BK BH 1999/153
BK BH 1999/153
1999.04.01.
A nyomozó hatóság és a bíróság köteles tájékoztatni a magánfelet arról, hogy a polgári jogi igény biztosítására zár alá vételt indítványozhat, és a zár alá vétel elrendeléséről szóló határozatot közölni kell vele;
e rendelkezések megsértése esetén a zár alá vétel nem oldható fel [Be. 4. § (3) bek., 106. § (1) és (2) bek., 107. §, 116. § (3) bek.].
A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt és 2 társa ellen indított büntetőügyben a városi bíróság a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya által a terhelt bárhol fellelhető ingatlan- és ingó vagyonára, de különösen a városi rendőrkapitányság garázsában található Volkswagen személygépkocsira és a benne lévő 007 modellű micro radar készülékre, mintegy 16 millió forint erejéig elrendelt zár alá vételt feloldotta.
Az elsőfokú bíróság a határozatát lényegében arra alapította, hogy az iratokból kitűnően a magánfelek a büntetőeljárás során az általuk érvényesített polgári jogi igény biztosítására a terhelt vagyonának zár alá vételét nem kérték. Ennélfogva a zár alá vételnek a Be. 106. §-ának (2) bekezdésében írt előfeltétele hiányzik, így a zár alá vétel nem rendelhető el.
A végzés ellen H. B. és K. G. magánfelek jelentettek be fellebbezést a zár alá vétel feloldása miatt, a végzés hatályon kívül helyezése érdekében, egyben fellebbezésükben kifejezett kérelmet is előterjesztettek a zár alá vétel vonatkozásában.
A megyei főügyész az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és a zár alá vétel további fenntartását indítványozta.
A magánfelek fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az iratok felülbírálata során a megyei bíróság megállapította, hogy a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a Be. 106. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással rendelte el a zár alá vételt. E határozat indokolása arra utal, hogy a bejelentett polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor erre az intézkedésre.
A városi ügyészség a zár alá vétel ellen bejelentett panaszt elutasította azzal az indokolással, hogy a zár alá vétel elrendelésének megvan a törvényi lehetősége a Be. 106. §-a alapján, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, mellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek van helye, és tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ebben az esetben a hatóság ezek biztosítására a zár alá vételt elrendelheti.
Az iratok alapján megállapítható, hogy K. G. magánfelet még a zár alá vételt elrendelő határozat előtt, míg H. B. magánfelet csak később hallgatták ki tanúként. Egyik kihallgatási jegyzőkönyvben sem szerepel arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az előterjesztett polgári jogi igénnyel kapcsolatban további kifejezett indítvány szükséges a zár alá vétel elrendelésére.
A megyei bíróság álláspontja szerint a nyomozó hatóság elmulasztotta tájékoztatni a magánfeleket erről a jogukról, ezzel megsértette a Be.-nek a büntetőeljárás alapvető szabályai közé iktatott 4. §-a (3) bekezdését - azaz a kioktatási, kitanítási kötelezettséget -, és a magánfelek részére a zár alá vételt elrendelő határozatot sem kézbesítette, annak ellenére sem, hogy ez velük kapcsolatos rendelkezést is tartalmazott, ezzel pedig a Be. 116. §-ának (3) bekezdését is megsértette.
A megyei bíróság álláspontja szerint ez a kioktatási, tájékoztatási kötelezettség az elsőfokú bíróságot is terhelte volna, amikor észlelte, hogy a zár alá vétel elrendelésére a Be. 106. §-ának (2) bekezdésében megkívánt kifejezett indítvány hiányában került sor. A zár alá vétel feloldásáról rendelkező végzésnek a meghozatala előtt nyilatkoztatni kellett volna a polgári jogi igényt előterjesztett magánfeleket arról, hogy indítványozzák-e a zár alá vétel elrendelését, illetve ennek most már a jogszabályoknak megfelelő fenntartását. Ezt a kioktatási kötelezettségét elmulasztotta az elsőfokú bíróság is, és ennek hiányában határozott a zár alá vétel feloldásáról.
A megyei bíróság álláspontja szerint az eljáró hatóságoknak a kitanítási kötelezettség nem teljesítésében megnyilvánuló mulasztása nem eredményezheti, hogy a jogban járatlan magánfél hátrányos helyzetbe kerüljön. Az adott esetben a zár alá vételt feloldó határozat elleni fellebbezésben előterjesztésre került a Be. 106. §-ának (2) bekezdésében írt kifejezett indítvány, így a zár alá vétel minden törvényes előfeltétele fennáll. Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a zár alá vételt továbbra is fenntartotta. (Nógrád Megyei Bíróság Bf. 155/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás