnyben részesítik azokat az intézkedéseket, amelyek a legkisebb mértékben kereskedelem zavaró hatásúak. Az ilyen intézkedések (jelen Egyetértésben a továbbiakban: áralapú intézkedések) úgy értendők, hogy magukban foglalják az import vámpótlékot, az import letéti követelményeket vagy más egyenértékű kereskedelmi intézkedést, amely az importált áruk árát befolyásolja. Egyetértés van arról, hogy a II. Cikk rendelkezései ellenére a fizetési mérleg okokból hozott áralapú intézkedések az adott Tag Engedményes Listájában szereplő vámokon túlmenően alkalmazhatók. A Tagnak továbbá jeleznie kell azt a mértéket, amellyel az áralapú intézkedés túllépi a lekötött vámot, világosan és elkülönítve, a jelen Egyetértés bejelentési eljárásának megfelelően.
3. A Tagok törekszenek arra, hogy elkerüljék új mennyiségi korlátozások bevezetését fizetési mérleg okokból, kivéve, ha kritikus fizetési mérleg helyzetben áralapú intézkedések nem képesek megállítani a külső fizetési helyzet súlyos romlását. Azokban az esetekben, amelyekben egy Tag mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, igazolnia kell annak okait, hogy az áralapú intézkedés miért nem megfelelő eszköz a fizetési mérleg helyzet kezelésére. A mennyiségi korlátozást fenntartó Tagnak az egymást követő konzultációkon jeleznie kell az ilyen intézkedések kiterjedésének és korlátozó hatásának jelentős csökkentése terén elért előrehaladást. Egyetértés van arról, hogy fizetési mérleg okokból egynél több fajtájú korlátozó importintézkedés nem alkalmazható egyazon termékre.
4. A Tagok megerősítik, hogy fizetési mérleg okokból bevezetett importkorlátozó intézkedések csak abból a célból alkalmazhatók, hogy az import általános szintjét ellenőrzés alatt tartsák, és nem haladhatják meg a fizetési mérleg helyzet kezeléséhez szükséges mértéket. Azért, hogy minimálisra csökkenjen bármely járulékos védelmi hatás, a Tagnak a korlátozásokat átlátható módon kell működtetnie. Az importőr Tag hatóságainak megfelelően indokolniuk kell azokat az ismérveket, amelyek alapján a korlátozás alá vont termékeket meghatározták. A XII. Cikk 3. és XVIII. Cikk 10. pontja szerint a Tagok bizonyos alapvető termékek esetében kizárhatják vagy korlátozhatják az általánosan alkalmazott vámpótlékok vagy egyéb fizetési mérleg okokból hozott intézkedések alkalmazását. Az ,,alapvető termékek'' fogalma alatt olyan termékek értendők, amelyek alapvető fogyasztási szükségletet elégítenek ki, vagy amelyek hozzájárulnak a Tag erőfeszítéseihez a fizetési mérleg helyzetének javítására, mint például tőkejavak vagy termeléshez szükséges inputok. A mennyiségi korlátozások működtetésekor az egyedi engedélyezést a Tag csak akkor alkalmazhatja, ha az elkerülhetetlen, és azt fokozatosan meg kell szüntetnie. Megfelelő indoklást kell adni arról, hogy milyen ismérvek alapján történik a megengedett import mennyiségének és értékének meghatározása.
Fizetési mérleg konzultációs eljárások
5. A Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottsága (jelen Egyetértésben a továbbiakban: Bizottság) konzultációkat tart az összes létező fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedés felülvizsgálatára. A bizottsági tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, amely részvételi szándékát kinyilvánítja. A Bizottság az 1970. április 28-án elfogadott fizetési mérleg korlátozásokra vonatkozó konzultációs eljárásokat (BISD 18S/48–53 jelen Egyetértésben a továbbiakban: teljes körű konzultációs eljárások) követi, az alábbi rendelkezésekre figyelemmel:
6. Az új korlátozásokat alkalmazó vagy a meglévő korlátozásai általános szintjét az intézkedések lényeges fokozásával emelő Tag az ilyen intézkedés elfogadásától számított négy hónapon belül konzultál a Bizottsággal. Az ilyen intézkedést bevezető Tag kérheti, hogy a konzultáció a XII. Cikk 4. a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja alapján történjen, ahogyan az helyénvaló. Ha ilyen kérés nem érkezik, a Bizottság elnöke felkéri a Tagot ilyen konzultáció tartására. A konzultáción megvizsgálható tényezők magukban foglalják többek között a fizetési mérleg okokból hozott új fajtájú importkorlátozó intézkedések bevezetését, vagy a korlátozás szintjének, illetve termékkörének növelését.
7. A Bizottság minden fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozást időszakonként felülvizsgál a XII. Cikk 4. b) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. b) pontja alapján annak lehetőségével, hogy a konzultációk periódusát módosítsa a konzultáló Taggal egyetértésben vagy valamilyen külön felülvizsgálati eljárás alapján, amelyre az Általános Tanács tehet ajánlást.
8. Legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok vagy liberalizációs erőfeszítéseiket a Bizottságnak korábbi konzultációk alkalmával bemutatott menetrenddel összhangban folytató fejlődő ország Tagok esetében konzultáció tartható, az 1972. december 19-én jóváhagyott egyszerűsített eljárás (BISD 20S/47–49 a jelen Egyetértésben a továbbiakban: egyszerűsített konzultációs eljárás) szerint. Egyszerűsített konzultációs eljárást akkor is lehet folytatni, amikor a fejlődő ország Tag Kereskedelempolitikai Felülvizsgálata ugyanabban a naptári évben szerepel napirenden, mint a konzultációkra kijelölt időpont. Ilyen esetben a döntést, hogy teljes körű konzultációt tartsanak-e, az 1979. évi Nyilatkozat 8. pontjában felsorolt tényezők alapján kell meghozni. A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok esetét kivéve, egyszerűsített konzultációs eljárás keretében legfeljebb két egymást követő konzultáció tartható.
Bejelentés és dokumentáció
9. A Tag bejelenti az Általános Tanács részére a fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedések bevezetését vagy az azok alkalmazásában bekövetkezett bármilyen módosítást valamint az ilyen intézkedések visszavonására vonatkozó, az 1. pontban foglaltak szerint bejelentett menetrend bármilyen módosítását. Lényegi változásokat a közzététel előtt vagy legkésőbb 30 nappal az után kell az Általános Tanács részére bejelenteni. A Tag évente összegző bejelentést bocsát a Titkárság rendelkezésére, mely tartalmazza a törvényekben, a szabályozásban, a politikai állásfoglalásokban vagy nyilvános közleményekben bekövetkező minden változásról, hogy a Tagok azokat megvizsgálhassák. A bejelentéseknek teljes körű információt kell tartalmazniuk, amennyire csak lehetséges a vámsorok szintjén, az alkalmazott intézkedések fajtájáról, az intézkedés működtetésének ismérveiről, a termékkörről és az érintett kereskedelmi forgalomról.
10. Bármely Tag kérésére a Bizottság felülvizsgálhatja a bejelentéseket. Az ilyen felülvizsgálat a bejelentéssel kapcsolatban felvetődő egyedi kérdések tisztázására vagy annak vizsgálatára korlátozódik, hogy szükséges-e a XII. Cikk 4. a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja szerinti konzultáció. Azok a Tagok, amelyeknek okuk van feltételezni, hogy egy másik Tag importkorlátozó intézkedést fizetési mérleg okokból alkalmaz, felhívhatják erre a Bizottság figyelmét. A Bizottság elnöke információt kér az intézkedésről, és azt az összes Tag rendelkezésére bocsátja. A Bizottság tagjai azon jogának sérelme nélkül, hogy a konzultáció során az ügyeket megfelelő módon tisztázhassák, a konzultáló Taghoz megfontolás céljából előzetesen kérdések intézhetők.
11. A konzultáló Tag a konzultációkra elkészíti az Alapdokumentumot, amely más fontosnak tartott információn túl az alábbiakat tartalmazza:
a) áttekintést a fizetési mérleg helyzetről és kilátásokról, beleértve a fizetési mérleg helyzetre hatással lévő belső és külső tényezőkre vonatkozó megfontolásokat és azokat a hazai politikai intézkedéseket, amelyeket a megalapozott és tartós egyensúly helyreállítására hoztak;
b) a fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozások teljes körű leírását, jogi alapját, valamint a védelem mellékhatásainak csökkentésére tett lépéseket;
c) a legutolsó konzultáció óta tett intézkedéseket az importkorlátozások liberalizálására a Bizottság következtetései fényében;
d) a fennmaradó korlátozások kiküszöbölésére és fokozatos enyhítésére vonatkozó terveket.
Utalás történhet, amennyiben idevág, arra az információra, amelyeket a WTO-hoz más bejelentésekben vagy jelentésekben benyújtottak. Egyszerűsített konzultációs eljárás esetén a konzultáló Tag az Alapdokumentumban felsorolt elemekről szóló lényeges információt tartalmazó írásos nyilatkozatot tesz.
12. A Titkárság a Bizottságban történő konzultációk megkönnyítésére tényszerű háttéranyagot készít, amely a konzultációkra vonatkozó terv különböző aspektusaival foglalkozik. Fejlődő ország Tag esetében a Titkársági dokumentum a külpiaci környezetnek a konzultáló Tag fizetési mérlegére és kilátásaira kifejtett hatására vonatkozó releváns háttér- és elemző anyagot is tartalmaz. A Titkárság technikai segítségnyújtási szolgálata a fejlődő ország Tag kívánságára segítséget ad a konzultációk dokumentációjának elkészítéséhez.
Fizetési mérleg konzultációk során született következtetések
13. A Bizottság konzultációiról az Általános Tanácsnak jelent. Teljes körű konzultációs eljárás alkalmazása esetén a jelentés megjelöli a Bizottságnak a konzultációs terv különböző elemeiről szóló következtetéseit, valamint azokat a tényeket és indítékokat, amelyeken ezek alapulnak. A Bizottság törekszik arra, hogy következtetései a XII., XVIII. B) Cikkek, az 1979-es Nyilatkozat és a jelen Egyetértés végrehajtásának elősegítését célzó ajánlásokra vonatkozó javaslatokat is tartalmazzanak. Azokban az esetekben, amikor fizetési mérleg okokból hozott korlátozó intézkedések visszavonására menetrendet adnak meg, az Általános Tanács ajánlhatja, hogy azt a Tagot, amely az ilyen menetrendet betartja, tekintsék úgy, mint amely eleget tesz a GATT 1994 alapján fennálló kötelezettségeinek. Minden olyan esetben, amikor az Általános Tanács konkrét ajánlásokat tesz, a Tag jogait és kötelezettségeit az ilyen ajánlások fényében kell értékelni. Az Általános Tanács által teendő ajánlásokra vonatkozó konkrét javaslat hiányában a Bizottság következtetései a Bizottságban elhangzott különböző nézeteket rögzítik. Egyszerűsített konzultációs eljárás alkalmazása esetében a jelentés magában foglalja a Bizottságban megvitatott fő elemek összefoglalását és határozatot arról, hogy szükség van-e teljes körű konzultációs eljárásokra.
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
XXIV. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL
tekintetbe véve a GATT 1994 XXIV. Cikkének rendelkezéseit,
elismerve, hogy a GATT 1947 létrehozása óta a vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek száma és fontossága nagymértékben megnőtt, és mára már a világkereskedelem jelentős hányadát fedik le,
elismerve, hogy az ilyen megállapodások felei, szorosabb gazdasági integrációjuk révén hozzájárulhatnak a világkereskedelem bővüléséhez,
elismerve továbbá, hogy ez a hozzájárulás nő, ha a vámoknak és egyéb korlátozó kereskedelmi szabályozásoknak az integrációt alkotó területek között történő megszüntetése kiterjed a kereskedelem egészére, és csökken bármely főbb kereskedelmi szektor kizárása esetén,
újra megerősítve, hogy az ilyen megállapodások célja a kereskedelem előmozdítása az integrációt alkotó területek között, és nem akadályok emelése más Tagok ezen területekkel folytatott kereskedelme elé; és azt, hogy ezek kialakításánál vagy bővítésénél az abban résztvevők a lehető legnagyobb mértékben kerüljék el a többi Taggal folytatott kereskedelemre való kedvezőtlen hatás kiváltását,
abban a meggyőződésben, hogy szükség van az Árukereskedelmi Tanács szerepe hatékonyságának megerősítésére a XXIV. Cikk szerint bejelentett megállapodások felülvizsgálata során, az új vagy bővített megállapodások értékelésére vonatkozó kritériumok és eljárások tisztázásával, és az összes, XXIV. Cikk szerinti, megállapodás átláthatóságának javításával,
elismerve a közös értelmezés szükségességét a Tagok XXIV. Cikk 12. pontjában leírt kötelezettségeinek tekintetében
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. A vámunióknak, szabadkereskedelmi övezeteknek és vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásoknak ahhoz, hogy összhangban álljanak a XXIV. Cikkel, meg kell felelniük, többek között ezen Cikk 5., 6., 7. és 8. pontjában szereplő rendelkezéseknek.
2. A vámunió kialakítása előtt és után alkalmazott vámok és más kereskedelmi rendelkezések általános hatásának a XXIV. Cikk 5. a) pontja szerinti értékelése a vámok és illetékek vonatkozásában a súlyozott vámátlag és a beszedett vám átfogó felmérésére épül. Ez a felmérés a vámunió által egy korábbi reprezentatív időszakról szolgáltatott import statisztikákon alapul, vámsoronként, értékben és mennyiségben, WTO származási ország szerinti bontásban. A Titkárság a súlyozott vámátlagot és a beszedett vámot a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulója vámajánlatainak értékelésénél használt módszer szerint számítja ki. Az e célra figyelembe veendő vámok és illetékek a ténylegesen alkalmazott vámtételek. A Tagok elismerik, hogy az egyéb kereskedelmi rendelkezésekből eredő hatás átfogó felmérése céljaira – amelyeknél a számszerűsítés és összesítés nehéz – szükséges lehet egyes intézkedések, szabályok, termékek és az érintett kereskedelmi forgalom vizsgálata.
3. Az ,,ésszerű időtartam'', amelyre a XXIV. Cikk 5. c) pont utal, csak rendkívüli esetben haladhatja meg a 10 évet. Azokban az esetekben, amikor a Tagok, akik egy ideiglenes megállapodás felei, úgy gondolják, hogy 10 év nem lesz elégséges, teljeskörű magyarázatot kell adniuk az Árukereskedelmi Tanácsnak a hosszabb időszak szükségességéről.
4. A XXIV. Cikk 6. pontja határozza meg azt az eljárást, amelyet követni kell, amennyiben egy vámuniót létrehozó Tag lekötött vámtétel emelését javasolja. Ebben a vonatkozásban a Tagok újra megerősítik, hogy a XXVIII. Cikkben meghatározott eljárást, ahogyan azt az 1980. november 10-én (BISD 275/26–28) elfogadott irányelvek és a GATT 1994 XXVIII. Cikkének értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti, azelőtt kell megkezdeni, mielőtt vámengedmények módosítására vagy visszavonására sor kerül vámunió vagy vámunió létrejöttéhez vezető ideiglenes megállapodás létrehozása alkalmával.
5. Ezeket a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatják egy kölcsönösen kielégítő kompenzációs kiigazítás elérése érdekében. Az ilyen tárgyalások során, a XXIV. Cikk 6. pontjának megfelelően figyelembe veszik vámunió létrehozásakor az azonos vámsorokhoz tartozó vámoknak a vámunió más tagjai által történő csökkentését. Amennyiben e csökkentések nem lennének elegendőek a szükséges kompenzációs kiigazításra, a vámunió kompenzációt ajánl fel, amely más vámsorhoz tartozó vámok csökkentésének formáját öltheti. Ezt az ajánlatot azok a Tagok fontolják meg, amelyek a módosítandó vagy visszavonandó lekötésre vonatkozó tárgyalási joggal rendelkeznek. Amennyiben a kompenzációs kiigazítás elfogadhatatlan marad, folytatni kell a tárgyalásokat. Ahol az ilyen erőfeszítések ellenére kompenzációs kiigazításról a XXVIII. Cikk – amint azt a GATT 1994 XXVIII. Cikke értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti – szerint folytatott tárgyalásokon egy, a tárgyalások megkezdésétől számított ésszerű időn belül nem sikerül megegyezést elérni, a vámunió mindazonáltal szabadon módosíthatja vagy vonhatja vissza az engedményeket; ezután az érintett Tagok is lényegében azonos értékű engedményeket szabadon visszavonhatnak a XXVIII. Cikkel összhangban.
6. A GATT 1994 nem ró kötelezettséget azon Tagokra, amelyek vámunió létrehozása vagy vámunió létrehozásához vezető ideiglenes megállapodás következtében vámcsökkentésből származó előnyökhöz jutnak, hogy az abban résztvevőknek kompenzációs kiigazítást nyújtsanak.
Vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek
felülvizsgálata
7. A XXIV. Cikk 7. a) pontja alapján tett összes bejelentést munkacsoport vizsgálja meg a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései és ezen Egyetértés 1. pontjának fényében. A munkacsoport jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak az e téren tett megállapításairól. Az Árukereskedelmi Tanács olyan ajánlásokat tehet a Tagoknak, amelyeket megfelelőnek tart.
8. Ideiglenes megállapodások vonatkozásában a munkacsoport jelentésében megfelelő ajánlásokat tehet a javasolt időkeretre és a vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának befejezéséhez szükséges intézkedésekre. Amennyiben szükséges, a megállapodást tovább vizsgálhatja.
9. Ideiglenes megállapodásban részt vevő Tagok a megállapodásban lefektetett terv és ütemezés lényegi módosításairól értesítik az Árukereskedelmi Tanácsot és a Tanács – kérésre – a módosításokat megvizsgálja.
10. Ha a XXIV. Cikk 7. a) pontja szerint bejelentett ideiglenes megállapodás nem tartalmaz tervet és ütemezést, ellentétben a XXIV. Cikk 5. c) pontjával, a munkacsoport jelentésében ajánlást tesz ilyen tervre és ütemezésre. A résztvevők nem tarthatnak fenn, illetve nem hozhatnak létre – az esettől függően – ilyen megállapodást, ha nem hajlandók az ezen ajánlásoknak megfelelő módosításokra. Az ajánlások alkalmazásának további felülvizsgálatáról intézkedni kell.
11. A vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek tagjai időszakonként jelentést tesznek az Árukereskedelmi Tanácsnak a vonatkozó megállapodások működéséről, ahogyan azt a GATT 1947 Szerződő Felei előirányozták a GATT 1947 Tanácsa számára adott, a regionális megállapodásokról szóló jelentéstételre vonatkozó utasításukban (BISD 18S/38). A megállapodásokban bekövetkezett bármely lényeges változást és/vagy fejleményt megtörténtükkor kell bejelenteni.
12. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, igénybe lehet venni minden olyan ügyben, amely a XXIV. Cikk vámuniókra, szabadkereskedelmi övezetekre vagy vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásából adódik.
13. A GATT 1994 alapján minden egyes Tag teljes felelősséget visel a GATT 1994 összes rendelkezéseinek betartásáért és minden rendelkezésére álló ésszerű intézkedést meghoz annak érdekében, hogy ezeket a területén belüli regionális vagy helyi kormányok és hatóságok is betartsák.
14. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, lehet igénybe venni olyan, valamely Tag területén belüli regionális vagy helyi kormány intézkedéseire, amelyek annak betartását érintik. Amikor a Vitarendezési Testület úgy dönt, hogy a GATT 1994 rendelkezését nem tartották be, a felelős Tag megteszi az annak betartását biztosító, rendelkezésére álló, ésszerű intézkedéseket. A kompenzációra és az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a kötelezettségek betartását nem volt lehetséges biztosítani.
15. Minden egyes Tag vállalja, hogy a GATT 1994 évi működését érintő, saját területén belül hozott intézkedéseire vonatkozó, más Tag által tett felvetéseket méltányos megfontolás tárgyává teszi, és megfelelő alkalmat nyújt konzultációkra.
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY SZERINTI KÖTELEZETTSÉGEK ALÓLI FELMENTÉSRŐL
A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. A felmentésre vagy meglévő felmentés időbeli hatályának meghosszabbítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a Tag által javasolt intézkedéseket, a specifikus politikai célokat, amelyek elérésére a Tag törekszik, és azokat az okokat, amelyek a Tagot meggátolják abban, hogy politikai céljait a GATT 1994 szerinti kötelezettségeivel összhangban lévő intézkedésekkel érje el.
2. Minden, a WTO Egyezmény hatálybalépése napján érvényben lévő felmentés megszűnik, kivéve, ha a fenti eljárásoknak és a WTO Egyezmény IX. Cikkének megfelelően annak időbeli hatályát meghosszabbítják a lejárata napján, vagy a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
3. Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy a GATT 1994-ből eredő valamely előnye hatálytalanításra vagy hatásában gyengítésre kerül
a) annak következtében, hogy a Tag – amely a felmentést kapta – elmulasztja a felmentés feltételeinek betartását; vagy
b) a felmentés előírásainak és feltételeinek megfelelő intézkedés alkalmazásából adódóan
igénybe veheti a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.
EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS
VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY
XXVIII. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL
A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. Engedmények módosítása vagy visszavonása céljára, az a Tag tekintendő főszállítói érdekeltséggel rendelkezőnek, amennyiben nem rendelkezik máris a XXVIII. Cikk 1. pontjában leírt eredeti tárgyalási joggal vagy főszállítói érdekeltséggel, akinek az engedmény által érintett exportja (azaz a terméknek az engedményt módosító vagy visszavonó Tag piacára irányuló exportja) teljes exportjához viszonyított részaránya a legnagyobb. Mindazonáltal megállapodás jött létre arról, hogy az Árukereskedelmi Tanács ezt a pontot a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt éven belül felülvizsgálja, hogy eldöntse, kielégítően működött-e ez az ismérv a tárgyalási jogok kis- és közepes exportőr Tagok számára kedvező újraelosztásának biztosításában. Amennyiben nem, megfontolja a lehetséges továbbfejlesztést, beleértve – megfelelő adatok rendelkezésre állásának fényében – olyan ismérv elfogadását, amely az engedmény által érintett exportnak a szóban forgó termék összes piacára irányuló exportjában való részarányán alapul.
2. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy fennáll az 1. pont szerinti főszállítói érdekeltsége, igényét írásban közli az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatja a Titkárságot. Ezekben az esetekben az 1980. november 10-én elfogadott, a ,,XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások'' 4. pontját (BISD 27S/26–28) kell alkalmazni.
3. Annak meghatározásában, hogy mely Tagok rendelkeznek főszállítói érdekeltséggel (akár a fenti 1. pont, akár a XXVIII. Cikk 1. pontja szerint) vagy lényeges érdekeltséggel, csak az érintett termék legnagyobb kedvezményes elbánás alapján folytatott kereskedelmét lehet figyelembe venni. Mindazonáltal figyelembe veszik az érintett termékek nem szerződéses preferenciák keretében bonyolított kereskedelmét is, amennyiben a szóban forgó kereskedelem preferenciális elbánásából történő részesedése megszűnt, és ilyenformán, az az engedmények módosítására vagy visszavonására vonatkozó tárgyalások idejére vagy a tárgyalások lezárásáig az legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti kereskedelemmé válik.
4. Új termékre vonatkozó vámengedmény módosítása vagy visszavonása esetén (azaz olyan terméknél, melyről nem áll rendelkezésre hároméves kereskedelmi statisztika) azt a Tagot, amelynek arra a vámsorra, amely alá a terméket jelenleg vagy korábban osztályozták, eredeti tárgyalási joga volt, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó engedményre is eredeti tárgyalási joga áll fenn. A főszállítói vagy a lényeges érdekeltség meghatározásánál és a kompenzáció kiszámításánál tekintetbe kell venni, többek között, az exportáló Tag termelési kapacitását és beruházásait az érintett termékben, valamint az export növekedésére vonatkozó becsléseket, illetve az importőr Tagnál adott termék esetében a keresletre vonatkozó előrejelzéseket is. Egyetértés van arról, hogy e pont céljaira az ,,új termék'' tartalmazza a meglévő vámsorból való kiemeléssel létrehozott új vámtételt is.
5. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy a 4. pont alapján főszállítói vagy lényeges érdekeltsége van, igényét írásban kell közölnie az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatnia a Titkárságot. Ezekben az esetekben a fent említett ,,XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások'' 4. pontját kell alkalmazni.
6. Amennyiben valamely korlátozás nélküli vámengedményt vámkontingenssel váltják fel, a kompenzáció mértékének meg kell haladnia az engedmény módosítása által ténylegesen érintett kereskedelem nagyságát. A kompenzáció kiszámításának alapjául az a mérték szolgál, amellyel a jövőre vonatkozó kereskedelmi kilátások a kontingens szintjét meghaladják. Egyetértés van arról, hogy a jövőbeni kereskedelmi kilátások kiszámítása az alábbi tényezőkön alapszik, attól függően, hogy melyik a nagyobb:
a) a legutolsó reprezentatív hároméves időszak átlagos évi kereskedelmi forgalma megnövelve ugyanezen időszak átlagos évi importnövekedési ütemével vagy 10%-kal, attól függően, hogy melyik a nagyobb; vagy
b) a legutolsó év 10%-kal megnövelt kereskedelmi forgalma.
Egy tag kompenzációs kötelezettsége egy esetben sem haladhatja meg azt a kötelezettséget, amelyet az engedmény teljes visszavonása vonna maga után.
7. Minden Tag, amelynek akár a fenti 1. pont vagy a XXVIII. Cikk 1. pontja alapján módosított vagy visszavont engedmény esetén főszállítói érdekeltsége van, eredeti tárgyalási jogot élvez a kompenzációs engedmények terén, hacsak a kompenzáció más formájában nem egyeznek meg az érintett Tagok.
1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA-
ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLT MARRAKESH-I JEGYZŐKÖNYV
tárgyalásokat folytatván a GATT 1947 keretében az Uruguay-i Fordulóról szóló Miniszteri Deklaráció szerint
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt, valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994-hez csatolt azon Tagra vonatkozó Engedményes Listává válik azon a napon, amikor a WTO Egyezmény az adott Tag számára hatályba lép. Bármilyen, a legkevésbé fejlett országok javára szóló intézkedésekről hozott Miniszteri Határozat szerint benyújtott engedményes listát a jelen Jegyzőkönyvhöz csatoltnak kell tekinteni.
2. Az egyes Tagok által jóváhagyott vámcsökkentéseket öt egyenlő csökkentési ütemben kell végrehajtani, kivéve, amennyiben azt a Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az első ilyen csökkentést a WTO Egyezmény hatálybalépésének napján kell végrehajtani, majd minden egyes ez után következő csökkentés a rákövetkező évek mindegyikének január 1. napjától hatályos, és a végső szint végrehajtási időpontja nem lehet később, mint a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított négy év, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az a Tag, amely a WTO Egyezményt annak hatálybalépése után fogadja el, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg, köteles azon a napon, amelyen az Egyezmény az ilyen Tag számára hatályba lép mindazokat a csökkentési ütemeket végrehajtani, amelyek már megvalósultak, együtt azokkal a csökkentésekkel, amelyeket az előző mondat szerint a rákövetkező év január 1-jével köteles lett volna végrehajtani, és köteles az összes fennmaradó csökkentési ütemet az előző mondatban meghatározott menetrend szerint végrehajtani. A csökkentett vámokat minden egyes szakaszban az első tizedes jegyre kell kerekíteni. A Mezőgazdasági Megállapodás 2. Cikkében meghatározott mezőgazdasági termékeknél a csökkentések szakaszolását oly módon kell végrehajtani, ahogyan azt a Tagok Engedményes Listáinak vonatkozó részei meghatározzák.
3. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listákban foglalt engedmények és kötelezettségvállalások végrehajtását kérésre a Tagok általi multilaterális vizsgálatnak vetik alá. Ez azonban nem sértheti a Tagoknak a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében foglalt egyezmények szerinti jogait és kötelezettségeit.
4. Azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994 Engedményes Listájává vált az 1. pont rendelkezései szerint, az ilyen Tag bármikor szabadon visszatarthatja, vagy visszavonhatja részben vagy egészben az ilyen Engedményes Listában megadott engedményt bármely olyan termék tekintetében, amelynek a fő szállítója egy olyan másik Uruguay-i Forduló résztvevő, melynek engedményes listája még nem vált a GATT 1994 Engedményes Listájává. Az ilyen intézkedést azonban csak az után lehet foganatosítani, hogy az Árukereskedelmi Tanácsot az engedmény visszatartásáról vagy visszavonásáról írásban értesítették, és miután, kérésre, bármely Taggal, amelynek vonatkozó engedményes listája már GATT 1994 Engedményes Listájává vált, és amelynek az érintett termékhez lényegi érdekei fűződnek, konzultációt tartottak. Az így visszatartott vagy visszavont engedményeket attól a naptól fogva kell alkalmazni, amely napon a fő szállítói érdekeltséggel rendelkező Tag engedményes listája a GATT 1994 Engedményes Listájává válik.
5. a) A Mezőgazdasági Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül a GATT 1994 II. Cikkének 1. b) és 1. c) pontjaiban az Egyezmény keltére történt hivatkozás céljaira minden egyes olyan termék tekintetében, amelyre a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listában engedményt nyújtanak, az alkalmazandó dátum a jelen Jegyzőkönyv dátuma.
b) A GATT 1994 II. Cikkének 6. a) pontjában az Egyezmény dátumára történő hivatkozás céljaira a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listák tekintetében az alkalmazandó időpont a jelen Jegyzőkönyv dátuma.
6. Az engedményes listák III. Részében foglalt, nem vám jellegű intézkedésekkel kapcsolatos engedmények módosítása vagy visszavonása esetén a GATT 1994 XVIII. Cikkének és az 1980. november 10-én elfogadott ,,XXVIII Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások'' (BISD 27S/26–28) rendelkezései alkalmazandók. Ez nem sértheti a Tagoknak a GATT 1994 szerinti jogait és kötelezettségeit.
7. Minden esetben, amikor valamely, a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes lista bármely termék esetében kevésbé kedvező elbánást eredményez, mint amilyet az ilyen termékre a GATT 1947 Engedményes Listái a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt tartalmaztak, az a Tag, amelyre az engedményes lista vonatkozik, úgy tekintendő, hogy megtette a megfelelő intézkedéseket, ami a GATT 1947 vagy 1994 XXVIII. Cikke releváns rendelkezései szerint egyébként szükségesek lettek volna. E pont rendelkezései kizárólag Egyiptomra, Perura, Dél-Afrikára és Uruguayra vonatkoznak.
8. Az ide csatolt Engedményes Listák angol, francia vagy spanyol nyelven hitelesek, ahogyan azt az egyes Engedményes Listák meghatározzák.
9. A jelen Jegyzőkönyv 1994. április 15-én kelt.
MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS
elhatározván, hogy megteremtik a mezőgazdasági kereskedelem reformjának kiindulási alapját a Punta del Este-i Nyilatkozatban lefektetett tárgyalási célokkal összhangban,
emlékeztetve arra, hogy az Uruguay-i Forduló Félidős Felülvizsgálata során megállapodás született arról, hogy a hosszú távú cél ,,a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének a megteremtése, valamint, hogy a reformfolyamatot a támogatásokkal és az importtal szembeni védelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalásokkal és a szilárdabb és hatékonyabban működő GATT szabályok és kötelmek megalkotásával indítsák'',
emlékeztetve továbbá arra, hogy ,,a fent említett hosszú távú cél a mezőgazdasági támogatások és az importtal szembeni védelem egy – megegyezés alapján – meghatározott időn belül történő jelentős és fokozatos csökkentése, melynek eredményeként lehetővé válik a világ agrárpiacán fennálló korlátozások és torzulások kiigazítása illetve elkerülése'',
elkötelezve amellett, hogy specifikus és kötelező erejű kötelezettségeket vállalnak a következő területek mindegyikén: piacrajutás, belső támogatás, exportverseny, továbbá megállapodásra jutnak az állat- és növényegészségügyi kérdésekben,
megállapodva abban, hogy a piacrajutási kötelezettségvállalások végrehajtása során a fejlett ország Tagok teljes mértékben figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos szükségleteit és körülményeit azzal, hogy ezen Tagok szempontjából különös érdeket képviselő mezőgazdasági termékek számára, beleértve a Félidős Felülvizsgálat során született megállapodásoknak megfelelően a trópusi mezőgazdasági termékek kereskedelmének lehető legteljesebb libaralizálását, valamint a tiltott kábítószerek alapanyagául szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikáció szempontjából különösen fontos termékek számára nagyobb mértékben javítják a piacrajutás lehetőségeit és feltételeit,
figyelembe véve, hogy a reformprogram részét képező kötelezettségeket a méltányosság szem előtt tartásával minden Tagnak vállalnia kell, figyelemmel a nem-kereskedelmi vonatkozásokra, beleértve az élelmiszerellátás biztonságát és a környezet védelmének szükségességét; figyelembe véve azt, hogy megállapodás szerint a fejlődő országoknak nyújtott különleges és megkülönböztetett elbánás a tárgyalások szerves részét képezi és számításba véve, hogy a reformprogram végrehajtása negatív hatást gyakorolhat a legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országokra
ezennel a következőkben állapodnak meg:
A jelen Megállapodásban, hacsak a szövegösszefüggésből másképp nem következik:
a) az ,,összesített támogatottsági mutató'', illetve ,,AMS'' azon támogatás pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amelyet adott mezőgazdasági termékre a mezőgazdasági alaptermékek termelői vagy nem termékspecifikus formában általános körben a mezőgazdasági termelők számára nyújtanak, kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő mérséklések alól kivételt képeznek, és amelyeket:
(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg, és
(ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 3. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembe vétele mellett;
b) a ,,mezőgazdasági alaptermék'' a belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban azt a terméket jelenti, amely a lehető legközelebb áll az értékesítési lánc kiindulópontjához, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái, illetve a vonatkozó segédanyagok meghatározzák;
c) a ,,költségvetési kiadások'' vagy ,,kiadások'' magukba foglalják a bevételekről való lemondást is;
d) az ,,egyenértékű támogatottsági mutató'' a támogatás azon pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékek termelői kapnak egy vagy több olyan eszköz alkalmazása révén, amelynek kiszámítása az AMS módszertana szerint nem megoldható, kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő csökkentések alól kivételt képeznek, és amelyeket:
(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg, és
(ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 4. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembevétele mellett;
e) az ,,exporttámogatások'' az exportteljesítménytől függő támogatásokat jelentik, beleértve a jelen Megállapodás 9. Cikkében felsorolt exporttámogatásokat;
f) a ,,végrehajtási időszak'' az 1995. évvel kezdődő hat éves időszakot jelenti, kivéve a 13. Cikk céljára, amikor is az 1995. évvel kezdődő kilencéves időszakot öleli fel;
g) a ,,piacrajutási engedmények'' magukba foglalják a jelen Megállapodás szerint vállalt összes piacrajutási kötelezettséget;
h) a ,,teljes összesített támogatottsági mutató'', illetve ,,teljes AMS'' a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatás összegét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékekre számított összes összesített támogatottsági mutató, a mezőgazdasági termékekre érvényes összes nem-termékspecifikus összesített támogatottsági mutató és az összes egyenértékű támogatottsági mutató összegeként számítanak, és amit:
(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatások (azaz ,,bázis teljes AMS'') és a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után megengedett maximális támogatások (azaz ,,évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintek''), vonatkozásában, a Tagok Engedményes Listáinak IV. Része határoz meg, és
(ii) a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után ténylegesen juttatott támogatás szintjének (azaz ,,folyó teljes AMS'') vonatkozásában, a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve a 6. Cikket, és a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag tábláiban használt adatokkal és módszerekkel összhangban számítanak ki;
i) az ,,év'' a fenti f) pontban és a Tagok specifikus kötelezettségei vonatkozásában naptári, pénzügyi vagy gazdasági évet jelent, az adott Tag Engedményes Listájában meghatározott módon.
Jelen Megállapodás hatálya alá ezen Megállapodás 1. Mellékletében felsorolt termékek tartoznak, amelyeket a továbbiakban a mezőgazdasági termék megnevezés jelöl.
Az engedményeknek és a kötelezettségeknek
a GATT 1994-be foglalása
1. A belső és export támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek, amelyeket az egyes Tagok Engedményes Listájának IV. Része tartalmaz, a támogatások korlátozására vonatkozó kötelezettséget jelentenek, és ezennel a GATT 1994 szerves részét képezik.
2. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében a Tagok nem támogathatják hazai termelőiket az Engedményes Lista IV. Rész I. Szakaszában meghatározott kötelezettségi szinteket meghaladó mértékben.
3. A 9. Cikk 2. b) és 4. pontjában foglalt rendelkezések függvényében a Tagok nem nyújthatnak az Engedményes Lista IV. Rész II. Szakaszában meghatározott mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra a 9. Cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatásokat olyan mértékben, amely meghaladja a költségvetési kiadásokra és a mennyiségre vonatkozóan ugyanott meghatározott kötelezettségek szintjét és nem nyújthatnak ilyen támogatást az Engedményes Listájuk említett szakaszában fel nem sorolt más mezőgazdasági termékre.
1. Az Engedményes Listák által tartalmazott piacrajutási engedmények, az azokban meghatározott módon, a vámok lekötésére és csökkentésére és a piacrajutást szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.
2. A Tagok nem tarthatnak fenn, nem folyamodhatnak illetve nem térhetnek vissza olyan intézkedésekhez, amelyeket normál vámokká alakítottak9, kivéve az 5. Cikk és az 5. Melléklet ettől eltérő rendelkezéseit.
Különleges védőintézkedésekre vonatkozó rendelkezések
1. A GATT 1994 II. Cikk 1. b) pontja előírásaitól függetlenül, bármely Tag folyamodhat az alábbiakban szereplő, 4. és 5. pontban foglalt rendelkezésekhez, olyan mezőgazdasági termék importjával kapcsolatban, amelyek esetében ezen Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában hivatkozott intézkedéseket normál vámokká alakítottak át, és amelyeket az Engedményes Listán ,,SSG'' rövidítéssel megjelölt, mint olyan engedmény tárgyát, amellyel kapcsolatban ezen Cikk rendelkezéseire lehet hivatkozni, ha
a) az adott termék importjának mennyisége, amely belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, bármelyik év során meghalad egy olyan küszöbszintet, amely a 4. pontban értelmezett létező piacrajutási lehetőséghez kapcsolódik, vagy de ezzel nem párhuzamosan:
b) az adott termék c.i.f. paritáson számított és nemzeti pénznemben kifejezett ára, amelyen belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, egy olyan küszöbár szintje alá süllyed, amely egyenlő az érintett termék 1986–1988. évi átlagos referencia árával.10
2. A folyó és minimális piacrajutási kötelezettségekkel összefüggő importot, ami a fenti 1. pont szerinti engedmények részét képezi, hozzá kell számítani az import azon mennyiségéhez, amely az 1. a) pontban és a 4. pontban foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges, azonban az ilyen kötelezettségek szerinti importra nem vethető ki pótvám sem az 1. a) alpontra és az alábbi 4. pontra, sem az 1. b) alpontra és az alábbi 5. pontra való hivatkozással.
3. Bármely szóban forgó terméket tartalmazó szállítmány, mely az 1. a) alpont és a 4. pont alapján meghatározott pótvám kivetése előtt megkötött szerződés értelmében már úton volt, mentesül bármely ilyen pótvám kivetése alól, amennyiben a szóban forgó termék következő évi import mennyiségébe az 1. a) alpont rendelkezéseinek alkalmazása céljából beleszámíthatók.
4. Bármely pótvám, amit az 1. a) alpont értelmében vetnek ki, csak a bevezetés évének végéig maradhat érvényben, és nem haladhatja meg az alkalmazás évében érvényes normál vámtétel egyharmadát. A küszöbszint megállapítása az alábbi módon történik, az adott termék piacrajutási lehetőségén alapulva, amely az importnak a hazai fogyasztáshoz11 viszonyított százalékos arányát jelenti, azon megelőző három év vonatkozásában, amelyre adatok rendelkezésre állnak:
a) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség kisebb vagy egyenlő 10%-kal, ott a bázis küszöbszint 125%-nak felel meg;
b) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség 10%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 30%-kal, ott a bázis küszöbszint 110%-nak felel meg;
c) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacrajutási lehetőség 30%-nál nagyobb, a bázis küszöbszint 105%-nak felel meg.
Minden esetben a pótvám bármely olyan évben kivethető, amikor az engedményt nyújtó Tag vámterületére belépő import abszolút mennyisége meghaladja azt az összeget, amelyet
(x): a fentiekben meghatározott bázis küszöbszint és a megelőző azon három év, melyre adatok rendelkezésre állnak, átlagos import mennyiségének szorzata, és
(y): a szóban forgó termék belső fogyasztásában a legutóbbi olyan évben, amelyre adatok rendelkezésre állnak, az azt megelőző évihez képest bekövetkezett abszolút mennyiségi változás
képez, feltéve, hogy a küszöbszint nem lehet kevesebb az (x) szerinti átlagos import mennyiség 105%-ánál.
5. Az 1. b) alpont értelmében kivetett pótvám a következő módon állapítható meg:
a) ha a szállítmány nemzeti pénznemben kifejezett c.i.f. paritáson számított importára (a továbbiakban: importár) és az ezen alpont alapján meghatározott küszöbár közötti különbözet kisebb vagy egyenlő a küszöbár 10%-ánál, nem vethető ki pótvám;
b) ha az importár és a küszöbár közötti különbözet (a továbbiakban: különbözet) nagyobb 10%-nál, de kisebb vagy egyenlő a küszöbár 40%-ával, a pótvám annak az értéknek a 30%-a lehet, amennyivel a különbözet a 10%-ot meghaladja;
c) ha a különbözet a küszöbár 40%-ánál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő annak 60%-ával, a pótvám annak az értéknek az 50%-a lehet, amennyivel a különbözet a 40%-ot meghaladja, plusz a b) alpont szerinti megengedett pótvám;
d) ha a különbözet a 60%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 75%-kal, a pótvám annak az összegnek a 70%-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a küszöbár 60%-át, plusz a b) és c) alpontok szerint megengedett pótvámok;
e) ha a különbözet a küszöbár 75%-ánál nagyobb, a pótvám annak az összegnek a 90%-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a 75%-ot, plusz a b), c) és d) alpontok szerint megengedett pótvámok.
6. Romlandó és szezonális termékek esetében a fenti feltételek a szóban forgó termék sajátosságainak figyelembevételével alkalmazandók. Ez különösen vonatkozik arra, hogy az 1. a) alpont és a 4. pont esetén rövidebb időszakot lehet figyelembe venni a bázisidőszak megfelelő időszakaira való hivatkozásoknál és az 1. b) alpont esetén különböző időszakokra különböző referencia árak alkalmazhatók.
7. A különleges védőintézkedéseket átlátható módon kell működtetni. Valamennyi Tag kötelezettsége a fenti 1. a) pont szerinti intézkedés megtétele esetén, hogy azt a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt előzetesen a lehető leghamarabb, de mindenképpen az intézkedés megtételét követő tíz napon belül írásban bejelentse. Abban az esetben, ha a fogyasztás mennyiségének változását a 4. pont szerinti intézkedéssel sújtott egyedi vámsorokra kell felosztani, a vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell e változások felosztásakor felhasznált információt és módszereket. Az a Tag, amelyik a 4. pont értelmében hoz intézkedést, konzultációs lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt Tagnak az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban. Minden Tag köteles a fenti 1. b) pont szerinti intézkedés megtétele esetén a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt tíz napon belül írásban bejelenteni az első ilyen intézkedés alkalmazását, vagy romlandó és szezonális termékek esetében a bármely időszakban elsőként hozott intézkedést. A Tagok kötelezik magukat, hogy amennyire lehetséges, nem veszik igénybe az 1. b) alpont rendelkezéseit, ha a szóban forgó termék importmennyisége csökken. Mindkét esetben, ha a Tagok ilyen intézkedést hoznak, az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban konzultációs lehetőséget kötelesek biztosítani bármely érdekelt Tag számára.
8. Ha a fenti 1–7. pontokkal összhangban hoznak intézkedéseket, a Tagok kötelezik magukat, hogy ezen intézkedések vonatkozásában nem folyamodnak a GATT 1994 XIX. Cikkének 1. a) és 3. pontjai vagy a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás 8. Cikkének 2. pontja szerinti rendelkezésekhez.
9. Jelen Cikk rendelkezései a 20. Cikkben meghatározott reformfolyamat időtartamára maradnak érvényben.
Belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások
1. Az egyes Tagok által a belső támogatások csökkentésére tett és az Engedményes Listáik IV. Részében szereplő kötelezettségvállalások, a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatási intézkedésre vonatkoznak, kivéve azon belső intézkedéseket, amelyek a jelen Cikk és a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő feltételek értelmében nem esnek csökkentési kötelezettség hatálya alá. A kötelezettségvállalások teljes összesített támogatottsági mutatóban és ,,évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintben'' vannak kifejezve.
2. A Félidős Felülvizsgálat során született Megállapodásnak megfelelően, amely szerint azon közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatási intézkedések, amelyeket a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése előmozdítása céljából alkalmaznak, a fejlődő országok fejlesztési programjainak szerves részét képezik, a fejlődő ország Tag mezőgazdasága számára általános körben rendelkezésre álló beruházási támogatások és a fejlődő ország Tag alacsony jövedelmű és erőforrásokban hiányt szenvedő termelői számára általános körben rendelkezésre álló mezőgazdasági input támogatások nem esnek a belső támogatásokra vonatkozó csökkentési kötelezettség hatálya alá, amelyekre egyébként ilyen fennállna; ez vonatkozik a fejlődő ország Tagokban juttatott olyan belső támogatásokra is, amelyek a tiltott kábítószer előállítását szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikációt ösztönzik. A jelen pont előírásainak megfelelő belső támogatásokat a Tagok folyó teljes AMS számításaiban nem kell figyelembe venni.
3. Adott Tag, bármelyik évre vonatkozó belső támogatás csökkentési kötelezettségeinek akkor felel meg, ha a mezőgazdasági termelőknek juttatott belső támogatás, folyó teljes AMS-ben kifejezve, nem haladja meg az adott Tag Engedményes Listája IV. Részében meghatározott megfelelő évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szinteket.
4. a) A Tagok nem kötelesek a folyó teljes AMS kiszámítása során figyelembe venni és csökkenteni:
(i) azokat a termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke a vizsgált évben nem haladja meg az adott Tag érintett mezőgazdasági alapterméke teljes termelési értékének 5%-át, és
(ii) azokat a nem termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke nem haladja meg az adott Tag teljes mezőgazdasági termelési értékének 5%-át;
b) a fejlődő ország Tagok számára a jelen alpontban előírt de minimis százalékos érték 10%-nak felel meg.
5. a) A termeléskorlátozó programok részeként nyújtott közvetlen kifizetések nem esnek a belső támogatások csökkentésének kötelezettsége alá, ha
(i) ezek a kifizetések rögzített termőterületekre és hozamokra, vagy
(ii) ezek a kifizetések a termelési alapszint 85%-ára vagy kevesebbre, vagy
(iii) az állatállományt érintő kifizetések rögzített állománynagyságra vonatkoznak.
b) A fenti feltételeknek megfelelő közvetlen kifizetések esetén a csökkentési kötelezettség alóli kivételnek tükröződni kell abban, hogy ezen közvetlen támogatások értéke a Tag által elvégzett folyó teljes AMS számításból ki van zárva.
Belső támogatásokra vonatkozó általános fegyelem
1. Minden Tag biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott bármilyen belső támogatást, amelyre nem vonatkozik csökkentési kötelezettség, mivel az megfelel a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételeknek, ez utóbbival összhangban tart fenn.
2. a) Bármilyen belső támogatási intézkedést, amit a mezőgazdasági termelők érdekében alkalmaznak, beleértve ezen intézkedések bármilyen módosítását, és bármely később bevezetett olyan intézkedést, amely esetében a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételek teljesítése nem igazolható vagy a jelen Megállapodás bármelyik más előírása alapján csökkentési kötelezettség alól nem mentesül, az egyes Tagok kötelesek a folyó teljes AMS kiszámításába bevonni.
b) Ahol valamely Tag Engedményes Listájának IV. Része nem tartalmaz teljes AMS-re vonatkozó kötelezettségeket, az adott Tag nem nyújthat támogatást mezőgazdasági termelőinek a 6. Cikk 4. pontjában lefektetett de minimis szinten felül.
Exportversennyel kapcsolatos kötelezettségek
Minden egyes Tag vállalja, hogy exporttámogatást csak a jelen Megállapodás és Engedményes Listája által meghatározott kötelezettségekkel összhangban nyújt.
Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek
1. Az alábbi exporttámogatások tartoznak jelen Megállapodás csökkentési kötelezettségei alá:
a) kormányok vagy azok szervezetei által nyújtott közvetlen támogatások, beleértve a természetbeni kifizetést, amelyben cég, iparág, mezőgazdasági termékek termelői, szövetkezet vagy más termelői szövetség, vagy terméktanács exportteljesítménytől függően részesülnek;
b) mezőgazdasági termékek nem kereskedelmi jellegű készleteinek kormányok vagy azok szervezetei által történő export eladásai vagy értékesítései alacsonyabb áron, mint a hasonló termék után a hazai piac vásárlói felé érvényesített megfelelő ár;
c) mezőgazdasági termékek exportja esetén nyújtott olyan kifizetések, amelyek finanszírozása kormányzati intézkedés eredménye, függetlenül attól, hogy a költségvetést terheli-e vagy sem, beleértve az olyan kifizetéseket, amelyeket az érintett mezőgazdasági termékre vagy az exportált termék előállításához felhasznált mezőgazdasági termékre kiszabott befizetési kötelezettség teljesítéséből finanszíroznak;
d) olyan támogatások nyújtása, amelyek célja mezőgazdasági termékek exportjával kapcsolatos marketing költségek (amelyek különböznek a széles körben nyújtott exportösztönzési és tanácsadói szolgáltatásoktól) csökkentése, beleértve a kezelési, feljavítási és más feldolgozási, valamint a nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási költségeket;
e) kormányok által, a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra kerülő szállítmányokra;
f) mezőgazdasági termékekre juttatott támogatások, amelyek feltétele, hogy ezen termékeket az exportált termékek előállításához felhasználják.
2. a) A b) alpontban leírtak kivételével, a végrehajtási időszak egyes éveire vonatkozó exporttámogatási kötelezettségek szintjei, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái meghatározzák, a jelen Cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatások vonatkozásában az alábbiakat jelentik:
(i) a költségvetési kiadások csökkentési kötelezettségei esetében, a szóban forgó mezőgazdasági termékre vagy termékcsoportra az adott évben elkülöníthető vagy kifizethető ilyen támogatási kiadások maximális szintjét, és
(ii) az export mennyiség csökkentési kötelezettségei esetében, a mezőgazdasági termék vagy termékcsoport azon maximális mennyiségét, amelyre az adott évben exporttámogatás nyújtható.
b) A végrehajtási időszak másodiktól ötödik évéig tartó részének bármelyik évében egy Tag a fenti 1. pontban felsorolt exporttámogatást nyújthat, a Tag Engedményes Listája IV. Részében foglalt termékek vagy termékcsoportok vonatkozásában, a kötelezettség éves szintjét meghaladó mértékben, feltéve, hogy:
(i) az ilyen támogatásokra nyújtott költségvetési kiadásoknak a végrehajtási időszak kezdetétől a kérdéses évig halmozott összegei az ilyen költségvetési kiadások bázisidőszaki szintjének 3%-ánál nagyobb mértékben nem lépik túl azon halmozott összegeket, amelyeket a Tag Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna,
(ii) ezen exporttámogatásokban részesülő exportnak a végrehajtási időszak kezdetétől, a kérdéses évig, halmozott mennyisége nem lépi túl a bázisidőszaki mennyiség 1,75%-át meghaladó mértékben azokat a halmozott mennyiségeket, amelyeket a Tagok Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves mennyiségi kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna,
(iii) ezen exporttámogatásokra folyósított költségvetési kiadások összes, a teljes végrehajtási időszak alatt halmozott összege, és az ilyen exporttámogatásokban részesülő mennyiségek nem haladják meg azt a mértéket, amit a Tagok Engedményes Listáiban meghatározott, vonatkozó, éves kötelezettségszintekkel való teljes összhang eredményezett volna, és
(iv) a Tagok exporttámogatásokra fordított költségvetési kiadásai és az ilyen támogatásokban részesülő mennyiségek a végrehajtási időszak befejeztével nem lehetnek nagyobbak, mint az 1986–1990-es bázisidőszaki szint 64, illetve 79%-a. A fejlődő ország Tagok esetében ezek a százalékos értékek 76 és 86%-osak lesznek.
3. Az exporttámogatás körének kiterjesztésére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos kötelezettségek az engedményes listákban vannak meghatározva.
4. A végrehajtási időszak folyamán a fejlődő ország Tagok nem kötelesek kötelezettséget vállalni a fenti 1. pont d) és e) alpontjaiban felsorolt exporttámogatások vonatkozásában, feltéve, hogy ezeket nem alkalmazzák oly módon, hogy csökkentési kötelezettségeket kerüljenek meg.
Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszásának megelőzése
1. A 9. Cikk 1. pontjában nem említett exporttámogatások nem alkalmazhatók oly módon, hogy az az exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszását eredményezze vagy azzal fenyegessen, illetve nem kereskedelmi jellegű ügyletek sem használhatók ezen kötelezettségek kijátszására.
2. A Tagok vállalják, hogy exporthitelek nyújtására, exporthitel garanciákra vagy biztosítási programok kialakítására vonatkozó nemzetközileg elfogadott kötelmek kialakításán fognak munkálkodni és az ilyen kötelmekről szóló megállapodás után exporthiteleket, exporthitel garanciákat vagy biztosítási programokat csak ezekkel összhangban nyújtanak, illetve működtetnek.
3. Bármely Tagnak, amelyik azt állítja, hogy a csökkentési kötelezettsége szintjét meghaladó mennyiséget támogatás nélkül exportált, bizonyítania kell, hogy exporttámogatást, attól függetlenül, hogy az a 9. Cikkben szerepel-e vagy sem, a kérdéses exportmennyiségre nem nyújtott.
4. A nemzetközi élelmiszersegélyt adományozó Tagok biztosítják, hogy
a) a nemzetközi élelmiszersegély nyújtása közvetlenül vagy közvetve ne legyen a mezőgazdasági termékeknek a fogadó országba történő kereskedelmi exportjához kötve;
b) a nemzetközi élelmiszersegély-ügyleteket, beleértve a pénzformában nyújtott kétoldalú élelmiszersegélyt is, a FAO-nak ,,A feleslegek felszámolására és a konzultációs kötelezettségekre vonatkozó irányelvei''-vel, és ahol helyénvaló, az Általános Piaci Követelmények rendszerével összhangban hajtják végre;
c) az ilyen segélyt ellenszolgáltatás nélkül vagy az 1986. évi Élelmiszer Segély Megállapodás IV. Cikkében biztosítottal nem kedvezőtlenebb formában nyújtják.
Felhasznált termékek köre
A felhasznált elsődleges mezőgazdasági termék esetében a támogatás termékegységenként semmiképpen sem haladhatja meg az elsődleges termék exportja után fizetendő exporttámogatás termékegységenkénti értékét.
Az exporttilalmakra és -korlátozásokra vonatkozó fegyelem
1. Amikor bármely Tag a GATT 1994 XI. Cikk 2. a) alpontjával összhangban lévő új exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be élelmiszerekre vonatkozóan, az adott Tag az alábbi rendelkezéseket köteles betartani:
a) az exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag tekintettel van az ilyenfajta tilalomnak és korlátozásnak az importáló Tagok élelmiszerellátása biztonságára gyakorolt hatásaira;
b) mielőtt bármely Tag exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be – lehetőség szerint minél hamarabb és előzetesen – írásban jelzi ezt a Mezőgazdasági Bizottságnak, kitérve ezen intézkedések természetére és időtartamára, és kérés esetén konzultál bármelyik olyan Taggal, amely importőrként jelentős mértékben érdekelt a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó bármely kérdésben. Ilyen exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag kérés esetén ellátja az ilyen Tagot a szükséges információval.
2. A jelen Cikk rendelkezései nem alkalmazhatók fejlődő ország Tag esetén, hacsak az intézkedéseket nem egy olyan fejlődő ország Tag hozta, amely az adott élelmiszer nettó exportőre.
A végrehajtási időszak alatt, függetlenül a GATT 1994 és a Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás (jelen Cikkben a továbbiakban: Szubvenciós Megállapodás) rendelkezéseitől:
a) a jelen Megállapodás 2. Mellékletének rendelkezéseivel teljes összhangban lévő támogatási intézkedések:
(i) kiegyenlítő vámok céljából12 ellenintézkedés alá nem vonható szubvenciók,
(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás III. Része alapján hozható intézkedések alól, és
(iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. b) pontja értelmében egy másik Tag részére a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók;
b) azon belső támogatási intézkedések, amelyek a jelen Megállapodás 6. Cikke rendelkezéseivel teljes összhangban vannak – beleértve annak 5. pontja követelményeivel összhangban lévő közvetlen kifizetéseket –, ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik, valamint a de minimis szintet el nem érő és a 6. Cikk 2. pontjával összhangban lévő belső támogatások:
(i) mentesek a kiegyenlítő vámok kivetése alól, kivéve, ha a károkozás vagy kárveszély megállapítása a GATT 1994. VI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás V. Része alapján történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani,
(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke 1. pontja vagy a Szubvenciós Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti intézkedések meghozatala alól, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást, és
(iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikke 1. b) pontja értelmében egy másik Tagnak a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást;
c) azon exporttámogatások, melyek a jelen Megállapodás V. Részének rendelkezéseivel teljes összhangban vannak, ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik:
(i) kiegyenlítő vámok hatálya alá csak akkor esnek, ha a károkozásnak vagy kárveszélynek a megállapítása a mennyiség, árakra gyakorolt hatás vagy következmény alapján a GATT 1994 VI. Cikkével és a Szubvenciós Megállapodás V. Részével összhangban történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani, és
(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke vagy a Szubvenciós Megállapodás 3., 5. és 6. Cikke alapján hozható intézkedések alól.
Állat- és növényegészségügyi intézkedések
A Tagok megegyeznek abban, hogy érvényt szereznek az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodásnak.
Különleges és megkülönböztetett elbánás
1. Annak felismerésével, hogy a fejlődő ország Tagok számára nyújtott megkülönböztetett és kedvezőbb elbánás a tárgyalások szerves részét képezi, a kötelezettségek vonatkozásában különleges és megkülönböztetett elbánás érvényesítendő, amint azt a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései és az engedményeket és kötelezettségeket magukban foglaló Listák tartalmazzák.
2. A fejlődő ország Tagok számára rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy csökkentési kötelezettségeiket legfeljebb 10 év alatt hajthassák végre. A legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek csökkentési kötelezettséget vállalni.
A legkevésbé fejlett és nettó élelmiszerimportőr
fejlődő országok
1. A fejlett ország Tagok kötelesek meghozni azon intézkedéseket, amelyekről a Reformprogramnak a Legkevésbé Fejlett és a Nettó Élelmiszerimportőr Fejlődő Országokra gyakorolt Lehetséges Negatív Hatásaival kapcsolatos Intézkedésekről szóló Döntés keretében rendelkezés született.
2. A Mezőgazdasági Bizottság megfelelő módon nyomon követi ezen Döntés következményeit.
A Mezőgazdasági Bizottság ezennel megalakul.
A kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata
1. Az Uruguay-i Forduló reformprogramja részeként kitárgyalt kötelezettségek végrehajtásának alakulását a Mezőgazdasági Bizottság vizsgálja felül.
2. A felülvizsgálati eljárás, később meghatározandó témákban és időszakonként, a Tagok által benyújtott bejelentések és olyan dokumentációk alapján történik, amelyet a felülvizsgálati eljárást megkönnyítendő, kérés esetén a Titkárság készít.
3. A 2. pont szerinti benyújtandó bejelentéseken túl, bármely belső támogatási intézkedést vagy egy olyan meglévő támogatás módosítását, amelyre csökkentés alóli mentességet igényel valamely Tag, azonnal be kell jelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell az új vagy módosított intézkedéssel kapcsolatos részleteket és annak összhangját a 6. Cikkben vagy a 2. Mellékletben szereplő feltételekkel.
4. A felülvizsgálat során a Tagoknak megfelelő módon tekintettel kell lenniük a túlzott mértékű infláció hatására, amely befolyásolhatja a Tagoknak azon képességét, hogy eleget tudjanak tenni a belső támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.
5. A Tagok egyetértenek abban, hogy a Mezőgazdasági Bizottságban évente megvitatják részvételüket a mezőgazdasági termékek világkereskedelmének rendes növekedésében a jelen Megállapodás exporttámogatással kapcsolatos kötelezettségeinek keretében.
6. A felülvizsgálati eljárás a Tagok számára lehetőséget fog adni arra, hogy bármilyen ügyet felvessenek, ami a jelen Megállapodás reformprogramjában lefektetett kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos.
7. Bármely Tag felhívhatja a Mezőgazdasági Bizottság figyelmét bármely olyan intézkedésre, amelyről úgy véli, hogy arról egy másik Tagnak értesítést kellett volna benyújtania.
Konzultáció és vitarendezés
A jelen Megállapodással kapcsolatos konzultációk és viták rendezése során a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.
A reformfolyamat folytatása
Felismerve, hogy a támogatások és az importtal szembeni védelem hosszú távú célként megjelölt jelentős és növekvő ütemű csökkentése, amely alapvető reformot eredményez, egy folyamatot alkot, a Tagok egyetértenek abban, hogy a folyamat folytatására irányuló tárgyalásokat a végrehajtási időszak vége előtt egy évvel kezdeményezni fogják, figyelembe véve:
a) a csökkentési kötelezettségek végrehajtásából addig származó tapasztalatokat;
b) a csökkentési kötelezettségek hatását a mezőgazdasági világkereskedelemre;
c) a nem-kereskedelmi vonatkozásokat, a fejlődő ország Tagoknak nyújtott különleges és megkülönböztető elbánást és a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának célját, valamint a jelen Megállapodás preambulumában említett egyéb célokat és szempontokat; és
d) azt, hogy milyen további kötelezettségvállalásokra van szükség ahhoz, hogy a fent említett hosszú távú célokat el lehessen érni.
1. A GATT 1994 és a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezései a jelen Megállapodás rendelkezéseinek függvényében érvényesek.
2. A jelen Megállapodás mellékletei ezennel jelen Megállapodás szerves részét képezik.
1. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz
1. A következő termékek tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá:
(i) HS 1–24 közötti árucsoportba tartozó termékek a hal és haltermékek kivételével, továbbá13
(ii) HS vtsz. 29.05.43 (mannit)
HS vtsz. 19.05.44 (szorbit)
HS vtsz. 33.01 (illóolajok)
HS vtsz. 35.01–35.05 (albuminok, átalakított keményítő, enyvek)
HS vtsz. 38.09.10 (végkikészítő szerek, keményítőtartalommal)
HS vtsz. 38.23.60 (szorbit, a 29.05.44 vtsz. alszám alá tartozó kivételével)
HS vtsz. 41.01–41.03 (nyersbőrök)
HS vtsz. 43.01 (nyers szőrmék)
HS vtsz. 50.01–50.03 (nyers selyem és selyemhulladék)
HS vtsz. 51.01–51.03 (gyapjú és állati szőr)
HS vtsz. 52.01–52.03 (pamut, nem kártolva, nem fésülve, pamuthulladék, pamut kártolva vagy fésülve)
HS vtsz. 52.01 (len nyersen)
HS vtsz. 53.02 (kender nyersen)
2. A fentiek nem korlátozzák az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodás hatálya alá tartozó termékkört.
2. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz
Belső támogatás csökkentési kötelezettségek alóli mentesítés alapja
1. Azoknak a belső támogatási intézkedéseknek, amelyeket adott Tag mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, annak az alapvető követelménynek kell megfelelniük, hogy nincs vagy legfeljebb csak minimális torzító hatásuk van a kereskedelemre és termelésre. Ennek megfelelően, az összes olyan intézkedésnek, amelyeket adott Tag a csökkentési kötelezettségek alól mentesíteni kíván, a következő alapfeltételeket kell teljesítenie:
a) a kérdéses támogatás olyan államilag finanszírozott kormányzati program része (beleértve az állami bevételekről történő lemondást), amely nem tartalmaz a fogyasztóktól származó közvetlen jövedelemátcsoportosítást,
b) a kérdéses támogatás a termelő számára nem eredményez ártámogatást;
továbbá meg kell felelniük az alábbi specifikus támogatáspolitikai ismérveknek és feltételeknek.
A kormányzati szolgáltatási programok
2. Általános szolgáltatások
E kategóriában szereplő támogatáspolitikák magukba foglalják a programmal kapcsolatos kiadásokat (vagy az állami bevételekről történő lemondást), melyek lehetővé teszik a mezőgazdaság vagy vidéki közösség számára szolgáltatások vagy más előnyök nyújtását. Nem sorolhatók ide a termelőknek és feldolgozóknak folyósított közvetlen kifizetések. Ezeknek a programoknak, amelyeket a következő felsorolás a teljesség igénye nélkül tartalmaz, meg kell felelniük a fenti 1. pont általános ismérveinek és az alábbi specifikus támogatáspolitikai feltételeknek:
a) kutatás, beleértve az általános kutatást, környezetvédelmi programmal kapcsolatos kutatást és meghatározott termékekre irányuló kutatási programokat;
b) kártevők és megbetegedések elleni védekezés, beleértve a kártevők és megbetegedések elleni védekezést szolgáló általános és termékspecifikus rendszabályokat, úgymint a korai figyelmeztető rendszereket, karantént és kiirtást;
c) képzési szolgáltatások, beleértve mind az általános, mind a szakértői képzési formákat;
d) továbbképző és tanácsadó szolgáltatások, beleértve az információáramlás és a kutatási eredményeknek a termelők és fogyasztók felé történő továbbítása könnyítését szolgáló eszközöket;
e) ellenőrzési szolgáltatások, beleértve az általános ellenőrzési szolgáltatást és meghatározott termékek egészségügyi, biztonsági, minősítési és szabványosítási célú ellenőrzését;
f) marketing és reklám szolgáltatások, beleértve a piaci információkat, meghatározott termékekre irányuló tanácsadást és reklámot, de kizárva a határozatlan célú kiadásokat, melyeket az eladók arra használhatnak, hogy az eladási árat lenyomják vagy a vevőnek közvetlen anyagi előnyt biztosítsanak; és
g) infrastrukturális szolgáltatások, beleértve az elektromos hálózatot, utakat és szállítóeszközöket, piaci és kikötői létesítményeket, vízellátást, gátakat és csatornázást és környezetvédelmi programokkal összefüggő infrastrukturális létesítményeket. A kiadások minden esetben csak termelési infrastruktúra nyújtására vagy kivitelezésére fordíthatók, és nem használhatók fel a mezőgazdasági birtokon álló létesítmények biztosítására, kivéve az általános körben rendelkezésre álló közszolgáltatásokkal való összeköttetés megteremtését. Nem fordítható termelési input támogatásra vagy működési költségek vagy kedvezményes felhasználói költségek fedezésére.
3. Élelmiszerellátás biztonsága céljából megvalósított állami készletezés14
Termékek felhalmozásával és készletezésével kapcsolatos kiadások (vagy állami bevételről történő lemondás), amelyek szerves részét képezik a nemzeti törvénykezésben meghatározott, az élelmiszerellátás biztonságát szolgáló programnak. Ez magában foglalhatja az ilyen program keretében a termékek magán raktározására juttatott segélyt.
Az ilyen készletek mennyiségének és felhalmozásának előre meghatározott, kizárólag az élelmiszerellátás biztonságához kapcsolódó céloknak kell megfelelnie. A készlet felhalmozását és felszámolását pénzügyileg átláthatóvá kell tenni. A kormány élelmiszervásárlásainak folyó piaci áron és az élelmiszerellátás biztonságát szolgáló készletből történő eladásoknak legalább az adott terméknek és minőségnek megfelelő folyó hazai piaci áron kell megvalósulniuk.
4. Belföldi élelmiszersegély15
A rászoruló népességi csoportok részére belföldi élelmiszersegély nyújtásával kapcsolatban jelentkező kiadások (vagy állami bevételről történő lemondás).
Az élelmiszersegélyhez jutás feltétele, hogy világosan leírt, a táplálkozási célokhoz kapcsolódó ismérvekhez kötődjön. Ezeket a segélyeket közvetlenül vagy olyan eszközök révén kell juttatni azoknak, akiket megillet, hogy a jogosultak piaci vagy támogatott árakon ezeket megvásárolhassák. A kormány élelmiszervásárlásainak folyó piaci árakon kell megtörténnie és a segély finanszírozásának és lebonyolításának átláthatónak kell lennie.
5. Termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések
A termelőknek közvetlen kifizetéseken keresztül nyújtott támogatás (vagy állami bevételről történő lemondás, beleértve a természetbeni juttatásokat), melyeket egy adott Tag mentesíteni kíván a csökkentési kötelezettségek alól, a fenti 1. pontban lefektetett alapfeltételeknek, továbbá a közvetlen kifizetések egyedi típusaira az alábbi 6–13. pontokban leírtak szerint alkalmazott specifikus feltételeknek kell megfelelniük. Ahol csökkentés alóli mentességet igényel egy Tag a közvetlen kifizetések olyan létező vagy új fajtájára, amely a 6–13. pontban részletezettektől eltérő, ott az 1. pontban lefektetett általános ismérveken túl a 6. pont b)–e) alpontjai feltételeinek kell megfelelni.
6. A termelés mennyiségétől és értékétől nem függő támogatás
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, mint például a jövedelem, a termelői vagy tulajdonosi jogállás, egy meghatározott vagy rögzített bázisidőszakban érvényes termelési tényező használat vagy termelési szint.
b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány nagyságát).
c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakhoz vagy alapulhat azokon.
d) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat a bázisidőszak utáni bármely évben igénybe vett termelési tényezőkhöz vagy alapulhat azokon.
e) Az ilyenfajta kifizetésekben való részesedésnek a tényleges termelés nem képezheti feltételét.
7. A kormány pénzügyi részvétele a jövedelem biztosítását és jövedelemmel kapcsolatos biztonsági hálót célzó programokban
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, csak a mezőgazdaságból származó jövedelem alapján számított jövedelemkiesés alapján lehet szerezni, amely a megelőző hároméves időszak vagy ötéves időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlag bruttó jövedelem vagy (az azonos vagy hasonló támogatási rendszerből adódó bármely kifizetés figyelmen kívül hagyásával számított) egyenértékű nettó jövedelem több, mint 30%-át teszi ki. Bármely termelő, amelyik ezen feltételt teljesíti, jogosult ilyen kifizetésekre.
b) Az ilyenfajta kifizetések a termelő jövedelemkiesésének kevesebb mint 70%-át egyenlíthetik ki abban az évben, amikor az az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.
c) Az ilyenfajta bármely kifizetések összege kizárólag a jövedelem nagyságához kapcsolódhat; nem kötődhet a termelő által választott termelés típusához vagy mennyiségéhez (ideértve az állatállomány nagyságát); vagy az ilyen termelésre, vagy az annak során igénybe vett termelési tényezőkre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakhoz.
d) Ahol a termelő ugyanabban az évben megkapja a kifizetéseket a jelen pont és a 8. pont (a természeti katasztrófák enyhítése) szerint egyaránt, úgy ezek összege nem érheti el a termelő teljes veszteségének 100%-át.
8. Kifizetések (közvetlenül vagy a kormányzatnak a termésbiztosítás rendszerében való pénzügyi részvételén keresztül) a természeti katasztrófák enyhítésére
a) Az ilyen kifizetésekre való jogosultság azt követően merül fel, hogy egyrészt a kormányszervek formálisan elismerik, hogy természeti vagy hasonló katasztrófa (beleértve betegség kitörését, kártevők elszaporodását, nukleáris balesetet és háborút az érintett Tag területén) fordult vagy fordul elő; másrészt a megelőző hároméves időszak vagy a megelőző ötéves időszakon alapuló, a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett hároméves átlagnak figyelembevételével kiszámított átlagtermelés 30%-át meghaladó termelési veszteség jelentkezik.
b) A katasztrófát követő kifizetések csak a jövedelemben, az állatállományban (beleértve az állatok állatorvosi kezelésével kapcsolatos kifizetéseket), a földben vagy más termelési tényezőkben a kérdéses természeti katasztrófa következtében keletkezett veszteségek vonatkozásában történhetnek.
c) A kifizetések nem haladhatják meg az ilyen veszteségek pótlásához szükséges teljes költséget, és feltételként nem követelhető vagy szabható meg a jövőben folytatandó termelés típusa vagy mennyisége.
d) A katasztrófa alatti kifizetések nem léphetik túl a fenti b) pontban meghatározott ismérv szerint megállapított, további károk megakadályozásához vagy enyhítéséhez szükséges szintet.
e) Ahol a termelő ugyanabban az évben kapja a kifizetéseket a jelen pont és a fenti 7. pont (jövedelem biztosítását és ezzel kapcsolatos biztonsági hálót célzó programok) szerint, úgy ezek összege nem érheti el a termelő teljes veszteségének 100%-át.
9. A termelőkre vonatkozó, mezőgazdasági termelésből történő kivonulást célzó programok keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésben részt vevő személyek nyugdíjazásának vagy nem mezőgazdasági tevékenységre való átállásuk könnyítését célzó programok részét képezik.
b) A kifizetések feltételét az arra jogosultaknak a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésből való teljes és tartós kivonulása képezi.
10. Erőforrás kivonási programok keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a földnek vagy más erőforrásoknak, beleértve az állatállományt, a piacon értékesíthető mezőgazdasági termelésből történő kivonását célzó programok részét képezik.
b) A kifizetések feltételét a földnek a piacon értékesíthető termelésből legalább három évig történő kivonása, az állatállomány esetén annak levágása vagy tartós felszámolása képezi.
c) A kifizetések feltételeként nem követelhető vagy szabható meg a föld vagy más erőforrás olyan alternatív használata, amely piacon értékesíthető mezőgazdasági termelést eredményez.
d) A kifizetések nem kapcsolódhatnak a termelésben megmaradt föld és más erőforrás használatával megvalósuló termelés típusához vagy mennyiségéhez, illetve a választott termelésre vonatkozó belső vagy nemzetközi árakhoz.
11. Beruházási segélyek keretében nyújtott, strukturális alkalmazkodást segítő támogatás
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot olyan, világosan meghatározott ismérvek alapján kell megállapítani, amelyek a termelői tevékenységnek az objektíven kimutatott szerkezeti hátrányokra válaszul történő pénzügyi és fizikai átszervezését célzó kormányzati programok részét képezik. Az ilyen kifizetésekre való jogosultság alapulhat a mezőgazdasági föld reprivatizálására irányuló, világosan meghatározott kormányzati programon is.
b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállomány egyedeit), kivéve, ha teljesül az alábbi e) ismérv.
c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakon.
d) A kifizetések csak akkora időtartamra adhatók, amekkora a kapcsolódó beruházások megvalósításához szükséges.
e) A kifizetések feltételéül nem követelhető vagy bármely más módon nem szabható meg az arra jogosult által termelendő mezőgazdasági termékek fajtája, kivéve egy adott termék termelésének megszüntetésére vonatkozó követelményt.
f) A kifizetéseknek a szerkezeti hátrány kiegyenlítéséhez szükséges mennyiségre kell korlátozódniuk.
12. Környezetvédelmi programok részét képező kifizetések
a) Az ilyen kifizetésekre való jogosultságot a környezet védelmét vagy megőrzését célzó és világosan meghatározott kormányzati program részeként kell megállapítani és a kormányprogramban szereplő speciális feltételek teljesítésétől kell függővé tenni, beleértve a termelési módszerekre vagy inputokra vonatkozó feltételeket.
b) A kifizetések összegét a kormányzati program teljesítésével kapcsolatban felmerülő többletköltségekre vagy jövedelemkiesésre kell korlátozni.
13. Regionális támogatási programok részét képező kifizetések
a) Az ilyenfajta kifizetésekre való jogosultságot a hátrányos helyzetű régiókban működő termelőkre kell korlátozni. Minden ilyen régiónak világosan kijelölt összefüggő földrajzi területet kell alkotnia, amely meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással rendelkezik, és amely a törvény vagy más rendelkezés által világosan megjelölt, a régió nehézségeinek az átmeneti jellegen túlmutató körülményekből való származását mutató, semleges és objektív ismérvek alapján hátrányosnak minősül.
b) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a termelő által a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelés típusán vagy mennyiségén (beleértve az állatállományt), eltekintve a termelés csökkentésére vonatkozó előírásoktól.
c) Az ilyenfajta kifizetések összege egyik évben sem kapcsolódhat vagy alapulhat a bázisidőszak utáni bármely évben választott termelésre vonatkozó hazai vagy nemzetközi árakon.
d) A kifizetéseknek csak az arra jogosult területek termelői, de az ilyen területeken belül, az összes termelő számára általános körben kell hozzáférhetőnek lenniük.
e) Ahol a kifizetések termelési tényezőkhöz kapcsolódnak, ott azokat, az érintett tényezőkre megállapított küszöbszint felett, csökkenő ütemben kell folyósítani.
f) A kifizetéseket az előírt területeken folyó mezőgazdasági termelés során keletkező többletköltségekre vagy jövedelemkiesésre kell korlátozni.
3. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz
Belső támogatás:
az összesített támogatottsági mutató kiszámítása
1. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az összesített támogatottsági mutatót (AMS) termékspecifikus alapon kell kiszámítani minden egyes olyan mezőgazdasági alaptermékre, amely piaci ártámogatásban, nem mentesített közvetlen kifizetésekben vagy bármely más, csökkentési kötelezettség alól nem mentesített támogatásban (,,más nem mentesített programok'') részesül. A nem termékspecifikus támogatásokat egy nem termékspecifikus, pénzformában kifejezett, AMS-ben kell összegezni.
2. Az 1. pont alatt szereplő támogatások tartalmazzák mind a költségvetési kiadásokat, mind azon bevételeket, amelyekről a kormányok vagy azok szervezetei lemondtak.
3. A központi és a helyi támogatásokat egyaránt számításba kell venni.
4. A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági befizetéseket vagy díjakat ki kell vonni az AMS-ből.
5. A belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtása során alkalmazandó bázisszintet a bázisidőszakra az alábbiakban felvázoltak szerint kiszámított AMS képezi.
6. Minden mezőgazdasági alaptermékre egy specifikus, pénzformában kifejezett, AMS-t kell megállapítani.
7. Az AMS-t az érintett termék értékesítési lánca kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági feldolgozók érdekében alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell figyelembe venni, amennyire ezek a mezőgazdasági alaptermékek termelői számára előnnyel járnak.
8. Piaci ártámogatás: a piaci ártámogatást a rögzített külső referencia ár és az alkalmazott szabályozott ár közötti különbség és a szabályozott árra jogosult termelés mennyisége szorzatának alkalmazásával kell kiszámítani. Azon költségvetési kifizetéseket, amelyek ezen árkülönbözet fenntartását szolgálják, mint például a felvásárlási és raktározási költségek, az AMS-ben nem kell figyelembe venni.
9. A rögzített külső referencia árat, amelyet az 1986–1988 közötti időszak alapján kell meghatározni nettó exportőr országban rendszerint az érintett mezőgazdasági alaptermék átlagos bázisidőszaki f.o.b. egységára, nettó importőr országában az érintett mezőgazdasági alaptermék átlagos bázisidőszaki c.i.f. egységára jelenti. A rögzített referencia ár minőségi különbségek esetén szükség szerint kiigazítható.
10. Csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések: a csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetések, amelyek árkülönbözettől függnek, vagy a rögzített referencia ár és az alkalmazott szabályozott ár közötti különbözetnek és a szabályozott árra jogosult termelés mennyiségének szorzata alapján, vagy a költségvetési kiadások alkalmazásával számítandók ki.
11. A rögzített referencia árat az 1968–1988 közötti bázisidőszakot alapul véve kell megállapítani és rendszerint ez képezi a kifizetési mértékek meghatározásakor figyelembe veendő tényleges árat.
12. Azokat, a csökkentési kötelezettség alól nem mentesített közvetlen kifizetéseket, amelyek ártól eltérő tényezőkön alapulnak, a költségvetési kiadások alapján kell kiszámítani.
13. Egyéb csökkentési kötelezettség alá eső intézkedések, beleértve az input támogatásokat és olyan másfajta intézkedéseket, mint például a marketing költségeket csökkentő intézkedések: az ilyen intézkedések értékét a kormányzati költségvetési kiadások, vagy ahol a költségvetési kiadások teljes mértékben nem tükrözik az érintett támogatást, a támogatás kiszámításának alapját a támogatott termék vagy szolgáltatás ára, és a hasonló termékek vagy szolgáltatások reprezentatív piaci ára különbözetének a termék vagy szolgáltatás mennyiségével képzett szorzata adja.
4. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz
Belső támogatás:
egyenértékű támogatottsági mutató kiszámítása
1. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében az egyenértékű támogatottsági mutatót minden olyan mezőgazdasági alaptermékre ki kell számítani, amelyeknél a 3. Mellékletben értelmezett piaci ártámogatás fennáll, de ahol az AMS ezen alkotóelemének kiszámítása nem alkalmazható. Ezeknél a termékeknél a belső támogatás csökkentési kötelezettségek végrehajtásához szükséges bázisszintet egyrészt az alábbi 2. pontban értelmezett egyenértékű támogatottsági mutatóban kifejezett piaci ártámogatási összetevő, másrészt az alábbi 3. pont szerint kiszámított bármilyen, támogatás csökkentési kötelezettség alá eső közvetlen kifizetés vagy egyéb támogatás alkotja. Mind a nemzeti, mind a helyi támogatásokat figyelembe kell venni.
2. Az 1. pontban alkalmazott egyenértékű támogatottsági mutatót termékspecifikus alapon az értékesítési lánc kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani az összes olyan mezőgazdasági alaptermékre, amelyek a piaci ártámogatásban részesülnek, de az AMS piaci ártámogatás alkotóeleme nem számítható ki. Azokra a mezőgazdasági alaptermékekre a piaci ártámogatásra vonatkozó egyenértékű támogatottsági mutatót az alkalmazott szabályozott ár és a termelés ezen árra jogosult részének felhasználása alapján, vagy ahol ez nem alkalmazható, a termelői ár szintentartásához felhasznált költségvetési kiadások alapján kell kiszámítani.
3. Ahol a fenti 1. pont alá eső mezőgazdasági alaptermékek csökkentési kötelezettség alá eső közvetlen kifizetésben vagy csökkentési kötelezettség alá eső bármely más termékspecifikus támogatásban részesülnek, az egyenértékű támogatottsági mutató kiszámításához ezen intézkedések vonatkozásában a megfelelő AMS alkotóelemnél alkalmazott számítást kell alapul venni (amint ezt a 3. Melléklet 10–13. pontjai részletezik).
4. Az egyenértékű támogatottsági mutatót a támogatás mennyisége vonatkozásában a mezőgazdasági alaptermék értékesítési láncának kezdőpontjához a lehető legközelebb kell kiszámítani. A mezőgazdasági feldolgozók érdekében alkalmazott intézkedéseket olyan mértékben kell figyelembe venni, amennyiben azok a mezőgazdasági alaptermékek termelői számára előnnyel járnak. A termelők által fizetett specifikus mezőgazdasági befizetésekkel vagy díjakkal megfelelő mértékben csökkenteni kell az egyenértékű támogatottsági mutatót.
5. Melléklet a Mezőgazdasági Megállapodáshoz
Különleges elbánás
a 4. Cikk 2. pontja vonatkozásában
1. A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései a WTO Megállapodás életbe lépésétől kezdődően nem alkalmazandók bármely olyan elsődleges mezőgazdasági termék és az abból megmunkált vagy készített termékek (,,kijelölt termékek'') esetében, melyekre az alábbi feltételek teljesülnek (az alábbiakban: ,,különleges elbánás''):
a) a kijelölt termékek importja alacsonyabb az 1986–1988-as bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 3%-ánál (,,a bázisidőszak'');
b) a kijelölt termékek a bázisidőszak kezdete óta nem részesülnek exporttámogatásban;
c) az elsődleges mezőgazdasági termékre hatékony termeléskorlátozó intézkedéseket alkalmaznak;
d) ezen termékek a Marrakesh-i Jegyzőkönyvhöz csatolt Tagi Engedményes Lista I. Részének 1. B) Szakaszában az ST–5. Melléklet jelzéssel vannak ellátva, mint olyan termékek, amelyek különleges elbánás alá esnek, tükrözve olyan nem kereskedelmi szempontokat, mint az élelmiszerellátás biztonsága és a környezet védelme; és
e) a kijelölt termékekre vonatkozó minimális piacrajutási lehetőségek, az érintett Tag Engedményes Listája I. Részének 1. B) Szakaszában részletezettek szerint, a végrehajtási időszak első évének kezdetétől a bázisidőszak belső fogyasztása 4%-ának felelnek meg, majd ezt követően a végrehajtási időszak hátralévő részében évente a bázisidőszak megfelelő fogyasztásának 0,8%-ával nőnek.
2. A végrehajtási időszak bármely évének kezdetén valamely Tag, összhangban az alábbi 6. pont rendelkezéseivel, beszüntetheti a különleges elbánás alkalmazását a kijelölt termékek vonatkozásában. Ilyen esetben, az érintett Tag fenntartja azokat a minimális piacrajutási lehetőségeket, amelyek az adott időpontra már megvalósultak és a minimális piacrajutási lehetőségeket évente a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 0,4%-ával növeli a végrehajtási időszak hátralévő részében. Ezt követően a végrehajtási időszak utolsó évében ezen szabályból eredően elért minimális piacrajutási lehetőségek szintjét az érintett Tag Engedményes Listájában fenntartja.
3. Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási időszak befejezése után legyen-e folytatása a fenti 1. pont szerinti különleges elbánásnak, a végrehajtási időszakon belül azon tárgyalások részeként kell befejezni, amelyeket a jelen Megállapodás 20. Cikke előír, figyelembe véve a nem kereskedelmi szempontokat.
4. Ha a 3. pontban jelzett tárgyalások megállapodáshoz vezetnek arról, hogy egy Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ennek a Tagnak, ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint, további és elfogadható engedményeket kell tennie.
5. Ahol a különleges elbánás nem folytatandó a végrehajtási időszak végén, ott az érintett Tag az alábbi 6. pont rendelkezéseit hajtja végre. Ilyen esetben a végrehajtási időszak befejezése után a kijelölt termékek minimális piacrajutási lehetőségeit a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztásának 8%-án az érintett Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.
6. A kijelölt termékekre fenntartott importtal szembeni azon határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések, melyek különböznek a normál vámoktól, a jelen Megállapodás 4. Cikke 2. pontja rendelkezései alá esnek annak az évnek a kezdetétől, amelyben a különleges elbánás alkalmazása megszűnik. Az ilyen termékekre normál vámokat kell fenntartani, melyek lekötötté válnak az érintett Tagok Engedményes Listájában, és amelyek annak az évnek a kezdetétől alkalmazandók, amelyben a különleges elbánás megszűnik, és olyan szinten, mintha a végrehajtási időszak alatt évenként azonos ütemezésben legalább 15%-os csökkentés végrehajtására került volna sor. Ezeket a vámokat az idecsatolt függelék irányelve szerint számított vámegyenértékek alapján kell kiszámítani.
7. A 4. Cikk 2. pontja rendelkezései szintén nem alkalmazandók a WTO Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően azon elsődleges mezőgazdasági termék esetében, amely alapélelmiszert képez egy adott fejlődő ország Tag hagyományos étrendjében, és amelyre vonatkozóan a fenti 1. a)–d) pontokban részletezetteken túl, amilyen mértékben azok az érintett termékekre érvényesek, az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási feltételek, az érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listája I. Részének 1. B) Szakaszában részletezettek szerint a végrehajtási időszak első évének kezdetétől az érintett termékek bázisidőszaki belső fogyasztása 1%-ának felelnek meg, majd ezt követően évenkénti azonos ütemezésben a végrehajtási időszak ötödik évének kezdetére a bázisidőszak megfelelő belső fogyasztásának 2%-áig fognak megfelelni. A végrehajtási időszak hatodik évének kezdetétől az érintett termékekre vonatkozó minimális piacrajutási lehetőségek a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztása 2%-ának kell hogy megfeleljenek, amely azután évenkénti azonos ütemezésben nő a bázisidőszak megfelelő hazai fogyasztása 4%-áig a 10. év kezdetére. Ezt követően, ezen szabályból a 10. évben adódó minimális piacrajutási lehetőségek szintjét az érintett fejlődő ország Tag Engedményes Listájában fenn kell tartani.
b) A jelen Megállapodás alá tartozó más termékek esetén megfelelő piacrajutási lehetőség biztosítása történt meg.
8. Arról a kérdésről folytatott bármiféle tárgyalásokat, hogy a végrehajtási időszak kezdetét követően a 10. év vége után legyen-e folytatása a fenti 7. pont szerinti különleges elbánásnak, a végrehajtási időszak kezdetét követő 10. éven belül kell megkezdeni és befejezni.
9. Ha a 8. pontban hivatkozott tárgyalások megállapodásra vezetnek arról, hogy valamely Tag folytathatja a különleges elbánás alkalmazását, akkor ez a Tag ezen tárgyalásokon meghatározottak szerint további és elfogadható engedményeket tesz.
10. Ha a 7. pont szerinti különleges elbánás a végrehajtási időszak kezdetét követő 10. éven túl nem folytatható, az érintett termékekre normál vámokat kell fenntartani, amelyeket az idecsatolt függelék irányelvei szerint számított vámegyenérték alapján kell kiszámítani, melyeket az érintett Tag Engedményes Listájában lekötnek. Más vonatkozásban a 6. pontnak, a fejlődő ország Tagok számára biztosított különleges és megkülönböztetett elbánás szerint módosított rendelkezései érvényesek.
Függelék az 5. Melléklethez
A vámegyenérték kiszámításának irányelvei
a jelen melléklet 6. és 10. pontjában meghatározott specifikus célok érdekében
1. A vámegyenérték kiszámítása során, függetlenül attól, hogy az ad valorem, vagy specifikus formát ölt, a külső árak és a belső árak tényleges különbözetéből kell átlátható módon kiindulni. A használt adatoknál az 1986–1988 közötti időszakot kell alapul venni.
a) elsősorban a HS négyjegyű szintjén kell megállapítani;
b) ahol helyénvaló, ott a HS hatjegyű vagy részletesebb szintjén kell meghatározni;
c) a megmunkált vagy feldolgozott termékekre úgy kell megállapítani, hogy az elsődleges mezőgazdasági termék(ek) vámegyenértékét meg kell szorozni a megmunkált vagy feldolgozott termékeken belül az elsődleges mezőgazdasági termékek értékbeli és/vagy fizikai arányával, ahogy az helyénvaló, és szükség szerint figyelembe kell venni az iparág védelme számára biztosított további elemeket.
2. A külső árakat rendszerint az importáló ország tényleges átlag c.i.f. egységárai képezik. Ahol az átlag c.i.f. egységárak nem állnak rendelkezésre vagy nem megfelelőek, a külső ár:
a) egy közeli ország megfelelő átlag c.i.f. egységára; vagy
b) a megfelelő fő exportőr(ök) átlag f.o.b. exportárai alapján született becslés, kiigazítva az importáló ország biztosítási, a fuvar és más lényeges költségeire vonatkozó becslések hozzáadásával.
3. A külső árakat rendszerint hazai valutára, az azonos időszakra eső éves átlag piaci átváltási árfolyamot felhasználva, kell átváltani.
4. A belső ár rendszerint a hazai piac reprezentatív nagykereskedelmi ára vagy ennek becsült értéke, ahol megfelelő adat nem áll rendelkezésre.
5. A kiinduló vámegyenértékek, szükség szerint, kiigazíthatóak, hogy megfelelő együttható felhasználásával figyelembe vegyék a minőségi vagy a választékbeli különbségeket.
6. Ahol a vámegyenérték e módszer alapján negatív lesz vagy a jelenleg lekötött vámtételnél alacsonyabb, a kiinduló vámegyenérték megállapítható a jelenleg lekötött vámtételen vagy a termékre vonatkozó nemzeti ajánlat alapján.
7. Ahol a vámegyenérték azon szintjéhez képest, amit az előző iránymutatások eredményeztek volna, kiigazítás történt, kérés esetén az érintett Tagnak teljes körű konzultációs lehetőséget kell biztosítani megfelelő megoldások elérése érdekében.
MEGÁLLAPODÁS AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁRÓL
újra megerősítve, hogy egyetlen Tag sem gátolható abban, hogy az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges intézkedéseket hozzon és érvényesítsen, azzal a kikötéssel, hogy ezen intézkedéseket nem alkalmazhatja oly módon, hogy az az azonos feltételekkel rendelkező Tagok közötti önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek vagy a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét képezze,
azon óhajuktól vezérelve, hogy javítsák az emberi egészséget, az állategészséget és a növényegészségügyi helyzetet az összes Tagnál,
megjegyezve, hogy az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket gyakran bilaterális megállapodások vagy jegyzőkönyvek alapján alkalmazzák,
azon óhajuktól vezérelve, hogy létrehozzák az állat- és növényegészségügyi intézkedések meghozatalát, továbbfejlesztését és érvényesítését célzó szabályok és fegyelem mulatilaterális kereteit abból a célból, hogy azoknak a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják,
felismerve azt a jelentős hozzájárulást, amit nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások ebben a vonatkozásban tesznek,
azon óhajuktól vezérelve, hogy elősegítsék a Tagok között a harmonizált állat- és növényegészségügyi intézkedések használatát az illetékes nemzetközi szervezetek, beleértve a Codex Alimentarius Bizottság, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodája és a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretében működő illetékes nemzetközi és regionális szervezetek által kidolgozott nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások alapján, anélkül, hogy a Tagtól megkövetelnék, hogy megváltoztassák az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmének általuk alkalmazott megfelelő szintjét,
felismerve, hogy az importáló Tagok állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseinek való megfelelés, és ennél fogva a piacrajutás és az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések saját területükön történő kialakítása és alkalmazása során a fejlődő ország Tagok különleges nehézségekkel kerülhetnek szembe, és azon óhajuktól vezérelve, hogy segítsék őket e vonatkozású törekvéseikben,
azon óhajuktól vezérelve, hogy ezért kidolgozzák a szabályokat a GATT 1994 azon rendelkezéseinek alkalmazására, amelyek az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések alkalmazásához kapcsolódnak, különös tekintettel a XX. b)16 Cikk rendelkezéseire
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. Jelen Megállapodás az összes olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésre vonatkozik, mely közvetve vagy közvetlenül hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre. Az ilyen intézkedéseket a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban kell kidolgozni és alkalmazni.
2. A jelen Megállapodás céljaira az A) Mellékletben megadott meghatározásokat kell alkalmazni.
3. A mellékletek jelen Megállapodás szerves részét képezik.
4. A jelen Megállapodásban semmi sem érinti a Tagok azon jogait, amelyekkel a Kereskedelem Technikai Akadályaira vonatkozó Megállapodás alapján rendelkeznek olyan intézkedések tekintetében, amelyek a jelen Megállapodás hatálya alá nem esnek.
Alapvető jogok és kötelezettségek
1. A Tagoknak joguk van olyan állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket hozni, amelyek az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések jelen Megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétesek.
2. A Tagok biztosítják, hogy bármely állat- és növényegészségügyi intézkedés csak az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges mértékben kerül alkalmazásra, hogy ezek tudományos elveken alapuljanak, és hogy ezek nem tarthatók fenn elégséges tudományos bizonyíték nélkül, eltekintve az 5. Cikk 7. pontja szerinti kivételtől.
3. A Tagok biztosítják, hogy azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén az állat- és növényegészségügyi intézkedések önkényes és indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést nem idéznek elő a Tagok, illetve saját területük és más Tagok között. Az állat- és növényegészségügyi intézkedéseket nem lehet alkalmazni oly módon, hogy az a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozását képezze.
4. Azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket, amelyek a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban vannak, összhangban levőnek kell feltételezni a Tagok azon kötelezettségeivel, amelyek a GATT 1994-nek az állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezései alapján állnak fenn, különös tekintettel a XX. b) Cikk rendelkezéseire.
1. Annak érdekében, hogy az állat- és növényegészségügyi intézkedések a lehető legszélesebb körben összehangolásra kerüljenek, a Tagok állat- és növényegészségügyi intézkedéseiket nemzetközi szabványokra, irányelvekre és ajánlásokra alapozzák, ahol ilyenek léteznek, kivéve ha a jelen Megállapodás másképpen intézkedik, különös tekintettel a 3. pontra.
2. Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések, amelyek összhangban vannak nemzetközi szabványokkal, irányelvekkel vagy ajánlásokkal, szükségesnek tekintendők az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez és ezeket összhangban levőnek kell feltételezni a jelen Megállapodás és a GATT 1994 vonatkozó rendelkezéseivel.
3. A Tagok bevezethetnek és fenntarthatnak olyan állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket, amelyek az állat- vagy növényegészségügyi védelem magasabb szintjét eredményezik, mint ami a vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon alapuló intézkedések alapján elérhető volna, ha ez tudományosan igazolható vagy ha ez az állat- vagy növényegészségügyi védelemnek a Tag által az 5. Cikk 1–8. pontjában17 található vonatkozó rendelkezésekkel összhangban megállapított megfelelő szintjéből következik. A fentiek ellenére az összes olyan intézkedés, amely az állat- vagy növényegészségügyi védelem azon szintjétől való eltérést eredményez, amely a nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon alapuló intézkedésekkel elérhető lenne, nem ellentétes a jelen Megállapodás semmilyen más rendelkezésével.
4. A Tagok, az erőforrásaik biztosította kereteken belül, teljes részt vállalnak az illetékes nemzetközi szervezetek és alárendelt testületeik munkájában, különös tekintettel a Codex Alimentarius Bizottságra, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodájára, a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretében működő nemzetközi és regionális szervezetekre, hogy ezen szervezeteken belül elősegítsék a szabványok, irányelvek és ajánlások továbbfejlesztését és időszakos felülvizsgálatát az állat- és növényegészségügyi intézkedések összes szempontja vonatkozásában.
5. Az Állat- és Növényegészségügyi Intézkedések Bizottsága, amelyről a 12. Cikk 1–4. pontjai rendelkeznek (jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság), eljárást fejleszt ki a nemzetközi harmonizációs folyamat ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket koordinálja az illetékes nemzetközi szervezetekkel.
1. A Tagok egyenértékűnek fogadják el más Tagok állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseit még akkor is, ha azok különböznek a sajátjaiktól vagy más, ugyanezen termékkel kereskedő, Tagok által használt intézkedésektől, ha az exportáló Tag objektíven bemutatja az importáló Tag számára, hogy intézkedései valóra váltják az importáló Tag állat- vagy növényegészségügyi védelmének megfelelő szintjét. E célból, kérés esetén, vizsgálathoz, teszteléshez vagy más megfelelő eljáráshoz ésszerű hozzáférést kell biztosítani az importáló Tag számára.
2. A Tagok, kérés esetén, konzultációt folytatnak meghatározott állat- vagy növényegészségügyi intézkedések egyenértékűségének elismeréséről szóló bilaterális és multilaterális megállapodások elérése céljából.
Kockázatbecslés és az állat- és növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása
1. A Tagok biztosítják, hogy állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseiket emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség kockázatainak a körülményeknek megfelelő becslésére alapozzák, számításba véve az illetékes nemzetközi szervezetek által kifejlesztett kockázatbecslési technikákat.
2. A kockázatbecslés során a Tagok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat; a vonatkozó feldolgozási és termelési módszereket; a vonatkozó vizsgálati, mintavételi és tesztelési módszereket; meghatározott megbetegedések vagy kártevők elterjedését; kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek létét; a megfelelő ökológiai és környezeti feltételeket és a vesztegzárat vagy másféle kezelési módokat.
3. Az állat- vagy növényegészségügyi életre vagy egészségre gyakorolt kockázat becslése és az ezen kockázattal szemben szükséges állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének eléréséhez alkalmazandó intézkedések meghatározása során a Tagok idevágó gazdasági szempontokként a következőket veszik figyelembe: a termelés vagy értékesítés csökkenésében jelentkező potenciális károk, kártevők vagy betegségek bejutása, kialakulása vagy elterjedése kapcsán; az importáló Tag területén, az ellenőrzés vagy megsemmisítés során jelentkező költségeket; a kockázat korlátozás alternatív megközelítésének relatív költséghatékonyságát.
4. Az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása során a Tagok figyelembe veszik a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálásának célját.
5. Az emberi életre vagy egészségre vagy az állati és növényi életre vagy egészségre gyakorolt kockázatokkal szembeni állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének elve alkalmazása során elérendő összhang céljából minden Tag elkerüli az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéseket azon szintek között, amelyeket a különböző helyzetekben megfelelőnek ítél, ha az ilyen megkülönböztetések diszkriminációt vagy a nemzetközi kereskedelem leplezett korlátozását eredményezik. A Tagok a 12. Cikk 1., 2., és 3. pontjával összhangban együttműködnek a Bizottság keretében abban, hogy kifejlesszék az irányelveket ezen rendelkezés gyakorlati végrehajtásának elősegítése érdekében. Az irányelvek kifejlesztésében a Bizottság figyelembe veszi az összes vonatkozó tényezőt, beleértve az emberi egészséggel szemben jelentkező azon kockázatok kivételes sajátosságait, melyeknek az emberek önkéntesen teszik ki magukat.
6. A 3. Cikk 2. pontját nem érintve, az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje elérése céljából alkalmazott állat- vagy növényegészségügyi intézkedések kialakítása vagy fenntartása során a Tagok biztosítják, hogy az ilyen intézkedések ne eredményezzék a kereskedelem nagyobb mérvű korlátozását, mint ami az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének biztosításához szükséges, figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot.18
7. Azokban az esetekben, ahol a vonatkozó tudományos bizonyíték nem elégséges, egy Tag átmenetileg alkalmazhat állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján, beleértve az illetékes nemzetközi szervezetektől, valamint más Tagok által alkalmazott állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekről kapott információkat. Ilyen körülmények között, a Tagok igyekeznek megszerezni azon kiegészítő információkat, amelyek a kockázat objektívebb becsléséhez szükségesek, és ennek megfelelően az állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseket ésszerű időn belül felülvizsgálják.
8. Amikor egy Tagnak oka van azt hinni, hogy egy másik Tag által bevezetett vagy fenntartott meghatározott állat- vagy növényegészségügyi intézkedés korlátozza, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy korlátozza exportját és az intézkedés nem alapszik a vonatkozó nemzetközi szabványokon, irányelveken vagy ajánlásokon vagy ilyen szabványok, irányelvek vagy ajánlások nem léteznek, az ilyen állat- vagy növényegészségügyi intézkedés indokaira magyarázatot lehet kérni az intézkedést fenntartó Tagtól, amelynek ezt meg kell adnia.
Regionális feltételekhez való alkalmazkodás,
beleértve a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes
és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségeket
1. A Tagok biztosítják azt, hogy állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseik igazodnak azon térség állat- vagy növényegészségügyi jellemzőihez – akár egy ország, egy országrész vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó –, ahonnan az áru származik, illetve ahová az árut szánják. Valamely régió állat- vagy növényegészségügyi jellemzőinek vizsgálata során, a Tagok, egyebek mellett, figyelembe veszik meghatározott megbetegedések vagy kártevők elterjedtségének szintjét, a megsemmisítést vagy ellenőrzést célzó programok működését és az illetékes nemzetközi szervezetek által kifejlesztett megfelelő ismérveket vagy irányelveket.
2. A Tagok különösen a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes, vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek elvét ismerik el. Az ilyen térségek meghatározása során olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a földrajzi feltételek, ökoszisztémák, járványtani felügyelet és az állat- vagy növényegészségügyi ellenőrzések hatékonysága.
3. Azon exportáló Tagok, amelyek azt állítják, hogy területeiken belül egységes térségeik kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek, vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének szintje alacsony, ezt az ehhez szükséges bizonyítékokkal alátámasztják, abból a célból, hogy objektíven kimutatható legyen az importáló Tag számára, hogy ezen térségek kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek vagy a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek, és valószínűleg azok is maradnak. Ebből a célból, kérés esetén, vizsgálathoz, teszteléshez vagy más megfelelő eljárásokhoz ésszerű hozzáférést kell biztosítani az importáló Tag számára.
A Tagok bejelentik az állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseikben bekövetkezett változásokat és információt adnak állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseikről a B) Melléklet rendelkezéseivel összhangban.
Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások
A Tagok az ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások során betartják a C) Melléklet rendelkezéseit, beleértve az adalékanyagok használatának jóváhagyását vagy élelmiszerek, italok és takarmányok szennyezettségi tűréshatárainak megállapítását célzó nemzeti rendszereket, és más tekintetben is biztosítják, hogy eljárásaik a jelen Megállapodás rendelkezéseivel ne legyenek ellentétesek.
Technikai segítségnyújtás
1. A Tagok egyetértenek abban, hogy elősegítik a technikai segítségnyújtást más, különösen a fejlődő ország Tagok részére, akár kétoldalúan, akár az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül. Az ilyen támogatás, egyebek mellett, megvalósulhat a feldolgozási technológiák, a kutatás és infrastruktúra területén, beleértve a nemzeti szabályozó testületek létesítését, és öltheti tanácsadás, hitelek, adományok és segély formáját, beleértve a szakértelem, a képzés és felszerelés megszerzése céljából nyújtottakat, hogy lehetővé tegyék az ilyen országoknak, hogy alkalmazkodjanak és összhangba kerüljenek azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy exportpiacaikon az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét elérjék.
2. Ahol lényeges beruházások szükségesek ahhoz, hogy az exportáló fejlődő ország Tag teljesítse az importáló Tag állat- vagy növényegészségügyi követelményeit, az utóbbi fontolóra veszi olyan technikai támogatás nyújtását, amely lehetővé teszi a fejlődő ország Tagnak, hogy fenntartsa és kiterjessze az érintett termék piacrajutási lehetőségeit.
Különleges és megkülönböztetett elbánás
1. Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések kialakításában és alkalmazásában a Tagok figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok különleges szükségleteit, különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok tekintetében.
2. Ahol az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje lehetőséget ad az új állat- vagy növényegészségügyi intézkedések szakaszos bevezetésére, az ezeknek való megfelelésre hosszabb időkeretet kell megszabni a fejlődő ország Tagokat érdeklő termékek esetén, hogy azok export lehetőségeiket fenn tudják tartani.
3. Azzal a szándékkal, hogy biztosítva legyen, hogy a fejlődő ország Tagok eleget tudjanak tenni jelen Megállapodás rendelkezéseinek, a Bizottság számára lehetővé válik, hogy kérés esetén, ezen országok számára a jelen Megállapodás kötelezettségei alól meghatározott, időben korlátozott, részleges vagy teljes felmentést adjon, figyelembe véve azok pénzügyi, kereskedelmi és fejlesztési szükségleteit.
4. A Tagok ösztönzik és elősegítik a fejlődő ország Tagok aktív részvételét az illetékes nemzetközi szervezetekben.
Konzultáció és vitarendezés
1. A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó konzultációkra és vitarendezésekre a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, kivéve, ha a jelen Megállapodás erre vonatkozóan kifejezetten másképpen nem rendelkezik.
2. A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó, tudományos és műszaki kérdésekről szóló vitában egy vizsgálócsoport tanácsért folyamodik a vizsgálócsoport által kiválasztott szakértőkhöz a vitázó felekkel történő konzultáció során. Ebből a célból a vizsgálócsoport, amikor megfelelőnek tartja, tanácsadó jellegű technikai szakértői csoportot hozhat létre, vagy a vitában érintett bármelyik fél kérésére vagy saját kezdeményezésére konzultálhat az illetékes nemzetközi szervezetekkel.
3. Ezen Megállapodásban semmi sem korlátozhatja a Tagok más nemzetközi Megállapodásokban foglalt jogait, beleértve azt, hogy más nemzetközi szervezetek keretében vagy bármely nemzetközi megállapodás részeként működő jószolgálati tevékenységet vagy vitarendezési eljárást igénybe vegyenek.
1. Az Állat- és Növényegészségügyi Bizottság ezennel megalakul abból a célból, hogy a konzultációk rendszeres fórumául szolgáljon. A Bizottság jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához és annak, különösen a harmonizáció vonatkozásában fennálló céljainak elősegítéséhez szükséges feladatokat látja el. A Bizottság konszenzussal hozza döntéseit.
2. A Bizottság bátorítja és ösztönzi a Tagok közötti ad hoc jellegű konzultációkat vagy tárgyalásokat meghatározott állat- vagy növényegészségügyi témákban. A Bizottság bátorítja a nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások minden Tag által történő alkalmazását, és ebben a vonatkozásban támogatást nyújt az élelmiszer-adalékanyagok használatának jóváhagyását, vagy az élelmiszerekben, italokban, takarmányokban előforduló szennyező anyagok tűréshatárainak megállapítását célzó nemzetközi és nemzeti szintű rendszerek és megközelítések közötti integráció és koordináció céljából történő technikai konzultációk és tanulmányok megrendezéséhez, illetve elkészítéséhez.
3. A Bizottság szoros kapcsolatot tart fenn az illetékes nemzetközi szervezetekkel az állat- és növényegészségügyi védelem területén, különösen a Codex Alimentarius Bizottsággal, a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodájával és a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció Titkárságával abból a célból, hogy biztosítva legyenek a rendelkezésre álló legjobb tudományos és technikai tanácsok jelen Megállapodás működtetéséhez, valamint elkerülhetővé váljon az erőfeszítések fölösleges párhuzamossága.
4. A Bizottság kifejleszt egy eljárást a nemzetközi harmonizáció folyamatának és a nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások alkalmazásának figyelemmel kísérése céljából. Ebből a célból a Bizottság, az illetékes nemzetközi szervezetekkel együtt, létrehoz egy, a nemzetközi szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat tartalmazó listát, amely azon állat- vagy növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozik, amelyekről a Bizottság megállapítja, hogy nagymértékben befolyásolják a kereskedelmet. A lista tartalmazza azon nemzetközi szabványok, irányelvek vagy ajánlások Tagok által történő megjelölését, melyeket azok az import feltételéül szabnak, vagy melyek alapján az ezen szabványoknak megfelelő importtermékek bejuthatnak piacaikra. Azon esetekben, amikor egy Tag nem nemzetközi szabványt, irányelvet vagy ajánlást alkalmaz mint importfeltételt, ezen Tag tájékoztatást ad ennek okáról és különösen arról, hogy vajon úgy ítéli-e meg, hogy a szabvány nem elég szigorú ahhoz, hogy az állat- és növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét biztosítsa. Ha egy Tag módosítja álláspontját az után, hogy jelezte, hogy az import feltételéül szabványokat, irányelveket vagy ajánlásokat alkalmaz, ezen változásról magyarázatot ad, és tájékoztatja mind a Titkárságot, mind az illetékes nemzetközi szervezeteket, kivéve, ha ilyen bejelentést és magyarázatot a B) Mellékletben foglalt eljárásokkal összefüggésben ad.
5. A fölösleges párhuzamosságok elkerülése érdekében a Bizottság megfelelő módon dönthet arról, hogy felhasználja az illetékes nemzetközi szervezetekben alkalmazott eljárásokból, különösen a bejelentésekből származó információt.
6. A Bizottság valamely Tag kezdeményezésére megfelelő csatornákon keresztül felkérheti az illetékes nemzetközi szervezeteket vagy azok alárendelt testületeit, hogy valamely konkrét szabványra, irányelvre vagy ajánlásra, beleértve a 4. pontban szereplő, a nem-alkalmazás kérdésében adandó magyarázatok alapjára vonatkozó meghatározott ügyeket megvizsgálják.
7. A Bizottság a WTO Egyezmény hatálybalépése után három évvel, valamint amikor erre igény mutatkozik az után, felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és végrehajtását. Ahol az helyénvaló, a Bizottság javaslatokat juttathat el az Árukereskedelmi Tanácshoz abból a célból, hogy egyebek mellett ezen Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra tekintettel a jelen Megállapodás szövege módosításra kerüljön.
A Tagok a jelen Megállapodás keretein belül teljes mértékben felelősek az abban foglalt összes kötelezettség betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat alkalmaznak és alkotnak annak érdekében, hogy támogassák a jelen Megállapodás rendelkezéseinek betartását a központi kormányszerveken kívüli szervezetek esetében is. A Tagok lehetőségeik függvényében olyan ésszerű intézkedéseket hoznak, melyek biztosítják, hogy a területükön működő nem-kormányzati szervezetek, valamint azon regionális szervezetek, melyeknek a területükön működő illetékes szervezetek a tagjai, eleget tegyenek a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek. Továbbá a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, melyek közvetlenül vagy közvetve azzal a hatással járnak, hogy olyan elvárásokat támasztanak ilyen regionális vagy nem-kormányzati szervezetekkel vagy önkormányzati szervekkel szemben, illetve azokat arra ösztönzik, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek. A Tagok biztosítják, hogy csak akkor támaszkodnak a nem-kormányzati szervezetek szolgáltatásaira az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések végrehajtásánál, ha ezen szervezetek eleget tesznek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek.
A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok a WTO hatálybalépését követő öt évig halaszthatják a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását az importjukat vagy az import termékeiket érintő állat- vagy növényegészségügyi intézkedések vonatkozásában. Más fejlődő ország Tagok a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két évre halaszthatják el az 5. Cikk 8. pontja és a 7. Cikk kivételével ezen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását az importot vagy az importtermékeket érintő meglévő állat- vagy növényegészségügyi intézkedések vonatkozásában, ha a végrehajtás szakértelem, szakmai infrastruktúra vagy erőforrások hiánya miatt nem lehetséges.
A) Melléklet az állat- és növényegészségügyi inntézkedések
alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz
1. Állat- vagy növényegészségügyi intézkedés: bármely olyan intézkedés, melyet arra alkalmaznak, hogy
a) megvédje az állati vagy növényi életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, melyek kártevők, megbetegedések, betegséget hordozó vagy kiváltó organizmusok megjelenésével, kialakulásával, illetve elterjedésével kapcsolatban jelentkeznek;
b) megvédje az emberi vagy állati életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, amelyek adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok, betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerben, italban, illetve takarmányban való jelenlétéből adódhatnak;
c) megvédje az emberi életet vagy egészséget a Tag területén belül azoktól a kockázatoktól, melyek állatok, növények vagy a belőlük készült termékek által hordozott betegségekből vagy kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódhatnak; vagy
d) megelőzze vagy korlátozza a Tag területén belül a kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódó egyéb károkat.
Az állat- vagy növényegészségügyi intézkedések magukban foglalják az összes vonatkozó törvényt, rendeletet, rendelkezést, követelményt és eljárást, beleértve, egyebek mellett, a végtermékekkel szemben támasztott követelményeket; a feldolgozási és termelési módszereket; a tesztelési, a vizsgálati, a tanúsítási és jóváhagyási eljárásokat; a vesztegzárral kapcsolatos elbánást, beleértve az állatok vagy növények szállításával vagy szállításuk közbeni életben maradásukhoz szükséges anyagokkal összefüggő vonatkozó követelményeket; a vonatkozó statisztikai módszerekre, mintavételi eljárásokra, kockázatbecslési módszerekre vonatkozó eljárásokat; és a közvetlenül az élelmiszer biztonságával összefüggő csomagolási és címkézési követelményeket.
2. Harmonizáció: közös állat- és növényegészségügyi intézkedések megállapítása, elismerése és alkalmazása különböző Tagok által.
3. Nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások:
a) az élelmiszer biztonsága vonatkozásában a Codex Alimentarius Bizottság által, élelmiszer-adalékanyagokkal, állatgyógyászati gyógyszerek és rovarirtószerek maradványaival, szennyező anyagokkal, analitikai és mintavételi módszerekkel és a higiéniai gyakorlatra megállapított szabályzatokkal és irányelvekkel kapcsolatban megállapított szabványok, útmutatók és ajánlások;
b) az állategészség és állatkórok vonatkozásában a Járványos Állatbetegségek Nemzetközi Irodája égisze alatt kialakított szabványok, útmutatók és ajánlások;
c) a növényegészség vonatkozásában a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció Titkárságának égisze alatt, a Nemzetközi Növényvédelmi Konvenció keretén belül működő regionális szervezetek közreműködésével, kialakított nemzetközi szabványok, útmutatók és ajánlások; valamint
d) azon kérdések vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a fent említett szervezetek hatálya alá, azon vonatkozó szabványok, útmutatók és ajánlások, melyeket egyéb illetékes, minden Tag számára nyitott, és a Bizottság által megjelölt nemzetközi szervezetek léptettek életbe.
4. Kockázatbecslés: kártevők vagy betegségek megjelenése, kialakulása vagy elterjedése valószínűségének felmérése valamely importőr Tag területén belül, az alkalmazható állat- vagy növényegészségügyi intézkedéseknek megfelelően, valamint a kapcsolódó potenciális biológiai és gazdasági következmények felmérése; vagy az élelmiszer adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok vagy betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerekben, italokban és takarmányokban való jelenlétéből származó, az emberi vagy állati egészségre kedvezőtlen hatások lehetőségének felmérése.
5. Az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintje: a védelem azon szintje, melyet az állat- vagy növényegészségügyi intézkedést hozó Tag megfelelőnek tart ahhoz, hogy az a területén belül megvédje az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget.
Megjegyzés: Számos Tag erre az elvre másképpen, mint ,,kockázat elfogadható szintjére'' hivatkozik.
6. Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térség: olyan térség, akár egy ország egész területéről, területének egy részéről vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó, melyet az illetékes hatóságok úgy határoznak meg, hogy ott egy meghatározott kártevő vagy betegség nem fordul elő.
Megjegyzés: Kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes terület körbevehet olyan területet, körül lehet véve olyan területtel, illetve szomszédos lehet olyan területtel – akár egy ország egy részén belül, akár egy olyan földrajzi területen, mely több ország teljes vagy részbeni területéből áll –, mely területen meghatározott kártevők vagy megbetegedések előfordulása tudott, de amely olyan regionális ellenőrző intézkedések alatt áll, mint amilyen például védő-, felügyelet alatt álló és ütközőzónák létrehozása, melyek elszigetelik, illetve megsemmisítik a kérdéses kártevőt vagy betegséget.
7. A kártevők és megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térség: olyan térség, akár egy ország egész területéről, területének egy részéről vagy több ország teljes vagy részbeni területéről van szó, amelyet az illetékes hatóságok úgy határoznak meg, hogy ott egy meghatározott kártevő, illetve betegség alacsony szinten fordul elő és amely területen hatékony felügyeleti, ellenőrző és megsemmisítési intézkedések vannak érvényben.
B) Melléklet az állat- és növényegészségügyi intézkedések
alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz
Az állat- és növényegészségügyi előírások
átláthatósága
1. A Tagok biztosítják, hogy minden állat- és növényegészségügyi előírás,20 melyet elfogadtak, azonnal közzétételre kerüljön oly módon, hogy azokat az érdekelt Tagok megismerhessék.
2. Sürgős körülményektől eltekintve, a Tagok ésszerű időt biztosítanak az állat- vagy növényegészségügyi előírások közzététele és azok hatálybalépése között abból a célból, hogy időt adjanak az exportőr Tagok, különösen a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok termelőinek, hogy termékeiket és termelési módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.
3. Minden egyes Tag működtet egy olyan tájékoztatási pontot, amely azért felelős, hogy megválaszolja az érdeklődő Tagok valamennyi ésszerű kérdését, valamint átadja az alábbiakra vonatkozó dokumentumokat:
a) a Tag területén elfogadott vagy javasolt bármely állat- vagy növényegészségügyi előírás;
b) a Tag területén működő bármely ellenőrző és vizsgálati eljárás, termeléssel és vesztegzárral kapcsolatos elbánás, rovarirtószer tűréshatár és az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyására vonatkozó eljárások;
c) kockázatbecslési eljárások, figyelembe vett tényezők, valamint az állat- vagy növényegészségügyi védelem megfelelő szintjének meghatározása;
d) a Tag vagy a területén működő illetékes szervezetek tagsága és részvétele nemzetközi és regionális állat- és növényegészségügyi szervezetekben és rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás keretén belül működő bilaterális és multilaterális megállapodásokban és egyezményekben; ezen megállapodások és egyezmények szövege.
4. A Tagok kötelesek biztosítani, hogy abban az esetben, ha érdekelt Tagok dokumentumok másolatát kérik, ezen dokumentumokat, eltekintve a szállítási költségektől, a belföldieknek21 felszámolt áron (ha van ilyen) adják át.
5. Ha egy nemzetközi szabvány, irányelv vagy ajánlás nem létezik, vagy egy javasolt állat- vagy növényegészségügyi előírás tartalma lényegét tekintve nem egyezik meg egy nemzetközi szabvánnyal, irányelvvel vagy ajánlással, és ha ezen előírás jelentős hatást gyakorolhat más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:
a) korai szakaszban közzétesznek egy értesítést oly módon, hogy az érdekelt Tagok megismerkedhessenek egy adott előírás bevezetését szolgáló javaslattal;
b) a Titkárságon keresztül értesítik a többi Tagot az előírás által érintett termékekről és röviden megjelölik a javasolt előírás célját és indokát. Az ilyen bejelentéseknek korai szakaszban kell megtörténniük, hogy lehetőség nyíljon módosítások megtételére és megjegyzések figyelembevételére;
c) kérés esetén ellátják a többi Tagot a javasolt előírás példányaival, és amennyiben lehetséges, megjelölik azokat a részleteket, amelyek lényegileg térnek el nemzetközi szabványoktól, irányelvektől vagy ajánlásoktól;
d) diszkrimináció nélkül ésszerű időt biztosítanak a többi Tagnak, hogy írásban megjegyzéseket tehessenek, kérés esetén megvitathassák ezen megjegyzéseket és figyelembe vehessék e megjegyzéseket és az eszmecserék eredményeit.
6. Azonban, ha egy Tag számára sürgős egészségvédelmi problémák merülnek fel, vagy felmerülésük fenyeget, akkor a Tag szükség szerint, figyelmen kívül hagyhat ezen Melléklet 5. pontjában felsorolt lépéseket, feltéve, ha ezen Tag
a) haladéktalanul értesíti a többi Tagot a Titkárságon keresztül az adott előírásról és az általa érintett termékekről, és röviden megjelöli az előírás célját és indokát, beleértve a sürgős probléma(k) természetét is;
b) kérés esetén a többi Tag rendelkezésére bocsátja az előírás példányait;
c) lehetőséget ad a többi Tagnak, hogy írásban megjegyzéseket tegyenek, kérés esetén megvitatja ezen megjegyzéseket, és figyelembe veszi e megjegyzéseket és az eszmecserék eredményeit.
7. A Titkárságnak küldött bejelentések nyelve az angol, a francia vagy a spanyol.
8. A fejlett ország Tagok más Tag kérésére a dokumentumok példányait vagy terjedelmes dokumentumok esetén, a specifikus bejelentési kötelezettség alá eső dokumentumok összefoglalóit angolul, franciául vagy spanyolul azok rendelkezésére bocsátják.
9. A Titkárság haladéktalanul körözteti a bejelentés példányait az összes Tag, valamint az érdekelt nemzetközi szervezetek részére, és felhívja a fejlődő ország Tagok figyelmét bármely olyan bejelentésre, mely olyan termékekre vonatkozik, melyhez különleges érdekeik fűződnek.
10. A Tagok ezen Melléklet 5., 6., 7. és 8. pontja szerinti bejelentési eljárásokra vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő végrehajtása felelőseként egyetlen központi kormányzati hatóságot jelölnek ki.
11. Ezen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy
a) a tervezetek részleteit, illetve példányait meg kellene adni, vagy a szöveget Tagok nyelvétől különböző nyelven kellene megjelentetni, kivéve az ezen Melléklet 8. pontjában foglaltakat; vagy
b) a Tagok bizalmas információkat tárjanak fel, ami megakadályozná az állat- vagy növényegészségügyi jogszabályok végrehajtását, vagy amelyek sértenék egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.
C) Melléklet az állat- és növényegészségügyi intézkedések
alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz
Ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások22
1. A Tagok bármely eljárás vonatkozásában biztosítják, hogy ellenőrzik és biztosítják az állat- vagy növényegészségügyi előírások teljesítését, valamint
a) ezen eljárásokat indokolatlan késés nélkül és az importtermékek vonatkozásában a hasonló hazai termékek esetében érvényesítettnél nem kedvezőtlenebb módon folytatják le, és fejezik be;
b) kérés esetén minden eljárás egységes átfutási időtartamát nyilvánosságra hozzák, vagy az átfutás várható időtartamát közlik a kérelmezővel; ha kérelmet kapnak, az illetékes hatóság haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét és a kérelmezőt minden hiányosságról pontosan és teljeskörűen informálja; az illetékes hatóság, amilyen hamar csak lehetséges, pontosan és teljeskörűen elküldi a kérelmezőnek az eljárás eredményét úgy, hogy az, ha szükséges, kijavító intézkedéseket tehessen; még ha a kérelem hiányos is, a kérelmező kérése esetén az illetékes hatóság ameddig lehetséges, folytatja az eljárást; és kérés esetén a kérelmezőt tájékoztatja az eljárás állásáról, az esetleges késedelmek magyarázatával együtt;
c) szükséges szintre korlátozzák a tájékoztatási követelményeket a megfelelő ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárásokhoz, beleértve az adalékanyagok használatának jóváhagyásához vagy az élelmiszerekben, italokban vagy takarmányokban található szennyező anyagokra vonatkozó tűréshatárok megállapításához;
d) az importtermékekre vonatkozó azon információk bizalmas kezelése, melyek az ellenőrzéssel, vizsgálattal és jóváhagyással kapcsolatban felmerülnek, a hazai termékek esetében érvényesítettnél nem kedvezőtlenebb módon, és úgy érvényesül, hogy megvalósuljon a jogos kereskedelmi érdekek védelme;
e) bármely, egy adott termék egy példányára vonatkozó ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási követelmény az ésszerű és szükséges szintre korlátozódik;
f) bármely díj, melyet importtermékre vonatkozó eljárás esetén vetnek ki, a hasonló hazai termékre vagy bármely más Tagtól származó hasonló termékre kivetetthez képest méltányos legyen, és nem haladja meg a szolgáltatás tényleges költségét;
g) azonos feltételeket alkalmaznak mind az import, mind a hazai termékek mintavételi eljárásaihoz használt berendezések elhelyezésénél annak érdekében, hogy a minimumra csökkenjen a kérelmezők, importőrök, exportőrök vagy megbízottjaik számára jelentkező kényelmetlenség;
h) ha egy termék jellemzőit megváltoztatják, annak az alkalmazandó előírások fényében történt ellenőrzése és vizsgálata után, az így átalakított termékre vonatkozó eljárást arra a szintre korlátozzák, mely szükséges ahhoz, hogy meghatározzák, hogy elegendő bizonyosság áll-e fenn arra nézve, hogy a termék még megfelel a vonatkozó előírásoknak; valamint, hogy
i) működtetnek egy olyan eljárást, melynek keretében az ilyen eljárások lefolytatásával kapcsolatban felmerülő panaszok felülvizsgálatra és a panasz beigazolódása esetén az intézkedések kiigazításra kerülnek.
Ha egy importőr Tag az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására, vagy az élelmiszerben, italokban és takarmányokban fellelhető szennyező anyagok tűréshatárainak megállapítására vonatkozó olyan rendszert működtet, mely megakadályozza vagy korlátozza az ilyen termékeknek, jóváhagyás hiánya esetén, hazai piacra való bejutását, akkor az importőr Tag köteles mérlegelni a vonatkozó nemzetközi szabványoknak a piacrajutás feltételeként történő használatát mindaddig, amíg végleges döntés nem születik.
2. Ahol egy állat- vagy növényegészségügyi intézkedés nem a termelés szintjén jelöl ki ellenőrzést, az a Tag, melynek területén a termelés folyik, az ilyen ellenőrzésekhez, valamint az ellenőrző hatóságok munkájának megkönnyítéséhez a szükséges segítséget megadja.
3. A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza a Tagokat abban, hogy saját területükön ésszerű vizsgálatokat folytassanak.
TEXTIL ÉS RUHÁZATI MEGÁLLAPODÁS
felidézve, hogy Punta del Este-ben a miniszterek megegyeztek abban, hogy ,,a textil és ruházati területen folyó tárgyalások olyan módozatok kialakítását célozzák, melyek lehetővé teszik ezen szektor majdani integrálását a GATT-ba, a GATT megerősített szabályai és fegyelme alapján, ezáltal hozzájárulva a kereskedelem további liberalizálásához is'',
valamint felidézve, hogy a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága 1989. áprilisi Döntésében megállapodás született arról, hogy az integrálás folyamata a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójának befejezését követően, és jellegét tekintve progresszíven kezdődik,
felidézve továbbá, hogy megállapodás született arról, hogy a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok különleges elbánásban részesülnek
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1. A jelen Megállapodás olyan rendelkezéseket fektet le, melyeket a Tagok a textil és ruházati szektor GATT 1994-be való integrálásának átmeneti időszakában alkalmaznak.
2. A Tagok megállapodnak abban, hogy a 2. Cikk 18. pontjában és a 6. Cikk 6. b) pontjában foglalt rendelkezéseket olyan módon alkalmazzák, hogy lehetővé tegyék a kis szállítók piacrajutási lehetőségeinek jelentős növelését, valamint a textil és ruházati kereskedelem területére újonnan belépők üzletileg jelentős kereskedelmi lehetőségeinek fejlesztését.23
3. A Tagok megfelelő figyelemmel vannak azon Tagok helyzetére, melyek nem fogadták el a Nemzetközi Textilkereskedelmi Megállapodást (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: MFA) 1986 óta Kiegészítő Jegyzőkönyveket, és amennyire lehetséges, különleges elbánást biztosítanak számukra a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása során.
4. A Tagok megállapodnak abban, hogy a gyapottermelő exportőr országok sajátos érdekei a velük való konzultációk révén tükröződnek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásában.
5. A Tagok, hogy előmozdítsák a textil és ruházati szektor integrálását a GATT 1994-be, folyamatos autonóm iparági alkalmazkodást és megnövelt versenyt tesznek lehetővé piacaikon.
6. Hacsak másként nem rendelkezik, a jelen Megállapodás nem befolyásolja a Tagoknak a WTO Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseiben foglalt jogait és kötelezettségeit.
7. Azon textil és ruházati termékeket, melyekre a jelen Megállapodás vonatkozik, a Melléklet tartalmazza.
1. Az MFA 4. Cikke alapján fenntartott, vagy annak 7., illetve 8. Cikke alapján bejelentett, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon érvényben lévő bilaterális megállapodásokban foglalt összes mennyiségi korlátozást az ilyen korlátozásokat fenntartó Tagok a jelen Megállapodás hatálybalépését követő 60 napon belül részletesen bejelentik, beleértve a korlátozási szinteket, a növekedési ütemeket és a rugalmassági rendelkezéseket, a 8. Cikk alapján létrehozott Textil Megfigyelő Testületnek (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: TMB). A Tagok megállapodnak abban, hogy minden olyan korlátozásra, mely a GATT 1947 szerződő felei között állt fenn, és érvényben van a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon, a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától fogva a jelen Megállapodás rendelkezései az irányadóak.
2. A TMB minden Tag számára tájékoztatásul megküldi ezeket a bejelentéseket. Bármelyik Tag számára nyitva áll a lehetőség, hogy a bejelentések közlésétől számított 60 napon belül felhívja a TMB figyelmét bármely észrevételre, melyet a bejelentésekre vonatkozólag helyénvalónak ítél. Ezen észrevételeket tájékoztatási célból el kell juttatni a többi Tagnak. A TMB, amennyiben helyénvaló, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak.
3. Ha az 1. pont alapján bejelentendő korlátozás 12 hónapos időszaka nem esik egybe a WTO Egyezmény hatálybalépését közvetlenül megelőző 12 hónapos időszakkal, akkor az érintett Tagok kölcsönösen megállapodnak a korlátozás időszakának az egyezményi évhez24, történő hozzáigazítását szolgáló rendelkezésekben és megállapítják az ilyen korlátozások elvi bázisszintjét, jelen Cikk rendelkezései alkalmazásának érdekében. Az érintett Tagok megállapodnak abban, hogy kérésre azonnal konzultációkat kezdenek ilyen kölcsönös megállapodás elérése céljából. Bármely ilyen megállapodás figyelembe veszi – többek között – az elmúlt évek szállításainak kialakult szezonális jellemzőit. Ezen konzultációk eredményeit be kell jelenteni a TMB-nek, amely, amennyiben helyénvalónak ítéli, ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak.
4. Az 1. pont alapján bejelentett korlátozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok az illető Tagok által a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon alkalmazott ilyenfajta korlátozások összességét képezik. Semmilyen, akár termékekre, akár Tagokra vonatkozó új korlátozás sem vezethető be, kivéve a jelen Megállapodás rendelkezései, vagy a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései25 alapján. Azon korlátozásokat, melyeket nem jelentettek be a WTO Egyezmény hatálybalépését követő 60 napon belül, haladéktalanul el kell törölni.
5. Bármely egyoldalú intézkedés, melyet az MFA 3. Cikke alapján, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőzően hoztak, fenntartható a benne foglalt időtartamon belül, de 12 hónapnál nem hosszabb ideig, ha azt az MFA keretein belül létrehozott Textil Felügyeleti Testület (jelen Megállapodásban a továbbiakban: TSB) felülvizsgálta. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetősége az ilyen egyoldalú intézkedés felülvizsgálatára, akkor a TMB fogja azt felülvizsgálni az MFA 3. Cikke szerinti intézkedésekre irányadó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően. Az MFA 4. Cikke alapján, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőzően alkalmazott, vita tárgyát képező, bármely intézkedést, melyet a TSB-nek nem volt alkalma felülvizsgálni, a TMB szintén felülvizsgálja az ilyen felülvizsgálatra alkalmazandó MFA szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.
6. A WTO Egyezmény hatálybalépésének napján minden Tag a GATT 1994-be integrálja azon termékeket, melyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának a HS sorok vagy kategóriák szerint nem kevesebb mint 16%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek.
7. Az érintett Tagok a 6. pont értelmében hozott intézkedések minden részletét bejelentik az alábbiak szerint:
a) azon Tagok, melyek az 1. pont alá eső korlátozásokat tartanak fenn, vállalják, függetlenül a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától, hogy az ilyen részleteket az 1994. április 15-i Miniszteri Határozatban meghatározottnál nem későbbi időpontban bejelentik a GATT Titkárságnak. A GATT Titkárság haladéktalanul, tájékoztatásul megküldi ezen bejelentéseket a többi résztvevőnek. Ezen bejelentéseket – a megalakulása után – a TMB rendelkezésére kell bocsátani az alábbi 21. pont céljaira;
b) azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontja szerint fenntartották a jogot, hogy alkalmazzák a 6. Cikk rendelkezéseit, ezen részleteket a WTO Egyezmény hatálybalépését követő 60 napnál nem később, vagy azon Tagok esetében, amelyekre az 1. Cikk 3. pontja vonatkozik, nem később, mint a WTO Egyezmény hatálybalépését követő 12. hónap végén bejelentik. A TMB tájékoztatás és felülvizsgálat céljából megküldi e bejelentéseket a többi Tagnak és a 21. pont szerint felülvizsgálja őket.
8. A fennmaradó termékeket, azaz azon termékeket, melyeket nem integráltak a GATT 1994-be a 6. pont szerint, a HS sorok vagy kategóriák alapján három szakaszban kell integrálni a következők szerint:
a) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 37. hónap első napján azon termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának legalább 17%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek;
b) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 85. hónap első napján azon termékeket, amelyek a Tagnak a Mellékletben szereplő termékekre vonatkozó 1990. évi teljes importjának legalább 18%-át tették ki. Az integrálandó termékek a következő négy csoportból foglalnak magukban termékeket: fésűsgyapjúk és fonalak, szövetek, feldolgozott textilipari termékek és ruházati cikkek;
c) a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 121. hónap első napján a textil és ruházati szektor teljesen integrálódik a GATT 1994-be, a jelen Megállapodás alapján alkalmazott valamennyi korlátozás eltörlésre kerül.
9. Azon Tagok, melyek a 6. Cikk 1. pontjának értelmében bejelentették azon szándékukat, miszerint nem tartják fenn a jogot a 6. Cikk rendelkezéseinek alkalmazására, jelen Megállapodás céljainak értelmében úgy tekintendők, hogy textil és ruházati termékeiket integrálták a GATT 1994-be. Az ilyen Tagok mentesülnek a 6–8., valamint a 11. pont rendelkezéseinek teljesítése alól.
10. Jelen Megállapodásban semmi sem gátol meg egy Tagot, amely a 6. vagy 8. pont értelmében integrációs programot nyújtott be abban, hogy az ilyen programban megadottnál korábban integráljon termékeket a GATT 1994-be. Bármilyen termék ilyenfajta integrációja azonban egy megállapodási év kezdetekor lép hatályba, és a részleteket legalább három hónappal azelőtt a TMB-nek be kell jelenteni, hogy az azt minden Tagnak eljuttathassa.
11. Az egyes integrációs programokat, a 8. pont értelmében, hatálybalépésüket megelőzően legalább 12 hónappal részletesen be kell jelenteni a TMB-nek, és ezeket a TMB minden Tagnak eljuttatja.
12. A 8. pontban említett, a fennmaradó termékekre vonatkozó korlátozások bázisszintjeit az 1. pontban említett korlátozási szintek képezik.
13. A jelen Megállapodás 1. Szakaszának ideje alatt (a WTO Egyezmény hatálybalépésétől a 36. hónappal bezárólag) az MFA keretén belüli bilaterális megállapodások minden korlátozási szinjét – melyek érvényben voltak a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző 12 hónapban – évente legalább az egyes korlátozásokra meghatározott és azt 16%-kal megnövelt növekedési ütemmel kell emelni.
14. Ha az Árukereskedelmi Tanács vagy a Vitarendezési Testület a 8. Cikk 12. pontja alapján másként nem dönt, a fennmaradó minden egyes korlátozás szintjét a Megállapodás következő szakaszainak ideje alatt évente legalább a következők szerint kell emelni:
a) a 2. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatálybalépésének 37–84. hónapjáig bezárólag) az egyes korlátozásokra az 1. Szakaszra meghatározott, azt még 25%-kal megnövelt növekedési ütemmel;
b) a 3. Szakaszban (a WTO Egyezmény hatálybalépésének 85–120. hónapjáig bezárólag) a vonatkozó korlátozásokra a 2. Szakaszra meghatározott, azt még 27%-kal megnövelt növekedési ütemmel.
15. Jelen Megállapodásban semmi sem gátol egy Tagot abban, hogy bármely, jelen Cikk alapján fenntartott, az átmeneti időszak bármely megállapodási évének kezdetén hatályban levő korlátozást eltöröljön, feltéve, ha az eltörlés hatálybalépését megelőzően legalább három hónappal ezt az érintett exportőr Tagnak és a TMB-nek bejelenti. Az előzetes bejelentésre nyitva álló időszak a korlátozás alá eső Tag egyetértésével 30 napra csökkenthető. A TMB az ilyen bejelentéseket minden Tagnak eljuttatja. Figyelembe véve a korlátozások e pontban célul kitűzött eltörlését, az érintett Tagok figyelembe veszik a más Tagokból származó hasonló exportnak nyújtott elbánást is.
16. A rugalmassági rendelkezések, azaz a swing, carryover és carry forward26, melyek jelen Cikk rendelkezései szerint fenntartott összes korlátozásra alkalmazandók, azonosak azokkal, melyeket az MFA bilaterális megállapodásai a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakra tartalmaznak. Mennyiségi keret nem állapítható meg és nem tartható fenn a swing, carryover és carry forward kombinált igénybevételére.
17. Ha ezen Cikk bármely rendelkezésének végrehajtásával kapcsolatban a Tagok adminisztratív rendelkezéseket tartanak szükségesnek, azok az érintett Tagok közötti megállapodások tárgyát képezik. Bármiféle ilyen rendelkezést a TMB részére be kell jelenteni.
18. Azon Tagok számára, amelyek exportja a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőző napon korlátozás alá esik, és amely korlátozások 1,2 vagy ennél alacsonyabb százalékot képviselnek valamely importőr Tag által 1991. december 31-én alkalmazott és ezen Cikk alapján bejelentett korlátozások teljes mennyiségéből, jelentősen javítani kell export piacrajutási lehetőségeket a WTO Egyezmény hatálybalépésekor, a jelen Megállapodás időtartama alatt a 13. és 14. pontban meghatározott növekedési ütemek egy szakasszal történő előrehozatala vagy legalább azonos értékű, kölcsönös megegyezés alapján hozott, a bázisszintek, a növekedési és rugalmassági rendelkezések más összetételére vonatkozó változtatások útján. Az ilyen javításokat a TMB részére be kell jelenteni.
19. A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt bármely esetben, amikor egy Tag egy adott termék vonatkozásában védőintézkedést kezdeményez a GATT 1994 XIX. Cikke alapján abban az egy éves időszakban, amely a termék GATT 1994-be a jelen Cikk rendelkezései szerint történő integrálását közvetlenül követi, a XIX. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ahogy azt a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi, kivéve a 20. pontban meghatározottakat.
20. Ahol ilyen intézkedést nem vámjellegű eszközök révén alkalmaznak, az érintett importőr Tag bármely exportőr Tag kérésére, melynek exporttermékei olyanok, hogy a jelen Megállapodás alapján korlátozás alá esnek a védőintézkedés kezdeményezését közvetlenül megelőző egy éves időszak alatt bármikor, úgy alkalmazza azt az intézkedést, ahogy azt a GATT 1994 XIII. Cikkének 2. d) pontja előírja. Az ilyen intézkedést az exportőr Tagnak kell működtetnie. Az alkalmazott szint nem csökkentheti az érintett exportot egy közelmúltbeli reprezentatív időszak szintje alá, melyet rendszerint az érintett Tagból származó exportnak az utolsó olyan három reprezentatív éve átlagából képeznek, melyre statisztikák rendelkezésre állnak. Továbbá, ha a védőintézkedést egy évnél hosszabb ideig tartják fenn, az alkalmazott szintet az alkalmazás ideje alatt fokozatosan, szabályos időközönként liberalizálni kell. Ilyen esetekben az exportőr Tag nem gyakorolhatja a lényegileg azonos engedmények, vagy más kötelezettségek felfüggesztésének jogát a GATT 1994 XIX. Cikkének 3. a) pontja alapján.
21. A TMB folyamatos felülvizsgálat alatt tartja jelen Cikk végrehajtását. Bármely Tag kérésére felülvizsgál bármely adott ügyet, mely a jelen Cikk rendelkezéseinek végrehajtásával függ össze. Az ilyen Tagok részvételre történő felkérését követően 30 napon belül megfelelő ajánlásokat vagy megállapításokat tesz az érintett Tag vagy Tagok számára.
1. A WTO Egyezmény hatálybalépését követő 60 napon belül azon Tagok, melyek textil és ruházati termékekre korlátozásokat27 tartanak fenn (amelyek különböznek az MFA alapján fenntartott és a 2. Cikk rendelkezései alá tartozó korlátozásoktól) akár összhangban állnak a GATT 1994-gyel, akár nem
a) azokat részletesen bejelentik a TMB-nek; vagy
b) eljuttatják a TMB-hez az ezekről szóló azon bejelentéseket, amelyeket bármely más WTO testületnek benyújtottak.
A bejelentések, ahol ez alkalmazható, információt nyújtanak a korlátozás bármilyen GATT 1994 szerinti jogalapjára vonatkozóan, beleértve azokat a GATT 1994 rendelkezéseket is, amelyeken alapulnak.
2. Azon Tagok, amelyek az 1. pont alá eső korlátozásokat tartanak fenn, kivéve azokat, melyek valamely GATT 1994 rendelkezés szerinti jogalappal rendelkeznek
a) a WTO Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül összhangba hozzák a GATT 1994-gyel, és ezt a TMB részére tájékoztatásul bejelentik; vagy
b) fokozatosan megszüntetik egy program szerint, melyet a korlátozásokat fenntartó Tag legkésőbb hat hónappal a WTO Egyezmény hatálybalépésének napját követően benyújt a TMB-nek. Ezen program rendelkezik az összes korlátozásnak jelen Megállapodás érvényességi idejét meg nem haladó időszakon belül történő megszüntetéséről. A TMB ajánlásokat tehet az érintett Tag számára az ilyen programot illetően.
3. A jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt a Tagok tájékoztatásul a TMB-nek benyújtják azokat a bejelentéseket, melyeket bármely más WTO testületnek nyújtottak be a textil és ruházati termékeket érintő új korlátozásokról, vagy az érvényben levő, a GATT 1994 bármely rendelkezése alapján fenntartott korlátozásokban bekövetkező bármely változásról, azok hatálybalépésétől számított 60 napon belül.
4. Bármely Tag számára nyitva áll az a lehetőség, hogy ellenbejelentést tegyen a TMB-nek tájékoztatás céljából a GATT 1994 szerinti jogalapra, vagy bármely olyan korlátozásra vonatkozóan, melyet esetlegesen nem jelentettek be a jelen Cikk rendelkezései alapján. A megfelelő WTO testületnél bármely Tag eljárást kezdeményezhet az ilyen bejelentéseket illetően a vonatkozó GATT 1994 rendelkezések és eljárások alapján.
5. A TMB a jelen Cikk szerint benyújtott bejelentéseket tájékoztatásul eljuttatja az összes Tagnak.
1. A 2. Cikkben szereplő, valamint a 6. Cikk alapján alkalmazott korlátozásokat az exportőr Tagnak kell működtetnie. Az importőr Tagok nem kötelezhetők arra, hogy elfogadjanak a 2. Cikk alapján bejelentett, vagy a 6. Cikk alapján alkalmazott korlátozásokat meghaladó mennyiségű szállítást.
2. A Tagok megállapodnak abban, hogy az olyan változások bevezetése, mint például a textil, illetve ruházati termékekre vonatkozó gyakorlatban, szabályokban, eljárásokban, osztályozásban történő változások, beleértve azon módosításokat is, melyek a Harmonizált Rendszerhez kapcsolódnak, a jelen Megállapodás alapján bejelentett vagy alkalmazott korlátozások végrehajtásában és működtetésében: nem boríthatja fel a jelen Megállapodásben érintett Tagok közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyát; nem befolyásolhatja hátrányosan egy Tag piacrajutási lehetőségét sem; nem akadályozhatja az ilyen lehetőségek teljes kihasználását, illetve nem bomlaszthatja a jelen Megállapodás alapján folyó kereskedelmet.
3. Ha egy terméket, amely a korlátozásnak csak egy részét képezi, a 2. Cikk rendelkezései alapján integráció céljából bejelentettek, a Tagok megegyeznek, hogy az adott korlátozás szintjében történő bármilyen módosítás nem boríthatja fel a jelen Megállapodásben érintett Tagok közötti jogok és kötelezettségek egyensúlyát.
4. Ha azonban a 2. és 3. pontban említett módosítások szükségessé válnak, a Tagok megállapodnak abban, hogy az ilyen módosítást kezdeményező Tag tájékoztatja az érintett Tagot vagy Tagokat, és amikor csak lehetséges, konzultációkat kezdeményez velük az ilyen módosítás bevezetését megelőzően azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjenek el a megfelelő és méltányos kiigazítás érdekében. A Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy amikor a konzultáció a bevezetés előtt nem valósítható meg, az ilyen módosítást kezdeményező Tag az érintett Tag kérésére, ha lehetséges, 60 napon belül konzultál az érintett Tagokkal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást érjenek el a megfelelő és méltányos kiigazítás érdekében. Ha kölcsönösen kielégítő megoldást nem sikerül elérni, bármely, érintett Tag az ügyet a TMB elé utalhatja, hogy az, a 8. Cikk rendelkezései alapján ajánlásokat tegyen. Ha a TSB-nek nem lett volna lehetősége, hogy felülvizsgálja a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőzően bevezetett ilyen jellegű módosításokra vonatkozó vitát, akkor ezen vitát a TMB vizsgálja felül az MFA által az ilyen felülvizsgálatokra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.
1. A Tagok megállapodnak abban, hogy átszállítás, más útvonalra történő terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozat és a hivatalos dokumentumok hamisítása útján való kijátszás a jelen Megállapodás végrehajtását akadályozza meg abban, hogy az a textil és ruházati szektort a GATT 1994-be integrálja. Ennek megfelelően a Tagok létrehozzák a szükséges jogi rendelkezéseket és/vagy adminisztratív eljárásokat ezen kijátszások elleni fellépés céljaira. A Tagok továbbá megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban teljes mértékben együttműködnek, hogy a kijátszásból adódó problémákat kezeljék.
2. Ha bármelyik Tag úgy véli, hogy jelen Megállapodást átszállítás, más útvonalra történő terelés, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozat vagy a hivatalos dokumentumok meghamisítása útján kijátsszák és semmilyen, vagy nem megfelelő intézkedések történnek ezen kijátszás kezelésére és/vagy ellenintézkedések foganatosítására, akkor ezen Tag konzultál az érintett Taggal, illetve Tagokkal abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Az ilyen konzultációkat azonnal el kell kezdeni, és amennyiben lehetséges, 30 napon belül lefolytatni. Ha nem sikerül kölcsönösen kielégítő megoldást elérni, az ügyet bármelyik érintett Tag a TMB elé utalhatja, hogy az arra ajánlásokat tegyen.
3. A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban megteszik a szükséges lépéseket, hogy területükön belül megelőzzék, kinyomozzák a Megállapodást kijátszó gyakorlatot, illetve, amennyiben helyénvaló, az ellen peres és/vagy közigazgatási eljárást indítanak. A Tagok megállapodnak abban, hogy hazai törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban a jelen Megállapodás tényleges vagy állítólagos kijátszásának esetében megállapítják a vonatkozó tényállást az import, export helyén, és ahol az helyénvaló, az átszállítás helyszínein. A Tagok megállapodnak abban, hogy az ilyen, a hazai törvényekkel és előírásokkal összhangban álló együttműködés kérésre és eseti alapon magában foglalja a kijátszás azon módjainak kinyomozását, melyek a korlátozást fenntartó Taghoz irányuló, korlátozás alá eső exportot növelik; az okmányok, levelezések, jelentések és más vonatkozó információk lehetőség szerinti cseréjét és üzemlátogatások és üzemi kapcsolattartások elősegítését. A Tagok törekednek arra, hogy fényt derítsenek bármely tényleges vagy állítólagos kijátszás esetének körülményeire, beleértve az érintett exportőrök és importőrök abban játszott szerepét.
4. Ahol nyomozás eredményeképpen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, hogy kijátszás történt (pl. bizonyíték áll rendelkezésre a valós származási országra vagy helyre és a kijátszás körülményeire vonatkozólag), a Tagok megállapodnak abban, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a problémát a szükséges mértékben kezeljék. Ezen intézkedések magukban foglalhatják az áru beléptetésének megtagadását, vagy ha az áru már belépett, a tényleges származási országra vagy helyre vonatkozó korlátozási szintek kiigazítását, kellő figyelemmel a tényleges körülményekre és származási ország vagy hely szerepére. Ahol bizonyíték áll rendelkezésre azon Tagok szerepére vonatkozóan, ahol az árut átszállították, ezen intézkedések magukban foglalhatják az ezekre a Tagokra vonatkozó korlátozások bevezetését. Bármely ilyen intézkedés, beleértve időzítésüket és hatókörüket, az érintett Tagok közötti kölcsönösen kielégítő megoldást célzó konzultációk megtartása után hajtható végre, valamint azt teljes körű indoklással be kell jelenteni a TMB-nek. Az érintett Tagok a konzultációk során a probléma más módon történő orvoslásában is megállapodhatnak. Bármilyen, ilyen alapon hozott megállapodást is be kell jelenteni a TMB-nek, és a TMB, ha megfelelőnek ítéli, ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak. Ha kölcsönösen kielégítő megoldást nem sikerült elérni, bármely érintett Tag a TMB elé viheti az ügyet haladéktalan felülvizsgálat és ajánlás megtétele céljából.
5. A Tagok figyelembe veszik, hogy a kijátszással kapcsolatos ügyekbe belekeveredhetnek olyan szállítmányok, melyek tranzitként haladnak át egy országon vagy területen, és a tranzit helyén semmilyen változtatás vagy átalakítás nem történt rajtuk. A Tagok figyelembe veszik, hogy az ilyen tranzitterületek számára az ilyen szállítmányok ellenőrzése esetleg általánosan nem megvalósítható.
6. A Tagok megállapodnak abban, hogy a rosttartalomra, mennyiségekre, az áru leírására vagy osztályozására vonatkozó hamis nyilatkozatok szintén megakadályozzák jelen Megállapodás céljának elérését. Ha bizonyíték áll rendelkezésre, hogy bármilyen hamis nyilatkozat született kijátszási célból, a Tagok megállapodnak abban, hogy a hazai törvényekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket kell tenni az érintett exportőrök vagy importőrök ellen. Ha bármelyik Tag úgy látná, hogy a jelen Megállapodást ilyen hamis nyilatkozattal kijátsszák, és semmilyen vagy nem megfelelő adminisztratív intézkedést tettek, hogy kezeljék az ilyen kijátszást és/vagy ellenintézkedéseket foganatosítsanak az ilyennel szemben, akkor ezen Tagnak haladéktalanul konzultálnia kell az érintett Taggal abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Ha nem sikerül megoldást találni, az ügyet bármely érintett Tag a TMB elé viheti, hogy az ajánlásokat tegyen. Ezen rendelkezés nem kívánja meggátolni a Tagokat abban, hogy technikai kiigazításokat tegyenek, ha a nyilatkozatokban nem szándékos hibák találhatók.
1. A Tagok elismerik, hogy az átmeneti időszak alatt szükséges lehet egy specifikus védőintézkedés mechanizmus (jelen Megállapodásban a továbbiakban: átmeneti védőintézkedés) alkalmazása. Az átmeneti védőintézkedést bármelyik Tag alkalmazhatja azon termékekre, melyek a jelen Megállapodás Mellékletében találhatók, kivéve azokat, melyek a 2. Cikk rendelkezései alapján a GATT 1994-be integrálódtak. Azoknak a Tagoknak, melyek nem tartanak fenn a 2. Cikk rendelkezései alá eső korlátozásokat, a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelentik a TMB-nek, hogy fenn kívánják-e tartani a jelen Cikk rendelkezései alkalmazásának jogát, vagy sem. Azon Tagok, melyek nem fogadták el az MFA-t 1986 óta kiterjesztő Jegyzőkönyveket, a WTO Egyezmény hatálybalépését követő hat hónapon belül teszik meg e bejelentéseket. Az átmeneti védőintézkedést a lehető legritkábban kell alkalmazni, összhangban a jelen Megállapodás intézkedéseivel és a jelen Megállapodás kereteiben folyó integrációs folyamat hatékony végrehajtásával.
2. Jelen Cikk értelmében, egy Tag28 ténymegállapítása alapján akkor lehet védőintézkedést életbe léptetni, ha igazolásra kerül, hogy egy adott terméket olyan nagy mennyiségben importálnak a Tag területére, hogy az súlyos károkat okoz, vagy súlyos károk felléptével ténylegesen fenyeget a hasonló, és/vagy közvetlenül konkurens termékeket előállító hazai ipar számára. A súlyos kárt vagy felléptének tényleges veszélyét bizonyíthatóan az adott terméknek a teljes importon belül megnövekedett mennyiségének kell okoznia, és nem olyan egyéb tényezőknek, mint a technológiai változások vagy a fogyasztói ízlés megváltozása.
3. A súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének megállapításakor – amint arra a 2. Cikkben utalás történt – a Tag megvizsgálja azon import hatását az adott iparág helyzetére, ahogyan azok olyan idevágó közgazdasági változók módosulásaiban tükröződnek, mint az output, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a készletállomány, a piaci részesedés, a kivitel, a bérek, a foglalkoztatottság, a belföldi árak, a nyereség és a beruházás; de melyek egyike, akár önmagában, akár más tényezőkkel együtt, sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.
4. Bármely intézkedést, melyet jelen Cikk rendelkezései alapján hoztak, az érintett Tagok között kell alkalmazni. Azon Tagot vagy Tagokat, amelyeknek a 2. és 3. pontban leírt súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye tulajdonítható, az ilyen Tagtól vagy Tagoktól egyenként származó tényleges vagy közelgő29 hirtelen és számottevő importnövekedés, valamint az egyéb forrásokból származó importtal összevetett importszint, piacrészesedés és a kereskedelmi ügyletek egy összehasonlítható szintjén vett import és belföldi árak alapján kell meghatározni; ezen tényezők egyike, akár önmagában, akár más tényezőkkel együtt, sem ad szükségszerűen döntő útmutatást. Ilyen védőintézkedés nem alkalmazható olyan Tag exportjára, melynek az adott termékbeli exportja a jelen Megállapodás szerint már korlátozás alá esik.
5. Súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének a védőintézkedés bevezetésének céljából történő megállapításának érvényességi időtartama, nem lépheti túl a kezdeti bejelentéstől számított 90 napot, amint azt a 7. pont tartalmazza.
6. Az átmeneti védőintézkedés alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani az exportőr Tagok érdekeire, a következők szerint:
a) a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagoknak jelentősen kedvezőbb elbánást kell nyújtani, mint amilyet ezen pontban megjelölt egyéb ország Tagok csoportjainak nyújtanak, lehetőleg minden elemében, de legalább az általános feltételek tekintetében;
b) azon Tagoknak, melyeknek teljes textil és ruházati exportmennyisége a többi Tag teljes exportmennyiségével összehasonlítva kicsi, és csak alacsony százalékban részesülnek az adott terméknek az importőr Taghoz irányuló teljes importjából, a 8., 13. és 14. pontban megadott gazdasági mutatók megállapításakor megkülönböztetett és kedvezőbb elbánást kell nyújtani. Ezen szállítók az 1. Cikk 2. és 3. pontjának megfelelően különös figyelemben részesülnek kereskedelmük fejlesztésének jövőbeli lehetőségei, és annak szükségessége kapcsán, hogy kereskedelmi mennyiségű importot engedélyezzenek tőlük;
c) az olyan gyapjútermelő fejlődő ország Tagtól származó gyapjútermékek esetében, melyek gazdasága, valamint textil és ruházati kereskedelme a gyapjúszektortól függ, melyek teljes textil és ruházati exportja majdnem kizárólag gyapjútermékekből tevődik össze, és amelyek textil és ruházati kereskedelmének nagysága az importőr Tagok piacain viszonylag kicsi, ezen Tagok exportálási szükségleteire különös figyelmet kell fordítani a kvótaszintek, növekedési ütemek és rugalmasság mérlegelésénél;
d) kedvezőbb elbánást kell biztosítani egy Tag azon, textil és ruházati termékekből álló, reimportja számára, melyeket ez a Tag egy másik Taghoz exportált feldolgozásra és az azt követő visszaszállításra, amint azt az importőr Tag törvényei és gyakorlata meghatározza, és ami kielégítő ellenőrző és igazoló eljárások alá van vetve, ha ezen termékek olyan Tagtól kerülnek behozatalra, melynek ez a fajta kereskedelem teljes textil és ruházati exportjának jelentős hányadát képviseli.
7. Az a Tag, mely védőintézkedés bevezetését tervezi, konzultációt kezdeményez azzal a Taggal vagy Tagokkal, melyeket ez az intézkedés érintene. A konzultációra való felkéréshez a lehető legfrissebb, specifikus és vonatkozó tényszerű információkat kell csatolni, különösen a következők vonatkozásában:
a) a 3. pontban hivatkozott tényezők, melyek alapján az intézkedést hozó Tag a súlyos kárt, vagy felléptének tényleges veszélyét megállapította, és
b) a 4. pontban hivatkozott tényezők, melyek alapján a Tag védőintézkedést készül bevezetni az érintett Tag vagy Tagok vonatkozásában.
A jelen Cikk alapján tett felkérést illetően az információnak a lehető legszorosabban a termelés beazonosítható szegmensére és a 8. pontban megjelölt referencia időszakra kell vonatkoznia. Az intézkedést hozó Tag jelzi azt a meghatározott szintet is, melyre a szóban forgó terméknek az érintett Tagtól vagy Tagoktól történő importját korlátozni tervezi; ez a szint nem lehet alacsonyabb a 8. pontban megjelölt szintnél. A konzultációt kérő Tag ezzel egyidejűleg értesíti a TMB Elnökét a konzultációkérésről, beleértve a 3. és 4. pontban kiemelt tényszerű adatokat a javasolt korlátozási szinttel együtt. Az Elnök informálja a TMB tagjait a konzultációkérésről, megjelölve a kérelmező Tagot, a szóban forgó terméket és a kérést kézhez kapó Tagot. Az érintett Tag vagy Tagok haladéktalanul válaszolnak a felkérésre és a konzultációkat késedelem nélkül megtartják, valamint rendszerint a felkérés kézhezvételétől számított 60 napon belül befejezik.
8. Ha a konzultáció során kölcsönös az egyetértés abban, hogy a helyzet korlátozás bevezetését teszi szükségessé az érintett Tagból vagy Tagokból származó adott termék exportjára, a korlátozás szintjét nem lehet a konzultáció kérést megelőzően két hónappal végetért tizenkét hónapos időszak alatti, az érintett Tagból származó export vagy import tényleges szintjénél alacsonyabban meghatározni.
9. A megállapodás szerinti korlátozó intézkedés részleteiről a megegyezés megszületését követő 60 napon belül értesíteni kell a TMB-t. A TMB határozza meg, hogy a megállapodás igazolható-e a jelen Cikk rendelkezései alapján. A TMB-nek megállapításának megtételéhez rendelkeznie kell a TMB Elnöke számára eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint bármely más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval. A TMB olyan ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.
10. Ha azonban a konzultációra való felkérés kézhezvételétől számított 60 nap letelte után sem született megállapodás a Tagok között, az a Tag, amely a védőintézkedés bevezetését tervezte, alkalmazhatja a korlátozást az import vagy export időpontja alapján a jelen Cikk rendelkezéseivel összhangban a konzultáció 60 napos időszaka utáni 30 napon belül, és ezzel egy időben ezen Tag a TMB elé viheti az ügyet. A Tagok bármelyike előtt nyitva áll, hogy az ügyet a 60 napos időszak lejárta előtt a TMB elé utalja. Bármelyik esetben a TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát, beleértve a súlyos kár vagy fellépte tényleges veszélyének és okainak megállapítását, és 30 napon belül megfelelő ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Az ilyen vizsgálatok lefolytatásához a TMB-nek rendelkeznie kell a TMB Elnöke számára eljuttatott, a 7. pontban hivatkozott tényszerű adatokkal, valamint bármely más, az érintett Tagok által nyújtott vonatkozó információval.
11. Rendkívüli és kritikus körülmények között, mikor a késedelem nehezen korrigálható károkat okozna, a 10. pontban foglalt intézkedés ideiglenesen életbe léptethető azzal a feltétellel, hogy a konzultációra való felkérés és a TMB-nek való bejelentés az intézkedés bevezetésétől számított öt munkanapon belül megtörténik. Abban az esetben, ha a konzultációk nem hoznak megegyezést, a TMB-nek a konzultációk befejeztekor, de mindenképpen legkésőbb az intézkedés végrehajtásának napját követő 60 napon belül be kell jelenteni. A TMB haladéktalanul lefolytatja az ügy vizsgálatát és 30 napon belül ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak. Abban az esetben, ha a konzultációk mégis megállapodásra vezetnek, a Tagok bejelentést tesznek a TMB-nek annak létrejöttekor, de mindenképpen legkésőbb az intézkedés végrehajtását követő 90 napon belül. A TMB olyan ajánlásokat tehet az érintett Tagoknak, amilyeneket helyénvalónak ítél.
12. A jelen Cikk alapján életbe léptetett intézkedéseket egy Tag fenntarthatja
a) három évre kiterjedően hosszabítás nélkül, vagy
b) a terméknek a GATT 1994-be való integrálásáig, amelyik elsőként következik be.
13. Ha a korlátozó intézkedés egy évnél hosszabb ideig marad érvényben, akkor a következő évekre vonatkozó szint az első évre meghatározott szint legalább évi 6%-os növekedési ütemmel emelt szintje lesz, hacsak másként nem igazolták a TMB-nek. Az illető termék korlátozási szintje két egymást követő év esetében bármelyik évben túlléphető 10%-os carry forward30-dal és/vagy carryover-rel, melyben a carry forward nem képviselhet 5%-nál többet. Semmilyen mennyiségi korlátozás nem hozható a carryover, a carry forward és a 14. pont rendelkezésének kombinált alkalmazására.
14. Ha egy Tag adott másik országból származó egynél több termékre tart fenn a jelen Cikk alapján korlátozást, akkor a megállapodás szerinti korlátozási szint a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelően mindegyik termék vonatkozásában 7%-kal túlléphető, feltéve hogy a korlátozás alá eső export teljes mennyisége nem lépi túl a jelen Cikk alapján ily módon korlátozott termékekre vonatkozó szintek megállapodás szerinti közös mértékegység alapján képzett összegét. Ahol ezen termékek korlátozásának időszakai nem esnek egybe egymással, ezen rendelkezést bármely egymást átfedő időszakra időarányosan kell alkalmazni.
15. Ha egy termékre a jelen Cikk alapján védőintézkedést alkalmaznak olyan esetben, amikor az adott termékre korábban az MFA alapján, a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban, vagy a jelen Megállapodás 2. vagy 6. Cikke alapján valamely korlátozás volt érvényben, az új korlátozási szint a 8. pontban meghatározott szint lesz, kivéve, ha az új korlátozás
a) a korábbi korlátozás eltörléséről szóló 2. Cikk 15. pontjában hivatkozott bejelentés napjától számított egy éven belül, vagy
b) az MFA vagy a jelen Cikk rendelkezéseinek értelmében életbe léptetett korábbi korlátozás megszüntetésétől számított egy éven belül
lép hatályba, mely esetben a korlátozás szintje nem lehet alacsonyabb mint
(i) annak az utolsó 12 hónapos időszak korlátozási szintje, mely alatt a termék korlátozás alatt állt, vagy
(ii) a jelen Cikk 8. pontjában megadott korlátozási szint.
16. Ha egy Tag, amely nem tart fenn a 2. Cikk alapján korlátozást, úgy dönt, hogy alkalmaz ilyet a jelen Cikk rendelkezéseinek értelmében, akkor megfelelő rendelkezéseket hoz, amelyekkel:
a) teljeskörűen figyelembe vesz olyan tényezőket, mint az export- és importügyletekben szokásos rendes kereskedelmi gyakorlat alapján megállapított áruosztályozás és mennyiségi egységek, mind a szálösszetételt, mind hazai piacának azonos szegmenséért folytatott verseny feltételeit illetően, valamint
b) óvakodnak a túlkategorizálástól.
A 7. vagy 11. pont szerinti konzultációkérés az ilyen intézkedésekre vonatkozó összes információt tartalmazza.
1. Az integrációs folyamat részeként, és hivatkozással az Uruguay-i Forduló eredményeként a Tagok által vállalt meghatározott kötelezettségekre, minden Tag olyan intézkedéseket hoz, amelyek szükségesek lehetnek a GATT 1994 szabályai és fegyelme betartásához, hogy
a) jobb piacrajutási lehetőségeket érjenek el a textil és ruházati termékek esetében olyan intézkedések alkalmazásán keresztül, mint a vámcsökkentések és lekötések, a vámonkívüli korlátozások csökkentése vagy eltörlése és a vám, az adminisztratív, illetve az engedélyezési formalitások megkönnyítése;
b) a tisztességes és méltányos kereskedelmi feltételekre vonatkozó politikák alkalmazását biztosítsák, melyek olyan területeken érintik a textil és ruházati szektort, mint a dömping- és antidömpingszabályok és eljárások, szubvenciók és kiegyenlítő intézkedések, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme; és
c) a textil és ruházati szektoron belüli importellenes diszkriminációt elkerüljék, amikor az általános kereskedelempolitikai célok elérését segítő intézkedéseket hoznak.
Ezen intézkedések nem sérthetik a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.
2. A Tagok az 1. pontban megjelölt intézkedéseket, amelyek kihatással vannak a jelen Megállapodás végrehajtására, bejelentik a TMB-nek. Amennyiben ezeket már más WTO testületnek bejelentették, akkor az eredeti bejelentésre hivatkozó összefoglalás is elegendő, hogy ezen pont követelményeit kielégítse. Bármely Tag számára nyitva áll a lehetőség, hogy ellenbejelentést tegyen a TMB-nek.
3. Ha bármely Tag úgy ítéli meg, hogy egy másik Tag nem tette meg a 1. pontban megjelölt intézkedéseket, és ezáltal a jelen Megállapodás szerinti jogok és kötelezettségek egyensúlya felborul, az ügyet az illetékes WTO testület elé viheti és informálhatja a TMB-t. A WTO testület bármely ezt követően tett megállapításai vagy következtetései a TMB által készített átfogó jelentés részét képezik.
1. Annak érdekében, hogy ellenőrizzék a jelen Megállapodás végrehajtását, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseinek alapján hozott intézkedéseket és azoknak a jelen Megállapodással való összehangját vizsgálhassák, és hogy a jelen Megállapodásban kifejezetten előírt intézkedéseket végrehajtsák, a Textil Megfigyelő Testület (TMB) ezennel megalakul. A TMB egy elnökből és tíz tagból áll. Tagsága kiegyensúlyozott, széleskörűen képviseli a Tagokat, biztosítva a tagok megfelelő időközönként történő cserélődését. A TMB tagokat az Árukereskedelmi Tanács által kijelölt Tagok nevezik ki, akik feladatkörüket személyre szóló megbízás alapján látják el.
2. A TMB kialakítja saját működési eljárásait. Egyetértés van arról azonban, hogy a TMB-n belüli konszenzus nem kívánja meg azon Tagok által kinevezett tagok beleegyezését és egyetértését, amelyek a TMB felülvizsgálata alatt álló, még el nem döntött ügyben érintettek.
3. A TMB állandó szervezetnek tekintendő és szükség szerint ülésezik, hogy teljesíteni tudja a jelen Megállapodás szerint meghatározott feladatkörét. A Tagok által, a jelen Megállapodás vonatkozó Cikkei alapján benyújtott bejelentések és információk alapján végzi munkáját, mely információk kiegészülhetnek bármilyen egyéb további információval vagy szükséges részlettel, amelyeket a Tagok szolgáltatnak, vagy amelyekről a TMB úgy dönt, hogy kéri tőlük. A TMB támaszkodhat a más WTO testületektől származó bejelentésekre és jelentésekre, valamint más, megfelelőnek ítélt forrásokra is.
4. A Tagok megfelelő konzultációs lehetőséget biztosítanak egymás számára a jelen Megállapodás működését érintő bármely ügyet illetően.
5. A jelen Megállapodás által előírt bilaterális konzultációkon kölcsönösen egyetértéssel bíró megoldás hiányában a TMB bármelyik Tag kérésére, az ügy alapos és haladéktalan kivizsgálását követően, ajánlásokat tesz az érintett Tagoknak.
6. Bármely Tag kérésére a TMB haladéktalanul felülvizsgál bármilyen adott ügyet, amelyről az adott Tag úgy ítéli meg, hogy az a jelen Megállapodás alapján érdekeit sérti, és amely esetében a Tag és az érintett Tag vagy Tagok közötti konzultációk nem hoztak kölcsönösen kielégítő megoldást. Ilyen ügyekben a TMB olyan észrevételeket tehet, amelyeket az érintett Tag számára és a 11. pontban leírt felülvizsgálat céljaira megfelelőnek ítél.
7. Mielőtt a TMB kialakítja ajánlásait vagy észrevételeit, kéri azon Tagok részvételét, amelyek közvetlenül érintettek lehetnek a szóban forgó ügyben.
8. Bármikor, ha a TMB-t ajánlások tételére vagy ténymegállapításra kérik fel, akkor az ezt lehetőleg 30 napon belül teszi meg, hacsak a jelen Megállapodás alapján más időtartam nem lett kijelölve. Minden így született ajánlást vagy megállapítást közölni kell a közvetlenül érintett Tagokkal. Mindezen ajánlásokat vagy megállapításokat közölni kell az Árukereskedelmi Tanáccsal is, tájékoztatás céljából.
9. A Tagok törekszenek a TMB ajánlásainak teljes körű elfogadására; a TMB megfelelő felügyeletet gyakorol ezen ajánlások végrehajtása fölött.
10. Ha egy Tag úgy ítéli meg, hogy nem képes a TMB ajánlásainak megfelelni, ennek okait közli a TMB-vel az ajánlások kézhezvételétől számított egy hónapon belül. A megadott okok alapos megvizsgálását követően a TMB haladéktalanul további olyan ajánlásokat ad ki, melyeket helyénvalónak ítél. Ha ezen további ajánlások kiadása után is megoldatlan marad az ügy, bármelyik Tag a Vitarendezési Testület elé viheti az ügyet és hivatkozhat a GATT 1994 XXIII. Cikkének 2. pontjára, valamint a Vitarendezésről szóló Egyetértés vonatkozó rendelkezéseire.
11. Annak érdekében, hogy jelen Megállapodás végrehajtását felügyelje, az Árukereskedelmi Tanács minden egyes integrációs szakasz vége előtt egy átfogó felülvizsgálati eljárást folytat le. A TMB, hogy segítse ezen felülvizsgálatot, legkésőbb öt hónappal minden egyes szakasz vége előtt átfogó jelentést továbbít az Árukereskedelmi Tanácsnak, mely a jelen Megállapodásnak a felülvizsgálat alatt álló szakaszban való végrehajtásáról szól, különösen az integrációs folyamatot, az átmeneti védőintézkedés mechanizmusa alkalmazását és a GATT 1994 szabályainak és fegyelmének – ahogyan ezeket a 2., 3., 6. és 7. Cikk meghatározza – alkalmazását illető ügyekben. A TMB átfogó jelentése az általa az Árukereskedelmi Tanács részére helyénvalónak ítélt ajánlásokat is tartalmazhatja.
12. Az általa folytatott felülvizsgálat fényében az Árukereskedelmi Tanács konszenzus alapján, általa megfelelőnek ítélt döntéseket hoz, hogy biztosítsa, hogy a jelen Megállapodásben megtestesülő jogok és kötelezettségek egyensúlya ne sérüljön. A 7. Cikkben hivatkozott ügyekkel kapcsolatos bármely esetlegesen felmerülő vita megoldásának érdekében a Vitarendezési Testület a 9. Cikkben kijelölt végső időpont sérelme nélkül engedélyezheti a 2. Cikk 14. pontjának kiigazítását a soron következő szakasz felülvizsgálata céljából bármely olyan Tagot illetően, amelyről úgy találja, hogy az nem tesz eleget jelen Megállapodás szerinti kötelezettségeinek.
A jelen Megállapodást és az abban foglalt minden korlátozást a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított 121. hónap első napján el kell törölni, mely napon a textil és ruházati szektor teljes mértékben integrálódik a GATT 1994-be. A jelen Megállapodás meghosszabbítása nem lehetséges.
Melléklet a Textil és Ruházati Megállapodáshoz
A jelen Megállapodás hatálya alá tartozó
termékek listája
1. A jelen Melléklet felsorolja a Harmonizált Árumegnevezési és Kódrendszer (HS) kódjai által hatszámjegyű szinten meghatározott textil és ruházati termékeket.
2. A 6. Cikk rendelkezései szerinti védőintézkedéseket adott textil és ruházati termékekre, nem pedig önmagukban a HS sorok alapján kell meghozni.
3. A jelen Megállapodás 6. Cikkének rendelkezései szerinti védőintézkedések nem alkalmazhatók:
a) fejlődő ország Tagok háziipari kéziszövött szövet vagy ilyen kéziszövött szövetből kézzel készült háziipari termékei vagy hagyományos népi kézműipari textil és ruházati termékei exportjára, feltéve, hogy az ilyen termékeket az érintett Tagok között létrehozott rendelkezések szerint megfelelően igazolták;
b) hagyományos kereskedelemben részt vevő textiltermékekre, melyek kereskedelmileg lényeges mennyiségben 1982 előtt a nemzetközi kereskedelemben részt vettek, mint például táskák, zsákok, szőnyeg fonákoldal kikészítések, kötéláru, bőröndök, gyékényfonatok, gyékényszőnyeg és szőnyegek, melyek tipikusan olyan rostokból készültek, mint a juta, a kókuszrost, a szizál, a manilakender, maguey, valamint a henequen;
c) tisztaselyemből készült termékekre.
Ilyen termékekre a GATT 1994 XIX Cikkének rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás értelmezi.
A Harmonizált Árumegnevezési és Kódrendszer (HS) nómenklatúrája XI. Áruosztályában (textilipari alapanyagok és textiláruk) szereplő termékek
A Harmonizált Árumegnevezési és Kódrendszer (HS) nómenklatúrája XI. Áruosztályában (textilipari alapanyagok és textiláruk) szereplő termékek
98TV09A_0
HS szám |
Termékmegnevezés |
|
|
|
|
50. Árucsoport |
|
Selyem |
|
|
5004.00 |
Selyemfonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű és a selyemhulladékból készült fonál kivételével |
5005.00 |
Fonal selyemhulladékból, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5006.00 |
Fonal selyemből és selyemhulladékból, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben; selyemhernyó bél |
5007.10 |
Szövet burettselyemből, mns31 |
5007.20 |
Más szövet legalább 85 tömeg% selyem vagy selyemhulladék- (a burettselyem kivételével) tartalommal |
5007.90 |
Tiszta selyemszövet |
|
|
|
|
|
51. Árucsoport |
|
|
|
Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr, fonal és szövet |
|
|
5105.10 |
Kártolt gyapjú |
5105.21 |
Fésült gyapjú darabokban |
5105.29 |
Fésűsgyapjú és más fésült gyapjú, kivéve a fésült gyapjút darabokban |
5105.30 |
Kártolt vagy fésült finom állati szőr |
5106.10 |
Kártolt gyapjúfonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg% gyapjútartalommal |
5106.20 |
Kártolt gyapjúfonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, 85 tömeg%-nál kevesebb gyapjútartalommal |
5107.10 |
Fésűsgyapjú fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg% gyapjútartalommal |
5107.20 |
Fésűsgyapjú fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, 85 tömeg%-nál kevesebb gyapjútartalommal |
5108.10 |
Finom állati szőrből készült kártolt fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5108.20 |
Finom állati szőrből készült fésűs fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5109.10 |
Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, legalább 85 tömeg% gyapjú vagy finom állati szőr tartalommal |
5109.90 |
Gyapjúból és finom állati szőrből készült fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, kevesebb mint 85 tömeg% gyapjú vagy finom állati szőr tartalommal |
5110.00 |
Durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal |
5111.11 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, legalább 300 gr/m2 |
5111.19 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, legfeljebb 300 gr/m2 |
5111.20 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal kevert szövet |
5111.30 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus vágott szállal kevert szövet. |
5111.90 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet kártolt gyapjúból vagy kártolt finom állati szőrből, mns |
5112.11 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, legfeljebb 200 gr/m2 tömegű |
5112.19 |
Legalább 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, legalább 200 gr/m2 tömegű |
5112.20 |
Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus végtelen szállal kevert |
5112.30 |
Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mesterséges vagy szintetikus vágott szállal kevert |
5112.90 |
Legfeljebb 85 tömeg% gyapjút vagy finom állati szőrt tartalmazó szövet, fésűsgyapjúból vagy fésűs finom állati szőrből, mns |
5113.90 |
Szövet durva állati szőrből vagy lószőrből |
|
|
|
|
|
52. Árucsoport |
|
|
|
Pamut |
|
|
5204.11 |
Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal |
5204.19 |
Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, kevesebb mint 85 tömeg% pamuttartalommal |
5204.20 |
Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
5205.11 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex finomsági számmal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.12 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 714,29, illetve 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.13 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 232,56 és 192,31 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.14 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.15 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám alatt, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.21 |
Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legalább 714,29 dtex finomsági számú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.22 |
Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 714,29, illetve 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.23 |
Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 232,56 és 192,31 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.24 |
Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 192,31 és 125 dtex finomsági szám között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.25 |
Egyágú pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 125 dtex finomsági szám alatt, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5205.31 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.32 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.33 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, nem fésült rostból 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 232,56 és 192,31 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.34 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.35 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, nem fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.41 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.42 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.43 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.44 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal, fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5205.45 |
Több egyágú szálból sodort vagy cérnázott pamutfonal fésült rostból, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.11 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.12 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.13 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.14 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.15 |
Egyágú pamutfonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.21 |
Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.22 |
Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.23 |
Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.24 |
Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.25 |
Egyágú fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5206.31 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.32 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.33 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.34 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljeb 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.35 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, nem fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.41 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legalább 714,29 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.42 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 714,29 és 232,56 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.43 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 232,56 és 192,31 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.44 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma 192,31 és 125 dtex között, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5206.45 |
Több egyágú szálból sodrott vagy cérnázott fonal, fésült rostból, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, finomsági száma legfeljebb 125 dtex, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5207.10 |
Pamutfonal a varrócérna kivételével, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
5207.90 |
Pamutfonal a varrócérna kivételével, legfeljebb 85 tömeg% pamuttartalommal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
5208.11 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, fehérítetlen |
5208.12 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között, fehérítetlen |
5208.13 |
Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen |
5208.19 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5208.21 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, fehérített |
5208.22 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között, fehérített |
5208.23 |
Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített |
5208.29 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns |
5208.31 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, festett |
5208.32 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között, festett |
5208.33 |
Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, festett |
5208.39 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns |
5208.41 |
Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2 |
5208.42 |
Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között |
5208.43 |
Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamut tartalommal, legfeljebb 200 gr/m2 |
5208.49 |
Különböző színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamut tartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, mns |
5208.51 |
Vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 100 gr/m2, nyomott |
5208.52 |
Vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, 100 gr/m2 és 200 gr/m2 között, nyomott |
5208.53 |
Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott |
5208.59 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns |
5209.11 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen |
5209.12 |
Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen |
5209.19 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5209.21 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített |
5209.22 |
Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített |
5209.29 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns |
5209.31 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett |
5209.32 |
Sávolykötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett |
5209.39 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, festett, mns |
5209.41 |
Különböző színű fonalakból szőtt vászonkötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2 |
5209.42 |
Denim szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2 |
5209.43 |
Denim szöveten kívüli, különböző színű fonalakból szőtt, más sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2 |
5209.49 |
Másféle szövet, különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, mns |
5209.51 |
Vászonkötésű pamutszövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott |
5209.52 |
Sávolykötésű szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott |
5209.59 |
Másféle szövet, legalább 85 tömeg% pamuttartalommal, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns |
5210.11 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen |
5210.12 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen |
5210.19 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5210.21 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített |
5210.22 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített |
5210.29 |
Másféle szövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns |
5210.31 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett |
5210.32 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett |
5210.39 |
Másféle szövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns |
5210.41 |
Különböző színű fonalakból szőtt, vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2 |
5210.42 |
Különböző színű fonalakból szőtt, sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2 |
5210.49 |
Másféle különféle színű fonalakból szőtt pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, mns |
5210.51 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott |
5210.52 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott |
5210.59 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns |
5211.11 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen |
5211.12 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen |
5211.19 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5211.21 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített |
5211.22 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített |
5211.29 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns |
5211.31 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett |
5211.32 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett |
5211.39 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, festett, mns |
5211.41 |
Különféle színű fonalakból szőtt, vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2 |
5211.42 |
Denim szövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2 |
5211.43 |
Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű pamutszövet, a denim kivételével 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2 |
5211.49 |
Különféle színű fonalakból szőtt másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, mns |
5211.51 |
Vászonkötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott |
5211.52 |
Sávolykötésű pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott |
5211.59 |
Másféle pamutszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb pamuttartalommal, mesterséges vagy szintetikus szállal keverve, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns |
5212.11 |
Másféle pamutszövet, nem több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5212.12 |
Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, fehérített, mns |
5212.13 |
Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, festett, mns |
5212.14 |
Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, mns |
5212.15 |
Másféle pamutszövet, legfeljebb 200 gr/m2, nyomott, mns |
5212.21 |
Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, fehérítetlen, mns |
5212.22 |
Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, fehérített, mns |
5212.23 |
Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, festett, mns |
5212.24 |
Különféle színű szálakból szőtt másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, mns |
5212.25 |
Másféle pamutszövet, több mint 200 gr/m2, nyomott, mns |
|
|
|
|
|
53. Árucsoport |
|
|
|
Más növényi textilszál; papírfonal és papírszövet |
|
|
5306.10 |
Lenfonal, egyágú |
5306.20 |
Lenfonal, többágú, sodrott vagy cérnázott |
5307.10 |
Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal, egyágú |
5307.20 |
Jutafonal vagy más textilháncs rostból készült fonal, többágú sodrott vagy cérnázott |
5308.20 |
Valódi kenderfonal |
5308.90 |
Fonal más növényi rostból |
5309.11 |
Lenszövet, legalább 85 tömeg% lentartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5309.19 |
Lenszövet, legalább 85 tömeg% lentartalommal, kivéve a fehérítetlen vagy a fehérített kivételével |
5309.21 |
Lenszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb lentartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5309.29 |
Lenszövet, 85 tömeg%-nál kevesebb lentartalommal, fehérítetlen vagy a fehérítettet kivételével |
5310.10 |
Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet, fehérítetlen |
5310.90 |
Jutaszövet vagy más textilháncs rostból készült szövet, kivéve a fehérítetlent |
5311.00 |
Más növényi textil rostból készült szövet papírfonalból |
|
|
|
|
|
54. Árucsoport |
|
|
|
Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak |
|
|
5401.10 |
Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült varrócérna |
5401.20 |
Mesterséges végtelen szálból készült varrócérna |
5402.10 |
Nagy szakítószilárdságú fonal nejlonból vagy más poliamidból, a varrócérna és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.20 |
Nagy szakítószilárdságú fonal poliészterből, kivéve a varrócérnát és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat |
5402.31 |
Nejlonból vagy más poliamidokból készült terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági száma kevesebb mint 50 tex, kivéve a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat, mns |
5402.32 |
Nejlonból vagy más poliamidokból készült terjedelmesített fonal az egyes egyágú szálak finomsági száma több mint 50 tex, kivéve a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonalat, mns |
5402.33 |
Poliészter szálból készült terjedelmesített fonal a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5402.39 |
Szintetikus szálból készült terjedelmesített fonal, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.41 |
Nejlonból vagy más poliamidból készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.42 |
Fonal poliészterből, terjedelmesítéshez részlegesen előkészítve, egyágú, sodratlan, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5402.43 |
Poliészterből készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.49 |
Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.51 |
Nejlonból vagy más poliamidokból készült fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.52 |
Poliészter fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5402.59 |
Szintetikus szálból készült fonal, egyágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5402.61 |
Nejlonból vagy más poliamid szálból készült fonal, többágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5402.62 |
Poliészter fonal, többágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5402.69 |
Szintetikus szálból készült fonal, többágú, méterenként 50-nél több sodrattal, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5403.10 |
Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyem fonal a varrócérna és a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.20 |
Terjedelmesített mesterséges végtelen szálból készült fonal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5403.31 |
Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, sodratlan, mns, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.32 |
Viszkóza-selyemből készült fonal, egyágú, méterenként több mint 120 sodrattal, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.33 |
Cellulóz-acetátból készült fonal, egyágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.39 |
Mesterséges végtelen szálból készült fonal, egyágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.41 |
Viszkóza-selyemből készült fonal, többágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.42 |
Cellulóz-acetátból készült fonal, többágú, mns kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5403.49 |
Mesterséges végtelen szálból készült fonal, többágú, mns, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5404.10 |
Szintetikus, legalább 67 dtex finomsági számú monofil, melynek keresztmetszete bármilyen irányban legfeljebb 1 mm, |
5404.90 |
Szintetikus anyagból készült, legfeljebb 5 mm széles szalag és hasonló |
5405.00 |
Mesterséges, végtelen legalább 67 dtex finomsági számú monofil, melynek keresztmetszete bármely irányban legfeljebb 1 mm; mesterséges anyagból készült, legfeljebb 5 mm széles szalag és hasonló |
5406.10 |
Szintetikus végtelen szálból készült fonal a varrócérna kivételével, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
5406.20 |
Mesterséges végtelen szálból készült fonal a varrócérna kivételével, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
5407.10 |
Nagy szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid vagy poliészter fonalból készült szövet |
5407.20 |
Szintetikus végtelen szálú fonalból, szalagból vagy hasonló termékből készült szövet |
5407.30 |
A XI. Áruosztályhoz tartozó megjegyzés (9) bekezdésében meghatározott szövet (a párhuzamos szintetikus textilfonalakból képzett rétegekből álló szövetek) |
5407.41 |
Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5407.42 |
Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, festett, mns |
5407.43 |
Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg% végtelen szállal nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, mns |
5407.44 |
Legalább 85 tömeg% végtelen szálú nejlont vagy más poliamidot tartalmazó más szövet, nyomott, mns |
5407.51 |
Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5407.52 |
Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, festett, mns |
5407.53 |
Különböző színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, mns |
5407.54 |
Legalább 85 tömeg% végtelen terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet, nyomott, mns |
5407.60 |
Legalább 85 tömeg% végtelen nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó más szövet |
5407.71 |
Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5407.72 |
Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, festett, mns |
5407.73 |
Különböző színű fonalakból szőtt legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, mns |
5407.71 |
Legalább 85 tömeg% szintetikus végtelen szálat tartalmazó más szövet, nyomott, mns |
5407.81 |
85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5407.82 |
85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, festett, mns |
5407.83 |
Különböző színű fonalakból szőtt 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, mns |
5407.84 |
85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus végtelen szálat tartalmazó pamuttal kevert más szövet, nyomott, mns |
5407.91 |
Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5407.92 |
Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, festett, mns |
5407.93 |
Különféle színű fonalakból szőtt, másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, mns |
5407.94 |
Másféle szintetikus végtelen szálat tartalmazó szövet, nyomott, mns |
5408.10 |
Nagy szakítószilárdságú viszkóza-selyemből készült szövet |
5408.21 |
Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5408.22 |
Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, festett, mns |
5408.23 |
Különféle színű fonalakból szőtt, legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, mns |
5408.24 |
Legalább 85 tömeg% mesterséges végtelen szálból, szalagból vagy hasonlóból készült más szövet, nyomott, mns |
5408.31 |
Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5408.32 |
Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, festett, mns |
5408.33 |
Különböző színű fonalakból készült mesterséges végtelen szálból készült szövet, mns |
5408.34 |
Mesterséges végtelen szálból készült másféle szövet, nyomott, mns |
|
|
|
|
|
55. Árucsoport |
|
|
|
Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak |
|
|
5501.10 |
Nejlonból vagy más poliamidból készült fonókábel |
5501.20 |
Poliészterből készült fonókábel |
5501.30 |
Akrilból vagy modakrilból készült fonókábel |
5501.90 |
Más szintetikus végtelen szálból készült fonókábel, mns |
5502.00 |
Mesterséges végtelen szálból készült fonókábel |
5503.10 |
Nejlonból vagy poliamidból készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült |
5503.20 |
Poliészterből készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült |
5503.30 |
Akrilból vagy modakrilból készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült |
5503.40 |
Polipropilénből készült vágott szál, nem kártolt, nem fésült |
5503.90 |
Más szintetikus vágott, nem kártolt, nem fésült szál, mns |
5504.10 |
Viszkóza-selyemből készült, nem kártolt, nem fésült, vágott szál |
5504.90 |
Más, nem Viszkóza-selyemből készült mesterséges vágott, nem kártolt, nem fésült szál |
5505.10 |
Szintetikus szál hulladéka |
5505.20 |
Mesterséges szál hulladéka |
5506.10 |
Nejlonból vagy más poliamidból készült vágott, kártolt, fésült szál |
5506.20 |
Poliészterből készült vágott, kártolt, fésült szál |
5506.30 |
Akrilból vagy modakrilból készült vágott, kártolt, fésült szál |
5506.90 |
Más szintetikus vágott, kártolt, fésült szál, mns |
5507.00 |
Mesterséges vágott, kártolt, fésült szál |
5508.10 |
Szintetikus vágott szálból készült varrócérna |
5508.20 |
Mesterséges vágott szálból készült varrócérna |
5509.11 |
Legalább 85 tömeg% nejlon vagy egyéb poliamid tartalmú vágott szálból készült fonal, egyágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5509.12 |
Legalább 85 tömeg% nejlon vagy egyéb poliamid tartalmú vágott szálból készült fonal, többágú, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.21 |
Legalább 85 tömeg% poliészter tartalmú vágott szálból készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5509.22 |
Legalább 85 tömeg% poliészter tartalmú vágott szálból készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.31 |
Legalább 85 tömeg% akril vagy modakril vágott szálból készült fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5509.32 |
Legalább 85 tömeg% akril vagy modakril vágott szálból készült fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.41 |
Legalább 85 tömeg% egyéb szintetikus vágott szál tartalmú fonal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5509.42 |
Legalább 85 tömeg% egyéb szintetikus vágott szál tartalmú fonal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.51 |
Fonal vágott poliészter szálból, mesterséges vágott szállal kevert rostból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.52 |
Fonal vágott poliészter szálból, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.53 |
Fonal vágott poliészter szálból, pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.59 |
Fonal vágott poliészter szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.61 |
Fonal vágott akril szálból gyapjúval keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.62 |
Fonal vágott akril szálból pamuttal vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.69 |
Fonal vágott akril szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.91 |
Fonal más szintetikus vágott szálból, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns |
5509.92 |
Fonal más szintetikus vágott szálból, pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5509.99 |
Fonal más szintetikus vágott szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5510.11 |
Fonal legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, egyágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével |
5510.12 |
Fonal legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, többágú, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5510.20 |
Mesterséges vágott szálból készült fonal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5510.30 |
Fonal mesterséges vágott szálból pamuttal keverve, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5510.90 |
Fonal mesterséges vágott szálból, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű fonal kivételével, mns |
5511.10 |
Fonal legalább 85 tömeg% szintetikus vágott szál tartalommal, varrócérna kivételével, a kiskereskedelemi forgalomban szokásos kiszerelésben |
5511.20 |
Fonal legfeljebb 85 tömeg% szintetikus vágott szál tartalommal, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben, mns |
5511.30 |
Mesterséges szálból készült fonal varrócérna kivételével, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben |
5512.11 |
Szövet legalább 85 tömeg% vágott poliészter szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5512.19 |
Szövet legalább 85 tömeg% vágott poliészter szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével |
5512.21 |
Szövet legalább 85 tömeg% vágott akril szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5512.29 |
Szövet legalább 85 tömeg% vágott akril szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével |
5512.91 |
Szövet legalább 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5512.99 |
Szövet legalább 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített kivételével |
5513.11 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5513.12 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5513.13 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5513.19 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5513.21 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett |
5513.22 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett |
5513.23 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett, mns |
5513.29 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett |
5513.31 |
Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2 |
5513.32 |
Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2 |
5513.33 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, festett, mns |
5513.39 |
Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2 |
5513.41 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott |
5513.42 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott |
5513.43 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott, mns |
5513.49 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legalább 170 gr/m2, nyomott |
5514.11 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5514.12 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5514.13 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5514.19 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, fehérítetlen vagy fehérített |
5514.21 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett |
5514.22 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett |
5514.23 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett |
5514.29 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, festett |
5514.31 |
Különféle színű fonalakból szőtt vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2 |
5514.32 |
Különféle színű fonalakból szőtt sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2 |
5514.33 |
Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, mns |
5514.39 |
Különféle színű fonalakból szőtt kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2 |
5514.41 |
Vászonkötésű vágott poliészter szálból készült szövet 85 tömeg%-nál kevesebb szintetikus vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott |
5514.42 |
Sávolykötésű szövet kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalommal pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott |
5514.43 |
Kevesebb mint 85 tömeg% poliészter vágott szál tartalmú szövet pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott, mns |
5514.49 |
Kevesebb mint 85 tömeg% más szintetikus vágott szál tartalmú szövet, pamuttal keverve, legfeljebb 170 gr/m2, nyomott |
5515.11 |
Szövet vágott poliészter szálból vágott viszkóza-selyem szállal keverve, mns |
5515.12 |
Szövet vágott poliészter szálból mesterséges szállal keverve, mns |
5515.13 |
Szövet vágott poliészter szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns |
5515.19 |
Szövet vágott poliészter szálból, mns |
5515.21 |
Szövet vágott akril szálból mesterséges szállal keverve, mns |
5515.22 |
Szövet vágott akril szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns |
5515.29 |
Szövet vágott akril vagy modakril szálból, mns |
5515.91 |
Szövet más szintetikus vágott szálból mesterséges szállal keverve, mns |
5515.92 |
Szövet szintetikus vágott szálból gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, mns |
5515.99 |
Szintetikus vágott szálból készült szövet, mns |
5516.11 |
Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, fehérítetlen vagy fehérített |
5516.12 |
Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, festett |
5516.13 |
Különböző színű fonalakból szőtt szövet, legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal |
5516.14 |
Szövet legalább 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, nyomott |
5516.21 |
Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, fehérítetlen vagy fehérített |
5516.22 |
Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, festett |
5516.23 |
Különféle színű fonalakból szőtt szövet, legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve |
5516.24 |
Szövet legfeljebb 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, szintetikus vagy mesterséges szállal keverve, nyomott |
5516.31 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, fehérítetlen vagy fehérített |
5516.32 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, festett |
5516.33 |
Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve |
5516.34 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, gyapjúval vagy finom állati szőrrel keverve, nyomott |
5516.41 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, fehérítetlen vagy fehérített |
5516.42 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, festett |
5516.43 |
Különféle színű fonalakból szőtt szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, pamuttal keverve |
5516.44 |
Szövet kevesebb mint 85 tömeg% mesterséges vágott szál tartalommal, pamuttal keverve, nyomott |
5516.91 |
Szövet mesterséges vágott szálból, fehérítetlen vagy fehérített, mns |
5516.92 |
Szövet mesterséges vágott szálból, festett, mns |
5516.93 |
Szövet mesterséges vágott szálból, különféle fonalakból szőve, mns |
5516.94 |
Szövet mesterséges vágott szálból, nyomott, mns |
|
|
|
|
|
56. Árucsoport |
|
|
|
Vatta, nemez és nem szőtt szövet; különleges fonalak; zsineg, kötél stb. |
|
|
5601.10 |
Egészségügyi cikk vattából, például egészségügyi betét és tampon |
5601.21 |
Vatta pamutból és abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével |
5601.22 |
Vatta mesterséges szálból és abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével |
5601.29 |
Vatta más textilanyagokból és az abból készült cikkek, az egészségügyi cikkek kivételével |
5601.30 |
Textil pihe, -por és őrölt elemi szál |
5602.10 |
Tűnemez és textilszálak szövedékéből önmagukból felhúzott szállal összeöltéssel készített nemez |
5602.21 |
Más gyapjúból vagy finom állati szőrből az impregnált bevont, beborított és rétegelt kivételével stb. |
5602.29 |
Más nemez másféle textilanyagból az impregnált, bevont, beborított és rétegelt kivételével stb. |
5602.90 |
Más nemez, mns |
5603.00 |
Nem szőtt szövet, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
5604.10 |
Gumi fonal és zsineg, textilanyaggal bevonva |
5604.20 |
Nagy szakítószilárdságú poliészter, nejlon, más poliamid vagy viszkóza-selyem fonal impregnálva vagy bevonva stb. |
5604.90 |
Textilfonal és zsineg és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva vagy ezekbe bemártva, mns |
5605.00 |
Fémezett fonal olyan szálból, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral egyesítettek |
5606.00 |
Paszományozott fonal, zsenília fonal, hurkolt bordázott fonal |
5607.10 |
Zsineg, kötél és hajókötél jutából vagy más textilháncs rostból |
5607.21 |
Kötöző vagy bálázó zsineg szizálból vagy az agáve nemzetséghez tartozó más növények rostjaiból |
5607.29 |
Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, szizálból |
5607.30 |
Más zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, abaka-ból vagy más keményszálú rostból |
5607.41 |
Kötöző vagy bálázó zsineg polietilénből vagy polipropilénből |
5607.49 |
Más zsineg, kötél és hajókötél polietilénből vagy polipropilénből, mns |
5607.50 |
Zsineg, kötél és hajókötél más szintetikus rostból |
5607.90 |
Zsineg, kötél és hajókötél más anyagokból |
5608.11 |
Kész halászháló műszálas anyagokból |
5608.19 |
Másféle csomózott háló zsinegből, kötélből és más, kész hálók műszálas anyagokból |
5608.90 |
Csomózott háló zsinegből, kötélből, mns és kész hálók más textilanyagokból |
5609.00 |
Fonalból, szalagból készült áru, zsineg, kötél, hajókötél és kötéláru, mns |
|
|
|
|
|
57. Árucsoport |
|
|
|
Szőnyegek és más textil padlóborítók |
|
|
5701.10 |
Csomózott szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből |
5701.90 |
Csomózott szőnyeg más textilanyagokból |
5702.10 |
Kelim, sumack, karamanie és hasonló kézi szövésű szőnyegek |
5702.20 |
Padlóborító kókuszdió rostból (kókuszrost) |
5702.31 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg nem konfekcionálva, gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns |
5702.32 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, nem konfekcionálva, mns |
5702.39 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle textilanyagból, nem konfekcionálva, mns |
5702.41 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, konfekcionálva, mns |
5702.42 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, konfekcionálva, mns |
5702.49 |
Más bolyhos (flór) szerkezetű szőnyeg másféle textilanyagból, konfekcionálva, mns |
5702.51 |
Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem konfekcionálva, mns |
5702.52 |
Szőtt szőnyeg szintetikus és mesterséges textilanyagból, nem konfekcionálva, mns |
5702.59 |
Szőtt szőnyeg más textilanyagból, nem konfekcionálva, mns |
5702.91 |
Szőtt szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből, konfekcionálva, mns |
5702.92 |
Szőtt szőnyeg szintetikus vagy mesterséges textilanyagból, konfekcionálva, mns |
5702.99 |
Szőtt szőnyeg más textilanyagból, konfekcionálva, mns |
5703.10 |
Tűzött szőnyeg gyapjúból vagy finom állati szőrből |
5703.20 |
Tűzött szőnyeg nejlonból vagy más poliamid anyagból |
5703.30 |
Tűzött szőnyeg más, mesterséges vagy szintetikus textilanyagból |
5703.90 |
Tűzött szőnyeg más textilanyagokból |
5704.10 |
Négyzetes alakú, legfeljebb 0,3 m2 nagyságú padlóborító nemezből |
5704.90 |
Más szőnyeg nemezből, mns |
5705.00 |
Más szőnyeg és textilborító, mns |
|
|
|
|
|
58. Árucsoport |
|
|
|
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke, kárpit stb. |
|
|
5801.10 |
Bolyhos szövet gyapjúból vagy finom állati szőrből a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.21 |
Felvágatlan vetülékbolyhos szövet pamutból, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.22 |
Vágott kordbársony pamutból, keskenyáru kivételével |
5801.23 |
Más vetülékbolyhos szövet, mns |
5801.24 |
Láncbolyhos szövet, felvágatlan, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.25 |
Láncbolyhos szövet, felvágott, pamutból, frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.26 |
Zsenilia szövet pamutból, keskenyáru kivételével |
5801.31 |
Felvágatlan vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.32 |
Vágott kordbársony szintetikus vagy mesterséges szálból, keskenyáru kivételével |
5801.33 |
Más vetülékbolyhos szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, mns |
5801.34 |
Láncbolyhos szövet, felvágatlan, mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.35 |
Láncbolyhos szövet, felvágott, mesterséges vagy szintetikus szálból, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5801.36 |
Zsenilia szövet mesterséges vagy szintetikus szálból, a keskenyáru kivételével |
5801.90 |
Láncbolyhos szövet és zsenilia szövet más textilanyagból, a frottír és a keskenyáru kivételével |
5802.11 |
A frottír törölköző és hasonló frottír szövet pamutból a keskenyáru kivételével, fehérítetlen |
5802.19 |
Frottír törölköző és hasonló frottír szövet pamutból a fehérítetlen és keskenyáru kivételével |
5802.20 |
Frottír törököző és hasonló frottír szövet más textilanyagból a keskenyáru kivételével |
5802.30 |
Tűzött szövetek az 5703 alá tartozó termékek kivételével |
5803.10 |
Gézszövet pamutból, a keskenyáru kivételével |
5803.90 |
Gézszövet más textilanyagból, a keskenyáru kivételével |
5804.10 |
Tüll és más hálószövet, a szövött, a kötött és a hurkolt termék kivételével |
5804.21 |
Gépi csipke szintetikus vagy mesterséges szálból, végben, szalagban vagy mintázott darabokban |
5804.29 |
Gépi csipke más textilanyagból, végben, szalagban vagy mintázott darabban |
5804.30 |
Kézi csipke végben, szalagban vagy mintázott darabban |
5805.00 |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit és keresztöltéssel előállított faliszőnyeg kárpit, konfekcionálva is |
5806.10 |
Szövött keskenyáru bolyhos szövet és zsenilia szövet |
5806.20 |
Szövött keskenyáru, legalább 5 tömeg% elasztomer fonal vagy gumiszál tartalommal, mns |
5806.31 |
Szövött keskenyáru pamutból, mns |
5806.32 |
Szövött keskenyáru szintetikus vagy mesterséges szálból, mns |
5806.39 |
Szövött keskenyáru más textilanyagokból, mns |
5806.40 |
Vetülékszál nélkül láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru |
5807.10 |
Szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból |
5807.90 |
Nem szövött címke, jelvény és hasonló cikk textilanyagból, mns |
5808.10 |
Zsinór méteráruban |
5808.90 |
Díszítőpaszomány méteráruban, kötött és hurkolt kivételével, bolyt, rojt, szegély, pompon és hasonló cikk |
5809.00 |
Fémfonalból vagy fémezett fonalból szőtt szövet ruházati célokra stb., mns |
5810.10 |
Hímzés látható alapszövet nélkül méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
5810.91 |
Hímzés pamutból méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban, mns |
5810.92 |
Hímzés szintetikus vagy mesterséges szálból, méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
5810.99 |
Hímzés más textilanyagokból, méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban, mns |
5811.00 |
Réteges termék méteráruban |
|
|
|
|
|
59. Árucsoport |
|
|
|
Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek stb. |
|
|
5901.10 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek használnak |
5901.90 |
Pauszvászon; előkészített festővászon; merevített textilszövet; kalapkészítéshez stb. |
5902.10 |
Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú nejlonból vagy más poliamidból |
5902.20 |
Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú nejlonból vagy más poliészterből |
5902.90 |
Kerékköpeny korcszövet, magas szakítószilárdságú viszkóza-selyemből |
5903.10 |
Szövet polivinilkloriddal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns |
5903.20 |
Szövet poliuretánnal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns |
5903.90 |
Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, mns |
5904.10 |
Linóleum kiszabva is |
5904.91 |
Padlóborító tűnemez vagy nem szőtt szövet alappal, linóleum kivételével |
5904.92 |
Padlóborító más textilanyag alappal, linóleum kivételével |
5905.00 |
Textil falborítók |
5906.10 |
Gumizott szövet, legfeljebb 20 cm széles ragasztószalag |
5906.91 |
Gumizott, kötött vagy hurkolt szövet, mns |
5906.99 |
Más gumizott szövet, mns |
5907.00 |
Más módon impregnált bevont vagy beborított szövet, mns; festett szövet (például színházi díszletekhez) |
5908.00 |
Textil alapanyagból szőtt, font vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez stb. gázharisnya és csőszerűen kötött gázharisnya |
5909.00 |
Textilanyagból készült tömlő bélelve is és hasonló |
5910.00 |
Szállítószalag meghajtó vagy erőátviteli szíj textilanyagból |
5911.00 |
Kártolószalagnak használt szövet és hasonló általános műszaki célú szövetek |
5911.20 |
Szitaszövet konfekcionálva is |
5911.31 |
Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet, legfeljebb 650 gr/m2 |
5911.32 |
Papírgyártó és hasonló gépekben használatos szövet, legalább 650 gr/m2 |
5911.40 |
Szűrőkendő, amelyet általában olaj sajtolására vagy hasonló célra használnak, beleértve az emberhajból készítettet is |
5911.90 |
Más textiltermékek és textiláruk műszaki célra, mns |
|
|
|
|
|
60. Árucsoport |
|
|
|
Kötött és hurkolt kelmék |
|
|
6001.00 |
Hosszú bolyhos kötött vagy hurkolt kelme |
6001.21 |
Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme pamutból |
6001.22 |
Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy szintetikus szálból |
6001.29 |
Hurkos felületű kötött vagy hurkolt kelme más textilanyagból |
6001.91 |
Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme pamutból, mns |
6001.92 |
Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme mesterséges vagy szintetikus szálból, mns |
6001.99 |
Bolyhos, kötött vagy hurkolt kelme más textilanyagból, mns |
6002.10 |
Kötött vagy hurkolt kelme, legfeljebb 30 cm széles, legalább 5 tömeg% elasztomer vagy gumifonal tartalommal, mns |
6002.20 |
Legfeljebb 30 cm szélességű, más kötött vagy hurkolt kelme, mns |
6003.30 |
Kötött vagy hurkolt kelme, 30 cm-nél szélesebb, legalább 5 tömeg% elasztomer vagy gumifonal tartalommal, mns |
6002.41 |
Lánckötésű kelme gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns |
6002.42 |
Lánckötésű kelme, pamutból, mns |
6002.43 |
Láncköltésű kelme, mesterséges vagy szintetikus szálból, mns |
6002.49 |
Láncköltésű kelme, más anyagokból, mns |
6002.91 |
Kötött vagy hurkolt kelme, gyapjúból vagy finom állati szőrből, mns |
6002.92 |
Kötött vagy hurkolt kelme, pamutból, mns |
6002.93 |
Kötött vagy hurkolt kelme, mesterséges vagy szintetikus szálból, mns |
6002.99 |
Kötött vagy hurkolt kelme, más anyagokból, mns |
|
|
|
|
|
61. Árucsoport |
|
|
|
Kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok |
|
|
6101.10 |
Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6101.20 |
Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., pamutból, kötött |
6101.30 |
Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6101.90 |
Férfi és fiú felsőkabát, anorák stb., más textilanyagból, kötött |
6102.10 |
Női és leányka felsőkabát, anorák stb., gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6102.20 |
Női és leányka felsőkabát, anorák stb., pamutból, kötött |
6102.30 |
Női és leányka felsőkabát, anorák stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6102.90 |
Női és leányka felsőkabát, anorák stb., más textilanyagból, kötött |
6103.11 |
Férfi- és fiúöltöny, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6103.12 |
Férfi- és fiúöltöny, szintetikus szálból, kötött |
6103.19 |
Férfi- és fiúöltöny, más textilanyagból, kötött |
6103.21 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6103.22 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, pamutból, kötött |
6103.23 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, szintetikus szálból, kötött |
6103.29 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, más textilanyagból, kötött |
6103.31 |
Férfi és fiú zakó és blézer, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6103.32 |
Férfi és fiú zakó és blézer, pamutból, kötött |
6103.33 |
Férfi és fiú zakó és blézer, szintetikus szálból, kötött |
6103.39 |
Férfi és fiú zakó és blézer, más textilanyagból, kötött |
6103.41 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6103.42 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, kötött |
6103.43 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus szálból, kötött |
6103.49 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, más textilanyagból, kötött |
6104.11 |
Női és leányka kosztüm, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.12 |
Női és leányka kosztüm, pamutból, kötött |
6104.13 |
Női és leányka kosztüm, szintetikus szálból, kötött |
6104.19 |
Női és leányka kosztüm, más textilanyagból, kötött |
6104.21 |
Női és leányka ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.22 |
Női és leányka ruhaegyüttes, pamutból, kötött |
6104.23 |
Női és leányka ruhaegyüttes, szintetikus szálból, kötött |
6104.29 |
Női és leányka ruhaegyüttes, más textilanyagból, kötött |
6104.31 |
Női és leányka blézer, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.32 |
Női és leányka blézer, pamutból, kötött |
6104.33 |
Női és leányka blézer, szintetikus szálból, kötött |
6104.39 |
Női és leányka blézer, más textilanyagból, kötött |
6104.41 |
Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.42 |
Női és leányka ruha, pamutból, kötött |
6104.43 |
Női és leányka ruha, szintetikus szálból, kötött |
6104.44 |
Női és leányka ruha, mesterséges szálból, kötött |
6104.49 |
Női és leányka ruha, más textilanyagból, kötött |
6104.51 |
Női és leányka szoknya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.52 |
Női és leányka szoknya, pamutból, kötött |
6104.53 |
Női és leányka szoknya, szintetikus szálból, kötött |
6104.59 |
Női és leányka szoknya, más textilanyagokból, kötött |
6104.61 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6104.62 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, kötött |
6104.63 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus szálból, kötött |
6104.69 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, más textilanyagból, kötött |
6105.10 |
Férfi- és fiúing, pamutból, kötött |
6105.20 |
Férfi- és fiúing, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6105.90 |
Férfi- és fiúing, más textilanyagból, kötött |
6106.10 |
Női és leányka blúz és ingblúz, pamutból, kötött |
6106.20 |
Női és leányka blúz és ingblúz, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6106.90 |
Női és leányka blúz és ingblúz, más anyagból, kötött |
6107.11 |
Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, pamutból, kötött |
6107.12 |
Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6107.19 |
Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, más textilanyagból, kötött |
6107.21 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, pamutból, kötött |
6107.22 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6107.29 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, más textilanyagból, kötött |
6107.91 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., pamutból, kötött |
6107.92 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6107.99 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., más textilanyagból, kötött |
6108.11 |
Női és leányka kombiné és alsószoknya, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6108.19 |
Női és leányka kombiné és alsószoknya, más textilanyagból, kötött |
6108.21 |
Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, pamutból, kötött |
6108.22 |
Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6108.29 |
Női és leányka rövidnadrág és alsónadrág, más textilanyagból, kötött |
6108.31 |
Női és leányka hálóing és pizsama, pamutból, kötött |
6108.32 |
Női és leányka hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6108.39 |
Női és leányka hálóing és pizsama, más textilanyagból, kötött |
6108.91 |
Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb., pamutból, kötött |
6108.92 |
Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6108.99 |
Női és leányka fürdőköntös, háziköntös stb., más textilanyagokból, kötött |
6109.10 |
T-ing, atléta- és más alsó trikóing, pamutból, kötött |
6109.90 |
T-ing, atléta- és más alsó trikóing, más textilanyagból, kötött |
6110.10 |
Pulóver, kardigán és hasonló áru gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6110.20 |
Pulóver, kardigán és hasonló áru, pamutból, kötött |
6110.30 |
Pulóver, kardigán és hasonló áru, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött |
6110.90 |
Pulóver, kardigán és hasonló áru, más textilanyagból, kötött |
6111.10 |
Csecsemőruha és tartozékai, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6111.20 |
Csecsemőruha és tartozékai, pamutból, kötött |
6111.30 |
Csecsemőruha és tartozékai, szintetikus szálból, kötött |
6111.90 |
Csecsemőruha és tartozékai, más textilanyagból, kötött |
6112.11 |
Tréningruha, pamutból, kötött |
6112.12 |
Tréningruha, szintetikus szálból, kötött |
6112.19 |
Tréningruha, más textilanyagból, kötött |
6112.20 |
Síöltöny, textilanyagból, kötött |
6112.31 |
Férfi és fiú fürdőruha, szintetikus szálból, kötött |
6112.39 |
Férfi és fiú fürdőruha, más textilanyagból, kötött |
6112.41 |
Női és leányka fürdőruha, szintetikus szálból, kötött |
6112.49 |
Női és leányka fürdőruha, más textilanyagból, kötött |
6113.00 |
Ruhák impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt, kötött vagy hurkolt anyagból |
6114.10 |
Ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött, mns |
6114.20 |
Ruha, pamutból, kötött, mns |
6114.30 |
Ruha, mesterséges vagy szintetikus szálból, kötött, mns |
6114.90 |
Ruha, más textilanyagból, kötött, mns |
6115.11 |
Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú fonal finomsága kevesebb, mint 67 dtex |
6115.12 |
Harisnyanadrág szintetikus szálból, amelyben az egyágú fonal finomsága legalább 67 dtex |
6115.19 |
Harisnyanadrág, más textilanyagból, kötött |
6115.20 |
Női hosszú vagy térdharisnya, amelyben az egyágú fonal finomsága legfeljebb 67 dtext |
6115.91 |
Harisnya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött, mns |
6115.92 |
Harisnya, pamutból, kötött, mns |
6115.93 |
Harisnya, szintetikus szálból, kötött, mns |
6115.99 |
Harisnya, más textilanyagból, kötött, mns |
6116.10 |
Ötujjas kesztyű műanyaggal vagy gumival impregnálva, bevonva vagy beborítva, kötött |
6116.91 |
Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, gyapjúból vagy finom állati szőrből, kötött |
6116.92 |
Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, pamutból, kötött |
6116.93 |
Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, szintetikus szálból, kötött |
6116.99 |
Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, mns, más textilanyagból, kötött |
6117.10 |
Kendő, sálkendő, fátyol és hasonlók, textilanyagból, kötött |
6117.20 |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, textilanyagból, kötött |
6117.80 |
Más kellékek és tartozékok, textilanyagból, kötött |
6117.90 |
Ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei, textilanyagból, kötött |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok,
a kötött és hurkolt áruk kivételével
6201.11 |
Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6201.12 |
Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, pamutból, nem kötött |
6201.13 |
Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6201.19 |
Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, más textilanyagból, nem kötött |
6201.91 |
Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6201.92 |
Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, pamutból, nem kötött |
6201.93 |
Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6201.99 |
Férfi és fiú anorák és hasonló áruk, más textilanyagból, nem kötött |
6202.11 |
Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6202.12 |
Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, pamutból, nem kötött |
6202.13 |
Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6202.19 |
Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, más textilanyagból, nem kötött |
6202.91 |
Női és leányka anorák és hasonló áruk, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6202.92 |
Női és leányka anorák és hasonló áruk, pamutból, nem kötött |
6202.93 |
Női és leányka anorák és hasonló áruk, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6202.99 |
Női és leányka anorák és hasonló áruk, más textilanyagból, nem kötött |
6203.11 |
Férfi- és fiúöltöny, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6203.12 |
Férfi- és fiúöltöny, szintetikus szálból, nem kötött |
6203.19 |
Férfi- és fiúöltöny, más textilanyagokból, nem kötött |
6203.21 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6203.22 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, pamutból, nem kötött |
6203.23 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, szintetikus szálból, nem kötött |
6203.29 |
Férfi és fiú ruhaegyüttes, más textilanyagból, nem kötött |
6203.31 |
Férfi és fiú zakó és blézer, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6203.32 |
Férfi és fiú zakó és blézer, pamutból, nem kötött |
6203.33 |
Férfi és fiú zakó és blézer, szintetikus szálból, nem kötött |
6203.39 |
Férfi és fiú zakó és blézer, más textilanyagból, nem kötött |
6203.41 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6203.42 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, nem kötött |
6203.43 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus szálból, nem kötött |
6203.49 |
Férfi és fiú hosszúnadrág és sortnadrág, más textilanyagból, nem kötött |
6204.11 |
Női és leányka kosztüm, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.12 |
Női és leányka kosztüm, pamutból, nem kötött |
6204.13 |
Női és leányka kosztüm, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.19 |
Női és leányka kosztüm, más textilanyagokból, nem kötött |
6204.21 |
Női és leányka ruhaegyüttes, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.22 |
Női és leányka ruhaegyüttes, pamutból, nem kötött |
6204.23 |
Női és leányka ruhaegyüttes, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.29 |
Női és leányka ruhaegyüttes, más textilanyagból, nem kötött |
6204.31 |
Női és leányka blézer, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.32 |
Női és leányka blézer, pamutból, nem kötött |
6204.33 |
Női és leányka blézer, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.39 |
Női és leányka blézer, más textilanyagból, nem kötött |
6204.41 |
Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.42 |
Női és leányka ruha, pamutból, nem kötött |
6204.43 |
Női és leányka ruha, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.44 |
Női és leányka ruha, mesterséges szálból, nem kötött |
6204.49 |
Női és leányka ruha, más textilanyagból, nem kötött |
6204.51 |
Női és leányka szoknya, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.52 |
Női és leányka szoknya, pamutból, nem kötött |
6204.53 |
Női és leányka szoknya, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.59 |
Női és leányka szoknya, más textilanyagból, nem kötött |
6204.61 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6204.62 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, pamutból, nem kötött |
6204.63 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, szintetikus szálból, nem kötött |
6204.69 |
Női és leányka hosszúnadrág és sortnadrág, más textilanyagból, nem kötött |
6205.10 |
Férfi- és fiúing, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6205.20 |
Férfi- és fiúing, pamutból, nem kötött |
6205.30 |
Férfi- és fiúing, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6205.90 |
Férfi- és fiúing, más textilanyagból, nem kötött |
6206.10 |
Női és leányka blúz és ingblúz, selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött |
6206.20 |
Női és leányka blúz és ingblúz, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6206.30 |
Női és leányka blúz és ingblúz, pamutból, nem kötött |
6206.40 |
Női és leányka blúz és ingblúz, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6206.90 |
Női és leányka blúz és ingblúz, más textilanyagból, nem kötött |
6207.11 |
Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, pamutból, nem kötött |
6207.19 |
Férfi és fiú alsónadrág és rövidnadrág, más textilanyagból, nem kötött |
6207.21 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, pamutból, nem kötött |
6207.22 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6207.29 |
Férfi és fiú hálóing és pizsama, más textilanyagból, nem kötött |
6207.91 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., pamutból, nem kötött |
6207.92 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6207.99 |
Férfi és fiú fürdőköpeny, házikabát stb., más textilanyagból, nem kötött |
6208.11 |
Női és leányka kombiné és alsószoknya, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6208.19 |
Női és leányka kombiné és alsószoknya, más textilanyagból, nem kötött |
6208.21 |
Női és leányka hálóing és pizsama, pamutból, nem kötött |
6208.22 |
Női és leányka hálóing és pizsama, mesterséges vagy szintetikus anyagból, nem kötött |
6208.29 |
Női és leányka hálóing és pizsama, más textilanyagból, nem kötött |
6208.91 |
Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb., pamutból, nem kötött |
6208.92 |
Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb., mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6208.99 |
Női és leányka alsónadrág, fürdőköpeny stb., más textilanyagból, nem kötött |
6209.10 |
Csecsemőruha és tartozékai, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6209.20 |
Csecsemőruha és tartozékai, pamutból, nem kötött |
6209.30 |
Csecsemőruha és tartozékai, szintetikus szálból, nem kötött |
6209.90 |
Csecsemőruha és tartozékai, más textilanyagból, nem kötött |
6210.10 |
Nemezből és nem szövött szövetből készült ruhák |
6210.20 |
Férfi és fiú felsőkabát és hasonló áru, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből |
6210.30 |
Női és leányka felsőkabát és hasonló áru, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből |
6210.40 |
Férfi- és fiúruha, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből, mns |
6210.50 |
Női és leányka ruha, impregnált, bevont vagy rétegelt szövetből, mns |
6211.11 |
Férfi és fiú fürdőruha, nem kötött textilanyagból |
6211.12 |
Női és leányka fürdőruha, nem kötött textilanyagból |
6211.20 |
Síöltöny nem kötött textilanyagokból |
6211.31 |
Férfi- és fiúruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött, mns |
6211.32 |
Férfi- és fiúruha, pamutból, nem kötött, mns |
6211.33 |
Férfi- és fiúruha, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött, mns |
6211.39 |
Férfi- és fiúruha, más textilanyagból, nem kötött, mns |
6211.41 |
Női és leányka ruha, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött, mns |
6211.42 |
Női és leányka ruha, pamutból, nem kötött, mns |
6211.43 |
Női és leányka ruha, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött, mns |
6211.49 |
Női és leányka ruha, más textilanyagból, nem kötött, mns |
6212.10 |
Melltartó és részei, textilanyagból |
6212.20 |
Csípőszorító, nadrágos csípőszorító és részei, textilanyagból |
6212.30 |
Fűző és részei, textilanyagból |
6212.90 |
Fűző, nadrágtartó és hasonló áruk és azok részei, textilanyagból |
6213.10 |
Zsebkendő, selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött |
6213.20 |
Zsebkendő, pamutból, nem kötött |
6213.90 |
Zsebkendő, más textilanyagból, nem kötött |
6214.10 |
Sál, kendő, fátyol és hasonlók, selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött |
6214.20 |
Sál, kendő fátyol és hasonlók, gyapjúból vagy finom állati szőrből, nem kötött |
6214.30 |
Sál, kendő fátyol és hasonlók, szintetikus szálból, nem kötött |
6214.40 |
Sál, kendő fátyol és hasonlók, mesterséges szálból, nem kötött |
6214.90 |
Sál, kendő fátyol és hasonlók, más textilanyagokból, nem kötött |
6215.10 |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, selyemből vagy selyemhulladékból, nem kötött |
6215.20 |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6215.90 |
Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli, más textilanyagból, nem kötött |
6216.00 |
Ötujjas, egyujjas és ujjatlan kesztyű, textilanyagból, nem kötött |
6217.10 |
Ruházati kellék és tartozék, textilanyagból, nem kötött, mns |
6217.90 |
Ruhák vagy ruházati tartozékok részei, mns, textilanyagból, nem kötött |
|
|
|
|
|
63. Árucsoport |
|
|
|
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru stb. |
|
|
6301.10 |
Takaró elektromos melegítővel, textilanyagból |
6301.20 |
Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró, gyapjúból vagy finom állati szőrből |
6301.30 |
Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró, pamutból |
6301.40 |
Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró, szintetikus szálból |
6301.90 |
Takaró (az elektromos melegítővel felszerelt kivételével) és úti takaró, más textilanyagból |
6302.10 |
Ágynemű, kötött vagy hurkolt |
6302.21 |
Ágynemű, pamutból, nyomott, nem kötött |
6302.22 |
Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, nyomott, nem kötött |
6302.29 |
Ágynemű, más textilanyagból, nyomott, nem kötött |
6302.31 |
Ágynemű, pamutból, mns |
6302.32 |
Ágynemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, mns |
6302.39 |
Ágynemű, más textilanyagból, mns |
6302.40 |
Asztalnemű, kötött vagy hurkolt |
6302.51 |
Asztalnemű, pamutból, nem kötött |
6302.52 |
Asztalnemű, lenből, nem kötött |
6302.53 |
Asztalnemű, mesterséges vagy szintetikus szálból, nem kötött |
6302.59 |
Asztalnemű, más textilanyagból, nem kötött |
6302.60 |
Testápolási és konyhai textília, frottír törölköző vagy hasonló, pamut frottír szövetből |
6302.91 |
Testápolási és konyhai textília, pamutból, mns |
6302.92 |
Testápolási és konyhai textília, lenből |
6302.93 |
Testápolási és konyhai textília, mesterséges vagy szintetikus szálból |
6302.99 |
Testápolási és konyhai textília, más textilanyagból |
6303.11 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, pamutból, kötött |
6303.12 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, szintetikus szálból, kötött |
6303.19 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más textilanyagból, kötött |
6303.91 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, pamutból, nem kötött |
6303.92 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, szintetikus szálból, nem kötött |
6303.99 |
Függöny, drapéria, belső vászonroló és ágyfüggöny, más textilanyagból, nem kötött |
6304.11 |
Ágytakaró, kötött vagy hurkolt, mns |
6304.19 |
Ágytakaró, nem kötött vagy hurkolt, mns |
6304.91 |
Lakástextília, kötött vagy hurkolt, mns |
6304.92 |
Lakástextília, pamutból, nem kötött vagy hurkolt, mns |
6304.93 |
Lakástextília, szintetikus szálból, nem kötött vagy hurkolt, mns |
6304.99 |
Lakástextília, más textilanyagokból, nem kötött vagy hurkolt, mns |
6305.10 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, jutából vagy más textilháncs rostból |
6305.20 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, pamutból |
6305.31 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, polietilén vagy polipropilén szalagból |
6305.39 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, más mesterséges textilanyagokból |
6305.90 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására, más textilanyagokból |
6306.11 |
Ponyva, vászontető és napellenző, pamutból |
6306.12 |
Ponyva, vászontető és napellenző, szintetikus szálból |
6306.19 |
Ponyva, vászontető és napellenző, más textilanyagból |
6306.21 |
Sátor, pamutból |
6306.22 |
Sátor, szintetikus szálból |
6306.29 |
Sátor, más textilanyagokból |
6306.31 |
Vitorla, szintetikus szálból |
6306.39 |
Vitorla, más textilanyagokból |
6306.41 |
Felfújható matrac, pamutból |
6306.49 |
Felfújható matrac, más textilanyagból |
6306.91 |
Campingcikk, pamutból, mns |
6306.99 |
Campingcikk, más textilanyagból, mns |
6307.10 |
Padló edény- portörlőruha és hasonló törlőruhák |
6307.20 |
Mentőmellény és mentőöv, textilanyagból |
6307.90 |
Textil készáru, ideértve a szabásmintát, mns |
6308.00 |
Szőnyeg, faliszőnyeg stb., készítésére szolgáló szövetből és fonalból álló készlet |
6309.00 |
Használt ruha és egyéb használt textiláru |
|
|
|
|
|
Textil és ruházati termékek a 30-49, 64-96 Árucsoportokban |
|
|
3005.90 |
Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek |
ex 3921.12 |
|
ex 3921.13 |
|
ex 3921.90 |
Szövött, kötött vagy nem szövött szövet, műanyaggal bevonva, abba mártva vagy rétegelve |
|
|
ex 4202.12 |
|
ex 4202.22 |
|
ex 4202.32 |
|
ex 4202.92 |
Bőrönd, koffer és hasonló tartó és tok, elsősorban textil külső felülettel |
|
|
ex 6405.20 |
Lábbeli talppal és gyapjúnemez felsőrésszel |
ex 6406.10 |
Lábbeli felsőrész, mely külső felületének legalább 50%-a textilanyag |
ex 6406.99 |
Lábszárvédő és bokavédő, textilanyagból |
6501.00 |
Kalapforma, kalaptest és kalaptomp, nemezből, korong és henger nemezből |
6502.00 |
Fonatból vagy bármilyen anyagú szalagból összeállított kalapforma |
6503.00 |
Kalap és más fejfedő nemezből |
6504.00 |
Bármilyen anyagú csíkból fonással vagy más módon összeállított kalap és más fejfedő |
6505.90 |
Kalap és más fejfedő, kötött vagy csipkéből vagy más textilanyagból |
6601.10 |
Kerti típusú esernyő és napernyő |
6601.91 |
Más esernyőtípusok teleszkópos nyéllel |
6601.99 |
Más esernyők |
ex 7019.10 |
Üvegrostból készült fonal |
ex 7019.20 |
Üvegrostból készült szövet |
8708.21 |
Biztonsági öv gépjárművekhez |
8804.00 |
Ejtőernyő; részei és tartozékai |
9113.90 |
Textilanyagból készült szíj, szalag és karkötő, karórához |
ex 9404.90 |
Vánkos és párna, pamutból; paplan; dunna; és hasonló cikkek textilanyagból |
9502.91 |
Babaruha |
ex 9612.10 |
Szőtt szalag, mesterséges vagy szintetikus szálból, kivéve a 30 mm-nél keskenyebbeket, amelyeket véglegesen kazettában helyeztek el |
MEGÁLLAPODÁS A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAIRÓL
tekintettel a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójára,
attól a kívánságtól vezérelve, hogy előmozdítsák a GATT 1994 céljait,
elismerve, hogy a nemzetközi szabványok és megfelelőség értékelési rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak ehhez, a termelés hatékonyságának javítása és a nemzetközi kereskedelem folytatásának megkönnyítése révén,
attól a kívánságtól vezérelve, hogy ösztönözzék az ilyen nemzetközi szabványok, valamint megfelelőség értékelési rendszerek kialakítását,
attól a kívánságtól vezérelve, hogy biztosítsák, hogy a technikai szabályzatok és szabványok, beleértve a csomagolási, megjelölési és címkézési előírásokat, valamint a technikai szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárások ne támasszanak szükségtelen akadályokat a nemzetközi kereskedelemben,
elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy az általa szükségesnek tartott szinten intézkedéseket hozzon exportja minőségének biztosítása vagy az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség, a környezet védelme, vagy megtévesztő gyakorlat megakadályozása érdekében, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza oly módon, hogy azok az azonos feltételekkel rendelkező országok között önkényes vagy igazolhatatlan diszkrimináció eszközét vagy a nemzetközi kereskedelem burkolt korlátozását képezzék, és egyébiránt összhangban vannak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel,
elismerve, hogy egyetlen ország sem gátolható abban, hogy alapvető nemzetbiztonsági érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket tegyen,
elismerve, hogy a nemzetközi szabványosítás hozzájárulhat a technológia-átadáshoz a fejlett országokból a fejlődő országok részére,
elismerve, hogy a fejlődő országok különleges nehézségeket tapasztalhatnak a technikai szabályzatok és szabványok, valamint a technikai szabályzatoknak és szabványoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárások megalkotásában és alkalmazásában, és segítséget kívánva nyújtani ilyen irányú törekvéseikben
ezennel a következőkben állapodnak meg:
1.1. A szabványosítás és a megfelelőség értékelési eljárások általános kifejezéseinek jelentése rendes körülmények között a jelen Megállapodás tárgyának és céljának fényében és figyelembe véve azok szövegösszefüggését, megfelel az Egyesült Nemzetek rendszerének keretében, valamint a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által elfogadott meghatározásoknak.
1.2. Azonban a jelen Megállapodás céljaira a kifejezéseknek az 1. Mellékletben megadott értelmezése az érvényes.
1.3. A jelen Megállapodás rendelkezései alá tartozik valamennyi termék, beleértve az ipari és mezőgazdasági termékeket is.
1.4. Azok a beszerzési előírások, amelyeket kormányszervek dolgoznak ki kormányszervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában, nem tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá, hanem rájuk alkalmazási területüknek megfelelően a Kormánybeszerzési Megállapodás vonatkozik.
1.5. A jelen Megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók az Állat- és Növényegészségügyi Megállapodás A) Mellékletében meghatározott állat- és növényegészségügyi intézkedésekre.
1.6. A technikai szabályzatokra, szabványokra és megfelelőség értékelési rendszerekre vonatkozó valamennyi utalást ezen Megállapodásban úgy kell értelmezni, hogy magukban foglalják azok bármely módosítását és azok szabályainak vagy termékkörének bármely kiegészítését, kivéve a jelentéktelen természetű módosításokat és kiegészítéseket.
TECHNIKAI SZABÁLYZATOK
ÉS SZABVÁNYOK
A technikai szabályzatok és szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása központi kormányszervek által
Központi kormányszerveik vonatkozásában:
2.1. A Tagok biztosítják, hogy a bármely Tag területéről importált termékek a technikai szabályzatok vonatkozásában nem kevésbé kedvező elbánásban részesülnek mint az ugyanazon nemzeti, illetve bármely más országból származó hasonló termékek.
2.2. A Tagok biztosítják, hogy a technikai szabályzatokat nem azzal a céllal vagy hatással készítik el, fogadják el, vagy alkalmazzák, hogy azok a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. E célból a technikai szabályzatok nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami egy jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna. Ilyen jogos célok többek között: nemzetbiztonsági követelmények; megtévesztő gyakorlat elkerülése; emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, illetve a környezet védelme. Ilyen kockázatok felmérésekor a mérlegelés idevágó elemei, többek között: az elérhető tudományos és technikai információk, kapcsolódó feldolgozási technológiák vagy a termékek szándékolt végfelhasználása.
2.3. A technikai szabályzatokat nem lehet fenntartani, ha az alkalmazásukra okot adó körülmények vagy célok megszűntek, vagy a megváltozott körülmények, illetve célok a kereskedelmet kevésbé korlátozó módon is kezelhetők, illetve elérhetők.
2.4. Olyan esetben, amikor technikai szabályzatokra van szükség és vonatkozó nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése küszöbön áll, a Tagok ezeket vagy ezek megfelelő részeit alkalmazzák technikai szabályzataik alapjaként, kivéve, ha az ilyen nemzetközi szabványok vagy azok idevágó részei hatástalanok, illetve nem megfelelőek a jogos célok elérésére, például alapvető éghajlati vagy földrajzi tényezők, illetve alapvető technológiai problémák miatt.
2.5. Az a Tag, amelyik olyan technikai szabályzatot készít el, fogad el, vagy alkalmaz, amelynek jelentős hatása lehet más Tagok kereskedelmére, bármely másik Tag kérésére kifejti ezen technikai szabályzat indokoltságát a 2–4. pontok rendelkezései által megadott szempontok szerint. Ha egy technikai szabályzatot a 2. pontban kifejezetten megnevezett jogos célból készítenek el, fogadnak el, vagy alkalmaznak és az megfelel a vonatkozó nemzetközi szabványoknak, megdönthetően vélelmezni kell, hogy e szabályzat nem képezi a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályát.
2.6. A technikai szabályzatok minél szélesebb alapon történő összehangolása érdekében a Tagok erőforrásaik adta lehetőségeiken belül teljes mértékben részt vesznek olyan termékek nemzetközi szabványainak a megfelelő nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő elkészítésében, amely termékekre technikai szabályzatokat fogadtak el, vagy készülnek elfogadni.
2.7. A Tagok méltányos megfontolás tárgyává teszik azt a lehetőséget, hogy más Tag technikai szabályzatait egyenértékűnek fogadják el, mégha ezen szabályzatok különböznek is az övéiktől, feltéve, hogy meggyőződtek arról, hogy ezen szabályzatok kielégítően teljesítik saját szabályzataik céljait.
2.8. Ahol az helyénvaló, a Tagok a termékkel szemben támasztott követelményekre épülő technikai szabályzatokat inkább funkcionálisan, mintsem konstrukciós vagy leíró jellemzői alapján határozzák meg.
2.9. Ha nem létezik megfelelő nemzetközi szabvány, vagy ha egy javasolt technikai szabályzat műszaki tartalma nincs összhangban a vonatkozó nemzetközi szabványok műszaki tartalmával, és ha a technikai szabályzatnak jelentős hatása lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:
2.9.1. megfelelően korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok érdekelt felei tudomást szerezhessenek, közleményt tesznek közzé, hogy egy adott technikai szabályzat bevezetését javasolják;
2.9.2. a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt technikai szabályzat által érintett termékeket, röviden utalva annak céljára és indokára. Az ilyen bejelentéseket egy megfelelően korai szakaszban kell megtenni, amikor a szabályzat még módosítható, és az észrevételek figyelembe vehetők;
2.9.3. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt technikai szabályzat részleteit vagy példányait, és amikor csak lehetséges, azonosítják azokban azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a vonatkozó nemzetközi szabványoktól;
2.9.4. diszkriminációmentesen ésszerű időt biztosítanak más Tagoknak ahhoz, hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatják ezeket az észrevételeket és az írásos észrevételeket, és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszik.
2.10. A 9. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembevétele mellett olyan esetekben, amikor a biztonsággal, egészséggel, környezetvédelemmel vagy nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgős problémák merülnek fel, vagy ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 9. pontban felsorolt lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek ítél, feltéve, hogy a technikai szabályzat elfogadásakor ez a Tag:
2.10.1. a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az adott technikai szabályzatról és az érintett termékekről, röviden utalva a technikai szabályzat céljára és indokára, a sürgős problémák jellegét is beleértve;
2.10.2. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja a technikai szabályzat példányait;
2.10.3. diszkriminációmentesen lehetőséget ad a többi Tagnak arra, hogy írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatja ezeket az észrevételeket, és ezen írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszi.
2.11. A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott technikai szabályzat azonnali közzétételét vagy más módon való rendelkezésre bocsátását oly módon, hogy a többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.
2.12. Kivéve a 10. pontban megjelölt sürgős körülményeket, a Tagok ésszerű időt hagynak a technikai szabályzat közzététele és hatálybalépése között abból a célból, hogy az exportáló ország Tagok és különösen a fejlődő ország Tagok termelőinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy gyártási módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.
Technikai szabályzatok helyhatósági
és nem-kormányzati szervek által történő elkészítése, elfogadása és alkalmazása
A területükön működő helyhatósági és nem-kormányzati szervek vonatkozásában:
3.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek a 2. Cikk rendelkezéseinek, a 2. Cikk 9.2. és 10.1. alpontjaiban foglalt bejelentési kötelezettség kivételével.
3.2 A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti szinten működő helyhatóságok technikai szabályzatairól a 2. Cikk 9.2. és 10.1. alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejelentést tesznek, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan technikai szabályzatokról, amelyek technikai tartalma lényegét tekintve megegyezik az érintett Tag központi kormányszervei által korábban már bejelentett technikai szabályzatokéval.
3.3. A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve 2. Cikk 9. és 10. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást, észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül történjék.
3.4. A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik vagy ösztönzik a területükön működő helyhatósági vagy nem-kormányzati szerveket, hogy a 2. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek.
3.5. Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelősek a 2. Cikk összes rendelkezésének betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy a 2. Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányszervek tartsák be.
Szabványok elkészítése, elfogadása és alkalmazása
4.1. A Tagok biztosítják, hogy a központi kormányzati szabványalkotó szervezeteik elfogadják és eleget tegyenek a jelen Megállapodás 3. Mellékletében foglalt, a Szabványok Elkészítésére, Elfogadására és Alkalmazására vonatkozó Jó Gyakorlat Kódexének (jelen Megállapodásban a továbbiakban: Jó Gyakorlat Kódexe). Olyan rendelkezésükre álló ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy biztosíthassák, hogy a területükön működő helyhatósági és nem-kormányzati szabványalkotó szervezetek, valamint azon regionális szabványalkotó szervezetek, amelyeknek ők maguk, illetve a területükön működő egy vagy több ilyen szabványalkotó szervezet tagja, elfogadják és eleget tegyenek a Jó Gyakorlat Kódexének. Ezenkívül a Tagok nem tesznek olyan intézkedést, mellyel közvetve vagy közvetlenül arra kötelezik vagy ösztönzik ezen szabványalkotó szervezeteket, hogy a Jó Gyakorlat Kódexével össze nem egyeztethető módon cselekedjenek. A Tagok kötelezettségei a Jó Gyakorlat Kódexében foglalt rendelkezéseknek a szabványalkotó szervezetek által történő betartását illetően attól függetlenül is érvényben vannak, hogy a szabványalkotó szervezet elfogadta-e a Jó Gyakorlat Kódexét vagy sem.
4.2. Azokat a szabványalkotó szervezeteket, amelyek elfogadták és eleget tesznek a Jó Gyakorlat Kódexének, a Tagok a jelen Megállapodás alapelveivel összhangban állóknak ismerik el.
A TECHNIKAI SZABÁLYZATOKNAK
ÉS SZABVÁNYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS
Központi kormányszervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások
5.1. A Tagok biztosítják, hogy olyan esetekben, amikor kifejezett bizonyosság szükséges arról, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak, a központi kormányszervek az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák a más Tagok területéről származó termékekre:
5.1.1. a megfelelőség értékelési eljárásokat úgy készítik el, fogadják el és alkalmazzák, hogy más Tagországok területéről származó hasonló termékek szállítóinak olyan feltételek mellett biztosítanak hozzáférést, amelyek nem kevésbé kedvezőek mint amelyeket a hazai vagy bármely más országból származó hasonló termék szállítóinak hasonló helyzetben megadnak; a hozzáférés maga után vonja a szállítók jogát az eljárási szabályok szerint történő megfelelelőség értékelésre, beleértve, ha ezen eljárás erről rendelkezik, annak lehetőségét, hogy a megfelelelőség értékelést szolgáló vizsgálat telephelyükön történjen és arra, hogy a rendszer tanúsítási jelét megkapják;
5.1.2. a megfelelőség értékelési eljárások nem készíthetők el, fogadhatók el és alkalmazhatók azzal a céllal vagy hatással, hogy a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályait képezzék. Ez többek között azt jelenti, hogy a megfelelőség értékelési eljárások nem lehetnek szigorúbbak, illetve nem alkalmazhatók szigorúbban, mint ami ahhoz szükséges, hogy az importáló Tag megfelelően biztos lehessen abban, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó technikai szabályzatoknak és szabványoknak, figyelembe véve azt a kockázatot, amit a nem-megfelelés okozna.
5.2. Az 1. pont rendelkezéseinek végrehajtásakor a Tagok biztosítják, hogy:
5.2.1. a megfelelőség értékelési eljárásokat a lehető leggyorsabban folytatják le és fejezik be, és nem kedvezőtlenebb rend szerint a más Tagok területéről származó termékeknél, mint a hasonló hazai termékek esetében;
5.2.2. nyilvánosságra hozzák minden egyes megfelelőség értékelési eljárás során alakalmazott szokásos feldolgozási időtartamot, vagy az előrelátható feldolgozási időtartamot kérésre közlik az érintettel; ha az illetékes szerv kérelmet kap, haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét és pontosan és teljeskörűen tájékoztatja a kérelmezőt az összes hiányosságról; az illetékes szerv, mihelyt lehetséges, pontosan és teljeskörűen értesíti a kérelmezőt a vizsgálat eredményéről, hogy ha szükségessé válik, korrigáló intézkedést lehessen tenni; még akkor is, ha a kérelem hiányos, az illetékes szerv, amíg megvalósítható, folytatja a megfelelőség értékelését, ha a kérelmező így igényli; és kérés esetén a kérelmező tájékoztatást kap az eljárás előrehaladtáról, az esetleges késedelem megindoklásával;
5.2.3. az információ-szolgáltatási kötelezettség arra a szükséges mértékre korlátozódik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy értékeljék a megfelelést és illetékeket szabjanak ki;
5.2.4. a megfelelőség értékelési eljárásokkal kapcsolatban megszerzett, a más Tagok területéről származó termékekkel összefüggő bizalmas információt ugyanúgy tiszteletben tartják, mint a hazai termékek esetében, és olyan módon, hogy a jogos kereskedelmi érdekeket védjék;
5.2.5. bármilyen illeték, amelyet más Tagok területéről származó termékek megfelelőségének értékelése során vetnek ki, méltányos a nemzeti vagy bármelyik más országból származó hasonló termékek megfelelésének értékelése során kivetendő illetékhez képest, figyelembe véve a kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, melyek a kérelmező telephelyének és a vizsgálatot végző szerv földrajzi elhelyezkedésének különbözőségéből adódnak;
5.2.6. a megfelelőség értékelési eljárásnál alkalmazott berendezések elhelyezése és a vizsgálati minták kiválasztása nem történik úgy, hogy szükségtelen nehézséget okozzon a kérelmezőknek vagy ügynökeiknek;
5.2.7. ha egy termék részletes leírása az alkalmazandó technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak való megfelelés megállapítását követően megváltozik, a módosított termékre vonatkozó megfelelőség értékelési eljárás arra a szükséges mértékre korlátozódik, amellyel megállapítható, hogy létezik-e megfelelő bizonyosság arra, hogy a termék megfelel a vonatkozó technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak;
5.2.8. érvényben van egy olyan eljárás, amely a megfelelőség értékelési eljárások működésével kapcsolatban felmerülő panaszokat vizsgálja felül és korrekciós intézkedéseket tesz lehetővé, ha a panasz igazolódik.
5.3. Az 1. és 2. pontokban foglaltak nem gátolják a Tagokat abban, hogy területükön ésszerű szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajtsanak végre.
5.4. Azokban az esetekben, amikor kifejezett bizonyosság szükséges arra nézve, hogy a termékek megfelelnek a technikai szabályzatoknak vagy szabványoknak és vonatkozó, a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott útmutatók vagy ajánlások állnak rendelkezésre, vagy azok kidolgozásának befejezése küszöbön áll, a Tagok biztosítják, hogy központi kormányszerveik ezeket vagy ezek vonatkozó részeit használják mint a megfelelőség értékelési eljárás alapját, kivéve – ez esetben, kérésre megfelelő magyarázatot adva –, ha ezen útmutatók vagy ajánlások vagy ezek vonatkozó részei nem megfelelőek az érintett Tagok esetében, többek között a következő okok miatt: nemzetbiztonsági követelmények, megtévesztő gyakorlat elkerülése, emberi egészség vagy biztonság, állati vagy növényi élet vagy egészség, vagy a környezet védelme, alapvető éghajlati vagy más földrajzi tényezők, alapvető technológiai vagy infrastrukturális problémák.
5.5. A megfelelőség értékelési eljárások minél szélesebb alapon történő összehangolása érdekében, a Tagok erőforrásaik adta lehetőségeiken belül teljes mértékben részt vesznek a megfelelőség értékelési eljárásokra vonatkozó útmutatóknak és ajánlásoknak a megfelelő nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő kidolgozásában.
5.6. Ha nem létezik nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutató vagy ajánlás, vagy ha egy javasolt, megfelelőség értékelési eljárás technikai tartalma nincs összhangban a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatókkal és ajánlásokkal, és ha ezen megfelelőség értékelési eljárásnak jelentős hatása lehet más Tagok kereskedelmére, akkor a Tagok:
5.6.1. megfelelően korai szakaszban oly módon, hogy arról más Tagok érdekelt felei tudomást szerezhessenek, közleményt tesznek közzé arról, hogy egy adott, megfelelelőség értékelésre vonatkozó, eljárást javasolnak bevezetni;
5.6.2. a Titkárságon keresztül bejelentik a többi Tagnak a javasolt megfelelőség értékelési eljárás által érintett termékeket, röviden utalva a megfelelőség értékelésre vonatkozó eljárás céljára és indokára. Az ilyen bejelentéseket megfelelően korai időpontban kell megtenni, amikor a megfelelőség értékelési eljárás módosítható és a vonatkozó észrevételek figyelembe vehetők;
5.6.3. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátják a javasolt eljárás részleteit vagy példányait és amikor csak lehetséges, azonosítják azokban azokat a részeket, amelyek tartalmilag eltérnek a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatóktól vagy ajánlásoktól;
5.6.4. diszkriminációmentesen, ésszerű időt biztosítanak más Tagoknak arra, hogy azok írásban észrevételeket tehessenek, kérésre ezen észrevételeket megvitatják, és az írásos észrevételeket és megvitatásuk eredményeit figyelembe veszik.
5.7. A 6. pont bevezető rendelkezéseinek figyelembevétele mellett olyan esetekben, amikor a biztonsággal, az egészséggel, a környezetvédelemmel vagy a nemzetbiztonsággal összefüggésben sürgős problémák merülnek fel, vagy ilyenek felmerülése fenyeget valamely Tagnál, ez a Tag a 6. pontban felsorolt lépések közül elhagyhatja azokat, amelyeket elhagyni szükségesnek ítél, feltéve, hogy az eljárás elfogadásakor ez a Tag:
5.7.1. a Titkárságon keresztül azonnal bejelentést tesz a többi Tagnak az adott eljárásról és az érintett termékekről, röviden utalva az eljárás céljára és indokára, a sürgős probléma jellegét is beleértve;
5.7.2. kérésre a többi Tag rendelkezésére bocsátja az eljárás szabályainak példányait;
5.7.3. diszkriminációmentesen lehetőséget ad a többi Tagnak arra, hogy írásban észrevételeket tehessenek, kérésre megvitatja ezeket az írásos észrevételeket, és ezen írásos észrevételeket, valamint megvitatásuk eredményeit figyelembe veszi.
5.8. A Tagok biztosítják valamennyi elfogadott megfelelőség értékelési eljárás azonnali közzétételét, vagy más módon való rendelkezésre bocsátását oly módon, hogy a többi Tag érdekelt felei megismerhessék azokat.
5.9. A 7. pontban megjelölt sürgős körülményeket kivéve, a Tagok ésszerű időt hagynak a megfelelőség értékelési eljárás követelményeinek közzététele és hatálybalépése között, hogy az exportőr Tagok, és különösen a fejlődő ország Tagok termelőinek idejük legyen ahhoz, hogy termékeiket vagy gyártási módszereiket az importőr Tag követelményeihez igazítsák.
A megfelelelőség értékelésnek központi kormányszervek által történő elismerése
Központi kormányszerveik vonatkozásában:
6.1. A 3. és 4. pontok rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Tagok, amikor csak lehetséges, biztosítják, hogy más Tagok megfelelőség értékelési eljárásainak eredményeit elfogadják, mégha azon eljárások különböznek is sajátjaiktól, feltéve, hogy meggyőződtek arról, hogy ezen eljárások saját eljárásaikkal egyenértékű biztosítékot kínálnak az alkalmazandó technikai szabályzatoknak és szabványoknak történő megfelelésre. Elismerik, hogy előzetes konzultációk lehetnek szükségesek annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő egyetértésre jussanak, különösen:
6.1.1. az exportőr Tag illetékes, megfelelelőség értékelést végző szervezeteinek megfelelő és tartós technikai alkalmasságával kapcsolatban, hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik eredményeinek folyamatos megbízhatóságával kapcsolatos bizonyosság fennállhasson. Ebben a vonatkozásban a nemzetközi szabványalkotó szervezetek által kiadott vonatkozó útmutatók és ajánlások igazolt betartását, például akkreditáció útján, a technikai alkalmasság meglétének jeleként kell figyelembe venni;
6.1.2. a megfelelelőség értékelési eredmények elfogadásának az exportőr Tag részéről kijelölt megfelelelőség értékelést végző szervezet által kibocsátottakra való korlátozásával kapcsolatban.
6.2. A Tagok biztosítják, hogy a megfelelőség értékelési eljárásaik, a lehetséges mértékig, lehetővé teszik az 1. pontban foglalt rendelkezések végrehajtását.
6.3. A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok kérésére álljanak készen tárgyalások folytatására egymás megfelelőség értékelési eljárásainak eredményeit kölcsönösen elismerő megállapodások megkötésére. A Tagok megkívánhatják, hogy ezen megállapodások feleljenek meg az 1. pontban előírt ismérveknek, és az érintett termékek kereskedelmét elősegítő lehetőségeikre vonatkozóan kölcsönös megelégedettségre szolgáljanak.
6.4. A Tagok arra ösztönzik egymást, hogy más Tagok területén működő megfelelőség értékelést végző szervezeteknek lehetővé tegyék a részvételt saját megfelelőség értékelési eljárásaikban nem kevésbé kedvező feltételek mellett, mint amiket saját területükön vagy bármely más ország területén működő megfelelelőség értékelést végző szervezeteknek biztosítanak.
Helyhatósági szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások
A területükön működő helyhatósági szervek vonatkozásában:
7.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy ezen szervek eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk rendelkezéseinek, az 5. Cikk 6.2. és 7.1. alpontjaiban foglalt bejelentési kötelezettség kivételével.
7.2. A Tagok biztosítják, hogy a közvetlenül a központi kormányzat alatti szinten működő helyhatóságok megfelelőség értékelési eljárásairól az 5. Cikk 6.2. és 7.1. alpontjaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejelentést tesznek, megjegyezve azonban, hogy ilyen bejelentést nem kell tenniük olyan megfelelőség értékelési eljárások esetén, amelyek technikai tartalma lényegét tekintve megegyezik az érintett Tag központi kormányszervei által korábban már bejelentett megfelelőség értékelési eljárásokéval.
7.3. A Tagok kérhetik, hogy a kapcsolattartás más Tagokkal, beleértve az 5. Cikk 6. és 7. pontjaiban foglalt bejelentéseket, információnyújtást, észrevételeket, megbeszéléseket, a központi kormányzaton keresztül történjék.
7.4. A Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, melyek arra kötelezik, vagy ösztönzik a területükön működő helyhatósági vagy nem-kormányzati szerveket, hogy az 5. és 6. Cikk rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek.
7.5. Ezen Megállapodás szerint a Tagok teljes mértékben felelősek az 5. és 6. Cikk összes rendelkezéseinek betartásáért. A Tagok határozott intézkedéseket és mechanizmusokat dolgoznak ki és alkalmaznak annak elősegítésére, hogy az 5. és 6. Cikk rendelkezéseit ne csak a központi kormányzati szervek tartsák be.
Nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárások
8.1. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a területükön működő nem-kormányzati szervek, amelyek megfelelőség értékelési eljárásokat végeznek, eleget tegyenek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek, kivéve a javasolt megfelelőség értékelési eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. Ezen kívül a Tagok nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon azzal a hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik ezen szerveket, hogy az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezésekkel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek.
8.2. A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak akkor támaszkodnak a nem-kormányzati szervek által végzett megfelelőség értékelési eljárásokra, ha ezen utóbbi szervek eleget tesznek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek, a tervezett megfelelés értékelési eljárásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség kivételével.
Nemzetközi és regionális rendszerek
9.1. Amikor a technikai szabályzatnak vagy szabványnak történő megfelelésről kifejezett bizonyosság szükséges, a Tagok, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges, nemzetközi megfelelőség értékelési rendszereket dolgoznak ki és fogadnak el, valamint azok tagjává válnak vagy azokban részt vesznek.
9.2. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy azok a nemzetközi és regionális megfelelőség értékelési rendszerek, melyeknek a területükön működő illetékes szervezetek tagjai, vagy résztvevői, eleget tegyenek az 5. és 6. Cikk rendelkezéseinek. Ezen kívül, a Tagok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon azzal a hatással járnak, hogy arra kötelezik vagy ösztönzik az ilyen rendszereket, hogy az 5. és 6. Cikkben foglalt bármely rendelkezéssel össze nem egyeztethető módon cselekedjenek.
9.3. A Tagok biztosítják, hogy központi kormányzati szerveik csak olyan mértékben támaszkodnak a nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszerekre, mint amilyen mértékben ezek a rendszerek eleget tesznek az 5. és 6. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
TÁJÉKOZTATÁS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Tájékoztatás a technikai szabályzatokról
és szabványokról, valamint a megfelelőség értékelési eljárásokról
10.1. Minden Tag biztosítja olyan tájékoztatási pont létesítését, amely választ tud adni a többi Tag, illetve ezen Tagok érdekelt feleinek minden ésszerű érdeklődésére, valamint rendelkezésre tudja bocsátani az alábbiakra vonatkozó dokumentációt:
10.1.1. a területén lévő, a központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, a technikai szabályzat érvényesítésére törvényesen feljogosított nem-kormányzati szervek, vagy az olyan regionális szabványalkotó szervezetek – amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői – által elfogadott vagy javasolt bármely technikai szabályzat;
10.1.2. a területén levő, központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, vagy az olyan regionális szabványalkotó szervezetek – amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői – által elfogadott vagy javasolt bármely szabvány;
10.1.3. bármilyen fennálló vagy javasolt megfelelőség értékelési rendszer, amelyet saját területén központi kormányzati vagy helyhatósági szervek, vagy technikai szabályzat érvényesítésére törvényesen feljogosított nem-kormányzati szervek, vagy olyan regionális szervezetek – amelyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői – alkalmaznak;
10.1.4. a Tag, vagy a területén működő központi kormányzati vagy helyhatósági szervek nemzetközi és regionális szabványalkotó szervezetekben és megfelelőség értékelési rendszerekben, valamint jelen Megállapodás hatálya alá tartozó bilaterális és multilaterális megállapodásokban való tagsága és részvétele; ésszerű információkat kell tudni adniuk ezen rendszerek és megállapodások rendelkezéseiről;
10.1.5. a Megállapodás alapján kiadott közlemények megjelenési helye, vagy tájékoztatás arról, hogy ilyen információt hol lehet beszerezni; és
10.1.6. a 10. Cikk 3. pontjában említett tájkoztatási pontok helye.
10.2. Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt egy Tag egynél több tájékoztatási pontot hoz létre, az a Tag teljes körű és félreérthetetlen információval szolgál a többi Tag számára ezen tájékoztatási pontok mindegyikének felelősségi köréről. Ezen kívül ezen Tag biztosítja, hogy a nem megfelelő tájékoztatási pontoknak címzett információkérést haladéktalanul továbbítják a megfelelő tájékoztatási pontba.
10.3. Minden Tag megteszi a tőle telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy egy vagy több tájékoztatási pontot hozzon létre, melyek választ tudnak adni minden, a többi Tag vagy ezen Tagok érdekelt felei részéről nyilvánított ésszerű érdeklődésre, valamint rendelkezésre tudják bocsátani a vonatkozó dokumentumokat, vagy információt tudnak adni arról, hogy az alábbiakat hol lehet beszerezni:
10.3.1. bármilyen szabvány, melyet a területén működő nem-kormányzati szabványalkotó szervek vagy olyan regionális szabványalkotó szervezetek, melyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői, elfogadtak vagy javasoltak; és
10.3.2. bármilyen megfelelőség értékelési eljárás vagy tervezett megfelelőség értékelési eljárás, melyet a területén működő nem-kormányzati szervek vagy regionális szervezetek, melyeknek ezen szervek tagjai vagy résztvevői, működtetnek;
10.3.3. a területén működő illetékes nem-kormányzati szervek nemzetközi és regionális szabványalkotó szervezetekben és megfelelőség értékelési rendszerekben, valamint a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó bilaterális és multilaterális megállapodásokban való tagsága és részvétele; ésszerű információkat kell tudni adniuk ezen rendszerek és megállapodások rendelkezéseiről.
10.4. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy amikor a többi Tag vagy azok érdekelt felei okmányokból példányokat kérnek ezen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, ezeket a példányokat olyan méltányos áron adják el nekik (ha árat számítanak fel), ami a tényleges kézbesítési költséget leszámítva azonos azon árral, amin az illető vagy bármely más Tag belföldi személye31 kapja azokat.
10.5. A fejlett ország Tagok más Tagok kérésére angol, francia vagy spanyol fordításban rendelkezésre bocsátják a bejelentési kötelezettség alá tartozó okmányokat vagy terjedelmes okmányok esetében, azok összefoglalóit.
10.6. Amikor a Titkárság a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően bejelentést kap, annak szövegét minden Tagnak és érdekelt nemzetközi szabványalkotó szervezetnek és megfelelőség értékelést végző szervezetnek megküldi, és felhívja a fejlődő ország Tagok figyelmét azokra a bejelentésekre, amelyek a számukra különös érdeket képviselő termékekre vonatkoznak.
10.7. Ha egy Tag olyan megállapodást kötött egy vagy több más országgal a technikai szabályzatokra, szabványokra vagy megfelelőség értékelési rendszerekre vonatkozóan, amely jelentős hatást gyakorolhat a kereskedelemre, az ezen megállapodásban részt vevő legalább egyik Tag bejelentést küld a Titkárságon keresztül a többi Tag részére a megállapodás által érintett termékekről, valamint mellékeli a megállapodás rövid leírását. A Tagok ösztönzik az érintett Tagokat, hogy kérésre a többi Taggal konzultációkat kezdjenek abból a célból, hogy hasonló megállapodást kössenek, vagy megszervezzék az ilyen megállapodásokban való részvételüket.
10.8. A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megkívánja:
10.8.1. a Tag nyelvétől eltérő nyelven szövegek közzétételét;
10.8.2. a Tag nyelvétől eltérő nyelven részletek közlését vagy tervezet-szövegek biztosítását, kivéve az 5. pontban foglaltakat; vagy
10.8.3. hogy a Tagok bármely olyan információt nyújtsanak, amelynek nyilvánosságra hozatala szerintük ellentétes alapvető biztonsági érdekeikkel.
10.9. A Titkárság részére eljuttatott bejelentések angol, francia vagy spanyol nyelven készülnek.
10.10. A Tagok kijelölnek egyetlen központi kormányzati hatóságot, mely felelős a jelen Megállapodás bejelentési eljárásaira vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő teljesítéséért, kivéve a 3. Mellékletben foglaltakat.
10.11. Ha azonban törvényi vagy adminisztratív okok miatt a bejelentési eljárásokra vonatkozó felelősség megoszlik két vagy több központi kormányzati hatóság között, az érintett Tag teljes körű és félreérthetetlen információt szolgáltat a többi Tag számára az egyes hatóságok felelősségi köréről.
Más Tagoknak nyújtott technikai segítség
11.1. A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, a technikai szabályzatok elkészítése vonatkozásában.
11.2. A Tagok kérésre tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő ország Tagoknak és technikai segítséget nyújtanak nekik kölcsönös megállapodás szerinti feltételek alapján a nemzeti szabványalkotó szervezetek létrehozásához és a nemzetközi szabványalkotó szervezetekben való részvételhez, valamint arra ösztönzik saját nemzeti szabványalkotó szervezeteiket, hogy hasonlóképpen járjanak el.
11.3. A Tagok, kérésre, megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy a területükön működő szabályozó szervek tanácsot adjanak más Tagoknak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és technikai segítséget nyújtsanak nekik kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett:
11.3.1. szabályozó szervek vagy megfelelelőség értékelést végző szervezetek létrehozásával kapcsolatban; és
11.3.2. azokkal a módszerekkel kapcsolatban, amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy megfeleljenek technikai szabályzataiknak.
11.4. A Tagok, kérésre, megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy tanácsot biztosítsanak a többi Tagnak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és hogy kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett technikai segítséget nyújtsanak nekik a kérő Tag területén elfogadott szabványoknak történő megfelelőség értékelését végző szervezetek létesítése tekintetében.
11.5. Kérésre a Tagok tanácsot adnak más Tagoknak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és kölcsönös megállapodás szerint feltételek mellett technikai segítséget nyújtanak olyan lépések vonatkozásában, amelyeket akkor kell tenniük termelőiknek, ha hozzá akarnak férni a megkeresett Tag területén működő kormányszervek vagy nem-kormányzati szervek által alkalmazott megfelelőség értékelési rendszerekhez.
11.6. Kérésre azok a Tagok, amelyek nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszerek tagjai vagy résztvevői, tanácsot adnak a többi Tagnak, különösen a fejlődő ország Tagoknak, és kölcsönös megállapodás szerinti feltételek mellett technikai segítséget nyújtanak nekik olyan intézmények és jogi keretek létrehozása vonatkozásában, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljesítsék az ilyen rendszerekben való tagságból vagy részvételből származó kötelezettségeket.
11.7. Ha ilyen irányú kérést kapnak, a Tagok ösztönzik a területükön működő megfelelés értékelést végző szervezeteket, amelyek tagjai vagy résztvevői nemzetközi vagy regionális megfelelőség értékelési rendszereknek, hogy lássák el tanáccsal a többi Tagot, különösen a fejlődő ország Tagokat, és figyelembe veszik ezek technikai segítségnyújtás iránti kéréseit olyan intézmények létesítése érdekében, amelyek a területükön működő illetékes szervezeteket képessé teszik, hogy eleget tegyenek a tagságból vagy részvételből eredő kötelezettségeknek.
11.8. A más Tagok részére az 1–7. pontjaiban foglaltak alapján történő tanácsadásban és technikai segítségnyújtásban a Tagok előnyben részesítik a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok szükségleteit.
Különleges és megkülönböztetett elbánás
a fejlődő ország Tagok részére
12.1. A Tagok megkülönböztetett és kedvezőbb elbánást nyújtanak jelen Megállapodás fejlődő ország Tagjainak az alábbi rendelkezéseknek, valamint jelen Megállapodás egyéb Cikkei vonatkozó rendelkezéseinek útján.
12.2. A Tagok különleges figyelmet szentelnek a jelen Megállapodás fejlődő ország Tagjainak jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseinek, és figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit a jelen Megállapodás végrehajtásakor mind nemzeti szinten, mind jelen Megállapodás intézményes rendelkezéseinek működtetésében.
12.3. A Tagok a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési rendszerek elkészítésénél és alkalmazásánál figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit annak biztosítására, hogy ezek a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások ne képezzék a fejlődő ország Tagokból származó export szükségtelen akadályait.
12.4. A Tagok elismerik, hogy bár lehetnek nemzetközi szabványok, útmutatók vagy ajánlások, a fejlődő ország Tagok a maguk sajátos technológiai és társadalmi-gazdasági körülményei között elfogadnak bizonyos olyan technikai szabályzatokat, szabványokat és megfelelőség értékelési eljárásokat is, amelyek célja a fejlesztési szükségleteiknek megfelelő hazai technológiák és gyártási módszerek és folyamatok fenntartása. A Tagországok ezért elismerik, hogy a fejlődő ország Tagoktól nem várható el az olyan nemzetközi szabványoknak saját technikai szabályzatok vagy szabványok és ellenőrzési módszerek alapjaként történő alkalmazása, melyek nem felelnek meg fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteiknek.
12.5. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezeteket és nemzetközi megfelelőség értékelési rendszereket úgy szervezzék meg és működtessék, hogy az megkönnyítse az összes Tag illetékes szervezeteinek tevékeny és reprezentatív részvételét, figyelembe véve a fejlődő ország Tagok sajátos problémáit.
12.6. A Tagok megteszik a tőlük telhető összes ésszerű intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzetközi szabványalkotó szervezetek a fejlődő ország Tagok kérésére megvizsgálják a nemzetközi szabványok kidolgozásának lehetőségét olyan termékekre vonatkozóan, amelyek a fejlődő ország Tagok számára különös érdeket képviselnek, és amennyiben ez megoldható, ki is dolgozzák azokat.
12.7. A Tagok a 11. Cikk rendelkezéseinek megfelelően technikai segítséget nyújtanak a fejlődő ország Tagoknak annak biztosítására, hogy a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások elkészítése és alkalmazása ne képezze a fejlődő ország Tagokból származó export bővítésének és diverzifikálásának szükségtelen akadályát. E technikai segítségnyújtás feltételeinek meghatározásánál tekintetbe kell venni a kérelmező Tag és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok fejlettségi szintjét.
12.8. A Tagok elismerik, hogy a fejlődő ország Tagok sajátos problémákkal kerülhetnek szembe, köztük intézményi és infrastrukturális problémákkal a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások kidolgozásában és alkalmazásában. Elismerik továbbá, hogy a fejlődő ország Tagok sajátos fejlesztési és kereskedelmi szükségletei, valamint technológiai fejlettségi szintjük akadályozhatja őket abban, hogy teljes mértékben eleget tegyenek a jelen Megállapodásból eredő kötelezettségeiknek. A Tagok ezért teljes mértékben figyelembe veszik ezt a tényt. Ennek megfelelően annak biztosítása céljából, hogy a fejlődő ország Tagok eleget tudjanak tenni ezen Megállapodásnak, a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottságát, amelyről a 13. Cikk rendelkezik (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság) felruházzák azzal a joggal, hogy kérésre meghatározott, időben korlátozott kivételeket engedélyezzen a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségek egésze vagy egy része alól. Az ilyen kérelmek elbírálásánál a Bizottság figyelembe veszi a technikai szabályzatok, szabványok és megfelelőség értékelési eljárások elkészítésének és alkalmazásának terén mutatkozó sajátos problémákat, a fejlődő ország Tag sajátos fejlesztési és kereskedelmi szükségleteit, valamint technológiai fejlettségi szintjét, amelyek csökkenthetik azt a képességét, hogy teljes mértékben teljesítse a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségeit. A Bizottság a legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok sajátos problémáira különös figyelmet fordít.
12.9. A konzultációk során a fejlett ország Tagok szem előtt tartják azokat a különleges nehézségeket, amelyeket a fejlődő ország Tagok tapasztalnak a szabványok, technikai szabályzatok és a megfelelőség értékelési eljárások kidolgozásánál és alkalmazásánál és attól a kívánságtól vezérelve, hogy segítséget nyújtsanak a fejlődő ország Tagoknak ilyen irányú erőfeszítéseikben, a fejlett ország Tagok figyelembe veszik azok sajátos szükségleteit a finanszírozás, a kereskedelem és a fejlesztés tekintetében.
12.10. A Bizottság időszakonként megvizsgálja a különleges és megkülönböztetett elbánást, ahogyan azt a jelen Megállapodás rögzíti, és amelyet a fejlődő ország Tagoknak nyújtanak nemzeti és nemzetközi szinten.
INTÉZMÉNYEK, KONZULTÁCIÓK
ÉS VITARENDEZÉS
A Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága
13.1. Ezennel létrejön a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága, amely az egyes Tagok képviselőiből áll. A Bizottság maga választja meg saját elnökét, és szükség szerint – de évente legalább egyszer – tartja üléseit azzal a céllal, hogy alkalmat nyújtson a Tagoknak a jelen Megállapodás működésével vagy céljainak előmozdításával összefüggő bármely ügyben történő konzultálásra, és hogy eljárjon a jelen Megállapodás keretében, vagy a Tagok által hozzá utalt ügyekben;
13.2. A Bizottság munkacsoportokat, vagy egyéb testületeket hoz létre, ahogyan az helyénvaló, amelyek eleget tesznek a Bizottság által a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban rájuk ruházott feladatoknak;
13.3. Egyetértés van arról, hogy el kell kerülni a szükségtelen párhuzamosságot a jelen Megállapodás keretében és a kormányok által más technikai szervezetekben végzett tevékenység között. A Bizottság megvizsgálja ezt a problémát azzal a céllal, hogy a lehető legkisebbre csökkentse az ilyen párhuzamosságokat.
Konzultáció és vitarendezés
14.1. A jelen Megállapodás működését érintő bármilyen üggyel kapcsolatos konzultációk és vitarendezések a Vitarendezési Testület égisze alatt és – a szükséges változtatásokkal – a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései szerint folynak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.
14.2. A vitában részes bármelyik Fél vitaindító kérésére vagy saját kezdeményezésből, egy vizsgálócsoport technikai szakértői csoportot hozhat létre, amely technikai jellegű, részletes szakértői vizsgálódást igénylő kérdésekben nyújt segítséget.
14.3. A technikai szakértői csoport a 2. Melléklet rendelkezései alapján működik.
14.4. A fent leírt vitarendezési rendelkezéseket olyan esetekben lehet igénybe venni, amikor egy Tag úgy találja, hogy egy másik Tag nem ért el kielégítő eredményeket a 3., 4., 7., 8. és 9. Cikk alapján, s ezért ez kereskedelmi érdekeit jelentősen befolyásolja. Ilyen vonatkozásban ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük azzal, mintha a szóban forgó szervezet is Tag lenne.
15.1. Nem jegyezhetők be fenntartások a jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem a többi Tag egyetértése nélkül.
15.2. Minden egyes Tag közvetlenül azon időpont után, amikor a WTO Egyezmény rá nézve hatályba lép, tájékoztatja a Bizottságot azon intézkedéseiről, amelyek jelen Megállapodás végrehajtásának és működtetésének biztosítása érdekében már érvényben vannak, illetve amelyeket hozni fog. A továbbiakban az ilyen intézkedésekben történő változást szintén be kell jelenteni a Bizottságnak.
15.3. A Bizottság évente felülvizsgálja a jelen Megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait.
15.4. Legkésőbb a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított harmadik év végén és azt követően minden hároméves időszak végén a Bizottság felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és végrehajtását, beleértve az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket is, azzal a céllal, hogy a 12. Cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül kiigazításokat javasoljon a jelen Megállapodásban foglalt jogokban és kötelezettségekben, ha ez szükséges a kölcsönös gazdasági előnyök, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyának biztosítása érdekében. Tekintettel többek között a Megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra, a Bizottság, amikor az helyénvaló, javaslatot tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak a jelen Megállapodás szövegének módosítására.
15.5. A csatolt Mellékletek a jelen Megállapodás szerves részét képezik.
1. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló
Megállapodáshoz
Kifejezések és ezek meghatározásai
a jelen Megállapodás céljaira
Az ,,1991, A Szabványosítással és a Kapcsolódó Tevékenységekkel Összefüggő Általános Kifejezések és Értelmezésük'' című 2. sz. ISO/IEC Útmutató hatodik kiadásában megadott kifejezések, amennyiben a jelen Megállapodásban előfordulnak, azonos jelentéssel bírnak, mint amelyet a fent említett Útmutató meghatározásaiban megad, figyelembe véve, hogy a szolgáltatások nem tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá.
A jelen Megállapodás céljaira azonban a következő meghatározások használandók:
Olyan okmány, amely meghatározza a termék jellemző ismertetőjegyeit vagy vonatkozó feldolgozási eljárásait és gyártási módszereit, beleértve az alkalmazandó adminisztratív rendelkezéseket, amelyek teljesítése kötelező. Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat termékre, feldolgozási eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiával, jelképekkel, csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.
Magyarázó jegyzet: A 2. sz. ISO/IEC Útmutatóban található meghatározás önmagában nem teljes, hanem az úgynevezett ,,építőkocka'' rendszeren alapul.
Olyan okmány, amelyet egy elismert szervezet fogadott el és amelyet általános és ismételt használatra jóváhagyott; és amely termékre vagy kapcsolódó feldolgozási eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, irányelveket vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező. Tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat termékre, feldolgozási eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiával, jelképekkel, csomagolással, jelöléssel vagy címkézéssel.
Magyarázó jegyzet: A kifejezések a 2 sz. ISO/IEC Útmutatóban meghatározott módon termékekre, feldolgozási eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkoznak. A jelen Megállapodás csak termékekre vagy feldolgozási eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó technikai szabályzatokkal, szabványokkal és megfelelőség értékelési eljárásokkal foglalkozik. A szabványok a 2 sz. ISO/IEC Útmutató meghatározása szerint lehetnek kötelezőek vagy önként vállaltak. A jelen Megállapodás céljaira a szabvány önkéntes, a technikai szabályzat pedig kötelező érvényű okmányként van meghatározva. A nemzetközi szabványalkotó közösség által elkészített szabványok konszenzuson alapulnak. A jelen Megállapodás hatálya alá olyan okmányok is tartoznak, amelyek nem alapulnak konszenzuson.
3. Megfelelőség értékelési eljárások
Bármely eljárás, melyet közvetlenül vagy közvetve arra használnak, hogy megállapítsák, hogy a technikai szabályzatokban és szabványokban előírt vonatkozó követelmények teljesülnek-e.
Magyarázó jegyzet: A megfelelőség értékelési eljárások közé tartoznak többek között a mintavételi, tesztelési, vizsgálati eljárások; a megfelelés értékelése, igazolása és tanúsítása; a regisztráció, akkreditáció, jóváhagyás, valamint ezek kombinációi.
4. Nemzetközi szervezet vagy rendszer
Olyan szervezet vagy rendszer, amely legalább a jelen Megállapodásban részt vevő összes Tag megfelelő szervezetei számára nyitva áll.
5. Regionális szervezet vagy rendszer
Olyan szervezet vagy rendszer, amely csak bizonyos Tagok illetékes szervezetei számára áll nyitva.
A központi kormány, annak minisztériumai és annak szervezeti egységei és minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység tekintetében a központi kormány felügyelete alá tartozik.
Magyarázó jegyzet: Az Európai Közösségek esetében a központi kormányszervekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Azonban az Európai Közösségeken belül létrehozhatnak regionális szervezeteket vagy megfelelőség értékelési rendszereket és azok ilyen esetekben a jelen Megállapodás regionális megfelelőség értékelést végző szervezeteire vagy rendszereire vonatkozó rendelkezései alá tartoznak.
A központi kormányzattól eltérő kormányzatok (pl. államok, tartományok, Lander, önkormányzatok, kantonok stb.); ezek minisztériumai vagy szervezeti egységei és minden olyan szervezet, amely a kérdéses tevékenység tekintetében az ilyen kormányzat felügyelete alá tartozik.
Nem központi kormányszerv vagy helyhatósági szerv, beleértve azon nem-kormányzati szerveket, amelyeknek törvényes joguk van egy technikai szabályzat érvényesítésére.
2. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló
Megállapodáshoz
Technikai szakértői csoportok
Az alábbi eljárások alkalmazandók a 14. Cikk rendelkezéseinek megfelelően létrehozott technikai szakértői csoportra.
1. A technikai szakértői csoportok a vizsgálócsoport hatáskörébe tartoznak. Feladat- és jogkörleírásuk és részletes munkamódszerük felől a vizsgálócsoport dönt, s a technikai szakértői csoport beszámol a vizsgálócsoportnak.
2. A technikai szakértői csoportokban való részvétel olyan személyekre korlátozódik, akik a szóban forgó területen szakértelemmel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
3. Azon felek állampolgárai, amelyek a vita részesei, nem lehetnek a technikai szakértői csoport tagjai a vitában részes felek közös egyetértése nélkül, kivéve olyan rendkívüli körülményeket, mikor a vizsgálócsoport úgy ítéli meg, hogy a speciális tudományos szakértelem iránti igény más módon nem teljesíthető. A vitában részes felek kormánytisztviselői nem lehetnek a technikai szakértői csoport tagjai. A technikai szakértői csoportok tagjai egyéni minőségükben tevékenykednek és nem mint kormánytisztviselők vagy mint bármely szervezet képviselői. Ezért a kormányok vagy szervezetek nem adhatnak nekik utasításokat a technikai szakértői csoport elé kerülő ügyekre vonatkozóan.
4. A technikai szakértői csoportok konzultálhatnak és információt, valamint technikai tanácsokat szerezhetnek be bármely általuk megfelelőnek ítélt forrásból. Mielőtt a technikai szakértői csoport ilyen információt vagy technikai tanácsot tartalmazó forráshoz fordul valamely Tag fennhatóságán belül, tájékoztatja erről az adott Tag kormányát. A technikai szakértői csoport kérésére, az általa szükségesnek és megfelelőnek ítélt információk tekintetében minden Tag haladéktalanul és teljeskörűen válaszol.
5. A vitában részes felek hozzáférhetnek a technikai szakértői csoport számára megadott minden vonatkozó információhoz, ha az nem bizalmas természetű. A technikai szakértői csoport számára átadott bizalmas természetű információt nem lehet kiadni az azt nyújtó kormány, szervezet vagy személy formális felhatalmazása nélkül. Ha a technikai szakértői csoporttól ilyen információt kérnek, de az ezek nyújtására nem kap felhatalmazást, akkor az ezen információt nyújtó kormány, szervezet vagy személy ezen információkról egy nem bizalmas jellegű összefoglalást ad.
6. A technikai szakértői csoport az érintett Tagok részére jelentéstervezetet küld azzal a céllal, hogy ezen Tagok észrevételeit megszerezze, és, ahol az helyénvaló, figyelembe vegye azokat a végleges jelentés elkészítésénél, melyet a vizsgálócsoporthoz való benyújtáskor szintén megküld az érintett Tagoknak.
3. Melléklet a kereskedelem technikai akadályairól szóló
Megállapodáshoz
A szabványok elkészítésére, elfogadására
és alkalmazására vonatkozó jó gyakorlat Kódexe
a) Ezen Kódex céljaira jelen Megállapodás 1. Mellékletében megadott meghatározások alkalmazandók.
b) Ezen Kódex a WTO bármely Tagja területén működő bármely szabványalkotó szervezet számára: legyen az központi kormányszerv, helyhatósági szerv vagy nem-kormányzati szerv, bármely kormányzati regionális szabványalkotó szervezet, melynek egy vagy több tagja a WTO-nak is Tagja, és bármely nem-kormányzati regionális szabványalkotó szervezet részére, melynek egy vagy több tagja WTO Tag területén működik (a jelen Kódexben a továbbiakban együttesen: szabványalkotó szervezetek, egyedileg a szabványalkotó szervezet) nyitva áll az elfogadásra.
c) Azon szabványalkotó szervezetek, amelyek csatlakoztak a Kódexhez vagy visszaléptek attól, ezt a lépést bejelentik a genfi ISO/IEC Információs Központnak. A bejelentés tartalmazza az érintett szervezet nevét és címét, ezen kívül jelenlegi, illetve jövőbeni szabványalkotói tevékenységének területét. A bejelentés akár közvetlenül az ISO/IEC Információs Központba is küldhető, vagy az ISO/IEC nemzeti tagszervezetén, de amennyire ez lehetséges inkább az ISONET illetékes nemzeti tagján vagy nemzetközi társult szervezetén keresztül történik, ahogyan az helyénvaló.
d) Szabványok tekintetében a szabványalkotó szervezet egy másik WTO Tag területéről származó áru számára nem kevésbé kedvező elbánást biztosít, mint amelyet hazai eredetű vagy bármely más országból származó hasonló termékek részére megad.
e) A szabványalkotó szervezet biztosítja, hogy szabványokat nem készít el, fogad el vagy alkalmaz olyan célból vagy hatással, hogy a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályát képezzék.
f) Ahol nemzetközi szabványok léteznek, vagy kidolgozásuk befejezése küszöbön áll, a szabványalkotó szervezet ezeket vagy vonatkozó részeiket az általuk kidolgozott szabványok alapjának tekinti, kivéve ahol az ilyen nemzetközi szabványok vagy vonatkozó részeik hatástalanok vagy nem megfelelőek, például a védelem elégtelen szintje, alapvető éghajlati vagy földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt.
g) Abból a célból, hogy olyan széles alapon hangolják össze a szabványokat, amennyire csak lehetséges, a szabványalkotó szervezet megfelelő módon, erőforrásai adta lehetőségein belül, teljes mértékben részt vesz azon nemzetközi szabványoknak az illetékes nemzetközi szabványalkotó szervezetek által történő elkészítésében, amelyek olyan ügyre vonatkoznak, amelyre már szabványokat elfogadott, vagy elfogadni készül. Egy Tag területén működő szabványalkotó szervezetek számára a részvétel egy adott nemzetközi szabványalkotói tevékenységben, amikor csak lehetséges, egyetlen olyan küldöttségen keresztül történik, amely képviseli az összes olyan szabványalkotó szervezetet, amely szabványokat fogadott el, vagy készül elfogadni a nemzetközi szabványalkotói tevékenység tárgyát képező ügyben.
h) Egy Tag területén működő szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést megtesz, hogy elkerülje a párhuzamosságot vagy átfedést más, a nemzeti területen működő vagy illetékes nemzetközi vagy regionális szabványalkotó szervezetek munkájával. Szintén minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy nemzeti konszenzusra jussanak az általuk kidolgozott szabványok tekintetében. Ehhez hasonlóan a regionális szabványalkotó szervezet is megtesz minden erőfeszítést, hogy elkerülje a párhuzamosságot vagy átfedést az illetékes nemzetközi szabványalkotó szervezet munkájával.
i) Amikor az helyénvaló, a szabványalkotó szervezet a termékkel szemben támasztott követelményekre épülő szabványokat inkább funkcionálisan, mintsem a konstrukciós vagy leíró jellemzői alapján határozza meg.
j) Legalább hathavonta a szabványalkotó szervezet munkaprogramot jelentet meg, amely tartalmazza nevét és címét, valamint a jelenleg elkészítés alatt álló és a megelőző időszakban általa elfogadott szabványokat. A szabvány elkészítési szakasza a kialakításáról szóló döntés pillanatától annak elfogadásáig tart. Az adott szabványtervezetek címeit kérésre közzé kell tenni angolul, franciául vagy spanyolul. A munkaprogram meglétéről szóló értesítést a szabványalkotói tevékenységekről szóló nemzeti – vagy az adott esettől függően regionális – kiadványokban közzé teszik.
A munkaprogram minden egyes szabványra megadja – a vonatkozó ISONET szabály szerint – az adott ügy osztályozását, a szabvány kidolgozásának eddig megvalósult szintjét és utalást az alapul vett bármely nemzetközi szabványra. Legkésőbb munkaprogramjának közzétételekor a szabványalkotó szervezet tájékoztatja ennek létezéséről a genfi ISO/IEC Információs Központot.
A bejelentés tartalmazza a szabványalkotó szervezet nevét és címét, annak a kiadványnak nevét és kiadását, amelyben a munkaprogramot közzétették, az időszakot, amelyre a munkaprogram vonatkozik, az árát (ha kérnek érte), és azt, hogy hol és hogyan szerezhető be. A bejelentés közvetlenül az ISO/IEC Információs Központba is küldhető, vagy inkább az ISONET illetékes nemzeti tagján vagy nemzetközi társult szervezetén keresztül történik.
k) Az ISO/IEC nemzeti tagja minden erőfeszítést megtesz, hogy az ISONET tagjává váljon, vagy hogy tagnak jelöljön egy másik szervezetet, valamint hogy szert tegyen a legmagasabb szintű tagsági típusra, mely ISONET-tag számára lehetséges. A többi szabványalkotó szervezet minden erőfeszítést megtesz, hogy társuljon az ISONET-taggal.
l) Egy szabvány elfogadása előtt a szabványalkotó szervezet legalább 60 napot bocsát rendelkezésre a WTO Tagok területén működő érdekelt feleknek, hogy megtegyék észrevételeiket a szabványtervezetre vonatkozólag. Ez az időszak azonban lerövidíthető, ha sürgős biztonsági, egészségügyi vagy környezeti problémák merülnek fel vagy felmerülésük fenyeget. Az észrevételek benyújtására nyitva álló időszak kezdeténél nem később, a szabványalkotó szervezet értesítést tesz közzé az észrevételek benyújtására nyitva álló időszakra vonatkozólag a j) pontban meghatározott kiadványban. Ezen bejelentés – amennyire lehetséges – tartalmazza azt, hogy a szabványtervezet eltér-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól.
m) A WTO egy Tagjának területén működő bármely érdekelt Fél kérésére a szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja azon szabványtervezet szövegét vagy gondoskodik annak rendelkezésre bocsátásáról, amelyet észrevételezésre nyújtott be. Az ezen szolgáltatásért felszámított bármely díj, a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva, azonos a hazai és külföldi felek esetében.
n) A szabványalkotó szervezet a szabvány kidolgozásának további szakaszai során figyelembe veszi az észrevételezési időszak alatt beérkezett észrevételeket. Olyan észrevételekre, amelyek azon szabványalkotó szervezeteken keresztül érkeztek, amelyek elfogadták a Jó Gyakorlat jelen Kódexét, kérésre a lehető leggyorsabban kell válaszolni. A válasz tartalmazza azt, hogy miért van szükség a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltérésre.
o) Ha a szabványt elfogadták, azt azonnal nyilvánosságra kell hozni.
p) Egy WTO Tag területén működő bármely érintett Fél kérésére a szabványalkotó szervezet haladéktalanul rendelkezésre bocsátja legutóbbi munkaprogramja vagy az általa létrehozott szabvány szövegét, vagy gondoskodik rendelkezésre bocsátásáról. Az ezen szolgáltatásért felszámított bármely díj a kézbesítés tényleges költségeit leszámítva azonos a hazai és külföldi felek esetében.
r) A szabványalkotó szervezet méltányosan megfontolja az olyan konzultációk lehetőségét és megfelelő lehetőséget biztosít ezekre, amelyek tárgya a Jó Gyakorlat jelen Kódexét elfogadó szabványalkotó szervezetek által ezen Kódex működésére vonatkozólag tett bejelentés. A szabványalkotó szervezet minden objektív erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy minden panaszra megoldást találjon.
MEGÁLLAPODÁS A KERESKEDELMI VONZATÚ BERUHÁZÁSI INTÉZKEDÉSEKRŐL
tekintettel arra, hogy a Miniszterek a Punta del Este-i Nyilatkozatban megállapodtak, hogy ,,A beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó és torzító hatásaira vonatkozó GATT Cikkek működésének vizsgálatát követően, tárgyalások útján, amint helyénvaló, további olyan rendelkezéseket dolgoznak ki, amelyek szükségesek lehetnek az ilyen, kereskedelemre hátrányos hatások elkerüléséhez'',
óhajtva a világkereskedelem növekedésének és fokozatos liberalizációjának ösztönzését és a nemzetközi határokat átszelő beruházások elősegítését, hogy erősödjön valamennyi kereskedelmi partner, különösen a fejlődő ország Tagok, gazdasági növekedése, a szabad verseny biztosítása mellett,
figyelembe véve a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett ország Tagok sajátos kereskedelmi, fejlesztési és pénzügyi szükségleteit,
elismerve, hogy bizonyos beruházási intézkedések kereskedelmet korlátozó és torzító hatásokkal járhatnak
ezennel az alábbiakban állapodnak meg:
A jelen Megállapodás kizárólag az árukereskedelemmel kapcsolatos beruházási intézkedésekre vonatkozik (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: TRIM-ek).
Nemzeti elbánás és mennyiségi korlátozások
1. A GATT 1994 szerinti egyéb jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, egyetlen Tag sem alkalmaz olyan TRIM-et, amely nincs összhangban a GATT 1994 III. Cikke vagy XI. Cikke rendelkezéseivel.
2. Azon TRIM-ek illusztratív listáját, amelyek nincsenek összhangban a GATT 1994 III. Cikke 4. pontjában előírt, a nemzeti elbánásra vonatkozó, valamint a GATT 1994 XI. Cikke 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások általános felszámolására vonatkozó kötelezettséggel, a jelen Megállapodás Melléklete tartalmazza.
A GATT 1994 szerinti valamennyi kivétel érvényes, amennyiben helyénvaló, a jelen Megállapodás rendelkezéseire.
Valamely fejlődő ország Tagnak, olyan mértékben és olyan módon, áll szabadságában ideiglenesen eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, ahogyan a GATT 1994 XVIII. Cikke, a GATT 1994 Fizetési Mérleg Rendelkezésekről szóló Egyetértése és a Fizetési Mérleg Okokból Hozott Kereskedelmi Intézkedésekről szóló, 1979. november 28-án elfogadott Nyilatkozat (BISD 26S/205–209) a Tag számára a GATT 1994 III. és XI. Cikkeinek rendelkezéseitől való eltérésként megengedik.
Bejelentés és átmeneti rendelkezések
1. A Tagok a WTO Egyezmény hatálybalépését követő 90 napon belül bejelentenek az Árukereskedelmi Tanácsnak minden olyan általuk alkalmazott TRIM-et, amely nincs összhangban jelen Megállapodás rendelkezéseivel. Az ilyen általános vagy specifikus alkalmazású TRIM-eket alapvető jellemzőikkel együtt jelentik be.32
2. Minden Tag felszámolja az 1. pont szerint bejelentett valamennyi TRIM-et a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül, fejlett ország Tagok esetében, öt éven belül, fejlődő ország Tagok esetében és hét éven belül, a legkevésbé fejlett ország Tagok esetében.
3. Az Árukereskedelmi Tanács, kérés alapján, meghosszabbíthatja az 1. pont szerint bejelentett TRIM-ek felszámolására szabott átmeneti időszakot azon fejlődő ország Tagok, beleértve a legkevésbé fejlett ország Tagokat is, esetében, amelyeknek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek teljesítése különös nehézségeket okoz. Az ilyen kérés megvizsgálása során az Árukereskedelmi Tanács figyelembe veszi a szóban forgó Tag egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit.
4. Az átmeneti időszak alatt a Tagok nem módosítják valamely, az 1. pont szerint bejelentett TRIM feltételeit ahhoz képest, ami a WTO Egyezmény hatálybalépése napján érvényben volt, abból a célból, hogy növeljék a 2. Cikk rendelkezéseivel való összeegyeztethetetlenség mértékét. A WTO Egyezmény hatálybalépése előtt kevesebb, mint 180 nappal bevezetett TRIM-ek nem részesülnek a 2. pont szerinti átmeneti rendelkezések előnyeiből.
5. A 2. Cikk rendelkezései ellenére, valamely Tag, annak érdekében, hogy ne hozzon hátrányos helyzetbe olyan létező vállalatokat, amelyekre egy, az 1. pont szerint bejelentett TRIM vonatkozik, az átmeneti időszakban ugyanezt a TRIM-et új beruházásra is alkalmazhatja, amikor
(i) az ilyen beruházás és a létező vállalatok termékei hasonló termékek, és
(ii) szükséges az új beruházás és a létező vállalatok közötti versenyfeltételek torzulásának elkerülése.
Egy új beruházásra ilyen módon alkalmazott bármely TRIM-et bejelentik az Árukereskedelmi Tanácsnak. Az ilyen TRIM feltételeinek, a versenyre gyakorolt hatásukat illetően, egyenértékűeknek kell lenniük a létező vállalatokra alkalmazottéval és egyidejűleg kell azokat megszüntetni.
1. A Tagok, a TRIM-ek tekintetében, ismételten megerősítik az átláthatóságra és bejelentésre vonatkozó, a GATT 1994 X. Cikkében, az 1979. november 28-án elfogadott, Bejelentésről, Konzultációról, Vitarendezésről és Ellenőrzésről szóló Egyetértésben foglalt ,,Bejelentésre'' vonatkozó vállalásban, valamint az 1994. április 15-én elfogadott, a Bejelentési Eljárásokról szóló Miniszteri Döntésben foglalt, kötelezettségvállalásukat.
2. Minden Tag bejelenti a Titkárságnak azon kiadványokat, amelyekben TRIM-ek találhatók, beleértve azokat, amelyeket regionális és helyi kormányzatok, valamint hatóságok alkalmaznak területükön.
3. Minden Tag jóindulatú megfontolás tárgyává teszi az információkéréseket és megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít bármely, a jelen Megállapodásból adódó, más Tag által felvetett ügyben. Összhangban a GATT 1994 X. Cikkével egyetlen Tag sem köteles olyan információt kiszolgáltatni, aminek feltárása akadályozná törvények érvényesítését vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel vagy sértené egyes, magán vagy állami vállalatok jogos üzleti érdekeit.
A Kereskedelmi Vonzatú Beruházási Intézkedések Bizottsága
1. Ezennel létrehozásra kerül a Kereskedelmi Vonzatú Beruházási Intézkedések Bizottsága (jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság), amely minden Tag előtt nyitott. A Bizottság megválasztja saját elnökét és alelnökét, és üléseit évente legalább egyszer, egyébként pedig bármely Tag kérésére tartja.
2. A Bizottság az Árukereskedelmi Tanács által ráruházott feladatokat végzi és lehetőséget nyújt a Tagoknak, hogy konzultáljanak bármely, jelen Megállapodás működésével és végrehajtásával összefüggő ügyben.
3. A Bizottság figyelemmel kíséri jelen Megállapodás működését és végrehajtását, és arról évente jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak.
Konzultáció és vitarendezés
A jelen Megállapodás kapcsán felmerülő konzultációkra és viták rendezésére a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései, ahogyan azokat a Vitarendezési Egyetértés kifejti és alkalmazza, érvényesek.
Felülvizsgálat az Árukereskedelmi Tanács által
Nem több mint öt évvel a WTO Egyezmény hatálybalépése után az Árukereskedelmi Tanács felülvizsgálja a jelen Megállapodás működését és, amint helyénvaló, javasolja a Miniszteri Konferenciának szövegének módosítását. E felülvizsgálat folyamán az Árukereskedelmi Tanács megvizsgálja, hogy a Megállapodást ki kell-e egészíteni a befektetési politikára és a versenypolitikára vonatkozó rendelkezésekkel.
Melléklet a kereskedelmi vonzatú beruházási
intézkedésekről szóló Megállapodáshoz
1. A GATT 1994 III. Cikke 4. pontjában előírt nemzeti elbánás kötelezettségével összhangban nem álló TRIM-ek magukban foglalják azokat, amelyek kötelezőek vagy a hazai törvények, illetve adminisztratív döntések szerint érvényesíthetők, vagy amelyeknek betartása szükséges valamilyen előny megszerzéséhez, és amelyek megkövetelik:
a) belföldi származású vagy bármilyen belföldi forrásból származó termék valamely vállalkozás általi megvásárlását vagy felhasználását, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségében vagy értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy értékének arányában határozták meg; vagy
b) hogy valamely vállalkozás import termék vásárlását vagy felhasználását az általa exportált helyi termékek mennyiségéhez vagy értékéhez viszonyított nagyságra korlátozzák.
2. A GATT 1994 XI. Cikkének 1. pontjában előírt, a mennyiségi korlátozások általános megszüntetésére vonatkozó kötelezettséggel összhangban nem álló TRIM-ek magukban foglalják azokat, amelyek kötelezőek, vagy a belföldi törvények, illetve adminisztratív döntések szerint érvényesíthetők, vagy amelyek betartása szükséges valamely előny megszerzéséhez, és amelyek
a) egy vállalat helyi termelésében felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó termékek általa való importját általában, vagy az általa exportált helyi termelés mennyiségéhez vagy értékéhez kötött nagyságra korlátozzák;
b) egy vállalkozás helyi termeléshez felhasznált vagy ahhoz kapcsolódó termék importját úgy korlátozzák, hogy a vállalkozás devizához való hozzáférését a vállalkozásnak tulajdonítható külföldi deviza beáramláshoz kapcsolódó összegre korlátozzák; vagy
c) korlátozzák valamely vállalkozás termék exportját vagy exportra történő eladását, függetlenül attól, hogy azt konkrét termékekben, termékek mennyiségeben vagy értékében, vagy helyi termelése mennyiségének vagy értékének arányában határozzák meg.
MEGÁLLAPODÁS A GATT 1994 VI. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
A Tagok az alábbiakban állapodnak meg:
A dömpigellenes intézkedés olyan intézkedés, amely csak a GATT 1994 VI. Cikkében meghatározott körülmények között, és a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kezdeményezett33 és lefolytatott vizsgálatok után hozható.
Az alábbi rendelkezések szabályozzák a GATT 1994 VI. Cikkének alkalmazását, amennyiben a dömpingellenes törvények vagy rendelkezések alapján eljárásra kerül sor.
A dömping tényének a megállapítása
2.1. A Megállapodás céljaira egy termék akkor tekinthető dömpingeltnek – azaz egy másik ország kereskedelmébe a rendes értéknél alacsonyabb értéken bevezetett terméknek –, ha az egyik országból a másik országba exportált termék exportára alacsonyabb, mint a hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban érvényesülő összehasonlító ára akkor, ha e terméket az exportáló országban való felhasználásra szánták.
2.2. Ha az exportáló ország34 belföldi piacán a rendes kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek, vagy ha a sajátos piaci helyzet vagy az exportáló ország belföldi piacán történő értékesítés alacsony volumene miatt ezek az eladások nem teszik lehetővé a megfelelő összehasonlítást, a dömping különbözetet úgy kell megállapítani, hogy összehasonlítást kell végezni valamely megfelelő harmadik országba exportált hasonló termék összehasonlító árával, amelynek reprezentatív árnak kell lennie, vagy pedig az előállítási költségekkel a származási országban, amelyekhez hozzá kell adni az ügyviteli, értékesítési és általános költségeket, továbbá a nyereség ésszerű összegét.
2.2.1. Az exportáló ország belföldi piacán a hasonló termék értékesítése vagy egy harmadik országnak történő eladás, amely alatta marad az értékesítési, általános és ügyviteli költségekkel növelt egységnyi termék-előállítás (állandó és változó) költségének, az ár miatt nem tekinthető rendes kereskedelmi ügyletnek, és a rendes érték megállapításakor elhanyagolható, ha a hatóságok35 megállapítják, hogy az eladások megfelelően hosszú időtartam36 alatt történtek, lényeges mennyiségben és olyan áron, amely ésszerű időn belül nem fedezi az összes költséget.37 Ha a vizsgálat időtartama alatt az eladásnál a költség alatti termék egységnyi ára magasabb, mint a költségek súlyozott átlaga, úgy ezt az árat egy ésszerű időn belüli, megtérülést fedező árnak kell tekinteni.
2.2.1.1. A 2. pont céljaira a költségeket általában a vizsgált exportőr vagy termelő által nyilvántartott adatok alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek az adatok megfelelnek az exportáló ország általánosan elfogadott számviteli elveinek, és elfogadhatóan tükrözik a vizsgált termék gyártásának, illetve értékesítésének költségeit. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden olyan bizonyítékot, amely a megfelelő költségfelosztásról rendelkezésükre áll, beleértve azokat is, amelyeket az exportőr vagy a termelő a vizsgálat során bocsátott rendelkezésükre, feltéve, hogy az exportőr vagy a termelő hagyományosan ilyen költségfelosztást alkalmazott, különös tekintettel a helyes amortizációs és értékcsökkenési időszakok, a tőkeberuházások és az egyéb fejlesztési költségek megállapítására. Amennyiben nem szerepelnek a jelen alpont költségfelosztásról szóló részében, a költségeket megfelelő módon ki kell igazítani azoknál az egyszeri költségtételeknél, amelyek a jelen- és/vagy jövőbeli termelést segítik elő, vagy olyan körülmények fennállása esetén, amikor a vizsgálat ideje alatt a költségeket induló tevékenységek befolyásolják.38
2.2.2. A 2. pont céljaira, az ügyviteli, értékesítési, és általános költségeknek, valamint a nyereségnek olyan tényleges adatokon kell alapulniuk, amelyek a vizsgált exportőrnél vagy termelőnél hasonló termék gyártására és értékesítésére vonatkoznak a rendes kereskedelmi forgalomban. Amikor a fenti értékek ilyen módon nem állapíthatóak meg, az értékeket a következőképpen kell meghatározni:
(i) az illető exportőrnél vagy termelőnél ténylegesen felmerült és realizált pénzösszeg, a származási ország belföldi piacán az azonos általános kategóriába tartozó termékek gyártásához és értékesítéséhez viszonyítva;
(ii) a többi vizsgált exportőr vagy termelő esetében ténylegesen felmerült és realizált pénzösszegek súlyozott átlaga, a hasonló termékek gyártásához és értékesítéséhez viszonyítva a származási ország belföldi piacán;
(iii) bármely egyéb elfogadható módszer, feltéve, hogy az ilyen módon megállapított nyereség nem haladja meg azt a nyereséget, amelyet más exportőrök vagy termelők akkor realizálnak, amikor azonos általános kategóriába tartozó terméket értékesítenek a származási ország belföldi piacán.
2.3. Azokban az esetekben, amikor nincs exportár, illetve amikor az illetékes hatóságok az exportárat megbízhatalannak ítélik, mivel az exportőr és az importőr, vagy az exportőr és egy harmadik fél között társulás vagy kompenzációs megállapodás áll fenn, az exportárat annak az árnak az alapján lehet meghatározni, amelyen az importterméket egy független vásárlónak továbbadták. Amennyiben a terméket nem adták tovább független vásárlónak, vagy az átadás nem az importálás idején fennálló állapotban történt, az exportárat a hatóságok által meghatározott, elfogadható alapon kell kiszámítani.
2.4. Az exportárat és a rendes értéket megfelelően össze kell hasonlítani. Ezt az összehasonlítást azonos kereskedelmi szinten kell elvégezni, általában a gyári átvétel szintjén, azokhoz az eladásokhoz viszonyítva, amelyek, amennyire csak lehetséges, azonos időben zajlottak. Minden esetben, az eset érdemi sajátosságai szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venni az eladás, az adózás, a kereskedelmi szint, a mennyiség, a fizikai jellemzők különbségeit, és minden olyan egyéb különbséget, amely bizonyítottan befolyásolja az árak összehasonlíthatóságát.39 A 3. pontban meghatározott esetekben, a költségeket, köztük az importálás és a viszonteladás között felmerült vám- és adóköltségeket, valamint a halmozódó nyereséget is figyelembe kell venni. Amennyiben a fenti tényezők befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát, a hatóságoknak a megállapított exportár kereskedelmi szintjével megegyező kereskedelmi szinten kell megállapítaniuk a rendes értéket, vagy pedig a jelen pont rendelkezései szerint, megfelelőképpen figyelembe kell venniük a fenti tényezőket. A hatóságoknak tudatniuk kell az érintett felekkel, hogy milyen információ szükséges a méltányos összehasonlításhoz, és nem róhatnak a felekre túlzott bizonyítási kötelezettséget.
2.4.1. Amikor a 4. pontban előírt összehasonlításhoz valutaátváltásra van szükség, ezt az átváltást az eladás napján érvényes valutaárfolyamon40 kell végrehajtani, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben az érintett exportértékesítéshez közvetlenül határidős valutaügylet kapcsolódik, akkor a határidős ügylet átváltási árfolyamát kell alkalmazni. Az árfolyam-ingadozást nem kell figyelembe venni, és a hatóságoknak a vizsgálat során legalább 60 napot kell biztosítaniuk az exportőröknek arra, hogy exportáraikat kiigazíthassák olyan módon, hogy azok tükrözzék a vizsgálat ideje alatti tartós árfolyammozgásokat.
2.4.2. A 4. pont megfelelő összehasonlítást előíró rendelkezéseinek értelmében, a vizsgálat ideje alatt fennálló dömpingkülönbözet létezését általában úgy kell megállapítani, hogy össze kell hasonlítani a rendes érték súlyozott átlagát az összes összehasonlítható exportügylet árainak súlyozott átlagával, vagy pedig úgy, hogy a rendes értéket tranzakciónként kell összevetni az exportárakkal. A súlyozott átlag alapján megállapított rendes értéket akkor lehet összehasonlítani az egyes exportügyletek áraival, ha a hatóságok olyan exportárakat találnak, amelyek jelentősen eltérnek az egyes vásárlók, régiók vagy időszakok esetében, és ha az exportőr magyarázatot nyújt arra nézve, miért nem lehet ezeket a különbségeket megfelelőképpen figyelembe venni a súlyozott átlagonkénti vagy a tranzakciónkénti összehasonlítás alkalmazásakor.
2.5. Abban az esetben, amikor a terméket nem közvetlenül a származási országból importálják, hanem közvetítő országból exportálják az importáló Tagba, azt az árat, amelyen az exportáló ország a terméket az importáló Tagnak eladja, össze kell vetni az exportáló ország összehasonlítható áraival. Az összehasonlítást el lehet végezni a származási ország áraival is, abban az esetben, ha például a terméket egyszerűen csak átrakják a közvetítő ország területén, vagy pedig az exportáló országban nem gyártanak ilyen terméket, illetve ha az exportáló országban nem létezik összehasonlítható ár.
2.6. Jelen Megállapodásban a ,,hasonló termék'' (,,produit similaire'') azonos terméket jelöl, azaz olyan terméket, amely minden szempontból megegyezik a vizsgált termékkel, illetve ilyen termék hiányában olyan más terméket, amely nem minden szempontból azonos a vizsgált termékkel, de rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek rendkívül hasonlítanak a vizsgált termék tulajdonságaihoz.
2.7. A jelen Cikk nem sérti a GATT 1994 1. Mellékletének VI. Cikkében az 1. ponthoz csatolt második Kiegészítő Rendelkezést.
3.1. A GATT 1994 VI. Cikkének céljaira történő kármegállapításnak kétségbevonhatalan bizonyítékra kell támaszkodnia, és objektíven meg kell vizsgálnia
a) a dömpingelt importáru mennyiségét, a dömpingelt importnak a belföldi piac hasonló termékeinek áraira gyakorolt hatását,
b) az importnak az ilyen jellegű termékek belföldi előállítóira gyakorolt hatását.
3.2. A dömpingelt importáru mennyiségére vonatkozóan a vizsgálatot végző hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy jelentősen megnövekedett-e a dömpingelt importáru mennyisége, akár abszolút értékben, akár az importáló Tag termeléséhez vagy fogyasztásához viszonyítva. A dömpingelt import árakra gyakorolt hatásának tekintetében, a vizsgálatot végző hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a dömpingelt importáru ára jelentősen alacsonyabb volt-e az importáló Tag hasonló termékeinek áránál, illetve azt, hogy az ilyen import hatása valamilyen más módon jelentős mértékben leszorítja-e az árakat, illetve jelentős mértékben megakadályozza-e az egyébként esedékes áremeléseket. A fenti ismérvek közül egynek vagy többnek a fennállása nem feltétlenül döntő.
3.3. Amikor egynél több országból érkező termékek importja képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, a vizsgálatot végző hatóságok csak abban az esetben határozhatják meg az ilyen import hatását halmozottan, ha megállapítják, hogy
a) az egyes országok importjainak viszonylatában kiszámított dömpingkülönbözet nagyobb, mint az 5. Cikk 8. pontjában előírt minimum, és minden országból az elhanyagolhatónál nagyobb mennyiségű importáru érkezik, valamint, hogy
b) az egyes importtermékek versenyfeltételeinek, és az importtermékek valamint a hasonló belföldi termékek közti verseny feltételeinek tükrében helyénvaló az import hatásainak halmozott meghatározása.
3.4. A dömpingelt import a vizsgált belföldi iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata ki kell hogy terjedjen valamennyi olyan releváns gazdasági tényező és mutató értékelésére, amelyek befolyásolhatják az iparág állapotát, beleértve az értékesítés, a termelés, a nyereség, a piaci részesedés, a termelékenység, a befektetések megtérülésének, illetve a kapacitás kihasználtságának tényleges és potenciális visszaeséseit; a belföldi árakat befolyásoló tényezőket; a dömpingkülönbözet nagyságát; a cash flow-ra, az árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a fizetésekre, a növekedésre, valamint a tőkebevonási és befektetési képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen hatásokat. A fenti lista nem teljes, és a tényezők közül egy vagy több megléte nem szükségszerűen döntő.
3.5. Be kell bizonyítani, hogy a 2. és 4. pontokban kifejtett dömpinghatásokon keresztül a dömpingelt import a jelen Megállapodás értelmében kárt okoz. A dömpingelt import és a belföldi iparágnak okozott kár közötti ok-okozati összefüggést az összes releváns bizonyítékra támaszkodva, a hatóságok előtt kell bebizonyítani. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk minden olyan, a dömpingelt importon kívül ismert tényezőt, amely azzal egy időben kárt okoz a belföldi iparágnak; az ilyen egyéb tényezők által okozott kár nem tulajdonítható a dömpingelt importnak. Az ilyen szempontból relevánsnak tekinthető tényezők között szerepel többek között a nem dömpingáron értékesített import ára és mennyisége, a kereslet csökkenése, a fogyasztói szokások változása, a belföldi és külföldi termelők kereskedelemkorlátozó gyakorlata, illetve a köztük folyó verseny, a technológiai fejlődés, valamint a belföldi ipar exportteljesítménye és termelékenysége.
3.6. Amikor a rendelkezésre álló adatok, a termelési folyamat, a termelő forgalma, a nyereség és egyéb hasonló kritériumok alapján lehetséges a belföldi termelés elhatárolása, akkor a dömpingelt import hatását a hasonló termék belföldi előállításához viszonyítva kell meghatározni. Amikor a termelés elhatárolása nem lehetséges, a dömpingelt import hatását annak a legszűkebb termékcsoport vagy termékskála előállításának vizsgálatával kell megállapítani, amely olyan hasonló terméket tartalmaz, amiről valamennyi szükséges információ beszerezhető.
3.7. A jelentős kár veszélyének megállapítása nem puszta állításon, feltevésen, vagy távoli eshetőségen, hanem tényeken kell, hogy alapuljon. Világosan előreláthatónak és közelinek kell lennie a körülmények olyan változásának, amely azt a helyzetet idézi elő, amelyben a dömping kárt okoz.42 A jelentős kárveszély fennállásának megállapításakor a hatóságoknak többek között az alábbi tényezőket kell megvizsgálniuk:
(i) a belföldi piacra érkező dömpingelt importáru mennyiségének emelkedését, amely valószínűsíti a jelentősen megnövekedett importot;
(ii) elegendő, szabadon felhasználható kapacitás, vagy pedig jelentős, küszöbön álló kapacitásnövekedés megjelenését az exportőrnél, amely arra utal, hogy valószínűleg jelentősen megnövekedett az importáló Tag piacára irányuló dömpingelt export, figyelembe véve, hogy az esetleges exporttöbblet befogadására más exportpiacok is rendelkezésre állnak-e;
(iii) az importáru olyan áron érkezik-e az országba, amely a belföldi árakra jelentős leszorító vagy lefojtó hatást gyakorol, és amely valószínűleg meg fogja növelni a további import iránti keresletet;
(iv) a vizsgálat alatt álló termék raktárkészleteit.
A fenti tényezők közül önmagában egy sem adhat döntő útmutatást, de az összes ismérv jelenléte esetén le kell vonni azt a következtetést, hogy további dömpingelt export várható, és hogy dömpingellenes intézkedések hiányában jelentős kár merül majd fel.
3.8. Abban az estben, amikor a dömpingelt import károkozással fenyeget, a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának megfontolásánál és elhatározásánál különös gonddal kell eljárni.
A belföldi iparág meghatározása
4.1. Jelen Megállapodás céljaira a ,,belföldi iparág'' kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termék belföldi termelőinek összességére vagy közülük azokra vonatkozik, amelyeknek együttes termékkibocsátása a teljes belföldi termelés jelentős hányadát teszi ki, kivéve az alábbiakat:
(i) abban az esetben, amikor a termelők kapcsolt viszonyban állnak43 az állítólagos dömpingtermék importőreivel vagy exportőreivel, illetve, ha ők maguk importálják a terméket, a ,,belföldi iparág'' értelmezhető a többi termelőre vonatkozó kifejezésként;
(ii) kivételes esetekben, a Tag területe a vizsgált termelés szempontjából két vagy több versenypiacra osztható, és az egyes piacok termelői külön iparágnak tekinthetők, amennyiben a) az ilyen piac termelői a szóban forgó áruból teljes vagy majdnem teljes termelésüket ezen a piacon értékesítik, és b) a piac keresletének kielégítésében nem játszanak jelentős szerepet a kérdéses terméket az ország más részein előállító termelők. Ilyen körülmények között a károkozás megállapítható még abban az esetben is, amikor a kár nem érinti a teljes belföldi termelés jelentős hányadát, feltéve, hogy a dömpingelt import egy ilyen elszigetelt piacra összpontosul, és ha, ezen túlmenően, a dömpingelt import kárt okoz a piac valamennyi vagy szinte valamennyi termelőjének.
4.2. A belföldi iparágnak egy bizonyos terület termelőiként történő értelmezése esetén, úgy ahogy ez az 1. pont (ii) alpontjában történt, dömpingellenes vámok csak azokra a vizsgált termékekre vethetők ki44, amelyeket végső fogyasztásra szállítanak az adott területre. Ha az importáló Tag alkotmányjoga nem teszi lehetővé a dömpingellenes vám kivetését ezen az alapon, az importáló Tag csak abban az esetben vethet ki dömpingellenes vámokat korlátozás nélkül, ha
a) az exportőröknek lehetőséget adott arra, hogy beszüntessék az érintett területre irányuló dömpingárú exportot, vagy a 8. Cikkellyel összhangban biztosítékokat nyújthassanak, és nem kapott azonnal megfelelő biztosítékokat, illetve, ha
b) ezeket a vámokat a kérdéses területet ellátó valamennyi termelő termékeire kivetik.
4.3. A GATT 1994 XXIV Cikkének 8. a) pontja értelmében, akkor, amikor két vagy több ország az integráció olyan fokát érte el, amelynél már a közös és egységes piac jellemzőivel rendelkeznek, a teljes integrációs terület iparágát kell az 1. pontban meghatározott belföldi iparágnak tekinteni.
4.4. A 3. Cikk 6. pontjának rendelkezései erre a Cikkre is alkalmazandók.
Eljárás kezdeményezése és az azt követő vizsgálat
5.1. A 6. pontban foglaltak kivételével, az állítólagos dömping létezését, mértékét és hatását megállapító vizsgálatot a belföldi iparág által vagy nevében benyújtott írásos kérelem indítja el.
5.2. Az 1. pontban szereplő kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia
b) arról, hogy a GATT 1994 6. Cikk értelmében, és a jelen Megállapodás értelmezésével összhangban károkozás történt, valamint arról, hogy
c) a dömpingelt import és az állítólagos kár között ok-okozati összefüggés áll fenn. Olyan egyszerű állítás, amelyet nem támaszt alá releváns bizonyíték, nem teljesíti a jelen pontban megszabott feltételeket. A kérelemnek tartalmazni kell az alábbi, a kérelmező számára ésszerűen hozzáférhető információt:
(i) a kérelmező nevét, és a kérelmező belföldi termelésének volumenét és értékét a hasonló termék vonatkozásában. Abban az esetben, amikor az írásos kérelmet egy belföldi iparág nevében nyújtják be, a kérelemnek azonosítania kell azt az iparágat, amelynek a nevében a kérelmet benyújtják, azaz közölnie kell a hasonló terméket előállító ismert belföldi termelők (vagy pedig a hasonló terméket előállító belföldi termelők szövetségeinek) névlistáját, és a lehetséges mértékben meg kell határoznia, milyen mennyiségben és értékben állítják elő ezek a termelők a hasonló terméket;
(ii) az állítólagos dömpingáru teljes leírását, az érintett származási vagy export országot, esetleg országokat, valamennyi ismert exportőr vagy külföldi termelő nevét, és a kérdéses terméket importáló személyek névsorát;
(iii) tájékoztatást a kérdéses termék fogyasztói áráról a származási vagy exportáló országban vagy országokban (illetve, ahol erre mód van, információt arra vonatkozóan, milyen áron adja el a származási vagy exportáló ország vagy országok a terméket egy harmadik országnak esetleg országoknak, vagy információt a termék számított értékéről), információt az exportárakról, vagy ahol erre mód van, arról az árról, amelyen a terméket az importáló Tag területén az első független vásárlónak továbbadják;
(iv) az állítólagosan dömpingelt import mennyiségének növekedésére vonatkozó információt, valamint tájékoztatást arról, hogy ez az import milyen hatást gyakorol a hasonló termék áraira a belföldi piacon, és ebből következően milyen hatással jár a belföldi iparágra nézve. Az utóbbi hatást a 3. Cikk 2. és 4. pontjában felsoroltakhoz hasonló, a hazai iparág állapotát befolyásoló releváns tényezők és mutatók segítségével be kell bizonyítani.
5.3. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthessék, elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésükre a vizsgálat elindításához.
5.4. Csak akkor indítható vizsgálat az 1. pont értelmében, ha a hatóságok a hasonló terméket előállító belföldi termelők által benyújtott kérelem támogatottságának vagy ellenzésének45 ellenőrzésével megállapították, hogy a kérelem a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született46. A kérelemről akkor mondható ki, hogy ,,a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született'', ha élvezi azoknak a belföldi termelőknek a támogatását, akiknek összkibocsátása meghaladja a termelés 50 százalékát abban a hasonló terméket előállító részében, amely nyilatkozott a kérelem támogatásáról vagy ellenzéséről. Nem indítható azonban vizsgálat abban az esetben, ha a kérelmet nyíltan támogató belföldi termelők a belföldi iparág által előállított hasonló termék össztermelésének kevesebb, mint 25 százalékát képviselik.
5.5. Amennyiben még nem született döntés a vizsgálat megindításáról, a hatóságoknak tartózkodniuk kell a vizsgálatot kezdeményező kérelem bármiféle közzétételétől. A megfelelően dokumentált kérelem kézhezvétele után és a vizsgálat elindítása előtt azonban a hatóságoknak értesíteniük kell az érintett exportáló Tag kormányát.
5.6. Amennyiben kivételes körülmények fennállása esetén, az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy a belföldi iparág részéről vagy annak nevében született, a vizsgálatot kezdeményező írásos kérelem kézhezvétele nélkül indítanak ilyen vizsgálatot, csak akkor indíthatják meg az eljárást, ha a 2. pontban előírtaknak megfelelően a vizsgálat megindításához elegendő bizonyítékkal rendelkeznek a dömpingre, a károkozásra, és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan.
5.7. A dömpingre és a károkozásra vonatkozó bizonyítékokat egyidejűleg kell megvizsgálni
a) annak eldöntésénél, hogy megindítható-e a vizsgálat, illetve
b) később, a vizsgálat során, amelynek előbb kell megkezdődnie, mint a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban az ideiglenes intézkedések bevezetésére megállapított legkorábbi nap.
5.8. Az 1. pontnak megfelelően benyújtott kérelmet el kell utasítani, és a vizsgálatot azonnal le kell zárni, amennyiben az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a dömpingre és a károkozásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az ügy továbbviteléhez. Azonnal le kell zárni az ügyet abban az esetben, ha a hatóságok megállapítják, hogy a dömpingkülönbözet minimális, vagy a potenciális vagy tényleges dömping mennyisége, illetve az okozott kár elhanyagolható. A dömpingkülönbözet akkor tekinthető minimálisnak, ha nem haladja meg az exportár 2 százalékát. A dömpingelt import mennyisége általában akkor tekinthető elhanyagolhatónak, ha az egy bizonyos országból érkező dömpingelt import volumene a hasonló termék Tagba irányuló összes importjának kevesebb, mint 3 százalékát teszi ki, kivéve azt az esetet, amikor azok az országok, amelyekből a dömpingelt import volumene a hasonló termék Tagba irányuló importjának kevesebb, mint 3 százalékát teszi ki, együttesen meghaladják a hasonló termék Tagba irányuló importjának 7 százalékát.
5.9. A dömpingellenes eljárás nem akadályozhatja a vámkezelést.
5.10. A vizsgálat ideje csak kivételes esetben haladhatja meg a megindítástól számított egy évet, és semmilyen körülmények között nem lehet hosszabb 18 hónapnál.
6.1. A dömpingellenes vizsgálatban érdekelt valamennyi félnek tájékoztatást kell kapnia a hatóságok által igényelt információról, és bőséges lehetőséget kell számukra biztosítani ahhoz, hogy írásban benyújthassanak minden olyan bizonyítékot, amelyet a kérdéses vizsgálat szempontjából relevánsnak tartanak.
6.1.1. A külföldi termelők exportőreinek, akik kézhez kapják a dömpingellenes vizsgálatban használatos kérdőíveket, legalább 30 napot kell biztosítani a válaszadásra.47 Méltányos elbírálásban kell részesíteni minden, a 30 napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet, és amennyiben az exportőr kérését megindokolja, a hosszabbítást minden lehetséges esetben meg kell adni.
6.1.2. A bizonyítékokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, az érdekelt felek által írásban benyújtott bizonyítékot azonnal hozzáférhetővé kell tenni a vizsgálatban résztvevő többi érdekelt fél számára.
6.1.3. A vizsgálat megindításával egyidőben, a hatóságoknak át kell adniuk az 5. Cikk 1. pontjának megfelelően benyújtott írásos kérelem teljes szövegét az ismert exportőröknek48, valamint az exportáló Tag hatóságainak, és igény esetén hozzáférhetővé kell tenniük azt a többi a vizsgálatban érintett, érdekelt fél számára. Megfelelően tekintettel kell lenniük az 5. pontban említett titoktartási kötelezettségre.
6.2. A dömpingellenes vizsgálat során valamennyi félnek maradéktalan lehetőséget kell biztosítani érdekei védelmére. Ennek elősegítésére, a hatóságoknak igény szerint lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi érdekelt fél számára, hogy találkozhassanak az ellentétes érdekeket képviselő felekkel, hogy ellentétes nézeteiket és a cáfoló érveiket kifejthessék. Az ilyen lehetőségek biztosításakor figyelembe kell venni a titoktartás szükségességét és a felek érdekeit. Egyetlen felet sem lehet kötelezni arra, hogy megjelenjen a tárgyaláson, és a távolmaradás nem érintheti hátrányosan az illető fél ügyét. Az érdekelt feleknek indokolt esetben jogukban áll, hogy egyéb információt szóban ismertessenek.
6.3. A 2. pontban foglaltak értelmében, a szóban ismertetett információt a hatóságoknak csak akkor kell figyelembe venniük, ha azt később írásban rögzítették, és az 1.2 alpontnak megfelelően a többi érdekelt fél számára hozzáférhetővé tették.
6.4. Amennyiben lehetséges, a hatóságoknak időben lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi érdekelt fél számára az összes, álláspontjuk ismertetésének szempontjából releváns, a hatóságok által a dömpingellenes vizsgálat során felhasznált információ megtekintésére, amennyiben azok az 5. pont értelmében nem bizalmasak, valamint arra, hogy előterjesztésüket ennek az információnak az alapján készítsék el.
6.5. Bármely, természeténél fogva bizalmas információt (mivel felfedése például jelentős versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársat, vagy pedig rendkívül hátrányosan érintené az információt rendelkezésre bocsátó személyt vagy azt a személyt, akitől az információt rendelkezésre bocsátó személy az információt szerezte), vagy olyan információt, amelyet a vizsgálatban érintett felek bizalmas információként bocsátottak rendelkezésre, a hatóságoknak, megfelelő indoklás estén, bizalmas infomációként kell kezelniük. Az ilyen információ nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó fél külön engedélye nélkül.49
6.5.1. A hatóságoknak fel kell kérniük az érdekelt feleket arra, hogy a nem bizalmas összefoglalók összeállításához bizalmas információt bocsássanak rendelkezésre. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelően részletezettnek kell lenniük a rendelkezésre bocsátott titkos információ lényegének elfogadható megértéséhez. Kivételes esetekben az érintett felek közölhetik, hogy az ilyen információ nem alkalmas összefoglaló készítésére. Ilyen kivételes esetekben, az érintett félnek meg kell indokolnia, hogy miért nem lehetséges az összefoglaló készítése.
6.5.2. Amennyiben a hatóságok a bizalmas kezelés iránti kérelmet indokolatlannak tartják, és az információ rendelkezésre bocsátója vonakodik akár az információ közzétételétől, akár attól, hogy engedélyt adjon az információ általános összefoglaló formájában történő feltárására, a hatóságok figyelmen kívül hagyhatják az ilyen információt, kivéve azt az esetet, amikor megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.50
6.6. A 8. pontban leírt esetek kivételével, a hatóságoknak a vizsgálat során meg kell győződniük annak az érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott információnak a helytállóságáról, amelyre határozataikat alapozzák.
6.7. A rendelkezésre bocsátott információ ellenőrzésének és a további részletek megszerzésének érdekében, a hatóságok szükség szerint a többi Tag területén is folytathatnak vizsgálatot, feltéve, hogy megszerzik az érintett cégek beleegyezését, és értesítik a kérdéses Tag kormányának képviselőit, és amennyiben a Tag nem ellenzi a vizsgálatot. A más Tagok területén folytatott vizsgálatokra az I. Mellékletben meghatározott eljárási szabályok érvényesek. A titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, a hatóságoknak hozzáférhetővé kell tenniük a vizsgálatok eredményeit, vagy pedig a 9. pontnak megfelelően biztosítaniuk kell az eredmények megismertetését azokkal a cégekkel, amelyekre azok vonatkoznak, és hozzáférhetővé kell tennie az eredményeket a kérelmezők számára.
6.8. Azokban az esetekben, amikor valamelyik érdekelt fél meggátolja a szükséges információ hozzáférhetőségét, vagy más módon nem biztosítja azt ésszerű időn belül, illetve amikor jelentősen hátráltatja a vizsgálatot, a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes vagy végső, megerősítő vagy elutasító határozat hozható. A jelen pont alkalmazásakor figyelembe kell venni a II. Melléklet rendelkezéseit.
6.9. A véghatározat meghozatala előtt a hatóságoknak tájékoztatniuk kell az érdekelt feleket azokról a alapvető tényekről, amelyek vizsgálatán a végleges intézkedésről szóló döntés alapul. Ezt a tájékoztatást úgy kell időzíteni, hogy a feleknek érdekeik megvédéséhez elegendő idő álljon rendelkezésükre.
6.10. A hatóságoknak általában a vizsgált termék valamennyi ismert exportőre és termelője esetében egyéni dömpingkülönbözetet kell megállapítaniuk. Abban az esetben, amikor az érintett exportőrök, termelők, importőrök vagy a vizsgált termékfajták száma olyan magas, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása nem lehetséges, a hatóságok a vizsgálatot leszűkíthetik akár egy elfogadható számú érdekelt félre vagy termékre, olyan módon, hogy a kiválasztás idején rendelkezésükre álló információ alapján, statisztikailag érvényes mintát vesznek, a kérdéses országokból érkező export legnagyobb, még elfogadhatóan vizsgálható százalékára.
6.10.1. Az exportőrök, a termelők, az importőrök vagy a termékfajták, bármely, jelen pont értelmében képzett csoportjait, lehetőség szerint az érintett exportőrök, termelők vagy importőrök belegyezésével, és velük konzultálva kell összeállítani.
6.10.2. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok a jelen pont értelmében korlátozták a vizsgálatot, minden olyan exportőr vagy termelő esetében meg kell határozniuk az egyéni dömpingkülönbözetet, amely előzetesen nem került ugyan kiválasztásra, de időben benyújtotta a szükséges információkat abból a célból, hogy azokat a vizsgálat során figyelembe vegyék, kivéve azt a helyzetet, amikor az exportőrök és a termelők száma olyan magas, hogy az egyéni dömpingkülönbözetek meghatározása túl nagy terhet róna a hatóságokra és megakadályozná azt, hogy a vizsgálatot időben befejezzék. Az önkéntes válaszadás nem utasítható vissza.
6.11. Jelen Megállapodás céljaira az érdekelt felek az alábbiak:
(i) a vizsgálat tárgyát képező termék exportőre, külföldi előállítója vagy importőre, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek tagságának nagy részét az ilyen termékek előállítói, termelői vagy importőrei alkotják;
(ii) az exportáló Tag kormánya; és
(iii) azok a termelők, akik az importáló Tagban hasonló terméket állítanak elő, illetve azok a szakmai vagy üzleti szerveződések, amelyek tagságának nagy részét azok a termelők alkotják, akik az importáló Tagban hasonló terméket állítanak elő.
Ez a lista nem zárja ki azt, hogy a Tagok az említetteken kívül más belföldi vagy külföldi feleket is érdekelt félnek tekintsenek.
6.12. A hatóságoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a vizsgált termék ipari felhasználóinak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek arra, hogy azokban az esetekben, amikor a terméket általánosan kiskereskedelmi szinten hozzák forgalomba, információt nyújthassanak a dömpingre, a kárra és az okozati viszonyra vonatkozóan.
6.13. A hatóságoknak méltányosan figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket, amelyeket az igényelt információ nyújtása az érdekelt feleknek, különösen a kisvállalatoknak okozhat, és biztosítaniuk kell számukra minden lehetséges segítséget.
6.14. A fenti eljárások nem akadályozhatják meg a Tag hatóságait abban, hogy a Megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban gyorsan megindítsák a vizsgálatot, ideiglenes vagy végső, megerősítő vagy elutasító határozatokat hozzanak, illetve, hogy alkalmazzák az átmeneti vagy végleges intézkedéseket.
7.1. Az ideiglenes intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha
(i) az 5. Cikk rendelkezéseinek megfelelően vizsgálatot indítottak, ezt közzétették, és az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak arra, hogy az információt rendelkezésre bocsássák és észrevételeiket megtegyék;
(ii) a dömping tényéről és az általa a hazai iparágnak okozott kárról előzetes, megerősítő határozat született; és
(iii) az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az intézkedések szükségesek a vizsgálat alatti károkozás megakadályozására.
7.2. Az ideiglenes intézkedés megjelenhet ideiglenes vám formájában, vagy még inkább olyan biztosítékként – készpénzletét vagy óvadék formájában –, amelynek értéke megegyezik az ideiglenesen megállapított dömpingellenes vám összegével, de alacsonyabb mint az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözet. A dömpingellenes vám kivetésének függőben tartása megfelelő ideiglenes intézkedés, amennyiben közlik a rendes vámot és a dömpingellenes vám becsült értékét, és amennyiben a függőben tartásra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi ideiglenes intézkedésre.
7.3. Ideiglenes intézkedéseket csak a vizsgálat kezdetétől számított 60 napon túl lehet alkalmazni.
7.4. Az ideiglenes intézkedések alkalmazását a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a négy hónapot, illetve az illetékes hatóságok döntése, vagy az érintett kereskedelem jelentős százalékát képviselő exportőrök kérelme nyomán maximálisan hat hónap hosszúságú lehet. Amikor a vizsgálat során a hatóságok megvizsgálják azt is, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő lenne-e a kár orvoslására, a fenti időszak hat, illetve kilenc hónap lehet.
7.5. Az ideiglenes intézkedések alkalmazásakor a 9. Cikk vonatkozó rendelkezéseit kell követni.
Árral kapcsolatos kötelezettségvállalások
8.1. Az eljárás felfüggeszthető vagy beszüntethető,51 ideiglenes intézkedések bevezetése vagy dömpingellenes vám kivetése nélkül, ha az exportőr önként, kielégítő kötelezettséget vállal árai felülvizsgálatára, vagy pedig arra, hogy a kérdéses területen beszünteti a dömpingárú exportot, és ezt olyan módon teszi, amely a hatóságokat is meggyőzi arról, hogy a dömping káros hatása megszűnt. Az ilyen kötelezettségvállalás keretében végrehajtott áremelés nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges mértéket. Kívánatos, hogy amennyiben az ilyen mértékű emelkedés elegendő a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására, az áremelkedések ne legyenek magasabbak a dömpingkülönbözetnél.
8.2. Az exportőröktől csak akkor kérhető vagy fogadható el árral kapcsolatos kötelezettségvállalás, ha az importáló Tag hatóságai ideiglenes megerősítő határozatot hoztak a dömping tényéről és a dömping által okozott kárról.
8.3. A felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha a hatóságok megvalósíthatatlannak ítélik őket, például, ha a tényleges vagy potenciális exportőrök száma túl magas, vagy egyéb okból, beleértve az általános gazdaságpolitikai okokat is. Amennyiben ilyen eset merül fel, és arra lehetőség van, a hatóságoknak meg kell indokolniuk az exportőrnek, hogy miért ítélték kötelezettségvállalását elfogadhatatlannak, és a lehetséges mértékben lehetőséget kell adniuk az exportőrnek arra, hogy megtegye ezzel kapcsolatos észrevételeit.
8.4. Ha a kötelezettségvállalást elfogadták, a dömping és a károkozás vizsgálatát ettől függetlenül le kell folytatni, ha az exportőr így kívánja, vagy a hatóságok így döntenek. Ebben az esetben, ha a dömping vagy a károkozás tényét cáfoló határozat születik, a kötelezettségvállalás automatikusan megszűnik, kivéve azokat az eseteket, amikor az ilyen határozat nagyrészt az árral kapcsolatos kötelezettségvállalásnak köszönhető. Ezekben az esetekben a hatóságok kérhetik a kötelezettségvállalás, jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló, ésszerű ideig történő fenntartását. Abban az esetben, ha a dömping és a károkozás tényét megerősítő határozat születik, a kötelezettségvállalásnak a határozat feltételeinek és a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően folytatódnia kell.
8.5. Az importáló Tag hatóságai tanácsolhatják az árral kapcsolatos kötelezettség vállalását, de az exportőr nem kényszeríthető ilyen kötelezettségvállalásra. Az a tény, hogy az exportőrök nem ajánlanak fel ilyen kötelezettségvállalást, vagy nem fogadják meg az erre vonatkozó felkérést, semmi esetre sem befolyásolhatja hátrányosan ügyük megítélését. A hatóságoknak azonban jogukban áll megállapítani, hogy nagyobb a valószínűsége a kárveszély megvalósulásának abban az esetben, ha a dömpingelt import folytatódik.
8.6. Az importáló Tag hatóságai előírhatják, hogy az exportőr, amelynek kötelezettségvállalását elfogadták, időről időre adjon megfelelő tájékoztatást a kötelezettség teljesítéséről és biztosítson lehetőséget a vonatkozó adatok ellenőrzésére. A kötelezettségvállalás megszegése esetén, az import Tag hatóságai a jelen Megállapodás értelmében és rendelkezéseinek megfelelően szükségintézkedéseket hozhatnak, amelyek jelenthetik átmeneti intézkedések azonnali bevezetését a rendelkezésükre álló legjobb információk felhasználásával. Ilyen esetekben, a jelen Egyezménnyel összhangban, végleges vám vethető ki azokra a termékekre, amelyek az ilyen ideiglenes intézkedések bevezetése előtt nem több, mint 90 nappal fogyasztás céljára léptettek be az országba, kivéve, ha az ilyen visszamenőleges kivetés vonatkozna a kötelezettségvállalás megszegése előtt érkezett importárura is.
A dömpingellenes vám kivetése és behajtása
9.1. Azt a döntést, hogy kivessenek-e dömpingellenes vámot azokban az esetekben, amikor a vám kivetésének minden feltétele teljesül, illetve azt a döntést, hogy a kivetett dömpingellenes vám a teljes dömpingkülönbözettel egyenlő nagyságú legyen-e vagy annál alacsonyabb, az importáló Tag hatóságainak kell meghozniuk. Kívánatos, hogy a vám kivetése megengedett legyen az összes Tag területén, és hogy annak összege kevesebb legyen mint a különbözet, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.
9.2. Amikor valamilyen termékre dömpingellenes vámot vetnek ki, az ilyen dömpingellenes vámot minden esetben be kell hajtani a termék importjának forrásaitól a megfelelő összegben, anélkül, hogy különbséget tennének az egyes, bizonyítottan dömpingelő és kárt okozó források között, kivéve azokat az importforrásokat, amelyektől a jelen Megállapodás értelmében árral kapcsolatos kötelezettségvállalást fogadtak el. A hatóságoknak meg kell nevezniük a kérdéses termék szállítóját vagy szállítóit. Akkor azonban, ha egyazon ország több szállítója érintett a termék importjában, és az összes szállítót nem lehet megnevezni, a hatóságok megnevezhetik az érintett szállító országot. Akkor, ha több ország több szállítója érintett, a hatóságok vagy az összes szállítót nevezhetik meg vagy, ha ez nem lehetséges, az összes szállító országot.
9.3. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a 2. Cikkben foglaltak szerint meghatározott dömpingkülönbözetet.
9.3.1. Amikor a dömpingellenes vám összegét visszamenőleges alapon vetik ki, a dömpingellenes vám kifizetésének végleges kötelezettségét a lehető leghamarabb meg kell állapítani, általában a dömpingellenes vámösszeg végleges meghatározására irányuló kérelem napjától52 számított 12 hónapon belül, de semmi esetre sem 18 hónapon azon túl. A jelen alpont értelmében, a visszatérítésnek általában a végleges kötelezettség meghatározásától számított 90 napon belül meg kell történnie. Abban az esetben, ha a visszatérítés nem történik meg 90 napon belül a hatóságoknak erre, igény esetén, magyarázatot kell adniuk.
9.3.2. Amikor a dömpingellenes vám összegét a jövőben bekövetkező import vonatkozásában vetik ki, rendelkezést kell hozni arról, hogy igény esetén azonnal visszatérítendő minden olyan vám, amelyet a dömpingkülönbözeten felül fizettek be. Az ilyen, a tényleges dömpingkülönbözet összegén felül befizetett vám visszatérítésének általában a dömpingellenes vám tárgyát képező termék importőre által benyújtott, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott visszatérítési igény keltétől számított 12 hónapon belül meg kell történnie, de semmi esetre sem később 18 hónapnál. Az engedélyezett visszatérítésnek általában a fenti döntéstől számított 90 napon belül meg kell történnie.
9.3.3. Annak meghatározásakor, hogy jár-e, és milyen mértékű visszatérítés, amikor az exportárat a 2. Cikk 3. pontjával összhangban állapították meg, a hatóságoknak figyelembe kell venniük a rendes értékben bekövetkezett bármely változást, az import és a viszonteladás között felmerült költségekben bekövetkezett bármely változást, valamint a viszonteladói ár bármely mozgását, amelyet a későbbi értékesítési ár megfelelően tükröz, és amennyiben a fentiekről meggyőző erejű bizonyíték áll rendelkezésükre, az exportárat a kifizetett dömpingellenes vám levonása nélkül kell megállapítaniuk.
9.4. Amikor a 6. Cikk 10. pontjának második mondata értelmében a hatóságok korlátozzák a vizsgálatot, a vizsgálati mintában nem szereplő exportőrök, illetve importőrök importjára kivetett dömpingellenes vám nem haladhatja meg
(i) a kiválasztott exportőröknél vagy termelőknél megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát, vagy
(ii) amennyiben a dömpingellenes vámfizetési kötelezettséget a jövőbeli rendes érték alapján számították ki, a kiválasztott exportőrök vagy termelők rendes értékének súlyozott átlaga és az egyedileg nem vizsgált exportőrök vagy termelők exportárai közti különbözetet,
feltéve, hogy jelen pont céljaira, a hatóságok figyelmen kívül hagynak minden zérus és minimális nagyságú különbözetet, valamint azokat a különbözeteket, amelyeket a 6. Cikk 8. pontjában leírt körülmények között állapítottak meg. A hatóságok egyedi vámokat vagy rendes értékeket kötelesek alkalmazni bármely olyan exportőr vagy termelő importjára, amelyeket nem vontak be a vizsgálatba, és amelyek a vizsgálat során, a 6. Cikk 10.2. alpontja rendelkezései szerint, a szükséges információt benyújtották.
9.5. Ha egy termékre dömpingellenes vámot vetettek ki egy importáló Tagban, a hatóságoknak azonnal felülvizsgálatot kell indítaniuk abból a célból, hogy meghatározzák az egyéni dömpingkülönbözeteket azoknál az exportőröknél és termelőknél, amelyek a vizsgálat időszakában nem exportálták a terméket az importáló Tagba, feltéve hogy ezek az exportőrök vagy termelők bizonyítani tudják azt, hogy nem állnak kapcsolt viszonyban az exportáló ország olyan termelőivel, illetve exportőreivel, akikre az áru kapcsán dömpingellenes vámot vetettek ki. Az ilyen felülvizsgálatot az importáló Tag rendes vámkivetési és felülvizsgálati eljárásaihoz képest gyorsított eljárással kell megkezdeni és lebonyolítani. A felülvizsgálat ideje alatt az ilyen exportőrök, illetve termelők importjára nem vethető ki dömpingellenes vám. A hatóságok azonban elrendelhetik a dömpingellenes vám kivetésének függőben tartását és/vagy garanciát kérhetnek annak biztosítására, hogy amennyiben a felülvizsgálat dömpinget állapít meg az ilyen termelők, illetve exportőrök esetében, a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatállyal, a felülvizsgálat elindításától kezdve kivethessék.
10.1. Az ideiglenes intézkedések és a dömpingellenes vámok csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyeket a 7. Cikk 1. pontja, illetve 9. Cikk 1. pontja értelmében meghozott döntések életbelépése után, fogyasztás céljára léptetnek be az országba, eltekintve jelen Cikkben felsorolt kivételektől.
10.2. Abban az esetben, ha a kárt véglegesen megállapították (de nem állapítottak meg kárveszélyt, vagy az iparág létrehozásának jelentős hátráltatását), vagy ha megállapították a kárveszélyt, és a dömpingelt import ideiglenes intézkedések hiányában a kár megállapításához vezetne, a dömpingellenes vám visszamenőleges hatállyal kivethető arra az időszakra, amelyre az ideiglenes intézkedéseket, amennyiben voltak ilyenek, alkalmazták.
10.3. Ha a végleges dömpingellenes vám meghaladja a fizetett vagy fizetendő ideiglenes vám összegét, vagy a biztosíték céljára becsült összeget, a különbözetet nem lehet behajtani. Ha a végleges dömpingellenes vám alacsonyabb, mint a fizetett vagy fizetendő ideiglenes vám, illetve a biztosíték céljára becsült összeg, akkor vagy a különbözetet kell visszatéríteni, vagy pedig a vám összegét kell újraszámítani, az eset sajátosságaitól függően.
10.4. A 2. pontban foglaltak kivételével, abban az esetben, ha megállapították a kárveszélyt vagy a jelentős hátráltatás tényét (de még nem merült fel kár), a végleges dömpingellenes vám csak a kárveszély vagy a jelentős hátráltatás megállapításának napjától vethető ki, az ideiglenes intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet pedig sürgősen vissza kell téríteni, valamint az esetleges óvadékot sürgősen fel kell szabadítani.
10.5. Abban az esetben, ha a végleges határozat negatív jellegű, az ideiglenes intézkedések időszakában biztosított készpénzletétet sürgősen vissza kell téríteni, az esetleges óvadékot pedig sürgősen fel kell szabadítani.
10.6. Végleges dömpingellenes vám vethető ki azokra a termékekre, amelyek az ideiglenes intézkedések alkalmazásának megkezdése előtt 90 napon belül, fogyasztás céljára érkeztek az országba, és ha a hatóságok a kérdéses dömpingáruról megállapítják, hogy
(i) a dömping már jelentős ideje kárt okoz, vagy pedig az importőr tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy az exportőr dömpingel és az ilyen dömping kárt okoz, és
(ii) a kárt egy termék viszonylag rövid időn belül történő, nagy tömegű importja okozta, amely, figyelembe véve az időzítést és a dömpingelt import volumenét, valamint az egyéb körülményeket (mint például az importáru raktárkészleteinek gyors növekedését), lényegesen rontja az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám orvosló hatását, feltéve, hogy az érintett importőrök lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.
10.7. A vizsgálat megindítása után, ha ezt a dömpingellenes vám 6. pont szerint visszamenőleg történő behajtása szükségessé teszi, a hatóságok hozhatnak olyan intézkedéseket, mint például a dömpingellenes vám kivetésének felfüggesztése, amennyiben elegendő bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy az említett pontban felsorolt feltételek teljesülnek.
10.8. Azokra a termékekre, amelyeket a vizsgálat megkezdésének napja előtt fogyasztási célra léptettek be az országba, nem vethető ki visszamenőleges hatályú vám.
A dömpingellenes vámok és az árral kapcsolatos kötelezettségvállalások időtartama és felülvizsgálata
11.1. A dömpingellenes vámnak a kárt okozó dömping hatásának ellensúlyozásához szükséges ideig és mértékben kell érvényben maradnia.
11.2. A hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a vám folytatólagos kivetésének szükségességét, ha erre indok merül fel, ha ezt ők maguk kezdeményezik, illetve, ha valamelyik érdekelt fél, a felülvizsgálat szükségességét meggyőzően alátámasztó információkat benyújtva ezt kérelmezi, feltéve, hogy elegendő idő telt el a végleges dömpingellenes vám kivetése óta.53 Az érdekelt feleknek jogukban áll, hogy felkérjék a hatóságokat annak megvizsgálására, hogy a vám folyamatos kivetése szükséges-e a dömping ellensúlyozásához, illetve, hogy vám eltörlése vagy módosítása, vagy esetleg mindkettő valószínűsítené-e a károkozás folytatódását illetve újraéledését. Amennyiben, a jelen pontban foglalt felülvizsgálat eredményeképpen a hatóságok úgy döntenek, hogy a dömpingellenes vám kivetése a jövőben nem indokolt, a vámot azonnali hatállyal törölni kell.
11.3. Az 1. és 2. pont rendelkezései mellett, minden végleges dömpingellenes vámot a kivetéstől számított öt éven belül (illetve a 2. pont szerint végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt éven belül, amennyiben a felülvizsgálat kiterjedt mind a dömping, mind a károkozás tényére; vagy a jelen pont értelmében végrehajtott legutóbbi felülvizsgálat dátumától számított öt éven belül) be kell szüntetni, kivéve azt az esetet, amikor a hatóságok az említett dátum előtt saját kezdeményezésre, vagy pedig a belföldi iparág által vagy nevében az említett dátum előtt ésszerű időn belül benyújtott, meggyőző indoklással alátámasztott kérelem nyomán indított felülvizsgálatban úgy határoztak, hogy a vám eltörlése valószínűsítené a dömping, illetve a kár folytatódását vagy újraéledését.54 A vám az ilyen jellegű vizsgálat eredményétől függően érvényben maradhat.
11.4. A 6. Cikk bizonyítékokra, illetve eljárásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók minden, a jelen Cikk értelmében végrehajtott felülvizsgálatra. Az ilyen felülvizsgálatokat gyorsan, általában a felülvizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül le kell bonyolítani.
11.5. Jelen Cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával, vonatkoznak a 8. Cikk értelmében elfogadott, árral kapcsolatos kötelezettségvállalásokra is.
Közzététel és a határozatok indoklása
12.1. Ha a hatóságok úgy tartják, hogy elegendő bizonyíték van birtokukban ahhoz, hogy az 5. Cikk értelmében dömpingellenes vizsgálatot indítsanak, értesíteniük kell azt a Tagot vagy Tagokat, amelyeknek termékei a vizsgálat tárgyát képezik, a vizsgálatot végző hatóságok előtt ismert többi érdekelt felet, és a közzétételnek is meg kell történnie.
12.1.1. A vizsgálat megindításáról szóló közzétételnek tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben55 kell elérhetővé tenni, az alábbiakra vonatkozó, kielégítő információt:
(i) az érintett termék, valamint az exportáló ország vagy országok neve;
(ii) a vizsgálat megindításának napja;
(iii) a dömping feltételezésének alapja a kérelemben;
(iv) a károkozás feltételezésének alapjául szolgáló tényezők összefoglalása;
(v) az a cím, amelyre az érdekelt felek előterjesztéseiket küldhetik;
(vi) az a határidő, amelyet az érintett felek álláspontjuk ismertetésére kapnak.
12.2. Közzé kell tenni minden előzetes vagy végleges, megerősítő vagy elutasító határozatot, minden a 8. pont értelmében elfogadott kötelezettségvállalást, a kötelezettségvállalás megszűnését, valamint a végleges dömpingellenes vám eltörlését. Az ilyen közzétételnek megfelelő részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben kell elérhetővé tenni, valamennyi olyan ténymegállapítást és következtetést, amelyet az összes, a vizsgálatot végző hatóságok által lényegesnek tartott tény- és jogkérdés vonatkozásában hoztak. Valamennyi ilyen közzétételt és jelentést el kell juttatni ahhoz a Taghoz vagy Tagokhoz, amelyek termékei a ténymegállapítás vagy kötelezettségvállalás tárgyát képezik, illetve valamennyi ismert, az ügyben érdekelt félhez.
12.2.1. Az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló közzétételnek megfelelő részletességgel tartalmaznia kell, vagy pedig egy külön jelentésben kell elérhetővé tenni, a dömping tényéről és a károkozásról szóló előzetes döntések indoklását, és hivatkozni kell azokra a tény- és jogkérdésekre, amelyek az érvek elfogadásához vagy elutasításához vezettek. A titoktartási kötelezettséget megfelelő mértékben szem előtt tartva, az ilyen közzétételnek vagy jelentésnek tartalmaznia kell:
(i) a szállítók nevét, vagy ha ez nem lehetséges, az érintett szállító országokat;
(ii) a termék vámcélokra elegendő leírását;
(iii) a megállapított dömpingkülönbözetet, valamint az exportár és a rendes érték 2. Cikk szerinti megállapításához és összehasonlításához használt módszer alkalmazásának teljes körű indoklását;
(iv) a kár 3. Cikk szerinti meghatározásakor figyelembe vett tényezőket;
(v) a határozathoz vezető legfontosabb okokat.
12.2.2. Abban az esetben, amikor pozitív határozat írja elő a végleges vám kivetését vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadását, a vizsgálat lezárásáról vagy felfüggesztéséről szóló közzétételnek, a titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva, tartalmaznia kell, vagy pedig külön jelentésben kell elérhetővé tenni minden olyan, azokra a tényekre, jogkérdésekre és okokra vonatkozó releváns információt, amely a végleges intézkedés bevezetéséhez vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadásához vezetett. Nevezetesen, az értesítésnek vagy jelentésnek tartalmaznia kell a 2.1. alpontban meghatározott információt, az exportőrök és az importőrök vonatkozó érvei és kérései elfogadásának vagy elutasításának indoklását, valamint a 6. Cikk 10.2 alpontjának értelmében hozott döntések alapját.
12.2.3. A kötelezettségvállalás 8. Cikk szerinti elfogadását követő vizsgálat felfüggesztéséről vagy beszüntetéséről szóló közzétételnek tartalmaznia kell, vagy pedig külön jelentésen kell elérhetővé tenni a kötelezettségvállalás nem titkos részét.
12.3. A jelen Cikk rendelkezései, a szükséges változtatások végrehajtásával, vonatkoznak a 11. Cikk értelmében folytatott felülvizsgálatok kezdeményezésére és lebonyolítására, valamint a 10. Cikk értelmében, a vámok visszamenőleges hatályú alkalmazásáról szóló döntésekre is.
Minden olyan Tagnak, amelynek nemzeti jogrendszere tartalmaz rendelkezéseket a dömpingellenes intézkedésekről, fenn kell tartania bírósági, választott bírósági vagy közigazgatási bíróságait vagy testületeit, illetve eljárásait, többek között a végleges határozatokhoz és a határozatoknak a 11. Cikk értelmében történő felülvizsgálatához kapcsolódó közigazgatási intézkedések azonnali felülvizsgálatára. Az ilyen testületeknek vagy eljárásoknak függetleneknek kell lenniük a kérdéses határozatért vagy felülvizsgálatért felelős hatóságoktól.
Harmadik ország nevében végrehajtott dömpingellenes intézkedés
14.1. A dömpingellenes intézkedés harmadik ország nevében történő végrehajtását az intézkedést igénylő harmadik ország hatóságainak kell kérelmezniük.
14.2. A kérelmet alá kell támasztani olyan árinformációval, amely bizonyítja az import dömpingelését és olyan részletes információval, amely bizonyítja, hogy az állítólagos dömping kárt okoz a harmadik ország érintett iparágának. A harmadik ország kormányának minden támogatást biztosítania kell az importáló ország hatóságainak ahhoz, hogy az általuk igényelt további információhoz hozzájussanak.
14.3 Az ilyen kérelem elbírálásakor, az importáló ország hatóságainak az állítólagos dömpinget aszerint kell megítélniük, hogy az milyen hatást gyakorol a harmadik ország érintett hazai iparágának egészére; azaz, a kárt nem határozhatják meg kizárólag annak viszonylatában, hogy az állítólagos dömping milyen hatást gyakorol az érintett iparág importáló országba irányuló exportjára, vagy akár az iparág összes exportjára.
14.4. Az importáló ország joga eldönteni, hogy eljár-e az ügyben vagy sem. Amennyiben az importáló ország úgy dönt, hogy kész eljárást indítani, az importáló ország feladata, hogy az eljárás jóváhagyását az Árukereskedelmi Tanácsnál kérvényezze.
Elismert tény, hogy akkor, amikor a jelen Megállapodás értelmében dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak, a fejlett országok Tagoknak különös tekintettel kell lenniük a fejlődő ország Tagok különleges helyzetére. A fejlődő ország Tagok alapvető érdekeit sértő dömpingellenes vámok kivetése előtt fel kell tárniuk a Megállapodás által biztosított építő jellegű jogorvoslatok alkalmazásának lehetőségét.
A Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága
16.1. Ezennel megalakul a Tagok mindegyikének képviselőiből álló Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság elnököt választ és évente legalább kétszer tart ülést, egyébként pedig annyiszor, ahányszor a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Tagok igénylik. A Bizottság a jelen Megállapodás és a Tagok által ráruházott feladatokat látja el, és a jelen Megállapodás működésével vagy céljai megvalósításával kapcsolatos ügyekben konzultációs lehetőséget biztosít a Tagok számára. A Bizottság titkársági teendőit a WTO Titkársága látja el.
16.2. A Bizottság szükség esetén kisegítő szerveket állíthat fel.
16.3. Feladataik ellátása során a Bizottság és kisegítő szervei bármely, általuk megfelelőnek ítélt forrással konzultálhatnak és attól információt kérhetnek. Mielőtt azonban a Bizottság vagy annak kisegítő szerve információt kér egy olyan forrástól, amely az egyik Tag fennhatósága alatt áll, erről az érintett Tagot tájékoztatnia kell. Meg kell szereznie a Tag és a megkeresendő vállalatok beleegyezését.
16.4. A Tagoknak minden előzetes vagy végleges dömpingellenes intézkedés megtételéről haladéktalanul be kell számolniuk a Bizottságnak. Biztosítani kell, hogy ezekbe a beszámolókba a Titkárságon a többi Tag is betekintést nyerhessen. A Tagok félévente jelentést készítenek az elmúlt hat hónap során végrehajtott dömpingellenes intézkedésekről. A félévi jelentéseket a Tagok egy elfogadott formanyomtatványon nyújtják be.
16.5. Minden Tagnak értesítenie kell a Bizottságot arról, hogy
a) mely hatóságai illetékesek az 5. Cikkben említett vizsgálatok kezdeményezésében és lebonyolításában, valamint arról, hogy
b) milyen belföldi eljárások vonatkoznak az ilyen vizsgálatok kezdeményezésére és lebonyolítására.
Konzultáció és vitarendezés
17.1. Amennyiben a jelen pont nem rendelkezik másként, a Megállapodással kapcsolatos jogvitákra és konzultációkra a Vitarendezési Egyetértés érvényes.
17.2. Minden Tag megértéssel fogadja más Tagoknak a jelen Megállapodás működését érintő ügyben készített előterjesztéseit, és azokkal kapcsolatban megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.
17.3. Ha valamelyik Tag úgy érzi, hogy a jelen Megállapodásból közvetlenül vagy közvetve származó bármely előnyét egy másik Tag vagy Tagok megszünteti(k) vagy sérti(k), illetve hogy az(ok) hátráltatják a Megállapodás valamely céljának megvalósítását, lehetősége van arra, hogy a kérdés kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében a kérdéses Tagtól vagy Tagoktól írásos formában konzultációt kérjen. Minden Tagnak megértéssel kell fogadnia a többi Tag konzultációs kérését.
17.4. A konzultációt kérelmező Tag az ügyet a Vitarendező Testület (DSB) elé viheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 3. pont értelmében folytatott konzultáció nem hozott kölcsönösen elfogadott megoldást, és ha az importáló Tag vizsgálatot végző hatóságai megtették az utolsó lépést a végleges dömpingellenes vám bevezetésére vagy az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadására. A konzultációt kérelmező Tag az ügyet akkor is a Vitarendező Testület (DSB) elé viheti, amikor az ideiglenes intézkedés nagy hatással bír, és megítélése szerint ellentétben áll a 7. Cikk 1. pontjával.
17.5. A panaszos fél kérésére a DSB-nek bizottságot kell felállítania, amely az alábbi adatok alapján kivizsgálja a kérdést:
(i) a kérelmet benyújtó Tag írásos nyilatkozata arról, miként sérült vagy szűnt meg a jelen Megállapodásból közvetve vagy közvetlenül származó előnye, illetve miként szenvedett hátrányt a jelen Megállapodás céljainak teljesítése, és
(ii) azok a tények, amelyeket a megfelelő belföldi eljárásokkal összhangban az importáló Tag hatóságainak rendelkezésére bocsátottak.
17.6. Az 5. pontban említett ügy kivizsgálásakor:
(i) a tényállás vizsgálatakor, a bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hatóságok helyesen állapították-e meg a tényeket, és hogy a tények értékelésekor objektív és elfogulatlan módon jártak-e el. Amennyiben a tényeket helyesen állapították meg, és a tények értékelésekor objektív és elfogulatlan módon jártak el, még abban az esetben sem változtatható meg az értékelés, ha a bizottság attól eltérő következtetésre jutott;
(ii) a bizottságnak a Megállapodás vonatkozó rendelkezéseit a nemzetközi közjog általános szabályaival összhangban kell értelmeznie. Ahol a bizottság úgy találja hogy, a Megállapodás egynél többfajta lehetséges értelmezést enged meg, a bizottság akkor nyilváníthatja a hatóságok intézkedését a Megállapodással összhangban állónak, ha az a lehetséges értelmezések egyikére támaszkodik.
17.7. A bizottság rendelkezésére bocsátott titkos információ nem tárható fel az információt rendelkezésre bocsátó személy, testület vagy hatóság hivatalos engedélye nélkül. Amikor a bizottságtól ilyen információt kérnek, de az nincs felhatalmazva az ilyen információ kiadására, a bizottságnak az információ olyan nem titkos összefoglalását kell rendelkezésre bocsátania, amelynek kibocsátására az információt biztosító személy, testület vagy hatóság engedélyt adott.
18.1. Egy másik Tagból érkező dömpingelt export ellen csak akkor hozható konkrét intézkedés, ha az összhangban áll a GATT 1994 jelen Megállapodás szerint értelmezett rendelkezéseivel.56
18.2. A jelen Megállapodás rendelkezéseivel szemben nem tehető fenntartás a többi Tag beleegyezése nélkül.
18.3. A 3.1. és 3.2. alpontok értelmében, a jelen Megállapodás rendelkezései vonatkoznak mindazokra a vizsgálatokra és a fennálló intézkedések azon felülvizsgálataira, amelyeket a WTO Egyezménynek a Tag számára történő életbelépésével egy időben vagy azt követően készített kérelmek alapján indítottak meg.
18.3.1. A 9. Cikk 3. pontjában tárgyalt visszatérítési eljárásokban számított dömpingkülönbözetekre a legutóbb dömping határozat vagy felülvizsgálat során használt szabályok érvényesek.
