BK BH 1999/107
BK BH 1999/107
1999.03.01.
Ha az ügyész a vétségi eljárás során bejelentette, hogy a tárgyaláson részt kíván venni, az elsőfokú bíróság azonban ennek ellenére az ügyész értesítése nélkül és az ügyész távollétében hozza meg az érdemi határozatát: olyan feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, amely a felülvizsgálati eljárásra nyújt alapot [Be. 19. § (2) bek. b) pont, 250. § II/d) pont, 291. § (1) bek. b) pont].
A városi ügyészség vádindítványában ittas járművezetés vétsége miatt emelt vádat a terhelt ellen a városi bíróság előtt. Indítványozta a terhelttel szemben a vád tárgyává tett bűncselekmény miatt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását és járművezetéstől eltiltás alkalmazását, egyben bejelentette, hogy tárgyalás kitűzése esetén a tárgyaláson nem kíván részt venni.
Ezt követően a városi bíróság az 1997. február 25-én kelt, tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 100 forint. A bíróság a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzte.
A tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést kiszabó végzés ellen az ügyész 1997. március 14-én tárgyalás tartása iránti kérelmet nyújtott be a járművezetéstől eltiltás mellőzése miatt, annak alkalmazása érdekében, egyben bejelentette, hogy a kitűzendő tárgyaláson részt kíván venni.
A tárgyalás tartására irányuló kérelem folytán a bíróság az ügyben tárgyalási határnapot tűzött ki, a kitűző végzésből megállapíthatóan azonban a bíróság az 1997. április 14. napjára kitűzött tárgyalásról az ügyészt nem értesítette, így az ügyész a tárgyaláson nem jelent meg. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan a bíróság ennek ellenére a tárgyalást az ügyész távollétében megtartotta, majd végzésével az előbbi - a tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést kiszabó - végzését hatályában fenntartotta. A végzést a terhelt a tárgyaláson tudomásul vette. Így a bíróság a határozatot az ügyésszel 1997. április 18-án a rendelkező rész kézbesítésével közölte.
Ezt követően az ügyész az 1997. április 22-én a bírósághoz érkezett átiratában a végzés ellen fellebbezést jelentett be a terhelt terhére, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és a városi bíróság új eljárásra utasítása végett.
Az elkésett fellebbezést a megyei főügyész 1997. május 8-án visszavonta, így a tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést kiszabó végzést hatályában fenntartó határozat 1997. május 8-án jogerőre emelkedett.
Ezt követően a megyei főügyész 1997. június 13-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be a városi bíróság végzése ellen. Indítványozta annak hatályon kívül helyezését és a városi bíróságnak új eljárásra utasítását.
A legfőbb ügyész az ügyész által előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal egyetértve, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, és a városi bíróságnak új eljárásra utasítását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
A Be. 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében az ügyész részvétele az elsőfokú bíróság tárgyalásán a vétségi eljárásban kötelező akkor, ha bejelentette, hogy a tárgyaláson részt kíván venni. A bíróság ennek ellenére a tárgyalásról az ügyészt nem értesítette, és a tárgyalást az ügyész távollétében megtartotta, a tárgyalás eredményeként pedig érdemi ügydöntő határozatot hozott.
Ezzel a városi bíróság megsértette a Be. 250. §-ának II/d) pontjában írt eljárási szabályt, mivel a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a tárgyaláson a törvény értelmében kötelező.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzését a Be. 291. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra utasította. (Legf. Bír. Bfv. I 1505/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás