106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a minisztérium felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) rendelkezése alatt álló lakások (a továbbiakban: lakás), valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni.

(2) A költségvetési szerv rendelkezése alatt áll a lakás, illetve helyiség, ha

2. § (1)¹ A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás, a költségvetési szervvel kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bérbe, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy házastársa és velük együtt élő kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik.

(2) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.

(3) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki

3. § (1) A bérleti szerződést bérbeadóként a költségvetési szerv (a továbbiakban: bérbeadó) köti meg; a szerződést minden esetben írásba kell foglalni. A bérleti szerződés határozott időtartamra – legfeljebb a szolgálati jogviszony fennállásáig –, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) A bérlő a lakást (a lakás egy részét) – a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével – albérletbe nem adhatja, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet.

(3)² A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek pedig a bérbeadót terhelik. Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4)³ A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és a változásról, valamint a mulasztás okáról a bérbeadót annak felhívására 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(5)⁴ A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(6)⁵ Ha a lakásban, lakberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

4. § (1)⁶ A bérlő a lakásba – a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve – más személyt, a kiskorú gyermekén, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekén kívül csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulás csak határozott időre – legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamáig – vagy feltételhez kötve adható meg. A határozott idő lejárta vagy a feltétel bekövetkezése után a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja.

5. § (1) A határozott időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, illetve a bérleti jogviszonynak a határozott idő elteltével történő megszűnésekor a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt, a lakást minden további feltétel nélkül el kell hagynia.

(2)⁷ A rendelet hatálybalépése előtt létrejött, határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő csak abban az esetben tarthat igényt pénzbeli térítésre, ha korábbi, a költségvetési szerv rendelkezése alatt nem álló lakását a bérbeadó rendelkezésére bocsátotta, és részére másik lakás nem biztosítható. Ebben az esetben a bérlőt megillető pénzbeli térítés a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének ötven százaléka lehet.

(3)⁸ A jogcím nélküli lakáshasználó – amennyiben elhelyezésre jogosult – a lakás elhelyezés nélküli kiürítése esetén, ha erről a bérbeadóval megállapodik, a (2) bekezdés szerinti térítésre jogosult.

6. § (1) Az 5. § (2)–(3) bekezdései szerinti pénzbeli térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, saját ingóságaitól kiürítve a bérbeadó rendelkezésére bocsássa. A lakás kiürítésére a bérleti szerződésben méltányos határidő állapítható meg, ez az időtartam azonban a bérleti jogviszony megszűnésétől számított kilencven napnál hosszabb nem lehet.

(2) A bérbeadó a lakás tényleges átadásától számított 30 napon belül köteles intézkedni a pénzbeli térítés átutalására. Ennek elmulasztása esetén a lakás átvételének napjától a Ptk. rendelkezései szerinti kamatot köteles fizetni.

(3) A pénzbeli térítés húsz százalékát a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezetére vissza lehet tartani.

(4) Ha a bérlő javítási, pótlási és karbantartási kötelezettségeinek a lakás tényleges leadásáig maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni.

(5) Amennyiben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére azért kerül sor, mert a bérlő saját lakást épít, illetve vásárol, a térítés a bérlő kérelmére megelőlegezhető, ha a bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakást a külön megállapodásban meghatározott határidőig az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő a lakást határidőben nem adja át, köteles a részére már kifizetett térítést visszafizetni.

7. § (1) A bérleti szerződésben fel kell tüntetni, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után igényt tarthat-e és milyen másik lakásra.

(2)⁹ A volt bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott, a költségvetési szerv rendelkezése alatt nem álló lakást bocsátott térítés nélkül a költségvetési szerv rendelkezésére.

(3) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga vagy a bérlő köteles gondoskodni. Ha a bíróság a lakás használatát megosztja, a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a bíróság határozatában foglaltaknak megfelelően használhatja a lakást.

(4) Az elhunyt bérlő özvegye és gyermeke a bérlő halála után – a rendelkezési jog fenntartása mellett – legfeljebb két évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, ha a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott.

(5) A bérlő özvegye és gyermeke a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni. Ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátottak a költségvetési szerv rendelkezésére és ugyanazon vagy más településen önálló lakással nem rendelkeznek, az elhunyt bérlő özvegye és gyermeke másik lakásra jogosult.

(6) A költségvetési szervnél legalább tíz éve szolgálati jogviszonyban álló bérlő, ha ugyanazon a településen (a fővárosban a főváros területén) másik önálló lakással nem rendelkezik, a nyugdíjba vonulásakor, másfél szobásnál nem nagyobb lakásban történő elhelyezésre tarthat igényt.

(7) A bérleti jogviszony megszűnésekor jogcím nélkül visszamaradt személy elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

(8)¹⁰ Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték, a lakással rendelkező szervnek az Lt.-ben előírtaknak megfelelő cserelakást kell felajánlania

8. § (1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakások bérlői bérleti jogukat – a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján – egymással elcserélhetik. A költségvetési szerv nem adhatja meg a hozzájárulást, ha a leendő új bérlő a költségvetési szervvel nem áll szolgálati jogviszonyban.

(2) A meghatározott időtartamra, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is meghatározott időtartamra szóló vagy feltételhez kötött szerződést kell kötni.

(3) A lakásnak önkormányzati bérlakásra történő cseréjéhez bérbeadói hozzájárulás abban az esetben adható, ha arra a költségvetési szervet a bérlőkijelölés vagy a bérlőkiválasztás joga megilleti, vagy a bérlőkiválasztás jogát az önkormányzattal kötött megállapodással megszerzi.

9. § A bérlő halála esetén a lakás bérleti joga nem folytatható.

10. § (1)¹¹ A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, valamint az Lt. 10. §-a rendelkezéseinek megfelelően a melléklet I/1. pontja alapján kell meghatározni.

(2)¹²

(3) A bérbeadónak a havi lakbér mértékét – a lakások településen belüli fekvésére és műszaki állapotára figyelemmel – e rendelet mellékletének I/2–I/5. pontjaiban meghatározottak szerint kell növelnie vagy csökkentenie.

(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén – a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül – úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

(5) A lakás havi bérének összegét a melléklet I/6. pontja szerint kell meghatározni. A bérbeadót az általa a bérlő részére nyújtott – a melléklet II. pontjában meghatározott – külön szolgáltatásokért a bérleti szerződésben (vagy külön megállapodásban) meghatározott díj illeti meg.

11. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(2)¹³ A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt – a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével a háromszorosára növekszik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás esetén nem alkalmazható. A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati lakás esetén a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a költségvetési szerv javára történő megfizetése módjáról az önkormányzattal kötött megállapodásban kell rendelkezni.

12. § (1) A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakásbérletre vonatkozó szabályait – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) A helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a lakóépületben lakók nyugalmát zavarja.

(3) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja; a bérbeadó a helyiségbe más személy befogadásához nem adhat hozzájárulást.

(4) Az életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződés köthető.

(5) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiséget a bérbeadónak – ha eltérően nem állapodtak meg – az átadásának megfelelő állapotban és leltár szerinti felszereltséggel köteles visszaadni.

(6) A helyiség bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

13. § (1) Az állami tulajdonban és a költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes hozzájárulásával:

(2) Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás, ha

(3) Az (1) és (2) bekezdés szabályát megfelelően kell alkalmazni a költségvetési szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséhez történő hozzájárulásra és annak feltételeire nézve is.

(4)¹⁴

14. § (1)¹⁵ Az elidegeníthető lakásra elővásárlási jog illeti meg:

(2)¹⁶ Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(3) Ha a bérlő az elővásárlási jogával nem él, és a (2) bekezdés szerinti másik lakást sem igényel, az általa lakott lakást az ajánlati kötöttség lejártától számított öt év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4)¹⁷ Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

15. § (1)¹⁸ Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdései figyelembevételével megállapított, üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének hetvenöt százaléka.

(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, számlával igazolt, értéknövelő beruházások értékét.

16. § (1) Kívülálló részére a lakás csak akkor idegeníthető el, ha a bentlakó bérlő nem élt elővásárlási jogával.

(2) Kívülálló a lakást a vételár egyösszegű kifizetése mellett és csak azzal a kikötéssel vásárolhatja meg, hogy határozatlan idejű bérleti szerződés esetén három évig, határozott idejű szerződés esetén a szerződés határidejének lejártáig a lakás lakbérét nem emelheti.

(3) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja. A lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

17. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

(2)¹⁹ Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár húsz százalékát egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat – kérelmére – havonkénti egyenlő összegű, tizenöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(3) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított öt évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi nyolc százalék kamatot köteles fizetni.

(4)²⁰ Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után huszonöt százalék árengedmény illeti meg. Az árengedménnyel történő elidegenítés esetén a költségvetési szerv javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeztetni.

(5) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételárhátralékból húsz százalék engedmény illeti meg.

(6) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.

18. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és annak járulékai megfizetésének biztosítékául a költségvetési szerv javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) Ha a vevő árengedményben részesült és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, önálló lakástulajdon szerzésére fordítja.

(3) A vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése esetén a költségvetési szerv a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni köteles.

19. § A vevőt a törlesztési határidő elmulasztása esetén – legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével – írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik. A vevőnek, késedelme esetén, a Polgári Törvénykönyv 301. §-a (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot kell megfizetnie.

20. § (1) A 13. § (1) bekezdésében említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a költségvetési szerv intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).

(2) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a pályázaton nem vehet részt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzá tartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését, annak dokumentálását, a helyi forgalmi érték és a vételár megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá alakítást.

21. § (1) A társasház alapító okiratának tervezetét az Lt. 51. §-ában foglaltakra figyelemmel kell előkészíteni.

(2) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított forgalmi értéket egyeztetni a költségvetési szerv vezetőjével.

22. § (1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő kilencven napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy az ajánlatot elfogadja-e. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, erre a jogosult figyelmét az ajánlattételkor fel kell hívni.

(2) Ha a jogosult az előírt határidőben az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a lakás harmadik személy részére a 14. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével idegeníthető el.

23. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakás elidegenítésére a költségvetési szerv vagy megbízottja pályázatot ír ki.

(2) A pályázati feltételeket a sajtóban és a helyben szokásos módon, harmincnapos jelentkezési határidővel meg kell hirdetni.

(3)²¹ A pályázatra természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt jelentkezhet.

(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó más pályázóval szemben elsőbbséget élvez.

(5) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló több pályázó, illetve ennek hiányában más pályázók közül a lakást annak kell elidegeníteni, aki a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

24. § (1) A pályázatot legalább háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjait a költségvetési szerv vezetője jelöli ki úgy, hogy a bizottságban a helyi érdekképviseleti szerv egy fővel képviselteti magát.

(2) A bizottság a vételi ajánlatokat – a pályázati határidő lejártát követően tizenöt napon belül – elbírálja, és azt jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) A pályázat eredményét a költségvetési szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzé tenni.

25. § (1) A költségvetési szerv a lakást az adásvételi szerződés megkötését követő tizenöt napon belül adja a vevő birtokába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átadással a bérleti jogviszony megszűnik.

(3) Ha a társasházközösség az első közgyűlését az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tartja meg, a költségvetési szerv kezelői kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő hatvan napon belül köteles a társasházközösséggel írásban elszámolni.

(5) A költségvetési szerv az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba:

26. § (1) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.

(2) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(3) Az egyéb célra szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helyiség bérlőjét a (2) bekezdés c)–d) pontjaiban megállapított kedvezmények nem illetik meg, a helyiséget a bérlő az üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolja meg.

27. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket a költségvetési szervnek a kezelésében maradó lakások, helyiségek felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, illetőleg lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakáscélú támogatásra kell felhasználni.

(2) A lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.