1999. évi CXVI. törvény
1999. évi CXVI. törvény
az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról és a Jegyzőkönyv kihirdetéséről1
1999.12.23.
1. § Az Országgyűlés elhatározza a Magyar Köztársaság csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyvhöz (a továbbiakban: Jegyzőkönyv).
2. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
,,
Jegyzőkönyv az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról
Párizs, 1952. augusztus 28.
A Washingtonban, 1949. április 4-én aláírt Észak-atlanti Szerződés Részes Felei
figyelembe véve, hogy az Észak-atlanti Szerződés alapján külön megállapodásokkal nemzetközi katonai parancsnokságokat állíthatnak fel területükön, és
meg kívánván határozni az ilyen parancsnokságok és az ott lévő személyzet jogállását az Észak-atlanti Szerződés területén belül,
megállapodtak a fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban aláírt Megállapodáshoz tartozó jelen Jegyzőkönyvben:
I. Cikk
Jelen Jegyzőkönyvben
a) a ,,Megállapodás'' kifejezés az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban aláírt Megállapodást jelenti;
b) a ,,Legfelsőbb Parancsnokság'' a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnokságát, a Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnokságát és minden, ezekkel egyenrangú nemzetközi katonai Parancsnokságot jelent, amelyet az Észak-atlanti Szerződésnek megfelelően állítottak fel;
c) ,,Szövetséges Parancsnokság'' bármely olyan Legfelsőbb Parancsnokságot és bármely olyan nemzetközi katonai Parancsnokságot jelent, amelyet az Észak-atlanti Szerződésnek megfelelően állítottak fel, és amely közvetlenül egy Legfelsőbb Parancsnokságnak van alárendelve;
d) ,,Észak-atlanti Tanács'' az Észak-atlanti Szerződés IX. Cikke értelmében felállított Tanácsot vagy a nevében való eljárásra felhatalmazott bármely segédszervét jelenti.
II. Cikk
Ezen Jegyzőkönyv következő rendelkezéseinek megfelelően, a Megállapodást alkalmazni kell a jelen Jegyzőkönyvben részes Fél területén lévő Szövetséges Parancsnokságokra az Észak-atlanti Szerződés területén belül, illetve az ilyen Parancsnokságok katonai és polgári személyzetére és ezek hozzátartozóira, akik beletartoznak ezen Jegyzőkönyv III. Cikk 1. bekezdése a), b), c) pontjainak meghatározásaiba, amikor ezen személyek ilyen területen vannak jelen hivatali kötelezettségeikkel kapcsolatban, illetve az eltartottak esetében házastársuk vagy szülőjük hivatali kötelezettségeivel kapcsolatban tartózkodnak ilyen területen.
III. Cikk
1. A Megállapodásnak a Szövetséges Parancsnokságokra való alkalmazása céljából a ,,fegyveres erő'', ,,polgári állomány'' és ,,hozzátartozó'' kifejezések a következőket jelentik bármely, a Megállapodásban előforduló helyen:
a) a ,,fegyveres erő'' kifejezés alatt a Szövetséges Parancsnoksághoz tartozó olyan személyi állomány értendő, amely az Észak-atlanti Szerződés bármely Részes Felének szárazföldi, haditengerészeti vagy légi erejéhez tartozik;
b) a ,,polgári állomány'' polgári személyeket jelent, akik nem hontalanok, nem állampolgárai bármely, a Szerződésben nem részes államnak, illetve nem állampolgárai vagy tartózkodásra jogosult lakosai a fogadó államnak, és akik
(i) a Szövetséges Parancsnoksághoz tartoznak és az Észak-atlanti Szerződésben Részes Fél valamely haderőnemének alkalmazásában állnak, vagy
(ii) a Szövetséges Parancsnokság alkalmazásában, az Észak-atlanti Tanács döntése szerinti kategóriában lévő polgári személyek;
c) a ,,hozzátartozó'' az a) és b) albekezdésekben meghatározott fegyveres erő vagy polgári állomány tagjának házastársát jelenti, vagy az ilyen személyek által eltartott gyermekét.
2. Egy Szövetséges Parancsnokság a Megállapodás II. Cikke, V. Cikk 2. bekezdése, VII. Cikk 10. bekezdése, IX. Cikk 2., 3., 4., 7. és 8. bekezdése, illetve XIII. Cikke alkalmazásában ,,fegyveres erő''-nek tekintendő.
IV. Cikk
A Megállapodás által a küldő állam vagy annak hatóságai részére – a fegyveres erejére, vagy polgári állományára annak a hozzátartozókra tekintettel – adott vagy előírt jogokkal és kötelezettségekkel a jelen Jegyzőkönyv II. Cikkének megfelelően, a Megállapodás hatálya alá tartozó adott Szövetséges Parancsnokság, annak személyi állománya és azok hozzátartozóira vonatkozóan fel kell ruházni a megfelelő Legfelsőbb Parancsnokságot és az alá tartozó hatóságokat.
Kivéve azt, hogy
a) azzal a joggal, amelyet a küldő állam katonai hatóságainak a Megállapodás VII. Cikke ad a büntető és fegyelmi joghatóság gyakorlása végett, fel kell ruházni azon állam katonai hatóságait, amely állam katonai jogának hatálya alá tartozik az érintett személy;
b) a küldő állam vagy hatóságai a Megállapodás II. Cikke, a III. Cikke 4. bekezdése, a VII. Cikke 5. a) és 6. a) albekezdései, a VIII. Cikke 9. és 10. bekezdései és a XIII. Cikke által előírt kötelezettségeit vonatkoztatni kell mind a Szövetséges Parancsnokságra, mind bármely olyan államra, amelynek haderőneme, vagy haderőnemének bármely tagja vagy alkalmazottja, vagy az ilyen tag vagy alkalmazott hozzátartozója érintve van;
c) a Megállapodás III. Cikke 2. a) és 5. bekezdései és XIV. Cikke céljainak megfelelően a fegyveres erő tagjai, illetve hozzátartozóik esetében a küldő állam az az állam, amely haderőneméhez tartozik az adott személy, illetve a polgári állomány tagjai és hozzátartozóik esetében az az állam, amelynek haderőneme az adott személyt alkalmazza;
d) a Megállapodás VIII. Cikkének 6. és 7. bekezdései által a küldő államnak előírt kötelezettségeket vonatkoztatni kell azon államra, amelynek haderőneméhez az a személy tartozik, akinek cselekedete vagy mulasztása alapot szolgáltat az igényre, vagy a polgári állomány tagja esetében vonatkoztatni kell azon államra, amely haderőnemei a tagot alkalmazzák, illetve ha nincs ilyen állam, a Szövetséges Parancsnokságra, amelynek az érintett személy a tagja.
Mind azt az államot, amelynek kötelezettségei vannak ezen bekezdés értelmében, mind pedig az érintett Szövetséges Parancsnokságot megilletik a küldő állam jogai a Megállapodás VIII. Cikk 8. bekezdése szerinti döntőbíró kinevezésével kapcsolatban.
V. Cikk
A Szövetséges Parancsnokság minden tagja rendelkezik egy, a Parancsnokság által kiadott személyi azonosító kártyával, amelyen fel van tüntetve a név, a születés ideje, helye, az állampolgárság, a rang vagy rendfokozat, szám (ha van ilyen), egy fénykép és az érvényesség időtartama.
Ezt a kártyát kérésre be kell mutatni.
VI. Cikk
1. Az igényekről való lemondás kötelezettsége, amelyet a Megállapodás VIII. Cikke a Szerződő Felek számára előír, mind a Szövetséges Parancsnokságok, mind bármelyik, ezen Jegyzőkönyvben részes Fél irányában érvényesítendő.
2. A Megállapodás VIII. Cikke 1. és 2. bekezdéseinek céljai végett:
a) egy Szövetséges Parancsnokság vagy a Jegyzőkönyvben részes Fél tulajdonát képező és egy Szövetséges Parancsnokság által használt vagyont egy Szerződő Fél tulajdonát képező és haderőnemei által használt vagyonnak kell tekinteni;
b) ezen Jegyzőkönyv III. Cikke 1. bekezdésében meghatározott fegyveres erő vagy polgári állomány tagja vagy bármely Szövetséges Parancsnokság bármely más alkalmazottja által okozott kárt egy Szerződő Fél haderőnemei egy tagja vagy alkalmazottja által okozott kárnak kell tekinteni;
c) a Megállapodás VIII. Cikk 3. bekezdésében található, ,,egy Szerződő Fél tulajdona'' kifejezés meghatározását egy Szövetséges Parancsnokság vonatkozásában kell alkalmazni.
3. Azok az igények, amelyekre a Megállapodás VIII. Cikkének 5. bekezdése vonatkozik, magukban kell, hogy foglalják az olyan igényeket – a szerződésbeli igényeken és olyan igényeken kívül, amelyekre azon Cikk 6. vagy 7. bekezdései vonatkoznak – , amelyek egy Szövetséges Parancsnokság bármely alkalmazottja cselekedetéből vagy mulasztásából, vagy bármely olyan más tevékenységéből, mulasztásból, vagy eseményből erednek, amelyekért egy Szövetséges Parancsnokság jogi felelősséggel tartozik, és amelyek egy fogadó állam területén egy harmadik Félnek, – kivéve az ezen Jegyzőkönyvet aláírt Felek bármelyikét – kárt okoznak.
VII. Cikk
1. A Megállapodás X. Cikke értelmében a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjainak fizetése és járandósága tekintetében adott adózás alóli mentességet úgy kell alkalmazni egy Szövetséges Parancsnokság személyzetére vonatkozóan, ezen Jegyzőkönyv III. Cikke 1. a) és b) (i) bekezdéseinek meghatározásai alapján a fizetéseket és járandóságokat illetően, mint a fegyveres erő olyan személyzete esetében, amelyhez tartoznak, vagy amelynek alkalmazásában állnak, eltekintve attól, hogy ez a bekezdés nem mentesíti az ilyen személyt vagy alkalmazottat azon állam által előírt adózás alól, amelynek az állampolgára.
2. Egy Szövetséges Parancsnokságnak az Észak-atlanti Tanács által elfogadott kategóriáiba tartozó alkalmazottait mentesíteni kell a Szövetséges Parancsnokság által nekik az ilyen alkalmazotti minőségükre tekintettel fizetett bérek és járandóságok utáni adózás alól.
Mindazonáltal a jelen Jegyzőkönyvet aláíró bármely Fél köthet megállapodást a Szövetséges Parancsnoksággal, ahol az ilyen Fél fogja alkalmazni és kijelölni a Szövetséges Parancsnokságra az összes olyan állampolgárát (kivéve, ha a Fél úgy kívánja hogy, a területén nem állandóan tartózkodó személyeket), akiknek a Szövetséges Parancsnokság állományában kell szolgálnia, illetve fizetni fogja az ilyen személyek bérét és járandóságát saját költségére az általa meghatározott mértékben.
Az így fizetett béreket és járandóságokat az érintett Fél megadóztathatja, de más Fél által történő adózástól mentesíteni kell.
Ha ilyen megállapodást hatályba léptet a jelen Jegyzőkönyvet aláírt bármelyik Fél, és azt később módosítják vagy megszüntetik, jelen Jegyzőkönyvet aláíró Feleket már nem köti ezen bekezdés első mondata értelmében az állampolgárainak fizetett bérek és járandóságok adó alóli mentessége.
VIII. Cikk
1. A Szövetséges Parancsnokságok felállítása, megtervezése, fenntartása és működtetése elősegítése érdekében ezeket a Parancsnokságokat, amennyire megvalósítható, mentesíteni kell azoktól a vámterhektől és adóktól, amelyek érintik a közös védelem érdekében és a hivatalos és kizárólagos hasznuk érdekében tett kiadásaikat. A jelen Jegyzőkönyvben részes minden egyes Félnek tárgyalnia kell a területén működő Szövetséges Parancsnoksággal egy olyan megállapodás megkötése érdekében, amely érvényt szerez ezen rendelkezésnek.
2. Egy Szövetséges Parancsnokságnak megvannak azok a jogai, amelyeket a Megállapodás XI. Cikke biztosít a fegyveres erőnek ugyanolyan feltételek mellett.
3. A Megállapodás XI. Cikke 5. és 6. bekezdésében található rendelkezések nem vonatkoznak a fogadó államok állampolgáraira, csak abban az esetben, ha ezek az állampolgárok a Jegyzőkönyvet aláíró Fél – kivéve a fogadó államot – haderőneméhez tartoznak.
4. Az ebben a Cikkben található ,,vámterhek és adók'' kifejezés nem foglalja magában a biztosított szolgáltatások költségeit.
IX. Cikk
Ha az Észak-atlanti Tanács másképp nem dönt,
a) bármely olyan vagyontárgy, amelyet egy Szövetséges Parancsnokság nemzetközi pénzalapjából, annak költségvetése alapján szereztek be, és a Parancsnokság már nem igényli, azt hasznosítani kell az Észak-atlanti Tanács által jóváhagyott rendelkezések értelmében, és a bevételt szét kell osztani vagy jóvá kell írni az Észak-atlanti Szerződés részes Felei között olyan arányban, amilyen arányban azok hozzájárultak a parancsnokság kiadásaihoz.
A fogadó államnak elsődleges joga van bármely ily módon eladott, a területén fekvő ingatlan megszerzésére, feltéve, hogy feltételei nem lesznek kevésbé kedvezőek, mint egy harmadik Fél által ajánlott feltételek;
b) bármilyen földterület, épület vagy helyhez kötött felszerelés, amelyet egy Szövetséges Parancsnokság által történő használatra a fogadó állam költségmentesen biztosított (a nominális költségek kivételével), és a Parancsnokság már nem igényli, azt vissza kell juttatni a fogadó államnak, illetve a fogadó Fél által biztosított vagyon értékében bekövetkezett, a Parancsnokság általi használatból származó bárminemű növekményt vagy veszteséget az Észak-atlanti Tanácsnak meg kell határoznia (figyelembe véve a fogadó Fél megfelelő törvényeit), illetve szét kell osztani, hitelezni vagy megterhelni) az Észak-atlanti Szerződés Felei között olyan arányban, mint amilyen arányban azok hozzájárultak a Parancsnokság kiadásaihoz.
X. Cikk
Minden egyes Legfelsőbb Parancsnokság jogi személyiséggel bír; képes arra, hogy szerződéseket kössön, tulajdont szerezzen és rendelkezzen azzal.
Mindazonáltal a fogadó állam ennek a jogkörnek gyakorlatát a közte és a Legfelsőbb Parancsnokság vagy bármilyen, a Legfelsőbb Parancsnokság nevében eljáró alárendelt Szövetséges Parancsnokság közötti külön megegyezések tárgyává teheti.
XI. Cikk
1. A Megállapodás VIII. Cikke rendelkezései értelmében egy Legfelsőbb Parancsnokság felperesként vagy alperesként részt vehet a jogi eljárásokban.
Azonban a fogadó állam és a Legfelsőbb Parancsnokság vagy bármely, általa felhatalmazott alárendelt Szövetséges Parancsnokság megállapodhatnak, hogy a fogadó állam járjon el a Legfelsőbb Parancsnokság nevében bármely olyan jogi eljárásban, amely számára az adott parancsnokság részes Félnek minősül a fogadó állam bírósága előtt.
2. Szövetséges Parancsnokság vagyontárgya vagy anyagi javai ellen nem lehet végrehajtási intézkedést vagy elkobzási intézkedést vagy lefoglalást foganatosítani, kivéve a Megállapodás VII. Cikkének 6. a) bekezdésében és a XIII. Cikkében foglalt célok érdekében.
XII. Cikk
1. A Szövetséges Parancsnokság bármilyen valutával rendelkezhet és bármelyik valutában működtetheti számláit annak érdekében, hogy a nemzetközi költségvetésének működését biztosítani tudja.
2. A jelen Jegyzőkönyvben részes Felek egy Szövetséges Parancsnokság kérésére elő kell, hogy segítsék az ilyen Parancsnokság anyagi eszközeinek egyik országból a másikba történő átutalását, illetve egy Szövetséges Parancsnokság által tartott bármilyen valuta bármilyen más valutába történő átváltását, amikor az szükséges bármely Szövetséges Parancsnokság igényeinek kielégítésére.
XIII. Cikk
A Szövetséges Parancsnokság saját maga által használt, illetve helyiségeiben őrzött, vagy a Parancsnokság által megfelelően felhatalmazott tagja által használt irattára és más hivatali dokumentumai sérthetetlenek, kivéve, ha a Parancsnokság lemond e mentességről.
A Parancsnokság a fogadó állam kérésére és azon állam egy képviselőjének jelenlétében ellenőrzi a dokumentumok minőségét, hogy megbizonyosodjék arról, hogy jogosultak-e a mentességre ezen Cikk értelmében.
XIV. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv vagy a Megállapodás egésze vagy egy része – az Észak-atlanti Tanács döntése alapján – vonatkozhat bármely olyan nemzetközi katonai Parancsnokságra vagy szervezetre [ezen Jegyzőkönyv I. Cikkének b) és c) bekezdéseiben foglaltakon kívül], amelyeket az Észak-atlanti Szerződés értelmében állítanak fel.
2. Amikor az Európai Védelmi Közösség működni kezd, a jelen Jegyzőkönyv vonatkozhat egy Szövetséges Parancsnoksághoz tartozó Európai Védelmi Erők állományára és azok hozzátartozóira az Észak-atlanti Tanács által meghatározható időben és módon.
XV. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvben részes Felek közötti vagy Szövetséges Parancsnokság és ilyen részes Felek közötti, a Jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő összes nézetkülönbség a vitában álló felek közötti tárgyalás útján rendezendő anélkül, hogy bármilyen külső igazságszolgáltatáshoz folyamodnának.
Ha a jelen Jegyzőkönyv vagy az Egyezmény kifejezetten ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a közvetlen tárgyalás útján nem rendezhető nézetkülönbségeket az Észak-atlanti Tanács elé kell utalni.
XVI. Cikk
1. A Megállapodás XV. és XVII–XX. Cikkeit a jelen Jegyzőkönyv vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok annak szerves részét képeznék olyan módon, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodástól függetlenül felülvizsgálás, felfüggesztés, megerősítés, ahhoz való csatlakozás, felmondás, vagy bővítés tárgya lehessen azon rendelkezéseknek megfelelően.
2. A jelen Jegyzőkönyv a fogadó állam és egy Legfelsőbb Parancsnokság közötti kétoldalú megállapodás által kiegészíthető, illetve a fogadó állam és egy Legfelsőbb Parancsnokság hatóságai a megerősítés előtt adminisztratív eszközök révén ezen Jegyzőkönyv vagy a Megállapodás bármely rendelkezését életbe léptethetik.
Aminek bizonyságául alulírott meghatalmazottak jelen Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Párizsban, 1952. augusztus 28-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hitelesként, egyetlen eredeti példányban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Kormányának levéltárában kell elhelyezni.
Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya köteles az összes aláíró és csatlakozó állam számára egy-egy hiteles másolatot küldeni.''
3. § A Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásáról, valamint ennek érdekében további szabályozásról és a szükséges nemzetközi szerződések megkötéséről, illetve azok kezdeményezéséről a Kormány gondoskodik.
4. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A törvény 2. §-a 30 nappal a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezése után lép hatályba.2
(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.3
1
A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. december 23.
2
A 2. § 2000. február 20-án lépett hatályba.
3
Lásd a Magyar Közlöny 2000. évi 18. számában megjelent 2/2000. sorszámú külügyminiszteri közleményt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás