911/F/1998. AB határozat
911/F/1998. AB határozat*
1999.04.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés miatt, az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a távhőellátási rendszerből történő kiválás során, a szabálytalanul felszerelt PB-gázüzemű egyedi fűtési berendezések fennmaradása, illetve leszerelése ügyében eljáró közigazgatási szervként Sátoraljaújhely Város jegyzőjét, mint az I. fokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlóját jelöli ki.
Indokolás
I.
Sátoraljaújhely Város jegyzője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kérte hatásköri összeütközés miatt eljáró közigazgatási szerv kijelölését.
Sátoraljaújhelyen 1994. évben mintegy 40 távfűtéses lakásban lakók a távfűtési rendszerből a szolgáltató engedélyével kiváltak. A helyszíni ellenőrzés során kiderült, hogy a kiválást kérők döntő többsége PB-gáz tüzelésű fali fűtőkészülékekkel (cirkogejzír) oldotta meg az egyedi fűtést 11,5 illetőleg 23 kg-os PB-palackok alkalmazásával. Az érintett lakások hagyományos és nagyobb hányadban ún. alagútzsalus építési technológiával épült, többszintes épületben vannak. Ezek az épületek lakásonként kéménnyel nem rendelkeznek, így a telepített falifűtők csak zárt égésű, homlokzati égéstermékkivezetéssel rendelkező készülékek lehettek. Az érintett lakástulajdonosok az alkalmazott megoldásra vonatkozóan nem készítettek tervet, s a létesítéshez szükséges szolgáltatói engedélyeket sem szerezték be.
Az indítványozó az érintett lakástulajdonosokkal szemben – mivel a lakások távfűtésről történő leválásakor a vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat nem tartották be, s nem kérték a gázszolgáltatói közreműködést – a 17/1968. (IV. 18.) Korm. rendelet 116/A. § a) pontjába ütköző „A gázenergiára vonatkozó biztonsági szabályok megszegése” szabálysértésének elkövetése miatt szabálysértési eljárást folytatott le. Ezt követően a lefolytatott eljárások jogerős határozatait az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 10–11. §-aira hivatkozással megküldte az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetének tisztifőorvosa részére a hiányosságok megszüntettetésére. Az indítványozó álláspontja szerint a homlokzati égéstermékkivezetés engedélyezése a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) 116. § (3) bekezdése alapján nem az I. fokú építésügyi hatóság, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete hatáskörébe tartozik. Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete a megkeresést a következő indokok alapján elutasította: „A gázos fűtésre vonatkozóan az 1992. I. 6-án kiadott KTM rendelettel módosított OÉSZ 127. §-a és a 116. §-a tartalmaz előírásokat. Ennek betartatása elsősorban az elsőfokú építési hatóság feladata.” Az indítványozó a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult annak tisztázása végett, hogy az ÁNTSZ megyei intézetének igazolása hiányában felszerelt PB-gázpalackról üzemelő fütőkészülékek fennmaradása vagy leszereltetése kapcsán melyik hatóság rendelkezik jogkörrel. A közigazgatási hivatal állásfoglalást kért az ügyben a Népjóléti Minisztériumtól és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól. A Népjóléti Minisztérium IV. Jogi és Közigazgatási Főosztálya 40.255/1997. számú állásfoglalása szerint a lakástulajdonosok által megvalósított cselekmény „az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 2. § b) pontja szerinti, az építésügyi igazgatás körébe tartozó tevékenység, mely ügyben az eljárás a már hivatkozott törvény 24. §-a szerint a jegyző hatáskörébe tartozik”. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Építészeti és Építési Igazgatási Főosztálya 3609/1997. számú állásfoglalása szerint „a közegészségügyi szempontból kifogásolt állapot megszüntetésére nem az építésügyi, hanem a közegészségügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel”.
Az indítványozó ezért kérte az Alkotmánybíróságtól az Áe. 8. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott negatív hatásköri összeütközés miatt az eljáró közigazgatási szerv kijelölését.
II.
Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvényt (a továbbiakban: Ét.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 60. § (1) bekezdésének a) pontja, az OÉSZ-t az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 110. § (4) bekezdésének a) pontja és az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendeletet (a továbbiakban: R.) az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 38. § (2) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az Étv. 60. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint az Étv. 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság (városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője) a törvény hatálybalépésekor a folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint, valamint a jogerős és végrehajtható határozattal lezárult ügyek hatósági ellenőrzése során az építmény (építményrész) építésekor (bontásakor) hatályos jogszabályok szerint jár el. Az OTÉK 110. § (1) bekezdése alapján e rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy – mivel a negatív hatásköri összeütközéshez vezető ügy az indítványozónál a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség megkeresésére 1994. évben, az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézeténél az indítványozó megkeresésére 1995. évben indult – az OTÉK 110. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a hatáskörrel rendelkező eljáró közigazgatási szerv megállapításánál az OÉSZ rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez egyben az Ét. és az R. OÉSZ-szel történő egyidejű alkalmazását is jelenti a jelen ügyben.
Az Ét. 2. § b) pontja alapján az építésügyi igazgatás körébe tartozik az épületek, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével – a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) megépítésére, használatára, jókarbantartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére és lebontására vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése. Az Ét. 24. §-a szerint az építésügyi hatósági feladatokat – az Étv. 2. §-ának h) pontjában foglalt műemlékvédelem kivételével – ha a törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a jegyző látja el. Az R. 3. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatósági jogkört első fokon – a műemlékvédelem kivételével – a jegyző gyakorolja, illetőleg a 8. § 2. pontja szerint építési engedélyhez kötött építési munka az „épület olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetési egységek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek stb.) számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár”. A lakások távfűtésről történő leválása és egyedi gázfűtésre (cirkogejzírre) történő átállítása az építmény homlokzatát is érintő gépészeti átalakítás, lakáskorszerűsítés, tehát a fűtésmódváltoztatás építtetőjének az építésügyi hatósághoz építési engedély iránti kérelmet kellett volna benyújtania a szükséges tervdokumentáció és szakhatósági hozzájárulások mellékelésével. Az R. 23. §-ának rendelkezése az első fokú építésügyi hatóságot kötelezi az építési munkák végzésének ellenőrzésére. Ebbe a hatósági tevékenységébe beletartozik az építési engedély alapján vagy attól eltérően végzett munkák és az építési engedély nélkül végzett munkák ellenőrzése és a szükséges intézkedések, kötelezések megtétele is.
Az OÉSZ 116. § (3) bekezdése kimondja, hogy a homlokzati égéstermékkivezetés csak akkor engedélyezhető, ha a fűtendő helyiséghez műszakilag megfelelő egyedi kémény nem tartozik és a meglévő kémény gázüzemű tüzelőberendezés égéstermékének elvezetése céljára történő átalakítása műszaki okból akadályozott, illetőleg új gázkémény építésére, szerelésére műszaki, városképi, műemléki vagy egyéb okból nincs lehetőség és „a kivezetés – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetei által igazoltan – közegészségügyi érdeket nem sért”. Az ÁNTSZ az építésügyi hatósági eljárásban az 1991. évi XI. törvény 12. § a) pontja alapján szakhatóságként jár el, függetlenül attól, hogy az építési engedélyezési eljárásban az OÉSZ 116. § (3) bekezdésében meghatározott igazolását az Áe. 49. § (2) bekezdése szerint határozatnak kell tekinteni.
Mindezeket figyelembe véve – az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított hatáskörében eljárva – az Alkotmánybíróság Sátoraljaújhely Város jegyzőjét, mint az I. fokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlóját jelölte ki az ügyben eljáró közigazgatási szervként.
Budapest, 1999. április 20.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás