PK BH 1999/202
PK BH 1999/202
1999.05.01.
Birtokháborításhoz kapcsolódó kártérítési felelősség körében a kártérítés módjának meghatározása [Ptk. 188. §, 339. § (1) bek. 355. §, 359. § (1) bek.; Pp. 182. § (3) bek., 213. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította: a felperesek azzal, hogy a perbeli ingatlan emeleti lakrészében olyan átalakítási munkákat végeztek, amelyek következtében az alperes lakása rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, az alperessel szemben birtokháborítást követtek el. Kötelezte a felpereseket arra, hogy 90 nap alatt saját költségükön rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba állítsák vissza az alperes ingatlanilletőségét, és adják azt az alperes birtokába. A lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tétele körében a felpereseket a szobákban a hajópadló visszahelyezésére, 2 db gázüzemű cserépkályha üzemképes állapotban és eredeti helyükre történő elhelyezésére, a fürdőkád, wc, valamint a konyha rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való helyreállítására kötelezte. Kötelezte tovább felpereseket 3 470 000 forint és kamatai, végül 1998. január 1. napjától kezdődően havi 60 000 forint használati díj egyetemleges megfizetésére. Az alperes ezt meghaladó viszontkeresetét elutasította.
Az ítéletnek a birtokháborításra vonatkozó rendelkezését előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú határozatot részben megváltoztatva, a perbeli ingatlanilletőség helyreállítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. A felperesek által egyetemlegesen fizetendő marasztalás összegét 3 000 000 forintra és abból 1 000 000 forint után 1997. január 1. napjától járó évi 20%-os kamatára leszállította.
Az 1998. január 1-jétől megállapított használati díj fizetésére való marasztalást, valamint az illeték és perköltség megfizetésére kötelezést mellőzte azzal, hogy az utóbbiakról az eljárást befejező határozatban kell rendelkezni.
A bíróság ítéletének indokolásában tényként állapította meg; a felperesek azzal a magatartásukkal, hogy az alperes megkérdezése, hozzájárulása nélkül lakásába bementek, és ott különböző munkálatokat végeztek, az alperes sérelmére birtokháborítást követtek el, és kárt okoztak, amelyet a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kötelesek megtéríteni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - elsősorban a végzett munkák jellegére, az időmúlásra és egyéb, elsődlegesen célszerűségi szempontokra figyelemmel - a felperesi birtokháborítással okozott kár pénzbeli megtérítését találta alkalmas eszköznek az alperest ért sérelem kiküszöbölésére.
A szakértői vélemények közül K. F. véleményében foglaltakat találta elfogadhatónak, míg a számítás összegszerűségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőkre utalva a hasznosítás elmaradásából eredő kár tekintetében a felpereseket - mérlegeléssel - általános kár megtérítésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, a felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.
Az alperes kérelmében a jogsértés okát a Ptk. 355. §-a (1) bekezdésében foglaltak mellőzésében, a tényleges kár megállapításának elmaradásában, a szakértői véleményekben mutatkozó ellentmondás feloldásának elmulasztásában, a Ptk. 359. §-a téves alkalmazásában jelölte meg.
A felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmükben a részítéletek megváltoztatását, a birtokháborítás megállapítását, az alperesi ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaállításra kötelezésük és marasztalásuk mellőzését kérték. Vitatták a megállapított tényállást, az elfoglalt jogi álláspontot és ehhez kapcsolódó kötelezettségüket.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kis részben, az alább kifejtettekhez képest alapos.
A nem vitás tényállás szerint a felperesek az ingatlanrész tulajdonosával megkötött adásvételi szerződést megelőzően behatoltak a perbeli ingatlannak az alperes tulajdonában álló emeleti lakásába, ahol különböző bontási, szerelvényleszerelési és más hasonló munkákat végeztek.
A felperesek ezzel a magatartásukkal a Ptk. 188. §-ának (1) és (2) bekezdésébe ütköző birtokháborítást követtek el. A felperesek a birtoksértéssel összefüggésben az alperesi lakrészben végzett bontási és egyéb munkálatokra figyelemmel részére teljes kártérítéssel tartoznak [Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet az elsőfokú részítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a Pp. 213. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a felperesek teljes kártérítési felelősségét megállapította.
A felperesek állítása szerinti életveszély vagy balesetveszély fennállását a periratok nem támasztották alá; a lakásnak az alperes értesítése, hozzájárulása nélkül történő feltörése nem vitásan birtokháborítást valósított meg, a bontások pedig kárt eredményeztek.
Egyebekben a döntéshez szükséges tények nem állnak rendelkezésre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kártérítés módjára, illetve összegére vonatkozóan - a járulékokra is kiterjedően - a határozatok hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése].
A kártérítés módja tekintetében a Ptk. 355. §-a sorrendet állít; a sorrendben első helyen az eredeti állapot helyreállítása áll. Az eredeti állapot helyreállítása szolgálja ugyanis leginkább azt a követelményt, hogy olyan helyzet álljon elő, mintha a kár be sem következett volna. Célszerűségi szempontok miatt e rendelkezés alkalmazásától a bíróság nem térhetett volna el.
Az új eljárásban ezért a bíróságnak szakértő bevonásával kell tisztáznia, hogy az eredeti állapot helyreállítása miként valósítható meg. A helyreállításra lehetőséget nyújtó szakértői véleményben választ kell kérni arra is, hogy melyek azok a - tételesen felsorolt és meghatározott - munkák, amelyeknek eredményeként az alperes számára a kárt megelőző helyzet áll elő. E lényeges törvényi követelmény mellett a helyreállítással kapcsolatos munkák részletes és tételes felsorolása, megjelölése a végrehajthatóság érdekében is nélkülözhetetlen.
Amennyiben az eredeti állapot helyreállítható, s ennek keretében különböző munkák elvégzése szükséges, az ingatlanon történő beavatkozás miatt szükség van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társtulajdonos perben állására.
Ha azonban a sorrendben első helyen szereplő eredeti állapot helyreállítására nincs vagy csak aránytalan nehézséggel lenne mód, akkor jöhet számításba a pénzbeli kártérítés [Ptk. 355. §-ának (2) bekezdése]. A pénzbeli kártérítés meghatározásánál a perben beszerzett szakvélemények eltérő megállapításokat tartalmaznak. A bíróság ennek ellenére nem gondoskodott a szakértői véleményekben mutatkozó ellentmondások feloldására. Ha tehát a kár pénzbeli megtérítésére kerül sor, a bíróságnak felülvélemény beszerzésével kell feloldania a szakvélemények közötti ellentmondást és ilyen módon megállapítani a helyreállításhoz szükséges tényleges kiadások összegét [Pp. 182. §-ának (3) bekezdése].
Ugyanez vonatkozik a hasznosítás elmaradásából származó kár meghatározására is [Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése]. A bíróságnak az elmaradt haszon mértékére vonatkozóan Sz. Gy. szakvéleménye áll rendelkezésre. Amennyiben a bíróság álláspontja szerint ez a vélemény homályos, hiányos vagy a per egyéb adataival ellentétben álló megállapításokat tartalmaz, akkor a szakértőt kiegészítő szakvélemény adására kell felhívni. Ennek eredménytelensége esetén más szakértőt kell kirendelni. A bíróság nem így járt el, ezért pusztán bizonytalansági tényezőkkel, illetve pergazdaságossági szempontokkal indokoltan a Ptk. 359. §-a (1) bekezdése alkalmazásának nem volt helye. További bizonyítás elrendelésével kell megkísérelni az elmaradt haszon összegének megállapítását, és csak ennek hiányában kerülhet sor a már említett §-ban szabályozott általános kártérítés alkalmazására.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felperesek teljes kártérítési felelősségét megállapítva, a kártérítés módja, mértéke tekintetében - járulékos kérdésekre is kiterjedően - a jogerős részítéletet az elsőfokú részítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat meghozatalára. (Legf. Bír. Pfv. I. 22.895/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás