KK BH 1999/144
KK BH 1999/144
1999.03.01.
A közbeszerzési eljárásban - ha a felperes az ajánlatkérők megbízottjaként jár el - a bíróság köteles az ajánlatkérőket a beavatkozás lehetőségéről értesíteni [Pp. 327. § (1) bek., 332. § (4) bek.; Áe. 3. § (4) bek.; 1995. évi XL. tv. (Kbt.) 81. § (1) bek.].
Húsz ajánlatkérő egészségügyi intézmény megbízásából a felperes nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1996. évi 42. számában vizeletgyűjtő és mérőeszközök beszerzésére. A felhívásra az M. Kft. és további négy cég nyújtott be ajánlatot. A nevezett cég a bontáskor ajánlatának a fizetési határidőre vonatkozó részét módosítva, azt 45 napban jelölte meg. A felperes erre tekintettel a kérelmezőt az elbírálásból kizárta.
Az M. Kft. jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a felperes a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezéseit megsértve zárta ki az eljárásból.
Az alperes az 1996. december 19. napján meghozott határozatával megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntését, és felhívta az ajánlatkérőt, hogy a Kbt. szabályainak megfelelően eljárva, az M. Kft. ajánlatát vonja be az elbírálásba. Megállapította, hogy az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése nem alapozta meg. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az M. Kft. a Kbt. 49. §-ának (2) bekezdése ellenére módosította ajánlatát, ez viszont nem indokolta kizárását az eljárásból.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és a jogorvoslati kérelem elutasítását, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperesnek az eljárást a felperessel szemben kellett volna lefolytatnia, a határozatban megjelölt egészségügyi intézmények tekintetében nem volt kérelem, ezért az alperesnek a kérelemben meg nem jelöltekre vonatkozóan hozott határozata a kérelmen túlterjeszkedett. Az alperes a felperessel szemben nem folytatott le eljárást, vele szemben a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban határozatot sem hozott, ezzel az alperes megszegte az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26. §-ában foglalta kötelezettségét.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Az ítélet indokolásában foglaltakkal szemben részletesen kifejtette, hogy az M. Kft. jogorvoslati kérelme (és mellékletei) valamennyi olyan lényeges adatot és tényt tartalmazott, amelyet a Kbt. 80. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjai előírnak, így a jogorvoslati kérelem tartalma - az Áe. 16. §-ának (3) bekezdésére is figyelemmel - egyértelműen meghatározható volt. Előadta még, hogy a Fővárosi Bíróság iratellenesen hivatkozik arra, hogy kérelmezettnek csak a felperes volt tekinthető, mert a húsz megnevezett egészségügyi intézmény volt az ajánlatkérő, a felperes csak az eljárás lefolytatásával volt megbízva. Az ajánlatkérő személye és a felperes szerepköre tehát egyértelműen megállapítható volt a közbeszerzési eljárásban.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a másodfokú eljárásban három jogkérdésről kellett állást foglalnia: arról, hogy a jogorvoslati kérelem megfelel-e a Kbt. előírásainak; az ajánlatkérők perbeli részvételéről, végül a felperes perindítási jogosultságáról.
A közigazgatási per irataiból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az M. Kft. jogorvoslati kérelme mellékleteivel együtt megfelel a Kbt. 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a jogorvoslati kérelem mellékleteit nem vette figyelembe, így tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az nem tartalmazza a Kbt. hivatkozott rendelkezésében írt adatokat. Ebből eredően ugyancsak téves az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítása, hogy a jogorvoslati kérelem csak a felperes ellen irányult, mivel tartalma alapján egyértelműen az ajánlatkérők döntésének megsemmisítését kérte az alperestől az M. Kft.
A kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság a tévesen megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott, emiatt a jogorvoslati kérelem érdemében nem foglalt állást.
Az alperes a jogorvoslati kérelemben megjelölt ajánlattevőkkel szemben hozott határozatot, így nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen. Ezzel összefüggésben rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a következetes legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlat szerint az alperes közigazgatási eljárása nincs kötve a jogorvoslati kérelemben megjelölt törvénysértéshez, az alperes jogosult a jogorvoslati kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás egészét vizsgálni és a jogorvoslati kérelemben konkrétan fel nem hozott törvénysértéseket is megállapítani.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította továbbá, hogy a Fővárosi Bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg azzal, hogy a Pp. 332. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyva, az ajánlatkérőket nem értesítette a beavatkozás lehetőségéről. Az ajánlatkérők az alperes előtti közigazgatási eljárásban - a jogorvoslati kérelem benyújtójával szemben - ellenérdekű ügyfelek voltak, ezért az elsőfokú bíróság értesítési kötelezettsége feléjük fennállott, amelynek elmulasztott eleget tenni, csupán az M. Kft.-t értesítette a beavatkozás lehetőségéről.
Helyesen állapította meg ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt, hogy az ajánlatkérőkkel kötött megbízási szerződés alapján eljáró felperes az Áe. 3. §-ának (4) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján perindítási jogosultsággal rendelkezett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdései alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kf. III. 27. 567/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás