PK BH 1999/208
PK BH 1999/208
1999.05.01.
A távhő-szolgáltatási közüzemi szerződés felmondásának feltétele [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 321. § (1) bek., 387. §, 388. § (1) bek.; 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 5. §, 8. § (1)-(2) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes a tulajdonosa a perbeli 45 m2 alapterületű üzlethelyiségnek. Az üzlethelyiség öt lépcsőházat magában foglaló társasházban található. A társasházközösséghez 48 lakás és 7 iroda, illetve üzlethelyiség tartozik. A társasház fűtését az alperes távhőszolgáltatása biztosítja.
A felperes üzlethelyiségével szomszédos az az irodahelyiség, amelynek kizárólagos tulajdonosa ugyancsak az alperes. A felperes az üzlethelyisége átalakítása során arra az elhatározásra jutott, hogy az üzlethelyiség fűtését a távhőellátásból kikapcsolva, annak hőellátását egyedi fűtéssel biztosítja.
A jogerős ítélet a beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes helyiségének a távfűtésből való kikapcsolása hátrányosan érinti az alperes irodája fűtését, mert a helyiség előírt hőmérsékletének eléréséhez több energia felhasználása válik szükségessé, illetve az egyenletes hő biztosítása érdekében a radiátorok mennyiségét, a csővezeték átmérőjét, vagy a keringtető szivattyú teljesítményét meg kell növelni, amely többletköltségeket jelent. Az épület szerkezeti megoldásából eredően ugyanis a felperes fodrászüzletének nyitvatartási idején túl az üzlethelyiség a szomszédos helyiségekből hőt von el. Emiatt az alperes jogszerűen tagadta meg a felperes üzletének a távhőszolgáltatásból való kikapcsolásához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadását.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Állította, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 5. §-át sérti, mert az alapjául szolgáló szakértői vélemény aggályos, a felülvizsgálati kérelméhez csatolt szakvélemény alapján ugyanis megállapítható, hogy a két helyiség között lévő dilatációs hézag kizárja a két helyiség között a hőáramlást. Emiatt az alperes irodahelyiségének hőmérsékletét a fűtésből való kikapcsolódása nem befolyásolhatja. Ilyenformán fűtési szempontból az alperes nem minősül szomszédnak.
Előadta, hogy 1994 májusában a radiátorokat leszerelte, ez az alperesnek fűtési problémát, többletköltséget nem okozott. Álláspontja szerint az alperes, mint egyben a távhő szolgáltatóját kizárólag az motiválja, hogy a fűtési díj kifizetésére sor kerüljön, amely egyébként a per alatt folyamatosan teljesült is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A jogerős ítélet a per érdemét tekintve nem sért törvényt.
A Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése a joggal való visszaélést tiltja. A Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése kimondja: ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásához a törvényben meghatározott valamennyi feltétel együttes fennállta szükséges.
A Ptk. 387. §-a értelmében közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. A Ptk. 388. §-ának (1) bekezdése értelében jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
A lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátásáról szóló 129/1991. (X. 25.) Korm. rendelet (R.) 5. §-a értelmében a távhőszolgáltató és a fogyasztó között a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével is létrejön. A perben rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a peres felek között a közüzemi szerződés a szolgáltatás igénybevételével létrejött. A Ptk. 321. §-ának (1) bekezdése szerint, aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.
Az R. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a fogyasztó a távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatásból meghatározott, akár meghatározatlan időre, de legalább 1 hónapi időtartamra részleges vagy teljes kikapcsolást kérhet. A (2) bekezdés értelmében a fűtési szolgáltatásból a fogyasztó akkor kapcsolható ki, ha ahhoz a lakóépület tulajdonosa vagy kezelője, valamint a kikapcsolásban érintett fogyasztók hozzájárulnak, és a kikapcsolást kérő fogyasztó a felmerülő költségek megfizetését vállalja. E rendelkezés a szerződés felmondását tehát lehetővé teszi akkor, amikor a fűtési szolgáltatásból való kikapcsolást és a fűtési szolgáltatás szüneteltetését (meghatározott feltételek, így a tulajdonostársak hozzájárulásának megléte esetén) megengedi. Ebből következik, hogy a felperes valójában a közüzemi szerződés megszüntetésére irányuló felmondása jog gyakorlása érdekében kérte keresetében az alperesnek mint érintett fogyasztónak (tulajdonostársnak) a hozzájárulását.
A jogerős ítélet a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes kérelmének teljesítése az alperesnek mint tulajdonostársnak az érdekeit sérti. A jognyilatkozat pótlása ezért nem volt indokolt.
A jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlására egyébként akkor van lehetőség, ha a jognyilatkozat pótlását kérő fél különös méltánylást érdemlő magánérdekét a másik fél jognyilatkozat megtagadásából álló magatartása sérti. Nem alkalmas azonban olyan helyzet rendezéséhez, amikor a fél önkényesen és - jognyilatkazat hiányában - jogellenesen a cselekményt befejezte. A felperes a jelen per megindítását megelőzően az üzlethelyisége távhőellátását biztosító radiátorok leszerelését megkezdte, és azt a radiátorokhoz vezető csővezeték kiiktatásával együtt az elsőfokú eljárás során be is fejezte. A felperest tehát az alperesnek a jognyilatkozat megtagadásával kapcsolatos magatartása a fűtési rendszer megszüntetésében nem akadályozta. A jognyilatkozat ítélettel történő pótlásának az adott esetben tehát a feltételei már emiatt sem állottak fenn.
A közüzemi szerződés felmondással történő megszüntetéséhez az R. 8. §-ának (2) bekezdésében írt összes feltétel igazolására van szükség. Ez azt is jelenti, hogy az épület tulajdonosának, az adott esetben a társasházközösségnek a hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a távhőszolgáltatás rendszeréből történő kiváláshoz. Az iratokhoz csatolt és a B. u. 42. számú társasházközösség 1996. március 29-i II. számú határozatából megállapítható, hogy az épület tulajdonosai nem járultak ahhoz hozzá, hogy a felperes a fűtési rendszerből kiváljon.
A közüzemi szerződés felmondásához, a távhő-szolgáltatási rendszerből történő kiváláshoz a fogyasztónak az R. 8. §-ának (2) bekezdése alapján nemcsak a lakótársak hozzájárulását kell igazolnia, hanem azt is, hogy a lakótársak, illetve az épület tulajdonosa a műszaki megoldás ismeretében, a kiválás következtében esetleg rájuk háruló költségek ismeretében döntettek arról, hagy lakótársuk a távhőszolgáltatás rendszeréből kiváljon. A felperes az adott esetben a távhőszolgáltatásból való kiválásával kapcsolatos műszaki követelményeket a lakótársaival nem ismertette, ezért megalapozott hozzájáruló nyilatkozatot az érintettek sem tudtak tenni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a per érdemét tekintve nem törvénysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21.538/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás