1/1999. (I. 18.) IM–EüM együttes rendelet

1. §² A rendelet hatálya kiterjed:

2. § A bírói pályára alkalmasság – ideértve a bírósági titkári kinevezésre alkalmasságot is – megállapításához vizsgálni kell a bírói munka ellátásához szükséges egészségi, fizikai és pszichikai képességek meglétét.

3. §⁶ (1)⁷ A pályaalkalmassági vizsgálat (a továbbiakban: vizsgálat) magában foglalja a vizsgált személy általános orvosi vizsgálatát, beleértve a pszichiátriai vizsgálatot, továbbá a pszichológiai vizsgálatot, valamint az új Bjt. 5. számú mellékletében meghatározott kompetenciák (a továbbiakban: kompetenciák) vizsgálatát.

(2) A pszichológiai vizsgálat célja a vizsgált személy személyiségének, intelligencia- és karakterjellemzőinek megállapítása. A vizsgálatnak része a pszichológiai feltáró interjú és a pszichológiai tesztvizsgálat. Vizsgálni kell a pszichikai funkciókat, a személyiség dimenzióit és az érzékelést.

(3) A kompetenciavizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e a bírói feladatok ellátásához szükséges készségekkel, képességekkel és viselkedéselemekkel.

(4) Az elvégzendő vizsgálatokat a rendelet melléklete tartalmazza.

3/A. §⁸ (1) A kompetenciákat a valamennyi elvégzett vizsgálat és tesztvizsgálat alapján megállapított – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerinti – pontszámokkal kell értékelni.

(2) Az egyes kompetenciák 0–3 pontig értékelhetőek. A vizsgált személy az egyes kompetenciák tekintetében

(3) A kompetenciavizsgálat végeredményét az egyes kompetenciákra adott pontok összegzésével kell megállapítani; a kompetenciavizsgálaton maximálisan 60 pont érhető el.

3/B. §⁹ (1) A vizsgálat alapján a vizsgált személy részére alkalmas vagy nem alkalmas minősítés adható.

(2)¹⁰ Nem alkalmas, akiről a vizsgálatot végző bármelyik szakértő – az általa végzett részvizsgálat tekintetében – azt állapítja meg, hogy a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved, vagy személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan nem képes a bírói munka ellátására, vagy a vizsgált kompetenciák bármelyike tekintetében 0 pontot vagy összesen 30 alatti pontszámot ér el.

4. §¹¹ (1) A vizsgálatot – ideértve a felülvizsgálatot is – a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: Központ) Általános Igazságügyi Szakértői Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) állományába tartozó, vagy az Igazgatósága által megbízott, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 30. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződéssel foglalkoztatott, igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő általános igazságügyi orvos, pszichiáter, valamint pszichológus szakértők végzik (a továbbiakban: Vizsgáló Bizottság).

(2) A Vizsgáló Bizottság Igazgatóság állományába tartozó tagjait és elnökét, elnökhelyettesét, továbbá a felülvizsgálatot végző 13 tagú bizottság (a továbbiakban: Felülvizsgáló Bizottság) Igazgatóság állományába tartozó tagjait és elnökét, elnökhelyettesét az igazságügyért felelős miniszter az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével az Igazgatóság szervezeti egységeiként működő szakértői intézetek (a továbbiakban: szakértői intézet) szakértői közül 5 évre szóló időtartamra jelöli ki. A kijelölést az igazságügyért felelős miniszter a kijelölés lejártát követő három hónapon belül 5 évre meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett szakértő és az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyetért, és a szakértő továbbra is megfelel a kijelölés feltételeinek. Ebben az esetben a kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól 5 évre hosszabbodik meg.

(3) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási szerződéssel foglalkoztatott tagját az igazságügyért felelős miniszter az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével egy évre szóló időtartamra jelöli ki. A kijelölést az igazságügyért felelős miniszter a kijelölés lejártát követő három hónapon belül egy évre meghosszabbíthatja, ha azzal az érintett szakértő és az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyetért, és a szakértő továbbra is megfelel a kijelölés feltételeinek. Ebben az esetben a kijelölés a szakértő korábbi kijelölésének lejártát követő naptól egy évre hosszabbodik meg.

(4) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság megbízási szerződéssel foglalkoztatott tagja a Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság elnökévé, elnökhelyettesévé nem jelölhető ki.

(5) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

(6) Az eseti vizsgálatot végző 3 tagú bizottságot a Vizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki. A Vizsgáló Bizottság elnöke ezt a jogkörét indokolt esetben a szakértői intézet vezetőjére átruházhatja.

(7) A Felülvizsgáló Bizottság tagjai közül az esetenként eljáró 5 tagú bizottságot a Felülvizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki. A bizottságnak nem lehet tagja az a szakértő, aki a vizsgálat elvégzésében részt vett.

(8) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság székhelye Budapest. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Központ biztosítja.

5. § (1)¹² A vizsgált személy a Vizsgáló Bizottság, illetve a Felülvizsgáló Bizottság Elnökétől a kijelölt bizottság helyett más bizottság kijelölését kérheti.

(2) A vizsgálat során az igazságügyi szakértők – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az igazságügyi szakértőkre vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelesek eljárni.

(3)¹³ A bizottság a bírói pályára való alkalmasságot megállapító döntését egyhangúlag hozza.

(4)¹⁴ A vizsgálatról részletes értékelést tartalmazó szakmai véleményt (a továbbiakban: szakmai vélemény) kell készíteni. A szakmai véleménynek tartalmaznia kell az egyes részvizsgálatoknak az alkalmasságot érintő megállapításait, valamint a kompetenciákra vonatkozó értékelést, a kompetenciák tekintetében elért összesített pontszám megadásával. Ha a bizottság döntése szerint a vizsgált személy a bírói munka ellátására nem alkalmas, a szakmai véleményben köteles a döntését indokolni.

6. § (1)¹⁵ Ha a vizsgálat eredményeképpen a vizsgált személy nem alkalmas minősítést kapott, a szakmai vélemény kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül írásban kérheti a szakmai vélemény megállapításainak felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a vizsgálat anyagával együtt 3 munkanapon belül köteles megküldeni a Felülvizsgáló Bizottságnak.

(2) A Felülvizsgáló Bizottság az iratok alapján dönt. Kivételesen – a szükségeshez képest – vizsgálatokat is végezhet.

(3)¹⁶

7. §¹⁷ A vizsgálat elvégzését az 1. § a) pontja esetében a pályázó jelölt, az 1. § b) pontja esetében a kinevezésre jogosult, az 1. § c) pontja esetében pedig az alkalmatlansági eljárás kezdeményezője kérheti a Vizsgáló Bizottság elnökénél.

8. § (1)¹⁸ A vizsgált személynek előzetesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a vizsgálatoknak hajlandó alávetni magát, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében e rendelet alapján közreműködő szervek és személyek, továbbá a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. Az 1. § a) és b) pontjaiban megjelölteknek írásban kell nyilatkozniuk arról is, hogy vállalják a vizsgálat költségeinek megelőlegezését. Ennek hiányában a vizsgálat nem végezhető el; a Vizsgáló Bizottság erről a körülményről értesíti az 1. § a) és b) pontjaiban megjelölteket és a pályázattal érintett bíróság elnökét. A kapcsolódó jogkövetkezményeket az új Bjt., illetve az Iat. alapján kell megállapítani.

(2)¹⁹ Az 1. § a) pontjában megjelölt esetben a pályázó jelölt a vizsgálat kezdeményezése iránti kérelmében teszi meg az (1) bekezdésben megjelölt nyilatkozatokat, továbbá abban közölnie kell a természetes személyazonosító adatait, a levelezési címét, telefonszámát, valamint – ha azzal rendelkezik – elektronikus levélcímét. A kérelemben meg kell jelölni, hogy mely bíróságra kiírt pályázathoz szükséges a vizsgálat elvégzése.

(3)²⁰ A vizsgálatot lehetőleg 20 napon belül kell elvégezni, a vizsgálatot kezdeményező kérheti a vizsgálatnak ennél rövidebb időn belüli lefolytatását.

(4)²¹ A felülvizsgálatot lehetőleg 15 napon belül kell elvégezni.

9. § (1)²² A szakmai véleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell küldeni a vizsgált személynek. Ha a vizsgált személy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet, a szakmai véleményt haladéktalanul meg kell küldeni az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 1. § b) és c) pontjában meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosultnak. A Felülvizsgáló Bizottság döntését tartalmazó véleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 munkanapon belül kell megküldeni az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázó jelöltnek és a pályázattal érintett bíróság elnökének, az 1. § b) és c) pontjában meghatározott esetben pedig a kezdeményezésre jogosultnak.

(2) Ha a vizsgált személy bíró vagy a bírói állásra pályázót bírónak kinevezik, továbbá ha a vizsgált személy már bírósági titkár, vagy bírósági titkárnak kinevezik, illetve a bíróságon más munkakörben továbbfoglalkoztatják, az (1) bekezdésben megjelölt véleményt tartalmazó iratokat a személyi nyilvántartásban – a kinevezéshez szükséges iratok között – kell kezelni.

(3) Ha a bírói állásra pályázót nem nevezik ki bírónak, és titkárként sem foglalkoztatják tovább a bíróságon, a véleményt a pályázati anyagával együtt részére vissza kell küldeni.

10. §²³ (1) A vizsgálat költségét az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti díjjegyzékben kell megállapítani azzal, hogy az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató az R. szerinti munkadíj két és félszeresének a felszámítására jogosult valamennyi eljárt szakértő vonatkozásában.

(2)²⁴ Az 1. § a)–b) pontja esetében a pályázó, illetve a titkári kinevezést kérelmező a vizsgálat költségét – a 8. § (1) bekezdésében írt nyilatkozata alapján – a vizsgálatot megelőzően a Vizsgáló Bizottság elnökének a felhívására köteles befizetni a Központ bankszámlájára. A vizsgálat elvégzésére csak a befizetés igazolását követően kerülhet sor.

(3) A pályázó, illetve a titkári kinevezést kérelmező a vizsgálattal egy időben, a vizsgálati díj befizetésének igazolásával kapja meg az eljáró bizottságot kijelölő elnök vagy igazgató által – a díjjegyzék alapján – kiállított számlát.

(4)²⁵ A (2) bekezdésben megjelölt esetben – ha a kinevezésre sor kerül – az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a pályázat kiírója, az 1. § b) pontjában meghatározott esetben a vizsgálat kezdeményezője köteles a vizsgálat költségét visszatéríteni a vizsgált személynek.

(5) Az 1. § c) pontja esetében a vizsgálat költségét az állam viseli, és az alkalmatlansági eljárás kezdeményezésére jogosult fizeti meg a (2) bekezdésben szabályozott módon.

(6) A felülvizsgálati eljárásban az (1)–(5) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §²⁶

12. §²⁷ A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben írt pályaalkalmassági vizsgálatot e rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni.

13/A. §²⁸ (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM–EüM együttes rendelet módosításáról szóló 8/2011. (III. 4.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 176. § (1) bekezdése szerinti bírói álláshelyek betöltésénél kell alkalmazni kivéve, ha az érintett álláshelyre a Tv. 176. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a pályázat már kiírásra került.

(2) A Módr. hatálybalépését²⁹ követően kiírt bírói álláspályázatok esetén a vizsgálat kezdeményezésére jogosultnak közölnie kell a kérelmében a Vizsgáló Bizottsággal, hogy – a pályázati felhívás szerint – a pályázat elbírálására mely szabályok alapján kerül sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti álláshelyre pályázó jelölt a Módr. hatálybalépését³⁰ megelőzően készült pályaalkalmassági vizsgálata eredményét – az összefoglaló szakvélemény kiállításától számított 3 éven belül – felhasználhatja.

13/B. §³¹ (1) Az 1. § b) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módr. hatálybalépését³² követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

(2) A bírósági titkárrá történő kinevezését kérelmező a Módr. hatálybalépését³³ megelőzően kezdeményezett vizsgálat esetében e rendeletnek a Módr.-rel megállapított szabályai szerinti vizsgálatot kérhet, ha a vizsgálata még nem kezdődött meg.

(3) Az 1. § c) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését³⁴ követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

14. §³⁵ E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 4. § (2a) bekezdését a Módr1. hatálybalépését³⁶ megelőzően 3 hónapon belül lejárt kijelölésekre is alkalmazni kell.

15. §³⁷ (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2014. (XII. 23.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezései nem érintik a Módr2. hatálybalépését³⁸ megelőzően a vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás érvényességét és felhasználhatóságát.

(2) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését³⁹ követően kiírt bírói álláspályázatok betöltésénél kell alkalmazni.

(3) Az 1. § b) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését⁴⁰ követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.

(4) Az 1. § c) pontjában meghatározott esetben e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését⁴¹ követően kezdeményezett vizsgálatokra kell alkalmazni.