109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

1. §⁴ A tulajdoni lap három részből áll.⁵

2. §⁶ A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:

3. §⁷ A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:

4. §⁸ (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

(2)¹² A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.

(3a)¹⁴ Az illetékességi terület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó, illetve az átvevő ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatal, a fővárosban a Fővárosi XI. és XIV. Kerületi Hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) megjelölését.

(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.

(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.

4/A. §¹⁵ (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott

(3) Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat oldalképe nyomtatható, amely az (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltakon túl nem térhet el az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat oldalképétől.

(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.

(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.

(6)¹⁷

5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2)¹⁹ Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3)²⁰ A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.

(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.

(5)²¹

6. § (1) Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni.

(3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

(4) A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

(5)²⁴ A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlant (egész tulajdoni illetőséget vagy ezek eszmei hányadát) érintően a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetése – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a változással jogot szerző tulajdonosi joggyakorló kérelmére, a változással érintett ingatlanok átadását rögzítő okirat kivonatának az átadó és az átvevő felek által hitelesített másolata benyújtásával történik.

(6)²⁵ Ha törvény rendelkezése alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan (egész tulajdoni illetőség vagy ezek eszmei hányada) felett a tulajdonosi jogokat többen, együttesen gyakorolják, a tulajdonosi joggyakorlókat a törvény által kijelölt tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek közös kérelmére lehet bejegyezni.

7. § (1)²⁷ Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam, vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

(2)²⁸ Ha az ingatlannak több vagyonkezelője van, a bejegyzésben valamennyi vagyonkezelőt fel kell tüntetni. Az egyes jogosultak vagyonkezelői jogát eszmei hányad szerint kell a bejegyzésben meghatározni.

(3)²⁹ Ha jogszabály így rendelkezik, az állami tulajdonban álló föld, illetőleg a földön lévő állami tulajdonban álló épület vonatkozásában más-más vagyonkezelő is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.

8. § A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni. Több személy állandó közös használatába adott lakás esetében a bejegyzésben az egyes jogosultakat megillető állandó lakáshasználati jog terjedelmét is fel kell tüntetni a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint.

9. § (1) A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára (megállapodáson alapuló földhasználati jog).

(2) Ha a más tulajdonában álló földön létesített épületre az építkező bírósági határozattal szerzett tulajdonjogot, a földhasználati jogot az egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére az épület mindenkori tulajdonosa javára kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(3) A földhasználati jogot az épület mindenkori tulajdonosa javára kell bejegyezni akkor is, ha a megállapodáson alapuló földhasználati jog jogosultja, e jogának bejegyzését követően, az általa létesített épület önálló ingatlanként való bejegyzését kéri.

(4)³² Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a járási hivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.

9/A. §³³ (1) Ha az önálló ingatlanként nyilvántartott épületnek és az alatta fekvő földrészletnek azonos a tulajdonosa, a földrészlet vagy az épület tulajdonjogának átruházása vagy átszállása esetén az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyezni.

(2) Ha a felek a földhasználati jog gyakorlásának szabályozása körében megállapodtak a földhasználati jog terjedelmében, a földhasználati jogot a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kell bejegyezni.

(3) A felek a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozása tényének feljegyzését az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül kérhetik.

10. § (1)³⁵ Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogra lehet bejegyezni.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát ,,özvegyi jog'' elnevezéssel kell megjelölni.

(3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

11. § (1) A használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott (pl. lakáshasználat) vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

(2) A használat jogának nyilvántartására egyebekben a haszonélvezeti jog nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

12. § (1) Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

(2) A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.).

(3) Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).

(4) A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti.

13. §³⁹ (1) Az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.

(1a)⁴⁰ Az állandó jellegű földmérési jelek, valamint a földminősítési mintaterek elhelyezését biztosító használati jogok bejegyzésénél meg kell jelölni azt a kormányhivatalt, illetve járási hivatalt, amelyen keresztül – a külön jogszabályban meghatározottak alapján – a jogosult a használati jogát gyakorolja.

(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok adatbázisában nyilvántartott alappontok esetében az Fttv. 26. § (4) bekezdése szerinti közérdekű használati jog bejegyzése során az adatbázisban szereplő pontazonosítót (pontszámot) is fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.

14. § (1) Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy az átruházott eszmei hányadra – a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg – lehet bejegyezni.

(3) Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

15. § (1)⁴³ Vételi jogot, eladási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2)⁴⁴ Vételi jog, eladási jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését.

(3)⁴⁵ A vételi jog, eladási jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.

(4)⁴⁶ A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

(4a)⁴⁷ Az eladási jog gyakorlása esetén az eladási jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan eladására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. A kérelemhez csatolni kell az egyoldalú nyilatkozatot tartalmazó okiratot is.

(5)⁴⁸ Ha a vételi jogot, eladási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

(6)⁴⁹ A vételi jog gyakorlása esetén nem kell csatolni a vételi jog bejegyzését követően bejegyzett elővásárlási vagy visszavásárlási jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy e jogával nem kíván élni.

16. §⁵¹ Tartási és életjáradéki jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

17. §⁵³ (1) Jelzálogjogot ingatlanra és az ingatlant terhelő átruházható jogra lehet bejegyezni.

(2) Az ingatlant terhelő jelzálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségére lehet bejegyezni.

(3)⁵⁴ Ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított követelésre, illetve önálló zálogjogra aljelzálogjog jegyezhető be.

(4) Az aljelzálogjog bejegyzésére a jelzálogjog bejegyzésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

18. §⁵⁵ (1) A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a zálogjoggal biztosított követelést, az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra történő utalással. Fogyasztói zálogszerződés esetén a bejegyzésnek tartalmaznia kell a jelzálogjoggal biztosított összeg megjelölését is.

(2) Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a bejegyzésben ezt az összeget fel kell tüntetni.

(3) A bejegyzésben megjelölt összeg csak egyféle – vagy belföldi vagy külföldi – pénznemben szerepelhet.

(4) Ha a személyes kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben a személyes adóst is fel kell tüntetni.

19. § (1) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(2)⁵⁶

(3)⁵⁷ A vagyont terhelő zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenése miatt a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt teszi meg.

19/A. §⁵⁸ Ha a jelzálogjog jogosultja zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a jelzálogjogi bejegyzésben a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a 18. §-ban megjelölt adatok és a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölése mellett. A zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azt a – már bejegyzett – zálogjogosultat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.

20. §⁶⁰ (1) Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2) Az önálló zálogjog bejegyzésében annak jogosultja mellett a zálogszerződésben meghatározott összeget kell feltüntetni.

(3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 29. §-a szerinti átalakításos önálló zálogjogot az átalakítással érintett jelzálogjog vagy különvált zálogjog ranghelyén kell bejegyezni. A bejegyzés alapjául a Ptkm.-ben megjelölt és a tv. 32. § (3) és (5) bekezdésben meghatározott kellékekkel rendelkező egyoldalú átalakító nyilatkozat vagy a felek erre vonatkozó megállapodását tartalmazó okirat szolgál, amelyre a bejegyzésben utalni kell.

(4) Az önálló zálogjogra és az átalakításos önálló zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzésben a zálogjoggal biztosított követelés helyett azt a (2) bekezdés szerinti meghatározott összeget kell a bejegyzésben megjelölni, amelynek erejéig a zálogjogosult az ingatlanból kielégítést kereshet. Az önálló zálogjog összegének e megjelölése a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra utalással nem történhet.

20/A. § (1) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – a felek erre irányuló és a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban kötött megállapodásával követelést biztosító jelzálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá változtatható át.

(2) A követelést biztosító zálogjog átváltoztatása esetén az átváltoztatással létrejött önálló zálogjog azonos ranghelyen csak a bejegyzett követelést biztosító zálogjog tőkeösszegének mértékéig, legfeljebb e tőkeösszegnek meghatározott összegként való feltüntetésével jegyezhető be önálló zálogjogként. Önálló zálogjognak követelést biztosító zálogjoggá történő átváltoztatása esetén, az átváltoztatással létrejött követelést biztosító zálogjog azonos ranghelyen csak az önálló zálogjog bejegyzésében meghatározott összeg mértékéig, legfeljebb ezen összeg – mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:98. § (3) bekezdése szerinti keretösszeg – feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) Ha a zálogjog átváltoztatása során a felek a szerződésben a kielégítési jog terjedelmét meghatározó összeget a (2) bekezdés szerinti mértéket meghaladó összegben jelölik meg, a különbözet erejéig jelzálogjog csak új ranghelyre jegyezhető be.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti különbözet összegének új ranghelyen történő bejegyzéséhez a rangsorban ezt megelőzően feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja nem járul hozzá, az ingatlanügyi hatóság – a különbözet új ranghelyen történő bejegyzésének mellőzésével – a (2) bekezdés szerint jár el.

21. § (1)⁶³ Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(3)⁶⁴ A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a jelzálogkötelezettel, mint személyes adóssal szemben a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.

(4)⁶⁵ Ha az ingatlanra földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye került feljegyzésre, a járási hivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatával együtt megküldi a végrehajtónak a földhasználati jog gyakorlásáról szóló megállapodás másolatát.

21/A. §⁶⁸ (1) Jog vagy tény bejegyzésével, illetve feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alá helyezésének tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.

(2)⁶⁹ Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. A járási hivatal törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.

(3)⁷⁰ A gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése során meg kell jelölni, hogy a cselekvőképesség korlátozása részleges vagy teljes.

22. §⁷² Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további bejegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők. A feljegyzésben fel kell tüntetni a felszámolót, illetve a végelszámolót és meg kell jelölni a felszámolás és végelszámolás kezdő időpontját is.

23. § (1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik.

(2) Ha az ingatlanra bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

25. § (1) Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

(3)⁷⁶ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak irányadók a bányaszolgalmi jog alapítására, valamint a részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásra is.

26. § (1)⁷⁸ Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés, ügyészi felhívás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a megtámadott, felhívással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést, vagy az ügyészi felhívást benyújtották.

(2)⁷⁹ Az adatváltozás átvezetésére irányuló ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntéssel szemben indított felügyeleti eljárás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a felügyeleti eljárással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a felügyeleti eljárás megindult.

27. §⁸¹ Bírósági jogorvoslati kérelemre, ügyészi fellépésre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a bírósági jogorvoslati kérelmet, ügyészi fellépést vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

28. §⁸³ (1) Elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalmat egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait.

(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat jegyeztek fel, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.

(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom az örökhagyóval szerződött fél javára a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy annak eszmei hányadára – eltérő megállapodás hiányában – az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül is feljegyezhető.

(5) A rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat az okirat tartalmára történő utalással kell az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni.

29. §⁸⁵ (1) A tv. 64. §-ában meghatározott perek feljegyzését és a büntetőeljárás megindítása tényének feljegyzését (a továbbiakban együtt: perfeljegyzés) követően további jogokat – a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.

(2) A perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A feljegyzésben erre utalni kell.

29/A. § (1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét a szerződéssel átruházni kívánt egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet szerződésenként egyszer feljegyezni. Ha a feljegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, fel kell tüntetni az érintett eszmei hányadot vagy tulajdoni illetőséget is. Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bejegyzésben jogosultként a kérelmezőt kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tény feljegyzését követően további jogokat – a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel – csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben, valamint a további jogokra irányuló bejegyzésekben erre utalni kell.

(3) A tény feljegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésében erre utalni kell.

29/B. § (1) A tény feljegyzését kérhetik a szerződő felek, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti elővásárlási jog gyakorlása érdekében hirdetményi úton közlésre került jogügylet (a továbbiakban: kifüggesztéshez kötött jogügylet) esetén az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: elővásárlási kormányrendelet) meghatározottak szerint jognyilatkozatot tevő jogosult is.

(2) A tény feljegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(3)⁸⁷ A járási hivatal a (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában meghatározott nyilatkozat valóságtartalmát az elektronikus tájékoztató alapján ellenőrzi. Ha a tájékoztató alapján nem állapítható meg a kifüggesztés megtörténte, a kérelmezőt felhívja annak igazolására. Ha a kérelmező nem tudja igazolni a kifüggesztés megtörténtét, a tényfeljegyzésre vonatkozó kérelmet a járási hivatal elutasítja.

(4) Hivatalból törölni kell a 29/A. § (1) bekezdése szerinti tényt és a feljegyzését követően függő hatállyal történt jogbejegyzések esetében

(5)⁸⁸ A járási hivatal minden hónap tizenötödik napjáig megkeresi a hatósági jóváhagyás megadására jogosult szervet – a tényfeljegyzéssel érintett ingatlanok listája megküldésével – a hatósági jóváhagyás megtagadásáról, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá az eljárás megszüntetéséről szóló jogerős döntésekről történő tájékoztatás érdekében.

(6) Kérelemre a tény csak akkor törölhető az ingatlan-nyilvántartásból, ha

(7) A tényfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.

(8) A tény feljegyzéséről, valamint a tény törléséről szóló határozatot a kérelmezőnek, valamint a szerződő feleknek kell kézbesíteni.

30. §⁹⁰ (1) Az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét és időpontját a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.

(2)⁹¹ Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött jegyzőkönyv alapján a járási hivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét.

(3) Eredményes árverés vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. §-a alapján nem terhelhetik.

31. §⁹³ (1)⁹⁴ A zárlatot, a zár alá vételt, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényét az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2)⁹⁵ A zárlat, a zár alá vétel, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényének feljegyzése után jogokat – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak a zárlat, a zár alá vétel, tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.

32. § (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.

(2) A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

(3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti feljegyzés rangsorában kell bejegyezni.

32/A. §⁹⁸ A pénzügyi lízingbeadás tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott részére lehet feljegyezni. A feljegyzésben a jogosult (lízingbevevő) személyét is fel kell tüntetni.

33. §¹⁰⁰ Bejegyzésre, illetve valamely tény feljegyzésére, adatváltozás átvezetésére irányuló kérelem vagy megkeresés részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező vagy megkereső nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.

34. § (1) Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét egész ingatlanra, vagy annak természetben, illetve területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

(2) Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét mind a földrészletre, mind az épületre fel kell jegyezni.

35. §¹⁰³ (1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét.

(2) A jelzálogjogot az (1) bekezdés szerinti feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközben történt végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.

(3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben megjelölt összeget meghaladó követelés biztosítására kérik, az összeget meghaladó részt új ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről a tulajdonos kérelmére új határozatban kell rendelkezni.

(4) A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog aljelzálogjoggal való megterhelése esetére is, ha az aljelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását az aljelzálogjoggal terhelendő jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog zálogjogosultja kéri.

(5) A jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett a tilalom bejegyzésével kapcsolatosan az előzetesen biztosított jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról a tilalom jogosultja javára külön lemondott.

(6)¹⁰⁴ Jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzés ranghelyén önálló zálogjogot is be lehet jegyezni.

36. § (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy az előzetesen biztosított jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék, hogy e ranghelyet jelzálogjog bejegyzésével betöltse.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek a javára a lemondás történt, továbbá azt az előzetesen biztosított ranghelyet, amelyre a lemondás vonatkozik.

(3) Annak az előzetesen biztosított ranghelynek a törlése előtt, amelyre a lemondás vonatkozik, az (1) bekezdés szerinti feljegyzés törlésére csak annak a későbbi zálogjogosultnak, harmadik személynek vagy bármelyikük jogutódjának, a tv. által előírt rendelkezések szerint kiállított okiratban megadott hozzájárulása alapján kerülhet sor, akinek a javára a zálogkötelezett az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezés jogáról lemondott.

(4) A lemondás ellenére, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat alapján lehetőség vanaz előzetesen biztosított ranghelyen zálogjog létesítésére. Ez a hozzájárulás csak az abban megengedett terhelésre szól, és azt meghaladóan nem oldja fel a zálogkötelezettet az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezési jogról lemondó nyilatkozata alól.

37. § (1) Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tényt egyidejűleg a szerződésben megjelölt több vagyonrendelő esetén és több kedvezményezett javára is fel lehet jegyezni.

(3) Több kedvezményezett javára szóló tényfeljegyzés esetén a szerződésben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezettek egymás közötti sorrendjét és az őket megillető tulajdoni hányadot is fel kell tüntetni. Ha a vagyonrendelő a kedvezményezettek között sorrendet nem állított fel, illetve ha a kedvezményezetteket egyenlő arányban illeti meg a tulajdoni váromány, a feljegyzésben erre a körülményre külön nem kell utalni.

38. §¹⁰⁸ A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. A feljegyzésben utalni kell a megváltozott ranghelyű bejegyzések sorszámára. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

39. § A jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét egész ingatlanra, illetőleg annak természetben kijelölt vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

39/A. §¹¹¹ (1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető

(2) Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzése vagy törlése az erdészeti hatóság megkeresésére, annak jogerős határozata alapján történik.

(4) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletre nem jegyezhető fel.

(5) Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg az 1 hektárnál kisebb belterületi földrészleten csak az egész ingatlanra jegyezhető fel.

39/B. §¹¹⁵ Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőre emelkedéséig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről a járási hivatalnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős döntésének járási hivatali beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.

40. § (1) Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:

41. § Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik.

42. § (1) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.

(2)¹²² Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően legelő művelési ágban kell nyilvántartani még az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fás legelő és vadföld területét.

43. § (1) Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is.

(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A nem művelt tőkehiányos (parlag) szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, illetve a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani.

44. § (1) Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával (gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.

(2)¹²⁵ Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kert művelési ágban kell nyilvántartani még:

45. § (1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy vegyes állományban betelepített területet, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alany-, szemzőhajtás-, oltóvessző- és magtermő ültetvényt.

(2) A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

(4) A gyümölcsfákkal, gyümölcstermő bokrokkal hasznosított földterületek gyümölcsös művelési ágban történő nyilvántartásánál a külön jogszabály szerinti fogalom-meghatározások az irányadók.

(5) A nem művelt, hiányos állományú (parlag) gyümölcsös művelési ágú területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

46. § Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.

47. §¹³⁰ (1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani – a 48. § (1) bekezdés d) pont da) alpont szerinti szabad rendelkezésű erdő kivételével – azt a területet, amely az Evt. szerint erdőnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül

48. §¹³² (1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.

49. §¹³⁴ Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is). A halastóként nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs.

50. § (1)¹³⁶ Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)–(7) bekezdésekben meghatározott területeket.

(2) A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

(3)¹⁴⁰ A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:

(4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

(5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:

(6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

(7)¹⁴⁷ A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül

(8)¹⁴⁸ A (7) bekezdés a) pontja szerinti „Állami terület I.” megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött – a honvédelemért felelős miniszter megkeresése alapján – művelés alól kivett területként „honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.

(9)¹⁴⁹ A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak a járási hivatalhoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.

50/A. § (1) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelmet – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon túl a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal – a járási hivatalnál kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát.

(4) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás átvezetése iránti eljárás eredményeként a zártkerti ingatlant alrészletekre történő bontás nélkül kell az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározottak szerint nyilvántartásba venni.

(5) A tv. 89/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás átvezetése iránti eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

50/B. § A zártkerti ingatlan művelési ágát az 50. § (2) bekezdés f) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti ingatlant érintően került benyújtásra, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint épület nem áll.

50/C. § (1) A zártkerti ingatlan művelési ágát az 50. § (2) bekezdés g) pontja szerinti megnevezéssel kell feltüntetni, ha a kérelem olyan zártkerti ingatlant érintően került benyújtásra, melyen az ingatlan-nyilvántartás szerint a kérelem benyújtásának időpontjában épület áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a zártkerti ingatlant zártkerti művelés alól kivett területként az épület fő rendeltetésének megjelölésével együtt kell nyilvántartani.

50/D. § Ha az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott művelési ágak szerint nyilvántartásba vett ingatlanra épület feltüntetése iránti kérelem kerül benyújtásra, a kérelem tartalmára és a kérelemhez csatolandó okiratokra az épület feltüntetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ingatlan művelés alól kivett megnevezését az 50/C. § (2) bekezdése szerinti tartalommal kell nyilvántartásba venni.

50/E. § (1) A tv. 89/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemben meg kell jelölni, hogy a zártkerti ingatlannak a megosztása során kialakuló ingatlanok közül mely ingatlan művelési ága kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba az 50. § (2) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott megnevezéssel átvezetésre.

(2) A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

51. § (1)¹⁵² A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m².

(2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.

(3) A külterületen és a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten belül az állandó jellegű épületek nyilvántartása:

(4) Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m²-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

52. § (1) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket – az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.

(2) A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

53. § (1) A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2) A társasház törzslap II. részére be kell jegyezni a társasház tulajdon létesítését, a társasház közösség nevét és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A társasház törzslap III. részén az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot.

(4) Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.

54. § (1) A társasház különlap I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét, továbbá utalni kell a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2) A társasház különlap II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

55. § (1) Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A társasház törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

56. § (1)¹⁵⁷ A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket – az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti házat akkor is egy szövetkezeti ház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

57. § (1)¹⁵⁸ A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2) A szövetkezeti ház törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, illetve utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3) A szövetkezeti ház törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

58. § (1) A szövetkezeti ház különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét.

(2) A szövetkezeti ház különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

58/A. §¹⁵⁹ (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház törzslapját és a szövetkezeti ház különlapjait meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2) A szövetkezeti ház törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlapok III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

59. §¹⁶¹ (1) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészleten álló épületnek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak (így különösen a közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban maradó épületrészek és helyiségek) a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

60. §¹⁶⁴ (1)¹⁶⁵ A kérelmet – a Ket.-ben meghatározottakon túl az 1. melléklet szerinti adattartalommal – a járási hivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (földhivatali portál). A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.

(2)¹⁶⁶ A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet – a Ket.-ben meghatározottakon túl a 6. melléklet szerinti adattartalommal – a járási hivatal részére kell megküldeni. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, feljegyzésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul.

61. §¹⁶⁷ A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a járási hivatal az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.

62. § (1) Területváltozásnak minősül a földrészletek összevonása (egyesítése), megosztása (felosztása), továbbá határának módosítása (rendezés) akkor is, ha ez a módosítás az érintett földrészletek területének nagyságát nem módosítja.

(2)¹⁶⁸ Művelési ág változásnak minősül, ha

(3) A termőföld minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (erózió, talajjavítás stb.) tartósan megváltozott. Amennyiben a termőföld nyilvántartott minősége a művelési ággal egyidejűleg változott meg, csak a művelési ág változást kell bejelenteni.

62/A. §¹⁶⁹ A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási célterületre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

62/B. §¹⁷⁰ A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező beruházások esetén a terület beruházási területre történő átvezetéséhez szükséges:

62/C. §¹⁷³ (1) A termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

(2) Ha a termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése, vagy létesítmény elhelyezése nem engedélyköteles tevékenység, a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

63. §¹⁷⁷ A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ágváltozásból eredő földminőség változás esetén a járási hivatal megváltoztathatja, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg.

64. § (1)¹⁷⁹ Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást – függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a járási hivatal hivatalból szerez tudomást – helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Ha a hatósági engedélyhez (jóváhagyáshoz) kötött művelési ág változást engedély (jóváhagyás) nélkül, vagy az engedélytől eltérően hajtották végre, a változás átvezetése után értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amelynek hatáskörébe tartozik az előírt engedély (jóváhagyás) megadása.

(3)¹⁸⁰ Erdő és a 48. § (1) bekezdés d) pont szerinti fásított terület művelési ág, valamint az Evt. szerint fás legelő és vadföld megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány, halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén pedig a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélye szükséges.

(4)¹⁸¹

65. § (1)¹⁸² Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.

(2)¹⁸³ Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges.

(3)¹⁸⁴ A tulajdoni lapon építmény létesítését jogerős használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés, vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet átvezetni.

(3a)¹⁸⁵ Tulajdoni lapon olyan új lakóépület létesítését, amelynek építése egyszerű bejelentéshez kötött, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. §-a szerint kiadott hatósági bizonyítvány alapján lehet feltüntetni. Az épület feltüntetését követően társasház bejegyzéséhez, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiség tulajdoni különlapjának megnyitásához alapító okiraton és alaprajzon túl alapterületet és rendeltetésmódot tartalmazó hatósági bizonyítvány, igazolás vagy használatbavételi engedély szükséges.

(3b)¹⁸⁶ Az építmény bontását a bontás elvégzéséről szóló jogerős végzés vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.

(3c)¹⁸⁷ Az építmény bővítését jogerős használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés, vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.

(3d)¹⁸⁸ A (3)–(3c) bekezdésekben meghatározott változások átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.

(3e)¹⁸⁹ Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljáráshoz nem kötött rendeltetésmód-változással járó épületváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) bekezdésében és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.

(3f)¹⁹⁰ Társasház alapítása vagy módosítása esetén, a hatósági bizonyítványnak, a használatbavételi engedélynek, fennmaradási engedélynek vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzésnek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is.

(3g)¹⁹¹ Szövetkezeti ház alapítása vagy módosítása esetén, a hatósági bizonyítványnak, a használatbavételi engedélynek, fennmaradási engedélynek vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzésnek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdoni különlapokon szereplő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is.

(4)¹⁹² Ha az épület feltüntetésére irányuló eljárásban a (3) bekezdésben meghatározott vázrajz nem áll a járási hivatal rendelkezésére, a kérelmezőt hatvan napos határidő tűzésével felhívja annak pótlására.

(5)¹⁹³ A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz helyett

(6)¹⁹⁴ Egyéb önálló ingatlanokat, valamint társasháznál a közös tulajdonban, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészeket érintő telki szolgalmi és egyéb jog bejegyzése vagy jogilag jelentős tény feljegyzése céljából benyújtott okirathoz a tv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott alaprajz másolatán elkészített helyszínrajzot kell mellékelni, amelyen a bejegyzendő joggal, feljegyzendő ténnyel érintett területet meg kell jelölni.

65/A. §¹⁹⁵ A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény szerinti ingyenes használati jog bejegyzéséhez, ha az épületnek csak egy része (egyes helyiségei, vagy azok csoportja) kerül átadásra, – a 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajz helyett – elegendő a használati joggal érintett épületrészt egyértelműen beazonosítható módon ábrázoló és annak térmértékét négyzetméter pontossággal megjelölő, az átadó és az átvevő által aláírt alaprajzot benyújtani.

66. § (1)¹⁹⁶ A tv. 28. § (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés időpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelőt, használót.

(2)¹⁹⁷ A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló, illetve e célokból feleslegessé nyilvánított ingatlanokat érintő változások helyszíni ellenőrzésének lefolytatására az ezen ellenőrzésekre vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadók.

(3)¹⁹⁸

(4)¹⁹⁹ Nincs szükség a változás helyszíni ellenőrzésére, ha az érdekelt által benyújtott változási vázrajzot a járási hivatal készítette.

67. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a járási hivatal a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

68. § (1) Ha nem jegyzik be tulajdonosként azt az örököst, akivel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt a tv. 31. § (1) bekezdése alapján jelzálogjogot jegyeztek be, ezt a függő hatályú jelzálogjogot a hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ugyanígy kell eljárni, ha nem annak a szerzőnek a tulajdonjogát jegyzik be, akinek az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette.

(2)²⁰³ Jelzálogjog bejegyzésnek örökössel szemben – az örökös tulajdonjogának bejegyzése előtt – csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsíti (pl. hagyatéki leltár, más hagyatéki vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés stb.).

68/A. §²⁰⁴ Jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak kell tekinteni a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét is, ha az egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és a zálogkötelezett az ingatlannak, vagy a jognak ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, illetve jogosultja továbbá a bejegyzési engedély rendelkezik mindazon alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket a tv. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.

68/B. §²⁰⁵ Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog átruházásról szóló szerződés hatósági jóváhagyásának hiányában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 36. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben akkor folytatható le, ha a jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül.

68/C. §²⁰⁶ Föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés esetében a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e részarány-tulajdonnal. Ha a föld tulajdonjogát megszerző személy részarány tulajdonnal is rendelkezik, a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdonában álló részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének huszada és a már tulajdonában és haszonélvezetében álló, továbbá a megszerzésre kerülő földterület hektárban kifejezett térmértékének együttes összege nem több mint 300.

68/D. §²⁰⁷ A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

69. §²⁰⁹ A tv. 32. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontja, valamint a 32. § (5) bekezdésének alkalmazásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.).

70. § Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a tv. 32. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat.

71. §²¹⁰ Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is.

72. §²¹¹

73. § (1) Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges.

(2)²¹² Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:

(3)²¹⁵ Ha a szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatalhoz benyújtják, azokat az eljáró hivatal csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt alaprajzra a tv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező – a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokkal kiegészített – műszaki terv.

(5)²¹⁶ Társasházi lakás megosztásához, illetve társasházi lakások összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítása, és a változás utáni állapotnak megfelelően kiállított, alaprajz szerinti alapterületet és rendeltetésmódot igazoló hatósági bizonyítvány is szükséges.

(6)²¹⁷ Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új társasházi lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új öröklakás nyilvántartásba vételét kérik.

74. § (1) Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és alaprajz szükséges.

(2)²¹⁸ A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:

(3) Az (1) bekezdésben foglalt alaprajzra a tv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező – a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokkal kiegészített – műszaki terv.

(4)²²⁰ Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítása is szükséges.

(5)²²¹ Szövetkezeti házban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

75. § (1)²²² Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

(2) Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozat-tételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.

(3) Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

(4)²²³ Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása akkor mellőzhető, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján földnek minősülő ingatlan szerzése esetében

(5)²²⁴

76. § Ha nem magyar nyelven kiállított okirathoz a magyar nyelvű fordítást is csatolni kell, akkor ez a kötelezettség a kérelemre és az okirat mellékleteire is kiterjed.

76/A. § (1) A tv. 27. § (7) bekezdésében meghatározott, tulajdonjog-változással összefüggő lakcím-változás átvezetése iránti eljárás a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozatnak a jogosult részére történő közlésétől számított harmincadik napot követő napon indul meg.

(2)²²⁶ A járási hivatal az eljárás megindulását követő 30 napon belül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ellenőrzi a lakcímváltozás bejelentésének megtörténtét és az adatváltozást az illetékességi területén fekvő ingatlanokról vezetett számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban átvezeti.

(3)²²⁷ Amennyiben a lakcímváltozás személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő bejelentésére a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáig nem került sor, a járási hivatal az adatváltozás-átvezetése iránti eljárást megszünteti.

77. §²²⁹ (1)²³⁰

(2)²³¹ A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti kérelem, megkeresés széljegyzését, a döntés foganatosítását, továbbá – a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatal megkeresése alapján – a fellebbezés, bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, eljárás felfüggesztése, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének feljegyzését és törlését az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal végzi.

(3)²³² A (2) bekezdésben részletezett intézkedést a járási hivatal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – 5 napon belül foganatosítja, és annak megtörténtéről a döntés meghozatalára jogosult járási hivatalt egyidejűleg elektronikus úton is értesíti.

(4)²³³ A döntés kézbesítéséről – a foganatosításról történt tudomásszerzést követően – a döntés meghozatalára jogosult járási hivatal haladéktalanul gondoskodik.

(5)²³⁴ A döntés meghozatalára jogosult járási hivatal a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívásra és az azon alapuló ügyészi fellépésre irányuló megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az eljárással érintett többi járási hivatalt a fellebbezés, a bírósági jogorvoslati kérelem, a felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének az érintett ingatlan tulajdoni lapjára történő feljegyzése végett.

(6)²³⁵ A bejegyzésben fel kell tüntetni a döntést hozó járási hivatal nevét és döntésének számát.

(7)²³⁶ Az eljárás lefolytatása szempontjából lényeges intézkedésekről (például az eljárás akadályát képező megelőző széljegy elintézése) az eljárással érintett járási hivatalok haladéktalanul elektronikus úton is értesítik egymást.

(8)²³⁷ A döntés meghozatalára jogosult járási hivatal döntése ellen – ideértve a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket is – benyújtott fellebbezést elbíráló kormányhivatal döntését, jogorvoslat esetén a bírósági jogerős döntését, továbbá a felülvizsgálati eljárásban született döntést valamennyi az ügyben érintett járási hivatallal közvetlenül közli.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott döntésekkel kapcsolatos foganatosító intézkedésekre a (2) és (3) bekezdésben, azok közlésére pedig a (4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

78. §²³⁸ Az R. 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben a döntés meghozatalára jogosult járási hivatal a vagyonszerzési illeték (a továbbiakban: illeték) kiszabáshoz szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.

79. §²⁴⁰ (1)²⁴¹

(2)²⁴² A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható.

80. §²⁴³

81. § (1) Azokat a beadványokat, amelyek elintézését bármely okból függőben kell tartani, nyilvántartásba kell helyezni.

(2) A nyilvántartásba helyezés tényét és határidejét a számítógépen kezelt iktatókönyvben fel kell tüntetni.

(3) A nyilvántartásba helyezett beadványokat az iktatószámok sorrendjében külön kell kezelni és a nyilvántartási határidő utolsó napján be kell mutatni az ügyintézőnek.

82. §²⁴⁴ Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a járási hivatal – a fél értesítése mellett – az ügy elintézését függőben tartja.

83. § (1) Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a beadványokat, amelyek ugyanazon napon érkeztek vagy kerültek benyújtásra.

(2) Az ugyanarra az ingatlanra vagy a tulajdoni lapon levő ugyanarra a bejegyzésre egyidejűleg érkezett beadványokon és az iktatókönyvben az egyidejű érkezésre utalásra kölcsönösen fel kell tüntetni annak a beadványnak az iktatószámát is, amellyel a beadvány egyidejűleg érkezett.

(3) Az egyidejűleg érkezett beadványok elintézésekor a határozatban és a tulajdoni lapon utalni kell arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keletkezési időpontja alapján a bejegyzés milyen ranghelyre történt.

83/A. §²⁴⁵ (1) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a soronkívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül kell dönteni.

(2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelmet erre vonatkozó záradékkal kell ellátni.

(3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a járási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz határozatot vagy eljárást megszüntető végzést.

84. §²⁴⁶

85. §²⁴⁸ (1) A széljegyzésben a beadvány tartalmára úgy kell utalni, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya.

(2)²⁴⁹ Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a járási hivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.

86. § (1)²⁵¹ A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult tulajdonilap-másolaton szereplő adatait, továbbá a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát.

(2) Ha a bejegyzés valamely korábban bejegyzett jogra vagy feljegyzett tényre vonatkozik, a határozatnak tartalmaznia kell a korábbi bejegyzés, illetőleg feljegyzés jogosultját és sorszámát.

(3) Ha a bejegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a határozatban a bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint meg kell jelölni az ingatlan eszmei hányadát vagy természetben meghatározott részét.

(4) Ha a bejegyzés hatálya valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ (pl. zárlat vagy perindítás bejegyzése esetében), erre a határozatban utalni kell.

87. §²⁵² (1) Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetve érvényes szerződés vagy más jogcímen a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 7. § a) pontjának hatálya alá tartoznak, a tulajdonjogot a Magyar Állam javára attól függetlenül lehet bejegyezni, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra jogosult az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosként nem szerepel.

88. § Ha a jelzálogjog a követelés átruházásával vagy egyéb módon másra száll át, a jelzálogjognak a szerző fél javára történő bejegyzésében a jogszerzőt név szerint kell feltüntetni, akkor is ha az ingatlan tulajdonosa a szerző fél.

89. § (1) A jelzálogjognak a biztosított követeléssel való részleges átszállása esetében az átszállás mértékét hányadrészben vagy összegszerűen meghatározva kell a bejegyzésben feltüntetni.

(2)²⁵³ Ha a jelzálogjog megtérítési követelés biztosítékává alakul át, a megtérítési követelés mértékét minden esetben összegszerűen kell a bejegyzésben meghatározni.

90. § A jelzálogjog részleges átszállása esetében a bejegyzésben a keletkezett részjelzálogjogoknak az egymás közötti rangsorát is fel kell tüntetni. Más megállapodás vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azt kell feltüntetni, hogy az átszállott részjelzálogjogot a fennmaradó jelzálogjog rangsorban megelőzi. Az egyidejűleg átszállott rész-jelzálogjogokat egyenlő ranghelyen kell feltüntetni.

91. § Keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása esetén a bejegyzésben meg kell jelölni az új hitelezőt és azt, hogy az átruházás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett keret egész összegére vagy mely részére terjed ki.

92. § (1)²⁵⁴

(2)²⁵⁵ A bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton és a bejegyzésről (feljegyzésről, átvezetésről) szóló határozat első példányán fel kell tüntetni. Ha a bejegyzés (feljegyzés) alapjául magánokirat vagy vagyonszerzést megállapító (létrehozó) bírósági vagy hatósági határozat szolgált, a bejegyzés (feljegyzés) megtörténtét és időpontját az okiraton kívül annak egy másolatán (kiadmányán) is fel kell tüntetni. Egyidejűleg a magánokirat valamennyi másolatát illetékmentesen hitelesíteni kell.

93. § (1) A tulajdonos akkor is kérhet megosztást, ha egyidejűleg nem kéri valamely jog bejegyzését.

(2)²⁵⁶ Megosztás vagy összevonás során megszűnő ingatlan tulajdoni lapját meg kell szüntetni, a létrejövő és a változási vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanoknak új tulajdoni lapot kell nyitni. A változásra a megszűnő és a keletkező tulajdoni lapok III. részén utalni kell. Az utalásnak tartalmaznia kell az érdemi döntés számát, valamint a megszűnt, illetve keletkező ingatlanok helyrajzi számát.

(3)²⁵⁷ Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket – a jogosult hozzájárulásával – annak a tulajdonostársnak a kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek az a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a járási hivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.

(4) Megterhelt ingatlanhoz szintén megterhelt ingatlant a terhek átvitelével egy ingatlanná történő összevonás céljából hozzájegyezni csak akkor szabad, ha az érdekeltek a két ingatlant terhelő jogok egymás közötti rangsorára nézve bejegyzésre alkalmas okiratban erről megállapodnak.

94. §²⁵⁸ (1) A település belterülete és külterülete közötti fekvéshatár-változás átvezetésére az adatváltozások átvezetésére, illetve az ingatlan megosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a fekvéshatár-változás termőföldet érint, úgy a belterület és külterület közötti fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez

(3) A (2) bekezdés szerinti fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adatváltozás átvezetését az erre irányuló bejelentésben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogerős határozatban szereplő valamennyi földrészlet vonatkozásában kérik.

95. § (1)²⁵⁹ A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét. Ezt a határozatot csak az érintett települések önkormányzatának kell kézbesíteni.

(2)²⁶⁰ Ha a közigazgatási határváltozás különböző járási hivatalok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, az (1) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes járási hivatal hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő település szerint illetékes járási hivatal a változás átvezetés alapjául szolgáló okiratokat – a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából – átadja a növekvő területű település szerint illetékes járási hivatalnak.

(3) Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat soron kívül el kell intézni.

96. § Az átcsatolt ingatlanok tulajdoni lapját a csökkenő területű településen meg kell szüntetni, a növekvő területű településen pedig új tulajdoni lapot kell nyitni. Az átcsatolásra a megszüntetett és az újonnan nyitott ingatlanok tulajdoni lapjának III. részén utalni kell.

97. § (1)²⁶¹ A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.

(2) Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot továbbra is a csökkenő területű település iratai között kell tárolni.

98. §²⁶³

99. §²⁶⁴ Ha egy döntés több olyan intézkedést tartalmaz, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre (pl. telekalakítás, kisajátítás stb.), az egyes érdekeltek részére a döntésnek csak a rájuk vonatkozó kivonatát kell kézbesíteni.

99/A. §²⁶⁵ A kormányhivatal az első és másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozott döntést, külföldre történő kézbesítés végett, az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel, kivéve, ha a kézbesítésre vonatkozó uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény alapján közvetlen postai úton kerül sor a kézbesítésre.

100. § Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő – természetbeni állapotot nem érintő – kijavítása szolgált.

101. §²⁶⁸

102. §²⁶⁹ A fellebbezés visszavonása esetén a kormányhivatal eljárást megszüntető végzése alapján a járási hivatal törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.

103. §²⁷⁰

104. §²⁷¹ Az új eljárásra irányuló beadvány elbírálása során hozott határozatban utalni kell a megelőző határozatokra.

105. § Ha az érintett ingatlanok tulajdonosai – a tv. 56. § (3) bekezdése szerint – a nekik megküldött fellebbezésre észrevételt tesznek, azt a fellebbezés elbírálásakor figyelembe kell venni.

106. §²⁷² A járási hivatal a fellebbezést iratjegyzékkel terjeszti fel a kormányhivatalhoz.

107. §²⁷³

108. §²⁷⁴ A tv. 59. §-ában meghatározott esetekben a járási hivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, és iratjegyzékkel továbbítja a kormányhivatalhoz a beérkezéstől számított öt napon belül.

109. §²⁷⁵ (1)²⁷⁶ A járási hivatal a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.

(2)²⁷⁷ Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, a járási hivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.

(3)²⁷⁸ Ha a bíróság új eljárást rendelt el, a járási hivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).

110. § A perfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azon időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.

111. §²⁸¹ Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatnak e rendelet rendelkezései szerint különböznie kell a papír alapon kiállított hiteles másolattól, és az elektronikusan hitelesített másolattól.

111/A. §²⁸² (1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet – a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal – a járási hivatalnál, illetve az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablak) kell benyújtani.

(2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet – a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a járási hivatalnál kell benyújtani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

111/B. §²⁸³ A papír alapú hiteles tulajdoni lap másolaton a kiállító járási hivatal, illetve a járási hivatal illetékességi területén működő integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) bélyegzőlenyomatán kívül az ügyintéző aláírása alatt el kell helyezni az ügyintéző olvashatóan megjelölt nevét nyomtatott formában vagy a névbélyegzőjét.

112. §²⁸⁴ (1) Ha a kérelmező a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti elő, a kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) Ha a tulajdoni lap másolat átvétele nem személyesen történik, a kérelemhez mellékelni kell – a tv. 68. §-ában meghatározottak érvényesülése érdekében – a személyazonosság igazolására szolgáló okmány közjegyző által hitelesített másolatát, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát.

(3) A külföldön kelt kérelemre a tv. 35. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

112/A. §²⁸⁵ (1)²⁸⁶ A tv. 70/A. §-ában meghatározott, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, a felhasználás célját is megjelölő kérelmet természetes személy – a Ket.-ben meghatározottakon túl a 7. melléklet szerinti adattartalommal – a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél (a továbbiakban: FÖMI) nyújthat be. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A kérelem ügyfélkapun vagy más, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban lévő más szolgáltatás igénybevételével, az erre a célra rendszeresített űrlapon is benyújtható.

(3) Ha a kérelmező a formanyomtatványon a hatósági bizonyítvány kiállítását soron kívül kéri, a kérelmet – a külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése esetén – 3 napon belül kell teljesíteni.

(4)²⁸⁷ Amennyiben a kérelmező Magyarország területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, a hatósági bizonyítvány kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal megjelölését tartalmazza.

(5)²⁸⁸ A felhasználás célját is tartalmazó hatósági bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú közokiratként, papír alapon kell kiadni, mely a kiállításától számított harminc napig hatályos.

(6) A kérelmező részére – erre irányuló külön kérelme esetén – a papír alapon kiállított hatósági bizonyítványról készített hitelesítés nélküli elektronikus másolatot is meg kell küldeni.

112/B. §²⁸⁹ (1) A FÖMI – egyedi megállapodás alapján – az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több járási hivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és a tulajdoni lap – 2–4. §-ban meghatározott – teljes tartalmára kiterjedő adattovábbítást végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatleválogatás eredményének elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként történő továbbítására nincs lehetőség.

112/C. §²⁹⁰ (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából – egyedi megállapodás alapján – adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben

(2) Részadat-szolgáltatást bárki igényelhet, ha a részadat-szolgáltatásra irányuló kérelmében igazolja, hogy

(3) A részadat-szolgáltatás során átadott adatokat az igénylő csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladata ellátásának teljesítéséhez használhatja fel.

(4) Amennyiben a részadat-szolgáltatás iránti igény természetes személy tulajdonjogára vonatkozóan, annak családi, utónevén és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímén felül a születési családi és utónevére, vagy a születési évére, vagy anyja születési családi és utónevére, vagy ezen adatok mindegyikére kiterjed, az igénylőnek meg kell jelölnie azt a törvényt és a meghatározott célt, amely a tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő törvény általi felhatalmazás, valamint meghatározott cél hiányában a természetes személy tulajdonos családi és utóneve, valamint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcíme szolgáltatható.

(5) Az egyedi megállapodásnak tartalmaznia kell:

(6) A számítógépes adatbázisból lekérdezés útján történő részadat-szolgáltatás során a megkeresőnek átadott elektronikus dokumentumért fizetendő költségtérítést úgy kell megállapítani, hogy az egyedi megállapodásban a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatásának díjáról, valamint annak a FÖMI és a kormányhivatal közötti megosztásáról szóló jogszabályokban meghatározott díjat és díjmegosztást, továbbá az ingatlanügyi hatóságnál az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget is figyelembe kell venni.

(7) A (6) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatásának teljes költsége – a (8) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a megkeresőt terheli.

(8) Az a megkereső, akinek részére a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére törvény díjmentességet biztosít, helyrajzi számonként évente egy alkalommal – a kizárólag az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget tartalmazó – kedvezményes költségtérítés fejében jogosult részadat-szolgáltatásra. E kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a megkereső a megkeresésben megjelöli a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére díjmentességet biztosító törvényi rendelkezést.

113. §²⁹¹ Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából személyes adatot is tartalmazó adatlekérdezés – ha a tv., vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másképpen nem rendelkezik – csak egyedi esetekben és a tulajdoni lap formátumnak megfelelően teljesíthető.

113/A. §²⁹² Közjegyző számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a közjegyzői kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a közjegyző kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a közjegyzői szolgálatát nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.

113/B. §²⁹³ Ügyvéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását az ügyvéd kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a kérelmező ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.

113/C. §²⁹⁴ (1) A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.

(2) Ha a kérelmező a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a FÖMI – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a képviselet igazolására szolgáló iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

113/D. §²⁹⁵ Bírósági végrehajtó számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara igazolását a bírósági végrehajtói kamarai tagság fennállásáról, a törvényszéki végrehajtók tekintetében pedig az illetékes törvényszék 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a törvényszéki végrehajtói szolgálat fennállásáról.

113/E. §²⁹⁶ Felszámoló szervezet számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a felszámolók névjegyzékének vezetésére kijelölt hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a szervezet szerepel a felszámolók névjegyzékében.

114. §²⁹⁷ A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet – Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal – a FÖMI-nél kell benyújtani. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

115. §²⁹⁸ A hozzáférési jogosultság felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatot a miniszternek is meg kell küldeni.

115/A. §²⁹⁹ A naplóból történő adatszolgáltatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, születési idejét, lakcímét, valamint személyazonosító jelét.

116. § (1) Az összesítő fekvésenként művelési ágak szerinti részletezéssel, a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével tartalmazza:

(2) A megye és az ország területéről külön összesítőt kell készíteni az (1) bekezdésben megjelölt csoportosításban.

117. §³⁰⁰ A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő területekről törzsszám szerint – a miniszter által meghatározott – összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő, az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.

118. §³⁰¹ (1) Kérelemre a település egész területére vagy annak egy részére (fekvés) vonatkozó, az ingatlanok (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó földkönyv, illetve legalább tíz ingatlanra vonatkozó földkönyvi kivonat készíthető.

(2) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet.

(3) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint aranykorona értékét.

(4) A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét.

118/A. §³⁰² Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő vagy földmérési vállalkozás, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy részére a járási hivatal elektronikusan szerkeszthető formában földmérési földkönyvet szolgáltat. A földmérési földkönyv az ingatlan adatain felül tartalmazza:

118/B. §³⁰³ (1) A járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásból saját illetékességi területére vonatkozóan adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozását a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesítheti.

(2) Ha a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve az (1) bekezdés szerinti leválogatást, adatfeldolgozást természetes személyek vonatkozásában kérik a járási hivataltól, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók.

119. §³⁰⁵ (1)³⁰⁶

(2)³⁰⁷ Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) a járási hivatal az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.

(3) Az átalakítás a község, a város, valamint a megyei jogú városi kerület belterületére és külterületére külön is lefolytatható.

(4) Az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltozása az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti.

119/A. §³⁰⁸ (1)³⁰⁹ Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során állami földmérési térképi adatbázist, területjegyzéket, és áthelyrajzi számozás esetén azonosítási jegyzéket kell készíteni (a továbbiakban: munkarészek).

(2) A munkarészekben feltüntetett adatokat felül kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatokkal.

(3) Az ingatlan új adatait kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan-nyilvántartásban és a munkarészekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható.

119/B. §³¹⁰ (1)³¹¹ Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és

(2)³¹² Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai nem helyezkednek el hasonlóan, illetőleg nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de

119/C. §³¹³ (1)³¹⁴ Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát a járási hivatal megvizsgálja.

(2)³¹⁵ Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetőségéről. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követő 30 napon belül a járási hivatalnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

(3) Ha a területi eltérés nem jogváltozásból ered, az új területi adatokat kell elfogadni.

119/D. §³¹⁶ Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során a település egészére, illetőleg az átalakítással érintett részére (belterület, külterület) kiterjedő általános helyszínelést is le kell folytatni. Ennek során a földrészletek művelési ágát és minőségét a helyszíni állapotnak, illetve a tv.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

119/E. §³¹⁷ (1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni.

(2) A munkarészek állami átvételét követően az ingatlanok tulajdoni lapjának I. részén ezen munkarészek alapján a változást fel kell tüntetni.

119/F. §³¹⁸ (1)³¹⁹ A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történő feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképi adatbázist, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket a járási hivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni.

(2)³²⁰ A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a járási hivatalnál felszólalással élhetnek.

(3)³²¹ A felszólalásban foglaltakat a járási hivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.

(4)³²²

(5)³²³ Az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló határozat – a (2) bekezdés szerinti felszólalástól és a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől függetlenül – a közszemle utolsó napját követő napon hatályba lép.

120. §³²⁵ (1)³²⁶ A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárás során a járási hivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsősorban időmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a járási hivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a kormányhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.

(2)³²⁷ A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a kormányhivatal engedélyező végzését követően a járási hivatal a tv. 87–88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.

121. §³²⁸ A tv. 87. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában említett elismerő nyilatkozat írásban és szóban is megtehető. Írásban tett nyilatkozat esetén a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró járási hivatal által felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni.

122. § (1) A tv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik a közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány is.

(2) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell megállapítani akkor is, ha a bemutatott okiratban az ingatlant helyrajzi szám szerint nem vagy tévesen jelölték meg, de az ingatlan azonossága egyébként megállapítható.

123. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2)³³⁰

124. § Folyamatban lévő ügyek alatt a földhivatalhoz 1999. december 31-ig benyújtott kérelmek értendők.

125. §³³¹ Ahol e rendelet csak bejegyzést említ, azalatt a tények feljegyzését is érteni kell.

125/A. §³³² Ahol e rendelet járási hivatalt említ, azon az R. 1. mellékletében megjelölt járási hivatalt kell érteni.

126. §³³³ Ahol e rendelet hatósági határozatot vagy hatósági megkeresést említ, azon a közjegyzőnek a nemperes eljárásban hozott határozatát, valamint a közjegyzőnek a nemperes eljárásban a járási hivatalhoz vagy a kormányhivatalhoz intézett megkeresését, továbbá a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján tett intézkedését és a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a járási hivatalhoz vagy a kormányhivatalhoz intézett megkeresését is érteni kell.

126/A. §³³⁴ E rendelet 39/A. § (2) bekezdésének és 64. § (3) bekezdésének alkalmazásában az erdészeti hatóság által az Országos Erdőállomány Adatárból kiállított szemle és teljes másolat jogerős határozatnak minősül.

126/B. §³³⁵ Ha törvény, kormányrendelet, vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani.

126/C. §³³⁶

126/D. §³³⁷ (1)³³⁸ A tv. 94. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatványt a miniszter a 8. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresít, melynek közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A haszonélvezeti jog, használat joga bejegyzésének alapjául szolgáló okirat szerinti felek között a szerződés megkötésének időpontjában fennálló közeli hozzátartozói viszonyról szóló nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a természetes személyazonosító adatokon kívül csak az adott közeli hozzátartozói viszony igazolásához szükséges adatokat kell megjelölni.

(3) A nyilatkozathoz az örökbefogadás, valamint a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti jogviszony esetén csatolni kell az erről szóló jogerős gyámhivatali határozat hiteles másolatát. Ezekben az esetekben az anyakönyvvezetőt nem kell megkeresni.

(4) Ha a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn belül az ügyfél a közeli hozzátartozói viszony fennállását hiteles anyakönyvi kivonat benyújtásával igazolja, az anyakönyvvezető megkeresése mellőzhető.

(5) A tv. 94. §-a szerinti eljárásban a törvény alapján megszűnt haszonélvezeti jog, használat joga törléséről szóló határozatot a folyamatban lévő ügyek rangsorára tekintet nélkül kell meghozni és az ingatlan-nyilvántartásban foganatosítani.

(6)³³⁹ Ha az eljárás a tv. 94. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult, a döntést a tv. 45. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben kell meghozni. Ha a kérelmet az ügyfél visszavonja, a járási hivatal az eljárást hivatalból folytatja le.

127. §³⁴⁰ E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Mr.)

128. §³⁴² E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 97/2011. (X. 28.) VM rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. §-ával módosított 6. § (5) és (6) bekezdését az Mr2. rendelet hatálybalépésekor³⁴³ folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásban is alkalmazni kell.

129. §³⁴⁴ (1) E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó, valamint egyéb tárgyú módosításáról szóló 21/2014. (III. 14.) VM rendelettel megállapított

(2) Ha 2014. március 15-e előtt az ingatlan tulajdonosa a törölt zálogjog ranghelyét a kérelmének előterjesztésétől számított egy év tartamára fenntartotta, ezen egyéves időtartam alatt bejegyzés alapjául szolgáló okirat (zálogszerződés vagy bejegyzési engedély) alapján a fenntartott ranghelyre jelzálogjog bejegyzését kérheti. A törölt zálogjog ranghelyének fenntartására egyebekben e rendelet 2014. március 14-én hatályos 36. és 37. §-a alkalmazandók.

130. §³⁴⁵ E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 13/2014. (IX. 25.) FM rendelettel [a továbbiakban: 13/2014. (IX. 25.) FM rendelet] megállapított 29/A. és 29/B. §-át, valamint 126/D. §-át a 13/2014. (IX. 25.) FM rendelet hatálybalépésekor³⁴⁶ folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásban is alkalmazni kell.

131. §³⁴⁷ E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 82/2015. (XII. 16.) FM rendelet (a továbbiakban: Mr3.) 1. §-ával megállapított 68/D. §-át az Mr3. hatálybalépésekor³⁴⁸ folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

132. §³⁴⁹ E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 76/2016. (XII. 8.) FM rendelet hatálybalépését³⁵⁰ megelőző napon hatályos 20/A. §-át a 2016. október 1-jét megelőzően jelzálogjog átruházásával keletkezett különvált zálogjog esetében továbbra is alkalmazni kell.