PK BH 1999/206
PK BH 1999/206
1999.05.01.
Nem vagyoni kártérítés megállapítása az elbírálás idején érvényesülő értékviszonyok alapulvételével [Ptk. 345. § (1) bek., 354. §, 360. § (1)-(2) bek.].
A jogerős részítélet kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1 298 100 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1994. november 10. napjától járó évi 20%-os kamatát. Megállapította, hogy az I., III. és IV. r. alperesek a kártérítésért annyiban felelnek, amennyiben a követelést a II. r. alperes vagyona nem fedezi.
A jogerős részítélet indokolása a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében megállapította, hogy a II. r. alperes által üzemeltetett vízi csúszdán 1989. augusztus 16-án az akkor 15 éves felperes más személy hibájából súlyos balesetet szenvedett. A baleset következtében a felperes súlyos gerincsérülést szenvedett, amely maradandó egészségkárosodással járt. A II. r. alperes felelőssége a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján áll fenn, s a Ptk. korábban hatályos 354. §-a szerint köteles megtéríteni a felperes nem vagyoni kárát. Az elszenvedett hátrányokkal arányban álló, a nem vagyoni kártérítés rendeltetésének megfelelő, a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű kártérítés 2 000 000 forint, amelyet csökkenteni kellett a beavatkozó 701 900 forintnak megfelelő 10 000 DEM teljesítésével. A kialakult bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a nem vagyoni kártérítés a jelenlegi ár- és értékviszonyokhoz igazodó mértékű, a felperest visszamenőleg a balesettől járó kamat nem illeti meg, hanem a kamatfizetés kezdő időpontját a perindításhoz kellett kapcsolni.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet részben történő megváltoztatásával a nem vagyoni kártérítés összege után 1989. augusztus 16. napjától kezdődően kérte a kamatfizetési kötelezettség megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerint a kártérítés után a károsodás bekövetkeztétől jár a késedelmi kamat. Sérelmezte azt is, hogy a bíróságok elsőfokú perköltséget nem állapítottak meg a felperes javára.
A beavatkozó a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek a hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem keretei között felülvizsgált jogerős részítélet [Pp. 275. §-a (2) bekezdése] felülvizsgálati kérelemmel támadott részében nem jogszabálysértő.
A jogerős részítélet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezésében a felperest 1989-ben ért baleset miatt az elbírálás idején érvényesülő ár- és értékviszonyok alapján állapított meg nem vagyoni kártérítést. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással a késedelmi kamat fizetését nem visszamenőlegesen, hanem ehhez igazodva, az igény érvényesítésétől kezdődően határozta meg.
A Ptk. 355. §-ában foglalt rendelkezések és ehhez kapcsolódóan a Ptk. 360. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt szabályok azt szolgálják, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, amilyenben akkor volna, ha a károkozás nem következik be. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése értelmében a kártérítés nyomban esedékes, míg a (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezeken a rendelkezéseken alapul a károkozó késedelmikamat-fizetési kötelezettsége a kártérítés összege után, ugyanakkor a késedelmi kamat megítélése nem hozza feltétlenül a károsultat abba a helyzetbe, amelyben a károsodás bekövetkezte előtt volt. A kártérítési kötelezettség késedelmes teljesítése a kártérítés mértéke szempontjából azzal a következménnyel járhat, hogy a bíróság a károkozás idején érvényes értékviszonyok helyett későbbi, az elbírálás idején érvényesülő - az időközben bekövetkezett ár- és értékviszonyok változását kifejező - értékviszonyok alapulvételével határozza meg a nem vagyoni kártérítés összegét.
Az adott esetben a jogerős részítélet az elbírálás idején fennállt ár- és értékviszonyok alapulvételével állapította meg a nem vagyoni kártérítés összegét, miután az elmondottakból következően a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a kártérítés mértékének megállapításáig terjedő időben az értékviszonyokban bekövetkezett változások figyelembevételét. Ebből következően az adott esetben a jogerős részítélet a nem vagyoni kártérítés után helyesen nem visszamenőleg, hanem az elbírálás idejétől kezdődően állapította meg a késedelmikamat-fizetési kötelezettséget. Ez eredményezi a teljes reparáció követelményének érvényesülését, s egyúttal elkerülhető, hogy a károkozó olyan értékviszonyok alapján meghatározott kártérítés után fizessen késedelmi kamatot, amelyek a károkozás idején még nem léteztek.
Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében azt, hogy a javára elsőfokú perköltséget nem állapított meg a jogerős részítélet. Az elsőfokú bíróság részítéletét csak a beavatkozó támadta fellebbezéssel, s a felperes nem fellebbezte meg azt a rendelkezést, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. Ezért a perköltségre vonatkozó rendelkezés első fokon jogerőre emelkedett, ami ellen a Pp. 271. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 21.127/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás