GK BH 1999/126
GK BH 1999/126
1999.03.01.
Erdőbirtokossági társulat megalakításánál irányadó szempontok [1994. évi XLIX. tv. 25. § (3) bek.].
Az 1996. VII. 1-jén indult cégbejegyzési eljárásban az elsőfokú bíróság - hiánypótlási eljárás lefolytatását követően meghozott - 7. sorszámú végzésében - egyebek mellett - a cégbejegyzési kérelem elutasításáról döntött. A végzés indokolásában rámutatott arra, hogy az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló „1996. évi VII. törvény” - helyesen 1961. évi VII. törvény - 6. §-ának (3) bekezdése szerint - megállapodás hiányában - a tulajdonosok az erdőterület tulajdoni hányada alapján számított kétharmados szavazataránnyal jogosultak határozni az erdőgazdálkodás szervezeti formájának meghatározásáról. Jelen esetben az alakuló közgyűlésen a tulajdonosoknak csak az erdőterület arányában számított 50,3%-a volt jelen, ezért az alakuló közgyűlés nem hozhatott érvényes határozatot az erdőbirtokossági társulat alapításáról.
A cég a 7. sorszámú végzés ellen elsődlegesen igazolási kérelemnek, másodlagosan fellebbezésnek tekinteni kért jogorvoslati kérelmet nyújtott be, és az abban foglaltakra tekintettel a cég bejegyzésének elrendelését kérte. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelméhez csatolt meghatalmazásokra tekintettel az alakuló közgyűlésen „a törvényben előírt kétharmad létszám jelen voltnak tekintendő”.
Az elsőfokú bíróság 1997. május 21-én meghozott 9. sorszámú végzésében az igazolási kérelmet elutasította. A végzés indoklásában kifejtettek szerint a cég az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg nem pótolta a bejegyzési kérelem elutasításának alapjául szolgáló hiányosságot, ugyanis az igazolási kérelem mellékleteként becsatolt meghatalmazások figyelembevételével sem állapítható meg, hogy az alapításra érvényesen került volna sor. A földterületi arányt is kifejező összesen 165 szavazatból ugyanis csupán 101 szavazat volt képviselve, amely nem éri el a 110 szavazatnak megfelelő kétharmados szavazati arányt.
A cég - fenntartva a 7. sorszámú végzés elleni fellebbezést - külön fellebbezést terjesztett elő a 9. sorszámú végzés ellen is. Fellebbezésében egyrészt azt állította, hogy az elsőfokú bíróság téves számítás alapján állapította meg az alapítás érvénytelenségét, másrészt kérte „a méltányosság figyelembevételét, ha tévedtek volna, pár minimális szavazattal”. Hangsúlyozta, hogy az alapítók jogban járatlan, egyszerű, többségben idős falusi emberek, akiknek több mint 50%-a képviselve volt az alakuló közgyűlésen. Hivatkozott arra is, hogy az „erdőbirtokosság tagjai között megállapodás volt, hiszen erre tekintettel kérték az S.-i Mgtsz-től kiadni birtokba az erdőterületet”.
A fellebbezések az alábbiak miatt alaposak.
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 6. §-ának (1)-(4) bekezdései szerint erdőterület(ek) tulajdonosai megállapodhatnak abban, hogy erdőbirtokossági társulat mint szervezeti forma keretében folytatnak erdőgazdálkodó tevékenységet, illetve erről az erdőtulajdonosok az erdőterület tulajdoni hányada alapján számított kétharmados szavazataránnyal is jogosultak határozni. Ezen utóbbi esetben a kisebbségben maradt tagok - amennyiben az önálló erdőgazdálkodási egység kialakításának feltételei egyébként nem állnak fenn - kötelesek az így megalakított szervezetbe belépni, annak határozatait végrehajtani. Ezt a rendelkezést megerősíti az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. tv. (Ebtv.) 25. §-ának (3) bekezdése is.
A cégbejegyzési kérelemhez csatolt okiratok szerint jelen esetben 44 alapító tagja van az 1996. május 15-én alapított erdőbirtokossági társulatnak. A tagok a tulajdonukban álló m.-i 081, 082, 083 és 086. hrsz. alatti ingatlanokat adták a társulat használatába. Az alakuló közgyűlésen - a jelenléti ív szerint - összesen 17 tag vett részt, a csatolt meghatalmazások szerint azonban az alakuló közgyűlésen jelen lévő T. S. tag további tagok (K. G. S., S. Z., V. E., L. J.-né, J. J. és M. J.-né) képviseletében is eljárt. Az elsőfokú bíróság az alapítás jogszerűségének vizsgálatánál - helyesen - indult ki abból, hogy olyan erdőtulajdonosok is a cég alapítóinak minősülhetnek, akik az alakuló közgyűlésen sem személyesen nem vettek részt, sem képviseletükről nem gondoskodtak. Azt is helyesen állapította meg a bejegyzési kérelemhez csatolt okiratokban megjelöltek alapján, hogy az alakuló közgyűlésen az erdőbirtokossági társulat rendelkezésére bocsátott erdőterületek tulajdonosainak a tulajdoni hányad alapján számított kétharmada nem volt képviselve. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az alapítás jogszerűsége tekintetében nem foglalható állás.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint szükséges a tulajdoni lapok csatolására felhívni a céget minden olyan esetben, amikor feltételezhető, hogy az erdőtulajdonosok kétharmados többsége hozott a kisebbségre is kiható döntést, az Ebtv. 25. §-ának (3) bekezdése alapján, tehát amikor többségi döntés következtében váltak a cég tagjává olyan erdőtulajdonosok, akik az alakuló közgyűlésről távolmaradtak. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a cég nem igazolt előadása alapján a cégben úgy keletkezhessenek tagsági jogviszonyok, hogy annak jogszerűségét az ingatlan-nyilvántartás adatai ne támasszák alá. Ezenkívül felhívja a Legfelsőbb Bíróság a figyelmet arra is, hogy a kisebbségben lévő erdőtulajdonosok taggá válásához az Ebtv. 25. §-ának (3) bekezdése egy további feltételt is megkíván, nevezetesen azt, hogy a kisebbségben maradt tagok vonatkozásában hiányozzanak az önálló erdőgazdálkodási egység kialakításának a feltételei. E körülmény fennállásának tisztázása pedig csak az erdőfelügyelőség közreműködésével lehetséges. Mindemellett rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az erdőtulajdonosok nemcsak többségi szavazással, hanem az általuk megkötött megállapodással is dönthettek arról, hogy erdőbirtokossági társulat keretében folytatnak erdőgazdálkodási tevékenységet. Ezért az elsőfokú bíróságnak a hiánypótlási eljárás során tisztáznia kellett volna, hogy jelen esetben került-e sor ilyen megállapodás megkötésére. Ennek tisztázása nélkül jelen esetben megalapozott döntés már csak azért sem hozható, mert a fellebbezés kifejezetten hivatkozik az erdőtulajdonosok közötti megállapodásra.
A pontos tényállás tisztázásához további terjedelmes okirati bizonyítás lefolytatása szükséges, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság 7. és 9. sorszámú végzéseit hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú cégbíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a, valamint a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján. Az újabb eljárásban a fenti útmutatások szerint kell az elsőfokú bíróságnak eljárnia. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.903/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás