207/B/1999. AB határozat
207/B/1999. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 90/2001. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (16) és (17) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 64/1998. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (12) bekezdése alkotmányossági felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte. E rendelkezésnek azt a részét kifogásolja, amely szerint a metrón és a földalatti vasúton a vonaljegyet az utazás megkezdése előtt kell érvényesíteni, továbbá a metrón az utazás megkezdésének a felfestett bejárati, befejezésének pedig a kijárati peronzár átlépése minősül.
Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzati rendelet sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, mert ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 277. § (1) bekezdésének a szerződések teljesítésére vonatkozó általános érvényű rendelkezésével. Hivatkozik arra, hogy az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. § (1) bekezdése felhatalmazza a helyi önkormányzatot a törvény mellékletében felsorolt szolgáltatások hatósági árának rendeletben történő megállapítására. Ez a felhatalmazás azonban – érvel az indítványozó – nem terjed ki az utazás megkezdése körülményeinek meghatározására. Azt állítja, hogy a polgári jogi szerződésből származó teljesítési kötelezettség az állomástól történő elindulással kezdődik és a célállomásra való megérkezéssel valósul meg. A felfestett bejárati és kijárati peronzár vonal szerepe pedig (e vonal átlépését minősíti a Kgy. r. a metrón az utazás megkezdésekor beszállásnak, illetőleg kiszállásnak) azt a veszélyt rejti magában, hogy a szolgáltató azt akár önkényesen „bárhol elhelyezheti.”
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a kifogásolt önkormányzati rendelet helyébe új rendelet lépett, az erre vonatkozó felhívás nyomán az indítványozó kiterjesztette indítványát a kifogásolt szövegrésszel azonos tartalmú 73/1999. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (9) bekezdésének alkotmányossági felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány elbírálása idején az indítványozó által kifogásolt fordulatokat a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 90/2001. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. r) 1. § (16) és (17) bekezdései tartalmazzák. Minthogy Kgy. r. változatlan tartalommal szabályozza az indítványozó által kifogásolt előírásokat, ezért az Alkotmánybíróság – ismételt felhívás kibocsátása nélkül – az alkotmányossági felülvizsgálatot a Kgy. r. 1. § (16) és (17) bekezdései alkotmányellenesnek tartott szövegrészeire folytatta le.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályok:
1. Alkotmány:
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.):
„8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: ...a helyi tömegközlekedés, ...biztosítása;...”
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
„63. § (2) A Fővárosi Önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. (...).”
„63/A. § A Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörében különösen
a)–f) (...)
g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait;”
3. Ámt.:
„7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.”
Melléklet:
|
„B. Szolgáltatások |
||
|
|
||
|
Szolgál- |
Megnevezés |
|
|
405–3-ból |
A menetrend szerinti sze- |
települési önkormányzat, fő- |
„9. § (2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.”
„11. § (1) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”
4. Ptk.:
„277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni.”
5. Kgy. r.:
„1. § (16) A (9) és (14) bekezdésben felsorolt jegyeket a metrón és a földalatti vasúton az utazás megkezdése előtt, a többi közlekedési eszközön a felszállás után a jegykezelő készülékkel kell érvényesíteni. Vonal-, gyűjtő- vagy metró szakaszjeggyel történő utazás esetén a metróhálózaton való átszállásnál is új vonaljegyet kell érvényesíteni.
(17) A metrón az utazás megkezdésekor a felfestett bejárati, befejezésének a kijárati peronzár vonal átlépése, a földalatti vasúton a kocsiba való beszállás, illetve kiszállás minősül.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A közszolgáltatások ellátása során a szolgáltató és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat, polgári jogi jogviszony áll fenn, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadók. A szerződés tartalmát a szerződő felek, illetőleg a Ptk., és a Ptk. felhatalmazása alapján alkotott jogszabályok határozzák meg.
A Ptk. 226. § (1) bekezdése alapján jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit. A Ptk. 226. § (3) bekezdése szerint a hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor. A Ptk. 685. §-a értelmében jogszabálynak minősül a Ptk. alkalmazásában a törvény felhatalmazása alapján annak keretei között az önkormányzati rendelet is.
A hatósági árak megállapításáról és a hatósági áras termékek, szolgáltatások köréről az Ámt. rendelkezik. A törvény 7–18. §-aiban szabályozza a hatósági ár megállapításának és alkalmazásának szabályait, s e szabályok alapján a törvény melléklete határozza meg a hatósági árformába sorolt termékek és szolgáltatások körét, oly módon, hogy egyúttal megjelöli a hatósági ár megállapítására hatáskörrel rendelkező jogalkotó szervet is.
Az Ámt. 7. § (1) bekezdésében említett melléklet felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlését, hogy a menetrend szerinti személyszállítás, ezen belül a metró és a földalatti vasút hatósági árát megállapítsa. A törvény 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hatósági árat alkalmazási feltételeivel (teljesítés helye, fizetési feltételek stb.) együtt kell megállapítani. Az Ámt. 11. § (1) bekezdése a továbbiakban azt is előírja, hogy a hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni.
2. A Kgy. r. törvényi felhatalmazás alapján előírást állapított meg arra, hogy a különböző menetjegyeket a metrón és a földalatti vasúton az utazás megkezdése előtt kell a jegykezelő készülékkel érvényesíteni. Értelmező rendelkezésként pedig meghatározta, hogy az utazás megkezdésének a felfestett bejárati peronzár, befejezésének pedig a kijárati peronzár vonalának átlépése minősül. A fenti előírások szorosan a hatósági ármegállapítás alkalmazási feltételei körébe tartoznak, a teljesítés helyének, valamint a fizetési feltételeknek a megállapítására szorítkoznak, tehát nem lépik túl a törvényi felhatalmazásban foglaltakat. Az Ámt. hivatkozott előírásai ugyanis nem csupán a legmagasabb hatósági ár összegszerű meghatározására adtak a Közgyűlésnek rendeletalkotási hatáskört, hanem ehhez kapcsolódva a hatósági ár alkalmazási feltételeinek megállapítására is.
Az indítvánnyal érintett tárgykörben a hatósági ár alkalmazási feltételei megállapítása tekintetében a Ptk. és az Ámt. további előírásokat nem tartalmaz. A helyi önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése) a hatósági ár alkalmazási feltételeinek megállapítása során mérlegelési jogkörében szabadon dönthet a fővárosi metrón és a földalatti vasúton a vonaljegy érvényesítésének módjáról, valamint a metrón az utazás megkezdése és befejezése helyének megjelöléséről.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kgy. r. 1. § (16) és (17) bekezdéseinek előírásai nem sértik a Ptk. 277. § (1) bekezdését, ennél fogva nem ütköznek az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2002. június 5.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás