993/B/1998. AB határozat
993/B/1998. AB határozat*
2002.12.27.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 276. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság B.törv. I. 1294/1977/4. számú határozatának megsemmisítésére irányuló kérelmet visszautasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó beadványaiban jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kérelemként, majd alkotmányjogi panaszként sérelmezte a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 276. § (2) bekezdés a) pontját, tartalmilag annak második fordulatát. Indítványainak célja a Legfelsőbb Bíróság 1977. október 31-én kelt, B.törv. I. 1294/1977/4. számú határozatának semmissé nyilváníttatása. Álláspontja szerint ugyanis a határozat a helyi ügyészség által szolgáltatott hamis vagy meghamisított bizonyítékokon alapult, amelyek a hatóság mulasztása vagy bűncselekménye folytán utóbb eltűntek.
Az indítványozó a Be. 276. § (2) bekezdés a) pontját azért tartja alkotmányellenesnek, mert „figyelmen kívül hagyja azt az esetet, amikor a bizonyítottság hiányát az igazságszolgáltatási szerv/ek) súlyos mulasztása, vagy súlyos bűncselekménye idézi elő”. Értelmezése szerint ugyanis az a szabály, hogy a hamis vagy hamisított bizonyítékon alapuló határozat ellen perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, feltételezi, hogy a „bizonyítottság hiánya kizárólag a terhelt részéről elkövetettek kapcsán állhat elő”. Ez pedig ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének azon tételével, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő.
2. Az indítvány elbírálásakor az Alkotmánybíróság által figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következők:
Az Alkotmány: „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
A Be.:
„276. § (1) A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
[…]
c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
d) az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
[…]
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, és
b) e bűncselekmény a bíróság határozatát befolyásolta.”
3. Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmánybíróság a beadványokat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványként bírálta el. Az indítványozó kérelmét ugyanis csak az alkotmánybírósági eljárás menetében módosította alkotmányjogi panaszra, amelynek előterjesztésére az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében meghatározott határidő már az indítvány benyújtásakor is letelt.
Az Alkotmánybíróság megállapította: nincs az alkotmányosság szempontjából értékelhető összefüggés az Alkotmány 57. § (1) bekezdése és az indítványban támadott rendelkezés, továbbá a Be. 276. § (2) bekezdés a) pontjához szorosan hozzátartozó rendelkezések között, ezért az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Alkotmány 57. § (1) bekezdése a törvény előtti egyenlőséget a jogérvényesítés szempontjából deklarálja. Az Alkotmány azon tétele, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő, a személyek általános egyenlősége elvének alkalmazása a bírósági eljárásra; eljárásjogi garancia arra, hogy jogainak érvényesítése tekintetében a bíróság előtt mindenki egyenlő eséllyel rendelkezzék (191/B/1996. AB határozat, ABH 1997. 629., 631.; 425/B/1997. AB határozat, ABH 2000. 691., 694.).
A Be. 276. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt szabály – a hozzá szorosan kapcsolódó eljárási rendelkezésekkel együtt – a jogerős bírósági határozat perújítás útján történő felülvizsgálata megengedhetőségének feltételeit határozza meg. A Be. 276. § (2) bekezdés a) pontjának második fordulatából egyáltalán nem vonható le olyan következtetés, hogy a rendkívüli jogorvoslattal megtámadható jogerős bírósági határozat alapjául szolgáló eljárásban (alapügy) a hatóság (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) tagja részéről hamis vagy hamisított bizonyíték felhasználásával, bizonyítékok eltüntetésével elkövetett bűncselekmény nem lehet a perújítás alapja, hanem csak a terhelt oldalán merülhet fel ilyen körülmény.
A Be. 276. § (1) bekezdés c) pontja alapján minden olyan hamis vagy hamisított bizonyíték alapot adhat a jogerős bírósági határozat elleni perújításra, amelyet az alapügyben bizonyítási eszközként felhasználtak akár a vádlott hátrányára, akár a vádlott érdekében. Ez azonban önmagában még nem alapozza meg a perújítást. A bírósági határozat jogerejének feloldásához a Be. azt is megkívánja, hogy a hamis (hamisított) bizonyíték felhasználása az elkövetéskor hatályos büntető törvény (jelenleg: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény – a továbbiakban: Btk.) szerint bűncselekményt valósítson meg, és e bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet állapítsa meg. A jogerős bírósági ítélettel azonosan kell elbírálni azt az esetet is, amikor az ítélet hozatalát nem a bizonyítottság hiánya, hanem más ok zárta ki [például a hamis tanúzás (Btk. 238. §) az elkövető személy büntethetőségének kizártsága (Btk. 22. §) vagy megszűnése (Btk. 32. §)].
A Be. 276. § (1) bekezdés d) pontja a perújítás okaként határozza meg azt is, ha az alapügyben a hatóság (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) valamely tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte. E perújítási oknál is az a rendkívüli jogorvoslat egyik feltétele, hogy a hatóság tagjának magatartása az alapügyhöz kapcsolódó hivatali bűncselekménynek minősüljön az akkor hatályos büntető törvény szabályai szerint, és ezt bíróság jogerős ítélete állapítsa meg, vagy az ilyen ítélet meghozatalát ne a bizonyítottság hiánya, hanem más ok [például a hatóság tagja büntethetőségének kizártsága (Btk. 22. §) vagy megszűnése (Btk. 32. §)] akadályozza.
4. Az Alkotmánybíróság nem jogosult egyedi ügyben hozott bírósági határozat alkotmányosságának vizsgálatára (Abtv. 1. §). Ezért a Legfelsőbb Bíróság határozatának megsemmisítésére irányuló indítványi részt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatának 29. § b) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2002. november 26.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás