PK BH 1999/109
PK BH 1999/109
1999.03.01.
Építkezésnél a szomszédos ingatlan igénybevétele [Ptk. 102 . § (2) bek.].
A felperes keresetében az alpereseket annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a lakóépülete befejezéséhez szükséges munkákhoz, valamint a jövőben szükségessé váló javítási, karbantartási munkák elvégzéséhez ingatlanukat igénybe vehesse.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte alpereseket arra, hogy a felperesi lakóépület építési engedély szerinti befejezéséhez szükséges mértékben az alperesek ingatlanát használatba vegye, és az épületrész vakolását, festését, csatornázását elvégezhesse. Kötelezte továbbá az alpereseket annak tűrésére is, hogy a felperesi épület karbantartásához, a betoncsurga kijavításához vagy annak helyén új létesítéséhez hozzájáruljanak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A bíróság ítéletének indokolásában a Ptk. 102. §-ának (2) bekezdése felhívásával azt állapította meg, hogy a jogerős építési engedély alapján megkezdett lakóépület befejezéséhez fűződő felperesi érdek háttérbe szorítja az alperesek használati jogát. A felperes lakóépületét a jogerős építési engedély alapján az engedélyezett tervek szerint építik. Az épület befejezéséhez, úgyszintén a későbbi karbantartási munkák elvégzéséhez szükséges az alperesi telek igénybevétele.
A jogerős ítélet ellen az I-III. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben jogsértés okaként a tényállás hiányosságaira hivatkoztak.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
Az ügyben eljárt bíróság a tényállás megállapításához szükséges és indokolt bizonyítási eljárást lefolytatta, a szomszédjogi szabályok helyes alkalmazásával helytálló jogi álláspontot foglalt el, s mindezek eredményeként hozott érdemi határozata törvényes.
A peres felek 1991. december 11-én kelt megállapodásukban rögzítették azt, hogy az alperesek a felperesi épület tervek szerinti kivitelezése ellen nem emelnek kifogást, és az építési engedély elleni fellebbezésüket visszavonják.
A felperes e megállapodás folytán jogerős építési engedélynek megfelelően építkezett.
A I-III. rendű alperesek a jelen perben valójában az engedélyezett építkezést kifogásolták; ezen belül azt, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a fekvő vagy rejtett csatorna vállalásával kapcsolatos ereszkialakítást. E körülmény igazolására kérték tanúk meghallgatását.
Az iratokhoz csatolt „megállapodás” az alperesek állítása szerinti eresz kialakítására kikötést nem tartalmaz; a felek között erre vonatkozóan szóbeli megállapodásra sem került sor. Az a körülmény pedig, hogy az alperesek mások előtt kifejezték ezt a kívánságukat, nem keletkeztet kötelezettséget a felperes számára a tervtől eltérő csatorna kialakítására. A csatolt fénykép és az ugyancsak csatolt vázrajz szemléletesen mutatja a két lakóépület közötti csekély távolságot, ami szükségessé teszi az alperesi telekrész igénybevételét a lakóépület befejezési munkálataihoz, úgyszintén a később jelentkező javítási, karbantartási munkák elvégzéséhez [Ptk. 102. § (2) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel jogszabálysértés nélkül járt el a bíróság, amikor a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogerős ítélet támadott részében törvényes, amiért is azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 20.722/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás