127/B/1999. AB határozat
127/B/1999. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § c) pontja alapján az önkormányzat jegyzője az állatok védelme érdekében helyszíni szemlét tarthat. A helyszíni szemlén – bizonyos feltételek fennállása esetén – részt kell vegyen a természetvédelmi hatóság és a rendőrhatóság képviselője is. Ez a rendelkezés az indítványozó szerint sérti a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapjogot, mivel az állattartás helyszíne gyakran a magánlakás: „lényegében korlátlan felhatalmazást ad az említett három hatóságnak, hogy akár a magánszemély lakásában is szemlét tartson”. Az indítványozó a rendeleti szintű szabályozást formai okból is alkotmányellenesnek tartja, mivel az sérti a jogállamiság elvét. Az indítványozó álláspontja szerint az R. közvetlenül alapjogot korlátoz a helyszíni szemle magánlakásban történő lehetővé tételével.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. Az R. 1. § (1)–(2) bekezdése az állatok védelmével összefüggő feladatok között a következőket tartalmazza:
„(1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az állatok védelme érdekében
a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá
c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.
(2) A helyszíni szemlén – meghívása esetén – a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:
Az indítvánnyal támadott R. a jegyző állatvédelmi hatáskörének részletszabályait tartalmazza. A helyszíni szemle a közigazgatási eljárás jogintézménye, amelyet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 31. §-a rögzít. E törvényi rendelkezés teszi lehetővé a helyszíni szemlét a közigazgatási szervek egyedi hatósági eljárásaiban, meghatározott garanciák (jogorvoslati lehetőségek) mellett. Az R. mindössze arról rendelkezik, hogy ha a közigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemlét tart szükségesnek, azon milyen más hatóság részvétele indokolt.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendő a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni.” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 297., 300.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. – figyelemmel a szabályozási tárgykör alapjoggal való kapcsolatára – nem igényel törvényi szintű szabályozást. Ebből következően sem a jogállamiság alkotmányi tétele, sem a jogforrási hierarchia elve nem sérült.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2002. június 20.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás