9/1998. (HK 4.) HM utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), illetve a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szervre (a továbbiakban együttesen: honvédelmi szervek).

2. § Eltérő miniszteri rendelkezés hiányában az utasítás előírásait rendkívüli, illetve szükségállapot idején is alkalmazni kell.

3. § Az utasítás vonatkozásában:

4. § A honvédelmi szervek gazdálkodásának megszervezésében, vezetésében, irányításában és végrehajtásában ezen utasításban meghatározott szabályokat és eljárási rendet az államháztartásról szóló törvény (továbbiakban: Áht.), végrehajtási rendeletei, valamint az éves költségvetési törvények előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

5. § (1) A gazdálkodás célja a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítása. A rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználásával gondoskodás a védelmi képesség szinten tartásáról és fejlesztéséről, a személyi állomány szükségleteinek legmagasabb színvonalú kielégítéséről:

(2) A honvédelmi szervek gazdálkodási tevékenysége magába foglalja az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások tervezését, beszerzését, rendszeresítését, kezelését és felhasználását, ezek rendszerből történő kivonását, az ellenőrzést, valamint a felhasználásról történő elszámolást.

6. § (1) A honvédelmi szervek költségvetési gazdálkodást folytatnak.

(2) A költségvetési gazdálkodás a mindenkor rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti, amely magába foglalja a költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodást (a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát) is.

7. § (1) A fejezetnél az erőforrásokkal való gazdálkodás központi, illetve intézményi szinten történik, az erőforrás gazdálkodás egyes intézményi (rész-) folyamatai központosított ellátás keretében valósulnak meg.

(2) Központi gazdálkodás formájában valósul meg (különösen):

(3) Központosított ellátás formájában valósul meg (különösen):

(4) A központi gazdálkodás és a központosított ellátás kapcsolódó intézményi szintű feladatait az utasítás, valamint külön (szak-)utasítások szabályozzák.

(5) Az aktuális természetbeni ellátás körét − az anyagnemfelelős javaslatát figyelembe véve − az évente kiadásra kerülő védelmi tervezési irányelvek és/vagy a költségvetési tervezési utasítás tartalmazza.

8. § (1) A gazdálkodás egyes folyamatainak, fázisainak végrehajtásánál figyelembe kell venni a fejezetnél alkalmazott Védelmi Tervező Rendszer (a továbbiakban: VTR) egyes (al-) rendszereit.

(2) A gazdálkodást érintő információáramlást a honvédelmi szerveknél minden erőforrás vonatkozásában − vertikálisan és horizontálisan is − biztosítani kell.

(3) A gazdálkodás eredményessége érdekében meghatározott keretek között alkalmazni kell az intézményi és személyi érdekeltségi rendszereket.

(4) A honvédelmi szerv kimutatott, felülvizsgált, jogszerű előirányzat-maradványát csak a honvédelmi miniszter vonhatja el.

(5) A honvédelmi szervek gazdálkodásuk során költségvetési hiányt vagy többletet nem irányozhatnak elő, adományokat vagy segélyeket csak miniszteri engedéllyel, a katonai felsőoktatási intézmények tekintetében csak a honvédelmi miniszter tájékoztatásának kötelezettségével fogadhatnak el.

(6) A honvédelmi szervek − jogszabályban meghatározott esetek kivételével − költségvetési körön kívüli (pénz-eszközöket csak a honvédelmi miniszter engedélyével, a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat (a továbbiakban: HM PSZSZ) bevonásával kezelhetnek.

9. § Az Áht. és az Áht. végrehajtási rendeleteiben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott, gazdálkodást érintő kötelezettségek és jogosultságok a honvédelmi szerveket ezen utasításban meghatározottak figyelembevételével terhelik, illetve illetik meg.

II. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS RENDJE

10. § (1) A honvédelmi szervek és azok egyes szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából besorolhatók:

(2) A gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel:

(3) Leadott jogkörben gazdálkodási felügyeleti jogosultsággal is rendelkező honvédelmi szervet teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell besorolni.

11. § (1) A honvédelmi szervek besorolását a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság, illetőleg a gazdálkodás megszervezésének módja tekintetében egyedileg, az alapító okiratban kell rögzíteni.

(2) A honvédelmi szervek alapító, illetve megszüntető okirat tervezetét − MH szerv esetében a szolgálati út betartásával − a honvédelmi miniszterhez kell aláírásra felterjeszteni.

(3) A HM KPSZH, a HM Közgazdasági és Vagyonfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: HM KVF), a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF), valamint a szakirányítást és felügyeletet ellátó HM szerv véleményezését követően a HM Jogi és Igazgatási Főosztály az alapító, illetve megszüntető okiratot aláírásra beterjeszti.

(4) Az aláírt alapító, illetve megszüntető okirat egy példánya alapján a honvédelmi szervet a törzskönyvet vezető HM KPSZH veszi nyilvántartásba, illetve vezeti ki a nyilvántartásból. Az alapító, illetve megszüntető okirat másik példányát − nyilvántartásba vételt igazoló záradékkal, nyilvántartási számmal ellátva − megküldi a HM TKF-nek és az érintett honvédelmi szervnek.

13. § Minden olyan normatív intézkedés, utasítás kiadását a HM PSZSZ illetékes szervével előzetesen egyeztetni kell, amelynek költségvetési, pénzügyi teljesítési kihatásai vannak.

14. § (1) Azon honvédelmi szerveknél, ahol jogszabályban meghatározott gazdasági vezetői funkciók megosztásra kerülnek:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági vezetők a vezető, irányító és ellenőrző tevékenységük során kötelesek együttműködni, vitás esetben a felügyelő szerv vezetőjét, illetőleg a szolgálati és szakmai elöljárót a kérdéses gazdasági döntésről (javaslatról, előterjesztésről) tájékoztatni kell.

15. § (1) A honvédelmi szerveknél lévő gazdasági szervezetek működési rendjét részletesen a vonatkozó jogszabályok és ezen utasítás előírásai szerint a honvédelmi szerv vezetője határozza meg.

(2) Azoknál a honvédelmi szerveknél, ahol a pénzügyi-gazdasági szervezet nem tartozik a vezető alárendeltségébe, a működési rendet a honvédelmi szerv vezetője és a HM PSZSZ illetékes vezetője együttesen határozza meg.

16. § A HVKF felügyeleti gazdálkodási jogkörében:

17. § (1) A haderőnemi vezérkarok főnökei és az MH logisztikai főigazgató felügyeleti gazdálkodási jogkörükben:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a középirányító honvédelmi szerv kötelékébe tartozó gazdasági szervek és az illetékes pénzügyi és számviteli szolgálat együttműködésében kell végrehajtani.

18. § (1) A honvédelmi szervek vezetői az Áht. és végrehajtási rendeletei szerint a költségvetési szerv vezetőjét megillető jog- és hatásköröket − ezen utasításban meghatározott szabályok figyelembevételével − gyakorolják.

(2) A vezető alapvető gazdálkodási feladatkörébe tartozik:

(3) A vezető felelős különösen:

19. § (1) A HM PSZSZ a fejezeti szintű költségvetési gazdálkodást vezető, irányító, végrehajtó, illetőleg középirányítói és intézményi szinten a költségvetési gazdálkodás pénzügyi és számviteli végrehajtó szakmai tevékenységét látja el.

(2) A fejezeti szintű költségvetési gazdálkodás rendszerében a HM KPSZH feladat- és hatáskörében:

(3) A HM PSZSZ szervezeti egységeinek feladatai a HM központi gazdálkodási és központosított ellátási, valamint az egyéb intézményi gazdálkodás körében:

20. § A honvédelmi szervekhez kirendelt, a HM Területi Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság (a továbbiakban: HM TPSZI) állományába tartozó pénzügyi referens (kirendeltség) feladat-, jog- és hatásköre:

(1) Általános feladatok:

(2) Költségvetési gazdálkodási feladatok:

(3) Funkcionális feladatok:

(4) Pénzellátási feladatok:

(5) Kiadások teljesítésével kapcsolatos feladatok:

(6) Számviteli, könyvviteli feladatok:

(7) Ellenőrzési feladatok:

21. § (1) A fejezet működéséhez szükséges források a VTR-en belül, az erőforrás- és a költségvetés-tervezési rendszerek (a továbbiakban együtt: gazdasági tervezőrendszer) keretében kerülnek meghatározásra:

(2) A gazdasági tervezőrendszerben adott naptári évben:

(3) A hosszú távú programok általában ötévenként, a középtávú tervek folyamatosan pontosításra, illetve − a nemzetközi és a katonapolitikai helyzet változásainak függvényében − átdolgozásra kerülnek.

(4) A tervezési ciklus indító okmányai az évente kiadásra kerülő honvédelmi miniszteri védelmi tervezési irányelvek és az ennek alapján készített, a HVKF által kiadott védelmi tervezési intézkedés. Az okmányoknak a vezetés szintjének megfelelően tartalmazniuk kell:

(5) A védelmi tervezési irányelveket a HM TKF, a védelmi tervezési intézkedést a HVK készíti. Az „irányelvek” január, az „intézkedés” február hónapban kerül kiadásra.

22. § (1) Az erőforrásokat a HM és az MH gazdálkodó szervei fejlesztési programok formájában és/vagy működési-fenntartási normák alapján tervezik.

(2) A fejlesztési programok mellett programszerűen kell megtervezni a honvédelmi szervek kiemelt gyakorlatainak és rendezvényeinek járulékos erőforrás igényeit is.

(3) Programokat a haderő egyedi és egyszeri feladataira, ezen belül a humánerőforrás biztosítására és felkészítésére, a hadfelszerelés (haditechnikai eszközök, hadianyagok, szolgáltatások) fejlesztésére és beszerzésére, infrastrukturális beruházásokra, valamint a kiemelt gyakorlatok és rendezvények lebonyolítására kell készíteni.

(4) A fejlesztési programok teljes életciklusra készülnek. A tervek a fejlesztés és a beszerzés mellett tartalmazzák a rendszerbe, szervezetbe állítás, a működésfenntartás és a kivonás feladatait, valamint azok járulékos költségeit is.

(5) A programok éves tervezésénél a fejlesztés valamennyi vonzatának együttes ráfordításai elkülönítetten jelennek meg.

(6) A több évet átfogó kiemelt és célprogramokra a HM illetékes főosztálya program végrehajtási tervet, a HM KPSZH szakmai irányításával program finanszírozási alapokmányt készít. A már megkezdett programok végrehajtási terveit és finanszírozási alapokmányait a program végrehajtási beszámolók alapján a tervezési ciklus során felülvizsgálják és szükség szerint átdolgozzák.

23. § (1) A normatív alapon biztosított erőforrások tervezése a részletesen kidolgozott és karbantartott normarendszer(ek)re épül.

(2) A tervezési normákra és azok korrekciójára az anyagnemfelelősök tesznek javaslatot. A normakorrekciókra vonatkozó döntések a jóváhagyott stratégiai-hadműveleti igények között, illetve a védelmi tervezési irányelvekben, valamint jogszabályokban, utasításokban és intézkedésekben jelennek meg.

(3) Központi tervezés esetén biztosítani kell, hogy a központilag tervezett erőforrások (keretek) az egyes honvédelmi szervek erőforrás igényeiben, terveiben − saját, alárendelt és utalt bontásban − megjelenjenek.

24. § (1) Az erőforrás igények, javaslatok − szakterületenként − a HVK-nál és a HM illetékes szerveinél kerülnek összegzésre, elemzés-értékelésre és − a meghatározott vezetési szinteken − elfogadásra.

(2) A fejezet összesített erőforrás igényét a HM KVF − együttműködve a HM KPSZH-val − állítja össze és készíti elő döntésre a honvédelmi miniszternek.

25. § (1) A HM KPSZH által előkészített éves költségvetési tervezési intézkedésben a honvédelmi miniszter meghatározza az érvényesítendő követelményeket, a keretszámokhoz igazodóan a feladatok tervezésében megvalósítandó változásokat és azok feltételeit.

(2) A miniszteri döntés alapján kerül kialakításra és szöveges indoklással a pénzügyminiszterhez előterjesztésre a fejezet költségvetési főösszegeinek javaslata. A javaslatot a HM KPSZH készíti el a HM KVF közreműködésével.

(3) A fejezet költségvetési tervjavaslatát − a költségvetés-tervezési rendnek megfelelően − a HM KPSZH állítja össze, a Pénzügyminisztériummal és a Honvédségi Érdekegyeztető Tanáccsal egyezteti, majd az egyeztetést követően a HM Kollégium elé terjeszti.

(4) A honvédelmi szerv költségvetés tervjavaslatát, az egyes keretek terveit − az éves tervezési intézkedést is figyelembe véve − az alábbi bontásban kell elkészíteni:

(5) Az (1) bekezdésben foglalt keretek tervezésénél figyelembe kell venni a gazdálkodási időszakot megelőzően felhalmozódott, rendelkezésre álló erőforrásokat.

26. § A fejezeti, valamint a központi gazdálkodásba és a központosított ellátásba vont előirányzatok tekintetében a HVK, a HM Infrastrukturális Főosztály (a továbbiakban: HM IF) és a HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztály (a továbbiakban: HM HFBF) − a HM KPSZH-val együttműködve − összeállítja a fejezet tervjavaslatát, figyelembe véve az elfogadott fejlesztési, feladat- és egyéb terveket, valamint az érintett honvédelmi szervekkel lefolytatott tervtárgyalások rögzített eredményét.

27. § A fejezet költségvetési tervjavaslatának elkészítése során a végrehajtásban érintett szervek fő feladatai:

(1) A HM KPSZH feladata:

(2) A HVK feladata:

(3) A HM IF és a HM HFBF − figyelembe véve a honvédség fejlesztésére vonatkozó döntéseket, továbbá a tervezésre vonatkozó irányelveket − tervezi honvédelmi szervenként és/vagy programonként kimutatja a központi és a kiemelt beruházásokat tárca szinten.

28. § Valamennyi szinten az intézményi költségvetési javaslatot a tervezési alapokmányok felhasználásával kell elkészíteni. A tervezési alapokmányok különösen: számszaki bizonyítások, különféle normatáblázatok, állománytáblák, állománytábla-kivonatok, munkaköri jegyzékek, valamint normákat, normatívákat, tervezési keretszámokat, illetményalapokat meghatározó szabályozók.

29. § A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó honvédelmi szervek intézményi költségvetési javaslatát a honvédelmi miniszterhez − a HM KPSZH útján − kell felterjeszteni, melyet előzetesen a központi gazdálkodás és központosított ellátás körébe tartozó előirányzatok tekintetében a HVK illetékes szakmai szervei véleményeznek.

30. § (1) A tárca részére jóváhagyott költségvetési előirányzatból a honvédelmi miniszter jóváhagyja a központosított előirányzatokat, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó honvédelmi szervek költségvetési előirányzatait, egyúttal meghatározza, hogy intézményi szinten mély forrásokat kell előirányzatként, illetőleg felhasználási keretként kezelni.

(2) A HVKF hagyja jóvá a haderőnemi vezérkarok, az MH Logisztikai Főigazgatóság (a továbbiakban: MH LFI), valamint a közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervek költségvetési előirányzatait (kereteit).

(3) A haderőnemi vezérkari főnökök a hadrendi alárendeltségüknek megfelelően, leadott jogkörben hagyják jóvá a költségvetési előirányzatokat az alárendelt honvédelmi szervek részére.

31. § (1) A jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok (keretek) − a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint − évközben módosíthatók.

(2) Az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat a költségvetéssel rendelkező honvédelmi szervek vezetői végzik.

(3) A „felhasználási keretekkel” rendelkező honvédelmi szervek részére a keretek módosítását csak az azt jóváhagyó szerv vezetője engedélyezheti.

(4) A fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat az MH költségvetési cím, alcímein belül a HVKF, egyéb vonatkozásában a miniszter engedélyezi.

(5) Az Országgyűlés, illetve a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítási igényeket − a HM KPSZH útján − a miniszterhez kell felterjeszteni.

32. § (1) A jóváhagyott előrányzatok, illetve keretek felhasználásának joga a honvédelmi szerv vezetőjét illeti meg.

(2) A jóváhagyott előirányzatokból, illetve keretekből tartalék HM, HVK, haderőnemi vezérkar és MH LFI szinten képezhető.

(3) A tartalékképzésre vonatkozó szabályokat az előirányzatok jóváhagyásakor a honvédelmi miniszter határozza meg. A tartalékképzés nem érintheti hátrányosan az ellátásra utalt szerveket, illetve nem csorbíthatja a racionális érvényesülését a gazdálkodás során.

(4) A miniszter és a HVKF által képzett tartalékot a HM KPSZH veszi nyilvántartásba és kezeli.

33. § (1) A honvédelmi szerv feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat, vagy egyéb kereteket terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása a honvédelmi szerv vezetőjének vagy az általa − értékhatártól függően írásban − megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.

(2) A honvédelmi szerv vezetője az alárendeltségében lévő részjogkörű költségvetési egység vezetője részére − a jóváhagyott költségvetési keret vagy egyéb keret vonatkozásában − kötelezettségvállalási jogkörét írásban átruházhatja.

(3) Kötelezettségvállalás írásban, az előírt ellenjegyzést követően történhet.

(4) Kötelezettségvállalás költségvetési éven belül, a jóváhagyott kiadási előírányzatok vagy egyéb biztosított keretek terhére, a rendelkezésre álló támogatás, illetve befolyt, előirányzatosított bevétel, keret erejéig történhet. A kötelezettségvállalás során figyelembe kell venni a Magyar Államkincstár havi általános, illetve visszaigazoltan átütemezett (előrehozást, visszapótlást tartalmazó) finanszírozási rendjét a központi ellátó szerv által a tervtárgyalást követően az előirányzat, a jóváhagyás időszakában biztosított visszaigazolás tartalmát.

34. § (1) Kötelezettségvállalás ellenjegyzése pénzügyi-számviteli feladat.

(2) A fejezet intézményei vonatkozásában kötelezettségvállalást ellenjegyezhet:

(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzését − pénzügyi vezetési szintenként − értékhatárhoz vagy feladathoz kell kötni.

(4) Az ellenjegyzési tanúsítványként alkalmazandó formanyomtatványt a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az ellenjegyzést az információval rendelkező területileg illetékes pénzügyi-számviteli szerv végzi, illetékességét meghaladó esetben azon keresztül kell felterjeszteni.

(6) Az ellenjegyzésre jogosult személynek az okmányt − ha a kötelezettségvállalással nem ért egyet − „az ellenjegyzés utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, melyről pénzügyi utaltság esetén a felügyeleti pénzügyi szervet haladéktalanul, az okmányok megküldésével egyidejűleg értesíteni kell.

35. § (1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) a honvédelmi szerv vezetője, illetve az általa megbízott személy jogosult.

(2) Utalványozás ellenjegyzésére a honvédelmi szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult. Pénzügyi jellegű utalványozás ellenjegyzésére a pénzügyi-számviteli vezető, az általa kijelölt személy, illetve a pénzügyi referens jogosult. Egyet nem értés esetén a 34. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

36. § (1) Az érvényesítés pénzügyi szakmai feladat, melyet csak − erre írásban felhatalmazott − megfelelő pénzügyi, számviteli végzettséggel, szakképesítéssel rendelkező személy végezhet.

(2) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt, okmányok alapján ellenőrizni és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, a teljesítés szakmai igazolását és azt, hogy a meglévő alaki követelményeket betartották-e.

37. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és ellenjegyző − ugyanazon gazdasági esemény vonatkozásában − azonos személy nem lehet.

(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

(3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy a maga javára láthatná el.

38. § A fő gazdasági folyamatok elkülönítése:

39. § (1) Az állami elszámolás rendszere szerinti költségvetési beszámolót a jóváhagyott elemi költségvetéssel rendelkező honvédelmi szervek készítenek a vonatkozó jogszabályok, illetve a HM és MH által kiadott intézkedések, útmutatók alapján. Az útmutatót a HM KPSZH készíti és biztosítja a szükséges technikai feltételeket.

(2) A felhasználási kerettel rendelkező szervek adatszolgáltatást teljesítenek az elöljáró honvédelmi szerv felé, amelyben számszaki és szöveges elszámolást adnak a keretek felhasználásának helyzetéről, a gazdálkodási feladatok teljesítéséről.

(3) A beszámoló, illetve adatszolgáltatás elkészítéséért (azon előirányzatok, keretek vonatkozásában, ami az érintett szerv részére jóváhagyásra került) a honvédelmi szerv vezetője a felelős.

(4) A számszaki és szöveges beszámolók, adatszolgáltatási jelentések összeállítását − a logisztikai szervek együttműködésével − a HM PSZSZ szervei végzik. Tartalmi és formai helyességéért a pénzügyi-számviteli szervek vezetői felelősek.

(5) A költségvetési beszámoló elkészítéséhez az érintett tervező szervek adatszolgáltatást és szöveges indoklást teljesítenek a HM PSZSZ szervei részére.

(6) A felügyeleti szervek vezetői a döntési kompetenciájukba tartozó előirányzatok, keretek tekintetében a hozzájuk felterjesztett beszámolókat felülvizsgáltatják, és elkészíttetik az összesített beszámolójelentéseket. Javaslatot tesznek az előirányzat- és keretmaradványok jóváhagyására és felhasználására.

(7) A költségvetési címek, alcímek (összesített) beszámolójelentését az állami beszámolási rendnek megfelelő formában, az elemi költségvetéssel rendelkezők beszámolói alapján a HM KPSZH állítja össze és terjeszti fel a miniszterhez.

40. § (1) Az adatszolgáltatások és költségvetési beszámolók felülvizsgálata, illetve az előirányzat-maradványok és keretmaradványok jóváhagyása a honvédelmi szervek részére szolgálati felépítésnek megfelelően történik:

(2) Az előirányzat-maradványok felhasználására a vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A keretmaradványok felhasználásának irányaira a jóváhagyó vezető intézkedik.

41. § (1) A kincstári költségvetést és annak változtatási javaslatait a HM KPSZH − az elemi költségvetésekkel összhangban kezeli, illetve azok változtatását kezdeményezi.

(2) Kincstári ügyfélnek minősülnek azon jóváhagyott költségvetéssel vagy pénzügyi tervvel rendelkező honvédelmi szervek, amelyek részére − a felügyeleti szerv kezdeményezésére − a Magyar Államkincstár számlát vezet.

(3) Elsődleges kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkező HM KPSZH, amely a rendelkezésre álló elsődleges előirányzat-felhasználási keretet − finanszírozási terv alapján − a megnyitást követően tovább utalja a másodlagos számlákkal rendelkező kincstári ügyfelek (alanyok) számlájára.

(4) A kincstári ügyfélnek minősülő honvédelmi szervek előirányzat-felhasználásának kincstári előírásait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

(5) A HM KPSZH főigazgatója a kincstári számlakezelés eljárási rendjét szakintézkedésben szabályozza.

III. FEJEZET

EGYES KIEMELT GAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK SAJÁTOSSÁGAI

42. § (1) A hivatásos és szerződéses állomány, a köztisztviselők, közalkalmazottak, hadköteles katonák és az ösztöndíjas hallgatók illetmény- és illetményjellegű járandóságai költségvetési előirányzatainak, gazdálkodási kereteinek kezelése a központi gazdálkodás rendszerébe tartozik. Az illetménygazdálkodás operatív feladatait a HM PSZSZ szervei látják el. Az illetmény- és illetményjellegű járandóságok előirányzatainak felhasználására vonatkozó vezetői jog- és hatásköröket az egyes állománycsoportok jogállására vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

(2) A hivatásos és szerződéses állomány létszám- és illetménygazdálkodásának szabályozása külön HM rendeletben történik.

(3) A honvédelmi szervek közalkalmazottai illetmény-előirányzatai, központilag jóváhagyott gazdálkodási keretei az intézményi gazdálkodási körbe tartoznak. A keretek feletti rendelkezési jog (kötelezettségvállalás, utalványozás) a munkáltatói jog gyakorlóját illeti meg. A munkáltatói jog gyakorlása − eltérő rendelkezés hiányában − a honvédelmi szerv vezetőjét a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok szerint illeti meg.

43. § (1) Az állandó főfoglalkozású közalkalmazottak illetménygazdálkodási kereteit minden honvédelmi szervnél az egy főre eső átlagilletmény és a feladatokhoz igazodóan engedélyezett létszám szorzata képezi.

(2) Az MH rendelkezésére álló létszámból és illetménygazdálkodási keretből, a felhasználható közalkalmazotti létszámot és az egy főre eső átlagilletményt a HVK közvetlen alárendeltségébe tartozó középirányító és egyéb honvédelmi szervek részére a HVKF, a középirányító honvédelmi szerveknek közvetlenül alárendelt honvédelmi szervek részére pedig a HM KPSZH, illetve a HM TPSZI-k előterjesztése alapján az elöljáró honvédelmi szerv vezetője hagyja jóvá.

(3) A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó honvédelmi szervek felhasználható létszámának megállapítása honvédelmi miniszteri hatáskörbe tartozik.

(4) A jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül a (2)−(3) bekezdés szerinti felhasználható létszámokhoz a HM KPSZH főigazgatója állapítja meg az átlagilletmények összegét.

(5) Az (1)−(4) bekezdés szerinti gazdálkodási keretből:

44. § A jóváhagyott létszámot, illetőleg átlagilletményt a honvédelmi szerv feladatainak megváltozásakor, illetőleg a központi illetményfejlesztések alkalmával újra meg kell határozni.

45. § A honvédelmi szerv illetménygazdálkodását a következő szempontok figyelembevételével kell megszervezni:

46. § A létszám-feltöltetlenség miatti tartalék képzésénél − a honvédelmi szervek vonatkozásában − a következőket kell figyelembe venni:

47. § A honvédelmi szerv közalkalmazotti illetménygazdálkodási keretéből elért megtakarítás a vonatkozó rendelkezések betartásával, saját hatáskörben a következők szerint használható fel:

48. § A logisztikai gazdálkodás célja:

49. § (1) A honvédelmi szervek részére feladataik végrehajtásához a központi gazdálkodás és központosított ellátás körébe tartozó eszközök térítésmentesen kerülnek biztosításra.

(2) A természetbeni ellátás körébe tartozó technikai eszközök, készletek és szolgáltatások, valamint a saját hatáskörben beszerzett készletek tekintetében a honvédelmi szerveknél folytatott gazdasági tevékenységet

(3) A honvédelmi szerv vezetőjének kötelessége, hogy gazdasági döntéseinél a honvédelmi szerv érdekein túlmenően a fejezet érdekeit is szem előtt tartsa. A ráfordítások megítélésénél nemcsak a felhasználandó előirányzatokat, hanem a térítésmentes természetbeni ellátás körébe tartozó anyagi-technikai eszközök felhasználását, értékcsökkenését, az üzemeltetési költségeket stb. is − a már rendelkezésre álló és a későbbiekben megvalósuló lehetőségek alapján − számításba kell venni.

50. § (1) A HVKF a logisztikai gazdálkodás vonatkozásában:

(2) A HVK Logisztikai Főcsoportfőnökség (a továbbiakban: HVK LOG. FCSF.) − a HM KPSZH-val együttműködve − szabályozza a szakterület szakmai tervezési rendjét, a hatáskörébe tartozó költségvetési címek, alcímek összesített és intézményenkénti, részletes költségvetési előirányzat tervezési követelményeit.

(3) Az MH LFI feladatai a logisztikai gazdálkodás vonatkozásában:

(4) A haderőnemi vezérkarok feladatai a logisztikai gazdálkodás vonatkozásában:

51. § Az anyagnemfelelősök feladatai:

52. § (1) Összevont logisztikai gazdálkodást lehet szervezni a honvédelmi miniszter jóváhagyásával azoknál a honvédelmi szerveknél, ahol erre a harckészültségi, szervezeti, katonai vezetési és tárgyi feltételek megvannak vagy kialakíthatók.

(2) Nem azonos hadrendi alárendeltségbe tartozó honvédelmi szervek esetében az összevont logisztikai gazdálkodásra vonatkozó javaslatot az érintett vezető-irányító szervek egyeztetetten terjesztik elő.

(3) A gazdálkodás összevonása nem járhat a harckészültségi és mozgósítási követelmények csökkenésével.

(4) Egyes szolgálatok esetében önálló gazdálkodás feltételeivel nem rendelkező honvédelmi szervet az egyes szakág szerinti ellátásra ilyen szervezettel rendelkező honvédelmi szervhez kell utalni. Az ellátó honvédelmi szerv részére szükséges adatszolgáltatást az ellátott honvédelmi szerv köteles biztosítani. Az ellátott honvédelmi szervek ellátásáért az ellátó szervek felelősek.

(5) A honvédelmi szerveket, részjogkörű költségvetési egységeket és egyéb szervezeti elemeket, amennyiben az ellátást szervezetileg biztosító honvédelmi szervtől távol települnek, elsősorban a legközelebb eső hadrendileg azonos szervi kötelékbe tartozó honvédelmi szervhez kell utalni.

(6) Az utaltsági rendet és az abból fakadó ellátási felelősséget a HM-t érintő szervek tekintetben a HVKF és a HM KPSZH együttesen terjeszti elő jóváhagyásra a GÜF HÁT részére, az MH honvédelmi szerveit illetően a HVKF intézkedést hoz.

(7) Utaltság rendszerében szervezhető meg azoknak a honvédelmi szerveknek az egyes szakanyagokkal, szolgáltatásokkal való ellátása is, amelyek rendelkeznek gazdasági szervezettel, azonban a gazdálkodás egyes részfolyamatai, azoknak technikai lebonyolítása a gazdaságosság követelményeinek figyelembevételével nem teszik szükségessé a teljes körű önálló gazdálkodást.

(8) Az utalt honvédelmi szervek gazdálkodási hatáskörét, a vezető felelősségét az ellátásra történt utalás nem érinti.

(9) A más hadrendi alárendeltségbe tartozó utalt honvédelmi szerv köteles beszámolni felügyeleti szervének, illetve szolgálati elöljárójának a logisztikai ellátásról, a gazdálkodási szabályok esetleges megsértéséről.

IV. FEJEZET

AZ ANYAGGAZDÁLKODÁS, BESZERZÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

53. § (1) Az anyaggazdálkodásra vonatkozó szabályok tartalmazzák a tervezés, beszerzés, ellátás (készletgazdálkodás, szállítás, tárolás), üzemben tartás (technikai kiszolgálás, javítás), felhasználás (selejtezés, hasznosítás), nyilvántartás és elszámolás, valamint az ingatlanfenntartás rendjét.

(2) Az anyaggazdálkodás tervezésének célja, hogy a honvédelmi szervek rendeltetésszerű feladatának ellátásához a szükséges technikai eszközök és anyagok vezetési szintenként megfelelő időben, a szükséges mennyiségben és minőségben biztosítottak legyenek.

(3) Az anyaggazdálkodási éves tervek és a 2+2 évre szóló célkitűzések, elgondolások az elöljáró honvédelmi szervek követelményei és előírásai alapján, a következő területekre terjednek ki:

(4) A honvédelmi szervek szakterületenkénti bontásban készítenek éves anyaggazdálkodási tervet a saját és az ellátott szervek részére.

(5) Az anyaggazdálkodási terv a következő év konkrét szükségleteit, a tárgyévet követő két év elgondolásait, javaslatait tartalmazza.

(6) Az anyaggazdálkodási terv tartalmát, formáját és elkészítési határidejét, valamint jóváhagyásának rendjét szakintézkedés határozza meg.

(7) Az éves tervet a honvédelmi szerv illetékes fegyvernemi (szolgálati ág) főnöke szakfeladatonként, szakáganként részletezve, egyes területeken összevontan is elkészíti. Azon feladatokat, amelyekben több szakág is érintett, a tervet készítő köteles egyeztetni.

54. § (1) A technikai biztosítás:

(2) Rendszeresítés, kivonás:

(3) Üzemeltetés:

(4) Tárolás:

(5) Technikai kiszolgálás:

(6) Javítás, felújítás:

(7) Fenntartási anyag biztosítása:

(8) Selejtezés:

55. § (1) A készletgazdálkodás magába foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek a szükségletek folyamatos kielégítését, a készletek előírt szinten tartását, ellenőrizhetőségét, továbbá a tartalékolási szintek kialakítását biztosítják.

(2) A honvédelmi szervek készletei harckészültségi (mozgósítási) rendeltetésű, valamint a kiképzés és a működés folyamatos biztosítását szolgáló készletekből tevődnek össze.

(3) A fogyókészleten belül az alapvető anyagokból meghatározott törzskészletet kell kialakítani és szinten tartani, melynek nagyságát szakutasítások határozzák meg.

(4) A raktárakban tárolt − a HVKF által meghatározott − mozgósítási zárolt készletek cseréjét, frissítését úgy kell tervezni, hogy az igénylésekben szereplő anyagok − a központi készletből való biztosítás után − a korábban tartalékként tárolt anyagkészletekből kerüljenek biztosításra a felhasználók részére és a kapott újabb, megfelelően konzervált anyagok tartalékkészletbe kerüljenek.

56. § (1) Központosított beszerzést a HM Beszerzési Hivatal (a továbbiakban: HM BH) és a központosított ellátást végrehajtó szervek végezhetnek, az alábbiak szerint:

(2) A HM BH részére adott megbízásnak, megállapodásának tartalmaznia kell a beszerzési feladat tárgyát, határidejét és az ellenjegyzési záradékot, az elszámolás rendjét és a vonatkozó előírásokat, együttműködésre kijelölt szervezeteket, feladataikat, valamint minden olyan adatot és információt, mely szükséges ahhoz, hogy a beszerzés a megbízó szándékainak megfelelően végrehajtható legyen.

(3) A HM BH a megbízás kezdetétől, annak befejezéséig a vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések keretein belül − a megbízó igényeinek és az e célból létrehozott, döntést előkészítő bizottságok ajánlásainak figyelembevételével − önállóan hozza meg döntéseit a beszerzés végrehajtásának minden mozzanatában. Amennyiben a beszerzés végrehajtása során olyan előre nem látott nehézségek és teljesíthetetlen feltételek állnak elő, melyek a megbízásban kapott felhatalmazást meghaladják, a HM BH a megbízás módosítását kezdeményezi. A létrejött módosításban csak az eredeti megbízástól eltérő feltételeket és feladatokat kell szerepeltetni.

(4) A HVK feladatai a honvédelmi szervek beszerzéseinek vonatkozásában:

(5) A központosított ellátásra kijelölt szervek feladatai:

57. § (1) A központosított közbeszerzés rendszerében igénybejelentésre jogosult:

(2) A központosított közbeszerzési eljárás kezdeményezésére jogosult honvédelmi szervek árubeszerzéseikre és szolgáltatásaikra vonatkozó igényüket évente két alkalommal − május 1-jéig és november 1-jéig − küldik meg az országosan kiemelt termékek beszerzését bonyolító központi beszerző szerveknek.

58. § A központosított közbeszerzés és az egyéb közbeszerzések további végrehajtási szabályait külön HM utasítások tartalmazzák.

59. § A szabadkézi vételre vonatkozó intézményi szintű szabályokat a honvédelmi szerv vezetője jogszabályok és ezen utasítás keretei között − helyi intézkedésben − határozza meg, figyelembe véve, hogy a minőségbiztosítás feladata a beszerzést bonyolító felelőssége, amelyhez előzetes egyeztetés alapján igénybe veheti a HM BH szakmai segítségét.

60. § (1) A honvédelmi szervek feleslegessé vált eszközeinek értékesítését az értékesítésre kijelölt szervek végzik.

(2) Fejezeti központosított értékesítésre jogosult:

(3) A központosított ellátásra kijelölt szervek

− összeállítják a HM BH-nak átadásra kerülő értékesítési megbízásokat;

− együttműködnek az értékesítőkkel az értékesítési feladatok végzésében.

61. § (1) Az értékesítendő eszközök és anyagok átadásra történő előkészítését az érintett honvédelmi szerv csak az értékesítő szerv által megküldött, a szerződő felek által már aláírt szerződés egy példányának birtokában kezdheti meg.

(2) Az értékesítés előkészítési munkáinak megkezdésére az anyagnemfelelős csak akkor intézkedhet, ha a számára megküldött szerződés és annak mellékletei:

(3) Az állam-, illetve szolgálati titoknak minősülő rendszerek hadi-használható állapotban történő értékesítése csak a GÜF HÁT és a HVKF engedélyével történhet. Az engedély birtokában, a berendezések felfedhetőségének megakadályozása céljából teljes, vagy részleges kiépítéseket, vagy más, az eredmény tekintetében azzal egyenértékű műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Az erre vonatkozó intézkedést, szükség esetén részletes technológiát az anyagnemfelelős adja meg az előkészítést végző honvédelmi szerv számára.

(4) A szerződést előkészítő megbeszéléseket az értékesítéssel megbízott honvédelmi szerv vezetője szervezi, azon a megbízó személyesen vagy képviselője útján vesz részt. Az előkészítő tárgyalásokról jegyzőkönyvet kell készíteni olyan részletességgel, hogy abból a résztvevők nyilatkozatai, bejelentései, állásfoglalásai egyértelműen megállapíthatók legyenek.

(5) Az értékesítési ár kialakítása a piaci viszonyok ismeretében történik. Az ár meghatározási tárgyalásokra a megbízást adó szakértőjét az értékesítő szervnek minden esetben meg kell hívni. Az ajánlati ár végső kialakítása azonban az értékesítési megbízással rendelkező értékesítő szerv hatáskörébe tartozik. Az értékesítési megbízás adására feljogosított minimál árat határozhat meg. Ennek kikötését és mértékét a megbízásban kell rögzíteni, mely esetben az értékesítést végző szerv ármegállapítási jogosultsága csak az így meghatározott határ felett érvényesíthető.

(6) Az aláírt szerződés kézhezvétele után az anyagnemfelelős írásos intézkedést ad ki, amelyben részletesen megszabja az érintettek feladatát. Amennyiben az értékesítés előkészítése más alárendeltségébe tartozó HM, illetve MH szerveket is érint, az anyagnemfelelős magasabb szintű intézkedés összeállítását és kiadását kezdeményezi.

(7) Az anyagnemfelelős kizárólag az értékesítő szerv vezetőjével állhat kapcsolatban az előkészítés során. A vevő csak az értékesítő szerv és az anyagnemfelelős képviselőjének kíséretében léphet be az előkészítést végző honvédelmi szerv telephelyére, raktáraiba.

(8) Az előkészítést végző honvédelmi szerv vezetője és a feladatban érintettek értékesítéssel összefüggő utasítást vagy parancsot csak az értékesítést engedélyezőtől fogadhatnak el.

(9) Az előkészítést végző honvédelmi szerv vezetője, a feladatban érintettek, valamint a vevő, illetve annak képviselői között összeférhetetlenség nem állhat fenn.

(10) Az értékesítés előkészítését végző honvédelmi szerv vezetője, a vevőnek történő átadás előtt köteles jelenteni az anyagnemfelelős részére az előkészítés befejezését. Az anyagnemfelelős vagy megbízott képviselője végzi el az előkészítettség végső ellenőrzését, amely a szerződésben rögzítettek végrehajtásának tételes vizsgálatára terjed ki. Az anyagnemfelelős az ellenőrzés után írásos formában igazolja az értékesítő szervezet vezetője számára az előkészítés megfelelőségét és engedélyezi a vevő részére történő átadást.

(11) Az előkészített technikai eszközt a megállapodás szerinti telephelyen kell átadni a vevő átvételre feljogosított képviselőjének. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az átadás szerződés szerinti megtörténtét igazolja.

(12) Külső szerv által bonyolított, külföldre történő értékesítés esetén a központi értékesítést végző szerv vezetője csak az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása után engedheti meg a helyszíni vámkezelési eljárás megindítását.

(13) Amennyiben az értékesítésre előkészített és átadott technikai eszközt az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása után a vevő azonnal nem szállítja el, azt biztonságosan lezárt, becsomagolt és leplombált állapotban − mint a vevő tulajdonát − az előkészítő honvédelmi szerv rövid időre díjazás ellenében őrizheti, erről külön írásos megállapodást kell készíteni.

V. FEJEZET

62. § (1) A Magyar Állam tulajdonában és a fejezet vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon kezelését és gazdálkodását az Áht.-ban és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályozókban megállapítottak szerint kell végezni.

(2) A vagyonkezelés célja: a honvédelmi szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a kincstári vagyon állagának és értékének védelme, illetőleg növelése.

(3) A fejezetnél lévő kincstári vagyon tekintetében − az egyes vagyoncsoportok szerint (ingó-, ingatlan-, erdő- és vállalkozói vagyon) − a Kincstári Vagyon Igazgatósággal a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője szerződést köt. A szerződést a Honvédelmi Minisztérium részéről a honvédelmi miniszter által írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak) aláírni.

(4) A vagyonkezelés − általános érvénnyel − magába foglalja:

63. § (1) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelője a HM IF.

(2) Az ingatlanok vagyonkezelésével kapcsolatos egyes feladatokat és az azzal összefüggő jog- és hatáskörök gyakorlását ezen utasításban meghatározottak szerint más honvédelmi szerv is elláthatja a Honvédelmi Minisztérium, mint vagyonkezelő képviseletében.

(3) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokkal történő gazdálkodás körébe tartozik:

(4) A végrehajtói feladatokat − ezen utasításban megállapított korlátokkal − a HM IF felügyelete és az MH LFI Elhelyezési Csoportfőnökség irányítása mellett az MH Elhelyezési Központ végzi.

(5) Az ingatlanállomány bővítése a honvédelmi szervek kezdeményezése alapján építés-beruházással, ingatlanvásárlással vagy ingatlan vagyonkezelői jogának cseréjével történhet.

(6) Az ingatlanvagyon építés-beruházással való bővítését ezen utasítás szerint kell elvégezni.

(7) Az ingatlan vásárlásáról vagy vagyonkezelői jog cseréjéről az MH Elhelyezési Központ szolgálati úton tett kezdeményezésére, a HM IF előterjesztése alapján a honvédelmi miniszter dönt.

(8) Az ingatlanoknak a honvédelmi szervekhez való utalásáról, valamint e szerveknek történő használatba adásáról a HM IF előzetes egyetértésével az MH honvédelmi szervei tekintetében a HVKF, a HM és közvetlen felügyelete alá tartozó honvédelmi szervek tekintetében a GÜF HÁT dönt, a végrehajtásról az MH Elhelyezési Központ gondoskodik.

(9) Az ingatlanok rendeltetésszerű használata és üzemvitele a használó honvédelmi szervek feladata.

(10) Az ingatlanok üzemeltetése, fenntartása a használó honvédelmi szerv és az MH Elhelyezési Központ, továbbá külső szolgáltató esetén a szolgáltatási szerződésben meghatározott szervezet együttes feladata.

(11) Az ingatlanvagyonnak a vagyonkezelői szerződésben meghatározott, valamint más jogszabályokban előírt nyilvántartását az MH Elhelyezési Központ látja el. A vagyonról szóló beszámolás a HM IF, valamint a HM PSZSZ feladata.

(12) Az ingatlanok ideiglenes vagy végleges hasznosíthatóságáról a HVKF javaslatát döntésre a honvédelmi miniszterhez kell felterjeszteni. A hasznosítás rendjét külön HM utasításban kell szabályozni.

64. § (1) A honvédelmi szerv a hozzá utalt ingatlan rendeltetésszerű használatáról, a használattal összefüggő, hatáskörébe tartozó jogok és kötelezettségek gyakorlásáról folyamatosan gondoskodni köteles.

(2) Az ingatlan használatával összefüggésben az ingatlanfenntartás- és üzemeltetés költségeinek, bevételeinek tervezése és elszámolása az ingatlant használó honvédelmi szervek működésével kapcsolatos irányelvek, normatívák és bázisadatok alapján történik.

65. § (1) Az ingatlanok rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása történhet intézményi hatáskörű fenntartás keretében saját munkaerővel vagy vállalkozói kivitelezésben.

(2) Az ingatlanok üzemeltetése, az elhelyezési ellátáshoz szükséges szolgáltatások igénybevétele fejezeten kívüli gazdálkodó szerv által is történhet.

66. § (1) A Honvédelmi Minisztérium lakásgazdálkodási feladatainak megvalósítása külön jogszabály alapján történik.

(2) A HM vagyonkezelésében lévő lakóépületek, lakások üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályok rendelkezései, valamint a HM vagyonkezelésű ingatlanokra vonatkozó általános feltételek szerint kell ellátni.

(3) A lakástámogatás költségvetési előirányzatát:

67. § Az ingatlanvagyon kezelésével, gazdálkodásával, használatával, valamint az elhelyezési ellátás biztosításával összefüggő végrehajtási szabályokat külön szakmai intézkedések és szakutasítások állapítják meg.

68. § (1) Az MH technikai és szervezeti fejlesztéséhez kapcsolódó központi építés-beruházási igényeket, az ezzel kapcsolatos követelményeket a HM szervei, a HM hivatalai és háttérintézményei, valamint a HVK a HM IF felé megküldi.

(2) Központi építés-beruházási terv kidolgozása a VTR keretében kialakított fejlesztési igények és a meghatározott pénzügyi lehetőségek figyelembevételével a HM IF feladata. Az éves építés-beruházási tervet, a HM Építési Tanács elé kell felterjeszteni.

(3) A beruházási finanszírozási alapokmányok elkészítését, jóváhagyását és a finanszírozási szerződés megkötését a Magyar Államkincstárral a HM IF végzi.

(4) Az Országgyűlés által jóváhagyandó, kiemelt jelentőségű építés-beruházásoknál beruházási javaslatot, a közbeszerzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott, a mindenkori értékhatárnak húszszorosát meghaladó központi építés-beruházásoknál beruházási programot kell készíteni, lakásépítéseknél egyedi döntés alapján.

(5) A műszaki-gazdasági dokumentációk (döntés-előkészítő tanulmány, tenderterv, műszaki kiviteli terv) kidolgozásáért, bírálatáért a HM IF felelős, jóváhagyását a HM Építési Tervtanács végzi.

69. § (1) Az éves költségvetési törvény alapján az elemi költségvetést a HM IF elkészíti, majd a GÜF HÁT és a közigazgatási államtitkár útján a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti, a jóváhagyást követően a HM KPSZH részére megküldi.

(2) Az építési feladatok operatív munkatervének kidolgozása, évközi folyamatos aktualizálása, az egyéb központi beruházások, lakásépítések, illetve egyes programokon, feladatokon belüli átütemezések végrehajtása, a finanszírozási alapokmányok jóváhagyása és módosítása a HM IF vezetőjének feladata.

(3) Az építési feladatok végrehajtásának műszaki és pénzügyi lebonyolítására fejezeten kívüli gazdálkodó szervek (tervezők, kivitelezők, szállítók, szolgáltatók) vonhatók be, melyekkel kapcsolatos operatív intézkedések megtételét a HM IF felügyeli, illetve irányítja.

(4) Az építés-beruházási feladatokat a kapcsolatos jogszabályi előírások alapján kell végezni, melyek betartásáért, a döntésekért a HM IF a felelős.

(5) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásával a létesítménykezelőnek és az üzemeltetőnek (használónak) történő átadásával az üzembe helyezési okmányok és az épület, építmény és/vagy a földterület állományváltozási bizonylatainak elkészítésével, továbbításával kapcsolatos, illetve a résztvevő honvédelmi és polgári szervek (Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyon Igazgatóság, szakhatóságok) felé irányuló feladatok koordinálását a HM IF végzi.

(6) Az éves zárszámadást és a költségvetési intézményi beszámolót a központi építés-beruházásokról, illetve a statisztikai adatszolgáltatást a mindenkori előírásoknak megfelelően a HM IF készíti el.

70. § (1) Az ingatlanállomány felújítása központi fejezeti és központosított intézményi, valamint egyéb intézményi gazdálkodási szinten valósulhat meg. A központi felújításokat a fejezeti kezelésű előirányzatok között kell tervezni.

(2) A normatívák alapján kialakított felújítási szükséglet, valamint a HVK, a HM hivatalai és háttérintézményei által igényelt felújítások, illetve a meghatározott pénzügyi lehetőségek figyelembevételével éves ingatlan-felújítási tervet kell kidolgozni és meg kell határozni a HM és MH központi felújítások arányát. A HVK az MH összeállított és értékelt felújítási igényeit megküldi a HM IF részére, amely integrálja a HM hivatalok és háttérintézmények felújítási igényeivel, majd összesített javaslatot tesz a HM Építési Tanácsa részére. A tervet és a javaslatot a HM IF készíti elő és a HM Építési Tanácsa hagyja jóvá.

(3) Részletes üzemeltetési és használói követelményrendszer alapján a felújítások tervezési programjainak kidolgozását a HM IF, a HVK, a HM hivatalok és háttérintézmények vezetői az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási szinteknek megfelelően végzik, jóváhagyása a HM Építési Tervtanács hatásköre.

(4) HM és MH központi felújításoknál felújítási javaslatot, a közbeszerzés mindenkori értékhatárának húszszorosát meghaladó egyéb felújításoknál építési felújítási programot kell készíteni.

(5) A HM és MH központi felújításokra finanszírozási alapokmányokat kell összeállítani, melyet a HM központi fejezeti felújításoknál a HM IF, az MH központosított intézményi felújításoknál az MH LFI hajt végre.

(6) Műszaki-gazdasági dokumentációk (MKT, tenderterv) kidolgozását, bírálatát a HM IF, az MH LFI Elhelyezési Csoportfőnökség végzi, jóváhagyása a HM Építési Tervtanács hatásköre.

(7) Az ingatlan-felújításokról a HM KPSZH által megadott keretszámok alapján elemi költségvetési javaslat készül.

(8) A felújítási feladatok végrehajtására, műszaki és pénzügyi lebonyolításra fejezeten kívüli gazdálkodó szervezetek (tervezők, kivitelezők, szállítók, szolgáltatók) is megbízhatók a beszerzésekre vonatkozó szabályozók alapján.

(9) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatása, a létesítmény átadása (a kezelőnek és az üzemeltetőnek), az üzembe helyezési okmányok, az épület, építmény egyéb bizonylatainak elkészítése, továbbítása a HM IF, a HM KPSZH, a HVK, az MH LFI Elhelyezési Csoportfőnökség, az MH Elhelyezési Központ, valamint a használó honvédelmi szerv feladata, az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási szinteknek megfelelően.

(10) Az ingatlan-felújításokról éves beszámolót kell készíteni.

71. § (1) A környezetvédelem, természetvédelem és munkavédelem (a továbbiakban együtt: környezetbiztonság) feladatai központi fejezeti és központosított fejezeti és intézményi, valamint egyéb intézményi gazdálkodási szinten valósulnak meg.

(2) A fejezeti központi és központosított környezetbiztonsági feladatok (nemzeti programok, állami felelősségi körbe tartozó, meghatározott kárelhárítási feladatok és egyes program- és célfeladatok) előkészítését és teljesítését a HM IF szervezi, irányítja, felügyeli és hajtatja végre központosított ellátási rendben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott környezetbiztonsági feladatokat − a HM Környezetvédelmi és Munkavédelmi Bizottság állásfoglalását követően − a HM IF terjeszti fel a honvédelmi miniszterhez jóváhagyásra.

(4) A honvédelmi miniszter által jóváhagyott központi és központosított fejezeti, környezetbiztonsági feladatterv megvalósításával összefüggő kötelezettségvállalásokat, a végrehajtáshoz biztosított költségvetési előirányzatok terhére, átruházott hatáskörben a HM IF gyakorolja. A feladatterv megvalósítása (bonyolítása, illetve bonyolíttatása) a HM IF feladata.

(5) A honvédelmi szervek tevékenységével, működésével összefüggő környezetbiztonsági feladatok végrehajtása az érintett szakterületeknél központosított, valamint egyéb intézményi gazdálkodási formában valósul meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti, HVK szintű központosított környezetbiztonsági feladatok teljesítését az MH LFI irányítja és koordinálja.

(7) A honvédelmi szerv szintjén megvalósuló környezetbiztonsági feladatok teljesítését az adott honvédelmi szerv vezetője irányítja, felügyeli és hajtatja végre az intézményi gazdálkodáshoz biztosított előirányzatok terhére.

(8) A környezetbiztonsági feladatok végrehajtásáról éves beszámolót kell készíteni.

VI. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG, LIBERALIZÁLT GAZDÁLKODÁS

72. § (1) A honvédelmi szervek alaptevékenységi körébe tartozó feladatait jogszabály alapján az alapító okirat, részletesen a szervezeti működési szabályzat tartalmazza. Az alaptevékenység körébe tartozó feladatok költségeit − jogszabályban meghatározott esetek kivételével − a központi költségvetés támogatásából kell fedezni.

(2) Az alaptevékenység körébe tartozó, a honvédelmi szerv fejezeten kívüli más szerv vagy személy részére végzett szolgáltatás vagy áru értékesítés esetén az értékesítési árakat (térítési díjakat) a miniszter állapítja meg. Az ár és térítési díj megállapítására vonatkozó javaslatot az érintett honvédelmi szerv vezetője szolgálati úton, a HM GÜF HÁT útján terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) Az alaptevékenységen belül szabad kapacitás kihasználására irányuló tevékenységeket kiegészítő tevékenységnek kell tekinteni. A kiegészítő tevékenységhez személyi érdekeltségi rendszer kapcsolható.

73. § (1) Kiegészítő tevékenységnek kell tekinteni a honvédelmi szerv saját kezelésében levő anyagi-, technikai eszközök, humán erőforrások igénybevételével, ellenérték fejében végzett, de nem haszon (vagyon, nyereség) szerzésére irányuló minden olyan termelő, szolgáltató tevékenységet, amely nem minősül alaprendeltetés szerinti feladatnak vagy vállalkozásnak. Csak az olyan feladatok végrehajtása minősül kiegészítő tevékenységnek, amelyek (Áht. szerint) alaptevékenységnek minősülnek, és alaprendeltetés szerinti feladatokhoz kapcsolódnak; elősegítik azok eredményesebb végrehajtását; kedvezően befolyásolják a személyi állomány szükségleteinek kielégítését; hozzájárulnak a szabad termelő-, szolgáltató kapacitások hasznosításával a bevételek növeléséhez és a felesleges (raktári) készletek felhalmozódásának megelőzéséhez, ugyanakkor az esetleges megszüntetésük nem veszélyezteti az alaptevékenység szerinti feladatok végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiegészítő tevékenységnek minősíthető elsősorban:

(3) Nem tekinthetők kiegészítő tevékenységnek az olyan feladatok, amelyek teljesítését a Hvt., a Szolgálati Szabályzat, más jogszabály vagy a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének intézkedése, illetve az elöljáró parancsnok parancsa kötelező érvénnyel, teljesítési kötelezettség mellett határoznak meg, amelyek alaprendeltetés szerinti feladatként szerepelnek az adott honvédelmi szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában.

(4) A kiegészítő tevékenységet a Szervezeti és Működési Szabályzatban tételesen meg kell határozni.

(5) A kiegészítő tevékenység végzésére a honvédelmi szerv mindenkori jóváhagyott létszámkeretén felül további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető.

(6) A kiegészítő tevékenység szervezése, vezetése és irányítása a HM és az MH általános vezetési és (szak-) irányítási rendszerébe tartozik.

(7) A kiegészítő tevékenységet a honvédelmi szerv szolgálati érdekeivel összhangban, a személyi állomány szociális igényeinek szem előtt tartásával lehet szervezni és végrehajtani.

74. § (1) Vállalkozási tevékenységet a honvédelmi szervek a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, az alapító okiratban rögzítettek szerint végezhetnek.

(2) A vállalkozási tevékenységet folytató honvédelmi szerv vezetője és gazdasági vezetői felelősek a tevékenységre vonatkozó szabályok betartásáért, különös figyelemmel a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetében az engedélyezésre, a költségek és bevételek számviteli elkülönítésére, az adózásra, valamint a pénzforgalmi lebonyolításra.

(3) Az olyan alaprendeltetés szerinti feladatnak nem minősülő tevékenység, amely a jogszabályok betartásával kiegészítő tevékenység keretében is elvégezhető, a honvédelmi szervnél nem végezhető vállalkozásban.

(4) A vállalkozási tevékenység eredményességét folyamatosan vizsgálni kell. Amennyiben e tevékenység veszteségessé válik, a vezető haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a veszteséget okozó körülmények, illetőleg a tevékenység megszüntetésére.

(5) A vállalkozási tevékenységet folytató honvédelmi szerv a vállalkozási tevékenység belső szabályzására vállalkozási szabályzatot köteles készíteni.

(6) A vállalkozási szabályzatban részletesen szabályozni kell:

(7) A vállalkozási szabályzatot a felügyeleti szerv vezetőjének jóváhagyásával a honvédelmi szerv vezetője adja ki.

(8) A vállalkozási tevékenység közvetlen illetmény és illetményjellegű kiadásait, illetőleg a munka díjazását, a tevékenységben részt vevő személyi állomány elismerését az állománycsoportra érvényes illetményszabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(9) A végzett munka díjazását (elszámolását) a tényleges teljesítmény alapján, azzal arányosan kell meghatározni.

(10) A közalkalmazottak részére a vállalkozási tevékenységben való részvétel esetén a meghatározott bevételi hányadból illetménykiegészítés folyósítható. A munkadíjazásra vonatkozó részletes szabályokat kollektív szerződésben kell meghatározni.

(11) A vállalkozási tevékenység árbevétele terhére kell elszámolni a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi ráfordítást. Különösen: a jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási járulékot és térítésmentes központi ellátás rendszerében átvett, de nem az alaptevékenység, hanem a vállalkozás céljára felhasznált anyagok, szolgáltatások, tárgyi eszközök értékét (értékcsökkenését). Az ingatlanok használatának, a hálózati energiaforrások és közműdíjak, anyagi-, technikai eszközök és szolgáltatások megtérítésére a HVKF intézkedést adhat ki.

(12) A vállalkozási tartalékképzés mértékét a vállalkozási szabályzatban kell meghatározni.

75. § (1) Liberalizált gazdálkodást az a honvédelmi szerv folytathat, amelynek ez az alapító okiratában rögzítésre került.

(2) A liberalizált gazdálkodás tartalma: a honvédelmi szervtől a jogszabályokban előírtakon túlmenően ár- és díjbevételek nem központosíthatóak, nem vonhatók el.

(3) A liberalizált gazdálkodás eredményéből forrást kell képezni, melyből a kincstári vagyon állagának védelme is megoldható.

VII. FEJEZET

76. § (1) A honvédelmi szervek számviteli rendszere magába foglalja a szervezeti és tárgyi feltételrendszert, irányításának megszervezését, a végrehajtás szakmai szabályozását.

(2) A szervezeti és tárgyi feltételrendszer alatt a pénzügyi és számviteli szervezeti struktúrát, a tevékenység tartalmát meghatározó jogszabályok, belső rendelkezések (utasítások, intézkedések) előírásait és megvalósulását biztosító informatikai rendszert, infrastruktúrát kell érteni.

(3) A honvédelmi szervek számviteli tevékenységének felügyeletét és irányítását a HM KPSZH végzi.

(4) A számviteli rendszer kialakítása, működtetése során figyelembe kell venni a honvédelmi szervek szakmai feladataiból adódó sajátosságokat, valamint a katonai vezetési hierarchiát is.

(5) A számviteli rendet meghatározó fejezeti és intézményi szintű szabályozók:

(6) Az (5) bekezdésben foglalt szabályozók kiadásáért, a kiadás és módosítás kezdeményezéséért a HM KPSZH a felelős.

(7) A számlarendnek a főkönyvi számlákon, azok tartalmi leírásán, a szakfeladatrenden, továbbá az általánosan felmerülő gazdasági események számlaösszefüggésein kívül magába kell foglalnia az alkalmazott számviteli politika szabályzatokban nem rögzített elemeit és azokat az eljárásokat, szabályokat, melyek meghatározását vonatkozó szabályozók lehetővé teszik.

(8) A HVK szervei feladat- és hatáskörükbe tartozóan végzik a fejezet kezelésébe adott kincstári vagyon besorolását. A termékazonosítás fejezeti szintű egységes kialakításával biztosítani kell a kezelésbe adott kincstári vagyon számviteli nyilvántartásokban való egyértelmű azonosítását.

77. § (1) A KGIR magába foglalja az integrált humánpolitikai, a logisztikai gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli információs alrendszereket, valamint ezen alrendszerek adatbázisára épülő védelmi erőforrás és költségvetés tervező és vezetői információs alrendszereket.

(2) Az integrált humánpolitikai alrendszer az állománytábla szerkesztő és nyilvántartó, a humán erőforrás-gazdálkodási, valamint a személyi állomány pénzbeni személyi juttatásainak elszámolását megvalósító modulokat foglalja magába.

(3) A logisztikai gazdálkodási alrendszer részei a tárgyi eszköz gazdálkodási, a készletgazdálkodási és a megrendelés modulok.

(4) A pénzügyi-számviteli alrendszer a főkönyvi könyvelés, a kintlévőségek (követelések) és a kötelezettségek (tartozások) modulokból áll.

(5) A KGIR a vele szemben támasztott követelményeknek a teljesség, az integráltság, az egységesség, az átjárhatóság elveinek betartásával felel meg.

(6) A KGIR rendszerfelügyeletét a HM KPSZH látja el.

78. § A KGIR elveinek és egyes részrendszereinek tartalmát, bevezetésének ütemezését, a működtetésre vonatkozó előírásokat külön HM utasítás tartalmazza.

VIII. FEJEZET

79. § (1) Fejezeten belül a gazdasági-pénzügyi ellenőrzés rendszerét a hatályos jogszabályokban, illetve az e tárgyban külön kiadott HM utasításban foglalt előírásokkal összhangban kell megszervezni.

(2) A gazdasági-pénzügyi ellenőrzés kiterjed a védelmi erőforrások tervezésének, a humán erőforrás gazdálkodásnak, a logisztikai biztosításnak, az egészségügyi biztosítás erőforrásainak, valamint a költségvetési gazdálkodásnak a felügyeleti és belső ellenőrzésére.

(3) A gazdasági-pénzügyi ellenőrzés célja, hogy elősegítse:

(4) A HM fejezet felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrző szervezete a HM Költségvetési Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM KVEH). Tevékenységét a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása mellett végzi.

(5) A felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést az Áht.-ban előírt felügyeleti költségvetési ellenőrzésre vonatkozó követelményekkel összhangban úgy kell megszervezni, hogy a honvédelmi szervek 2 évenként, a gazdálkodás felügyeletét, irányítását végző HM és MH szervek legalább 5 évenként ellenőrzésre kerüljenek.

(6) A szakmai feladatvégzés színvonalának megítélésére kiterjedő komplex ellenőrzések keretében felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést is kell végezni.

(7) A fejezeten belül felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést a kétévenkénti megvalósítás érdekében a HM KVEH mellett felügyeleti jogkörrel felruházott ellenőrző szervezetek is végeznek, melyek a következők:

(8) A (7) bekezdés b)−d) pontjában felsorolt szervek pénzügyi területet érintő ellenőrzést a HM KPSZH-val történő előzetes egyeztetést követően végeznek.

(9) A HM KVEH a HM igazgatása vonatkozásában belső ellenőrzési tevékenységet folytat.

(10) A HM KVEH a HM fejezet egészét érintően végez felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést, koordinálja a felügyeleti jogkörrel felruházott ellenőrző szervek tevékenységét, szakmailag felügyeli a felügyeleti ellenőrzést végző ellenőrző szervek és a függetlenített belső ellenőri szervek tevékenységét. A fejezet gazdasági-pénzügyi ellenőrzésének helyzetéről a honvédelmi miniszter részére éves összefoglaló jelentést terjeszt elő.

80. § (1) A felügyeleti ellenőrzést végző honvédelmi szervek − a HM KVEH fejezeti ellenőrzési jogosultságát nem érintve − az alábbi rend szerint jogosultak felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést végezni:

(2) A felügyeleti jogkörrel felruházott ellenőrző szervek a honvédelmi miniszter által jóváhagyott felügyeleti ellenőrzési terv és a külön kiadott HM utasításban meghatározott szempontok alapján végzik a felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzést. A felügyeleti jogkörrel felruházott ellenőrző szervek egyéb ellenőrzései belső ellenőrzésnek minősülnek. A HM KVEH végzi a HVK, az MH LFI és a honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó honvédelmi szervek felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzését.

(3) Az MH honvédelmi szervei a HVKF intézkedése alapján alakítják ki a szakterületi gazdálkodás ellenőrzésének követelményeit.

(4) A HM KPSZH meghatározza a pénzügyi-számviteli szervezeteknél saját hatáskörében végrehajtandó pénzügyi és számviteli ellenőrzések követelményeit és rendszerét, valamint a fejezet egészére kiterjedően pénzügyi-számviteli szakellenőrzést végez.

(5) A HM KVEH a felügyeleti gazdasági-pénzügyi ellenőrzéseket − tekintettel a központosított gazdálkodásra − az alábbiak szerint szervezi:

(6) A honvédelmi szervek vezetői az Áht.-ban foglaltak alapján felelősek a saját szervezetükön belüli belső ellenőrzés működtetéséért. A belső ellenőrzési feladatokat a gazdálkodás megszervezésének módja, illetve az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság alapján meghatározott gazdálkodási hatáskörre figyelemmel kell a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a belső ellenőrzési szabályzatban, illetve a munkaköri leírásokban rögzíteni.

(7) Az Áht. előírásai alapján a honvédelmi szervek gazdálkodásának felügyeleti gazdasági-pénzügyi és belső ellenőrzési feladatait, az ellenőri beosztások szakmai követelményeit, az ellenőrök, illetve ellenőrzöttek jogait és kötelezettségeit, az ellenőrzések tervezését, szervezését és végrehajtását részleteiben külön HM utasítás(ok), illetve intézkedés rögzít(ik).

IX. FEJEZET

81. § (1) A fejezet alá tartozó, speciális gazdálkodást folytató egészségügyi intézetekre, katonai felsőoktatási intézményekre, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra külön jogszabályok vonatkoznak, melyeket a gazdálkodásuk megszervezése során figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó, speciális gazdálkodást folytató honvédelmi szervek költségvetése önálló költségvetési (al-)címen kerül biztosításra.

82. § (1) Az egészségügyi intézetek speciális gazdálkodási szabályai kiterjednek a HVK közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó egészségügyi intézetek, kórházak, rehabilitációs intézetek (a továbbiakban együtt: egészségügyi intézetek) gazdálkodására.

(2) Az egészségügyi intézetek két, elhatárolható területre vonatkozó tevékenysége és finanszírozása különböző módon valósul meg.

(3) A betegellátási teljesítményadatok alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a betegellátás közvetlen és közvetett költségeit finanszírozza, mely összegből kell teljes egészében fedezni ezen feladatokat érintő valamennyi szükséges kiadást.

(4) Az egészségügyi intézetek által végrehajtandó katonai egészségügyi és katonai kötelmekkel összefüggő feladatokat, azok finanszírozási kérdéseit külön HVKF intézkedés határozza meg.

(5) Az egészségügyi intézetek finanszírozását mind az OEP-től érkező bevételek, mind a HM tárca támogatása tekintetében − a Magyar Államkincstáron keresztül − közvetlenül a HM KPSZH végzi.

(6) A HM KPSZH az OEP-től beérkező összegből − a központosított illetményszámfejtéssel és kifizetéssel összefüggésben − az illetmény és járulékai kifizetése után megmaradó összeget az adott egészségügyi intézet számlájára átutalja.

(7) Az egészségügyi intézetek az államháztartás éves költségvetési tervezésére vonatkozó előírásoknak, követelményeknek és módszertannak megfelelően kötelesek éves költségvetési tervjavaslatukat, annak évközi módosítását, valamint költségvetési beszámolójukat összeállítani és az előírt határidőre a HVKF részére a HVK Egészségügyi Csoportfőnökség útján megküldeni.

(8) A kétcsatornás finanszírozási rend miatt a tervezés során tervezési soronként el kell különíteni a kétféle pénzügyi forrásból fedezett kiadásokat. A védelmi kiadásokat védelmi, az OEP által finanszírozott kiadásokat egészségügyi szakfeladaton kell kimutatni.

(9) Biztosítani kell, hogy a könyvelés és a beszámolás során megkülönböztethető legyen, hogy mely forrásból milyen kiadások teljesültek.

(10) A jóváhagyott beruházási és felújítási feladatok gyakorlati végrehajtása − a Kbt. előírásait figyelembe véve − elsősorban az anyagnemfelelősök szervezésében és irányításával valósul meg. Indokolt és egyedi esetekben van csak lehetőség arra, hogy ezen feladatok végrehajtása saját szervezés keretében valósuljon meg.

(11) A költségvetési előirányzat-maradványok közül az OEP által rendelkezésre bocsátott támogatás − tárca által felülvizsgált és visszaigazolt − előirányzat-maradványa a tárgyévet követő évben külön engedélyezés nélkül, egészségügyi intézeti szinten felhasználható. Az ilyen jellegű megtakarítást az egészségügyi intézettől megvonni nem lehet.

(12) Az egészségügyi intézetek saját hatáskörben beszerzett eszközök értékesítése után befolyt bevételéből − a jogszabályi rendelkezéseken túl − további elvonás nem eszközölhető.

(13) Az egészségügyi intézetek a közbeszerzést felügyelő HM szerv engedélyével végezhetnek közbeszerzést.

83. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények speciális gazdálkodási szabályai kiterjednek a HM felügyelete alá tartozó ZMNE és a BJKMF (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények) gazdálkodására.

(2) A HM és MH szervek a felsőoktatási intézményekkel jogszabályban meghatározott autonómiát tiszteletben tartva működnek együtt.

(3) Az intézményi költségvetési tervezésének alapja a jogszabályban meghatározott, oktatással kapcsolatos feladatok, azok ellátásához, az intézmény fenntartásához, illetve működtetéséhez szükséges személyi, anyagi és eszközszükséglet a HM, valamint az MH hatályos szabályozói, normái és normatívái szerint.

(4) A felsőoktatási intézmények személyi állományát jogállásuknak, a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az oktatási és a katonai feladatok sajátos végrehajtásából a személyekre vagy szervezetekre kötelezettséget, illetve jogosultságot rónak. A közalkalmazotti illetményalappal a felsőoktatási intézmény önállóan gazdálkodik.

(5) A felsőoktatási intézményeknek költségvetési javaslataikat a normatív finanszírozás előírásai szerint is össze kell állítani.

(6) A felsőoktatási intézmények jogosultak az alaptevékenységi körükbe tartozó feladatok elvégzése céljából fejezeten kívüli szervezetekkel és szervekkel − a felügyeleti szerv tájékoztatását követően − önállóan szerződést kötni. Az ezekből származó bevételek a felsőoktatási intézmények támogatási előirányzatát csökkentik.

(7) A felsőoktatási intézményen belüli gazdálkodás rendjét − az érvényben lévő gazdasági szabályozókat figyelembe véve − a felsőoktatási intézmény vezetője szabályozza. A felsőoktatási intézmény gazdálkodási szabályzata az intézményi tanács javaslatára, a felügyeleti jogkört gyakorló szerv (személy) jóváhagyásával lép hatályba.

(8) A felsőoktatási intézmények fejezeti központosított ellátási rendhez való kapcsolódását külön HM utasítás szabályozza.

84. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: KNBSZ-ek) speciális gazdálkodási szabályai kiterjednek a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó MK KFH és MK KBH gazdálkodására.

(2) A KNBSZ-ek (kincstári) vagyonukról szigorúan titkos minősítésű mérlegbeszámolót készítenek, melyet a honvédelmi miniszternek a HM KPSZH útján megküldenek. A HM KPSZH a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a Pénzügyminisztérium kivételével csak a honvédelmi miniszter engedélyével közölhet más szervek részére részletes vagy részadatokat.

85. § (1) A MK KFH szervezetéhez tartozó véderő, katonai és légügyi attaséhivatalok külföldi állomáshelyeiken pénzforgalmuk lebonyolításához házipénztárt működtetnek és bankszámlát kezelnek. Ezen készpénz és bankszámlapénz összege nem számít bele a MK KFH napi házipénztári készpénzkészletének összegébe. A házipénztárban és a bankszámlákon év végén meglévő összegeket készpénzkészletként kell kezelni és a mérlegbeszámolóban kimutatni.

(2) A külképviseleti gazdálkodás körében a MK KFH főigazgatója − a devizahatóság által biztosított jogkörével élve − a MK KFH részére jóváhagyott költségvetésen belül önálló ingatlangazdálkodást folytat, mely alapján külföldön ingatlanokat vásárolhat, illetve értékesíthet.

(3) A külképviseleti gazdálkodási körben befolyt bevételek a devizáról szóló törvény értelmében teljes egészében a külképviseletek fenntartására használhatók fel.

(4) A külképviseleti gazdálkodási körben a külföldi állomáshelyen beszerzett nagy értékű tárgyi eszközök mentesülnek a Kbt. és a központosított közbeszerzési eljárási szabályok alól.

(5) A külképviseleti gazdálkodási körbe tartozó kiadásokat a jóváhagyott költségvetési előirányzatok erejéig a főigazgató szabadon felhasználhatja. Az ellenjegyzési feladatokat a MK KFH pénzügyi-számviteli szervezetének vezetője gyakorolja.

86. § (1) A speciális költségvetési előirányzatot a KNBSZ-ek főigazgatói az e célra jóváhagyott éves költségvetési előirányzat erejéig − speciális feladataik végrehajtása érdekében − az általuk indokoltnak tartott felhasználási jogcímen és területeken használhatják fel.

(2) A speciális költségvetési előirányzatokhoz kötődő ellenjegyzési feladatokat a KNBSZ-ek pénzügyi-számviteli szervezetének vezetői gyakorolják.

(3) Az attaséhivatali és a speciális gazdálkodást finanszírozó pénztár napi készpénzkészletének felső határa az e területekre jóváhagyott éves költségvetési előirányzat egyhuszonötöd része lehet.

(4) A KNBSZ-ek főigazgatói az érvényes jogszabályok, egyéb szabályozók és jelen utasítás alapján a részletes gazdálkodási szabályokat saját hatáskörben állapítják meg

X. FEJEZET

87. § (1) Ez az utasítás közzétételének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti „A közvetlen honvédelmi kiadások anyagi-pénzügyi gazdálkodási szabályai” − 3/1986. HM utasítással hatályba léptetett − „első része”, és − a 93/1992. (HK 35.) HM utasítással hatályba léptetett − „második része”, továbbá „A csapatok költségvetési és pénzgazdálkodása”-ról szóló, többször módosított, 80/1983. (HK 27.) MH PÜSZF intézkedés.

(2) Jelen utasítás alapján teljeskörűen át kell tekinteni és felül kell vizsgálni a tárgykörhöz kapcsolódó hatályos HM utasításokat és egyéb rendelkezéseket és az indokolt módosításokra az érintett HM és MH szerveknek 1998. június 30-ig kell javaslatot tenni.

(3) Az illetékes HM és MH szervek (szak-)intézkedéseiket (rendelkezéseiket) jelen utasítás alapján 1998. december 31-ig módosítják.

(4) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg felhatalmazást kap a HVKF és a HM KPSZH főigazgatója 1998. december 31-ig szakintézkedésben állapítsa meg a hatáskörébe tartozó szakági gazdálkodás − jelen utasításon alapuló − részletes eljárási szabályait.

(5) A (2)−(4) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásának helyzetéről félévenként tájékoztatni kell a HM közigazgatási államtitkárát.

(6) A felügyeleti, illetve elöljáró szervek jelen utasítás alapján a honvédelmi szervek alapító okiratait vizsgálják felül és a módosításokat 1998. március 31-ig kezdeményezzék.

(7) A szervezési és működési szabályzatokat az alapító okiratok és jelen utasítás előírásai szerint 1998. december 31-ig kell átdolgozni és a jogosult részére jóváhagyásra megküldeni.

Keleti György s. k.,

honvédelmi miniszter