KK BH 1999/237
KK BH 1999/237
1999.05.01.
A mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszabálysértő, ha a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, a tényállást nem tisztázta [Áe. 26. § (1) bek., 43. § (1) bek. c) pont; 1993. évi III. tv. 40-41. §].
A jogerős másodfokú bírósági ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes 1994. november 17. napján kelt határozatával a felperes részére, kérelme alapján a fia ápolására tekintettel havi 8000 forintos ápolási díjat állapított meg 1991. december 1. napjától. Az ápolási díjak felülvizsgálata során az alperes az 1995. november 28-án kelt 54/1995. (XI. 28.) határozatával a felperes részére megállapított ápolási díj folyósítását 1995. november 30. napjától megszüntette. A képviselő-testület döntéséről a polgármester 1995. december 15-én határozatot hozott.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes fia betegségének fennállása ellenére önmaga ellátására képes, ezért az alperes mérlegelési jogkörében eljárva minden tekintetben helyesen hozta meg határozatát. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozásával összefüggésben nem alanyi jogon illeti meg a hozzátartozót az ápolási díj, hanem a képviselő-testület mérlegelési jogkörben hozott döntésétől függ. Utalt arra, hogy a képviselő-testület rendeletében foglaltak alapján a jogosultság kérdésében való döntésnél kettős szempont érvényesült: teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött beteg hozzátartozó gondozása szükséges, másrészt olyan gondozó részesülhet ápolási díjban, aki korábban kereső foglalkozását felhagyva ápolja hozzátartozóját. A felperes esetében a kettős feltétel egyike sem volt megállapítható. A megyei bíróság szerint a felperes fiának állapota nem olyan súlyos fokú, hogy teljes magatehetetlenséggel járna együtt, a felperes pedig nem a korábbi kereső foglalkozását kényszerült abbahagyni a gondozási tevékenység miatt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 40-41. §-ai alapján ápolási díjra jogosult. Hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok az Sztv. és az önkormányzati rendelet szabályait tévesen értelmezték, egyik sem tartalmaz olyan széles körű feltételeket, mint amelyre a jogerős ítélet hivatkozik.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Sztv. 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A 41. § (2) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az (1) bekezdésben meghatározott, feltételék fennállnak. Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel, hogy a beteg önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A (3) bekezdés alapján az ápolási díjról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint a képviselő-testület mérlegelési jogkörében a képviselő-testület rendeletében foglaltak szerinti kettős szempont érvényesítése alapján hozta meg határozatát. A megyei bíróság ítélete azonban iratellenesen hivatkozik a képviselő-testület rendeletében megfogalmazott kettős szempontra. A keresettel támadott alperesi határozat meghozatalának időpontjában hatályos, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. végrehajtásáról szóló, a K. Nagyközségi Önkormányzat 3/1993. (IV. 27.) rendelete (a továbbiakban: R.) 14. §-a rendelkezik az ápolási díjról. A 14. § (1) és (2) bekezdése alapján az ápolási díj megállapítására és folyósítására vonatkozóan az Sztv. 40-44. §-ait kell alkalmazni, a tartósan gondozásra szoruló személy ápolását, gondozását végző személy részére megállapított ápolási díj felső határa a szociális rászorultságtól függően változó, nem lehet több azonban, mint a mindenkori minimálbér. Az alperes rendelete tehát nem tartalmazza azt a feltételt, hogy csak olyan gondozó részesülhet ápolási díjban, aki korábban kereső foglalkozását felhagyva ápolja hozzátartozóját. Ugyancsak nem tartalmazza a beteg teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött állapotát sem, mert ilyen szóhasználatot az Sztv. 40-44. §-ai sem használnak. Az Sztv. 41. §-ának (1) bekezdése a beteg önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre, gondozásra szorulását határozza meg.
A jogerős másodfokú ítélet és az elsőfokú bíróság ítélete is arra hivatkozik, hogy az alperes mérlegelési jogkörében eljárva hozta meg határozatát. Az állandó bírói gyakorlat szerint amennyiben az alperes a határozatát mérlegelési jogkörében járva el hozza meg, a határozatnak tartalmaznia kell a mérlegelés releváns szempontjait, és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok okszerű mérlegelését.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (a továbbiakban: Áe.) 26. §-ának (1) bekezdése szerint az államigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint pedig a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta.
Az Sztv. 43. §-a alapján az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvosnak arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A felperes a kérelméhez csatolta a háziorvos ilyen tartalmú igazolását. Az alperesi határozat ezzel szemben azt állapította meg, hogy a felperes fia ápolásra nem szorul, értelmes fiatalember, folyó ügyeit maga intézi, járóképes mozgásában nem korlátozott, öltöztetni, etetni nem kell. Az alperesi határozat az Áe. 26. §-ának (1) bekezdése és a 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem tartalmazza, hogy ezeket a megállapításokat milyen tények, milyen bizonyítékok alapján állapította meg, a felperes által csatolt orvosi szakvéleményt milyen egyéb orvosi iratok alapján nem tartotta elfogadhatónak. Az Sztv. 43. §-a alapján az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat a háziorvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ápolást igénylő diagnózis szerint illetékes - szakorvosától. A háziorvos szakvéleményét cáfoló egyéb szakorvosi bizonyítékot azonban sem az alperes nem szerzett be, sem a peres eljárás során ilyen nem került becsatolásra. A jogerős ítélet sem tartalmazza, hogy a háziorvos szakvéleményével ellentétben milyen bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a felperes fiának állapota nem olyan súlyos fokú.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértően hivatkozik arra, hogy az alperes mérlegelési jogkörben hozott határozata nem jogszabálysértő. Az alperes határozata a mérlegelés releváns szempontjait nem tartalmazza, és a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, a háziorvos szakvéleményét azzal ellentétes szakvélemény hiányában jogszabálysértően mellőzte.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az új eljárásban az alperesnek az ápolási díj további folyósításának valamennyi feltételét fel kell tárnia, határozatának ezeket a mérlegelési szempontokat és azok bizonyítékait is tartalmaznia kell, szükség esetén további orvosi iratok beszerzését is el kell rendelnie. (Legf. Bír. Kfv. I. 28.802/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás