BK BH 1999/103
BK BH 1999/103
1999.03.01.
Nem valósítja meg a fogyasztó megtévesztésének a vétségét, aki nagy nyilvánosság előtt hamis címkével ellátott - nagyobb mennyiségnek nem tekinthető - ruhaneműt hoz forgalomba; ez a magatartás legfeljebb a hamis termékjelzés szabálysértéseként értékelhető [Btk. 296/A. §; 1968. évi I. tv. (Sztv.) 108/G. §; 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §, 11. § (2) bek. d) pont].
A városi bíróság az 1996. április 29-én kelt ítéletével a terheltet a fogyasztók megtévesztésének vétsége miatt ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1996. szeptember 19-én jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy a terhelt elkövette a fogyasztók megtévesztésének vétségét, és ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, a lefoglalt 11 db farmernadrágot pedig elkobozta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt vásározói tevékenységre szóló vállalkozói igazolvánnyal rendelkezett. 1994. november 25-én a piacon ruhaneműket, többek között olyan farmernadrágokat árusított, amelyeken Levi's felirat és címke volt. 11 db ilyen farmernadrágot az árusítóhelyen lefoglaltak. A lefoglalt nadrágokról megállapítást nyert, hogy azok nem Levi Strauss nadrágok, hanem hamisítványok. A terhelt egyébként 800-1000 forintért árulta a nadrágokat.
A megyei bíróság ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt a piacon, tehát nagy nyilvánosság előtt árusította a hamis címkével ellátott nadrágokat. A nadrágokon nem csupán a bőrcímkék, hanem a gombok, a szegecsek, a díszvarrás stb. is megtévesztésre alkalmasak voltak. Így az áru származása, márkája, tulajdonságai tekintetében a kellő ismeretekkel nem rendelkező vásárló, fogyasztó megtévesztésére a terhelt alkalmas magatartást tanúsított, tehát elkövette a fogyasztók megtévesztésének vétségét.
A megyei bíróság jogerős ítélete ellen a főügyész 1997. november 5-én felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indítványban kifejtett álláspontja szerint a megyei bíróság megsértette a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. Ezért indítványozta a megtámadott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a terheltnek az ellene emelt vád alól történő felmentését.
A legfőbb ügyész a megyei főügyész felülvizsgálati indítványát fenntartotta.
A felülvizsgálati indítvány és a legfőbb ügyész indítványa az alábbiak szerint alapos.
A Btk. 296/A. §-ának (1) bekezdése szerint a fogyasztók megtévesztésének vétségét az követi el, aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Az említett rendelkezés (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
A cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos háttérjogszabály, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése általános tilalom formájában úgy rendelkezik, hogy tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. A tisztességes tájékoztatás megvalósulásához fűződő fogyasztói érdekekre tekintettel a 11. § (2) bekezdése példálódzó jelleggel ugyan, de felsorolja a leglényegesebb megtévesztő magatartásokat. Ezek körében a fogyasztók megtévesztésének tekinti egyebek között, ha az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát, eredetét, származási helyét, a beszerzés forrását vagy módját illetően - megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el [11. § (2) bek. d) pont].
A Btk. rendelkezéseinek, valamint a háttérjogszabály fogyasztók megtévesztésének tilalmát megfogalmazó rendelkezéseinek az egybevetése alapján megállapítható, hogy a büntetőjogi rendelkezések az általános védelem helyett csupán az árura vonatkozó széles kör, nyilvános, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás, a „reklámszédelgés” ellen nyújtanak védelmet. A Btk. 296/A. §-ának (2) bekezdésében írt értelmező rendelkezés pedig - a háttérnormával ellentétben - nem csupán példálódzó jelleggel, hanem taxatíve fogalmazza meg, hogy az adott bűncselekmény szempontjából mi tekinthető az áru lényeges tulajdonságának. A felsorolásban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 11. §-a (2) bekezdésének d) pontjában írtakkal ellentétben a megtévesztésre alkalmas árujelző használata nem szerepel.
Az adott esetben - a jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállás szerint - a terhelt a piacon hamis márkajelzéssel ellátott farmernadrágokat árusított. Ezzel a tevékenységével a fogyasztó megtévesztése vétségének az elkövetési magatartását - a valótlan tényállítást, valós tény megtévesztésre alkalmas módon történt állítását vagy a megtévesztésre alkalmas tájékoztatást - nem valósította meg, tehát nem követte el a fogyasztók megtévesztésének vétségét.
Megszegte azonban az 1990. évi LXXXVI. törvény 7. §-ában körvonalazott tisztességtelen verseny tilalmát, mert a versenytárs - a Levi Strauss cég - hozzájárulása nélkül az árut olyan jellegzetes külsővel és megjelöléssel hozta forgalomba, amelyekről a versenytárs jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni.
Így a terhelt magatartása - amennyiben cselekményét nagyobb mennyiségű árura nézve valósította volna meg -, a Btk. 296. §-ában írtak szerint lenne értékelendő. Ez a bűncselekmény lenne megállapítandó már csak azért is, mert a Btk. 296. §-ában írt rendelkezés a Btk. 296/A. §-ában írt rendelkezésekhez képest speciális jellegű.
Figyelemmel azonban arra, hogy a terhelt - a tényállásban írtakból következően - cselekményét csekély mennyiségű árura nézve valósította meg, magatartása csupán az 1998. évi I. tv. (Sztv.) 108/G. §-ában meghatározott áru hamis megjelölése szabálysértésének megállapítására lenne alkalmas.
Szem előtt tartva azonban azt, hogy a terhelt cselekményének az elkövetésétől számítottan több mint két év eltelt, elévülés okából a terhelt szabálysértés miatt történő felelősségre vonásának már nincs helye.
Mindezekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság megsértette a büntető anyagi jog szabályait akkor, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét a terhére rótt bűncselekmény miatt megállapította.
Ezért a megyei bíróság ítéletét a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a (3) bekezdés alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot: a terheltet a fogyasztók megsértésének vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írtak alapján - bűncselekmény hiányában - felmentette. (Legf. Bír. Bfv. I. 2386/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás