1/1999. (K. Ért. 1.) KöM utasítás
1/1999. (K. Ért. 1.) KöM utasítás
A Környezetvédelmi Minisztérium szervezetéről és működéséről* A minisztérium vezetőinek és munkatársainak jogállása
1. § (1) A miniszter – törvényben és kormányrendeletben megállapított feladat- és hatáskörében eljárva – ellátja a környezetvédelem és természetvédelem általános irányítását.
(2) A miniszter irányítja a politikai és a közigazgatási államtitkár, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.
(3) A miniszter a központi költségvetés Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) fejezetének felügyeletét ellátó szerv vezetője.
2. § (1) A miniszter személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta.
(2) A miniszter az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét, fizikai alkalmazottját (a továbbiakban együtt: ügyintéző) – a jelen utasításban (a továbbiakban: Utasítás), illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.
3. § (1) A minisztérium a miniszter munkaszervezete, egyben a környezetvédelem és természetvédelem központi közigazgatási irányító szerve.
(2) A minisztert jogszabályban vagy az Utasítás meghatározott körben, illetve megbízás alapján a politikai és a közigazgatási államtitkár helyettesíti.
A politikai államtitkár jogállása
4. § (1) A politikai államtitkár
a) elősegíti a miniszter és az Országgyűlés munkáját;
b) koordinálja a minisztériumnak az Országgyűléssel, annak bizottságaival és az országgyűlési képviselőkkel összefüggő munkáját;
c) közreműködik a pártokkal, érdekképviseleti szervekkel való politikai kapcsolattartásban, a koalíciós egyeztetések lefolytatásában;
d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(2) A politikai államtitkár a miniszter távollétében vagy akadályoztatása esetén – jogszabályban, határozatban megjelölt kivételekkel – a miniszter jogkörében jár el.
(3) A politikai államtitkárt akadályoztatása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt állami vezető helyettesíti.
A közigazgatási államtitkár jogállása
5. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása mellett – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.
(2) A közigazgatási államtitkár megbízás alapján helyettesíti a minisztert. Az Országgyűlés plenáris ülésein, illetőleg a Kormány és a Kormány kabinetjeinek ülésein való részvételre külön szabályok az irányadók.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) felelős a jogszabályokban, az Országgyűlési és a Kormány határozatokban foglalt feladatok, továbbá a miniszter döntéseinek végrehajtásáért;
b) irányítja, összehangolja és ellenőrzi a közvetlen felügyelete alatt működő, továbbá a helyettes államtitkárok útján a minisztérium szervezeti egységeinek munkáját;
c) jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a KöM fejezet, ezen belül a miniszter hatáskörébe utalt környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésének tervezetét, beszámolóját, zárszámadását;
d) a költségvetés végrehajtását érintő ügyekben – átruházott hatáskörben – gyakorolja a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a minisztérium költségvetési cím vezetőjének jogait, illetőleg felelős a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KöM cím vezetője számára előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért;
e) dönt a minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról;
f) biztosítja a minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeit;
g) gondoskodik a minisztérium működéséhez szükséges költségvetési, személyügyi, műszaki ellátási feltételek folyamatos biztosításáról;
h) gondoskodik a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei kidolgozásáról, jogszabályban meghatározott társadalmi-érdekképviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetésükről, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről;
i) kiadja a minisztérium működésére vonatkozó, miniszteri utasításba nem foglalt intézkedéseket, szabályzatokat, jóváhagyja a főosztályok, önálló osztályok ügyrendjét;
j) felügyeli a függetlenített belső ellenőrzés, illetőleg a fejezeti költségvetési felügyeleti ellenőrzés munkáját;
k) ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben meghatározott irányítási feladatokat.
(4) A közigazgatási államtitkár a (3) bekezdés e), g) és j) pontjaiban említett feladat- és hatáskörét a miniszterrel történő előzetes egyeztetés alapján gyakorolja.
(5) A közigazgatási államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár által esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(6) A nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának monitoring rendjéről szóló 1009/1998. (I. 31.) Korm. határozat előírásaival összhangban ellátja a Fejezeti Monitoring Bizottság (FMB) elnöki teendőit, és e minőségében irányítja a FMB Titkárságát.
A helyettes államtitkár jogállása
6. § (1) A helyettes államtitkár
a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az Utasítás vagy más miniszteri utasítás, továbbá a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetenként megbízza;
c) feladatkörén belül gondoskodik a minisztérium háttérintézményeinek és -szervezeteinek, illetve területi szerveinek feladatkörén belüli szakmai irányításáról. A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár a környezetvédelmi felügyelőségek, a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a nemzeti park igazgatóságok vezetői felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, a kinevezés és felmentés kivételével.
(2) A helyettes államtitkár helyettesítésére a közigazgatási államtitkár döntése az irányadó.
A miniszteri biztos jogállása
7. § (1) A miniszter meghatározott közigazgatási feladatok átmeneti ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladatkörét miniszteri utasítás szabályozza.
(2) A miniszteri biztos tevékenységéről a miniszternek közvetlenül – a közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatásával – rendszeresen beszámol.
(3) A miniszteri biztos jogállására – eltérő rendelkezés hiányában – a főosztályvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes,
az osztályvezető és az ügyintéző jogállása
8. § (1) A főosztályvezető
a) a jogszabályok, határozatok, az Utasítás keretei között, a munkáltatói jogkört gyakorló minisztériumi vezetők döntései szerint irányítja a főosztály tevékenységét;
b) jogosult és köteles intézkedni az ügyrend szerint a főosztály ügykörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, miniszteri biztos hatáskörébe;
c) felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért;
d) a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni a felügyeletet gyakorló vezetőnél.
(2) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén kinevezett helyettese, ennek hiányában az általa kijelölt osztályvezető vagy másik ügyintéző helyettesíti.
(3) Az önálló osztály vezetőjének jogállására – a kinevezéstől függően – az osztályvezetőre vagy a főosztályvezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy helyettesítésére az ügyrendben meghatározott személy jogosult.
9. § A főosztályvezető-helyettes
a) teljes jogkörben helyettesíti a főosztályvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén;
b) az ügyrendben meghatározott ügykörben, a főosztályvezető általános felelősségének fenntartásával önállóan eljár;
c) erre szóló megbízás esetén irányítja a közvetlen vezetése alatt álló osztály munkáját.
10. § (1) Az osztályvezető
a) az ügyrendben meghatározottak szerint, illetőleg a főosztályvezető vagy annak felettes vezetője utasítása szerint irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját;
b) felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
c) az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felügyeletét ellátó főosztályvezetőnél.
(2) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes, az ügyrendben megnevezett másik osztályvezető vagy – meghatározott ügyek tekintetében – a kijelölt ügyintéző helyettesítheti.
11. § (1) Az ügyintéző
a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;
b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél.
(2) Az ügyintézőt akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott, vagy az osztályvezető által esetenként megbízott másik ügyintéző helyettesíti.
A minisztérium szervezeti tagozódása
12. § (1) A minisztérium szervezete a miniszter, valamint a politikai, közigazgatási és helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: államtitkárok) munkáját közvetlenül segítő szervezetekre, illetőleg a közigazgatási államtitkár által közvetlenül felügyelt főosztályokra, főosztályi jogállású szervezetekre, önálló osztályokra (a továbbiakban: önálló szervezeti egységek), valamint a munka szervezését és az együttműködést szolgáló szervezetekre tagozódik.
(2) A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár munkáját közvetlenül segítő szervezetek:
a) Miniszteri Titkárság,
b) Kabinetiroda,
c) Politikai Államtitkári Titkárság,
d) Közigazgatási Államtitkári Titkárság,
(3) A minisztérium helyettes államtitkárai és a hozzájuk tartozó önálló szervezeti egységek:
a) Környezetvédelmi Hivatal
– Helyettes Államtitkári Titkárság,
– Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya,
– Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály,
– Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály,
– Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály.
b) Természetvédelmi Hivatal
– Helyettes Államtitkári Titkárság,
– Természetmegőrzési Főosztály,
– Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály,
– Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága,
– Bányajáradék Programiroda,
– Védett Természeti Területek Védettségi Szintjének Helyreállítása Iroda.
c) Közigazgatási helyettes államtitkár
– Helyettes Államtitkári Titkárság,
– Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály,
– Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály,
– Parlamenti Titkárság,
– Ügykezelési Önálló Osztály.
d) Közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár
– Helyettes Államtitkári Titkárság,
– Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Koordinációs Főosztály,
– Közgazdasági és Költségvetési Főosztály,
– Kutatási és Tudományszervezési Önálló Osztály,
– Környezeti Informatikai és Szervezési Főosztály.
(4) A minisztériumi hivatalokhoz, helyettes államtitkárokhoz nem tartozó főosztályok (önálló osztályok):
a) Ellenőrzési Önálló Osztály,
b) Pénzügyi és Számviteli Főosztály,
c) Személyügyi és Oktatási Főosztály,
d) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály,
e) Műszaki és Ellátási Önálló Osztály,
f) Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztály.
(5) A Környezetvédelmi Hivatalt és a Természetvédelmi Hivatalt helyettes államtitkár vezeti.
13. § (1) A helyettes államtitkár által vezetett belső szervezeti-irányítási egység egymáshoz közvetlenül kapcsolódó, az Utasításban meghatározott főosztályok (önálló osztályok) tevékenységét hangolja össze.
(2) A minisztériumi főosztály az ügyrendjében meghatározott feladatokat ellátó, főosztályvezető által vezetett belső önálló szervezeti egység.
(3) Az önálló osztály az ügyrendjében meghatározott feladatokat végző, osztályszervezetre nem tagozódó, főosztályvezető vagy osztályvezető által vezetett, a főosztályéval egyebekben azonos jogállású belső önálló szervezeti egység.
Az önálló szervezeti egység általános feladatai
14. § Az önálló szervezeti egység
a) döntésre előkészíti a feladatkörébe tartozó szakmai, költségvetési terveket, beszámolókat, jelentéseket;
b) figyelemmel kíséri és hasznosítja a tevékenységét érintő szakmai és tudományos eredményeket, a szakmai munkára vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi a szabályozás korszerűsítését;
c) közreműködik az ügyrendjében meghatározott feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kidolgozásában, a más állami szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések, jelentések, illetőleg a minisztérium belső szabályzatai tervezeteinek véleményezésében;
d) külön utasításban meghatározott feltételek szerint közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak fenntartásában, illetőleg ellátja a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat;
e) közreműködik a közvélemény tájékoztatását és a minisztérium szakmai, társadalmi kapcsolatainak fenntartását szolgáló tevékenység ellátásában;
f) közreműködik a minisztérium információs rendszerének működtetésében, illetőleg a statisztikai és egyéb adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátásában;
g) külön szabályzat szerint gazdálkodik a feladatainak ellátásához biztosított költségvetési előirányzatokkal, keretekkel, gondoskodik tervszerű, hatékony és takarékos felhasználásukról;
h) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve közreműködik azok előkészítésében;
i) az ügyrendjében meghatározottak szerint részt vesz a minisztérium nevelési-oktatási, képzési, tudatformálási, továbbá kutatási és műszaki fejlesztési feladatainak ellátásában;
j) jogszabályban, utasításban, belső szabályzatban meghatározott esetben közreműködik a hatósági feladatok elvégzésében;
k) együttműködik a minisztérium többi önálló szervezeti egységével.
A miniszter közvetlen felügyeletével működő önálló szervezeti egységek
15. § A miniszter közvetlen felügyeletével működő önálló szervezeti egységek:
a) Miniszteri Titkárság,
b) Kabinetiroda,
c) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya.
Miniszteri Titkárság
16. § A Miniszteri Titkárság ellátja a miniszter tevékenységével közvetlenül összefüggő operatív feladatokat.
Kabinetiroda
17. § (1) A Kabinetiroda
a) segíti a minisztert a tárcapolitika kialakításában, a stratégiai célok és koncepciók megfogalmazásában;
b) közreműködik a miniszteri döntések politikai előkészítésében, a miniszter testületi ülésekre történő felkészítésében;
c) részt vesz a miniszteri döntések végrehajtásának ellenőrzésében;
d) előkészíti és lebonyolítja a miniszter kapcsolattartását a pártok, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek vonatkozásában;
e) közreműködik a miniszter belföldi és külföldi kapcsolattartásával összefüggő politikai előkészítő feladatok ellátásában;
f) közreműködik a minisztérium általános és szakmapolitikai arculatának alakításában.
(2) Felügyeli és irányítja a Sajtó Önálló Osztály tevékenységét.
(3) A Kabinetiroda az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a miniszter és a politikai államtitkár közötti munkamegosztás szerint a politikai államtitkár tevékenységéhez kapcsolódóan is ellátja.
(4) A Kabinetiroda vezetőjére (továbbiakban: kabinetfőnök) egyebekben a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A kabinetfőnök a miniszter nevében és megbízásából halasztást nem tűrő esetben közvetlenül, egyébként szolgálati úton adatokat, tájékoztatást, vagy jelentést kérhet a minisztérium belső szervezeti egységeinek, továbbá a miniszter irányítása alá tartozó országos, vagy területi szervek vezetőitől, illetőleg a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés, vagy más tervezet kidolgozására hívhatja fel.
(6) A kabinetfőnök eljárása akkor sem csorbíthatja a közigazgatási államtitkár, vagy más vezető hatáskörét, ha a 17. § (5) bekezdés alapján a miniszter utasítását közvetlenül továbbítja valamely szervezeti egység vezetőjéhez, ilyenkor a kabinetfőnök az utasításról utólag – az adott helyzetben lehetséges legrövidebb időn belül – tájékoztatja az utasított személy hivatali felettesét.
Sajtó Önálló Osztály
18. § A Sajtó Önálló Osztály
a) külön utasításban meghatározottak szerint szervezi és irányítja a minisztérium és a miniszter által irányított szervek sajtómunkáját;
b) koordinálja a közvélemény tájékoztatásával, a minisztérium vezetőinek sajtószerepléseivel kapcsolatos feladatok ellátását;
c) a minisztérium szakmai "public relations" feladatainak koordinálásával közreműködik a minisztérium arculatának kialakítása érdekében végzendő elemző-kidolgozó munkában;
d) az érintett vezetői titkárságokkal együttműködve végzi a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár, illetőleg esetenkénti megbízás alapján a helyettes államtitkárok által kezdeményezett vagy részvételükkel szervezett belföldi rendezvények és programok technikai előkészítését és lebonyolítását;
e) ellátja a minisztérium által szervezett vagy a minisztérium részvételével zajló jelentősebb belföldi rendezvényekkel (kiállítások, konferenciák stb.) összefüggő szervezési feladatokat;
f) nyilvántartja és folyamatos tájékoztatást ad a minisztérium által szervezett, illetőleg a minisztérium támogatásával, a minisztériumi vezetők részvételével zajló programokról;
g) működteti a minisztérium Közönségszolgálati Irodáját;
h) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó könyvtárak felügyeletét.
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
19. § A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
a) elősegíti, szervezi és koordinálja, illetőleg ellátja a minisztérium kétoldalú kapcsolattartásából, a bilaterális szerződésekből adódó feladatokat;
b) hazai vagy külföldi megkeresésre, a minisztérium szakmapolitikájával összhangban, kezdeményezi a kétoldalú kapcsolatokat;
c) szervezi és összehangolja a minisztérium meglévő többoldalú nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel az ENSZ és szakosított szervei munkájában való részvétellel, a többoldalú nemzetközi szerződések, egyezmények, megállapodások kidolgozásával, a nemzetközi és regionális egyezményekhez való csatlakozás előkészítésével és az ezekből eredő feladatok végrehajtásával, illetve a nemzetközi szervezetekben való magyar képviselettel és részvétellel kapcsolatos nemzetközi együttműködési és környezetdiplomáciai összefüggésekre;
d) a minisztérium szakmapolitikával összhangban kezdeményezi, elősegíti és összehangolja a szubregionális, regionális és globális egyezményekkel, programokkal valamint szervezetekkel kapcsolatos új feladatok ellátását;
e) elősegíti és szükség esetén végzi a két- és többoldalú nemzetközi együttműködéssel összefüggő tárcaközi és a nem kormányzati szférával, valamint a külföldi partnerekkel folytatandó egyeztetéseket;
f) képviseli a Kormányt vagy a minisztériumot a többoldalú (szubregionális, regionális és globális) nemzetközi együttműködés olyan eseteiben, amelyekben a munkatársait a hazai vagy a külföldi szervek felkérik, jelölik vagy megválasztják;
g) a Külügyminisztérium útján folyamatosan gondoskodik a Kormány tájékoztatásáról a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról;
h) ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő tervezési, szervezési és protokoll, illetve tájékoztatási feladatokat;
i) a minisztérium nemzetközi együttműködésének alakulásáról, illetve a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez biztosított erőforrások felhasználásáról rendszeresen jelentést ad a minisztérium felső vezetésének;
j) elősegíti, kezdeményezi és összehangolja a minisztérium Európai Unióhoz történő csatlakozási felkészülési feladatainak ellátását és ezzel összefüggő kérdésekben álláspontjának kialakítását, koordinálja a környezetvédelem és természetvédelem szerveinek felkészülését az EU tagságra;
k) folyamatosan tájékoztatást ad a minisztérium érintett szervezeti egységeinek az EU csatlakozási tárgyalások menetéről, biztosítja az integrációs kérdésekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak tevékenységéhez szükséges információkat, összehangolja munkájukat;
l) koordinálja, illetőleg ellátja a minisztérium képviseletét integrációs kérdésekben a tárcaközi együttműködésben, valamint az EU intézményei és a tagállamok partnerszervei felé a tárgyalások előkészítése során és folyamatában;
m) koordinálja az OECD-hez való alkalmazkodási és integrációs politikák kidolgozásához kapcsolódó tárcatevékenységet;
n) koordinálja a NATO-csatlakozásból és tagságból adódó tárcafeladatokat.
Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága
20. § Az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezése szerint – ellátja a Tanács működtetésével összefüggő titkársági feladatokat.
A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN FELÜGYELETÉVEL MŰKÖDŐ
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG
21. § A Politikai Államtitkári Titkárság ellátja a politikai államtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat.
Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztály
22. § A Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztálya
a) koordinálja a Minisztérium kapcsolattartását és együttműködését a nem-kormányzati szervezetekkel;
b) elősegíti – a nem-kormányzati szervezeteknek nyújtott folyamatos tájékoztatással – a kormányzati környezetpolitika stratégiai céljainak széles körű megismertetését és érvényesítését;
c) szervezi a nem-kormányzati szervekkel való együttműködést a kormányzati környezeti koncepciók, tervek, programok kidolgozása során, kezdeményezi a társadalmi és gazdasági szervezetek bevonását a környezeti célok megvalósítását szolgáló programok kidolgozásába;
d) koordinálja a több társadalmi érdekcsoportot érintő érdekegyeztetési folyamatokat, kidolgozza az egyeztetések szervezeti kereteit;
e) irányítja a nem-kormányzati szervezetektől érkezett javaslatok, vélemények elemzését;
f) koordinálja a környezeti tudatformálással kapcsolatos minisztériumi tevékenységet, együttműködik a tudatformálási tevékenységet folytató intézményekkel (társadalmi szervezetek, közművelődési intézmények);
g) közreműködik a minisztérium EU csatlakozási tárgyalásokkal összefüggő, nem-kormányzati szervezetek felé irányuló tájékoztatási és kapcsolattartási feladataiban;
h) koordinálja a környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi vélemények megismerését célzó kutatásokat.
A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyeletével működő önálló szervezeti egységek
23. § A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyeletével működik
a) Közigazgatási Államtitkári Titkárság,
b) Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztály,
c) Ellenőrzési Önálló Osztály,
d) Pénzügyi és Számvitel Főosztály,
e) Személyügyi és Oktatási Főosztály,
f) Műszaki és Ellátási Önálló Osztály.
Közigazgatási Államtitkári Titkárság
24. § A Közigazgatási Államtitkári Titkárság
a) ellátja a közigazgatási államtitkár tevékenységével összefüggő operatív és döntéselőkészítő feladatokat;
b) összehangolja a minisztérium és területi szerveinek vagyonkezelési (vagyongazdálkodási), valamint közbeszerzési tevékenységét;
c) segíti a közigazgatási államtitkár ellenőrzési és koordinációs feladatainak ellátását;
d) összehangolja a minisztérium kiadvány-szerkesztési tevékenységét, gondoskodik a kiadványok egységes, a minisztérium feladataival harmonizáló megjelenítéséről;
e) ellátja a Fejezeti Monitoring Bizottságának titkársági feladatait.
Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztály
25. § A Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztálya
a) szervezi a minisztérium vezetőinek a kormányzati testületi ülésekre (Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, Kormányülés) történő rendszeres szakértői felkészítését, egyidejűleg végzi az ezzel járó technikai és egyéb nyilvántartási teendőket;
b) részt vesz az államigazgatási egyeztetés során a más minisztérium által megküldött előterjesztések (jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, szakmai beszámolók, jelentések) tervezetei véleményezésének szervezésében, e körben: kijelöli a véleményezőt, illetve a szakterületi koordinátort, összegyűjti és archiválja a megtett észrevételeket és biztosítja a tárcavélemény összeállításának technikai feltételeit;
c) ellátja az államtitkári értekezletek titkársági teendőit, gondoskodik az értekezletek emlékeztetőinek elkészítéséről és azok megismertetéséről, nyilvántartja az értekezletek határidős döntéseit;
d) a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által elrendelt, illetőleg a minisztérium számára jogszabályban vagy határozatban előírt feladatokat figyelemmel kíséri, és nyilvántartja a végrehajtásra rendelkezésre álló határidőket, egyidejűleg szervezi a határidős feladatok végrehajtását, összeállítja a teljesítés állásáról szóló beszámolókat és havi jelentéseket, továbbá a végrehajtás előrelátható késedelme esetén intézkedést kezdeményez.
Ellenőrzési Önálló Osztály
26. § Az Ellenőrzési Önálló Osztály
a) a jogszabályok és az erre vonatkozó belső szabályzat szerint ellátja a minisztérium tekintetében a függetlenített belső ellenőrzési feladatokat és a minisztérium irányítása alatt lévő szervek cél- és témavizsgálatait;
b) végzi a KöM fejezethez tartozó költségvetési szervek jogszabályban előírt fejezeti költségvetési ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
c) ellenőrzési feladatköréhez kapcsolódóan elősegíti a minisztérium központi irányító szervezeti egységeinek információs, elemző, értékelő tevékenységét;
d) az ellenőrzések tapasztalatait rendszeresen értékeli, éves beszámolót készít és ennek alapján javaslatokat tesz a közigazgatási államtitkár számára.
Pénzügyi és Számviteli Főosztály
27. § A Pénzügyi és Számviteli Főosztály ellátja a KöM költségvetési cím gazdasági szervezetének jogszabályban meghatározott feladatait, ezen belül
a) ellátja a jogszabályban és a külön szabályzatban meghatározott költségvetési tervezési, beszámolási, információszolgáltatási, előirányzatfelhasználási és -módosítási, számviteli, nyilvántartási, bérszámfejtési feladatokat;
b) teljesíti az adókkal, munkavállalói és munkaadói járulékokkal, egyéb költségvetési befizetésekkel, illetőleg a társadalombiztosítást megillető járulékokkal kapcsolatos külön jogszabályokban a kifizető számára előírt kötelezettségeket;
c) végzi a létszám- és bérgazdálkodással összefüggő feladatokat;
d) költségvetési szempontból közreműködik a beruházások és a beszerzések lebonyolításában;
e) jogszabályban meghatározott feltételek mellett ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásnak minősülő szerződéseket, megállapodásokat, gondoskodik a minisztérium kincstári számlái feletti rendelkezésről;
f) kidolgozza az önálló szervezeti egységek által felhasználható költségvetési kereteket, és a jóváhagyást követően figyelemmel kíséri azok felhasználását;
g) a költségvetési cím tekintetében a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok számára biztosítja a döntésekhez szükséges pénzügyi információkat.
Személyügyi és Oktatási Főosztály
28. § A Személyügyi és Oktatási Főosztály
a) végzi a minisztérium és külön jogszabály alapján a minisztérium irányítása alá tartozó más szervezetek ügyintézői, ügykezelői, fizikai alkalmazottai (a továbbiakban együtt: köztisztviselők), továbbá a miniszter és a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban együtt: állami vezetők) kinevezési jogkörébe tartozó személyek esetében a közszolgálati jogviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos személyügyi feladatokat, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezet;
b) közreműködik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt feladatok ellátásában, így különösen a nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításában;
c) gondoskodik a minisztérium által egyéb jogviszonyban állók alkalmazásáról, így többek között a munkaviszony, a megbízási szerződések, valamint a kirendelések előkészítéséről;
d) biztosítja a minisztériumban a polgári szolgálatosok foglalkoztatását;
e) kialakítja a minisztérium humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, végzi a köztisztviselők utánpótlásával, a vezetők kiválasztásával – pályáztatásával – kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási feladatokat, közreműködik a létszám- és bérgazdálkodási feladatok ellátásában;
f) külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik a miniszter által adományozható kitüntetések, egyéb elismerések rendszerének összehangolt működtetéséről és fejlesztéséről;
g) közreműködik az ügykezelői- és közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga szervezésében;
h) biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését, koordinálja a minisztérium egészségügyi, jóléti, szociális tevékenységét, működteti a Szociális Bizottságot;
i) koordinálja és megszervezi az EU csatlakozási feladatok során jelentkező idegen nyelvi és integrációs képzéssel kapcsolatos tevékenységet;
j) összehangolja a minisztérium általános környezetvédelmi és természetvédelmi oktató és nevelőmunkával kapcsolatos tevékenységét, részt vesz a közoktatási és közművelődési intézményrendszerben megvalósuló környezeti nevelés és szemléletformálás szakmai irányításában, koordinálásában és támogatásában;
k) együttműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi nevelést folytató intézményekkel és civil szervezetekkel, elősegíti a környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatának tevékenységét, a környezeti nevelést szolgáló pedagógiai intézmények és nevelői közösségek munkáját;
l) koordinálja az iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelési-oktatási feladatok megoldását segítő szakmai, pedagógiai és módszertani, valamint ismeretterjesztő minisztériumi kiadványok, illetve egyéb információhordozók előkészítését, elősegíti más kiadók ezirányú tevékenységét, közreműködik a közoktatási intézmények számára készülő tantervek és taneszközök szakmai előkészítésében;
m) ellátja és koordinálja a közoktatási intézményekben tanító pedagógusok környezeti képzésével és továbbképzésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, kapcsolatot tart a képzésben és továbbképzésben érdekelt államigazgatási és szakmai szervezetekkel, a képző és továbbképző intézményekkel;
n) szervezi és koordinálja a környezeti nevelő-oktató tevékenységhez kapcsolódó pályázatok lebonyolítását, közreműködik környezetvédelmi és természetvédelmi, diákpályázatok, országos tanulmányi versenyek előkészítésében, lebonyolításában;
o) figyelemmel kíséri a minisztérium szakterületeit érintő szakmai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák szervezését, szükség és igény szerint szakmai, módszertani segítséget nyújt azok lebonyolításához;
p) ellátja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó oktatás-irányítási feladatokat, előkészíti a közép- és felsőfokú szakirányú szakképesítésekkel kapcsolatos államigazgatási döntéseket, koordinálja a szakirányú oktatási, nevelési és képzési programok kidolgozói és szakmai fejlesztési feladatait;
q) együttműködik a szakirányú környezetvédelmi és természetvédelmi képzést folytató köz- és felsőoktatási intézményekkel, kezdeményezi a szakképzési struktúra fejlesztését, részt vesz új szakok, illetve képzési irányok beindításának előkészítésében, gondoskodik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert környezetvédelmi és természetvédelmi szakképesítések dokumentumainak (követelmények, tantervek, központi programok, tankönyvek) elkészítéséről;
r) ellátja a környezeti neveléssel, oktatással és szakképzéssel kapcsolatos PHARE- és egyéb nemzetközi programok lebonyolítását.
Műszaki és Ellátási Önálló Osztály
29. § A Műszaki és Ellátási Önálló Osztály
a) kidolgozza, elkészítteti és végrehajtatja a minisztérium beruházásaival kapcsolatos szakfeladatokat, intézkedik a tárgyi eszközök beszerzéséről;
b) ellátja a minisztérium épületeinek felújításával, karbantartásával és folyamatos üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;
c) gondoskodik a munkavégzéshez szükséges irodaszerek, irodabútorok és egyéb berendezési tárgyak, irodaautomatizálási eszközök, berendezések beszerzéséről, karbantartásáról és javításáról;
d) koordinálja az átviteltechnikai és kommunikációs eszközök használatát;
e) a jogszabályok és belső szabályzatok előírásai szerint felelős a munkavédelmi törvény és a tűzvédelmi szabályzat betartásának koordinálásáért, ellenőrzéséért;
f) intézkedik a minisztérium saját tulajdonú ingatlanjainak és bérleményeinek őrzéséről, gondoskodik azok biztonságáról;
g) ellátja a minisztérium gondnoki feladatait, ezen belül rendezvények tárgyi feltételeinek biztosítását, a takarítási feladatok és a felmerülő karbantartási munkák megszervezését;
h) ellátja a minisztérium gépkocsiparkjának üzemeltetésével, a gépkocsivezetők irányításával kapcsolatos feladatokat;
i) külön szabályzat szerint részt vesz a leltározási feladatok ellátásában.
A helyettes államtitkárok felügyeletével működő szervezeti egységek feladatai
30. § A környezetvédelmi helyettes államtitkár irányítja
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya,
c) Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály,
d) Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály,
e) Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály
tevékenységét.
Helyettes Államtitkári Titkárság
31. § A Helyettes Államtitkári Titkárság
a) ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntéselőkészítő és operatív feladatokat;
b) koordinálja a környezetvédelmi felügyelőségek szakmai tevékenységét;
c) koordinációs tevékenységet végez a hivatal főosztályait érintő ügyekben;
d) szervezi a hivatalt érintő parlamenti feladatok végrehajtását;
e) végzi a szigetközi térség kárainak mérséklésével és a monitoring rendszer koordinálásával összefüggő fejezeti kezelésű feladatokat;
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a helyettes államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
A Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya
32. § A Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya
a) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a feladatkörébe tartozó egyes környezeti elemek (levegőtisztaság, zaj és rezgés, felszíni víz, felszín alatti víz, föld) állapotát, az azokat veszélyeztető tényezőket, védelmük, illetve a káros hatások megelőzésének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait;
b) javaslatot tesz a statisztikai adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra és az adatértékelés szakmai szempontjaira;
c) feladatkörében irányítja és koordinálja a mérő-megfigyelő rendszerek létrehozását és fejlesztését, gondoskodik ezek működtetéséről, továbbá a más ágazatok által működtetett mérőrendszerekkel való együttműködésről;
d) gondoskodik az értékelt adatok kiadvány formájában történő nyilvánosságra hozataláról;
e) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a védelmi politika átfogó stratégiai céljait, elemzéseket készít a szükséges és lehetséges változásokról, javaslatot tesz és részt vesz a célok elérését biztosító programok kidolgozásában, az eszközök meghatározásában;
f) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a szabályozási koncepciót, valamint a jogszabályok szakmai tervezetének elkészítésével közreműködik a szakterületi jogszabályok előkészítésében és a gazdasági szabályozók kidolgozásában, figyelemmel kíséri a szakterületi jogszabályok érvényesülését és kezdeményezi azok korszerűsítését;
g) kidolgozza szakterületeit érintően az állapotértékelés, a terhelhetőség és a célállapot-meghatározások módszertanát, gondoskodik szabályozásuk korszerűsítéséről;
h) szakterületein kidolgozza a szennyezéscsökkentési programokat, koordinálja azokat, részt vesz azok megvalósításában, valamint ellenőrzi a megvalósítást;
i) szakterületeit érintően ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek szakmai tevékenységének, valamint a döntéselőkészítő szakintézmények döntésmegalapozó és értékelő tevékenységének szakmai irányítását;
j) irányítja a szakterületeit érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatokat, részt vesz a más tárcák hatáskörébe tartozó és a szakterületekkel összefüggő nemzetközi egyezmények, szerződések és együttműködések kidolgozásában és végrehajtásában;
k) ellátja az EU-hoz történő csatlakozásból, illetőleg az OECD-tagságból adódó, szakterületeire vonatkozó feladatokat;
l) szakterületeit érintően részt vesz a Környezetvédelmi Alap Célfeladat (továbbiakban: KAC) pályázati felhívásának kialakításában, a támogatási kérelmek elbírálásában, a termékdíjak komplex rendszerének kialakításában, a támogatások felhasználásának ellenőrzésében;
m) közreműködik a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásában, a szennyezett területek kármentesítési programjának irányításában, és az egyes környezeti elemek védelmét szolgáló egyéb, a minisztérium vagy más tárcák által irányított programok végrehajtásában;
n) kezdeményezi és szervezi a szakterületeit érintő kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet, gondoskodik az eredmények hasznosításáról;
o) közreműködik a PHARE, a Világbank és más nemzetközi források, valamint külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott, a környezeti elemek védelmét szolgáló projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében;
p) szakmai tekintetben segíti a helyi önkormányzatok és ezek szövetségeinek szakterületeit érintő tevékenységeit;
q) szakterületeire vonatkozóan részt vesz a nyilvánosság tájékoztatásában;
r) közreműködik szakterületeit érintően a környezetvédelmi mérőszervezetek egységes szakmai irányításában;
s) közreműködik az energiapolitika kialakításában a környezetvédelmi szempontok kidolgozásával;
t) közreműködik a gazdasági átalakulási folyamatok (pl. privatizáció, csődeljárás, felszámolás) során a környezetvédelmi szempontok érvényesítésében;
u) részt vesz a szakterületét érintő szabványosítási és műszaki szabályozási tevékenységek ellátásában.
Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály
33. § A Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály
a) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezetvédelmi célokat szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, a környezetkímélő, energia- és anyagtakarékos, valamint hulladékszegény technológiák bevezetését, gondoskodik az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre gyakorolt hatásának értékeléséről, összehangolja és irányítja a környezetvédelem ipari hátterével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
b) részt vesz a minőségvédelmi, minőségellenőrzési feladatok ellátásában, a módszertan kidolgozásában és az akkreditálással kapcsolatos szakterületi jogalkotói munkában, irányítja a termékek és technológiák környezetvédelmi minőségtanúsítási feladatainak ellátását;
c) irányítja a környezeti menedzsment rendszerek kialakításával kapcsolatos szabályozási és módszertani fejlesztési feladatok ellátását;
d) szervezi és irányítja a környezetszennyezés megelőzését biztosító technológiák, anyagok és termékek szabályozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat, ellátja az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tárcaszintű feladatokat;
e) gondoskodik a tiszta technológiák fejlesztéséről, a technológiák környezetvédelmi minősítéséről, továbbá a környezetbarát termékminősítésről;
f) irányítja a hulladékgazdálkodási szakmai tevékenységet, megállapítja a hulladékgazdálkodási politika céljait, összehangolja a célok elérését szolgáló programok kialakítását, részt vesz az eszközök megteremtésében;
g) részt vesz a hulladékgazdálkodási stratégiai és szabályozási koncepcióinak kialakításában, a jogszabályok előkészítésében és a gazdasági szabályozás és ösztönzés koncepcióinak kialakításában és megvalósításában;
h) irányítja a hulladékgazdálkodást érintő, nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésből eredő szakmai feladatok ellátását, részt vesz a területen más tárcák hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában;
i) összehangolja és ellátja az EU-csatlakozásból és az OECD-tagságból adódó szakterületi feladatokat;
j) meghatározza a szakterületi statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjait;
k) közreműködik a gazdasági átalakulási folyamatok (privatizáció, felszámolás, csődeljárás stb.) során a szakmai-környezetvédelmi szempontok érvényesítésében;
l) részt vesz a szakterületét érintő szabványosítási és egyéb műszaki szabályozási tevékenységek ellátásában;
m) ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek szakterületi tevékenységének szakmai irányítását, valamint a döntés-előkészítésbe bevont intézmények megalapozó és értékelő tevékenységének szakmai irányítását;
n) részt vesz a KAC pályázati felhívásainak kialakításában, a támogatási kérelmek elbírálásában, a támogatások felhasználásának szakmai ellenőrzésében;
o) közreműködik a környezetbiztonsággal összefüggő, a környezetre kockázatot jelentő vegyi anyagok és termékek szabályozásával, a veszélyes anyagok helyettesítésével, kiváltásával, illetve betiltásával összefüggő biztonsági rendszer létrehozásában, ellátja a veszélyes anyagok szállításával, tárolásával és kezelésével kapcsolatos tárcaszintű szabályozási feladatokat az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos, az EU-csatlakozásból, illetve az OECD-tagságból adódó tárcaszintű feladatokat.
Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály
34. § A Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály
a) irányítja az atomenergia békés célú felhasználásával, a nukleáris balesetelhárítással és a kémiai biztonsággal kapcsolatos tárca szintű tevékenységet, ellátja a radiológiai, biológiai és vegyi figyelő- jelző hálózattal kapcsolatos feladatokat, szervezi a környezetbiztonsági ügyeletet, szakmailag felügyeli a környezetbiztonsági információs rendszer működését;
b) irányítja és ellátja a környezetvédelmi tárca honvédelmi, védelmi igazgatási és polgári védelmi feladatait, szervezi és koordinálja a NATO-csatlakozásból, valamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervek környezetvédelmi kötelezettségéből eredő feladatokat;
c) gondoskodik a környezeti kárelhárítás szakmai szabályainak kialakításáról, a környezeti kárelhárító szervezetek létrehozásáról, részt vesz a határon túl terjedő ipari balesetekkel kapcsolatos feladatok ellátásában;
d) részt vesz a környezeti és ipari biztonságtechnikai módszerfejlesztéssel, a nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályozással összefüggő tevékenységben, ellátja a veszélyes anyagok szállításával, tárolásával és kezelésével kapcsolatos tárcaszintű szabályozási feladatokat;
e) szervezi és irányítja a környezetbiztonsággal összefüggő, a környezetre kockázatot jelentő vegyi anyagok és termékek szabályozásával, a veszélyes anyagok helyettesítésével, kiváltásával, illetve betiltásával összefüggő biztonsági rendszer létrehozását, ellátja az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos, az EU-csatlakozásból, illetve az OECD-tagságból adódó tárcaszintű feladatokat;
f) irányítja és szervezi a környezetegészségüggyel összefüggő tárcaszintű feladatok ellátását;
g) közreműködik a PHARE, a Világbank és más nemzetközi források, valamint külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott, a környezeti elemek védelmét szolgáló projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében.
Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály
35. § A Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály
a) irányítja és koordinálja a kormányzati környezetpolitikai koncepciók, tervek, programok kidolgozását, közreműködik a különböző nemzetközi szervezetekben való integrációval kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában;
b) irányítja és koordinálja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatokat, közreműködik a programmal kapcsolatos nemzetközi együttműködésekben;
c) a környezeti szempontok integrálása érdekében közreműködik a gazdaság és ágazatpolitikák, a környezetvédelemre vonatkozó tudománypolitika, valamint fejlesztési programok kidolgozásában, ágazatközi egyeztetésekben;
d) közreműködik a helyi és regionális környezetvédelmi programok kidolgozását és végrehajtását támogató kormányzati politika fejlesztésében – összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal;
e) irányítja a hazai és nemzetközi környezetpolitika összehangolását, különös tekintettel az OECD Környezetpolitikai Bizottságával való együttműködésből adódó kormányzati feladatokra;
f) közreműködik a fejlett országok integrációs szervezeteivel való kapcsolatok fejlesztésében, az integrációra vonatkozó minisztériumi stratégia kidolgozásában és elősegíti annak képviseletét;
g) elősegíti az ENSZ és szakosított szervezeteinek a fenntartható fejlődéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos programjaiból a "riói folyamat" keretében elfogadott nemzetközi egyezményekből adódó hazai feladatok kidolgozását, közreműködik az e programokkal kapcsolatos hazai célkitűzések nemzetközi képviseletében, és részt vesz e tevékenységek végrehajtásának koordinálásában és szervezésében;
h) a környezetpolitikai célok és ágazatpolitikák összehangolása érdekében ellátja a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Tárcaközi Állandó Bizottság (Fenntartható Fejlődés Bizottság) titkársági és koordinációs feladatait, és összehangolja a bizottság által meghatározott feladatok végrehajtását;
i) gondoskodik a környezeti hatásvizsgálatok és a környezeti teljesítményértékelések módszertanának és intézményi rendszerének továbbfejlesztéséről;
j) szakterületeit illetően részt vesz a KAC pályázati felhívásának és prioritásainak kialakításában – összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal.
Természetvédelmi Hivatal
36. § A természetvédelmi helyettes államtitkár irányítja:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Természetmegőrzési Főosztály,
c) Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály,
d) Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága,
e) Bányajáradék Programiroda,
f) Védett Természeti Területek Védettségi Szintjének Helyreállítása Iroda
tevékenységét.
A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár munkáját a Természetvédelmi Tudományos Tanács segíti. Működtetéséről külön jogszabály intézkedik.
Helyettes Államtitkári Titkárság
37. § A Helyettes Államtitkári Titkárság
a) végzi a helyettes államtitkár hivatalvezetői tevékenységével kapcsolatos döntéselőkészítő és operatív feladatokat;
b) koordinálja a KAC természetvédelmi döntéseinek előkészítésében való részvételt;
c) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok szakmai irányításának koordinálásában, gondoskodik az igazgatói értekezletek megszervezéséről;
d) közreműködik a természetvédelmet érintő PHARE-programok tervezésében, megvalósításában;
e) összehangolja és a helyettes államtitkár számára kiadmányozásra előkészíti a másodfokú hatósági döntések tervezeteit;
f) ellátja az EU-hoz történő csatlakozásból, illetőleg az OECD-tagságból adódó, szakterületeire vonatkozó feladatokat;
g) közreműködik a PHARE, a Világbank és más nemzetközi források, valamint külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott, a természeti értékek és területek védelmét szolgáló projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében.
Természetmegőrzési Főosztály
38. § A Természetmegőrzési Főosztály
a) összefogja, feladatkörében az európai jogharmonizáció szellemében kialakítja a természetmegőrzés hazai gyakorlati koncepcióját, távlati fejlesztési elképzeléseit és stratégiáját;
b) megállapítja és nyilvántartja az élővilágvédelmi, földtani, hidrológiai és hidrobiológiai szempontból védelemre méltó értékek körét, és kezdeményezi ezek törvényes védelem alá vonását;
c) gondoskodik a különleges és fokozott oltalmat igénylő és védelem alá vont élő és élettelen természeti értékek megőrzéséről, fenntartásáról, helyreállításáról, kezdeményezi, koordinálja és felügyeli a veszélyeztetett természeti értékek védelmét szolgáló programokat;
d) szabályozza, irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, károsodásuk megelőzését, elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését;
e) szakmailag irányítja és ellenőrzi a védett élővilág, a földtani és felszínalaktani értékek és barlangok bemutatásával, kezelésével kapcsolatos szakmai tevékenységet, meghatározza a szükséges szakmai szabályokat és követelményeket;
f) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartása érdekében gondoskodik a nemzeti biodiverzitás program megvalósításával kapcsolatos koordinációról, gondoskodik a biodiverzitás védelem szakmai alapokon nyugvó jogi és ökonómiai szabályozórendszerének megteremtéséről;
g) szakterületén gondoskodik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban rögzített természetvédelmi feladatok teljesítéséről, elősegíti, koordinálja és ellenőrzi azok megvalósulását;
h) az ásványvagyon-védelem körében ellátja az ásványvagyon-gazdálkodás természetvédelmi felügyeletét;
i) ellátja az élővilágvédelemmel kapcsolatos nemzetközi természetvédelmi egyezményekből adódó hatósági és egyéb feladatokat;
j) ellátja a Riói Egyezményből a Magyar Köztársaságra háruló szakmai feladatok koordinációját;
k) ellátja a szakterületeivel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben a magyar élővilágvédelmi, földtani és barlangtani természetvédelmi vonalon képviselettel és részvétellel összefüggő, a két- és többoldalú természetvédelmi egyezmények megvalósításából rá háruló feladatokat;
l) meghatározza a gazdasági tervezés során az élővilágvédelem, földtani és barlangtani természetvédelem szakmai követelményeit, szempontjait;
m) meghatározza az élővilágvédelem, a földtani és barlangtani természetvédelem fenntartási, fejlesztési, tervezési, kutatási, felújítási és beruházási költségeit, ezek elosztását, valamint szakmailag ellenőrzi azok felhasználását;
n) feladatkörében szakmailag koordinálja a természetvédelmi alaptervek, kezelési (fenntartási és fejlesztési) tervek készítését, gondozza a természetvédelmi központi tervtárat;
o) figyelemmel kíséri az élővilágvédelemmel, a földtannal és barlangtannal összefüggő jogszabályok érvényesülését, illetve kezdeményezi a szakterületeire vonatkozó EU-harmonizáció szerinti korszerűsítésüket, újak megalkotását;
p) közreműködik a természetvédelem országos regionális programjai és fejlesztési célkitűzései szakterületeire vonatkozó részeinek kialakításában;
q) megfogalmazza szakterületeinek információs igényét, irányítja és felügyeli a szakterületi információs alrendszert, az országos biomonitoring rendszert, az élővilágvédelmi monitoring rendszert, a barlangtani mérőhálózat rendszert, adatbázist és szakgyűjteményt;
r) szakterületén közreműködik a védett területeken folytatott természetgazdálkodás, illetve a természetvédelmi vagyonkezelés ellenőrzésében;
s) közreműködik az élővilágvédelmi, a földtani és barlangtani természetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos oktatás és továbbképzés szabályozórendszereinek kialakításában és felügyeli annak megvalósítását;
t) szakmai felügyeletet gyakorol az élővilágvédelmi, a földtani és barlangtani természetvédelmi ismeretterjesztés felett;
u) közreműködik a KAC támogatási irányelvek természeti értékmegőrzést érintő részének összeállításában, a támogatási feltételek és rendszer kialakításában, javaslatot tesz a támogatások odaítélésére, részt vesz a KAC bírálóbizottságok munkájában, képviseli a természetvédelem szakterületeit a tárcaközi bizottságok ülésein;
v) részt vesz a szakterületeit érintő tervdokumentációk, hatásvizsgálatok, állapotértékelések, terhelhetőségek meghatározásának módszertani kidolgozásában, értékelésében;
w) együttműködik a szakterületeit érintő tevékenységet folytató hazai intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, segíti azok tevékenységét;
x) ellátja az EU-hoz történő csatlakozásból, az OECD-tagságból eredő természetvédelmi feladatok koordinálását, a természetvédelem képviseletét. Szakterületeit illetően közreműködik a PHARE, a Világbank és más nemzetközi szervezetek, valamint külföldi kormányok által támogatott projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében.
Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály
39. § A Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály
a) feladatkörében (védetté nyilvánítás, birtokügyek, területkezelés, tájvédelem, erdészet, vadászat, mezőgazdaság, kertészet, természetvédelmi őrszolgálat stb.) kialakítja a természetvédelem koncepcióját, távlati fejlesztési elképzeléseit és stratégiáját, hosszú távú terveit, a feladatok végrehajtásának módszereit és eszközrendszerét;
b) szakterületét érintően képviseli a védett természeti területek és tájak, továbbá a természet általános védelmének szakmai érdekeit a politikai, a kormányzati és a társadalmi szféra valamennyi területén;
c) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott és feladatkörébe tartozó első, illetve másodfokú hatósági (szakhatósági) határozathozatal szakmai előkészítését;
d) ellátja a védelemre érdemes élőhelyek, területek, tájak védelem alá helyezésének szakmai előkészítését, összefogja a nemzeti parkok övezeti rendszerének kialakítását;
e) a védett mezőgazdasági területeket, erdőket, a vadállományt, a tájat és kerteket (parkokat, arborétumokat, botanikus kerteket) érintő veszélyeztető okok feltárására, a károsodás megelőzésére, elhárítására és a már bekövetkezett károsodás csökkentésére, megszüntetésére, illetve helyreállítására irányuló természetvédelmi tevékenységeket;
f) működteti a természet védelmével kapcsolatos egységes természetvédelmi információs rendszert, továbbá gondoskodik annak folyamatos fejlesztéséről és a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról;
g) vezeti a Védett Természeti Területek Törzskönyvét és a Védett Természeti Értékek Törzskönyvét;
h) ellátja a védett természeti területeken az aktuális birtokügyek, kisajátítások (védelmi szint helyreállítása) központi irányítását, összefogja az ingatlanok tulajdonviszonyaival kapcsolatos feladatok végzését, közreműködik a földtulajdonviszonyok alakításában, előkészíti a döntéseket;
i) közreműködik a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek természetkímélő, fenntartható mezőgazdálkodásának szakmai szabályozásában, szabályozó rendszerének kidolgozásában, felügyeletében, ellenőrzésében;
j) együttműködik valamennyi hazai erdőterületre kiterjedően az erdőgazdálkodás, benne az erdővagyon-védelem szakmai, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatainak ellátásában;
k) ellátja a védett természeti területek jellegzetességének tájképi és kultúrtörténeti értékeinek megőrzésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és bemutatásával, továbbá a hagyományos gazdálkodási módok fenntartásának szakterületi irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
l) koordinálja a természet és táj általános védelmének szakmai irányítási és ellenőrzési feladatait;
m) közreműködik a műszaki tervezés, a területrendezési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét meghatározó egyéb tervek készítése során a tájvédelmi követelmények érvényesítésében, továbbá a tervek és tevékenységek egyeztetési-jóváhagyási rendjének meghatározásában;
n) szakterületén ellátja a bánya-rehabilitációs programok tájvédelem-szempontú felügyeletét;
o) irányítja a természetvédelmi kezelési tervek készítését, jóváhagyásukat előkészíti, feladatkörében ellenőrzi a végrehajtásukat, a tervekből központi tervtárat működtet;
p) irányítja az egyedi tájértékek körének megállapítását, számbavételét, közreműködik a megőrzésükben;
q) meghatározza a természetvédelmi tervek formai és tartalmi követelményeit és gondoskodik a regionális, adott tájra, védett természeti területre és értékre vonatkozó természetvédelmi tervek készíttetéséről;
r) szakterületén ellátja a természetvédelmi vagyonkezelés szakmai felügyeletét;
s) végzi a vadászat és vadgazdálkodás irányításával és felügyeletével kapcsolatos, természetvédelemmel összefüggő feladatok ellátását, részt vesz a nem védett területek vadfenntartási, vadvédelmi és vadállomány-szabályozási tevékenységének szabályozásában;
t) végzi a védett természeti területeken folyó erdő-, vad-, mező-, kertgazdálkodás, valamint e területek kezelésének, fenntartásának, továbbá a táj védelmének természetvédelmi szakmai szabályozását, felügyeletét, illetve ellenőrzését, irányítja a védett erdők, védett vadászterületek és tájak megóvását, őrzését, meghatározza a védelemmel kapcsolatos feladatokat;
u) ellátja a nemzeti park igazgatóságok vadászati jogosultsága alatt álló vadászterületek központi irányítását és ellenőrzését;
v) irányítja a hazai erdőrezervátum-hálózat kialakítását, fenntartását;
w) feladatkörében irányítja, felügyeli és ellenőrzi a természetvédelem területi szervei szakmai tevékenységét;
x) ellátja a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatának központi szakmai irányítását, koordinálását, felügyeletét, szervezi a technikai ellátást;
y) ellátja az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatok (őrök) és a polgári természetőrök szakmai felügyeletét;
z) javaslatot tesz a természetvédelem működéséhez szükséges költségvetési és KAC előirányzatokra, gondoskodik a szakmai szempontból legindokoltabb, leghatékonyabb és legtakarékosabb felhasználásukról, részt vesz a különböző programok és projektek előkészítésében és megvalósításában;
aa) összefogja, illetve szakmai anyagok kidolgozásával közreműködik – a nemzetközi jogharmonizációra is figyelemmel – a feladatkörébe tartozó természetvédelmi, illetve más, a természetvédelmet érintő jogszabály-, előterjesztés, jelentés-tervezetek előkészítésében és véleményezésében;
bb) feladatkörében figyelemmel kíséri, elemzi a védett területek, tájak és értékek állapotát, a természetvédelmi jogszabályok és szakmai szabályok érvényesülését, kezdeményezi azok korszerűsítését;
cc) előkészíti és szakterületén belül meghatározza a természetvédelmi tudományos kutatások és műszaki fejlesztések fő irányait és elősegíti az eredmények gyakorlati hasznosítását;
dd) a szakterületét érintő nemzetközi feladatok meghatározásával, szakmai anyagok kidolgozásával és szakmai képviselet ellátásával részt vesz a nemzetközi együttműködésben a két-, illetve többoldalú szerződésekben, nemzetközi egyezményekben foglaltak megvalósításában;
ee) összefogja a természetvédelmet érintő szabványosítási és műszaki szabályozást;
ff) feladatkörében bekapcsolódik az országos és regionális természetvédelmet érintő programok és fejlesztések kidolgozásába, megvalósításába;
gg) közreműködik a természetvédelem oktatási, nevelési, továbbképzési, ismeretterjesztési követelményeinek kialakításában, ellátásában, a képesítési és továbbképzési rendszer szabályozásában;
hh) ellátja a védett természeti területek bemutatásának, idegenforgalmának összefogását és a védett területre irányuló turizmus szakmai felügyeletét;
ii) szakterületét illetően részt vesz a hatásvizsgálatok természeti állapotértékelési és felmérési feladatok meghatározásában, értékelésében;
jj) szakterületeit illetően közreműködik a PHARE, a Világbank és más nemzetközi szervezetek, valamint külföldi kormányok által támogatott projektek előkészítésében és értékelésében.
Bányajáradék Programiroda
40. § Meghatározza és rangsorolja a bányajáradékból finanszírozott tájrendezési feladatokat, szakmai tekintetben gondoskodik a végrehajtás előkészítéséről. Szakmailag ellenőrzi a tájrendezési feladatok teljesítését.
Védettségi Szint Helyreállítása Iroda
41. § Irányítja és összehangolja a védett és védelemre tervezett, nem állami tulajdonú területek megvásárlását, illetve kisajátítását.
Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága
42. § A Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága ellátja a Dunával kapcsolatos egyes környezetvédelmi feladatokról szóló 28/1991. (IV. 30.) OGY határozata alapján a számára kijelölt feladatokat. Gondoskodik a Duna-medence Természetvédelmi Egyezmény-tervezet elkészítéséről. Munkája során kapcsolatot tart és tárgyalásokat folytat a dunai államok kijelölt kormányzati képviselőivel, az érintett hazai és külföldi tudományos testületekkel, szervezetekkel. Közreműködik a természetvédelem egyéb nemzetközi szakmai kapcsolataiból eredő feladatok végrehajtásában.
Közigazgatási helyettes államtitkár által felügyelt szervezeti egységek
43. § (1) A közigazgatási helyettes államtitkár irányítja:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály,
c) Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály,
d) Parlamenti Titkárság,
e) Ügykezelési Önálló Osztály
tevékenységét.
(2) A közigazgatási helyettes államtitkár ellátja a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség törvényességi felügyeletét és hatósági munkájának irányítását, továbbá az államigazgatási eljárásokban az Áe. szabályai szerint felettes szervként jár el.
Helyettes Államtitkári Titkárság
44. § A Helyettes Államtitkári Titkárság
a) ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntéselőkészítő és operatív feladatokat;
b) szerkeszti – a Szerkesztő Bizottság útján – a minisztérium hivatalos lapját.
Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály
45. § A Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály
a) kidolgozza és kiadásra előkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó rendeletek és utasítások, valamint a jogalkotással összefüggő felsőbb szintű előterjesztések tervezeteit;
b) jogszabályszerkesztési és törvényességi szempontból felülvizsgálja a minisztériumban készített, továbbá a minisztériumi munkaértekezletekre benyújtott jelentések, előterjesztések tervezeteit;
c) gondoskodik a minisztériumban a szakterületi szervezeti egységek által előkészített, egyeztetett kormányelőterjesztéseknek a Kormányhoz történő benyújtásáról;
d) nyilvántartja a minisztérium feladatkörére vonatkozó, illetve az azt érintő jogszabályokat és az állami irányítás egyéb eszközeit, gondoskodik azok időközönkénti rendszeres közzétételéről, továbbá szerkesztésre és a minisztérium hivatalos lapjában való közzétételre előkészíti az állami irányítás egyéb eszközeit és a közleményeket;
e) ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogközelítési feladatokat, érvényesíti a minisztériumi jogalkotási munkában a jogszabályok EU-konformitásának követelményeit;
f) közreműködik a nemzetközi egyezmények és megállapodások jogi előkészítésében;
g) ellátja a minisztérium által előkészített jogszabályok alkalmazása során felmerülő jogértelmezési feladatokat.
Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály
46. § A Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály
a) összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumoktól érkezett előterjesztések és jogszabályok tervezetével összefüggésben a minisztérium szervezeti egységeinél kialakított álláspontokból, és azokat kiadmányozásra előkészíti;
b) ellátja, illetőleg gondoskodik a minisztérium jogi képviseletéről, továbbá a szerződések (ügyvédi, jogtanácsosi) ellenjegyzéséről;
c) döntésre előkészíti a helyettes államtitkár számára a minisztérium elsőfokú hatósági hatáskörébe tartozó ügyeket, továbbá azokat az ügyeket, amelyekben a minisztérium gyakorolja a másodfokú hatósági jogkört, illetőleg hatósági eljárásokban felügyeleti intézkedéseket kezdeményez;
d) megadja a jogalkotási munkához szükséges tájékoztatást a közigazgatási egyeztetések, valamint a hatósági munka során szerzett tapasztalatokról;
e) összeállítja a közigazgatás korszerűsítéséből a minisztériumra vonatkozó feladattervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
f) közreműködik a Közönségszolgálati Iroda munkájában a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézése körében.
Parlamenti Titkárság
47. § A Parlamenti Titkárság
a) az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseivel összefüggésben gondoskodik a minisztérium képviseletének megszervezéséről;
b) szervezi a miniszterhez intézett kérdésekre, azonnali kérdésekre és interpellációkra adandó válasz elkészítését, a válaszadó felkészítését;
c) a minisztérium feladatkörét érintően figyelemmel kíséri – és az ügyben érintett önálló szervezeti egységnek eljuttatja – az Országgyűlés és az illetékes országgyűlési bizottságok üléseinek napirendjén szereplő tárgyalási anyagokat, ügyeket;
d) részt vesz a minisztérium Országgyűlést érintő jogalkotási feladatainak ellátásában;
e) a minisztérium feladatkörét érintő, az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok és más hasonló dokumentumok esetében az Országgyűlés döntéséig (végszavazás) és a döntés kihirdetéséig ellátja a minisztériumra háruló összehangoló, egyeztető feladatokat;
f) szakmai és szervezési támogatást nyújt a miniszter, a politikai, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok parlamenti munkájához;
g) gondoskodik az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a minisztérium feladatkörét érintő megkeresések intézéséről, tájékoztatási igények kielégítéséről.
Ügykezelési Önálló Osztály
48. § Az Ügykezelési Önálló Osztály
a) gondoskodik a minisztériumba érkező ügyiratok érkeztetéséről, szétosztásáról;
b) működteti a minisztérium irattárát, valamint kezeli – külön jogszabályok szerint – az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő iratokat;
c) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve kialakítja és felügyeli az ügyiratok iktatási és nyilvántartási rendszerét;
d) ellátja a minisztérium ügyiratkezelési szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat.
A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár által felügyelt szervezeti egységek
49. § A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár irányítja:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Közgazdasági és Költségvetési Főosztály,
c) Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Koordinációs Főosztály,
d) Kutatási és Tudományszervezési Önálló Osztály,
e) Környezeti Informatikai és Szervezési Főosztály.
Helyettes Államtitkári Titkárság
50. § A Helyettes Államtitkári Titkárság
a) ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntés-előkészítő és operatív feladatokat;
b) koordinálja a KAC pályázati felhívás, az irányelvek és az ügymenet elkészítésére irányuló munkákat;
c) irányítja és felügyeli a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (a továbbiakban: KöFI) a KAC kezelésével összefüggő szakmai tevékenységét;
d) felelős a PHARE-programok és egyéb EU támogatáspolitikák és programok tárcaszintű koordinációjáért, összehangolja az ezekkel kapcsolatos kormányzati döntések tárcaszintű előkészítését.
Közgazdasági és Költségvetési Főosztály
51. § A Közgazdasági és Költségvetési Főosztály
a) elemzi a minisztérium különböző időtávú szakmai programjainak költségvetési, gazdasági kihatásait, javaslatot tesz a finanszírozásra, kezdeményezi ezek beépítését az államháztartás alrendszereibe, gondoskodik gazdasági értékelésükről, közgazdasági szempontú összehangoltságukról;
b) a minisztérium szakmai feladatainak megvalósítása érdekében javaslatokat tesz a központi költségvetés KöM fejezetéhez tartozó kiadási előirányzatokra, a szükségessé váló előirányzat-módosításokra;
c) a nemzetgazdaság szabályozórendszerének kidolgozása során (adók, vámok, illetékek, támogatások, kedvezmények, valamint az államháztartási, számviteli, ár- és versenyszabályozás) javaslatokat dolgoz ki a tárcaszempontok érvényesítésére;
d) javaslatot tesz a környezetvédelmi és természetvédelmi gazdasági szabályozó eszközökre, különös tekintettel a termékdíjakra, környezetterhelési díjakra, gazdátlan környezeti terhek kezelésére, valamint a környezetileg és gazdaságilag egyaránt hatékony támogatásokra, javaslatot tesz a szabályozó eszközök módosítására;
e) a környezeti elemek védelmével foglalkozó szakterületekkel együttműködve javaslatokat készít a tárcaszempontok, a fenntarthatóság érvényesítésére az egyes gazdasági szektorok, valamint a privatizáció és a csődeljárások szabályozásához;
f) gazdasági értékelést végez, és közreműködik a tárca számára fontos egyedi gazdasági ügyek – hitelfelvételek, tulajdoni ügyek, gazdálkodó szervezetek létrehozása, megszüntetése, átalakítása, a minőségtanúsítás – lebonyolításában;
g) részt vesz a KAC pályázatainak értékelésében, valamint a támogatható célokra, azok követelményrendszerére vonatkozó javaslat kialakításában;
h) szervezi, irányítja, elemzi és ellenőrzi a KöM fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési címek, intézmények számviteli rendjének kialakítását;
i) gondoskodik a KöM fejezet költségvetésének megtervezéséről, a költségvetési beszámoló és zárszámadás elkészítéséről, a fejezethez tartozó költségvetési címek és intézmények és az elkülönített állami alap tervezési és beszámolási munkájának irányításáról;
j) ellátja az előirányzatfelhasználási keretekkel kapcsolatos, továbbá a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv számára meghatározott egyéb irányítási, információszolgáltatási feladatokat, továbbá elvégzi a fejezeti irányításhoz tartozó valamennyi bankszámla kezelésével és pénzforgalmi könyvelésével kapcsolatos feladatokat;
k) a fejezeti gazdálkodási szabályzatban meghatározott módon ellenjegyzi a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalást;
l) koordinálja és irányítja a fejezet felhalmozási tevékenységét;
m) képviseli a minisztérium álláspontját a kormányzati munka tárcát érintő közgazdasági, pénzügyi, költségvetési témaköreiben, közreműködik a központi költségvetés és a PHARE-együttműködés összhangjának megteremtésében;
n) az EU-csatlakozási tárgyalások előkészítésének keretében részt vesz a tárca hatáskörébe tartozó stratégiai anyagok, elgondolások közgazdasági, makrogazdasági és költségvetési kérdéseket érintő részének kimunkálásában;
o) a gazdasági szabályozó eszközök bemutatásával, népszerűsítésével részt vesz a társadalom környezeti tudatának formálásában;
p) a társtárcákkal (Gazdasági Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal) együttműködve – a környezethasználat és környezetterhelés költségeinek fokozottabb érvényesítésére törekedve – részt vesz a nemzetgazdaság adó- és támogatási rendszerének reformjában;
q) közreműködik a nemzetközi szerződésekben vállalt feladatok, kötelezettségek gazdaságilag optimális teljesítésének elősegítésében, valamint Magyarország természeti erőforrásainak, környezeti-gazdasági teljesítményének értékelésében.
A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Koordinációs Főosztály
52. § A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Koordinációs Főosztály az Alap Kezelő Szervezettel, az érintett szakmai szervezeti egységekkel és a minisztérium területi szerveivel együttműködve
a) irányítja a KAC szakmai működését, gondoskodik annak rendszeres értékeléséről, továbbfejlesztéséről, a pénzeszközök hatékony felhasználásáról;
b) kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti a KAC pályázati felhívását, irányelveket és a támogatások odaítélésének rendjére vonatkozó szabályozások tervezeteit;
c) javaslatot tesz a KAC terhére finanszírozható projektekre, illetőleg részt vesz azok kidolgozásában;
d) ellátja a KAC Pályázati Értékelő Bizottsága titkársági feladatait, előkészíti a KAC pályázati döntéseket, kialakítja a beérkező pályázatok értékelésének rendjét, a pályázatokról szóló miniszteri döntések alapján aláírásra előterjeszti a támogatásban részesített pályázókkal kötendő, a Kezelő Szervezet által előkészített szerződéseket;
e) ellátja a bányavállalkozóra át nem hárítható, elmaradt tájrendezési feladatok finanszírozására fordítandó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítő, szervezési feladatokat.
Kutatási és Tudományszervezési Önálló Osztály
53. § A Kutatási és Tudományszervezési Önálló Osztály
a) érvényesíti a minisztérium szakmai szempontjait és képviseli a tárcát a hazai és nemzetközi tudománypolitikában és műszaki fejlesztési politikában;
b) koordinálja az érintett szakterületekkel egyetértésben a KAC-forrásokból finanszírozott környezettudományi pályázati rendszert;
c) koordinálja a minisztérium szakterületein jelentkező szabványosítási, minőségügyi feladatokat;
d) közreműködik a minisztérium szakmai-politikai szempontjainak érvényesítésében a környezetvédelemre vonatkozó hazai tudománypolitikában és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésekben.
Környezeti Informatikai és Szervezési Főosztály
54. § A Környezeti Informatikai és Szervezési Főosztály
a) szervezési szempontból elemzi (modellezi) a minisztériumi munkafolyamatokat, javaslatokat tesz a munkafolyamatok, a minisztérium szervezetének és a működésének korszerűsítésére;
b) gondoskodik a KöM saját számítógépes rendszerének működtetéséről, a szükséges karbantartásról, felújításról, továbbá elvégzi az informatikára fordítható belső és külső erőforrások megtervezését és elosztását, ügykörében részt vesz az egyes programirányító szakmai bizottságok munkájában;
c) koordinálja a környezet állapotának, védelmének, tervszerű fejlesztésének, a káros hatások megelőzésének, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnak a komplex elemzéséhez, értékeléséhez szükséges adatgyűjtést és feldolgozást, a környezetpolitikai stratégia kialakítása érdekében a környezetállapot mérésének, megfigyelésének adatai alapján elemzéseket végez, és azok eredményét nyilvánosságra hozza;
d) összehangolja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését és működtetését, irányítja az integrált Környezeti Információs Rendszer létrehozását;
e) irányítja a meglévő szakterületi információs rendszerek állapotának és működésének elemzését, ennek alapján (az adatgyűjtés, szabványosítás stb. területén) a harmonizáció feltételeinek, valamint az integrált Környezeti Információs Rendszerhez való kapcsolódásuknak a kidolgozását (környezeti monitoring), annak bázisán a KAC kezelését is segítő adatfeldolgozást;
f) kezdeményezi és irányítja a környezeti meta-adatbázis kialakítását, az integrált Környezeti Információs Rendszer megvalósítását, működtetését;
g) a szakterületekkel együttműködve irányítja a Magyarország környezeti alapállapotának felvételét célzó program kidolgozását, megvalósítását és koordinálja a nemzetközi szervezetek számára történő adatszolgáltatást;
h) irányítja a szakmai elemző munkát az OECD környezetpoltitikai teljesítményértékeléséhez, koordinálja az ehhez szükséges szakmai tevékenységet, közreműködik a feladathoz kapcsolódó nemzetközi tevékenység ellátásában;
i) irányítja és összehangolja a Magyarország környezeti alapállapotának felvételét célzó program kidolgozását és megvalósítását és a nemzetközi szervezetek (OECD, EEA stb.) felé történő adatszolgáltatást;
j) gondozza a minisztérium Internetes anyagait;
k) irányítja és felügyeli a magyarországi GRID-központ kialakítását és működését;
l) informatikai útmutatást és szakmai segítséget nyújt a minisztérium külső intézményei, területi szervei részére.
A MINISZTÉRIUMI KOORDINÁCIÓS ÉRTEKEZLETEK
55. § (1) A miniszteri értekezlet a miniszter részére döntéselőkészítést végző, konzultatív tanácskozás.
(2) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti. Résztvevői: a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Kabinetiroda vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.
(3) A miniszteri értekezlet ülését a miniszter szükség szerint hívja össze.
(4) A miniszteri értekezlet előkészítése a Kabinetiroda vezetőjének feladata. Az értekezleten született döntések végrehajtását a Kabinetiroda vezetője és a közigazgatási államtitkár koordinálja.
(5) A közigazgatási államtitkár a miniszteri értekezlet döntéseiről az államtitkári vezetői értekezleteken szükség szerint tájékoztatást ad.
Vezetői értekezlet
56. § (1) A vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár részére döntéselőkészítést végző tanácskozás. Az értekezletre hetenként egy alkalommal, a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban kerül sor.
(2) A vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti. Résztvevői: a helyettes államtitkárok, a Kabinetiroda vezetője, a Sajtó Önálló Osztály vezetője, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetője, a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója, a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet főigazgatója, az Ellenőrzési Önálló Osztály vezetője, a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály vezetője, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője, a Személyügyi és Oktatási Főosztály vezetője, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője, a Miniszteri Titkárság vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár által esetenként meghívottak.
(3) Az értekezlet résztvevői távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt a közigazgatási államtitkár titkárságán előzetesen bejelenteni, és helyettesítésükről gondoskodni. Az értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.
(4) A vezetői értekezlet napirendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(5) A vezetői értekezlet előterjesztéseit a benyújtást megelőzően egyeztetni kell az ügykör szerint érintett önálló szervezeti egységekkel.
(6) Jogszabály alkotására irányuló előterjesztés benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a törvényekben előírt vizsgálati elemzés elvégzésének eredményét rögzítő tanulmányt, vagy annak összefoglalóját. Ettől való eltérést a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.
(7) A vezetői értekezlet állásfoglalását a közigazgatási államtitkár mondja ki, ezeket és az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(8) A vezetői értekezlet emlékeztetőjét a jóváhagyást követően össze kell állítani és a megismerés lehetőségét biztosítani kell.
(9) A vezetői értekezlettel összefüggő szervezési feladatokat a Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztálya végzi.
(10) A vezetői értekezleten született döntésekről a résztvevők munkaértekezleten vagy körlevél formájában tájékoztatják az érintett szervezeti egységek vezetőit és ügyintézőit.
SZAKMAI KOORDINÁCIÓS ÉRTEKEZLETEK
57. § A Szociális Bizottság a minisztérium köztisztviselőit érintő szociális és jóléti kérdések tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, javaslattevő, döntéselőkészítő szerve. Működését a KTM köztisztviselőinek juttatási rendszeréről szóló 1/1997. sz. államtitkári utasítás 2. §-a szabályozza.
Fejezeti Monitoring Bizottság
58. § (1) A Monitoring Bizottság a Kormány 1009/1998. (I. 30.) határozatának felhatalmazása alapján figyelemmel kíséri a nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának szabályszerűségét és célszerűségét, szükség szerint ellátja a Központi Monitoring Bizottságot a programokkal kapcsolatos információkkal.
(2) A Monitoring Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3) A Monitoring Bizottság munkáját titkárság segíti, amelynek szakmai irányítója a Monitoring Bizottság elnöke.
59. § A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár az 55–58. §-okban meghatározottakon kívül szükség szerint más – rendszeres vagy eseti – koordinációs tanácskozásokat hívhat össze.
AZ ÜGYINTÉZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
60. § (1) Az ügy elintézéséért a miniszter, a politikai vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt, ennek hiányában az Utasítás szerint illetékes önálló szervezeti egység vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt.
(2) Az ügy elintézésében az ügyrend és a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik.
(3) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, vagy az ügykör szerint illetékes vezető kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt.
(4) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett minisztériumi szervezeti egységek érintett ügyintézőivel (vezetőivel). Eltérő vélemények esetén meg kell kísérelni a vélemények egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell.
A vezetők tájékoztatási kötelezettsége
61. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről.
(2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.
Felelősség az ügyintézés színvonaláért és az ügyintézési határidők betartásáért
62. § (1) Az ezzel megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és a minisztérium belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érintett szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni, és intézkedést kezdeményezni.
(3) Amennyiben az önálló szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.
(4) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők betartásáért az ügy intézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.
(5) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.
(6) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.
Az államigazgatási egyeztetés lebonyolításának külön szabályai
63. § (1) A jogszabály előírásánál vagy tartalmánál fogva a minisztériumon kívüli állami szerveket, társadalmi-érdekképviseleti szerveket érintő minisztériumi előterjesztések, jelentések, miniszteri rendeletek és utasítások, valamint az ezek alapján kiadott intézkedések, határozatok (a továbbiakban: minisztériumi előterjesztések) tervezeteit az érintettekkel jogszabályban és az Utasításban meghatározott módon egyeztetni kell.
(2) A közigazgatási helyettes államtitkár – közigazgatási államtitkár külön intézkedésében foglaltak szerint – a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a Kormány jogalkotási tervébe felvett, valamint a minisztérium által jelentősnek ítélt előterjesztések, jogszabály-, határozat- és utasítástervezetek címét.
(3) A minisztériumi előterjesztések és jogszabályok tervezeteit az ügykör szerint illetékes önálló szervezeti egység kezdeményezésére a közigazgatási helyettes államtitkár bocsátja államigazgatási egyeztetésre. Jogszabályalkotásra irányuló előterjesztések tervezeteit a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával lehet egyeztetésre megküldeni.
(4) Az egyeztetésre megküldött előterjesztések véleményezésére legalább a Kormány ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani. Ettől való eltérést indokolt esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.
(5) Az előterjesztés benyújtása, illetőleg a kiadmányozás előtt meg kell kísérelni az eltérő vélemények egyeztetését. Az egyeztetés írásban vagy egyeztető megbeszélés összehívásával történhet. Az írásban beérkezett véleményeket, az eltérő vélemények egyeztetését követően született írásbeli véleményeket, illetve az egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőt az ügyiratban el kell helyezni.
(6) A kormányelőterjesztések egyeztetésére és benyújtására az Utasításban foglaltakon kívül jogszabályban és a külön határozatban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.
64. § (1) A más minisztérium által véleményezésre megküldött előterjesztés, jelentés, jogszabály, határozat vagy utasítás (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) véleményezését a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető és a közigazgatási helyettes államtitkár együttműködve végzi.
(2) Az előterjesztés-tervezet beérkezésekor a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető a határidő megjelölésével kijelöli a véleményezésben részt vevő, szakmai szempontból érintett minisztériumi önálló szervezeti egységeket, és gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre, valamint a Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály részére történő haladéktalan megküldéséről. Az előterjesztés-tervezet egy példányát – előzetesen jelzett igénye esetén – a Kabinetiroda vezetőjének is meg kell küldeni.
(3) A Jogi, Általános Igazgatási és Hatósági Főosztály az előterjesztés-tervezetet a szakmai véleményezéssel párhuzamosan jogi és jogszabályszerkesztési szempontból véleményezi.
(4) A szakmai véleményeket a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető megküldi a közigazgatási helyettes államtitkárnak, aki a (3) bekezdés szerinti vélemény ismeretében gondoskodik az egységes minisztériumi állásfoglalás elkészítéséről. Szakmai véleményeltérés esetén köteles megkísérelni a vélemények egyeztetését, ennek eredménytelensége esetén a közigazgatási államtitkár döntését kérni.
(5) Kormányelőterjesztések államigazgatási egyeztetése esetén a minisztérium álláspontjáról – szükség esetén a miniszterrel történő előzetes egyeztetés alapján – a közigazgatási államtitkár határoz.
(6) Valamennyi előterjesztés-tervezettel kapcsolatos döntést tartalmazó ügyiraton szerepelnie kell a közigazgatási helyettes államtitkár és a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető együttes aláírásának. Az aláírás megtagadása esetén ennek okát az ügyiratborítón fel kell tüntetni.
(7) A más tárcáktól érkező előterjesztés-tervezeteket az Ügykezelési Önálló Osztály, illetőleg a címzett közvetlenül a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezetőjéhez juttatja el, amely a tervezetek tárgyáról, a véleményezés határidejéről és a véleményezésben résztvevőkről, valamint a (4) bekezdés szerinti egységes tárcavéleményről a minisztérium számítógépes hálózatán hozzáférhető, naprakész nyilvántartást vezet.
A kiadmányozás rendje
65. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadásáról (kiadmányozás), vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről.
(2) A kiadmányozó e szabályok szerint jár el abban az esetben is, ha a minisztérium önálló szervezeti egysége a másik részére, vagy a felettes vezetőhöz
a) érdemi állásfoglalást vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot;
b) ügyet érdemi elintézés végett illetékességből
véglegesen átirányít.
66. § (1) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontoknak megfelelő kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és – az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben – az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni.
(2) Az ügy megfelelő elintézéséért az a vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, és azt kiadmányozza, vagy aláírásával látja el, és kiadmányozásra az arra jogosulthoz terjeszti elő.
(3) Az ügyirat elküldését végző ügyintéző felelős azért, hogy csak kiadmányozott ügyirat kerüljön elküldésre.
67. § (1) A miniszter, vagy távolléte, akadályoztatása esetén a politikai államtitkár, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár kiadmányozza a jogszabály kiadására, a kormányelőterjesztés (jelentés) benyújtására irányuló, vagy a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlések elnökei, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a politikai pártok vezetői részére küldendő iratot.
(2) A közigazgatási államtitkár, távolléte vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási helyettes államtitkár kiadmányozza a más minisztérium, országos hatáskörű szerv közigazgatási államtitkára által küldött megkeresésre adandó válaszokat, továbbá az (1) bekezdésben nem említett állami vezetők részére szóló iratokat, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben hozott határozatokat.
(3) A miniszter és a politikai államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat kiadmányozásra a közigazgatási államtitkár terjeszti fel.
(4) A helyettes államtitkár kiadmányozza a saját szakmai területét érintő, a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok részére készített javaslatokat, véleményeket, valamint a felügyeleti jogköréből adódó iratokat, továbbá a kizárólag saját szakmai területét érintő, az (1)–(2) bekezdésben nem említett iratokat.
(5) A Kabinetiroda vezetője kiadmányozza a miniszter közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek ügykörében felmerült, vagy a miniszter által esetenként odautalt ügyekben keletkezett ügyiratokat.
(6) A főosztályvezető (önálló osztály vezetője) kiadmányozza a vezetése alatt álló főosztály ügykörébe tartozó valamennyi, továbbá a felügyeletet gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett iratokat.
(7) A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető kiadmányozza az ügyrendben, illetőleg a felügyeletet gyakorló vezető által meghatározott ügyben keletkezett iratokat.
(8) A közbenső intézkedést az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül kiadmányozhatja, felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért.
Az irányítási jogok gyakorlása
68. § (1) Az irányítási jogok gyakorlásában a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők közvetlen szakmai irányítással és ellenőrzéssel, valamint a közigazgatási államtitkár intézkedéseinek előkészítésével, azok végrehajtásának szervezésével vesznek részt.
(2) A helyettes államtitkár, a főosztályvezető felelős a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység során a jogszabályi előírások, a vezetői rendelkezések betartásáért.
69. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár utasításaikat általában a közigazgatási államtitkár útján adják ki. Az utasítást azonban közvetlenül is kiadhatják a minisztérium bármely szervezeti egysége, vezetője és ügyintézője részére.
(2) A közvetlenül kiadott utasításról és intézkedésének tartalmáról az utasított köteles az utasítás végrehajtásával egyidejűleg közvetlenül tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.
(3) A közigazgatási államtitkár – a miniszter és a politikai államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek, illetőleg vezetőik és ügyintézőik kivételével – a minisztérium bármely szervezeti egységének, vezetőjének vagy ügyintézőjének közvetlenül is adhat utasítást.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben utasítást a szolgálati úton a közvetlen felettes vezető útján lehet adni. Halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben a vezető a szolgálati út megkerülésével is utasíthatja a nem közvetlenül alárendelt vezetőt és ügyintézőt is.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben az utasítottnak a kapott utasításról és intézkedéséről tájékoztatnia kell közvetlen felettesét.
A munkáltatói jogok gyakorlása
70. § (1) A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár kinevezésére külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(3) A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által közvetlenül irányított önálló szervezeti egységek vezetőit a felügyeletet ellátó vezető nevezi ki, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat.
(4) A főosztályvezetőt és az önálló osztály vezetőjét – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a felügyeletet gyakorló vezető előterjesztésére és a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat.
(5) A helyettes államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek vezetői, valamint – a kinevezés és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a közszolgálati jogviszony megszűnése kivételével – a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetői felett. Kinevezi az osztályvezetőket, visszavonja a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat.
(6) A főosztályvezető (önálló osztály vezetője) gyakorolja a munkáltatói jogokat az (1)–(5) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben. A munkáltatói jogok gyakorlása a főosztályvezető-helyettesre vagy az osztályvezetőre átruházható.
71. § A munkáltatói jog gyakorlója a minisztérium ügyintézőjét jutalomban a közigazgatási államtitkár engedélyével részesítheti.
72. § (1) Az ügyintéző szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervet a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.
(2) A főosztályvezetők, önálló osztályok vezetői szabadságolási ütemtervét a felügyeletet gyakorló vezető hagyja jóvá. Az érintett vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető.
(3) A helyettes államtitkárok szabadságolásának ütemtervét az érintettek kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(4) Az államtitkárok, a főosztályvezetők, az önálló osztályok vezetőinek szabadságolási tervéről a Személyügyi és Oktatási Főosztály a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár részére naprakész nyilvántartást vezet.
(5) A (4) pontban felsorolt vezetők minisztériumon kívüli hivatalos elfoglaltságaikról és elérhetőségükről kötelesek a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt írásban és/vagy a minisztérium számítógépes hálózatán naprakészen tájékoztatni.
73. § (1) A minisztérium ügyintézőinek juttatásairól, jogosultságairól, fegyelmi és kártérítési felelősségéről a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és az annak alapján kiadott jogszabályok, utasítások rendelkeznek.
(2) A minisztérium mint munkáltató kártérítési felelősségére a munkavállaló által a munkahelyre bevitt – a munkába járáshoz és munkavégzéshez nem szükséges – értéktárgyak, egyhavi munkabérét meghaladó összegű készpénz, értékpapír, továbbá a munkavégzéshez nem szükséges egyéb vagyontárgyak megsemmisülése, eltűnése esetén a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 176. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az előzőekben felsorolt dolgok munkahelyre való bevitele nem engedélyezett.
A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
74. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben minisztériumi állásfoglalást tenni a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok jogosultak.
(2) A minisztériumot más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött minisztériumi képviselő).
(3) A kiküldött minisztériumi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.
(4) A minisztérium más – hazai vagy külföldi – szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviseletéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A testületi képviseletről a Személyügyi és Oktatási Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.
Az Országgyűléssel való kapcsolattartás külön szabályai
75. § (1) Az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal való kapcsolattartás szervezése, a miniszter és a politikai államtitkár parlamenti kapcsolattartásához, politikai tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása a Parlamenti Titkárság feladata.
(2) A Parlamenti Titkárság rendszeres kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szervezetével.
(3) A képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre, valamint az azonnali kérdésekre adandó miniszteri válasz előkészítését a Parlamenti Titkárság koordinálja.
(4) Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés felmerüléséről a Parlamenti Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, a politikai államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, a közigazgatási helyettes államtitkárt és az ügykör szerint érintett helyettes államtitkárt. A szakszerű választervezet határidőben történő elkészítéséért az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár felelős. A választervezetet – ha az nem veszélyezteti a határidő betartását – a válaszadó részére a közigazgatási helyettes államtitkár aláírásával, a közigazgatási államtitkár útján kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a választervezetet a válaszadónak közvetlenül kell eljuttatni, és erről a közigazgatási államtitkárt utólagosan kell tájékoztatni.
(5) Az országgyűlési bizottságok által a miniszter feladat- és hatáskörét érintő napirendek tárgyalása esetén gondoskodni kell a minisztérium megfelelő képviseletéről. Az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár, főosztályvezető, önálló osztályvezető szintű részvételt – szükség esetén a felügyeletet gyakorló vezető útján – a Parlamenti Titkárság koordinálja.
(6) A miniszter által kezdeményezett előterjesztés, vagy a minisztérium tevékenységét érintő kiemelkedő jelentőségű napirendek tárgyalása esetén a minisztérium képviseletét a közigazgatási államtitkár vagy a közigazgatási helyettes államtitkár az ügykör szerint érintett helyettes államtitkár közreműködésével látja el.
(7) A kormányzati álláspont egyeztetésére és képviseletére külön előírások vonatkoznak.
(8) Országgyűlési képviselő részéről a képviselők jogállására vonatkozó szabályok alapján érkezett megkeresésről a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul értesíteni kell. Intézkedésre a megkereséssel kapcsolatban a miniszter, a politikai államtitkár, vagy felhatalmazásuk alapján a közigazgatási államtitkár utasítása alapján kerülhet sor.
A nemzetközi kapcsolattartás rendje
76. § (1) A minisztérium nevében nemzetközi kapcsolatot létesíteni, ilyen kapcsolatot fenntartani a minisztérium képviseletére vonatkozó általános szabályok szerint lehet.
(2) Hivatalos külföldi kiküldetésre – a finanszírozási forrástól függetlenül – általában a nemzetközi együttműködésre vonatkozó éves tervben rögzített esetekben kerülhet sor.
(3) A tervben előzetesen jóváhagyott kiutazásokról – a pénzügyi feltételek igazolt rendelkezésre állása esetén – a nemzetközi kapcsolattartásért és integrációs ügyekért felelős főosztályvezető javaslatára
a) a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter közvetlen felügyeletével működő szervezeti egységek ügyintézői esetében a miniszter;
b) a helyettes államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyeletével működő szervezeti egységek ügyintézői esetében a közigazgatási államtitkár dönt.
(4) A tervben előzetesen nem rögzített kiutazást kivételesen – a pénzügyi források igazolt megléte esetén – a közvetlen felettes vezető és a nemzetközi kapcsolattartásért és integrációs ügyekért felelős főosztály vezetőjének együttes javaslatára a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. Ez a szabály nem vonatkozik a miniszter és a politikai államtitkár által elrendelt utazásokra.
(5) A nemzetközi kapcsolattartás részletes szabályait külön utasítás tartalmazza.
A tájékoztatás rendje
77. § (1) Beosztása, munkaköri leírása alapján a feladatkörébe tartozó ügyben a közvélemény és a sajtó részére a minisztérium bármely vezetője vagy ügyintézője tájékoztatást adhat, nyilatkozat esetén azonban a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott előírásokat figyelembe kell venni. A sajtónak adott tájékoztatásról a közvetlen felettest tájékoztatni kell.
(2) A minisztérium álláspontjáról nyilatkozni, hivatalos tájékoztatást adni a képviseletre vonatkozó általános szabályok szerint lehet.
(3) A sajtó tájékoztatásának rendjét külön utasítás szabályozza.
(4) A közvélemény és a sajtó tájékoztatásáért a nyilatkozatot adó felelősséggel tartozik.
(5) A minisztérium által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról külön jogszabály rendelkezik.
Vegyes rendelkezések
78. § (1) Ez az utasítás 1999. január 11-én lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szervezetének és működésének átmeneti szabályairól szóló 3/1996. (K. É. Ért. 5.) KTM utasítás hatályát veszti.
(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A § (1) bekezdése alapján 21 fő szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím adományozható.
(4) A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, a környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok új szervezeti és működési szabályzatát, a minisztérium önálló szervezeti egységeinek ügyrendjét, valamint az új munkaköri leírásokat 1999. március 31-ig kell elkészíteni.
(5) A minisztérium működését érintő hatályos miniszteri utasítások, továbbá a jelen utasítás 5. § (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott államtitkári intézkedések (szabályzatok) jegyzékét a közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.
Dr. Pepó Pál s. k.,
környezetvédelmi miniszter
Az utasítást a 13/2000. (K. Ért. 8.) KöM utasítás 83. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2000. október 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás