17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet
17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet
az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről1
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet előírásait a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetve közforgalomba kerülő, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszer, 13. pontja szerinti feldolgozott élelmiszer, 14. pontja szerinti nyers élelmiszer és 15. pontja szerinti élelmiszer nyersanyag (a továbbiakban együtt: élelmiszer), valamint egyes élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező felületek vegyi szennyezettségének vizsgálata során kell alkalmazni.
(2) Az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai, radioaktív szennyezettség, illetve állatgyógyászati készítmény-maradványának, valamint a növényi termékek növényvédő szer maradékainak megengedhető mértékét külön jogszabályok tartalmazzák.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) vegyi szennyeződés: minden olyan, az élelmiszerhez nem szándékosan hozzáadott anyag, amely a növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű élelmiszer termesztése, betakarítása, termelése, begyűjtése, előállítása, raktározása, ipari, vendéglátási vagy közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) során használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthat be, illetőleg maradhat vissza az élelmiszerben, valamint az élelmiszerben előforduló természetes eredetű ártalmas anyag (a továbbiakban: szennyező anyag);
b) határérték: a szennyező anyag, a fogyasztó egészségére ártalmas esetleges bomlástermékei, kísérő anyagai, átalakulási termékei, anyagcsere- és reakciótermékei még megtűrhető legnagyobb együttes mennyisége az élelmiszerben;
c)2
d) technológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely termelési és technikai eszközökből, berendezésekből, csomagoló- és tárolóedényekből rendeltetésszerű érintkezés során jut az élelmiszerbe, illetve a technológia hatására keletkezik az élelmiszerben, ideértve a termelési és technológiai műveletek során felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerekből, valamint segédanyagokból visszamaradt szennyező anyagokat;
e) környezeti eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely a környezetből az élelmiszertermelés, feldolgozás, csomagolás és raktározás során elkerülhetetlenül jut be az élelmiszerbe, és ártalmas lehet az ember egészségére;
f) biológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan egészségre ártalmas vegyi anyag, amely az élelmiszerben vagy az élelmiszeren előforduló mikroorganizmusok tevékenysége következtében keletkezik az élelmiszerben;
g) természetes eredetű szennyező (ártalmas) anyag: az élelmiszer olyan természetes alkotórésze, amely eredeti mennyiségében vagy feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet, ide nem értve a gyommagvakat, rovarrészeket, szőrt.
h)–i)3
3. § (1) Az élelmiszerek szennyező anyag tartalmát az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti (mezőgazdasági, gyártási, tárolási, közétkeztetési stb.) gyakorlattal elérhető, lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
(2) A helyes műveleti gyakorlat a termelési és technikai műveletek minden egyes fázisában olyan technológiák alkalmazását, olyan termelési és technikai eszközök használatát jelenti, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerben a lehető legkisebb szennyező anyag maradékot eredményezi.
(3)4 Az élelmiszerek szennyezőanyag tartalmát az előállítás és forgalomba hozatal teljes folyamatában egybehangolt hatósági ellenőrzéssel és éves program szerint végzett monitoring vizsgálatokkal ellenőrizni kell.
(4)5 A mintavételt és a vizsgálatokat a Magyar Élelmiszerkönyv előírásokkal összhangban kell végezni. Ezzel egyenértékű validált vizsgálati módszer is alkalmazható.
4. § (1)6
(2) Az élelmiszerekben előforduló technológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az élelmiszerekben előforduló környezeti eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az élelmiszerekben előforduló biológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az élelmiszerekben előforduló természetes eredetű ártalmas anyagok megengedhető mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az előírt határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszert tilos forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani, határértéket meghaladó kioldást mutató felületeket, edényeket élelmiszerrel érintkezésben tilos felhasználni.
(2) A meg nem engedett mértékű szennyező anyagot tartalmazó, illetve arra gyanús élelmiszert a vizsgálat befejezéséig az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak zárolnia kell.
(3)7 Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitől elkülönítve kell tárolni és fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének azonnal írásban be kell jelenteni.
(4)8 Járási (fővárosi kerületi) tisztiorvos – szükség esetén az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének (a továbbiakban: OÉTI), illetve az ellenőrzésre és zárolásra feljogosított más hatóság véleményének beszerzése után – határozattal intézkedik az esetleges forgalomba hozatal, illetőleg felhasználás vagy továbbfeldolgozás feltételeiről vagy a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a tétel megsemmisítéséről.
(5) A határértéket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszer takarmányozási célra történő felhasználásáról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet dönt.
(6) Ha az élelmiszerben jogszabályban meg nem jelölt, szennyező anyag fordul elő (új anyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése következtében), a forgalomba hozatalhoz, illetőleg a felhasználáshoz be kell szerezni az OÉTI engedélyét is. Ennek beszerzéséig az élelmiszert tilos forgalomba hozni vagy forgalomban tartani.
(7)9 A (6) bekezdés szerinti engedély megadásának alapját az adott vegyi szennyezőanyag toxikológiai értékelése és az érintett élelmiszer(ek) útján a szervezetbe kerülő várható mennyisége figyelembevételével végzett kockázatbecslés képezi.
(8)10 Az 5. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott kifogás esetén, továbbá a vegyi szennyezőanyagok szintjeinek ellenőrzésére végzett vizsgálatért az ellenőrzött külön jogszabályban meghatározott díjat fizet.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról szóló 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet, az azt módosító 15/1982. (XII. 27.) EüM rendelet, 8/1985. (X. 21.) EüM rendelet, 32/1989. (XII. 22.) SZEM rendelet, 23/1991. (XII. 10.) NM rendelet, 9/1992. (V. 14.) NM rendelet, 21/1993. (XI. 23.) NM rendelet, 4/1995. (II. 8.) NM rendelet és 24/1995. (VII. 14.) NM rendelet.
(2)11
1. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez12
2. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
megengedhető mértéke
3. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez14
(valamennyi forrásból: környezeti, illetve technológiai szennyeződés, természetes tartalom)
Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta |
Fémtartalom, teljes tömegre számítva, mg/kg |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
As |
Hg |
Pb |
Cd |
Cu |
Zn |
|
Sajt |
0,3 |
0,02 |
0,1 |
0,05 |
* |
* |
Túró |
0,3 |
0,02 |
0,1 |
0,02 |
* |
* |
Tejszín, tejföl |
0,1 |
0,02 |
0,05 |
0,05 |
* |
* |
Vaj |
0,1 |
0,02 |
0,02 |
0,02 |
* |
* |
Húskészítmények (vörösáru, felvágott, töltelékes áru, füstölt hús stb.) |
0,2 |
0,03 |
0,15 |
0,1 |
5,0 |
70,0 |
Tartósított húskészítmények fémdobozos csomagolásban (a májkrémek kivételével) |
0,2 |
0,03 |
0,2 |
0,1 |
10,0 |
70,0 |
Májkrémek fémdobozos vagy tubusos csomagolásban |
0,2 |
0,03 |
0,5 |
0,1 |
20,0 |
70,0 |
Vadhús és készítményei |
1,0 |
0,05 |
0,5 |
0,1 |
5,0 |
60,0 |
Állati zsiradék, szalonna |
0,1 |
0,01 |
0,1 |
0,02 |
0,5 |
5,0 |
Liszt, egyéb gabonaőrlemények (a korpát kivéve) |
0,1 |
0,02 |
0,15 |
0,1 |
5,0 |
30,0 |
Rizs |
0,3 |
0,02 |
0,15 |
0,2 |
5,0 |
30,0 |
Étkezési korpa (búza, árpa, rozs, zab) |
0,1 |
0,02 |
0,3 |
0,2 |
* |
* |
Száraz hüvelyesek |
0,5 |
0,02 |
0,2 |
0,1 |
* |
* |
Friss és fagyasztott gyümölcs |
0,2 |
0,01 |
0,1 |
0,05 |
* |
* |
Szárított gyümölcs |
2,0 |
0,05 |
1,0 |
0,5 |
* |
* |
Étkezési zselatin, pektin |
0,5 |
0,02 |
5,0 |
0,2 |
20,0 |
50,0 |
Szárított zöldség |
2,0 |
0,05 |
1,0 |
0,5 |
* |
* |
Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények fémdobozos csomagolásban |
0,2 |
0,01 |
0,5 |
0,1 |
10,0 |
10,0 |
Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények üvegben |
0,2 |
0,01 |
0,2 |
0,1 |
10,0 |
10,0 |
Paradicsompüré (28–30 refrakció%) |
0,2 |
0,05 |
3,0 |
0,1 |
25,0 |
20,0 |
Termesztett friss gomba, gombakészítmények |
0,5 |
0,05 |
0,3 |
0,1 |
10,0 |
20,0 |
Napraforgó mag, hántolt (nyers v. pirított) |
0,2 |
0,02 |
0,5 |
0,6 |
* |
* |
Tojás |
0,1 |
0,02 |
0,3 |
0,02 |
* |
* |
Tojáspor |
0,5 |
0,08 |
1,5 |
0,1 |
* |
* |
Cukor (kristály, kocka, por) |
0,1 |
0,02 |
0,5 |
0,02 |
2,0 |
3,0 |
Cukorka |
0,1 |
0,02 |
0,5 |
0,02 |
5,0 |
5,0 |
Kakaópor |
0,5 |
0,02 |
2,0 |
0,5 |
* |
* |
Csokoládé és csokoládékészítmények |
0,5 |
0,01 |
1,0 |
0,5 |
* |
* |
Növényi zsiradék (étolaj, margarin) |
0,05 |
0,02 |
0,1 |
0,02 |
0,4 |
5,0 |
Étkezési só |
1,0 |
0,01 |
1,0 |
0,2 |
5,0 |
20,0 |
Fűszerek (a fűszerpaprika kivételével) |
1,0 |
0,05 |
2,0 |
0,2 |
* |
* |
Fűszerpaprika |
1,0 |
0,05 |
2,0 |
0,25 |
* |
* |
Étrend-kiegészítők |
|
|
2,5** |
0,5** |
* |
* |
Zöldség- és gyümölcsalapú bébiétel készítmények |
0,1 |
0,01 |
0,25 |
0,02 |
* |
* |
Szódavíz, szikvíz |
0,05 |
0,001 |
0,05 |
0,005 |
1,0 |
1,0 |
Alkoholmentes üdítőitalok |
0,1 |
0,01 |
0,1 |
0,05 |
5,0 |
5,0 |
Gyümölcs és zöldség ivólevek |
0,1 |
0,01 |
0,1 |
0,03 |
5,0 |
5,0 |
Bor, sör és egyéb szeszes italok |
0,1 |
0,01 |
0,2 |
0,02 |
10,0 |
10,0 |
4. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
Termék |
Maximális szint (μg/kg) |
|---|---|
Pörkölt kávé, kávé alapú termékek |
10 |
Nyerskávé |
15 |
Egyéb növényi élelmiszerek |
10 |
Termék |
Mikotoxin |
Maximális szint (μg/kg) |
|---|---|---|
Lisztek, őrlemények, müzli cereália része |
Deoxinivalenol (DON) |
1000 |
Zearalenon (F–2) |
100 |
|
T–2 toxin |
300 |
|
Étkezési korpa |
Deoxinivalenol (DON) |
1200 |
Gyümölcs- és zöldségkészítmények |
Patulin |
50 |
5. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez
2. Ciánhidrogén |
csonthéjas magvakkal készült édesipari termékek (pl. marcipán) és maggal eltett csonthéjas gyümölcs befőttek gyümölcsborok |
10 mg/kg |
A rendeletet a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte 2014. május 14. napjával.
A 2. § c) pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § h)–i) pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdése a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdése a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.
Az 5. § (8) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.
A 6. § (2) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú mellékletet a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet 2.10. pontját a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be, a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet a 40/2000. (XII. 20.) EüM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, illetve 2. számú melléklet 1-2. pontja szerint módosított és megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 3.2. pontja a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 3.2.1. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet 3.3. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet 3.4. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. számú melléklet 4.1.1. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte és a 4.1.2. pontját pedig a (4) bekezdésének c) pontja megállapította.
Az 5. számú melléklet 2. pontja a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet 3. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. számú melléklet 9–10. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. számú melléklet jelmagyarázata a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás