PK BH 1999/108
PK BH 1999/108
1999.03.01.
A sérelmes sajtóközleménnyel szemben az érintett jogi személy és alkalmazottja külön-külön is kérhet sajtó-helyreigazítást [Ptk. 75. § (2) bek., 79. §; PK 13. sz.]
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett napilapban az 1998. július 19-én megjelent „A faktorház bukása” címÜ cikkel azonos helyen és betÜszedéssel az ítélet jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül tegyen közzé helyreigazítást.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperesek az Első Hazai Faktorház Rt. tulajdonosai voltak. A felperesek által kifogásolt sajtóközlemény e cég ügyeivel foglalkozott. Valótlan tényállításai miatt a cég saját nevében, a felperesektől függetlenül, külön indított keresetet az alperes ellen, kérve helyreigazítás közzétételére kötelezését. E perben egyes, a felperesek által is kifogásolt tényállítások is a kereset tárgyát képezték. E perben az alperest a bíróság sajtó-helyreigazításra kötelezte.
A fentiektől függetlenül a jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a felperesek személyére vonatkozó valótlan tényállítások miatt is köteles a felperesek keresete alapján a Ptk. 79. §-a szerint sajtó-helyreigazítást közzétenni. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperesek keresetét nem lehetett alaptalannak tekinteni abból az okból, hogy időközben a másik sajtó-helyreigazítási perben már ítélet született, és ott az alperest helyreigazításra kötelezték.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének az elutasítását. Előadta, hogy a cég keresete alapján az alperes már közzétett sajtó-helyreigazítást. Az állandó bírói gyakorlat szerint ugyanabban a ténykérdésben helyreigazítást nem lehet ismételten elrendelni, az ilyen igényérvényesítés nem felel meg a sajtó-helyreigazítás intézményének, az rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Az alperesnek a sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlatával kapcsolatos álláspontja téves. A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú állásfoglalása szerint a Ptk. 75. §-ának (2) bekezdésében és a Ptk. 79. §-ában foglalt szabályok helyes értelmezése alapján kifejezetten van arra lehetőség, hogy a sérelmes sajtóközleménnyel szemben, akár ugyanazon tényállítások tekintetében is, mind a jogi személy, mind pedig a jogi személy alkalmazottjaként érintett természetes személy is fellépjen, akár együtt, akár külön perben, és igényeljenek önállóan, akár egymástól függetlenül is sajtó-helyreigazítást. Az ilyen, a bírói gyakorlat által megengedett igényérvényesítés nyilvánvalóan nem jelent rendeltetésellenes joggyakorlást. Sem a Pp. általános és különös szabályai, sem a Ptk. 79. §-a tehát a külön-külön eszközölt igényérvényesítést nem zárja ki, és azt sem teszi kötelezővé, hogy az azonos tényközlések által érintett személyek egy keresetben érvényesítsék igényüket.
Minderre tekintettel jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a jogerős ítélet sajtó-helyreigazításra, függetlenül attól, hogy külön perben a cég keresete alapján az alperes esetleg ugyanazon tények tekintetében már közzétett sajtó-helyreigazítást.
A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21.988/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás