PK BH 1999/156
PK BH 1999/156
1999.04.01.
Az orvost és az egészségügyi szakdolgozót az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok tekintetében a beteg gyógykezelésének befejezése után is köti a titoktartási kötelezettség [Ptk. 81. §, 84. § (1) bek. a) pont; 1972. évi II. tv. 77. § (4) bek., 78. § (1) bek.; 11/1972. (VI. 30.) EüM r. 27. § (1) bek.; 1992. évi LXIII. tv. (Atv.) 1. § (1) bek., 2. § 2/b) pont, 5. pont, 3. § (5) bek.].
A jogerős ítélet kártérítés fizetéséről szóló, felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezése mellett megállapította, hogy az I. r. Z. kórház alperes megsértette a felperes személyiségi jogát (magántitkát) azzal a magatartásával, hogy a felperes orvosi kezelésére vonatkozó iratokat a felperes felhatalmazása nélkül a II. r. alperes részére kiadta. Megállapította továbbá, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes személyiségi jogát (magántitkát) azzal a magatartásával, hogy a felperes orvosi kezelésére vonatkozó iratokat átvette, és azok felhasználásával szakvéleményt készített.
A jogerős ítélet indokolása a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében megállapította, hogy a felperes terhességére, gyógykezelésére, a szülés lefolyására és az elhalt magzata boncolására vonatkozó orvosi iratokat az I. r. alperes a felperes hozzájárulása nélkül átadta a II. r. alperesnek, aki azok felhasználásával magánszakértői véleményt készített.
A jogerős ítélet indokolása szerint az orvosi titoktartásra külön jogszabályok vonatkoznak: az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (Eü. tv.) és a 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet. E speciális szabályokra figyelemmel nem alkalmazhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Atv.) rendelkezései, amelyek általános szabályokat tartalmaznak.
Az Eü. tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy egészségi állapotáról adatot csak a beteggel és annak hozzátartozójával, illetőleg - ha ez a beteg gyógykezeléséhez szükséges - a beteg gondozójával közölhet. Az Eü. tv. 78. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor az orvost nem köti a titoktartás kötelezettsége. Ilyen eset az, amikor az adatok közlésére jogszabály ad lehetőséget, vagy erre az érdekelt személy ad felhatalmazást.
A felperes az orvosi iratok periratokhoz való csatolásával arra adott felhatalmazást, hogy azok a peres eljárás keretei között kerülhessenek felhasználásra. Ez az adott esetben kiterjedt arra, hogy a bíróság által kirendelt szakértő azokat megismerje, miként a perben részt vevő személyek is. Ez a felhatalmazás nem értelmezhető kiterjesztően úgy, hogy a felperes előre ahhoz is hozzájárult, hogy az adatokat perben részt nem vevő személy is megismerje. Az adatok közlésére az I. r. alperest jogszabály sem hatalmazta fel. A perben a fél szabadon beszerezhet magánszakértői véleményt, amit a bíróság a fél előadásaként értékel. A magánszakértői vélemény beszerzésének joga nem jelenti egyben azt is, hogy a felperesre vonatkozó adatokat a felperes hozzájárulása nélkül az I. r. alperes kiadhatta a II. r. alperesnek. Az adatok engedély nélküli kiadásával az I. r. alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát (Ptk. 81. §). Ugyanezt a jogsértést valósította meg az egyébként kijelölt igazságügyi szakértőként tevékenykedő II. r. alperes azzal, hogy az iratokat átvette, és azok alapján magánszakértői véleményt készített. A bíróság a jogsértést a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította.
Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet részben történő megváltoztatásával a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítására előterjesztett keresetének elutasítását és annak megállapítását kérték, hogy a perben a fél által beszerzett magánszakértői vélemény nem egyszerűen a fél álláspontja, hanem olyan szakmai vélemény, amely ha ellentétes a kirendelt igazságügyi szakértő véleményével, akkor a bíróság az ellentmondást köteles feloldani. A felülvizsgálati kérelmében azt fejtette ki, hogy az Atv. és az Eü. tv. rendelkezéseit együtt kell alkalmazni, s azokból az következik, hogy a perbeli esetben nem történt jogsértés. A magánszakértői vélemény az alperes jogszerű védekezése a per keretei között, s az adatok ennek megfelelő felhasználását a jogszabály is biztosítja. Az eljárásbeli egyenlőség akkor valósul meg, ha a feleket azonos jogok illetik meg, vagyis az, hogy mindkét fél beszerezhet magánszakértői véleményt.
A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek a hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítéletnek a jogsértés megállapításáról szóló és felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése nem jogszabálysértő.
Az Atv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - személyes adatával mindenki maga rendelkezhet. Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adat olyan különleges adatnak minősül [Atv. 2. § 2/b) pont], amelyet az Eü. tv. rendelkezései is védenek. Az Eü. tv. rendelkezései alapján a jogerős ítélet helytállóan fejtette ki, hogy az orvost és az egészségügyi szakdolgozót a beteg gyógykezelésének befejezése után is köti a titoktartás. A 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet 27. §-ának (1) bekezdése abban az esetben ad felmentést a titoktartás alól, ha a beteg vizsgálatára és gyógykezelésére vonatkozó adatokat büntető- és polgári ügyben a rendőrség, ügyészség, a bírósági vagy az igazságügyi orvos szakértő a gyógyintézettől írásban megkéri. Az Atv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell. Ezeknek a rendelkezéseknek az értelmében tehát a gyógyintézet ellen, a gyógyító tevékenységével összefüggésben indított kártérítési perben abból kell kiindulni, hogy az eljárást kezdeményező személy hozzájárult a gyógykezelésére vonatkozó adatoknak a per keretei között való felhasználásához. Ez kiterjed arra is, hogy ezeket az adatokat az eljárás szabályai szerint az érintett felek, valamint a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő megismerje, ez utóbbi azok felhasználásával szakvéleményt adjon. Mindebből azonban az már nem következik, hogy ezeket az adatokat a felperes hozzájárulása nélkül az alperes kiadhatja az általa megbízott magánszakértőnek magánszakértői vélemény elkészítéséhez. Ez a megbízás a per keretein kívül esik, ezért ehhez az adattovábbításhoz az érintett hozzájárulása szükséges (Atv. 2. § 5. pont). Ennek, valamint jogszabály felhatalmazásának hiányában az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felülvizsgálat olyan rendkívüli perorvoslat, amelynek során a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható a jogerős ítélet abból a szempontból, hogy jogszabálysértő-e. A perbeli esetben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezései az elmondottak alapján nem jogszabálysértőek, s arra a felülvizsgálati eljárás keretében nincs jogi lehetőség, hogy a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálat keretei közé nem tartozó kérdést vizsgáljon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott a felülvizsgálati kérelemnek azzal a részével, amelyben az alperesek az adott ügytől is függetlenül a magánszakértői vélemény jogi természetének a meghatározását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 224. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva, a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 20.446/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás