BK BH 1999/100
BK BH 1999/100
1999.03.01.
A közokirattal visszaélés vétségét nem valósítja meg, aki az általa talált, más nevére szóló német és osztrák útlevelet magánál tartja; ez a magatartás ugyanis nem alkalmas az „eltitkolás” törvényi tényállásának a megállapítására [Btk. 277. § (1) bek.].
A városi bíróság, valamint a megyei bíróság ítéletével az osztrák állampolgárságú II. r. terheltet 2 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt, halmazati büntetésül 200 napi - napi tételenként 500 forint - pénzbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte.
A megyei főügyész az első- és másodfokú bíróság határozata ellen a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Az indítvány szerint a II. r. terhelt nem valósította meg a 2 rb. közokirattal visszaélés vétségét azzal, hogy az általa talált 1 db német és 1 db osztrák útlevelet magánál tartotta. Ez a magatartása ugyanis az eltitkolás tényállási elemét nem valósította meg.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Indítványozta az ítélet megtámadott részének hatályon kívül helyezését és a II. r. terheltnek a 2 rb. közokirattal visszaélés vétségének vádja alól történő felmentését.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A 2 rb. közokirattal visszaélés tekintetében megállapított tényállás szerint a II. r. terhelt ellen más ügyben indult eljárás, és ennek kapcsán az általa bérelt lakásban tartott házkutatás során került elő a két, más nevére szóló német, illetve osztrák útlevél, amelyeket a terhelt Ausztriában talált.
A városi bíróság a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével állapította meg a II. r. terhelt bűnösségét a 2 rb. közokirattal visszaélés vétségében.
A Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétségét az valósítja meg, aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja. Az adott esetben csak az eltitkolás jöhetne szóba. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban a talált közokiratnak a lakáson való tartása nem tekinthető végleges vagy akár időleges elvonásnak; az eltagadás olyan többletmagatartás, amely megnyilvánulhat abban, hogy a tulajdonos vagy esetleg a hatóság által az okirat hollétére vonatkozó kérdésre a tettes nemleges választ ad, vagyis letagadja, hogy az okirat a birtokában van (BH 1987/10/345.).
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a II. r. terheltnek a 2 rb. közokirattal visszaélés vétségében történt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor [Be. 284. § (1) bek. a) pont], ezért a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és az eljárt bíróságok ítéletét a II. r. terheltnek 2 rb. közokirattal visszaélés vétségében történt bűnösséget megállapító részében hatályon kívül helyezte és a II. r. terheltet az e bűncselekmény miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mert a vád tárgyává tett ezek a cselekmények nem valósítanak meg bűncselekményt. (Legf. Bír. Bfv. I. 2306/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás