• Tartalom

GK BH 1999/222

GK BH 1999/222

1999.05.01.
I. Ha a polgármester - jogszabályi előírás ellenére - az ún. adósságrendezési eljárást az önkormányzatnál a jogerős és végrehajtható bírósági eljárás befejezését követő 8 napon belül nem kezdeményezi, a terhére pénzbírság szabható ki [1996. évi XXV. tv. 5. § (2) és (4) bek.].
II. Az adósságrendezési eljárás során tanúsított magatartás miatti pénzbírság kiszabását megelőzően a bíróság köteles a mulasztás következményeire a felet figyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a pénzbírság kiszabása jogszabályba ütközik [1996. évi XXV. tv. 3. § (2) bek.; Pp. 5. § (1) és (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 4/II. sorszámú végzésével D. J. polgármestert 130 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a polgármester elmulasztotta az 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítését, holott az 5. § (1) bekezdése szerint: ha az önkormányzat nem teljesíti a jogerős bírói ítéletben foglalt fizetési kötelezettségét, az e helyzet bekövetkezését követő 30 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Ezért a bíróság a hivatkozott törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a polgármestert, 30 000 Ft pénzbírsággal sújtotta továbbá a Pp. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján azért, mert bebizonyosodott, hogy olyan valótlan tényt állított a bíróság előtti eljárásban, amelyről tudnia kellett volna, hogy valótlan.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen D. J. polgármester nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával a bírság elengedését, méltányos döntés meghozatalát.
Hivatkozott arra, hogy az 1996. évi XXV. törvény a korábbi végrehajtási gyakorlattól eltérő módon szabályozza az adósságrendezést, ezért mielőtt a kötelezettségét teljesítette volna, a Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjétől kért tájékoztatást. Az erre vonatkozó tájékoztatást csatolta a fellebbezéséhez. Ezenkívül megzavarta a képviselő-testületet is az, hogy a megyei bíróság a képviselő-testületet perbeli jogképesség hiányában a perből elbocsátotta, az iskolát marasztalta, így a községi képviselő-testület döntésképtelenné vált az adott körülmények között. Mentségére felhozta, hogy a Közigazgatási Hivatal nem hívta fel a figyelmét az 1996. évi XXV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségre, gyakorlat hiányában pedig nem volt előtte ismert az új jogszabály és jogintézmény.
A polgármester fellebbezése részben alapos.
Az elsőfokú bíróság az 1996. évi XXV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával megalapozott végzést hozott akkor, amikor a polgármestert pénzbírsággal sújtotta. A jogszabály egyértelmű rendelkezést tartalmaz a vonatkozásban, ha a polgármester az e törvényben előírt bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Az 5. § (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról is, hogy a polgármester - a képviselő-testület döntésétől függetlenül - 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni, ha a jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét a helyi önkormányzat nem teljesítette. Ez pedig a jelen esetben fennáll, ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a körülményeket, amelyeknek alapján a maximális pénzbírságot szabta ki, mivel a felhívott törvény 5. §-ának (2) bekezdése olyan egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amely kétséget nem hagy a polgármester kötelezettségének teljesítése vonatkozásában.
Alaposnak találta viszont a 30 000 Ft-os pénzbírság vonatkozásában a fellebbezést a másodfokú bíróság. Az 1996. évi XXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának lefolytatása során a Pp. szabályait megfelelően kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság a Pp. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazott pénzbírságot a polgármesterrel szemben, azonban ennek a jogszabálynak az alkalmazását illetően a Pp. 5. §-ának (1) bekezdése olyan megkötöttséget tartalmaz, hogy bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására - a szükséghez képest ismételten is - figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitelnek a törvényhely (2)-(4) bekezdésében, valamint a törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott következményeire is. A jelen esetben az elsőfokú bíróság jegyzőkönyve erre vonatkozóan semmiféle figyelmeztetést nem tartalmaz. Mivel a figyelmeztetés alkalmazása jogszabályi követelmény, az ennek elmaradása nélkül alkalmazott pénzbírság jogszabályba ütközik.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a 30 000 Ft pénzbírságot elengedte, míg a 100 000 Ft-os pénzbírságot kiszabó döntést helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 31.591/199. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére