1999. évi CIX. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről¹

2004.05.01.

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése alapján – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegzéséből – a halmozódások kiküszöbölésével – adódó

a)² bevételi főösszegét 1 749 091,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 791 402,0 millió forintban,

c) hiányát 42 311,0 millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) bevételi főösszegét 992 408,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 992 408,0 millió forintban,

c) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

3. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap

a)³ bevételi főösszegét 756 683,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 798 994,0 millió forintban

c) hiányát 42 311,0 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételek és kiadások az:

a) 1. cím a társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek,

b) 3. cím működési célú bevételek,

c) 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek,

d) 2. cím társadalombiztosítási ellátások kiadásai, ide nem értve a 2. cím, 3. alcím 1., 4. és 5. előirányzat-csoport előirányzatait,

e) 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat világbanki kölcsön kamat- és tőketörlesztése,

f) 6. cím vagyongazdálkodás kiadásai.

(2)⁴ A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátás kiadása a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kiadásokkal kapcsolatban kifizetett összegek előirányzatot meghaladó többletével teljesülhet túl.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszeg és hiány a (2) bekezdésben szabályozottak szerint túlteljesülhet.

5. § (1) A 2. cím, 3. alcím, és ezen belül az 1., 4. és 5. előirányzat-csoport – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. §-ában előírt – előirányzat-felhasználási tervét a Magyar Államkincstárnak kell benyújtani a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv hó közben módosítható.

(2) A 2. cím, 3. alcím 1., 4. és 5. előirányzat-csoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

6. § (1)⁵ A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 12. kiemelt előirányzat Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél az 1999-ben megvalósult létszámcsökkenéssel összefüggő áthúzódó kifizetések, valamint a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések fedezetére szolgál.

(2) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző kiadások előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, az ügyeleti díj és díjkiegészítés tárgyévi kiadásait, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(3)⁶ A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző ellátások előirányzaton belül – ide nem értve a 12. kiemelt előirányzat Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka és a 14. kiemelt előirányzat Egyszeri keresetkiegészítés kifizetése előirányzatát – az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(4) A 2. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás előirányzata tartalmazza a háziorvosok racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönző keretét is.

(5) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátás, a 4. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás és az 5. előirányzat-csoport gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzat az 1. cím, 7. alcím, 7. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás visszatérítése előirányzat túlteljesülése terhére a Kormány által meghatározott összeggel túlléphető.

(6)⁷ Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az E. Alap 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat Fekvőbeteg-szakellátás kiadási előirányzatra ugyanezen alcím 4. előirányzat-csoport Gyógyszertámogatás és 5. előirányzat-csoport Gyógyászati segédeszköz támogatás kiadási előirányzatok terhére – indokolt esetben – átcsoportosítást hajtson végre.

(7)⁸ A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport Gyógyító-megelőző kiadások előirányzata az 1999. évben utalványozott, azonban fedezethiány miatt a 2000. évben teljesült 61,1 millió forintos kifizetés összegével túlléphető.

7. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére – amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki – kérelemre 2000. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2000. február 1-jétől öt havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

8. §⁹

9. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) a 2. cím, 1. alcím nyugellátások előirányzat összegéből különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 380 millió forintot használhatnak fel.

10. § (1) Az Ny. Alap 4. cím, 1. alcímen belül 559,2 millió forintot, a 2. alcímen belül 40,8 millió forintot kizárólag az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra használhat fel.

(2) Az E. Alap 4. cím, 2. alcímen belül 92,3 millió forint az orvos szakértői minősítési rendszer átalakítására fordítható.

11. § (1) A 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat fejlesztési kiadások előirányzata magában foglalja a nyilvántartási rendszer korszerűsítésére és egyéb informatikai fejlesztésekre – dologi és felhalmozási kiadásokra – felhasználható összegeket.

(2) A 4. cím, 3. alcím, 9. előirányzat-csoport EU csatlakozás felkészülési kiadása előirányzat személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, dologi és felhalmozási kiadásokra fordítható.

12. § A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül, az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok – az épület használatának megfelelő, az OEP és az ONYF közötti – megosztása után az Ny. Alapot megillető összeggel annak működési költségvetési előirányzata növelendő, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzata azonos összeggel csökkentendő.

13. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában előírt, de 1999. évben nem teljesült vagyonértékesítést

a) a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek,

b) az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott vagyonelemek elidegenítéséből származtatott Budapest VII. kerület, Wesselényi út 20–22. szám alatti székház és parkolóingatlan, valamint

c) a 8171, Balatonaliga, Aligai út 1. szám alatti Club Aliga elnevezésű ingatlanegyüttes, továbbá a 8171 Balatonaliga, Aligai út 1. szám alatti székhelyű, 19-10-500168 cégjegyzékszámú Club Aliga Vagyonkezelő Részvénytársaság kivételével

2000-ben be kell fejezni.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyonelemek a kincstári vagyoni körbe kerülnek.

(3) A 6. cím vagyongazdálkodás kiadásait az 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.

(5) Az 5. cím, 1. alcím az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő előirányzat-csoporton kell elszámolni.

14. § Amennyiben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjakra befizetett összeg a folyó évi kiadásokat nem fedezi, az Ny. Alapnak a különbözetet a tényleges kiadások mértékéig a Munkaerőpiaci Alap először a 2000. évi költségvetés zárszámadásakor megtéríti.

15. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) a késedelmi pótlék és bírság számlákra 2000-ben befolyt összeg 30%-a a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető összegéből az Ny. Alap 57%-ban, az E. Alap 43%-ban részesül.

(3) Az APEH az Ny. Alap és az E. Alap Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlájára havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig átutalja a (2) bekezdésben meghatározott arányok szerinti összeget.

16. § (1) A 4. § a) pontjában meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. alcím társadalombiztosítási járulékbevételek, 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport biztosított által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékbevétel, és 2. előirányzat-csoport magánnyugdíjpénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék, 1. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport baleseti járulék, és 4. előirányzat-csoport munkáltatói táppénz-hozzájárulás, 1. cím, 4. alcím egészségügyi hozzájárulás előirányzatoknak 101%-os együttes teljesülése esetén az E. Alap 939,8 millió forintot, az Ny. Alap 1294,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat postaköltségek és egyéb kiadások előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2000. évi személyi juttatásainak 1680 millió forint és járulékainak 554 millió forint összegű fedezetére. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 1680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulék kiemelt előirányzata legfeljebb 554 millió forinttal túlléphető.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszközátadást 100%-os mértékben teljesíteni kell. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében külön elszámol.

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény módosítása

17. § (1)¹⁰

(2) Az AT 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.''

(3) Az AT 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék;

1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében,

2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék,

3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg,

4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék,

5. az egyházi személyek és szerzetesrendi tagok után fizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék,

6. a munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett nyugdíjjárulék;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot,

2. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

3. a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,

4. az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,

5. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,

6. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásához – a járulékkal nem fedezett többletre vonatkozóan – fizetett hozzájárulás összegét;

d) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;

f) a központi költségvetési hozzájárulások

1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék,

2. a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított költségvetési támogatás,

3. a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatás;

g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg;

h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.''

(4) Az AT 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Egészségbiztosítási Alap)

,,b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot és a gyermekgondozási díjat,''

(5) Az AT 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.''

(6) Az AT 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék;

b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. a baleseti járulékot,

2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,

3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

4. az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot,

5. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

6. a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,

7. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,

8. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira irányadó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátáshoz történő hozzájárulást;

d) az egészségügyi hozzájárulás;

e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, a gyermekgondozási díj és egyéb, a törvényben előírt költségvetési támogatások összegét;

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,

4. egyéb, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételeket;

h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.''

(7) Az AT 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11/A. §,, (1) A Magyar Államkincstár által az APEH nevében vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket az APEH megbízásából a Kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számlájára.

(2) Az APEH a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján a bevallásokról és bevételekről havonta, negyedévente adatokat szolgáltat a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.

(3) A járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az APEH az éves bevallást követően a tárgyévet követő év április 20-áig küldi meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.''

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

18. §¹¹

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény módosítása

19. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az igénylőt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről.''

(2) A Tny. 38. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

,,b) az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették,''

,,e) a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt –, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,''

(3) A Tny. a következő 44/C. §-sal egészül ki:

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (6) bekezdésének alapulvételével kell meghatározni.

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (7) bekezdés alapján kell meghatározni.

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 12. § (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.''

(4) A Tny. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

78. §,, Ha az igény elbírálása, illetőleg a követelés érvényesítése után megállapításra kerül, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve a nyugellátás vagy a követelés összegét tévesen állapították meg, avagy a nyugellátást nem, vagy téves összegben folyósították, akkor az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.''

(5) A Tny. 79. §-a a következő új (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

,,(3) A nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdése szerinti szociális ellátások megtérítése címén az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az általa folyósításra kerülő visszamenőleges időre járó ellátásból – a Vht. 62. § (1) bekezdése rendelkezésétől eltérően a visszamenőleges időre járó ellátás havonkénti összegétől függetlenül – a szociális hatáskört gyakorló szerv határozata [Szt. 17. § (6) bek.] alapján, legfeljebb azonban az azonnali végrehajtást elrendelő határozat [Szt. 17. § (7) bek.] kézhezvételét követő harminc napig visszatartja az e megtérítésre levonható összeget azzal, hogy a levonás során egyebekben a Vht. 64. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A visszamenőleges időre járó ellátásból történő visszatartás, illetőleg az ellátásból való levonás foganatosítása és a megtérült összeg átutalása céljából a települési önkormányzat jegyzője az Szt. 17. § (6)–(7) bekezdés szerinti határozatok egy-egy példányát megküldi az illetékes nyugdíjfolyósító szerv részére. A nyugdíjfolyósító szerv a végrehajtható határozat alapján – annak beérkezését követő tizenöt napon belül – intézkedik a levonásról és a megtérült összeg átutalásáról.''

(6) A Tny. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során tévedett, mulasztott vagy jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, akkor a hiba megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni.''

(7)¹² A Tny. 80. §-a (2) bekezdésének szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

,,Ha a bíróság a rokkantság vagy a munkaképesség-változás tekintetében a 72. §-ban említett orvosi bizottság szakvéleményétől eltérően döntött, akkor a jogosult részére kifizetett késedelmi kamat az Egészségbiztosítási Alapot terheli, a késedelmi kamat megtérítését és elszámolását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban rendezi.''

(8) A Tny. 80. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

,,(5) A késedelmi kamat mértéke az 1998. január 1-jét megelőző visszamenőleges időtartamra naptári naponként 0,13 százalék, az 1997. december 31-ét követő időtartamra annak naptári napokra számított mértéke megegyezik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-ának (2) bekezdése szerinti – a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részében meghatározott – késedelmi pótlékkal.''

(9)¹³ A Tny. 89. §-a a következő új (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

,,(2) A megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évenként előre – minden év március 12-éig, illetőleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül – téríthesse meg. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg még hátralévő részét vissza kell fizetni.

(3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti megtérítésére egyösszegben kerülhet sor, ha azt

b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolással, illetőleg végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

A megtérítendő összeget a rokkantsági nyugdíjnak, baleseti rokkantsági nyugdíjnak, továbbá a szülői nyugdíjnak a kérelem benyújtását, vagy a Cstv. szerinti felszámolást, illetőleg végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig számított időtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama, az árvaellátás esetében az árva 25. életéve betöltéséig, az özvegyi nyugdíjnál az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig számított időtartam alapulvételével kell meghatározni. A hozzátartozói nyugellátások megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a baleseti hozzátartozói nyugellátások megtérítésénél is alkalmazni kell.

(4) A (2)–(3) bekezdésnek a baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyösszegű megtérítés meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében legfeljebb az Eb. 57. § (2) bekezdése szerinti időtartamot kell alapul venni.''

(10) A Tny. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

91. §,, (1) Az a kötelezett, aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,

b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,

c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával)

vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó – a magánszemély, illetve a foglalkoztató, egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja – az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a mulasztási bírságot fizetésre kötelező határozattal érvényesíti azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatra a 95. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A mulasztási bírságot az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez kell befizetni.''

(11) A Tny. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti]

,,c) a foglalkoztatót, egyéb szervet vagy magánszemélyt terhelő – 91. § szerinti – mulasztási bírságot.''

(12) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint – a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31-e utáni adatokról – a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíjmegállapításhoz szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó első alkalommal a 2000. évi szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben, február hónap 20. napjáig köteles az adatszolgáltatásra, azt követően pedig évenként, a tárgyévet követő év február hónap 20. napjáig. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt, egyéb feladatok teljesítéséhez szükségesek.''

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

20. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-ának (2) bekezdése új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f)–g) pontok g)–h) pontokra módosulnak:

[(2) Munkaerőpiaci Alap célja]

,,f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához,''

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül]

,,a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás] finanszírozása. Ezt az alaprészt terheli továbbá a munkanélküli járadékban részesülők kiegészítő segélye [58. § (9) bek.], valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása,''

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

21. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

,,p) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönző rendszer kialakítására és működésére vonatkozó részletes szabályok,

q) a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások körének, az árukhoz nyújtott támogatás mértékének''

(meghatározására.)

(2) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg:''

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

22. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei – ide nem értve a kirendeltségeket –, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete jogi személyek.''

Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló
1996. évi LXIII. törvény módosítása

23. §¹⁴

Záró rendelkezések

24. § (1) E törvény 2000. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Tny. 92. §-a az előtte lévő címmel együtt, a Tny. módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 15. és 18. §-a, az 1999. évi XCVII. törvény 9., 10., 11. §-a az előttük lévő címmel együtt, az Eftv. 5. §-ának (2) bekezdéséből az ,,és a MEP'' szövegrész, illetve az Ebtv. 83. § (3) bekezdésének l) pontja hatályát veszti.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 8. §-ában, 101. §-a (1) bekezdés d) pontjában és a (2)–(3) bekezdéseiben a ,,2000. január 1.'' hivatkozás ,,2001. január 1.'' hivatkozásra változik.

(3) A 17. § (7) bekezdésének a rendelkezéseit először a 2000 februárjában teljesített befizetések tekintetében kell alkalmazni.

(4) E törvény 17. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének e) pontjában hivatkozott 13. számú mellékletben foglaltakat 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A 19. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének időpontjában jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Az e törvény hatálybalépése előtt jogerős határozattal már elbírált ügyekben a hozzátartozó 2000. június 30-ig benyújtott kérelmére a 19. § (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával a hozzátartozói nyugellátást az ellátás kezdő időpontjától módosítani kell, ha a jogszerző egyéni számlájáról az ellátásra jogosult hozzátartozót megillető, vagy már felvett összeg az említett időpontig a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalásra (befizetésre) is kerül. A 19. § (5) és (9) bekezdése rendelkezéseit az 1999. december 31-e után érvényesítendő követelésekre, valamint a már korábban érvényesített követelés alapján az 1999. december 31-e után teljesítendő befizetésekre kell alkalmazni.

(6)¹⁵

(7) A járulékokkal kapcsolatosan 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett tartozásokra 2000. február 1-je után teljesített befizetésekből és a tartozás fejében átvett vagyonból, valamint a túlfizetésből az E. Alapot 43%, az Ny. Alapot 57% illeti meg, illetve terheli. Az állami adóhatóság a 2000. február 1-jén nyilvántartott járuléktartozást, vagy járulék túlfizetést a meghatározott arányok szerint átvezeti a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-nemekre. A járulékfizetésre kötelezett is ezen arányok szerint teljesíti a befizetést a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-számlákra, az adóhatóság pedig ezen számlákat terheli a túlfizetéssel a meghatározott arányban.

(8) A fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak által 2000. január 1-je előtt kötött szerződések tekintetében jogutód az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

(9) A 8. § (1) bekezdésben foglalt pályáztatási kötelezettség nem érinti az irányított betegellátási modellkísérletben 1999-ben finanszírozási szerződéssel rendelkező szervezőket, esetükben az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel a 2000. évben folyamatos.

(10)¹⁶

(11) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 9. §-ában az ,,illetőleg igazgatási szervével (a továbbiakban együtt: OEP)'' szövegrész helyébe ,,(a továbbiakban: OEP)'' szövegrész, a 27. §-ának (1) bekezdésében ,,az OEP'' szövegrész helyébe ,,a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP)'' szövegrész, a 27. §-ának (2) bekezdésében az ,,OEP'' szövegrész helyébe a ,,MEP'' szövegrész, továbbá 29. §-ának (3) bekezdésében a ,,megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál (a továbbiakban: MEP)'' szövegrész helyébe a ,,MEP-nél'' szövegrész, valamint 36. §-ában ,,Az OEP'' szövegrész helyébe ,,A MEP'' szövegrész lép.

(12) Az e törvény 20. § (2) bekezdésével módosított Flt. 39. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása először a 2000. évi költségvetés zárszámadásakor jelentkezik.

1. számú melléklet az 1999. évi CIX törvényhez¹⁷

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

Funkció- csoport finanszí- rozási mód	Cím	Alcím	Előirányzat csoport- szám	Kiemelt előirányzat szám	BEVÉTELEK (előirányzat neve)	2000. évi előirányzat

1 Társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 1 733 898,3
F06.c 1 Társadalombiztosítási járulékbevételek 1 085 517,7
F06.c 2 Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevétel 246 169,0
1 Biztosított által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (2% nélkül) 222 219,0
2 Magánnyugdíjpénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék (2%) 23 950,0
F06.c 3 Magánnyugdíjpénztárak átutalásai
1 Rokkantsági transzfer
2 Pénztártagok visszalépéséből származó transzfer
*3 Egyéb járulékok és hozzájárulások 36 267,8*
F06.c 1 Baleseti járulék 559,0
F06.c 2 Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei 1 091,9
F06.c 4 Munkáltatói táppénz-hozzájárulás 13 382,0
F06.c 5 Közteherjegy után befolyt járulék 94,9
F06.c 8 Sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett járulék 2 080,0
9 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás 19 060,0
F06.b 1 Honvédelmi Minisztérium fejezetből 8 920,0
F06.b 2 Belügyminisztérium fejezetből 7 910,0
F06.b 3 Igazságügyi Minisztérium fejezetből 1 370,0
F06.b 4 Pénzügyminisztérium fejezetből 430,0
F06.b 5 Miniszterelnökség fejezetből 430,0
F06.c 10 Egyházi személyek után fizetett nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék
F06.c 4 Egészségügyi hozzájárulás 178 628,8
F06.c 5 Késedelmi pótlék, bírság 7 500,0
Járulékbevételek, hozzájárulások összesen 1 554 083,3
*6 Központi költségvetési hozzájárulások 172 816,0*
F05.e 1 Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 900,0
F05.e 2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 2 900,0
F05.e 3 GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni központi költségvetési térítés 17 000,0
F06.c 4 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás 69 074,0
F06.c 5 Központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás
F05.e 6 Központi költségvetésből pénzeszközátadás 46 642,0
F06.e 8 GYED-folyósítás kiadásainak térítése a központi költségvetésből 36 300,0
*7 Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 6 999,0*
F05.e 1 Terhességmegszakítás egyéni térítési díja 350,0
F05.e 2 Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések 2 444,0
F06.c 3 Kifizetések megtérítése és egyéb bevételek 3 725,0
F05.a 4 Kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszk. visszatérülése (1996. évi CXX. tv.) 100,0
F05.a 5 Önkormányzati kórházak csődjével összefüggő támogatás visszatérítése [1997. évi CLIII. tv. 11. § (6) bek.] 380,0
F05.e 7 Gyógyszertámogatás visszatérítése
3 Működési célú bevételek 2 817,0
F06.c *1 Központi hivatali szervek 2 711,3*
1 Működési bevételek 2 711,3
1 Központi költségvetés működési célú térítése 2 410,0
2 Működési költségtérítés államháztartáson kívülről 65,0
3 Egyéb működési bevétel 236,3
2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
1 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
2 Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c *2 Igazgatási szervek 105,7*
1 Működési bevételek 105,7
1 Központi költségvetés működési célú térítése
2 Működési költségtérítés államháztartáson kívülről 37,0
3 Egyéb működési bevétel 68,7
2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
1 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
2 Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c *3 Központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok*
5 Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 12 375,7
F01.b *1 Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek 12 375,7*
1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származó bevétel
2 Egyéb vagyonértékesítésből (ingyenes vagyonjuttatás stb.) származó bevétel 12 375,7
3 Vagyongazdálkodás hozambevételei
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK BEVÉTELEI ÖSSZESEN 1 749 091,0

Millió forintban

M07356M_3

Funkció- csoport finanszí- rozási mód					KIADÁSOK (előirányzat neve)												2000. évi előirányzat

	2					Társadalombiztosítási ellátások kiadásai	1 755 709,7
		1					*Nyugellátások*	*1 096 942,0*
F06.b			1					Öregségi nyugdíj	669 118,0
			2					Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	283 870,0
F06.b				1					Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)			18 962,0
F06.b				2					Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)	111 679,0
F06.a				3					Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)			30 709,0
F06.a				4					Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)	120 874,0
F06.b				5					Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)
F06.b				6					Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)
F06.a				7					Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)
F06.a				8					Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)					1 646,0
F06.b			3					Hozzátartozói nyugellátás	142 974,0
F06.b			4					Egyösszegű méltányossági kifizetések	980,0
				1					Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás								600,0
				2					Egyszeri szociális segély							380,0
		2					*Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai*	*98 542,0*
F06.a			1					Terhességi-gyermekágyi segély	7 053,0
F06.a			2					Táppénz	50 731,0
				1					Táppénz			45 151,0
				2					Gyermekápolási táppénz					2 080,0
				3					Baleseti táppénz					3 500,0
F06.g			3					Betegséggel kapcsolatos segélyek	1 169,0
				1					Külföldi gyógykezelés							478,0
				2					Külföldi sürgősségi gyógykezelés								128,0
				3					Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások								191,0
				4					Méltányossági támogatások							372,0
F06.c			4					Kártérítési járadék	1 059,0
F06.c			5					Baleseti járadék	2 230,0
F06.e			6					GYED-folyósítás kiadásai	36 300,0
		3					*Természetbeni ellátások*	*554 963,4*
			1					Gyógyító-megelőző ellátás	373 754,4
F05.b				1					Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás			36 742,0
F05.c				2					Védőnői szolg., anya-, gyermek- és ifjúságvédelem					8 638,0
F05.c				3					Fogászati ellátás			10 411,0
F05.a				4					Gondozóintézeti gondozás					7 662,0
F05.a				5					Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás						3 687,0
F05.c				6					Járóbeteg-szakellátás			51 757,0
F05.a				7					CT, MRI					7 270,0
F05.c				8					Művesekezelés				10 143,0
F05.e				9					Házi szakápolás					1 324,0
F05.a				10					Fekvőbeteg-szakellátás		219 268,0
F05.e				11					Működési költségelőleg								360,4
F05.e				12					Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka							600,0
F05.e				13					Célelőirányzatok								941,0
				14					Egyszeri keresetkiegészítés			14 942,0
F05.e			2					Gyógyfürdő-szolgáltatás	2 400,0
F05.e			3					Anyatejellátás	203,0
F05.e			4					Gyógyszertámogatás	152 000,0
F05.e			5					Gyógyászati segédeszköz támogatás	23 951,0
F06.g			6					Utazási költségtérítés	2 664,0
		4					*Egyéb kiadások*	*5 262,3*
F06.c			4					Egyéb kiadások	5 262,3
				1					Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés								500,0
				2					Postaköltségek és egyéb kiadások					4 762,3
	4					Működésre fordított kiadások	33 477,3
F06.c		1					*Központi hivatali szervek*	*16 914,5*
			1					Működési kiadások	16 502,6
				1					Személyi juttatások					7 692,8
				2					Munkaadókat terhelő járulékok						3 057,0
				3					Dologi kiadások					5 691,8
				4					Egyéb működési célú támogatások, kiadások										61,0
				5					Ellátottak pénzbeli juttatásai
				6					Kamatfizetések
			2					Felhalmozási kiadások	411,9
				1					Intézményi beruházási kiadások							355,0
				2					Felújítás									56,9
				3					Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		2					*Igazgatási szervek*	*11 933,7*
			1					Működési kiadások	11 358,7
				1					Személyi juttatások					6 101,5
				2					Munkaadókat terhelő járulékok						2 362,6
				3					Dologi kiadások					2 894,6
				4					Egyéb működési célú támogatások, kiadások
				5					Ellátottak pénzbeli juttatásai
				6					Kamatfizetések
			2					Felhalmozási kiadások	575,0
				1					Intézményi beruházási kiadások							275,0
				2					Felújítás							300,0
				3					Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		3					*Központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok*	*4 629,1*
			1					Felhalmozási és fejlesztési kiadások	4 379,1
				1					Világbanki kölcsön kamat és tőketörlesztése								890,0
				2					Fejlesztési kiadások					3 489,1
			9					EU csatlakozás felkészülési kiadása	250,0
	6					Vagyongazdálkodás kiadásai	2 215,0
F01.b		1					*Az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai*	*2 215,0*
			1					Felújítás
			2					Egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások	335,0
			3					Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése	1 880,0
					TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK KIADÁSAI ÖSSZESEN		1 791 402,0
					EGYENLEG		—42 311,0
					GFS EGYENLEG		—42 311,0

2. számú melléklet az 1999. évi CIX. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

Funkció- csoport finanszí- rozási mód											2000. évi előirányzat

	1				Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek	982 604,0
F06.c		1				*Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék*	*708 694,0*
F06.c		2				*Biztosítotti nyugdíjjárulék*	*160 980,0*
			1				Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék (2% nélkül)	137 030,0
			2				Magánnyugdíjpénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék (2%)	23 950,0
F06.c			3				Magánnyugdíjpénztárak átutalásai
				1				Rokkantsági transzfer
				2				Pénztártagok visszalépéséből származó transzfer
		3				*Egyéb járulékok és hozzájárulások*	*20 168,0*
F06.c			2				Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei	543,0
F06.c			5				Közteherjegy után befolyt járulék	55,0
F06.c			8				Sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék	1 520,0
			9				Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás	18 050,0
F06.b				1				Honvédelmi Minisztérium fejezetből		8 720,0
F06.b				2				Belügyminisztérium fejezetből		7 240,0
F06.b				3				Igazságügyi Minisztérium fejezetből		1 260,0
F06.b				4				Pénzügyminisztérium fejezetből			410,0
F06.b				5				Miniszterelnökség fejezetből			420,0
F06.c			10				Egyházi személyek után fizetett nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék
F06.c		5				*Késedelmi pótlék, bírság*	*4 311,0*
					Járulékbevételek, hozzájárulások összesen:				894 153,0
		6				*Központi költségvetési hozzájárulások*	*86 074,0*
F06.e			3				GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni központi költségvetési térítés	17 000,0
F06.c			4				Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására költségvetési támogatás	69 074,0
F06.c			5				Központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás	0,0
		7				*Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek*	*2 377,0*
F06.c			3				Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek	2 377,0
	3				Működési célú bevételek	1 017,0
F06.c		1				*Központi hivatali szerv*	*930,0*
			1				Működési bevételek	930,0
				1				Működési költségtérítés államháztartáson belülről			860,0
				2				Működési költségtérítés államháztartáson kívülről				65,0
				3				Egyéb működési bevétel					5,0
			2				Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
				1				Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
				2				Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c		2				*Igazgatási szervek*	*87,0*
			1				Működési bevételek	87,0
				1				Működési költségtérítés államháztartáson belülről
				2				Működési költségtérítés államháztartáson kívülről				37,0
				3				Egyéb működési bevétel				50,0
			2				Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
				1				Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
				2				Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c		3				*Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok*
	5				Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek	8 787,0
*F01.b*		1				*Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek*	*8 787,0*
			1				Járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származó bevétel
			2				Egyéb vagyonértékesítésből (ingyenes vagyonjuttatás stb.) származó bevétel	8 787,0
			3				Vagyongazdálkodás hozambevételei
					NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI ÖSSZESEN				992 408,0

Millió forintban

Funkció- csoport finanszí- rozási mód														2000. évi előirányzat

	2				Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai	974 000,0
		1				*Nyugellátások*	*970 261,0*
F06.b			1				Öregségi nyugdíj	669 118,0
			2				Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	161 350,0
F06.b				1				Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)		18 962,0
F06.b				2				Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)	111 679,0
F06.a				3				Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)		30 709,0
F06.b				5				Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)
F06.b				6				Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)
F06.a				7				Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás (I—II. rokkantsági csoport)
F06.b			3				Hozzátartozói nyugellátás	138 813,0
F06.b			4				Egyösszegű méltányossági kifizetések	980,0
				1				Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás						600,0
				2				Egyszeri szociális segély					380,0
		4				*Egyéb kiadások*	*3 739,0*
F06.c			4				Egyéb kiadások	3 739,0
				2				Postaköltségek és egyéb kiadások			3 739,0
	4				Működésre fordított kiadások	16 818,0
F06.c		1				*Központi hivatali szerv*	*3 152,2*
			1				Működési kiadások	2 997,2
				1				Személyi juttatások					977,5
				2				Munkaadókat terhelő járulékok						341,7
				3				Dologi kiadások			1 663,0
				4				Egyéb működési célú támogatások és kiadások							15,0
				5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
				6				Kamatfizetések
			2				Felhalmozási kiadások	155,0
				1				Intézményi beruházási kiadások					155,0
				2				Felújítás
				3				Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		2				*Igazgatási szervek*	*10 611,7*
			1				Működési kiadások	10 036,7
				1				Személyi juttatások			5 302,6
				2				Munkaadókat terhelő járulékok				2 044,9
				3				Dologi kiadások			2 689,2
				4				Egyéb működési célú támogatások és kiadások
				5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
				6				Kamatfizetések
			2				Felhalmozási kiadások	575,0
				1				Intézményi beruházási kiadások					275,0
				2				Felújítás					300,0
				3				Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		3				*Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok*	*3 054,1*
			1				Felhalmozási és fejlesztési kiadások	2 929,1
				1				Világbanki kölcsön kamat és tőketörlesztése						340,0
				2				Fejlesztési kiadások			2 589,1
			9				EU csatlakozás felkészülési kiadása	125,0
	6				Vagyongazdálkodás kiadásai	1 590,0
F01.b		1				*Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai*	*1 590,0*
			1				Felújítás
			2				Egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások	240,0
			3				Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése	1 350,0
					NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI ÖSSZESEN				992 408,0
					EGYENLEG											0,0
					GFS EGYENLEG											0,0

3. számú melléklet az 1999. évi CIX. törvényhez¹⁸

Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban

Funkció- csoport finanszí- rozási mód											2000. évi előirányzat

	1				Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek	751 294,3
F06.c		1				*Munkáltatói egészségbiztosítási járulék*	*376 823,7*
F06.c		2				*Biztosítotti egészségbiztosítási járulék*	*85 189,0*
			1				Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék	85 189,0
		3				*Egyéb járulékok és hozzájárulások*	*16 099,8*
F06.c			1				Baleseti járulék	559,0
F06.c			2				Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei	548,9
F06.c			4				Munkáltatói táppénz-hozzájárulás	13 382,0
F06.c			5				Közteherjegy után befolyt járulék	39,9
F06.c			8				Sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék	560,0
			9				Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás	1 010,0
F06.b				1				Honvédelmi Minisztérium fejezetből			200,0
F06.b				2				Belügyminisztérium fejezetből			670,0
F06.b				3				Igazságügyi Minisztérium fejezetből			110,0
F06.b				4				Pénzügyminisztérium fejezetből				20,0
F06.b				5				Miniszterelnökség fejezetből				10,0
F06.c		4				*Egészségügyi hozzájárulás*	*178 628,8*
F06.c		5				*Késedelmi pótlék, bírság*	*3 189,0*
					Járulékbevételek, hozzájárulások összesen				659 930,3
		6				*Központi költségvetési hozzájárulások*	*86 742,0*
F05.e			1				Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés	900,0
F05.e			2				Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos közp. költségvetési hozzájárulás	2 900,0
F05.e			6				Központi költségvetésből pénzeszközátadás	46 642,0
F06.e			8				GYED-folyósítás kiadásainak megtérítése a központi költségvetésből	36 300,0
		7				*Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek*	*4 622,0*
F05.e			1				Terhességmegszakítás egyéni térítési díja	350,0
F05.e			2				Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések	2 444,0
F06.c			3				Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek	1 348,0
F05.a			4				Kórházi részl. adósságrendezésre átadott pénzeszk. visszatérülése (1996. évi CXX. tv.)	100,0
F05.a			5				Önkorm. kórházak csődjével összefüggő tám. visszatérítés
							[1997. évi CLIII. tv. 11. § (6) bek.]	380,0
F05.e			7				Gyógyszertámogatás visszatérítése
		3				Működési célú bevételek	1 800,0
F06.c		1				*Központi hivatali szerv*	*1 781,3*
			1				Működési bevételek	1 781,3
				1				Működési költségtérítés államháztartáson belül		1 550,0
				2				Működési költségtérítés államháztartáson kívül
				3				Egyéb működési bevétel			231,3
			2				Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
				1				Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
				2				Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c		2				*Igazgatási szervek*	*18,7*
			1				Működési bevételek	18,7
				1				Működési költségtérítés államháztartáson belülről
				2				Működési költségtérítés államháztartáson kívülről
				3				Egyéb működési bevétel				18,7
			2				Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
				1				Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülről
				2				Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek
F06.c		3				*Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok*
	5				Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek	3 588,7
F01.b		1				*Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek*	*3 588,7*
			1				Járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származó bevétel
			2				Egyéb vagyonértékesítésből (ingyenes vagyonjuttatás stb.) származó bevétel	3 588,7
			3				Vagyongazdálkodás hozambevételei
					EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI ÖSSZESEN				756 683,0

Millió forintban

M07356N_3

Funkció- csoport finanszí- rozási mód														2000. évi előirányzat

	2					Egészségbiztosítási ellátások kiadásai	781 709,7
		1					*Nyugellátások*	*126 681,0*
F06.a			2					Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj	122 520,0
					4				Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)		120 874,0
					8				Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás (III. rokkantsági csoport)				1 646,0
F06.b			3					Hozzátartozói nyugellátás	4 161,0
		2					*Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai*	*98 542,0*
F06.a			1					Terhességi-gyermekágyi segély	7 053,0
F06.a			2					Táppénz	50 731,0
					1				Táppénz			45 151,0
					2				Gyermekápolási táppénz				2 080,0
					3				Baleseti táppénz				3 500,0
F06.g			3					Betegséggel kapcsolatos segélyek	1 169,0
					1				Külföldi gyógykezelés					478,0
					2				Külföldi sürgősségi gyógykezelés					128,0
					3				Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások					191,0
					4				Méltányossági támogatások					372,0
F06.c			4					Kártérítési járadék	1 059,0
F06.c			5					Baleseti járadék	2 230,0
F06.e			6					GYED-folyósítás kiadásai	36 300,0
		3					*Természetbeni ellátások*	*554 963,4*
			1					Gyógyító-megelőző ellátás	373 745,4
F05.b					1				Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás			36 742,0
F05.c					2				Védőnői szolg., anya-, gyermek- és ifjúságvédelem				8 638,0
F05.c					3				Fogászati ellátás			10 411,0
F05.a					4				Gondozóintézeti gondozás				7 662,0
F05.a					5				Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás				3 687,0
F05.c					6				Járóbeteg-szakellátás			51 757,0
F05.a					7				CT, MRI				7 270,0
F05.c					8				Művesekezelés			10 143,0
F05.e					9				Házi szakápolás				1 324,0
F05.a				10				Fekvőbeteg-szakellátás	219 268,0
F05.e				11				Működési költségelőleg	360,4
F05.e				12				Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka	600,0
F05.e				13				Célelőirányzatok	941,0
				14				Egyszeri keresetkiegészítés	14 942,0
F05.e			2					Gyógyfürdő-szolgáltatás	2 400,0
F05.e			3					Anyatejellátás	203,0
F05.e			4					Gyógyszertámogatás	152 000,0
F05.e			5					Gyógyászati segédeszköz támogatás	23 951,0
F06.g			6					Utazási költségtérítés	2 664,0
		4					*Egyéb kiadások*	*1 523,3*
F06.c			4					Egyéb kiadások	1 523,3
					1				Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés					500,0
					2				Postaköltség és egyéb kiadások				1 023,3
	4					Működésre fordított kiadások	16 659,3
F06.c		1					*Központi hivatali szerv*	*13 762,3*
			1					Működési kiadások	13 505,4
					1				Személyi juttatások				6 715,3
					2				Munkaadókat terhelő járulékok				2 715,3
					3				Dologi kiadások				4 028,8
					4				Egyéb működési célú támogatások, kiadások						46,0
					5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
					6				Kamatfizetések
			2					Felhalmozási kiadások	256,9
					1				Intézményi beruházási kiadások					200,0
					2				Felújítás						56,9
					3				Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		2					*Igazgatási szervek*	*1 322,0*
			1					Működési kiadások	1 322,0
					1				Személyi juttatások					798,9
					2				Munkaadókat terhelő járulékok					317,7
					3				Dologi kiadások					205,4
					4				Egyéb működési célú támogatások, kiadások
					5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
					6				Kamatfizetések
			2					Felhalmozási kiadások
					1				Intézményi beruházási kiadások
					2				Felújítás
					3				Felhalmozási célú támogatások, kiadások
F06.c		3					*Központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok*	*1 575,0*
			1					Felhalmozási és fejlesztési kiadások	1 450,0
					1				Világbanki kölcsön kamat és tőketörlesztése					550,0
					2				Fejlesztési kiadások					900,0
			9					EU csatlakozás felkészülési kiadása	125,0
	6					Vagyongazdálkodás kiadásai	625,0
F01.b		1					*Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai*	*625,0*
			1					Felújítás
			2					Egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások	95,0
			3					Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése	530,0
								EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI ÖSSZESEN	798 994,0
								EGYENLEG		—42 311,0
								GFS EGYENLEG		—42 311,0

4. számú melléklet az 1999. évi CIX. törvényhez

„13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra befolyt összegből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik:

M907697_0

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele =	Ny		× (P+B)
	A+E+Ny
Az Egészségbiztosítási Alap bevétele =		E		× (P+B)
		A+E+Ny

ahol

A: a tárgyévi adó bevételi előirányzat

E: a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, baleseti járulék és táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzat

Ny: a tárgyévi munkáltatói nyugdíjbiztosítási és biztosítotti nyugdíjjárulék bevételi előirányzat

P: az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára havonta befolyt összeg

B: az állami adóhatóságnál kezelt bírság bevételi számlán befolyt összeg (ideértve az adóbírság, mulasztási bírság és önellenőrzési pótlék bevételeket)

”

A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. december 18.

Az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontja a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 4. § (2)-(3) bekezdését a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdére változtatta.

⁵

A 6. § (1) bekezdése a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

A 6. § (3) bekezdése a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 6. § (6) bekezdését a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸

A 6. § (7) bekezdését a 2000: CXVIII. törvény 24. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹

A 8. §-t a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 17. § (1) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 18. §-t a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 19. § (7) bekezdésének a Tny. 80. §-a (2) bekezdésének második mondatát beiktató szövegrészét a 2000: CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 19.§ (9) bekezdésének a Tny. 89.§-ának a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének k) pontjával hatályon kívül helyeztett (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó részét a módosító törvény fent nevzett rendelkezése ugyan csak hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 23. §-t a 2001: XXXIV. törvény 13. § (6) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 24. § (6) bekezdését a 2001: CVII. törvény 25. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 24. § (10) bekezdését a 2001: XXXIV. törvény 13. § (6) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

Az 1. számú melléklet a 2000: CXVIII. törvény 24. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 3. számú melléklet a 2000: CXVIII. törvény 24. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek