15/1999. (VI. 3.) AB határozat
15/1999. (VI. 3.) AB határozat1
1999.06.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának a veszprémi Vár és az Óváros tér forgalmának szabályozásáról szóló 35/1997. (II. 21.) Kh. számú határozata alkotmányellenes, és ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett, amelynek előterjesztője kérte Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának a veszprémi Vár és az Óváros tér forgalmának szabályozásáról szóló 35/1997. (II. 21.) Kh. számú határozata (a továbbiakban: H.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó véleménye szerint jogsértést követett el Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), amikor az indítvánnyal támadott határozatával a Vár teljes területére várakozási korlátozást és tilalmat, az Óváros térnek a Városháza délkeleti homlokzata menti szakaszán forgalomkorlátozást rendelt el, mivel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 10. §-a és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (3) bekezdése és 16. § (1) bekezdése alapján a helyi közlekedés rendjének szabályozására kapott törvényi felhatalmazás alapján a H.-ban szabályozott módon csak és kizárólag önkormányzati rendeletet alkothatott volna. Álláspontja szerint „ennek következtében a jelenleg alkalmazott határozati forma törvénysértő, és a kellő jogi hatás kiváltására nem is alkalmas”, és ezért kérte a H.-nak mint „jogszabályi hatás kiváltására alkalmatlan jogi eszköz semmisségének” és alkotmányellenességének megállapítását.
II.
1. Az Alkotmánybíróság által az Alkotmánynak az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,”
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) indítvánnyal érintett és az Alkotmánybíróság által az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:
„1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;”
„37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését.”
„40. § Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.”
„42. § (1) A 40. §-ban foglalt esetben a határozat közzétételének napján veszti hatályát a jogszabály vagy annak rendelkezése, és minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy annak rendelkezése.”
3. Az Alkotmánybíróság által a Jat.-nak az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:
„1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
f) az önkormányzat rendeletet.”
„10. § Az önkormányzat rendeletet ad ki
a) törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására;
b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.”
„Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
Határozat
46. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket.
(2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.”
4. Az Alkotmánybíróság által az Ötv.-nek az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:
„1. § (3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.”
„2. § (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.”
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
5. Az Alkotmánybíróság által a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) eljárás során figyelembe vett rendelkezései:
„3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.”
„8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;”
„9. § (2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.”
III.
Az indítvány megalapozott.
Az Abtv. 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.
Az Alkotmánybíróságnak ezért hatáskörének megállapítása érdekében tisztáznia kellett a H. jogi jellegét. A H. olyan tartalmat hordoz, amely alkalmassá teszi arra, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sorolható önkormányzati határozatként érvényesüljön, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálta a támadott H. tartalmi alkotmányosságát.
A Jat. 1. § (1) bekezdés f) pontja szerint jogszabálynak minősül az önkormányzat rendelete. Az önkormányzati határozat azonban nem jogszabály, hanem – az egyedi határozatok kivételével – a Jat. 46. § (1) bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszköze. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott H. az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősül, mivel Veszprém város területén a Vár és az Óváros tér forgalmának szabályozásakor a technikai feladatok meghatározása mellett olyan szabályozást is tartalmaz, amely az állampolgárok széles körét érintő általános szabályokat foglal magában, őket a közút járművel történő használatában korlátozza, illetőleg kizárja a szabályozás alá vont területen azáltal, hogy a fent meghatározott közutakon behajtási és parkolási korlátozást rendel el.
A Tv. 3. § (1) bekezdése alapján járművek közlekedését korlátozni vagy kizárni csak jogszabállyal lehet. Ezért az Alkotmánybíróság megalapozottnak tartotta az indítványozónak azt az álláspontját, amely szerint jogsértő a H., mivel az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján az állampolgárok széles körét érintő kérdésben az Ötv. 16. § (1) bekezdésében és a Tv. 3. § (1) bekezdésében kapott törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendelettel, tehát jogszabályban kell szabályozni a közút járművek – tulajdonos lakóhelye vagy funkció (áruszállítás, anyagszállítás, kommunális munkavégzés) szerint – meghatározott körével történő használatának korlátozását vagy kizárását. Az Alkotmánybíróság – arra tekintettel, hogy az indítvány által vitatott H. olyan jogi szabályozást tartalmaz, amely formáját tekintve a Jat. szerint az állami irányítás egyéb jogi eszközének tekinthető, ugyanakkor annak kibocsátója nem a Tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi formában végezte el a jogi szabályozást – megállapította, hogy a támadott H. az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság alapvető elvét és követelményeit sérti, ezért az alkotmányellenes, és azt e határozat közzétételének napjával megsemmisítette.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezése az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1228/B/1997/6.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás